Petőfi Népe, 1984. szeptember (39. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-12 / 214. szám

1084. szeptember 12. • PETŐFI NÉPE • 3 SENKIT SEM UTASÍTOTTAK EL... Segítség az otthonalapításhoz a Kiskunhalasi Állami Gazdaságban A Kiskunhalasi Állami Gazdaság vezetősége év­tizedek óta tudatosan törekedett a dolgozók letele­pítésére. Ezért korábban vállalati szolgálati laká­sokat építettek, sőt, Táján, Kígyóson lakótelepet hoz­tak létre. A 60-as évek közepén közművesített tel­keket adtak el dolgozóiknak, 20—20 ezer forintos hitelt nyújtottak, amelyért 15 évi munkát kellett vállalni. Ha ezt az időt ledolgozták, 5 év részletét elengedték. Később a szolgálati lakásokat is érté­kesítették. Hagyománya van tehát annak a segít­ségnek, amellyel a fiatalok otthonalapíitásához hoz­zájárul az állami gazdaság. Pintér Imrével, az ál­lami gazdaság pártbizottságának titkárával a je­lenlegi helyzetről beszélgettünk. — A fiatal diplomások és szakmunkások idekö- téséhez nem elegendő a jó fizetés; ehhez a lakás ma már elengedhetetlenül szükséges. Az ide tele­pülő egyedülálló, vagy családos fiatal szakemberek külterületi szolgálati lakást vagy szobát kapnak, amely lehetővé teszi a takarékoskodást. A lakás ha­vi bére 110 forint, de a villanyt, a vizet, a fűtést a lakónak kell állnia, a szolgálati szobáért havi 160 forintot fizetnek, ám ebben minden benne van, még az ágynemű használata is. Ez a kezdeti segítség le­hetővé teszi, hogy két-háxom év elteltével az itt dolgozó már lakásépítésre, -vásárlásra gondolhat. Az építés, a lakásvásárlás viszont nagyon sokba kerül. Akárhogyan is takarékoskodik a fiatal szak­ember, egyedül vagy feleségével, önállóan akkor is képtelenek a szükséges pénzt előteremteni. — A gazdaság minden építési, lakásvásárlási for­mát támogat, ugyanis a részesedési alapból .lakás- építési, -vásárlási részt különítettünk el. Ez 1981- ben 1,5, a következő évben 3,4, 1983-ban 1,7, az idén 3 millió forint, amelyből másfelet már kifi­zettünk. A támogatás összege 40—180 ezer forint, általában a bekerülési összeg 10—20 százaléka. Köl­csönt csak az kaphat, aki két évet már ledolgo­zott, s az összeget 35 év alatt kamatmentesen fi­zetheti vissza. Miért a 10 vagy a 20 százalék? A végzett munkát vesszük figyelembe, az üzemi négy­szög javaslatát minden esetben elfogadjuk, eddig senkit sem utasítottunk el. — Az otthonalapításhoz szükséges anyagi támo­gatást milyen foglalkozási ágakban dolgozók igé­nyelték, s közülük milyen a' fizikai munkások ará­nya? — Szeretném hangsúlyozni, hogy eddig minden kérést teljesítettünk,' nem Vizsgáltuk: ki, milyen beosztásban dolgozik. 1981-ben 27-en részesültek támogatásban, közöttük hat műszaki, két alkalma­zott és 19 fizikai dolgozó. A köyetkező évben a 41 igénylő között 6—6 műszaki és alkalmazott, és 29 fizikai munkás volt. Tavaly 19-en kértek kölcsönt 2—2 műszaki és alkalmazott, valamint 15 fizikai ■munkás. Az idén eddig 18-an kértek ilyen támo­gatást 5—5 műszaki és alkalmazott, s 8 fizikai dol­gozó. A .kölcsön mellett, a gazdaság az építkezéshez — mert ma az önálló családi ház a „sláger” — 80 4 Ezt a házat a gazdaság, a munkatársaim se­gítségével építettük — mondta Bognár József. fuvaróra szállítási és 10 óra autódaru-kedvezményt ad. Ez a segítségnyújtásnak csak nagyon szorosan vett anyagi része. A munkahelyi kollektívák segít­ségéről számtalan történetet lehetne felsorolni... Ehelyett, egy nagyon is friss példát említünk. Bognár József, a gazdaság szobafestő és mázoló szakmunkása 1968-ban itt kezdte tanulni a szak­máját. Három év múlva lett szakmunkás. Takaré­kos fiatalember volt, gyűjtötte a pénzt. 