Petőfi Népe, 1984. szeptember (39. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-11 / 213. szám
4 m PETŐFI NÉPE • 1984. szeptember 11. GYARAPSZIK FAVAGYONUNK ©»NAGY TERMÉS Erdőgazdálkodás Kenyeret kukoricából Ritka hazánkban, hogy mezőgazdasági kutatással foglalkozó, jó eredményeket felmutató intézetekkel egy kis társaság felvegye a versenyt. A martonvásári és a szegedi kukoricakutatók ma már elismerik, hogy az 1982-ben megalakult Kiskun Növénynemesítési Társulás kicsiben is képes nagyot alkotni. A két kiskunhalasi termelő- szövetkezet — a Vörös Október és a Vörös Szilkra — összefogása teremtette meg ezt a tulajdonképpeni kisvállalkozást. A társulás céja, hogy a homokhátsági gazdaságok termőhelyi viszonyainak legjobban megfelelő, rövid tenyészidejű kukoricafajtákat állítson elő és vezessen be a köztermesztésbe. A Vörös Október Termelőszövetkezet, a gesztor, 10 hektár földterületet bocsátott h nemesítő rendelkezésére, mélyen már gazdag te- nyészkert díszük, dicsérve a „csapat” — dr. Mohamed Samir Radi nemesítő, a gyakorlati tevékenységet irányító szakember és nyolc lelkiismeretes asszony — munkáját. Ki az idegen nevű nemesítő, akinek munkájára alapozták ezt a társulást? Dr. Mohamed Samir Radd válaszol: — Egyiptomibél érkeztem, az egyetemről kerültem Magyarországra. A kukorica nemesítésével 1966 óta foglalkozom. A gyökérszelekciót használom a hibridkukoricák előállításához. De nemcsak az elmélet érdekel, hanem a gyakorlati megvalósítás is. Éppen ezért töltöttem el a hetvenes években három évet Irakban, ahol a növénytermesztés alapbázisaként egy intézetet hoztunk létre. Amikor ismét visszajöttem Magyarországra, a korábbi kutatási eredményeket is felhasználva, a szuperkorai és a korai siló-, valamint szemeskukorica- hibridek, -fajták előállítása lett az elsődleges célom. Ezenkívül az úgynevezett fehérkukorica termesztésének alapját is megpróbáljuk megteremteni. Ez leginkább a fejlődő országokban nyithat távlatokat, hiszen kenyér sütéséhez szolgáltat lisztet.. De magas fehérjetartalma révén a magyarországi táplálkozáskultúrában is szerepet játszhat. Nagy reményekre jogosít bennünket a szuperkorai és a korai kukoricák nemesítésében elért eredmény. Magyarországon mintegy 250 ezer hektáron lehetnie ezeket például borsó, árpa betakarítása után másodvetés-' ként is termeszteni. A Növény- termesztési és Minősítő Intézethez bejelentett 150—170-es FAO-számú kukoricáink a te- nyészkertben már régen szedhe- tővé értek. Ezeket a fajtákat versenyeztetik a jelenleg közter- mesztésben lévőkkel, azok közül is a világszínvonalú amerikaiakkal. Az eddigi vizsgálatok biztatóak. A csőbe terelt folyó Nagyszabású vasútépítkézések a Szovjetunióban Gyakran mondogatjuk, hogy az erdő, a fa a születésétől a haláláig elkíséri az embert. Fából készül a bölcsője, fából az asztala, széke, s végül fából a koporsója. Az erdő, a fa biológiai, környezetvédelmi szerepe pedig szinte felbecsülhetetlen. Milyenek a magyar erdők? Milyen fák alkotják, van-e elegendő belőlük? Hogy milyen volt hazánkban az erdő, arról' a régi krónikák számolnak ibe. A hajdani forrásmunkák szerint időszámításunk kezdetén erdő borította mai hazánk háromnegyed részét. Még a honfoglalás időszakában is 38 százalékos volt az erdősültség. Hármas funkció A felszabadulás időszakára mindössze 12 százalékra zsugorodott az ország erdőterülete, ám azóta állandóan nőtt, s jelenleg 1 millió 700 ezer hektárnyi erdőnk van, s ez 18 százalékos erdősültség. Az ezredfordulóra elérhetjük az 1 millió 900 ezer hektárt is. Az erdőnek nálunk is három funkciója van: elsősorban a fa- termelést szolgálja, másodsorban védelmi rendeltetésű, s csak harmadsorban segíti az üdülés és a közjóiét céljait. Nemzeti park létesült a Hortobágyon, a Kiskunságban és a Bükkben, s szaporodó tájvédelmi körzetek segítik a természetbarátok munkáját. Erdeink hatalmas nemzeti vagyont jelentenek, hiszen az erdőállomány mintegy 260 millió köbméter fát ad. Legtöbb a tölgyfa, erdeinknek 23 százalékát tölgyesek alkotják. Akácból 18 százalék van, a fenyőfélék az erdők 15 százalékát képviselik, a nemes nyárfafajok 8,5 százalékát, míg a bükk csak 6,9 százalékban van jelen. A hatalmas favagyonból évente megközelítően 8' millió köbmétert termelünk :ki. Ez adja a tüzelőt, ebből készülnek- a bútorok. Persze, ez nem elegendő, az ország faszükségletének mindössze csak az 50—60 százalékát fedezi, a többit importáljuk. A cél, hogy a jövőben csökkentsük a behozatalt, s nemesített fákkal, telepítéssel növeljük a hazai termelést, mert ezzel sok pénzt takaríthatunk meg. Az ország tüdeje Mindez természetesen elsőrendű nemzetgazdasági érdek, de van ezen túlmenően más, szinte felmérhetetlen haszna is az erdőnek, a fának, amit ugyan nem lehet anyagi szolgáltatásnak venni, de értékesebb annál. Az erdő védi a lakóterületeket, a természetet, óvja a környezetet, elősegítve annak stabilitását, hatással van a vízháztartásra, s a talajt is megkíméli az eróziótól. Az erdők óriási mennyiségű széndioxidot vannak el, és ugyanakkor oxigént termelnek. Az erdő az ország tüdeje tulajdonképpen. Ahol kipusztul az erdő, ott szennyezetté válik a levegő, egészségtelenné a környezet, s az is előfordulhat, hogy felborul a biológiai egyensúly. Ez a veszély ma az egész világot fenyegeti, hiszen köztudott, hogy évente 30 millió hektárnyi erdőt pusztítanak ki. Már az őserdők is fogynak, betört a rengetegekbe a civilizáció, utakat építenek, városok létesülnek, üzemek szennyezik a vizeket. Magyarországon egyre több a jóléti erdő, mert az erdészet időben felfigyelt a környezetpusztulás veszélyeire. Főleg a lakótelepek környékén jelöltek ki jelentős erdőterületekét, üdülési célok szolgálatára. A fák védik, óvják a mi egészségünket, de mi nem védjük még mindig eléggé a környezetünket, a fákat, az erdőt. Több százezer, sőt több millió forintba kerül az erdők üdülési rekreációs célokra való berendezése, padok, asztalok felállítása, tisztások, pihenőhelyek kialakítása, az utak rend- bentartása. Még nem késő Ezekre sok kiránduló nem vigyáz, sőt gyakran olyanok is akadnak, akik szándékosan megrongálják, tönkreteszik a berendezéseket, akik szemetelnek, ágakat tördösnek le, és szennyezik a tiszta erdei patakok vizét. Nem fogják fel ésszel, hogy saját egészségük, tiszta környezetük ellen vétenek ezzel. De úgy is rongálja és szennyezi az ember a környezetét, hogy nem fordít kellő figyelmet a bio* lóg i ái egyensúlyra. Az iparosítás, a gyárak, üzemek létesítése, az utak építése mind káros hatással van az erdőkre, a fákra. Bizonyítja ezt a Német Szövetségi Köztársaságban és Csehszlovákiában fellépő erdőpusztulás, ami egyre nagyobb arányokat ölt napjainkban. Legelőször a jegenyefemyőn észlelték a szennyeződés hatását: a fák ezerszámra pusztultak el, haltak meg a széndioxid hatására. A lucfenyőnél és a lombos fafajtáknál kisebb a veszély, mi- ? vei ezek ellenállóbbak. Döbbenetesek a haldokló erdőkről készült felvételek, a szélzúgatta, fürtös lombok helyett üszkös, száraz fa- csonkok, üres madárfészkek, mert a madarak is elhagyják a halott fákat. Szerencsére hazánkban jóval kisebb a szennyezett levegő, a lúgos esők kártétele. Ennék ellenére fokozott óvatosságra, szervezettebb környezetvédelemre, körültekintőbb gondozásra van szükség, ha azt akarjuk, hogy megóvjuk erdeink egészségét. Mert ne feledjük, végeredményben a ml egészségünkről van szó. I. S. Nemrégiben nehéz vízi akadályt küzdöttek le szovjet Azerbajdzsánban a Jevlah-Belokana vasútvonal építői: csővezetékbe terelték át a■ szilaj Dahnacsaj hegyi folyót. . Az épülő vasútvonal nem jelentős, ám fontos feladatot old meg: közelebb hozza a köztársaság távol eső helyi körzeteit az ipari központokhoz. Ezen túlmenően pedig elősegíti újabb mezőgazdasági földterületek termelésbe állítását. Mint azt Grigori) Szavcsenko, a Szovjetunió vasúti közlekedési miniszterhelyettese közölte: az új vasútvonalat az ötéves terv végére i(1985) helyezik üzembe. Ezen időszak alatt a tervek szerint 3268 kilométer hosszúságú pályát fektetnek le, valamint négyezer kilométernél hosszabb másodlagos és kisegítő pályaszakaszt építenek. Ezzel a Szovjetunió —, ahol már ma is mintegy 150 ezer kilométer hosszú vasútvonalat üzemeltetnek — újra megszilárdítja vezető vasúti- nagyhatalmi pozícióit. Az idei év és az ötéves terv kétségkívül legjelentősebb építkezése a háromezer ' kilométeres Bajkál—Amúr vasúti fővonal — emelte ki Szavcsenko. Ez év őszén helyezik el itt az utolsó, úgynevezett arany sínpárt. A szibériai Bajkál-tótól a csendesóceáni partvidékig húzódó folyamatos üzemű szállítószalag elősegíti a mintegy másfél millió négyzetkilométer kiterjedésű iparvidék kialakítását. Az ötéves terv végén helyezik üzembe a 650 kilométer hosszú Szurgut—Uresngoj—Jagelnoje vasútvonalat, ami jelentős mértéke ben javítja az áruszállítások helyzetét Nyugat-Szibéria kőolaj- és földgáz-lelőhelyeinek körzetében. Az Anzserszkaja—Barzasz vasútvonal elősegíti az Uraitól keletre fekvő körzetek Szénbányászatának bővítését. A vasúti hálózat fejlesztése a szovjet vasút feladatainak további növekedéséhez vezet, amely ma naponta tízmillió tonnányi árut és tizenegymillió utast szállít. A TERMELÉSNÖVELÉS KULCSA AZ ÉRDEKELTSÉG Vita a paradicsomról A Zöldségtermesztési Társaság a termelők, valamint a forgalmazással és feldolgozással foglalkozó intézmények önkéntes társulása. Igazgatótanácsa a közelmúltban Kecskeméten ülésezett a Zöldségtermesztési Kutató Intézet Fejlesztő Vállalat központjában. A szántóföldi paradicsomtermesztés és -feldolgozás helyzetét vitatták meg. Alkalom nyílott arra is, hogy a résztvevők megismerkedjenek az intézet új paradicsomfajtáival. A