Petőfi Népe, 1984. október (39. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-19 / 246. szám

AZ ORSZÁGGYŰLÉS ŐSZI ÜLÉSSZAKA

(Folytatás az 1. oldalról.)

landóan napirenden szereplő kérdés. A javaslat, a polgári törvénykönyvvel összhangban, általánosságban is megtiltja a gazdasági erőfölénnyel való visszaélést, de — példákat is említve — felsorolja azokat a tipikus magatartásokat is, amelyek előfordulása esetén az erőfölénnyel való visszaélés tilalmának következetesen érvényesülnie kell.

Az ár és a haszon

A törvényjavaslat tiltja a tisztességtelen ár érvényesítését. Jelenlegi jogszabályaink a szabad árak körében csupán a tisztességtelen haszon kikötését tiltják. Az ár azonban átfogóbb kategória, mint a haszon, mert az árnak csak az egyik részét képezi a nyereség. Mindezek alapján helytálló az a javaslat, hogy a tisztességtelen haszon — mint a felelősség megállapításának alapja — kerüljön a jogszabályokból kiiktatásra. A jövőben a tisztességtelen haszon fogalmát jogrendszerünkben — így a büntető és a polgári törvénykönyvben is — a tisztességtelen ár fogalmával kell felváltani.

— A tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmára vonatkozó jogi szabályozás egyik .kulcskérdése a jogkövetkezmények, a szankciók rendszerének kialakítása volt — mondotta. — Ügy véltük, hogy indokolt széles jogkört biztosítani a bíróságok részére, hogy a jogsértés jellegéhez igazodó polgári jogi szankciókat alkalmazhassanak — mondotta a miniszter. — Így például: kötelezhessék a jogsértőt magatartásának abbahagyására; elrendelhessék a sérelmes helyzet megszüntetését, kivételes esetben a jogot megsértő módon előállított áru megsemmisítését is; a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés esetén pedig a bíróságoknak szerződés-létrehozó jogkörük legyen, ha ugyanazzal a fogyasztóval szemben ismételten és indokolatlanul elzárkóznak a gazdasági kapcsolat jellegének, megfelelő szerződéskötéstől. Indokoltnak

láttuk azt is, hogy újszerű szabályokat alakítsunk ki az úgynevezett közérdekű igények érvényesítésére. Ennek érdekében a javaslat felhatalmazza a Magyar Kereskedelmi Kamarát, a Fogyasztók Országos Tanácsát, illetve a szakszervezeteket és a szövetkezetek országos érdekképviseleti szerveit, hogy a fagyasztók széles körét érintő és jelentős hátrány okozása esetén eljárást kezdeményezhessenek a fogyasztók jogainak érvényesítése érdekében.

Érvényt szerezni a rendelkezéseknek

Szükségesnek tartottuk azt is lehetővé tenni, hogy ha a jogszabály rendelkezéseinek megsértői jelentős anyagi előnyre tesznek szert, vagy a fogyasztóknak, illetőleg a versenytársaknak jelentős kárt okoznak, velük szemben — ideértve a magánszemélyeket is — gazdasági 'bírságot lehessen kiszabni.

A miniszter elmondta: a beterjesztett törvényjavaslatot kiemelkedő gazdaságpolitikai és jogi jelentőségére való tekintetted különös gonddal készítették elő. E munkába széles körűen bevonták a témához értő elméleti és gyakorlati szakembereket. A tervezetet széles körű szakmai vitára bocsátották, a tapasztalatokat a beterjesztett törvényjavaslatban hasznosították.

— Ez a jogi szabályozás is csak akkor töltheti be a rendeltetését, ha végrehajtásához megfelelő gazdasági környezetet biztosítunk, s a törvény rendelkezésének az érintettek következetesen ■térvényt szereznek. Az új jogszabályi rendelkezések önmagukban a törvényesség érvényesülését sem garantálják, ha nincs meg mindenkiben az elszántság e rendelkezések maradéktalan betartására és betartatására. A kormányzati szervek ezért a jövőben minden eddiginél nagyobb figyelmet fordítanak majd a törvényi szándékok megvalósulásához szükséges feltételek biztosítására — hangsúlyozta végezetül Markója Imre.

A TÖRVÉNYJAVASLAT VITÁJA

A miniszter beszéde fe-' letti vitában felszólalt Szurdi István (Budapest, II. vk.) nyugalmazott belkereskedelmi miniszter is. A törvénytervezet bizottsági előadója be. Számolt a parlamenti bizottságokban végzett előkészítő munkáról. Mint elmondta: az-ország, gyűlés négy állandó bizottsága foglalkozott a tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmáról szóló jogi szabályozással. Egyöntetű volt a képviselők véleménye, hogy a jogszabályt törvénytervezet formájában terjesszék az országgyűlés elé. ..

A képviselők sok javaslatot, észrevételt tettek a paragrafusok szövegének tömörítésére. A közérthetőség mellett fő szempontnak tartották, hogy az új' jogsaabály egyértelmű legyen, ne tegye félreérthetővé gazdaságpolitikai elgondolásainkat. A bizottsági ülések vitáiban elismerően szóltak a törvényjavaslat új, korszerű vonásairól, mindenekelőtt arról, hogy a kijelölt társadalmi szervezetek jogot nyernek az úgynevezett közérdekű igény érvényesítésére. Szurdi István ' tolmácsolta az illetékes bizottságok tagjainak véleményét: az előterjesztett javaslatot meggyőződéssel ajánlják elfogadásra az országgyűlésnek.

Szurdi István után felszólalt még Havasi Béla (Borsod m., 2. vk.), az MSZMP Borsod megyei bizottságának titkára, Németh István (Hajdú-Bihar m., 9. vk.), a balmazújvárosi Lenin Tsz elnöke és Karkus Sándor (Komárom m., 4. vk.), az Oroszlányi Szénbányák Vállalat vájára.

Sziiíkszay Béla államtitkár, az Országos Anyag- és Ár hivatal elnöke hozzászólásában kiemelte: gazdasági törekvéseink valóra váltása érdekében itthon is szigorítani kell a piaci feltételeket, létre kell hozni az erős anyagi érdekeltséget, és biztosítani a magasabb teljesítményre serkentő versengés feltételeit. A piaci verseny ugyanakkor csak úgy szolgálhatja a szocializmus törvényszerűségeinek megfelelően a társadalmi, gazdasági fejlődésünket, ha kellően ellenőrzött és szabályozott keretek között marad. Egyértelművé kell tehát tenni, hogy melyek azok a

gazdasági magatartások, ‘amelyeket helyesliünk, amelyeknek teret adunk, valamint azok, amelyek kibontakoztatása nem kívánatos, és túllépi az ésszerűség, illetve a tisztességes gazdálkodás normáit. Hosszabb ideje szükségét érezzük az olyan átfogó törvényi szabályozásnak, amely lehetővé teszi a fellépést a gazdasági élet visz- szásságai ellen.

A törvényjavaslat bevezeti a tisztességtelen ár fogalmát. Ennek megítélése bonyolult dolog, mert az árban rejlő haszon magas vagy alacsony volta nem elég biztqs kritérium annak megítéléséhez, hogy valóban társadalom- ellenes magatartás rejlik mögötte.

Az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke figyelmeztetett arra: ha a tiltó szabály középpontjába a tisztességtelen hasznot állítjuk, nehogy csupán azt a nyereséget tekintsük tisztességesnek, ami átlagos, ami középszerű, s ami az ilyen munka eredményét tükrözi.

Ezért a tisztességtelen gazdálkodás kritériumait nem a haszon nagyságában, hanem a tisztességtelen, mások kárára folytatott gazdasági tevékenységben és az ezáltal elért tisztességtelen árban célszerű meghatározni. Az árak funkciójának erősítése mellett a másik fő cél az áralakulás terv- szerűségének javítása és az árnövekedés fékezését célul tűző politika segítése.

Az államtitkár hozzászólása után szót kért még Bugán Mihály .(Szolnok m., 12. vk.), a tiszaőrsi Petőfi Tsz elnöke.

Töhb képviselő nem kért szót, így az elnök a vitát lezárta. Dr. Markója Imre az elhangzottakra reagálva megköszönte, hogy a hozzászólók támogatták a törvényjavaslat elfogadását.

'Határozathozatal következett. Az . országgyűlés a bizottságok írásban benyújtott módosító javaslatait, majd a tisztességtelen gazdálkodás tilalmáról szóló törvényjavaslatot általánosságban és a már megszavazott módosításokkal részleteiben egyhangúlag elfogadta.

Ezután a napirendnek megfelelően Várkonyi Péter külügyminiszter tartotta meg ‘beszámolóját a kormány külpolitikai tevékenységéről.

Külpolitikánk alapelvei

változatlanok Várkonyi Péter beszéde

Várkonyi Péter a Magyar Nép- köztársaság nemzetközi tevékenységéről és az emberiséget leginkább foglalkoztató , kérdésekben elfoglalt álláspontjáról — az utóbbi egy esztendő legfontosabb fejleményeire szorítkoz- ác. í

va — egyebek között a következőket mondotta:

— Sajnos a nemzetközi helyzet nem javult, a világpolitikában változatlan a feszültség. Igaz ugyan, hogy továbbra is hatnak az enyhülés elemei, a helyzet

azonban összetettebb, veszélyekkel terhesebb lett. A kelet—nyugati kapcsolatokban támadt zavarokért azok az imperialista körök felelősek, amelyek offenzívát indítottak a szocializmus, a társadalmi haladás ellen. Ezek a körök nyíltan beavatkoznak más államok belügyeibe, gátlástalanul erőszakot is alkalmaznak a haladó társadalmi átalakulások megakadályozására. Tilalmakkal, protekcionista intézkedésekkel gátolják a nemzetközi gazdasági kapcsolatok normális fejlődését. Ez — párosulva azzal, hogy a NATO bizonyos körei megkérdőjelezik a második világháború után kialakult politikai realitásokat — növelte az államok közötti bizalmatlanságot.

A nemzetközi feszültség- szításában érdekelt erők a kialakult katonai-stratégiai erőegyensúly megbontására törekednek, gyors ütemben fokozzák a mérhetetlenül költséges fegyverkezési hajszát. Ezért nincs előrehaladás a leszerelési tárgyalásokon, ezért nem születtek új fegyverzetkorlátozási megállapodások, sőt á korábbiak is veszélybe kerültek. Az eltelt időszak legsúlyosabb fejleménye volt az új amerikai közepes hatótávolságú nukleáris rakéták nyugat-európai telepítésének megkezdése. Ez oda vezetett, hogy értelmüket vesztették és megszakadtak a genfi szovjet —amerikai tárgyalások.

A szocialista közösség országai — köztük hazánk — következetesen és kitartóan törekedtek arra, hogy ne kerüljön sor az új amerikai rakéták telepítésére. Töhb ésszerű, valamennyi fél jogos biztonsági érdekeit szem előtt tartó javaslatot tettek. Az amerikai rakétatelepítés megkezdésével azonban- elkerülhetetlenné vált, hogy megtegyék a legszük-' ségesebb válaszlépéseket. A katonai erőegyensúly fenntartását saját biztonságunk és a világ békéje iránti felelősségünk egyaránt megköveteli. Ugyanakkor a Varsói Szerződés országai nem törekednek katonai fölényre; változatlanul az a célunk, hogy az erő- egyensfily a fegyverzet és a fegyveres erők lehető legalacsonyabb szintjén valósuljon meg. Ehhez ma mindenekelőtt arra lenne szükség, hogy az amerikai raké- tatelepítés következményeinek kiküszöbölése révén lehetővé váljék . a szovjet—amerikai tárgyalások folytatása. 1

Várlkonyi Péter szólt a nemzetközi viszonyokat súlyosan terhelő robbanással fenyegető válsággócokról is. így a Libanon és a palesztin nép elleni izraeli agresszióról, az ezzel kapcsolatos különmegállapodások kudarcáról; mint mondotta: támogatjuk a Szovjetunió .ez év júliusában közzétett javaslatát, amely a kérdés átfogó és minden érintett fél számára mél-_ tányos megoldásiára irányul.

— A nemzetközi élet kedvezőtlen folyamatait nem tekintjük visszafordíthatatlannak. Az elmúlt éviben pozitív vagy legalábbis bizakodásra okot adó fejlemények is történtek. A világ különböző .térségeiben, mind szé. lesebb körben jut kifejezésre, hogy meg kell védeni a nemzetközi együttműködés eddigi eredményeit. Különösen érzékelhető ez Európában.

A külügyminiszter a továbbiakban. arról' számolt be, hogy a kormány az MSZMP XII. kongresszusán elfogadott határozatoknak megfelelően folytatta nemzetközi tevékenységét. — Külpolitikánk alapvető törekvései .változatlanok — mondotta.

Várkonyi Péter az egyes szó-- cialista országokhoz fűződő vi. szornyainkról szólva elmondotta: újabb magas szintű találko- zókira és egységünk erősítésére ad alkalmat, hogy az európai szocialista országok — akár csak' hazánk — az idei, illetve a jövő év folyamán ünnepük felszabadulásuk 40. évfordulóját.

Joggal állapíthatjuk meg — mondotta a külügyminiszter —, hogy a Magyar Népköztársaság kormánya az elmúlt időszakban is aktív és eredményes nemzetközi tevékenységet folytatott. A hazai háttér, belső helyzetünk stabilitása teszi lehetővé, hogy hazánk nemzetközi • jó híre az elmúlt éviben is tovább erősödött, külkapcsolataink elért szintje a nehezebb körülmények közepette sem szenvedett komolyabb károsodást, sőt bizonyos területeken továbbfejlődött.

A kormány arra törekszik, hogy külpolitikái " irányelveinkkel összhangban még hatékonyabban szolgálja szocialista építésünk ügyét, nemzetközi kapcsolataink alakításában és a külpolitikai tevékenységben. Joggal bízhatunk abban, -hogy az éhhez elengedhetetlen előfeltétel: a béke megvédhető, és a világhelyzet alakulása visszaterelhető az enyhülés útjára. A Magyar Népköztársaság a jövőben is minden tőle telhetőt meg fog tenni, hogy így legyen — mondotta befejezésül Várkonyi Péter.

HOZZÁSZÓLÁSOK

Uarvasi István (Budapest, 19. vk.) az országgyűlés külügyi bizottságának titkára a napirendi pont bizottsági előadójaként beszámolt arról, hogy a testület megvitatta a külügyminiszteri expozé téziseit. Hangsúlyozta: a bizottság nemzetközi tevékenységében ugyanazt az álláspontot képviseli; ugyanazokért a célokért dolgozik, amelyék szolgálatában a végrehajtó hatalom, a kormány, a Külügyminisztérium tevékenykedik. EZ az összhang növeli a Magyar Népköztársáság külpolitikájának kiszámíthatóságát és megbízhatóságát, azt a hitelt, amelynek ez a külpolitika világszerte örvend.

A külügyi bizottság titkárának beszámolója után felszólalt Káldy Zoltán (Budapest, 53. vk.)", az evangélikus egyház országos püspök-elnöke és Gosztonyl János (Vas m., 8. vk.), a Magyarok Világszövetségének főtitkára..

Várkonyi Péter külügyminiszter válaszában a többi között elmondotta: az Országgyűlés külügyi bizottsága rendkívül aktívan, jelentős előzetes vitával járult hozzá a beszámoló összeállításához. Megerősítette, hogy a magyar kormány nagy jelentőséget tulajdonít a Magyarok Világszövetsége tevékenységének, és örömmel tapasztalja, hogy az mind kiterjedtebb. Kitért arra, hogy a magyarországi egyházak tevékenysége nemzetközi téren is segíti béketörékvéseinket.

Majd határozathozatal következett: az országgyűlés a külügyminiszteri beszámolót és a választ jóváhagyólag tudomásul vette.

Ezt követően Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke számolt he a tanácsokról szóló 1971. évi I. törvény végrehajtásáról.

Tartalmában, módszereiben fejlődött a testületi munka

Papp Lajos beszéde

Az államtitkár bevezetőben elmondotta, hogy az országgyű- . lésnek az 1974. évi őszi ülésszakon számolt be első alkalommal a tanácstörvény végrehajtásáról. A kormány és a tanácsok megkülönböztetett gondot fordítottak, intézkedéseket hoztak az akkori .vitában elhangzottak megvalósítására, a jelzett hiányosságok kijavítására, felszámolására. Ezek eredményeképpen — csak a legfontosabbakat említve — szélesebb körű gazdasági, ellátási, igazgatási együttműködés alakult ki a városok és a környező •községek között. A helyi tanácsok fenntartásába került a lakosság. ellátását szolgáló intézmények döntő többsége. Nagyobb figyelmet 'kapott az állami lakóházak és közintézmények felújítása. Az egészségügyi intézmények integHl I

rációja jelentősen csökkentette az ellátás korábbi párhuzamosságait.

— Néhány akkor elhangzott javaslat megvalósítása azonban csak fokozatosan, oldható meg — mondotta az államtitkár. — így többek között, a helyi tanácsok önkormányzati jellegének erősítése, gazdálkodási önállóságának fokozása, kisközségekben az ellátás javítása, a községi apparátus felkészültségének növelése. Továbbra is fontos feladat a tanácsi szakigazgatási szervezet korszerűsítése és az ügyintézés egyszerűsítése.

A tanácstagok meghatározó szerepe

' A tanácsok munkáját az elmúlt tíz évben is oly módon kellett fejleszteni, hogy tovább erősödjék népképviseleti-önkormányzati jellegük és államigazgatási funkciójuk. A tanácsüléseken részt vevő képviselők tanúsíthatják, hogy a testületi munka tartalmában is, módszereiben is fejlődött. A testületi döntések megalapozó ttabbak, következetesebb a végrehajtás számonkérése, érezhetően nyíltabb lett a tanácsok tevékenysége. A tanácsülések ugyanakkor még nem mindenütt eléggé aktív és hatékony fórumai a helyi .politizálásnak, az eltérő érdekek összehangolásának. A testületek tevékenységének továbbfejlesztéséhez — amint ezt a Központi Bizottság állásfoglalása is tartalmazza — mindenekelőtt arra van szükség, hogy növekedjék szerepük a különböző helyi, területi érdekek feltárásában, összehangolásában és érvényesítésében. Biztosítani kell a tanácsok önállóságát a helyi feladatok meghatározásában,, lehetőségeiket és érdekeltségüket a helyi források kiaknázásában, anyagi eszközeik felhasználásában, a lakosság mozgósításában. További követelmény, hogy a tanácsi testületek következetesebben, érdemi módon kérjék számon határozataik, reiídeleteik végrehajtását, fordítsanak nagyobb gondot a szakigazgatási szerv rendszeres és alapos ellenőrzésére, beszámoltatására. Fontos, hogy a tisztségviselők a döntések előkészítésében, a végrehajtás ellenőrzésében növeljék a tanácsi bizottságok szerepét, rendszeresebben kérjék ki a tanácstagok, a lakosság véleményét, gondoskodjanak arról, hogy az apparátus munkájában következetesen érvényesüljön a testületi irányítás.

A testületi képviseleti munkában meghatározó szerepük van a tanácstagoknak. Nagy többségük közéleti felelősséggel tesz eleget megtisztelő 1 megbízatásának — mondotta Papp Lajos. — Közéleti tevékenységükhöz a jövőben még" több támogatást kell nyújtani. Rendszeresebben kell tájékoztatni őket a település életét érintő kérdésekről, tervekről, elképzelésekről. Kapjanak több megbízást a tanács képviseletére, a tisztségviselők' és az apparátus dolgozói jobban támaszkodjanak véleményükre.

Nehezebb a gazdálkodás

A kedvezőbb körülmények és a tanácsok tervszerűbb gazdálkodásának eredményeként a beszámolási időszakban számottevően fejlődött a lakossági infrastruktúra. Az előirányzottat túlteljesítve, csaknem 870 ezer lakás létesült, ami. érzékelhetően enyhítette a lakásgondokat. A tanulólétszám növekedésének mértékét meghaladva — több mint 10 ezerrel — gyarapodott az általános iskolai osztálytermek száma. Fokozatosan kialakultak a csaknem teljes körű óvodai és az igényeket megközelítő bölcsődei ellátás feltételei. Enyhültek az egészségügyi és a szociális ellátás legégetőbb gondjai, gyors ütem- bein bővültek, a lakossági és a

kommunális szolgáltatások,' tovább fejlődött a kereskedelmi és vendéglátó-hálózat. Az utóbbi években — a népgazdaság általános helyzetéhez hasonlóan —" nehezebbé váltak a tanácsi gazdálkodás, így a településfejlesztés és intézményfenntartás körülményei.

A tanácsok VI. ötéves tervükben ugyan névlegesen nagyobb fejlesztést ’ irányozhattak elő, mint amennyit az előző tervidőszakban teljesítettek, azonban a tényleges felhasználás ennél kevesebb lesz a népgazdasági egyensúly megőrzését célzó kényszerű korlátozó intézkedések miatt. A tanácsok — a nagyobb önállóság lehetőségeivel élve, kezdeményezőkészségük fokozásával — általában igyekeztek alkalmazkodni a nehezóbb körülményekhez.

A lakosság és a munkahelyi kollektívák társadalmi munkája, anyagi hozzájárulása az elmúlt 10 évben. 50 — ezen belül az utóbbi három évben 26 — milliárd forinttal segítette elő a települések fejlődését, a lakóhely szebbé tétedét. A. tanácsok kez- deményezően éltek az olyan lehetőségekkel is, mint a víz-, a gáz-, az útépítő és más társulások szervezése,' vagy például a lakossági célt szolgáló helyi kötvénykibocsátás. Mindezek eredményeként az elmúlt három éviben a kiemelt tanácsi fejlesztési feladatokat — nevezetesen a lakás-, az általános iskolai tanterem- és gyermekintézmény-építést — sikerült teljesíteni. A célok szükségszerű sorolásával ugyanakkor együtt járt, hog^ egyes, nem kiemelt ellátási területeken az eredetileg számítottnál lassúbb a fejlődés.

Az államtitkár ezután a tanácsok területi igazgatási beosztásának az ország adottságaihoz és a megyék sajátosságaihoz alkalmazkodó továbbfejlesztéséről szólt, utalt arra, hogy az elmúlt évtizedben 23 nagyközség "kapott városi rangot. Lényegében befejeződött a községi közös tanácsok szervezése. Á közös tanácsok rendszere elősegítette az egymással szoros kapcsolatban álló községek összehangoltabb fejlesztését. Szólt a megyei, a fővárosi, iUetve a kerületi tanácsok munkájáról is, majd megemlítette: a jelentős hatáskör- és feladatnövekedés ellenére 1975 és 1984 között mintegy háromezerrel csökkent a tanácsapparátus létszáma. A tanácsi szervezet korszerűsítésének a városokban a belső szervezeti egységek összevonásának eredményeként kevesebb lett a vezetők száma, megnőtt a szakemberek, az érdemi ügyintézők aránya. A személyi feltételek megteremtésében ugyanakkor gondok is vannak, főként a kisközségekben, és a fővárosi kerületekben.

— Háromnegyed év telt el azóta, hogy áttértünk a helyi párt-, állami és -társadalmi szerveik irányításának új rendjére. Az átszervezés lényegében rendben megtörtént. A községi lakosság ügyeinek intézésében, átmenetileg sem következett be nagyobb fennakadás. A tapasztalatok szerint helyesnek bizonyult a 139 városikörnyék kialakítása, központjaik kiválasztása, és a községek városkörnyéki beosztása. A megyei tanácsok a megszűnt járási hivatalok személyi állományából, létszámából és béralapjából — feladataik növekedésével arányosan — a helyi tanácsokat erősítették meg. Megnyugtató, hogy a községek nagy többsége a járások nélkül is jól megáll' a lábán, sok 'községben a korábbiaknál önállóbban, öntevékenyebben dolgozik a tanács. A következő évékben az új irányítási rendszer stabilizálásait, a .tanácsi apparátus biztonságérzetének erősítését és munkájának tartalmi javítását tekintjük, elsődleges feladatnak — . mondotta befejezésül Papp Lajos.

A tanácsok teljesíteni fogják a kiemelt programokat

Dr. Gajdócsi István felszólalása

— A napirend bizottsági. vitájában a képviselők szinte egyöntetűen szorgalmazták a tanácsok — főleg a helyi tanácsok — önállóságának további növelését. Abból indultak ki, hogy a gazdasági reform nyomán kibontakozott vállalati, szövetkezeti önállósággal párhuzamosan a tanácsoknál e törekvések hordozója elsősorban a decentralizáció. A hatáskörök leadása nyomán ma az ügyek 95 százalékát lakosság- közeiben, a tények és az emberek ismeretében intézik.

E témakörnél — a követelményt és önállóságot is hangsúlyozva — esett szó a többjelöltes választásokról, a politikai munka fontosságáról, arról, - hogy a választók jobbam ismerjék meg politikánk lényegét, a jelölteket — tanácstagokat, képviselőket —, és ezáltal legyenek képesek dönteni abban, hogy kire miért szavazzanak, mégpedig úgy, hogy aleg(Folytatás a 3. oldalon.)