1976-ban megnősült. Egy örökölt aprócska házban laktak, amelyért 45 ezer forintot kellett kifizetnie, azután autót vettek. Egy év múlva elhatározták, hogy há­zat építenek. A hat év alatt két gyermekük szüle­tett, s a fizetésből, a különmunkákból és az asszony — aki egyébként szülésznő — által vállalt mosás­ból összegyűlt 250 ezer forint. — A gazdaságtól 64, az GTP-től 300 ezer forintot kaptunk, amelyhez hozzájött a 60 ezer forint szo­ciálpolitikai kedvezmény, s felvettünk még 60 ezer forint bankkölcsönt — mondta Bognár József. — A tetőtérbeépítései együtt az ötszobás ház 820 ezer forintba került. A tartozásunk jelenleg 245 ezer forint, amelyet lesz időnk visszafizetni. Az állami gazdaság pártbizottságának sokat kel­lett tennie azért, hogy e támogatási rendszernek nemcsak anyagi, de szemléletbeli feltételeit meg­teremtse. El kellett fogadtatni a gazdaság kétezer munkásával, alkalmazottjával; műszakijával, hogy jó, teljes értékű, alkotó munkát csak az képes vé­gezni, akinek otthona, biztos családi háttere van. Ezért továbbra is szándékukban áll támogatni az otthonalapítókat, a letelepedőket egyrészt a már bevált kölcsönfolyósítással, másrészt a keresetek, jövedelmek növelésével, amellyel helyhez, a gaz­dasághoz kötik az embereket. Gémes Gábor A SZŐLŐTERMESZTŐK JELZÉSEI NYOMÁN A gyökér­golyváról Az utóbbi időben egyre több kistermelő keresi fel a megyei növényvédelmi és agrokémiai ál­lomást azzal a panasszal, hogy szőlőültetvényein nagyobb mér­tékben jelentkezik a sejtburján­zás, elsősorban a gyökéren. Szer­kesztőségünkbe is érkeztek jelzé­sek, különösen Kiskőrös, Soltvad- kert, Kaskantyú, Kecel környéké­ről. Felkerestük az állomás szak­embereit, akik elmondták, hogy a betegséget a talajban élő, pál­cika alakú baktérium okozza, amely főként a sérüléseken ke­resztül fertőzi a szőlőt, azonban a szaporítóanyaggal is terjed a betegség. 'Hatásos kémiai véde­kezés nincs ellene. Bár a neme- sítők azon munkálkodnak, hogy a baktériummal szemben ellenál­ló fajtákat állítsanak elő, jelen­leg csak megelőzni lehet a bajt. Ennek érdekében fontos, hogy a szőlő telepítése előtt a lehető leg­optimálisabb termőterületet vá­lasszák ki a termelők. Az új ül­tetvények létesítésénél kerüljék a mély fekvésű, vizenyős talajokat, mert ezeken a fagyveszély követ­keztében a növényen könnyebben keletkeznek sebek, amelyeken a baktérium béhatol a szőlőbe. A gyökérgolyva gazdanövényei után legalább 5 évig ne telepítse­nek szőlőt, mivel azon a terüle­ten a talaj erősen fertőzött. Lé­nyeges: csak államilag ellenőrzött, megbízható és egészséges szapo­rítóanyagot használjanak fel. Tartsák szem előtt, hogy termő­korban is gondoskodni kell a sző­lő harmonikus tápanyag-ellátásá­ról, hogy a vesszők időben beér­jenek. Ha a növény elegendő táp­anyagot halmoz fel, fel tud ké­szülni a fagy ellen. A szakembe­rek azt is fontosnak tartják, hogy a szőlőművelők minimálisra csök­kentsék a gépi munkák során a mechanikai sérüléseket. A met­szést lehetőleg még a nedvképző­dés megindulása előtt kezdjék el, mert később a sebeken keresztül könnyebben fertőződik a szőlő. Fontos: a zöldmunkákat a lehető legkorábban végezzék, hogy mi­nél gyorsabban beforrjanak a se­bek. Köztéri játékok HAZAI TÁJAKON A „kék svábok” tájháza Gyönkön A Kiskunhalasi Városi Tanács művelődésügyi osztályának szer­vezésében szeptember 8-tól Ja­kab Mihály kecskeméti fafaragó vezetésével — Péterfy László szobrászművész tervei alapján — 13 fős csoport köztéri játékokat készít. Az egyhetes tábor előkészíté­sében részt vettek a Népművé­szeti Egyesület megyei szerveze­te, a kiskunhalasi erdészet és az állami gazdaság, valamint a tá­bornak helyt adó kunfehértói Előre Tsz vezetői és munkatár­sai. A játszótér kialakítását a he­lyi tanács Kiskunhalas felszaba­dulásának évfordulójára ajánlot­ta fel. A tervek szerint szeptem­ber 14-én a játékok helyükre ke­rülnek: a Kossuth II. lakótele­pen, a Bem utcai belső udvaron. (Csürke Katalin tudósítása) Mikroszámítógépek kiállítása Mikroszámítógépek gazdasági alkalmazását bemutató kiállítás nyílt kedden a Hilton szálló An- jou-termében. Magyarországon eddig 95 mikro- és miniszámító- gép-típust fejlesztette ki, amelyek közül 83 típust 'jelenleg gyárta­nak. E széles választék ellenére a kínálat még mindig jelentős mértékben elmarad a kereslet­től, mivel a gyártás darabszáma igen alacsony. A múlt esztendő­ben 5100 mikroszámítógép ké­szült Magyarországon, s az idén a termelés eléri a 8 ezret, 300 da­rab, fölötti sorozatnagyságot azon­ban csak 4 típusnál értek el a gyártók. Az elmúlt években igen gyor­san bővült a mikroszámítógépek alkalmazása a gazdaságban. 1980- ban még csak 239 berendezés üze­melt, a múlt évben számuk meg­haladta az 1300-at. Ezek a gé­pek elsősorban kis- és középüze­mek nyilvántartási, információ­feldolgozási feladatait segítenek megoldani, de mindinkább részt vesznek az elemzői-tervezői, dön­téselőkészítői tevékenységben is. Az ipar mellett'az élelmiszeripar­ban és a mezőgazdaságban is egyre sokrétűbben hasznosítják a mikroszámítógépeket. A kiállítással párhuzamosan szeptember I2-én kétnapos nem­zetközi szimpózium is kezdődik a Hilton szállóban a mikroszámí- tógépek alkalmazásáról. A Tolna megye turisztikai ér­dekességeit ajánló útikalauzokba 1983 ősze óta újabb bekezdés ke­rülhet: Gyönkön megnyílt a sváb tájiház. Tolna és Fejér megye ha­tárán ötven-hatvan kilométeres körzetben egész napra való látni­valót talál az autós turista. Ha a 63. úton érkezik Székesfehérvár felől, a cecei Csók István-emlék- múzeum, a simontornyai vár, kis kitérővel Ozorai Pipo vára, Pin­cehelyen Vörösmarty-emlék, Ta­másiban kilátó, vadászkastély, két műemlék-templom. Gyulajon a nemzetközi hírű dámvadrezer- vátuim. Kurdban Zichy Mihály oltárképe, majd a lengyeli arbo­rétum vonzza a látogatókat. (Ta­másiban mozgásszervi betegsé­gek és nőgyógyászati bajok or­voslására alkalmas gyógyfürdő van és szálloda, a Hotel Dám.) Gyönk, Tamási vagy Szekszárd felől a 65. úton közelíthető meg legkönnyebben. A tájház a falu szélén áll, az úttól távolabb, de jól láthatóan: jellegzetes paraszt­ház friss deszkakerítés mögött. A Gyönkön és a környező köz­ségekben élő protestáns svábok 1723-ban települtek ide Hessen- ből. Viseletűket, szokásaikat so­káig megőrizték, de az utóbbi év­tizedekben sorra lebontották a ré­gi házakat, és a ládák, szekrények mélyére kerültek a népviselet megmaradt darabjai. A helybeli­ek a hatvanas évek elején kezd­ték összegyűjteni először a viselet régi hímzésmintáit, aztán a tex­tíliákat, és előbb Ortutay Gyula, majd Camman Alfréd brémai professzor biztatására a bútoro­kat is. A gyűjtemény egyre nőtt Lackner Aladár keszőhidegkúti evangélikus pap lakásán, míg 1980-ban a szekszárdi Babits Mi­hály Művelődési Központ rende­zett nagy feltűnést keltő kiállí­tást az értékes anyagból. Röviddel ezután a gyönki tanács megvásá­rolta és helyreállíttatta a házat, amelyet dr. Imre Mária pécsi mu­zeológus rendezett be.'A gyűjte­mény magántulajdonban van. A protestáns svábokat „kék sváboknak” is nevezik, mert vi­seletűk és bútoruk alapszíne a kék. A kasmírból, bársonyból, se­lyemből vagy lenvászonból, ké­szült ruhákat főképpen zölddel és lilával díszítették, de például az öregek még a harmincas években is fehérben gyászoltak és a meny­asszonyok feketében esküdtek. A • Az egykori füstös konyhában ma régi edények sorakoznak. tájház gazdag szemlét ad 'a női és gyermeköltözetekből, a férfi­ruhákból és a dúsan mintázott bútorokból. Minden környékbeli faluból került ide valami érde­kesség. A híres murgai és száraz­éi asztalosok készítették a búto­rok többségét, Nagyszékelyből hoztak kendervászon inget, a női ruhák legnagyobb része Felsőná- náról, Kazlóznóról való, a láda belecskei, a pad hidegkúti, a szek­rény varsádi, a kályha Hidegkú- ton készült. És láthatunk néhány szép edényt is, amelyek a szak- csi habán műhelyből kerültek ki. A ház a múlt század végén épült, a húszas évekig szabadké- ményes volt. A látogató a kony­hába lép be. Balra a tisztaszoba, amelynek nemcsak a szép búto­rok és ruhák adják otthonossá­gát, hanem mindennapi használa­ti eszközök és régi szép családi fotók teszik szinte élővé. A hátsó szobában időszaki kiállításokat rendeznek: legutóbb például olyan gyöngyös főkötőket mutattak be, amelyeket egy-egy lány tizenhá­rom éves korától férjhezmenete- léig készített. Az udvar is kínál látnivalót: egy. a század első felében volt gazdasági udvart rekonstruált a szekszárdi' Béri Balogh Ádám Múzeum régi szerszámokból, me­zőgazdasági gépekből, használati eszközökből, és berendezték az úgynevezet parti konyhát is; a partfalba vájt nyári konyhát. G. T. • A tisztaszoba ÓVODAPEDAGÓGIA, VÍZGAZDÁLKODÁS A nyári egyetemek tervei Még alig ért véget a TIT nyári szabadegyetemeinek ez évi idénye, hagyományos, de esztendőről esztendőre megújuló akciójának máris jövő évi terveiről adott tájékoztatást a napokban megjelent programfüzetében a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat. Az ismeretgyűjtés e sajátos for­mája iránt minden évben nagy az érdeklődés, a hazaiak mellett mintegy 40 országból jelentkez­nek rendszeresen külföldi 'hallga­tók is a tanfolyamokra. Jövőre 27 nyári egyetemet szervez a TIT. A kollégiumok sokféleségét jól jelzi, hogy 'az üzemszociológiától a filmművészeten át a testkultú­ráig találhatnak kedvükre valót az érdeklődők. Az óvódapedagógiai nyári egyetemen — amelynek Kecskemét ad otthont — azokkal a jól bevált módszerekkel és cse­lekvési formákkal ismerkedhetnek meg a résztvevők, amelyekkel a szakemberek hatékonyan alakít­hatják a három-hatévesek cselek­vését. A győri üzemszociológiai kollégiumon jeles gazdasági veze­tők, a termelésirányítás kulcspo­zícióiban levő szakemberek tarta­nak előadásokat az innovációról, a gazdasági szabályozókról. A társadalmi múlt és az ifjúság ha­zaszeretete a központi témája a salgótarjáni „Ifjúság ’85” nyári egyetemnek. Ezen a kurzuson a külső és a belső társadalmi kö­rülmények bemutatásával érzé­keltetik az előadók a nemzet, a haza, a hazafiság, a hazaszeretet gyökereit és fejlődését Magyaror­szágon. Gyulán az eszperantó nyelvoktatás modern formáival, eszközeivel ismerkedhetnek meg az érdeklődők, a bajai vízgazdál­kodási tanfolyamon pedig az ipa­ri-, az ivó- és a szennyvíztisztí­tás technológiáját, automatizálá­sát mutatják be a résztvevőknek a szakemberek. A magyar társa­dalomban és gazdaságban folyó reformokról, a szocializmus épí­tésének mai szakaszában elvég­zendő tennivalókról hallhatnak a miskolci nyári egyetemre jelent­kezők. A fővárosban a termálvizek hasznosításáról szerveznek foglal­kozásokat, ezeken a gyógyfürdők és a gyógyászati berendezések al­kalmazását is ismertetik. Veszp­rémben a Balaton kialakulásáról, vízháztartásáról, környezetvédel­mi problémáiról, Szegeden a pe­dagógia időszerű kérdéseiről, Szé­kesfehérvárott pedig a korszerű igazgatással, a modern gazdaság- irányítással kapcsolatos tenniva­lókról szerezhetnek ismereteket a TIT tanfolyamai iránt érdeklő­dők. A „Duna-kanyar” művészeti nyári egyetemen, Esztergomban a Kodály-módszer eszközeiről, a nyíregyházi ‘kollégiumon hazánk múltjáról, jelenéről és kultúrájá­ról, a fővárosi politikatudományi tanfolyamon Magyarország politi­kai, jogi rendszeréről tájékozód­hatnak a jelentkezők. A legrégibb nyári egyetem, a debreceni a magyar nyelv és iro­dalom iránt érdeklődőket várja 1985 nyarán, Pécsett a nemzetközi békemozgalomról, Szegeden a mű­velődéselmélet időszerű kérdései­ről hangzanak el előadások. Eger­ben a népi építészeti emlékek vé­delmével, 'hasznosításával kapcso­latos elképzelésekről lesz szó a társulat kurzusain. A haditechni­ka fejlődésének fő irányairól tá­jékoztat a szolnoki, a talajjavítás elméleti és gyakorlati kérdéseibe enged bepillantást a keszthelyi, s a szocialista vállalkozás magyar- országi gyakorlatát ismerteti a bu­dapesti közgazdasági nyári egye­tem. A helyi, területi közigazgatás fejlesztéséről Veszprémben, a te­lepülésfejlesztés gondjairól, felté­teleiről Szombathelyen, a talaj termőerejét növelő meliorációs be­avatkozásokról a szarvasi kollé­giumokon hallhatnak a résztve­vők. CIKKÜNK NYOMÁN: ^Köszönjük a jelzést...” Aki dolgozik, szereti látni munkájának eredményét, s megelégedéssel veszi tudomá­sul, ha mások megerősítik ab­ban: nem hiába fáradozott. Ez alól természetesen az újságíró sem kivétel, s ne vegye öndi­cséretnek az olvasó, ha azt mondjuk: a Petőfi Népének is van valami köze ahhoz, ha va­lamely településen, üzemben az emberek nyugodtabban, hatékonyabban tudnak dolgoz­ni, ha egy-egy közügyben mi is segíthettünk az eljárás „olajozottabbá” tételében, ha valahol görcsök oldódnak fel, ha a hivatalok bedugult, vagy csak leszűkült csatornái ismét megnyílnak az ügyfelek előtt, ha olyan összefogásról Adha­tunk jó példákat, amelyeket máshol is haszonnal tudnak alkalmazni. Legtöbbször nem is nagy horderejű gondokról van szó, hanem úgynevezett hétköznapi bosszúságokról, de nagyon jól tudjuk, hogy ép­pen az ilyen apró kellemet­lenségek keserítik meg legin­kább az emberek napjait. Augusztus 29-én például ar­ról írtunk — a többi között —, hogy Kecskeméten a Bács- Kiskun