Petőfi Népe, 1984. szeptember (39. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-05 / 208. szám

1984. szeptember 5. • PETŐFI NÉPE • 3 tompa § I I. -?'s!lmmmS93MmmSS Vámvizsgálat következik! Szolidaritás és béke Immár két generáció nem ismeri a háború borzalmait, mit jelent állandó félelemben élni, rettegni a bombázásoktól, szenvedni a nélkülözés­től. Úgy kell élnünk, úgy kell cselekednünk, hogy a mai fiatal emberek soha ne is ismerjék meg ezeket a szörnyűségeket. Mert nem tagadhatjuk, hogy ma is vannak erők, amelyek fenyegetik legdrágább kincsünket, a békét. A háborús fenyegetés ellen az elátt kell har­colni, mielőtt megszólalnak a fegyverek. Még- inkább így van, ez, ha nukleáris fegyverekről van szó. Ez a gondolat vezérli a világszerte egy­re erősödő békemozgalmat, s ez az irányító gon­dolata a -béke magyar híveinek is. Különös ak­tualitást ad ennek a gondolatnak, hogy ezekben a napokban emlékezünk meg a második világ­háború kitörésének 45. évfordulójáról, arról a napról, amikor a világhódító terveket forgató hitleri birodalom kirobbantotta azt a világégést, amely 50 millió emberéletet követelt. A Magyar Szolidaritási Bizottság ebben a szellemben indítja meg immár hagyományos őszi szolidaritási akciósorozatát. Az akciósorozat célja a magyar közvélemény széles körű tájé­koztatása a világban folyó eseményekről, azok okairól, és a békét fenyegető veszedelmek leküz. désének módjairól. , Melyek ezek a veszedelmek? Mindenekelőtt a soha nem látott mértékű fegyverkezés. De ez csupán az egyik következménye az imperialista politika fokozódó agresszivitásának. Az USA vezető körei a nemzetközi gazdasági kapcsolato­kat is saját politikai céljaikra igyekeznek ki­használni. Megszakítják az államközi megállapo­dásokat, kereskedelmi, hitel- és technológiai blokádot szerveznek, a nyomás, az embargó, és a szankciók különböző módszereihez folyamodnak azokkal az országokkal szemben, amelyek nem hajlandók alávetni magukat a diktátumuknak. Mi ebben a helyzetben a teendőnk? összefog­va a világ békeszerető, haladó erőivel, támoga­tunk minden kezdeményezést, amely a béke megerősítését szolgálja. A Varsói Szerződés tag­államai számtalan kezdeményezést tettek ebben az irányban. Sajnos, ezek legtöbbje eddig el­akadt az imperialista körök makacs ellenállá­sán. Tapasztalatból tudjuk azonban, hogy a tö­megek nyomása meghátrálásra késztetheti az agresszió híveit. A Varsói Szerződés tagállamai — közöttük hazánk —, nagy súlyt helyeznek ar­ra, hogy elősegítsék a világban meglévő feszült­séggócok és fegyveres konfliktusok felszámolá­sát, újabbak keletkezésének megakadályozását, minden vitás nemzetközi kérdés békés, tárgya­lásos rendezését. Nemcsak szavakban, hanem tettekben is szolidárisak vagyunk a szabadságért, a függetlenségért, a társadalmi haladásért, a gaz" dasági fejlődésért küzdő néj>ekkel, támogatjuk harcukat az imperialista agresszió, a gyarmato­sítás, a fajüldözés politikája ellen. A Varsói Szerződés tagállamainak összehan­golt nemzetközi tevékenységéből aktívan kiveszi részét hazánk is. Országunknak elsősorban épí­tőmunkánk eredményessége, belső fejlődésünk ad nemzetközi befolyást és tekintélyt. A világ figyel arra, mit teszünk a magunk erejéből gond­jaink csökkentéséért. A magyar külpolitika nem­zetközi kapcsolatrendszerében igyekszik érvényt szerezni a békéi egymás mellett élés elveinek, t előmozdítani a békés együttműködést, s kész egyenjogú érdemi tárgyalásokra minden állam­mal, amely hajlandó elősegíteni a nemzetközi feszültség csökkentését, a bizalom légkörének kialakítását. Az idei őszi Szolidaritási Akciósorozat szerves ■része a hazánk felszabadulása 40. évfordulójára, és az MSZMP 2JIII. kongresszusára való felké­szülésnek. A sorozat rendezvényei — gyűlések, kiállítások, barátsági, szolidaritási és kulturális napok, felszabadulási ünnepségek, nemzetiségi békeestek, külpolitikai fórumok stb. — célul tűzik ki, hogy kifejezzék a magyar nép elszánt békeakaratát, s hogy — különösen a fiatalok kö­zül — mind többén találják meg a bókéért va­ló tenniakarás társadalmilag hasznos módjait. G. I. A SZERVEZÉS AZ ISKOLA FELADATA Szakkörök életközelben Még javában tart az idegenfor­galmi idény. Helyesnek bizonyul­tak azok az előrejelzések, amelyek szerint ebben az évben nő a ha­tárunkat átlépő idegenek, s a külföldre látogató magyarok száma. A tompái vámhivatal pa­rancsnoka, Tóth Imre pénzügyőr százados ezzel kapcsolatban a kö­vetkezőket mondta: — Az év első hét hónapjában 448 ezer utas fordult meg a ha­tárátkelőhelyen, ez 23 százalékkal több, mint az elmúlt év hasonló időszakában volt. A majdnem fél­millió utas 57 százaléka magyar, 37 százaléka a szocialista, 13 szá­zaléka a tőkés országokból érke­zett, vagy tranzit utasként kelt át. Még egy jellemző adat a nö­vekedésre: eddig 175 ezer jármű haladt át a határon, húsz száza­lékkal több, mint tavaly. A nagy forgalom ellenére a vám- és de­vizabűntettek, szabálysértések számbelileg nem, viszont érté­kükben növekedtek. Napoleon Adidasban Jugoszláviából érkezve jelent­kezett belépésre Szabados Pé­ter és társa, budapesti úakosok. A vámárunyilatkozat kitöltése után a pénzügyőr kérdésére ki­jelentették: nincs semmi elvá- molnivalójuk.1 Nagy volt a pénz­ügyőr meglepetése, amikor a sze­mélygépkocsi hátsó ülése alatt két kéziiabdacsapat számára elegen­dő Adidas sportfelszerelést ta­lált, amelynek az értéke meg­haladta a 22 ezer forintot. A fel­szerelést természetesen elkoboz­ták, Szabados Péter és társa el­len pedig eljárást indítottak. Pálfi István szabadkai lakos látogatóba jött Magyarország­ra, s bevallása szerint „termé­szetesen” ő sem hozott semmi­féle vám alá tartozó árut. Azon­ban a pótkerék alatt 13 üveg Na­poleon vinjak lapult, hat pár Adidas sportcipőbe ültetve. A 11 200 forint értékű árut elkoboz, ták, s Pálfi Istvánt hazairányí­tották. Tóth János forráskúti lakos személygépkocsijával turistaút- ról érkezett haza. A pénzügyőrök bárhova is nyúltak az autóba, mindenhonnan Marlboro ciga­retta hullott a markukba. Egy Pilot autórádió-magnót is leltek. A .vámbűntett értéke ez esetben elérte a 18 700 forintot. A meg­talált árut teljes egészében el­kobozták. Dollárral bélelt szendvics Jugoszláviába autóbusszal utazott Benczúr Jánosné kalocsai lakos. Mint ilyenkor szokásos, megkérdezték, milyen fizető- eszközt visz magával. Az asszony a valutakiviteli engedélyét fel­mutatva közölte: másfajta pénz nincs nála. A csomagok átvizs­gálása során azonban 600 nyu­gatnémet márka és ezer forint került elő. A devizabűntett érté­ke elérte a 12 ezer forintot. Nem volt szerencséje Karakás Jánosné budapesti lakosnak sem, pedig ő aztán alaposan felké­szült az utazásra. Nagyon kelle­metlenül érintette, amikor az egyik pénzügyőrnő a, női mos­dóban megkérte, hogy vegye le a pulóvert. Ez a ruhadarab igen értékes volt, hiszen 200 USA dol­lárt varrt bele tulajdonosa. Ka- rakásné 9500 forint értékű devi­zabűntettet követett el. Vannak emberek, akik csalha­tatlannak hiszik magukat. Ezt tartotta magáról Bárány József - né budapesti lakos, aki autó­busszal indult Jugoszláviába. A pénzügyőr felszólításán csak mo­solygott, de az arcára fagyott a jókedv, amikor elemózsiás táská­jából kiemelték a szendvicseket, amelyekben 150 USA dollár és 150 nyugatnémet márka volt a „bélés”. Mi van a csípőszorítóban? Autóbusz érkezett a tompái ha­tárállomásra. Bereczki Zsuzsan­na debreceni lakost megkérdez­ték: van-e valami vámköteles áruja? Talán a tiltakozása váltot­ta Ledenyák Imre pénzügyőr törzsőrmester vámvizsgálatot vé­gez Utas! Csaba bajai motorke­rékpárosnál, aki nagyon elége­dett az udvariassággal, a gyorsa. Sággal. ta ki a pénzügyőrnőből a gyanak­vást. Szimata nem csalt, ugyanis a hölgy fehérneműjéből, majd később csomagjaiból kvarcórák, aranytárgyak, sportfelszerelések kerültek elő, több mint 30 ezer forint értékben. Varga Imréné kapuvári lakos is autóbusszal érkezett külföld­ről Tompára. Egy műanyag doboz­ban arany nyakláncok, más aranytárgyak, valamint W. C.- papírba csomagolva két ezres, egy ötszázas, és két százforintos lapult. A 8200 forint értékű arany­tárgy becsempészése mellett még 2800 forint értékben deviza­szabálysértést is elkövetett. Tóth József Lászlóné Debrecen­be igyekezett Jugoszláviából. Nem volt szerencséje, mert őt is alaposabban ellenőrizték, s csí­pőszorítójából 15 aranylánc, fül­bevalók, medálok kerültek elő, majdnem 25 ezer forint érték­ben. A csempészek ellen termé­szetesen eljárást indítottak, mi­után az aranyholmikat elkoboz­ták. — A vám- és devizabűntettek, szabálysértések felderítésében — mondta Tóth Imre pénzügyőr százados, miután a fenti esetek­kel megismertetett bennünket — nagy segítséget kapunk a ha­tárőröktől, de munkánknak ez csak egy részét képezi. A kamion- forgalom 1980-ban kezdődött, ak­kor összesen 162-t vámkezel­tünk. Az idei év hét hónapjában 28 075 nyergesvontató ment át a határon, amelyek után 15,5 mii" lió forint gépjárműadót szedtünk be. A behozott vámárukért 7,3 millió forintot fizettek az uta­sok ... Vámvizsgálat következik! A nap minden órájában elhang­zik a felhívás magyarul, és még jó néhány nyelven a tompái ha­tárátkelőhelyen. Gémes Gábor A most induló tanévtől a mű- yelődési miniszter új utasításban szabályozta az általános iskolai szakkörök szervezését, működte­tését. Egyértelműen az általános iskolák feladatává teszi a szak­körök szervezését, működtetését. Így megszűnik a szakköröknek az úttörőszövetséggel való közös irá­nyítása. A jövőben ez ráépül a tanórán végzett oktatás—képzés— nevelés folyamatára, elmélyíti és kiegészíti azt. A szakköri tevé­kenység feladataiban meghatáro­zóvá válik a tanulók képességfej­lesztése, tehetséggondozása. Lehe­tőség nyílik az általános iskolai költségvetésen belül úgynevezett szakköri keret képzésére, amely e tevékenységi forma személyi és' tárgyi feltételeinek biztosítását, működési költségeinek fedezését, valamint a kiemelkedő teljesít­ményt nyújtó szakkörök, tanulók, illetve foglalkozásvezetők jutal­mazására használható fel. A ke­ret képzése nem kötelező, de az oktatásügy irányítói remélik, hogy jelentőségét sok általános 'iskolában felismerik. A szakkörök továbbfejlesztésé­itől azt is várják a szakemberek, hogy közelebb kerül az iskolához az értéktermelő munka, hiszen a foglalkozásokon előállított, illetve létrehozott termékeknek nemcsak eszmei, hanem anyagi értéke is Jesz, amely az egész iskolai kö­zösség gyarapodását eredményez­heti. Szorosabb kapcsolat jöhet létre a termelő üzemek és az is­kolai szakkörök között, s kölcsö­nösen erősítheti egymást a szak­köri mozgalom és az iskolaszö­vetkezet is. Ugyanis a termelő üzemek, s az iskolaszövetkezetek is támogathatják a szakköröket, maguk is segíthetik szervezésü­ket, fenntartásukat. Az ezekben résztvevők viszont vállalkozhat­nak olyan termelő tevékenység­re, amelyre az üzemek, az isko­laszövetkezetek adnak lehetősé­get, például gombatermesztő vagy kézműves-szakkör. Mindez lehe­tővé teszi, hogy a szakkörök se­gítsék a mai iskola egyoldalúan intellektuális hatásának feloldá­sát, a tanulók képességeinek sok­oldalú fejlesztését, s ez pozitívan hathat vissza a -tanórai ismeret- szerzésre, a tanulásra is. O Hosszú sorban állnak a belépésre váró kamionok. A határon való tartózkodási idő alig haladja meg a 20 percet. DÖNTÖTT A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG Fogyókúra — Miért kaptam a felesé­gemtől szobamérleget a szüle­tésnapomra? — morfondíroz­tam magamban, miközben négylábra ereszkedve ikeres­tem a nadrágomról lepattant1 gombot iaz asztal alatt. — Valami célja biztos volt az asszonynak ezzel az ajándék­kal, valamire tapintatosan fel . akarta hívni a figyelmemet... — Talán csak nem vagyok kövér?! — hasított hirtelen belém, és nadrágszövetembe a felismerés, amely a lelkemben, de főleg a pantallómban ma­radandó nyomot, és repedést hagyott. Este azután a nejem elő­adást tartott a kalóriákról és a zsulokról. Elmondta hogy ma már minden művelt ember zsulban számol, és fogy. — Mindegy nekem, hogy kalória, vagy zsul — gondol­tam, csak libasült legyen pá­rolt káposztával! Másnap reggel azért elkezd­tem a fogyókúrát. Két kifli­csücsökkel a gyomromban in­dultam útnak. A liftnél az egyik lakótárs keresztülnézett rajtam, mintha levegő lennék. — Milyen gyorsan apadok! — örvendeztem. Szinte még neki sem fogtam .fogyózni, és máris olyan sovány vagyok, hogy észre sem vesznek. A lép­csőházban a szétdobált szemét, és törött borosüvegek láttán elmúlt a jókedvem. — Hogy lehet ilyen disznó­ólban élni! — nyeltem a mér­gem, aminek a következtében rögtön híztam 1 kilót. A buszon a vezető kedélye­sen üdvözölte az utasokat. Ez olyan jólesett, mintha hájjal kenegettek volna. (Plusz 2 ki­logramm.) A hivatalban a főnököm le- teremtett a sárga földig, ke­ményen beletaposott a lelkivi­lágomba egy állítólagos mu­lasztásom miatt. A lelki masz- százs és dögönyözés eredmé­nye mínusz 3 kilogramm. Fogathajtóink ■ragyogó vi­lágbajnoki szereplésére gon­dolva viszont dagadt a keb­lem a büszkeségtől. (Plusz 10 kiló.) Hazafelé az utcán baromnak nevezett egy nehézatléta for­májú férfi, mert a lábamra lépett. Durván letörte a <ma­radék önérzetemet is. Ez 4 ki­logramm súlycsökkenést ered­ményezett. (Még szerencse, hogy csak az önérzetemet tör­te le, és nem az orromat be!) Egy nappal is röpködő éj­szakai pillangó leszólított, szépfiúnak, hercegemnek ne­vezet), amitől 2 kilót hízott a májam. Azt hittem, megtanultam számolni, de a közértben el­vették ebbéli önbizalmamat. (Mínusz 2 kilogramm, és mí­nusz 32 forint.) Vásároltam egy Esti Hírla­pot, de a nemzetközi élet hí­rei a kedvemet szegték (mí­nusz 4 kilogramm). . Mire hazaértem, már torkig voltam mindennel, pedig egész nap csak egy kefirt ettem. Otthon a gyerek azzal foga­dott, hogy intőt kapott maga­tartásból, mert egeret dugott a padtársa nyakába. Ettől dup­lájára nőtt a fejem (3 kiló hízás). > Az üvegszemű szobamérleg pedig csak kajánul vigyor­gott a sarokban, és mintha azt mondta volna: — Nesze neked fogyókúra! — amik — Elbocsátható-e a tanár bokánrúgásért? Szabad-e a tanárnak a diákot bokán rúgni? És ha már megtette, 1 éhet-e ezért elbocsátani? Ezek a különös kérdések merültek fel egy perben a Legfelsőbb Bíróság előtt. Az ügy előzménye az, hogy egy szakmunkásképző iskola ta­nárának felmondtak. Indokul azt hozták fel, hogy az egyik tanuló 'bántalmazásáért írásbeli figyel­meztetésben részesítették, de nem használt, mert ennek elle­nére később ugyanezt ismét meg­tette. Á tanár a munkaügyi dön­tőbizottsághoz fordult, amely ta­nulókat, szülőket hallgatott meg, és arra a következtetésre jutott: nem bizonyosodott 'be, hogy a bántalmazás testi fenyítés volt. Nem okozott fájdalmat, nem szé- gyenítette meg a diákot, a tanár­ral szemben nem váltott ki ha­ragot. A gyerekeknek és a szü­lőknek egyaránt ez volt a véle­ményük. A döntőbizottság határozatának megváltoztatásáért, illetve a fel­mondás’ 'hatályban tartásáért, áz iskolát fenntartó városi tanács a tanár ellen pert indított. Az első fokon ítélkező bíróság a keresetet elutasította. A tárgyaláson ki­hallgatott diók 'elmondta: a ta­nár kihívta felelni, de a szerke­zeti rajzot a táblán nem tudta elkészíteni. Ezért elégtelent ka­pott, és a helyére küldte. Ké­sőbb az órán megkérdezte: tanár úr, le tudná , rajzolni az ábrát? Erre kiküldte a folyosóra. Óra végén felelősségre vonta a szem­telenkedésért, és kétszer a boká­jába rúgott. Ezt azonban inkább tréfának tekiritette, mint fenyí­tésnek. Amikor édesapjával együtt az igazgatóhoz hívatták, meglepe­téssel tudta meg, hogy emiatt a tanár ellen eljárás indult. A jogerős ítélet .ellen emelt törvényességi óvásra a Legfel­sőbb Bíróság megállapította: a felmondó levélben említett első alkalommal a tanárt csak egy egyszerű levélben rótták meg, ez azonban sem formai, sem tartalmi szempontból nem tekint­hető fegyelmi határozatnak. A másik felmondási okkal kapcso­latban a határozat rámutatott arra, hogy a szakmunkásképző intézetek rendtartása szerint tes­ti fenyítést, kollektív büntetést alkalmazni és többletmunkával büntetni nem szabad. Tehát azt kellett eldönteni, történt-e testi fenyítés? A diák az esetet több­féleképpen adta elő. Az igazgató és az szb-titkár jelenlétében fel­vett jegyzőkönyv szerint azt mondta: a tanár kizavarta a fo­lyosóra, majd óra után odalépett hozzá és rászólt: hogy képzeled fiam, így pofázhatsz egy tanár­ral és háromszor bokán rúgta. Ezt több osztálytársa látta. A munkaügyi döntőbizottság előtt, ■majd bírósági kihallgatásakor azt vallotta: szemtelen voltam, igaza volt a tanár úrnak. Bokán rúgott, de nem erővel. Nem fájt, tréfás figyelmeztetésnek tartottam. — A történteket újból rész­letesen tisztázni kell — mondta ki a Legfelsőbb Bíróság. Ki kell hallgatni a diákot, és osztálytár­sait. Ez annál is inkább fontos, mert az iskolai jegyzőkönyv nem a tanúvallomások megtételekor készült, hanem emlékezetből, utó­lag. Szükség esetén a gyerek szü­leit is meg kell hallgatni. • A Legfelsőbb Bíróság a mun­kaügyi bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és új eljárásra kö­telezte. Válás után — harc a lakásért A válás kimondása után a volt házastársak megegyeztek: két­szobás lakásukat közösen hasz­náílják. Később azonban kitört közöttük a háborúság, mert mindketten azit áűlították: a má­sik véglegesen kiköltözött onnan. Ezen a címen az ex-feleség pert indított, kérve, hogy volt férjét kötelezzék a neki ítélt szoba el­hagyására, mire a férfi ugyan­ilyen indokkal viszontkeresetet terjesztett elő. Az glsőfokú bíró­ság a volt férjet kötelezte, hogy a lakást tizenöt napon belül bo­csássa elvált felesége rendelkezé­sére. A jogerőre emelkedett ítélet ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a keresetet elutasította. ■A határozat indokolása szerint a férfi bérlőtársi jogviszonya nem szüntethető meg. Hosszabb ideig külföldön dolgozott, ezért volt távol a lakástól. Tehát az asszony állításával szemben nem bizonyo­sodott be, hogy végleges szándék­kal költözött el. Az asszony már a válás előtt egy ideig más vá­rosba távozott, és ott létesített munkaviszonyt. Amikor azonban vissza akart térni a lakásba, eb­ben volt férje megakadályozta, mert az ajtóra új zárat szerelt, és a kulcsot — ismételt felszólítás ellenére — nem volt hajlandó át­adni. Tehát az ő bérlőtársi jog­viszonya is változatlanul fenn­áll. Szívbeteget a IX. emeletre? Egy családi házban bérlőként lakó rokkantnyugdíjas asszony­nak a tulajdonos,’ arra hivatkoz­va, hogy maga akar oda beköl­tözni, felmondott, és lakótelepi IX. emeleti cserelakást ajánlott fel, de az asszony nem fogadta el. Az emiatt keletkezett perben első fokon a háztulajdonos kere­setét elutasították, másodfokon azonban helyt adtak neki. Az ítélet megállapította: a felaján­lott lakásba két lépcsőházról is . be lehet jutni, és mindegyikben két felvonó van. Gyakorlatilag kizárt, hogy a négy lift egyszerre hibásodjék meg. ‘A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvásra a Legfel­sőbb Bíróság megállapította: az Igazságügyi Orvosszakértői Inté­zet véleménye szerint az asszony olyan súlyos szervi szívbajban szenved; hogy emiatt rokkantsá­gi nyugdíjas, és a kilencedik emeleti lakás számára nem al­kalmas. Az Egészségügyi Tudo­mányos Tanács Igazságügyi Bi­zottságának felülvéleménye ezt mindenben megerősítette,, hozzá­téve, hogy a beteg állapota egy­re romlik. — Ilyen súlyos betegség esetén az asszony a kilencedik emeleti lakással lényegesen hátrányos. helyzetbe kerülne —r szögezte le a Legfelsőbb Bíróság. Jelenlegi lakása ugyanis földszintes, ker­tes, jó levegőjű, csendes. Orvos- szakértői vélemény szerint, ha ebből az előnyös környezetből ki­költöztetnék a kilencedik emeleti zárt lakásba, az igen nagy pszi­chikai megterhelést jelentene neki, de egészségi állapotára is károsan hatna. A cserelakás meg­felelőségének elbírálásánál nem­csak mindkét lakás komfortfoko­zatát, alapterületét, műszaki álla­potát, a lakóhelyiségek számát, fekvését kell figyelembe venni, hanem az egészségügyi szempon­tokat is, A másodfokú bíróság ki­zárólag a felvonók esetleges meg­hibásodása szempontjából vizs­gálta a kérdést, holott az orvos­szakértői vélemények a döntök. Ezért a háztulajdonos keresetét el kellett utasítani. H. E.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents