Petőfi Népe, 1984. szeptember (39. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-27 / 227. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AI MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Folytatódott az ENSZ-közgyűlés általános politikai vitája Az Egyesült Nemzetek Szerveze­te közgyűlésének kedd délelőtti ülésén az EGK tagállamok állás- foglalását a tízek soros elnöke­ként Peter Barry, ír külügymi­niszter ismertette. Hangsúlyozta, hogy az EGK „a párbeszéd, az együttműködés és a partneri kap­csolatok híve” s külön kiemelte: a tízek halaszthatatlanul szüksé­gesnek tartják a Kelet és a Nyu­gat közötti párbeszéd felújítását és elmélyítését. Noha az ír miniszter a tízek nevében számos nemzetközi kér­désben egyoldalú álláspontot kép­viselt — így például csupán a Szovjetuniót kérte fel „együtt­működésre a valódi enyhülés ér­dekében” — az mondotta', hogy az EGK tagállamai nagy fontos­ságot tulajdonítanak az . európai biztonsági és együttműködési kon­ferencia folytatásának, a jelenle­gi stockholmi tanácskozásnak. Je­lezte, hogy a tízek rendezni kí­vánják kapcsolataikat Lengyel- országgal, de „további reformin­tézkedések” megtételétől tette függővé a normalizálást. Sürget­te a nukleáris • hadászati és közép- hatótávolságú fegyverekről fél­beszakadt tárgyalások felújítását, anélkül azonban, hogy szólt volna a holtpont okairól. Állást foglalt a hagyományos fegyverzet és a fegyveres erők csökkentése mel­lett, viszont tárgyalási alapul a NATO-országok által Becsben előterjesztett javaslatokat emlí­tette csupán. A kedd délutáni ülésen két vi­szonylag új kormány képviselője 'is szót kapott. David Lange új- zélamdi miniszterelnök — aki ko­rábban állást foglalt a Csendes­óceán déli térségének atomfegy­ver-mentes övezetté történő át­alakítása mellett — ezúttal is megismételte javaslatát. Joe Clark, az alig .néhány na­pos kanadai kormány külügy­minisztere szerint kormánya felül kívánja vizsgálni az ország kül­politikáját, de arra törekszik, hogy fenntartsa Kanada „mérsékelt és konstruktív” szerepét a világban. Elő akarja segíteni az átfogó nuk­leáris kísérleti tilalom létrehozá­sát, az űrfegyverkezés megtiltá­sát. A kedd délutáni ülésen kapott szót az úgynevezett „demokrati­kus Kambodzsát” képviselő No­rodom Szihanuk. Szihanuk ezút­tal is megismételte vádjait a Vi­etnami Demokratikus Köztársa­ság ellen, de beszéde kezdetekor nagyszámú küldött tüntetőleg el­hagyta az üléstermet. A közgyűlés szerdai ülésén szó­lalt fel többek között Genscher nyugatnémet és1 Cheysson fran­cia külügyminiszter. (Folytatás a 2. oldalon.) Megyeszékhely (5. oldal) Kecskemét 1944 szeptem- I herében • Közterület-fel­ügyelők kerestetnek • Fe­kete sarok: miért szűnt meg a telefonos mozijegy­rendelés? • Háromezer új vonal 56 mjljióért —• ha- I * marosan befejeződik a pos­taközpont bővítése • Ol­vasói vélemény a kábelté­vé-csatlakozásról: ne zseb- I bői. felújítási alapból fizet- I hessenek ü A meghirdetett lakásátadás ismét meghiú­sult • Űjra indul a HVG- ktub # Felavatják Mezey i Mária síremlékét # For- [ galmi gubanc. Sportmagazin (7. oldal) xxvix, évf. 881. szám Ára: 1,40 Ft 1984. szeptember 27. csütörtök MEGBESZÉLÉS, ÜZEMLÁTOGATÁS Ma elutazik a modenai küldöttség A testvérmegye küldöttsége az MMG kecskeméti üzemében. Tegnap a megyei pártbizottság székházában tartott megbeszélés­sel folytatódott a modenai test­vérmegye Giuseppe Nuara ta­nácselnök vezette küldöttségének programja. A delegációt Romány Pál, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának első tit­kára fogadta, jelen volt dr. Gaj- dócsi István, a megyei tanács elnöke A találkozón Romány Pál a megye kialakulásáról, a gazda­sági élet napi feladatairól, a párt­életről, a Bács-Kiskunban dolgo­zó kommunisták munkájáról tá­jékoztatta a küldöttséget. Szólt a kongresszusi felkészülésről, s a jövőre esedékes tanácstagi és or­szággyűlési képviselői választá­sokról is. Majd kérdésekre vála­szolt, s a megbeszélés során ki­tért a külpolitika legújabb fejle­ményeire is. Ezután a modenai delegáció az MMG Automatika Művek kecs­keméti gyárát nézte meg. Itt Kiss Sándor termelési főmérnök kalauzolta a vendégeket. A délelőtti borongós idő után a nap is kisütött délutánra, amikor az olasz delegáció felkereste a Hosszúhegyi Mezőgazdasági Kom­binát érsekhalmi pincészetét, és tanulmányozta a szőlőültetvénye­ket. Ezt követően a hajósi pince­falut tekintették meg. meghall­gatták a német nemzetiségi népi zenekar és táncegyüttes műsorát, majd a helyi József Attila Tsz­szel ismerkedtek. A modenai testvérmegye taná­csának küldöttsége — látogatását befejezve — ma hazautazik Bács- Kiskunból. (A delegáció vezetőjével készí­tett interjú lapunk 3. oldalán ol­vasható.) V. T. VÁv'-'j••- •'->V.. ,-v:■ ■■■j■ turizmus napja A statisztikai adatok sze­rint az első félévben Magyar- országra látogató külföldiek száma egynegyedével, a kül­földre utazó magyarok száma pedig egyötödével nőtt. Az elmúlt évek — nálunk és más országokban is 1— bebizonyí­tották, hogy az emberek a ne­hezebb időkben sem monda­nak le az utazásról. Legfel­jebb rövidebb időre, olcsóbb megoldást választva kelnek útra. Vajon miért szeretünk szinte mindannyian utazni? A kérdés ma, a Turisztikai Világnapon különösen idősze­rű. A*z Idegenforgalmi Világ- szervezet határozata alapján 1983 óta szeptember 27-én vi­lágszerte megemlékeznek az utazásról, iNem véletlen, hogy ! ez a világnap ilyen rövid múlt­ra tekinthet vissza. A turiz­mus ugyanis csak az elmúlt ' évtizedekben vált minden földrészre kiterjedő jelenség­A POLGÁRI EGÉSZSÉGÜGYET IS SZOLGÁLJA Átadták a honvédkórház új rendelőintézetét • A huszonnyolc munkahelyes rendelőintézet épülete. (Pásztor Zoltán felvétele) Kecskemétet! tegnap délután felavatták a Magyar Néphadse­reg 2. számú Katonai Kórházá­nak új rendelőintézetét. Dr. La­pos Mihály vezérőrnagy, a nép- ‘ hadsereg hadtápfőnökének első helyettese köszöntötte a jelentős esemény résztvevőit, köztük Terbe Dezsőt, a Bács-Kiskun me­gyei pártbizottság titkárát, a me­gye és a város vezető szerveinek képviselőit, egészségügyi vezetőit, a fegyveres testületek megjelenít parancsnokait, valamint a kórház dolgozóit. A vezérőrnagy méltatta a hu­szonnyolc munkahelyes új léte­sítmény jelentőségét. Az utóbbi években, mondotta egyebek kö­zött, számottevően tovább fejlő­dött a katonaegészségügyi ellátás is. A kecskeméti rendelőintézeten kívül Balatonfüreden szanató­rium létesült, az elmúlt napok­ban adták át a Mecseki Szénbá­nyák Vállalattal közös beruhá­zású 3. számú Katonai Kórház új épületszárnyát, s a közeljövőben avatják fel az új győri katonai kórházat, amelyet az Egészség- ügyi Minisztériummal közösen létesítettek. A továbbiakban szólt arról, hogy az egészségügy katona in­tézményei a polgári lakosság be­tegellátását is segítik. Az új kecs-- keméti rendelő például — ha ■ íHlTIflHP.-, u i IfTi fimi iBin; ft^im saa — s imi ITITlTai S B I »rflTMTTB ÜT ■ ■ i m i íwjuü i «it i «ü - «a * szerény mértékben is — hozzá­járul a város és Bács-Kiskun me­gye egészségügyi fejlődéséhez. Az intézmény lehetővé teszi a társ­intézetekkel kialakult jó kapcso­latok további bővítését, fejlesz­tését, a szakrendelések zsúfolt­ságának a csökkentését. Végül re­ményét fejezte ki, hogy a követ­kező ötéves tervidőszakban a kecskeméti katonai kórház re­konstrukciójára is sor kerülhet majd. ' Ezt követően elismeréseket, ju­talmakat és kitüntetéseket, adtak át a Duna—Tisza közi Állami Építőipari Vállalat, a kórház és rendelőintézet dolgozói közül azoknak, akik a legtöbbet tették a létesítmény kivitelezéséért, munkafeltételeinek a megterem­téséért. Az avatóünnepség a rendelőin­tézet munkahelyeinek bemutatá­sával ért véget. R. M. NEM ELÉG A GYERMEKRUHÁZATI CIKK Ülést tartott a fogyasztók tanácsa Tegnap Kiskőrösön tartott ülést a fogyasztók megyei tanácsa. A helyszínt a napirendben szereplő téma indokolta: a kiskőrösi fo­gyasztók tanácsának munkáját vitatta meg Hazag László elnök­letével a testület. A Hazafias Népfront kezdemé­nyezésére három éve alakult meg a városban a 25 (tagú fogyasztói tanács, melyben helyet kaptak a gé, a mai életforma részévé. Míg 1950-ben 25 millió nem­zetközi utazást jegyeztek fel, 1983-ra ez a szám több mint tizenegy szeresére emelkedett. A nemzetközi forgalom azon­ban csak a jéghegy csúcsa, a világturizmusnak csupán egy- tizedét teszi ki. A belföldön megtett utakkal együtt az évi utazások száma 3—3,5 mil­liárd körül van. Ezek után nem meglepő, hogy az idegen- forgalom az olajipar után a második legnagyobb üzletág a . világon. A bevezetőben feltett kér­désre visszatérve: miért is uta­zunk? Csak valami nagyon erős ösztönző erő, alapvető igény képes emberek millióit autóba, repülőgépre, vagy ép­pen kerékpárra ültetni. A két legtöbbször emlegetett indíték a szabad idő és a változatos­ság igénye. Útra kelünk, mert megte­hetjük. Egyre gyakrabban jut időnk hosszabb-rövidebb uta­zásokra. Itthon és külföldön ezerféle úticél kínálkozik — a választás szokásaink és pénz­tárcánk függvénye. A hagyo­mányos szabad idős utazások, az üdülés, rokonlátogatás, 'ter­mészetjárás mellett egyre többen vesznek részt az üzleti, a kongresszusi, az egészség- ügyi célú turizmus különböző formáiban_is. önmagában a szabad idő és a pénz még nem magyarázat, hiszen időnket mással is el- tölthetnénk, s pénzének elköl­tése sem okozna gondot a leg­több embernek. Azért választ­juk mégis inkább az utazást, mert változatosságra vágyunk. A városlakó a természetbe, a falun élő q. nagy nyüzsgő kul­turális központokba, az alföld di a hegyekbe vagy a tenger­partra és így tovább. Az uta­zás olyan lehetőség, amivel korunk embere ellensúlyozni tudja a gyakran egyhangú, ki­merítő munkát, a hétközvta- pokat. A turizmus napjainkra tömegigénnyé, az élet minő-. ségét befolyásoló tényezővé vált. „A turizmus a nemzetközi megértés, a béke és az együtt­működés szolgálatában’’ — így hangzik az idei Turisztikai Vi­lágnap jelszava. Az utazás amellett, hogy a személyisé­get gazdagítja, lehetővé teszi azt is, hogy a különböző or­szágokban, eltérő társadalmi rendszerekben élő emberek megismerjék egymást. A kül­földi turisták fogadása szá­munkra sem csupán üzlet, ami az ország devizabevételét nö­veli. Lehetőség a találkozásra, a kölcsönös ismerkedésre. Hogy egy friss élményt idéz­zek: a minap egyik hétköznap délután pattogó fúvószene hangzott fel a kecskeméti fő­téren. Mint kiderült, nem tar­tottak semmiféle ünnepséget, csupán egy hannoveri önkén­tes tűzoltóegyesület ftagjai ad­tak egy tanyasi programról visszatérőben rögtönzött kon­certet a járókelőknek. így kö­szönve meg a szíves fogadta­tást a maguk és mindannyiunk örömére. Lovas Dániel MINDEN TERÜLETET HASZNOSÍTANI KELL A térségi melioráció munkálatai Hercegszántón gyűltek össze azok a szakembereik, akik a me­gyei mezőgazdaság hosszútávú koncepciójában jelentős helyet foglaló meliorációiban érdekeltek. Bács-Kiskun, megyében három térségi komplex meliorációs prog­ram megvalósítását, illetve ter­vezését, végzik a mezőgazdasági nagyüzemekben. Az első, amely 25 ezer hektárra vonatkozik, a Margittasziget földterületének megújítását jelenti. Az itteni munkálatok ma már — a kez­deti nehézségek után — megfelelő ütemben haladnak. A Kiskun­félegyháza és Hajós térségében végzendő melioráció pályázatai elkészültek, elbírálásuk folya­matban van, és várhatóan a he­tedik ötéves tervidőszakban a tényleges munkához is hozzáfog­hatnak a kivitelezők. A margittasziget i térségi ■komplex meliorációban a Bács- Kiskun ás a Baranya megyéi gaz­daságok is részt vesznek. Szur- ■ esik István, a hercegszántói Le- • nin Termelőszövetkezet elnöke — az egyik beruházó — elmondta, hogy 80—100 éve már végeztek vízrendezést, mert a Duna közel- ' sége mindig veszélyt jelentett az itteni termelésre. Tulajdonképpen Széchenyi, Vásárhelyi folyamsza­bályozási terveit egészítik ki a mezőgazdaság szempontjából oly fontos, bonyolult, sok erőt lcívá­(Folytatás a 2. oldalon.) környező községék képviselői is. Legutóbb a kereskedelmi ellátás és a lakossági szolgáltatások hely­zetét vizsgálta a testület. Felmé­résük szerint a legtöbb vásárló a gyermekruházati, cikkek válasz­tékát kifogásolta. Kiskőrösön évek óta nehéz hozzájutni gyer­mekcipőhöz, harisnyanadrághoz, tréningöltönyhöz, iskolaköpeny- (Folytatás a 2. oldalon.) KEVÉS A NAPFÉNY, LASSAN ÉRIK A SZŐLŐ, GYÜMÖLCS Szüret előtt a Kiskunságon Jóval kevesebb vblt az idén a napfény és a csapadék. Szeré­nyebb termést ígér, később érik a termény. Elhúzódik az alma- és a szőlőszüret. A harmadik negyed­év végén már kirajzolódnak az 1984-es esztendő termelési, gaz­dálkodási eredményei. Ezeknek alakulását elemezték szerdán Kecskeméten a kiskunsági szövet­kezetek párt- és gazdasági veze­tői a mezőgazdasági szövetkeze­itek házában tartott tanácskozá­son. Kovács László, a Kiskunsági TESZÖV titkárhelyettese ismer­tette a növénytermesztés, állat- tenyésztés, valamint a kiegészítő ágazatok várható eredményeit, majd dr. Kői Béla titkárhelyettes munkaügyi, szociálpolitikai kér­désekről, Magony Imre titkár a szövetkezeti mozgalom időszerű feladatairól tájékoztatta a részt­vevőket. A vitában Szűcs Sándor szabadszállási, dr. Deák István lakiteleld, Nagy Béla jakabszállási, Sikár József lajosmizsei, Pesir István • kiskunfélegyházi, Budai István tiszakécskei szövetkezeti el­nök és Pfenning Gyula, a megyei tanács mezőgazdasági és élelme­zésügyi osztályának helyettes ve­zetője fejtette ki véleményét. Az idén' is azokat a területeket sújtotta legjobban az elemi kár, arrielyek 1983-ban, sőt a megelőző két évben sem kerülhették ed. A szőlő, az alma várható termése, a fűszerpaprika, a cukorrépa, a ku­korica hozamának alakulása a ihomokhátsági gazdaságokban egy­re inkább a „szűk esztendők” mér­tékére jellemző, miközben a ter­melési költség emelkedik. A ko­rábban jövedelmező hibridkuko­rica vetőmag előállítása az idén már nem sorolható a nyereséges ágazatok közé. A szabadszállási Lenin Tsz az 1983-ban még 800 hektáros vetőmagtermesztő terü­letét az idén a felére csökkentet­te, és jövőre 400 hektár sem lesz a kukoricavetömag előállító te­rület a magas színvonalon gaz­dálkodó, többszörösen kiváló . té- eszben. A sorozatos aszály miatt lecsökkent a szemes és a szálas- takarmánykészlet a kiskunsági gazdaságokban. Ezt követi a szarvasmarha-, a sertésállomány mérséklődése is. A Kiskunságon a tejtermelő nagyüzemek sorban át­tértek a húshasznú marha tartásá­ra, vagy a háztáji és kisgazdasá­gokra bízzák — szerződéses ke­retek között — a nagyüzemi ál­latállomány egy részének a gon­dozását. A baromfi viszont jöve­delmező. A zöldségtermesztés — a borsó kivételével — a> szövetkezetekben fokozatosan csökken. A területi szövetség vizsgálatai szerint az utóbbi öt esztendő alatt a háztáji és kisgazdaságok zöldségkínálata sem nőtt a homokhátsági körzet­ben. A tartósítóipar kénytelen a! nyersanyag tekintélyes részét me­gyén kívüli gazdaságokból be­szerezni. A kisgazdaság is azt termeszti, ami számára még ki­fizetődő. Ha a költség emelkedé­sét nem érvényesítheti az értéke­sítési árakban, abbahagyja a ter­mesztést. Nem növeli a termelési ked/vet az a körülmény, hogy egyes termények, termékek fel- vásárlási árát a betakarítás kez­detén még nem ismerik a szövet­kezetek. K. A.

Next

/
Thumbnails
Contents