megyei Kommunális Szolgáltató Vállalatnál nem fogadnak el szennyvíz-szip- pantási megrendelést telefo­non. noha ez a megoldás ké­nyelmesebbé. gyorsabbá tehet­né a szolgáltatást. Nem bírál­ni, nem leleplezni és főleg nem „beolvasni” akartunk, csupán felhívni a figyelmet egy megjavítható eljárásra. Cikkünket jól értette és arra megértő, sőt egyetértő választ küldött a vállalat. És mi eb­ben a rendkívüli? — kérdez­hetné az olvasó, hiszen elég gyakran található lapunkban olyan írás, amely tudatja: cik­künk nyomán ilyen és ilyen intézkedés történt, javult, fej­lődött. előre lépett, jó irány­ban változott valami. A mostani válaszra mégis azért térünk ki részleteseb­ben, mert példamutatónak tartjuk a vállalat levelét, amelyből az együttműködésre irányuló jószándék vehető ki. Együttműködés éppen a szol­gáltatás, a megrendelés ké­nyelmesebbé, gyorsabbá tétele érdekében. Ugyanakkor — és ez nem kis dolog — a válla­lat büszke arra; hogy a lakos­ságot szolgálja, s ezt a tevé­kenységét javítani akarja. Íme, a levél egy részlete: „A Bács-Kiskun megyei Kommunális Szolgáltató Vál­lalat. a településtisztasági te­vékenységet Bács-Kiskun me­gyében öt üzemegység közre­működésével látja el. a lakos­ság megelégedésére, kedvez,-, , ményes díjszabással. ,,,., , Ez év elején 200' kérdőívet juttattunk el ügyfeleinkhez, melyben véleményüket kértük szolgáltatásainkról és azok to­vábbfejlesztéséről. Ügyfeleink többek között azt is javasol­ták, hogy megrendeléseket te­lefonon is vegyünk fel. A fel­mérés alapján üzemeinknél és a községi tanácsoknál működő munkafelvevőinknél bevezet­tük, hogy szolgáltatásunk te­lefonon is megrendelhető le­gyen. A kecskeméti, a kiskun­félegyházi, a kiskunhalasi és a bajai üzemnél, a megrendelé­sek túlnyomó többségét tele­fonon vesszük fel. A szolgál­tatásért annak elvégzése után, a helyszínen a gépkocsivezető­nek kell fizetni. Sajnálatos módon több eset­ben valótlan bejelentés érke­zett, ezért a kecskeméti köz­pontban és a kalocsai üzem­ben ügyintézőink óvatosság­ból visszatértek a korábbi gya­korlathoz, és helybeli lakosok esetén ragaszkodtak a szemé­lyes megrendeléshez. Vállalatunk jellege megkö­veteli tőlünk, hogy szolgáltatá­sainkat gyorsan, jó minőség­ben, ügyfeleink érdekeit szem előtt tartva, megelégedésükre végezzük el. A telefonhálózat bővülése következtében a te­lefonon történő megrendelés­felvételnek egyre nagyobb sze­repe van tevékenységeinkben. Szennyvíz-szippantási szolgál­tatásunkkal a lakossági igé­nyeknek elébe is kívánunk menni a közeljövőben oly mó­don, hogy egyes csatornázat­lan városrészeket egyidejűleg, külön megrendelés nélkül el­lássunk. A kisebb községek­ben is rendszeressé tesszük, hogy szippantógépeink előre meghatározott időpontban, „menetrend” szerint megje­lennek, és elvégzik a szolgál­tatást.” Végül arról tájékoztat a le­vél. hogy a vállalat felülvizs­gálta a telefonon történő meg­rendelések felvételét, s intéz­kedtek annak egységesítéséről, közli azokat a telefonszámo­kat, amelyeken a megye öt városában felveszik a meg­rendelést. Külön köszönjük a jelzést — fejezi be a levelet Gábris Kázmér, a vállalat fő­mérnöke. Ügy gondolom, a kö­szönet elsősorban a vállalatot illeti. Azt a vállalatot, amely tisztában van azzal, hogy a la­kosságot szolgálja — és nem is akar mást. G. S.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents