Petőfi Népe, 1984. október (39. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-04 / 233. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKPN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIX. évf. 233. szám Ára: 1,40 Ft 1984. október 4. csütörtök Bemutató, gratuláció a pártbizottságon Tegnap a Bács-Kiskun megyei pártbizottság előcsarnokában ren­dezett kiállításon, a Szegedi Ipari Vásáron és az őszi Budapesti Nem- zetközi Vásáron részt vett vásárdíjas, BNV-díjas, nívódíjas, illetve oklevéllel és emlékplakettel elismert megyei ipari, valamint mező- gazdasági és élelmiszeripari termékeket mutatták be. Romány Pál,. a megyei pártbizottság első titkára köszöntötte a városi pártbizott­ságok, a tanácsok, a gazdálkodó egységek jelenlévő vezetőit. Elisme­rő szavakkal szólt az országos, sőt nemzetközi jelentőségű kiállításo­kon részt vett, és sikerrel szerepelt ipari és agrárgazdasági üzemek, vállalatok, szövetkezetek munkájáról. Arról a fejlődésről, amelyet á megye gazdálkodó egységei az elmúlt években elértek, és az idén is folytatnak a minőségi munka további javításával. Kérte a megjelen- teket, tolmácsolják az érintett vállalatok, mezőgazdasági üzemek dől- gozóinak is az elismerést a színvonalas termékbemutatókon valórész­vételért, az eredményekért. Bács-Kiskun megyei napok Nyíregyházán bÄÄI Gazdag programmal, sok szép és érdekes látnivalóval érkeztek Sza- boIcs-Szatmárba csaknem egy hónapig tartó vendégeskedésre Bács- Kiskun megye kulturális életének képviselői. Bemutatkozó és a me­gyét ismertető rendezvényeikkel viszonozzák a közelmúltban Kecske­méten és több környező településen tartott szabolcs-szatmári napokat. Nyíregyházán, a megyei és vá­rosi művelődési központban szer­dán délután kezdődött meg a „Bács-Kiskun megye bemutatko­zik Szabolcs-Szatmár megyében” című rendezvénysorozat, az ün­nepélyes megnyitón részt vettek a két megye kulturális életének vezetői. öt kiállítás nyílt meg a prog­ramsorozat első napján. A föld­szinti galéria központi termében kecskeméti grafikusok munkáival találkozhatnak a látogatók, két szárnyában pedig fotó-, illetve képző- és iparművészeti kiállítás várja a nézőket. A grafikusok és a Kecskeméti Fotóklub tagjainak tárlatát Probstner János kerami­kus anyaga egészíti ki, a művész szépen formázott iparművészeti tárgyakkal, ‘ edényekkel és raj­zaival szerepel. . Az összhatásukban modern tárlatok után érdemes megnézni az épület második szintjének sza­bad idős terében a népi iparmű­vészeti bemutatót. Dr. Nagy Györgyné népi iparművész erdé­lyi kézimunka-gyűjteményének egyszerűségében lenyűgöző da­rabjait részint maga készítette, részint vásárolta. Varrottasok, ing­vállak, bokályok társaságában jól megfér a másik gyűjtemény, á kiskunhalasi Csipkeház anyaga. A halasi csipkekészítés népi ipar­művészetünk világszerte ismert ága, a velencei és a brüsszeli csipkével vetekszik — ez az itt bemutatott összeállításból is ki­derül. A helyszínen halasi asszo­nyok mutatják meg a csipkevar­rás titkait. Október végéig még számos szí­nes program várja az érdeklődő­ket a művelődési házban, illetve a lakóterületi klubokban. A gye­rekek megnézhetik a Ciróka Báb­színház műsorait, kiállítanak a kecskeméti zománcművészeti al­kotótelep tagjai, fellép a kecske­méti Régi Zene együttes, filmről ismerhetik meg a Kiskunsági Nemzeti Parkot. Több üzem tart termékbemutatót és kóstolót, a népművelők pedig, kihasználva az alkalmat, szakmai-módszertani tapasztalatcseréket szerveznek. Egy ilyen alkalommal a kecske­méti Erdei Ferenc Művelődési Központ népművelői megyejáró kiránduláson ismerkednek meg Szabolcs-Szatmár nevezetességei­vel, irodalmi és történelmi em­lékhelyeivel. B E. ÜJ SZÉNBÁNYA ® A Borsodi Szénbányák dubicsányi üzeme közelében a geológusok több mint 100 millió tonna, jó minőségű szenet találtak. Képünkön: az épülő feltáróvágat, amely 600 méter hosszú lesz. Az új bánya 1991-ben üzemel majd teljes kapacitással, s évi 2 millió tonna sze­net termel. Legsürgetőbb feladat a nukleáris veszély elhárítása NEW YORK Az ENSZ-közgyűlés 39. üléssza­kának általános vitájában ked­den felszólalt Várkonyi Péter külügyminiszter, hazánk küldött­ségének vezetője. Beszédében a többi között a következőket mon­dotta: Az Egyesült Nemzetek Szerve­zetének közel négyévtizedes fenn­állása alatt a világnak többször kellett szembenézni a nemzetközi feszültség növekedésével, az alap­okmány szellemével és betűjével ellentétes fejleményekkel. A nem­zetközi feszültség éleződése, • a fegyverkezési hajsza felgyorsulá­sa és a szuverén államok társa­dalmi-politikai rendjének aláásá- sára irányuló külső kísérletek fokozódása napjainkban veszé­lyes méreteket öltött, s ez okkal tölti el aggodalommal nemcsak egy-egy ország, térség lakosait, hanem földünk valamennyi népét. Veszélybe kerültek a stratégiai fegyverzet korlátozásáról koráb­ban aláírt megállapodások, s nem születtek újabb egyezmények. A közelmúlt egyik legsúlyosabb fej­leménye az amerikai közepes ha­tótávolságú nukleáris rakéták nyugat-európai telepítésének meg­kezdése. Ez fokozza a nukleáris Várkonyi Péter felszólalása az ENSZ-ben fenyegetettséget Európában, s ez­zel nemcsak növeli a nemzetközi feszültséget, de egyúttal tovább csökkenti a földrész országai kö­zötti bizalmat is. Ebben a helyzetben különleges jelentősége lenne annak, ha a NATO tagállamai Jsonstruktívan reagálnának a szocialista orszá­gok ésszerű, valamennyi érdekelt fél jogos biztonsági érdekeit fi­gyelembe vevő javaslataira. A Varsói Szerződés tagállamai nem törekednek az erőfölény megszer­zésére. A történelmileg kialakult katonai erőegyensúly megbontá­sát azonban nem engedhetik meg. Kormányom ezért, amikor kife­jezte aggodalmát a rakétatelepí­tés nyomán előállt helyzet miatt, indokoltnak tartotta a Szovjet­unió válaszlépéseit. Követendő célnak viszont azt tartjuk, hogy a katonai erőegyensúly a fegy­verzet és a fegyveres erők lehető legalacsonyabb szintjén marad­jon fenn. E cél közelítésére olyan feltételek megteremtése szüksé­ges, amelyek lehetővé teszik a nyugat-európai rakétatelepítések miatt megszakadt fegyverzetkor­látozási tárgyalások folytatását. ' A magyar kormány úgy véli, hogy a nemzetközi életben vég­bemenő kedvezőtlen folyamatok nem visszaíordíthatatlanok. Nuk­leáris korunkban nincs más ész­szerű alternatíva, mint h külön­böző társadalmi rendszerű álla­mok békés egymás mellett élése. Valljuk, hogy a Veszélyekkel ter­hes jelenlegi helyzetben megvan­nak azok az objektív tényezők, amelyek nélkülözhetetlenné te­szik a párbeszéd fenntartását és szélesítését a világ államai között. Ehhez azonban a politikai akarat kézzelfogható megnyilvánulására, a feszültség csökkentését célzó javaslatok komoly tanulmányozá­sára és az azokra adandó érdemi válaszokra van szükség. Kormá­nyom úgy véli, hogy a mai nem­zetközi körülmények még paran- csolóbbá teszik, hogy mindent megtegyünk a helyzet rosszabbo­dásának megállítása érdekében. (Folytatás a 2. oldalon.) Lottó­tárgynyeremények 2. oldal Súlyosbított a Legfelsőbb Bíróság 3. oldal Beszélgetés a kecskeméti Fémmunkás- gyár igazgatójával 4. oldal Ki volt Jelky András? 5. oldal Rögbi (képriport) 7. oldal A NAGY- ÉS A KISÜZEMEK EGYÜTTMŰKÖDÉSE A KISKUNSÁGBAN Termény és vágóállat 3,6 milliárd értékben Itt, a Duna—Tisza közén, különösen a kiskunsági térségben, az országos átlagnál magasabb arányú a mezőgazdasági üzemek által szervezett háztáji, tag­sági és kisgazdasági árutermelés. A települési vi­szonyok is előmozdítják ezt, hiszen a nagy kiterje­désű tanyavilágban jobb a lehetőség az állattartás­ra, mint a sűrűn lakott, beépített városokban, fal­vakban Az utóbbi néhány év alatt a kedvező gazdaság- politika és a szövetkezetek közös érdekű szervező, irányító, szolgaitató munkája folytán a nagyüzemek közvetítésével értékesített tagsági, háztáji gazdqcé- gi terményeik, termékek, értéke 3,6 milliárd forint- ra nőtt. 1976-ban még éppen csak meghaladta az 1 milliárdot. A kisüzemi gazdaságok összes terme­lésében a közgazdasági körülmények, az időjárás alakulaisa, az elemi csapások sorozata és egyéb okok folytán a kertészeti termelés aránya lecsök­kent. az állattenyésztésé pedig 71,1 százalékra emel­kedett. Ezen belül a sertéstartás és -hizlalás a leg­nagyobb mértékű. A baromfiágazatban a víziszár­nyas-, főként a libatenyésztés, -hizlalás a jelentő­sebb, mindenekelőtt Kiskunfélegyházán és környé­kén. A kertészeti ágazatok közál a gyümölcsterme­lésnek a 16 százaléka a kisgazdaságoké. A kedve­zőtlen értékesítési lehetőségek miatt évről évre mérséklődik. Az idén a területi szövetség tájékoz­tatója szerint a külpiaci forgalmazásra felvásárolt téli almának 4 forint a kilónkénti ára, ennyit kap érte a termelő, miközben a boltokban _és a piaco­kon ennék négyszerese, ötszöröse a fogyasztói ár. A szövetkezetek és a kisgazdaságok kölcsönös ér­• A ládákba gyűjtött gyümölcsöt szállításra készítik elő a tiszakécskei Béke és Szabad­ság Tsz-ben. dekű kapcsolata azon a felismerésen alapszik, hogy a nagyüzemeknek szükségük van a dolgos kezekre, a kistermelőknek pedig a közös gazdaság által nyúj­tott szolgáltatásokra. A falvaik lakosságát jobban a helyhez köti a háztájiban, a kisgazdaságban vég­zett közhasznú munka, és a szövetkezeti gazdák anyagilag is hozzájárulnak a közös gazdaság ter­melésének a fejlesztéséhez. Ilyen a pinceépítkezés, amit Kecelen kezdeményezek, de másutt is kö­vetőkre talált. A szövetkezeti termelésszervezésnek sa­játos formája a nagyüzemnek a kisterme­lést segítő, azt takarmánnyal, talajmun­kával,_ műtrágyával, géppel, kereskedelmi munkával kiszolgáló tevékenysége. Vagyis a szövetkezetek a háztáji, a tagsági és kis­gazdaságokkal, az ésszerű munka- és jö­vedelemmegosztás alapján gazdasági, tech­nológiai és műszaki együttműködést ala­kítottak ki, s ez utóbbiak számára a nagy­üzem nyújtja a biztos hátteret. Szerdán Kecskeméten tanácskozott a Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetkeze­tek Területi Szövetségének elnöksége. Egyebek között a szövetkezetek ál­tal integrált kistermelés szerepét, a nagyüzemek gazdálkodási eredmé­nyeire gyakorolt hatását, s a továbbfej­lesztés teendőit vitatta meg a testület, a tájékoztató, valamint a felszólalások alap­ján. Izotóp­diagnosztikai részleg Baján Helyben vizsgálhatják a betegeket Három esztendővel ezelőtt még csak 328, de tavaly már több mint ezer izotópdiagnosztikai vizsgá­latot végeztek a bajai kórház, il­letve a város különféle szakren­delői számára Kecskeméten a megyei kórház izotóplaboratóriu­mában. Ha a jelenlegi gyakorlat nem változna, akkor néhány éven belül 2000, vagy annál is több embernek — az esetek bizonyos százalékában súlyos betegséggel küszködőknek — kellene utazgat­nia a száztíz kilométernyi távol­ságra fekvő megyeszékhelyre. Csak ennek a ténynek a figye­lembevétele is jól érzékelteti: je­lentős esemény színhelye volt tegnap délben a bajai kórház ahol dr. Losoncz Mihály főorvos, a megyei kórház főigazgatója egy renografikai és szointigrafiai be­rendezéssel is felszerelt izotópla­boratóriumot adott át helyi hasz­nálatra dr. Maros Tivadar kór­házigazgató főorvosnak, illetve a másfél milliót érő gyógyászati eszköz tényleges kezelőjének, dr. Gulyás Judit orvosnőnek. Dr. Losoncz Mihály hangsúlyoz­ta, hogy az egészségügyben je­(Folytatás a 2. oldalon.) A lakosság kulturális lei- emelkedését szolgáló pihenési, szórakozási lehetőségeit tar­talommal megtöltő hivatásos és öntevékeny népművelőknek sohasem volt könnyű dolguk. A kulturális forradalom kez­detén szinte a semmiből kel­lett életre hívni a nép műve­lődésének intézményeit, szer­vezeteit és alkalmait. Ma pe­dig a mindennapi gyakorlat érezteti velük, hogy a r,égi módszerek helyett újakra van szükség, és éppen az elért eredmények sürgetnek változ­tatásokat. A többi között erre hívta föl a figyelmet már tíz évvel ez­előtt az MSZMP Központi Bi­zottságának határozata, amely kimondta: „kívánatos és szük­séges, hogy az iskolán kívüli aktív, önkéntes, önállij .és szer­vezett művelődés — különbö­ző intézmények, társadalmi szervezetek, mozgalmak köz­reműködésével és segítségével — hatékonyabbá, magasabb szintűvé és szélesebb körűvé váljék, a növekvő szabad Idő hasznos és tartalmas kitöltését szolgálja”. Ez az állásfoglalás, majd két évvel később a köz­művelődési törvény jelölte ki a népművelői munka helyét társadalmunkban. A szerteágazó és nehezen megragadható feladatok tisz­tázását, a „munka” és a „mun­kások” megbecsülésének kér­déseit kívánja — az említett dokumentumok szellemében — elemezni az a tanácskozás, amelyet október 4—5-re hí­vott össze a Művelődési Mi­nisztérium. A kétnapos, a Par­lamentben megrendezendő ér­tekezlet jelzés: mutatja, hogy újra a társadalmi érdeklődés fókuszába került a közműve­lődés ügye. Ennek egyik magyarázata az, hogy napjainkra megszü­lettek a legfontosabb intézke­dések az iskolai oktatás alap­vető gondjainak megoldására, így a következő időszak nagy feladata a közművelődés fej­lesztése lesz. Több — a közelmúltban nyilvánosságra hozott — felső­szintű állásfoglalás hangsú­lyozta, hogy a kultúra terjesz­tésének és befogadásának a feltételeit sürgőfen javítani kell. Ezekhez persze előbb választ kell adni olyan kérdé­sekre, hogy mit tud tenni a közművelődés a társadalom strukturális átalakítása érde­kében, s egyáltalában: milyen kultúrát kívánunk terjeszteni? A felszabadulás után a kul­túrának egyoldalú felfogása hódított teret és került egy­mással szembe: a szellemi (úgymond „magas”) és a min­dennapi kultúra, pedig egyik cikkében maga Lenin is fel­hívta a figyelmet a munka­kultúrára és az életmód kul­túrájára. Nyilván napjainkban is fontos, hogy a népművelők levonják az e; felismerésből adódó tanulságokat. A szapo­rodó tapétázótanfolyamok, a művelődési házak egyéb szol­gáltatásai a jó példák sorába tartoznak. A ma kezdődő tanácskozást széles körű vita előzte meg, és több fórum tárgyalt a kuli ára napszámosainak, a népműve­lőknek élet- és munkakörül­ményeiről is. A vitákból ki­tűnt: egyrészt a rendeli, les­re álló anyagiakat ésszerűn-' ben kell felhasználni, mútrészt azonban — egyes esetei ben — növelni is szükséges az a nyö­gi ráfordításokat. A „mfbStPi kérdésére a népgazdaság lei zete ad választ. A „hogy,;,, ra a népművelők, mai é- . napi eszmecseréjén nak jól felelni. Farkas P. József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents