Petőfi Népe, 1984. szeptember (39. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-14 / 216. szám

rr\/í TÍftlC Várható Időjárás ma estig: détayu­UUvIJAJfAd gát felöl lassan tovább csökken a fel­hőzet. Már csak néha zavarfa meg ki­sebb tolhösödés a napsütést. Esd nem valószínű. Napközben Időnként élénk lesz a nyugati, délnyugati szél. A legmagasabb nappali hő­mérséklet lő és 24 fok között lesz, de délnyugaton még ennél Is kis­sé melegebb várható. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIX. évi. 216. szám Ára: 1,40 Ft 1984. szeptember 14. péntek A MINISZTERTANÁCS NAPIRENDJÉN Az alkatrészellátás és a bútoripar helyzete A kormány Tájékoztatási Hi­vatala közli: A Minisztertanács tegnapi ülé­sén megtárgyalta az Országos Tervihivatal előterjesztését a nép­gazdaság első félévi fejlődéséről, az éves terv várható teljesítéséről, valamint az 1985. évi népgazda­sági terv kidolgozásának irányel­veiről. Megállapította, hogy a népgazdaság az év eddig eltelt részében alapvetően az éves terv gazdaságpolitikai céljainak meg­felelően fejlődött, de fontos terü­leteken elmaradások is vannak. A kormány utasította a gazdaságirá­nyító szerveket, hogy az év hát­ralevő időszakában további hatá­rozott intézkedésekkel segítsék a kiviteli terv maradéktalan teljesí­tését, a vásárlóerőnek az egyensú­lyi célokkal összehangolt alakulá­sát, a munkaidő jobb kihasználá­sa, valamint az anyag- és energia­takarékosság erősítése révén. A Minisztertanács az 1985. évi népgazdasági terv kidolgozását il­letően úgy foglalt állást, hogy a tervezőmunka a gazdasági tevé­kenység hatékonyságának növelé­sét, a termelési szerkezet korsze­rűsítését, a versenyképesség foko­zását alapozza meg. Ezt segítse elő az irányítási rendszer továbbfej­lesztése is. Megbízta az Országos Tervhivatal elnökét, hogy a mi­niszterekkel és más országos ha­táskörű szervek vezetőivel együtt­működve dolgozza ki az 1985. évi részletes népgazdasági tervjavas­latot és azt terjessze a Miniszter- tanács elé. A kormány egyidejűleg áttekin­tette az 1985. évi állami költség- vetés előkészítésének helyzetét és meghatározta a további feladato­kat. A Minisztertanács beszámolót hallgatott meg a hazai alkatrész- gyártás és -ellátás helyzetének ja­vítására hozott intézkedések vég­rehajtásáról. Megállapította, hogy a kis- és közepes vállalatok hát­téripari tevékenységének bővíté­se, az alkatrészfelújítás és a hasz­nált alkatrészek újraértékesítése nyomán, főleg a mezőgazdasági gépek alkatrészellátásában, jelen­tős javulás tapasztalható. Tovább­ra sem megoldott azonban a sze­mélygépkocsik alkatrészellátása. Rámutatott arra, hogy az elmúlt időszakban az alkatrészkereske­delmi vállalatok forgalmában csökkent az autójavító vállalatok és szövetkezetek részesedése, mi­közben egyes magánkereskedők nagy tételben felvásárolják és in­dokolatlanul magas áron árusít­ják az állami kereskedelemtől be­szerzett alkatrészeket. A kormány a bútoripar és a bú­torkereskedelem helyzetéről ké­szült jelentést megvitatva megál­lapította, hogy bővült az elemes bútorokból a kínálat és a válasz­ték. Az ipar és a kereskedelem azonban — elsősorban gyermek- és konyhabútorokból — még min­dig nem tudja kielégíteni a vásár­lók igényeit A kínálat és a vá­laszték további bővítése mellett több figyelmet kell fordítani a minőség javítására, valamint a bútorok szállítására és raktározá­sára, mivel a minőségi kifogások jelentős részét az itt keletkező hi­bák idézik elő. (Háttéranyagunk a 2. oldalon) A békekonferencia előkészületeiről tanácskozott a népfront megyei elnöksége A X. Országos Békekonferencia előkészítéséről, az őszi szolidari­tási akcióval kapcsolatos felada­tokról, valamint a kertbarátok és kistenyésztők társadalmi szövet­ségének munkájáról tárgyalt teg­nap délelőtt a Hazafias Népfront Bács-Kiskun megyei elnöksége. A testület tájékozódott a béke- konferencia előkészületeiről. Az október 27—28-ra összehívott or­szágos tanácskozáson mintegy 800 küldött és 200 meghívott vesz majd részt. Áttekintik az elmúlt 5—6 évben végzett békemunka tapasztalatait, szekciókat alakíta­nak, s munkacsoportokban vitat­ják meg a mozgalom időszerű feladatait. Az esemény jelentő­ségét növeli az a tény, hogy most emlékezünk meg felszabadulá­sunk 40., valamint a szervezett békemozgalom 85. évfordulójáról. A témához hozzászólt többek között Deák Lívia, az Országos Béketanács ügyvezető elnökségé­nek tagja is. Elmondta, hogy a békekonferenciát szeretnék telje­sen kötetlenné tenni. Ezért elha­tározták, hogy a szekcióüléseken a küldöttek és meghívottak mel­lett bárki részt vehet. Azt sze­retnék, hogy minél többen mond­ják el véleményüket, és foglalja­nak állást a konferencia témái­val kapcsolatban. A szekcióülé­seken egyébként az ifjúságnak a békére, a szocialista hazafiságra való neveléséinek kérdéseiről, az európai biztonságról, a leszere­lésről, és az enyhülésről, az írók és művészek békemozgalmi te­vékenységéről, a tudósok békéért érzett felelősségéről esik szó. Az Országos Béketanács tervei sze-. rint október 26-án nagyszabású békedemonstráció lesz majd a fővárosban, amelyen természete­sen a békekonferencia küldöttei is részt vesznek. A népfront megyei elnöksége megvitatta a kertbarátok és kis­tenyésztők társadalmi szövetsé­gének a legutóbbi kongresszusuk óta végzett munkáját is. Az elnök­ség elismerését fejezte ki a szö­vetség vezetőinek az eddigi mun­kájáért, és egyetértett az általuk megjelölt féladatokkal. Ezek kö­zött szerepel egyebek mellett, a megye sajátos kertkultúrájának ápolása, továbbfejlesztése, kiállí­tások, termékbemutatók szerve­zése, a kertészkedésnek a fiata­lokkal való megszerettetése, a kisállattenyésztés népszerűsítése. Az elnökség ezután megválasz­totta F. Tóth Pált, a népfront me­gyei alelinökét és Farkas József rfiegyei népfronttitkárt, az OBT tagját a X. békekonferencia kül­döttének. Kádár János és Bertold Beitz megbeszelese Kádár János, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságának első titkára tegnap a Parlamentben fogadta Bertold Beitzet, az NSZK-beli Krupp Művek fel­ügyelő bizottságának elnökét. A szívélyes légkörű találkozón véleményt cseréltek a világgazdasági helyzet, a különböző társa­dalmi rendszerű országok közötti viszony, valamint a Magyar .Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság kapcsolatai­nak néhány időszerű kérdéséről. A megbe­szélésen jelen volt Marjai József, a Minisz­tertanács elnökhelyettese. * ASZÁLY NEHEZÍTI A TOVÁBBFEJLŐDÉST A gabonatermelés sikerei Losonczi Pál fogadta a kubai nemzetgyűlés elnökét Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke tegnap az Országház Nán- dorfehérvár-termóben fogadta Flavia Bravót, a Kubai Nemzet- gyűlés elnökét, aki az országgyű­lés meghívására hivatalos, bará­ti látogatáson küldöttség élén szerda óta tartózkodik hazánk­ban. A megbeszélésen Losonczi Pál elismeréssel szólt arról, hogy a Közép-Amerikában és a Karib- térségben kiéleződött helyzetben Kuba határozottan fellép a reak­ciós erőknek a nemzetközi hely­zetet is veszélyeztető .politikai és katonai fenyegetésével szemben. Hangsúlyozta, hogy a Magyar Népköztársaság szolidáris a Ku­bai Köztársasággal. Az Elnöki Tanács elnöke le­szögezte, hogy a két párt, a ma­gyar és a kubai kormány, a két nép a marxizmus—leninizmus és a szocialista internacionalizmus elvein nyugvó barátsága, az élet minden, területére kiterjedő gyü­mölcsöző együttműködése ered­ményesen szolgálja mind orszá­gaink, mind az emberi haladás közös érdekeit. A találkozón részt vett Cser- venka Ferencné, az országgyűlés alelnöke, jelen volt Euelides Váz- quez Candela, a Kubai Köztársa­ság budapesti nagykövete. Hasznos javaslatok Kunfehértón Csütörtökön kétnapos tanácsko­zásra jöttek össze a megyei áfé- szek elnökei Kunfehértón. Erdé­lyi Ignácnak, a MÉSZÖV elnöké­nek üdvözlő szavai után Markó István, az MSZMiP Központi 'Bi­zottsága gazdaságpolitikai osztá­lyának helyettes vezetője tartott előadást időszerű — a fogyasztási szövetkezeteket is érintő — kér­désekről. Beszámolóját követően számos kérdés és vélemény hang­zott el. Szó esett az áruellátásról, a hiánycikkek listájának csökken­téséről, amelyhez a háttéripar, jobb megszervezésére lenne szükség. Többen érintették a bérszabályo­zás és a jövedelmezőség kérdéseit. Említést kapott az energiataka­rékosság és a költséggazdálkodás ésszerűsítésének számos lehetősé­ge. (Délután Romány Pál, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára •tájékoztatta a tanácskozás részt­vevőit a megye gazdasági ered­ményeiről és terveiről. Ma dr. Pünkösti László, a &ZÖVOSZ fő­osztályvezetője az áfészek idei so- ronlevő feladatait ismerteti. A Bábolnai Iparszerű Kukori­catermelő Rendszer Heves, Pest, Szolnok, Bács-Kiskun megyei tag­gazdaságai szakvezetőinek rész­vételével, Kecskeméten, a Magyar —Szovjet Barátság Tsz-ben ta­nácskozott csütörtökön a közös vállalat részközgyűlése. Dr. Tóth László tsz-elnökhelyettes, igazga­tótanácstag megnyitója után Tég­lás Zoltán közgazdasági igazgató vázolta az IKR újabb fejlesztési elképzeléseit, 1985. évi tervjavas­latait. A kalászosgabona-termész­té» közös sikereiről Tóth László termelési igazgató számolt be. Az IKR 5000-es körzetéhez tartozó négy megye búzatermesztését ele­mezte, majd az őszi betakarításé növények hozamának várható ala­kulását ismertette Metzinger Pé­ter termelésszervezési egységve­zető. A tájékoztatókat hasznosan egészítette ki az a nyolc felszóla­lás, ameliy a taggazdaságok és a közös vállalat együttes problémáit, megoldásra váró feladatait tárta fel, és dr. Tóth János IKR-igaz- gató vitazárója összegezte. Vitathatatlan, hogy a bábolnai rendszer a megalakulása óta tö­retlenül fejlődik. Korszerű mű­szaki és biológiai alapok előte­remtését, fejlett termesztési tech­nológiák bevezetését segíti elő. Az intenzív gabonatermelés prog­ramjának II. és III. ütemében például a taggazdaságok gépállo­mánya 2,5 milliárd forintot érő műszaki eszközzel gyarapodott. Kecskeméten éppen ezen a héten zajlott le az IKR termelésszerve­zési egység vadonatqj alkatrész­raktárának műszaki átadása. Az ugyancsak Bács-Kiskun megyé­ben tervezett, és közös vállalati összefogással1 létesülő, annyira szükséges folyékonyműtrágya­üzem kivitelezése elhúzódik nem várt akadályok miatt. örvendetes, hogy 1984-ben el­fogadhatóan alakult a bábolnai rendszer taggazdaságaiban a ka­lászosok hozama. Nem kivétel szőkébb hazánk és a szomszédos Pest, Szolnok, valamint Heves megye sem. Áz őszi betakarítású növények azonban évek óta igen megsínylik a csapadékhiányt. B ács-Kiskunban több mint 200 millió forintban kifejezhető ter­méskiesést okozott a kukoricában. Az idén a Bácskában és a Duna mellékén, a mezőségi talajokon is legfeljebb a gazdaságok saját szükségletére elegendő terem, de árukukorica már alig. Másfél­százezer tonna tengerit vásárolni­uk kell, hogy a nagy számú állat­állománynak elegendő abrakja maradjon az új termésig. Számos gazdaság a szemesnek szánt ku­korica teljes növényállományát kénytelen besilózni, hogy mentse, ami még menthető. Pest megyé­ben a jó hírű Kiskunsági Állami Gazdaság is erre a sorsra jutott. Szolnok, sőt Heves megyében úgy­szintén akad ilyen nagyüzem. (Folytatás a 2. oldalon.) ■ A napraforgó sokkal jobban elviselte az aszályt. Ezért nőtt 31 ezer hektár fölé a vetésterülete Bács-Kiskun megyében. Képünkön a Magyar—Szovjet Barátság Tsz kombájnosa takarítja be az olaj­növényt. (Tóth Sándor felvétele) LÁTOGATÁS A KALOCSAI INTÉZETBEN Az országgyűlés jogi bizottságának ülése Tegnap Kalocsán, a büntetésvégrehajtási intézetT ben ülésezett az országgyűlés jogi, igazgatási és igaz­ságügyi bizottsága. A dr. Gajdócsi István elnökleté­vel .tartott ülésen részt vett Terhe Dezső, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának titkára is. A képviselők a büntetésvégrehajtást szabályozó 1979-es törvényerejű rendelet és az új jogszabályok társadalmi hatását, érvényesülését vizsgálták. Juhász Lászlóné alezredes, a Kalocsai Fegyház ás Börtön parancsnoka ismertette a bizottság előtt az 1950-.ben Máriánosztráról idetelepített intézet mai helyzetét. Mint' mondotta, az utóbbi négy évben szá­mottevő korszerűsítési, felújítási munkát végeztek. A büntetésükéit töltők többsége az intézet saját üzemében dolgozhat, de más üzemekben is foglal­koztatják őket. Az elítéltek életkora, az elkövetett bűncselekmények jellege, a visszaesők száma, itt is az országos arányokat tükrözi. A rabokkal való fog­lalkozás fő célja a nevelés, a megváltozás szándé­kának felébresztése. Gondot fordítanak az iskolá­zatlanok oktatására is; .tavaly például 144-en vé­gezték el az általános iskola valamelyik osztályát. Szabad idejüket szakkörökben, ismeretterjesztő elő­adásokon, vetélkedőkön tölthetik el. Gondot okoz, hogy az oktatáshoz, foglalkoztatáshoz nincs elegen­dő nevelőjük. Ezt követően megtekintették az intézetet, tájé­kozódtak az itt élők munka- és életkörülményei­ről, majd az ülés befejező részében összegezték a tapasztalatokat. Hangsúlyozták, hogy a nevelői és a pártfogói munka fejlesztésére különösen szükség van a visszaesők számának csökkentése érdekében. A képviselők kérdéseire Borics Gyula igazságügyi államtitkár, Nagy Tibor vezérőrnagy, a büntetés- végrehajtás országos parancsnoka és Juhász László­né alezredes válaszolt. A bizottsági ülésen kilenc képviselő szólalt fel, közöttük dr. Juhász Tibor (Bács-Kiskun megye). L. A. Meghívó érkezett. A Magyar Agrometeorológiai Társaság kecskeméti csoportja tisztelet­tel meghívja a címzetteket a Kecskeméti Agrometeorológiai Obszervatórium fennállásának 25. évfordulója alkalmából rendezendő előadásokra és be- bemutatókra. Nem véletlen, hogy a megyében dolgozó me­zőgazdászokat, termelőket el­sőrendűen érdekli az időjárás alakulása, mint a termés meny- nyiségét meghatározó egyik fontos tényező. Esőért kémle­lik az eget, a hőmérséklet ked­vező alakulása érdekében hall­gatják a rádióban naponta többször is elhangzó jelzése­ket. Hiszen az Alföldnek ezen a táján, különösen a Homok­hátságon, rendkívül nagy a napi és az évi hőmérsékletin- gás. Itt legmelegebb a nyár és leghidegebb a tél. Vidékünkön legerősebb a hajlam a késő ta­vaszi, valamint a kora őszi fa­gyokra. Itt van a legnagyobb bőség a napfényből, ugyanak­kor a páratartalom és a felhő­zet aránylagosan kisebb. A csapadékmennyiség szűkös és ingadozó, gyakori a nyári aszály. Télen csapadékban és hótakaróban egyaránt szegé­nyes terület. A nap sugárzó energiájából legtöbbet a Duna —Tisza közének középső része kap. Az ezekkel a kérdésekkel való foglalkozás a negyedszá­zada létrejött intézet állandó programja. Az intézetnek volt köszön­hető az, hogy éppen húsz év­vel előbb Kecskeméten tartot­ták meg a hazánkban addig páratlan, nemzetközi meteoroló­giai konferenciát, amelyen ak­kor a szocialista országokon kívül részt vett az Egyesült Államok, a Német Szövetségi Köztársaság, Ausztria, az Egye­sült Arab Köztársaság és Olaszország mintegy nyolcvan tudósa. A konferencia jelentő­ségét növelte, hogy nem csu­pán agrometeorológiai kérdé­sekről esett szó, hanem a ho­moki kertészkedés általános problémáinak megoldásáról is. A gazdálkodás gondjait és nehézségeit az intézet forrásai­ból származó néhány adattal jelezzük, utalva arra, hogy mennyi mindent kell egy-egy esztendő folyamán figyelembe venni. Köztudomású, hogy az asszimiláció 10 Celsius-fokon felül kezdődik — legalábbis a szőlőnél :— és 35 Celsius-fokon éri el legmagasabb fokát. A megyében az ötvenéves átlag 10,7 Celsius-fak volt, de példá­ul 1934-ben elérte a 12 Celsius- fokot. A legalacsonyabb 1940- ben volt, mindössze 8,3 Celsi- us-fok. Ha a városokat vesz- szűk (Kalocsa, Baja, Kiskun­halas, Kiskunfélegyháza) a te- nyészidő alatti hőösszeg csak­nem azonos, illetve egységes. Az intézet hatalmas irat­anyaga■ a kutató számára azt is megmutatja, hogy az utolsó fagyos nap, 1917-ben, május 23-án volt, és ötven évet átte­kintve, 17 esetben, április má­sodik felében zajlott le. Az el­ső fagyos nap 1922-ben szep­tember 20-án köszöntött ránk, és Kecskemét, Kiskunfélegyhá­za körzetében 18-szor kezdő­dött ilyen korán. Nem lehet szó nélkül hagyni a fényviszonyokat sem. Tudni kell, hogy a Baja—Kiskunmaj- sa—Kecskemét—Solt négyszög hazánk legfényesebb területe, ahol az évi napfényes órák száma sokéves átlagban 2000— 2100 között váltakozik. A nap­fényes órák száma 1917-ben volt a legmagasabb: 2391, és 1955-ben volt-a legalacsonyabb: 1809. Temérdek a szakemberek számára nélkülözhetetlen, a termelést meghatározó adat. ■ Az intézet ajtaja mindenkor nyitva áll az érdeklődők előtt és — már sok mindennel ta­núsította — azon van, hogy ré­szese legyen a gazdálkodási si­kereknek. Ennek érdekében ténykedve, az elmúlt években az intézet munkatársai 161 ta­nulmányt írtak és 110 tudomá­nyos előadást tartottakt Elké­szült négy doktori disszertáció és egy kandidátusi értekezés. Dr. Szilágyi Tibor, az intézet -I vezetője, a Kertészeti Egyetem főiskolai karán egy évtizeden át — mint címzetes főiskolai tanár — számtalan tanítványá­ba plántálta él a meteorológia tudományát. Reméljük, hogy fontos pedagógiai és tudomá­nyos munkásságát a nyugalom éveiben is folytatni fogja. Bizonyos, hogy a szeptember 14-én sorrakerülő, az évfordu­ló előtt tisztelgő tudományos tanácskozás és bemutató siker­rel zajlik le, és a mezőgazda­ság termesztőszférája tudo­mánnyal telt tarisznyát visz haza a termelésbe. W. D. tmmá R. M.

Next

/
Thumbnails
Contents