tanácskozáson szó volt arról. hogy több olyan külföldi fajta jelent meg äz utóbbi fél évtízeidben a piacon, amely előnyös tulajdonságai révén versenytársa volt a magyar nemesítek. által előállítottaknak. A kutatók törekvése: a magyar paradicsom ne csak belföldön, hanem külföldön is keresett, legyen. Megjegyzendő, hogy már szinte hagyománynak tekinthető az export magtermesztés. A megrendelők néhány éve még saját fajtáik szaporítását szorgalmazták. A jobb magyar fajták belépése eredményeképpen már ezek szaporítóanyagára is van megrendelés külföldről, csaknem 50 ezer tonna, ami jelentős sikernek számit. További törekvés, hogy mégMkább figyelembe vegyék a nemesítek a külföldi megrendelők igényelt, és igyekezzenek gazdaságosan termelhető fajtákat előállítani. A Soroksári Paradicsomtermesztési Rendszert tíz évvel ezelőtt engedélyezte a MÉM. A Vörös Október Termelőszövetkezet ügyintézésével konzervipar feldolgozásra alkalmas paradicsom termesztési rendszerét próbálták megvalósítani. Az SPR 22 taggazdasága jelenleg 2400 hektáron termeszti a fontos növényt. A rendszer döntő szerepet vállalt a konzervipar nyersanyagellátásában és abban, hogy a taggazdaságokból származó paradicsom mintegy 80 százalékát előfeldolgozott állapotban, zúzalék formájában adják át. A nagyüzemi paradicsom- termelés beruházási igényét, jövedelmezőségi viszonyait befolyásoló i tényezők hatására 1981-től a vállalkozói kedv egyre csökken; a nagyüzemek többsége mérsékelte a termesztés mennyiségét vagy megszüntette az ágazatot Érthető, hiszen az anyagköltség az utóbbi fél évtizedben csaknem kétszeresére emelkedett, növekedtek az egyéb kiadások is, amivel nem tartott lépést az árbevétel. A paradicsomtermesztés fokozatosan a kisüzemekébe kerül át. A nagyüzemi termesztés segítéséhez körültekintő, átgondolt anyagi ösztönző rendszerre lenne szükség. Fontos feladatként határozták meg a jelenleg stagnáló technológiai fejlesztés Újraindítását is. • A paradicsom a konzervipar legfontosabb és legnagyobb tömegű nyersanyaga, a felvásárolt mennyiség mintegy 80 százalékából különböző fokozatú sűrítmény készül, melynek felhasz• Az intézet/ fajtajelöltje, a Príma sűrítésre és friss fogyasztásra egyaránt alkalmas, keménybogyójú paradicsom. nálása rendkívül széleskörű. Jelentős exportcikk, s a 70-es évek végéig jól eladható termék volt. Az utóbbi esztendőkben értékesítési gondok jelentkeztek. Emiatt, és főleg gazdaságossági okok következtéiben a konzervgyárak csökkentették a feldolgozott mennyiséget. 'Az előrejelzések ‘szerint a belföldi fogyasztásban nem várható emelkedés, viszont a sűrítményből minitegy 18 ezer tonnát nem rubel elszámolású piacon értékesítenek, s növelhető a szocialista államokba szállított export. A paradicsom feldolgozását a jelenlegi szinten szeretnék tartani, a konzervgyárak 1990-ig évente 280—300 ezer tonnát vesznek át. A távlati elképzelések szerint helyes lenne megteremteni a feldolgozás további korszerűsítésének feltételeit; A háztájiba áttevődött . termesztés nem biztos, hogy kielégíti a konzervipar jelenlegi nyersanyag- szükségletét. A gépésített nagyüzemi termesztés viszont anyagi támogatás hiánya miatt.' továbbra is inkább kívánalom, mint közeli megvalósulás. A magyar fajták szaporítóanyagai iránt megnyilvánuló külföldi érdeklődés kielégítéséhez az érdekeltségi viszonyok felülvizsgálatára és az eddiginél jobb szervezésre van szükség. A Zöldségtermesztési Társaság kecskeméti ülésén ethangzoti észrevételeket továbbítják az illetékeseknek. Kereskedő Sándor • Pősz Miklós, a tenyészkert vezetője, és dr. Mohamed Samir Radi a sokat ígérő 32 vonalas hibridet mutatja. (Méhesi Éva felvétele.) Törekszünk arra is, hogy növényeink zöld száron érjenek, Ezzel elősegíthetjük a szár silóként való felhasználását. Figyelünk arra, hogy ne csak genetikai képességekkel tudjuk a terméseredményeket javítani, hanem esetenként a vetett tőszám növelésével is. Ehhez már vannak felálló levelű fajtáink, amelyekkel elérhető az akár 100 ezres tőszám is, mégsem fogják el a levelek a napot az érő csövek elől. £s még egy: fajtáink igen jó vízleadó képességűek, tehát a szárítás költségét maga a növény csökkenti. A gyakorlati megvalósulás is elkezdődött. Az idén a két társulási taggazdaság összesen már 90 hektáron tette lehetővé a vetőmagtermesztést, illetve a vonalszaporítást. Abádszalókon, Hajdúszoboszlón és néhány ' Csongrádi megyei mezőgazdasági szövetkezetben szintéin a nagy-' üzemi termesztés segíti munkánkat. Eredményeinket ma. már az országhatáron kívül is ismerik. Egyiptomban 9 fajtánkból vetettek, Szudánban pedig — .éppen most jelezték telexen — 30 hektáron szépen kelt és fejlődik a tőlünk származó kukorica. Dr. Mohamed Samir Radi és kis csoportja eredményeit valóban széles körben ismerik. Csakhogy a körön belül még jócskán akad fehér folt. Azoké a mezőgazdasági üzemeké, amelyeknek valójában e kísérletek szólnak. A homokhátságiaké. Gál Eszter Vízügyi újítók Vasárnap bezárta kapuit a vízügyi újítók és feltalálók harmadik» országos, ágazati kiállítása Szolnokon. Az ötnapos seregszemlén harmincöt vízügyi igazgatóság, vállalat, társulás, kutatóintézet 166 újítását, találmányát tették közszemlére, félezer szakember folytatott eszmecserét az űjítómozgalom időszerű kérdéseiről. A rendező szervek összegezése szerint a bemutatott szellemi termékek, ;az ötletemberek produkciói jól alkalmazkodnak a mai gazdasági helyzethez. Az alkotások, ötletek javarésze az ágazat műszaki színvonalának az emelését, a vízépítés korszerűsíkiállítása tését és gazdaságosságát, valamint a környezet- és vízvédelmet szolgálja. A kiállításon kiosztották az Országos Vízügyi Hivatal és az Országos Találmányi Hivatal fődíját. Ezenkívül a két főhatóság további hat, magas színvonalú, népgazdaságilag hasznos újítást is díjazott. A kiállítás ideje alatt szakmai napokat tartottak, szakfilmet .vetítettek. Nagy érdeklődés kísérte a cserebere börzét, az , újítások, találmányok adásvételét, számos alkotói ötletet vettek át az ágazat szakemberei, a különböző cégek képviselői. (MTI) A TÁRGYALÓTEREMBŐL; Keserű csokoládé Minden anya örül, ha gyermekei megértik egymást. Különösen, ha felnőttként is megmarad a testvéri szeretet, úgy mint a jánoshalmi Burai fivérek között. Egy utcában, a Zenész-soron, közel laktak egymáshoz, így szinte mindennapos vendég volt Ferenc a testvérénél, Sándornál és fordítva. Többször előfordult az is, hogy együtt jártak alkalmi munkára. Legutóbb április 7-én találkoztak reggel 7 órakor, és elindultak egy közelben lakó idős asszonynak segíteni a kertet felásni. Alkalmi munkaadójuk azonnal pálinkával kínálta őket, majd reggelivel. Délig dolgoztak, azután, újra tették-ittak, majd fél 4-ig folytatták a munkát. Az izzasztó ásás során elvesztett folyadékot borral pótolták, s délutánra már másfél liternél is töhbet fogyasztottak fejenként. Hazafelé menet még meglátogatták az éppen útbaeső kocsmát. Sándor elhatározta, hogy csokoládét vesz a négy gyerekének, és a felesége húgának. Ferenc is vett, majd megkérte a testvérét, hogy csak 3 szeletet vásároljon, mert a legkisebb lányt, Mónikát ő akarja megajándékozni. öt óra tájban értek haza, s ekkor Sándor az ajándék csokoládékat kiosztotta. A konyhában egyedül Mónika maradt ijlve, s a többiek örömét látva sírva fakadt. Sándor rászólt Ferencre, hogy teljesítse végre a kocsmában tett ígéretét. Az ígérgetésben bőkezű Ferenc megtagadta az adott szavát, ami miatt szóváltás, hangoskodás alakult ki közöttük. Sándor afeletti dühében; hogy becsapták, megmarkolta testvérén a ruhát, majd ellökte. Ferenc nem esett él, hanem nekiugrott fivérének, elkapta a nyakát, és a konyhaszekrénynek szorította. A dulakodásnak Sándor felesége vetett véget, aki közéjük lépett, és szétválasztotta őket. Ekkor Sándor felkapott a konyhaszekrényből egy kést, marokra szorította, majd elindult Ferenc felé, aki ijedtében maga elé emelt egy fatuskót. Ebben a pillanatban szúrt Sándor. Ferenc leejtette a fatuskót, a hasához kapott és kiszaladt az udvarra. A vér láttán pillanatok alatt kijózanodott Sándor, és kérlelte a feleségét, hogy azonnal értesítse a körzeti orvost. Apró közjáték zavarta meg ezután az órvosi vizsgálatok megszokott menetrendjét. A körzeti orvos olyan súlyosnak ítélte meg Burai Ferenc 1 állapotát, hogy mentővel kórházba akarta szállíttatni. Ám mielőtt megérkezett volná /a kocsi, Burai megszökött a rendelőből. Csak rendőri segítséggel kerülhetett később műtőasztalra; elfogták és a kórházig kísérték. Magyarázatot nem talált erre a viselkedésre a sértett, viszont ugyancsak hálálkodott, amikor a gyors műtét megmentette az életét. Ha egy vagy két órával később kerül kórházha, már jóval kisebb lett volna a remény. A bíróság életveszélyt okozó testi sértés bűntettében találta bűnösnek Burai Sándort. ' Megállapította azt is, hogy a vádlott szerette a testvérét, és nem 'kívánta a halálát, sőt azt sem, hogy hogy életvészélyes sérülést okozzon neki. Ittas állapota' és felin- dultsága hatására mégis olyan eszközt ragadott meg, amellyel fivérét meg is ölhette volna. A szúrás pillanatában nem jj volt sem tudat-, sem személyiségzavarban, viszont rendszeres alkoholfogyasztása miatt alkoholistának számít. Testvére, Burai Ferenc nemcsak ittasan, hanem józanul is agresszív, költözködő, nagyhangú, többször öszeütkö- zött már a,hatóságokkal büntetve is volt. Mindezeket a körülményeket figyelembe véve a bíróság 'úgy látta, hogy két év végrehajtandó szabadságvesztés áll arányban Burái Sándor cselekményével. Tekintettel arra, hogy a bűncselekménynél „segített” az alko1 holfogyasztás is, elrendelték kényszergyógyítását. Az I ítélet jogerős. Tuza Béla
