Petőfi Népe, 1984. szeptember (39. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-23 / 224. szám
ZI PN MAGAZIN Tiprás és préselés Magyar szőlő a Krímben Magyarország különböző borvidékein különféle eljárásokkal készítik a . bort. A római hagyományt folytató nyugati és déli. területek, illetve a nem római hatásra kialakult északi szőlővidékek közötti különbségnek az a lényege, hogy a nyugati és a déli országrészekben kezdettől fogva fontos szerepet kapott a szőlőszemek kézzel és lábbal való szétzúzása (a kézi- 1 szerszámmal való „maszkolás” és a tiprás) mellett a préselés is, az északi vidékeken ellenben egyedül a tiprás honosodott meg, és ezzel kapcsolatban kifejlődtek a szőttesekből készült tiprózsákok különböző válfajai. A többnyire két fonalból szőtt sűrű szövedékű zsákokon naphosszat táncolt a tipró. Előfordult az is, hogy a kádban zsák nélkül taposták ki a szőlőt. Ilyenkor a kád közepére vesszőkből font, méternyi ma• A katonatelepi szabadtéri múzeum egyik értékes darabja: guruló présgép. gas, 30 centiméter széles hengert, úgynevezett szűrőt állítottak, ebiből merték ki a kitaposott, szűrt mustot. A modern szőlőzúzó- bogyózók és prések mellett —7 különösen a Dunántúlon — néhol ma is megtalálhatók még a régi paraszti prések fennmaradt példányai. • Dunántúli szőlőprés. Száz évvel ezelőtt készítették. Az egri bikavérről sokáig aZ hírlett, hogy e feltűnően mélysötét italt a bika vérének hozzáadásával színesítették, erről azonban már kiderítették. hogy nem itöbb mendemondánál. Ugyanis egészen másképpen készül e nemes ijftóka; különböző vörös szőlőfajtáit ' — nagyburgundi, ka- öá&á; medoc noír, opórtő — együttes szüreteléséből nyerik. A szőlő lebogyózása után a sötétkék szemeket törkölyön erjesztik, miközben a szőlőhéjban levő festékanyagok megadják a sötétvörös, olykor ] csaknem feketébe hajló színt. Tehát a bika igazán ártatlan. A magyar—szovjet gazdasági kapcsolatok a régmúlt időkig nyúlnak vissza. A magyar szőlőfajták meghonosítása a nagy szomszédos ország területén a 18. század elején kezdődött, I. Péter uralkodása idején. A cár éppen a Rákóczi-szabadságharc bukásának évében rendelte el,- hogy hozzanak be Magyarországról néhány tőkét, elültetés céljából. Ezek egy részét Azoviban, a többit Asztrahányban telepítették. Érdekes ma már számunkra, hogy a cár szerződtetett két magyar szőlészt — Madonk Sámuelt és Mező Ferencet — azzal a céllal, hogy az ország szőlőkultúráját javítsák. Hamar kiderült, hogy az említett városok környékén ugyanolyan minőségű 'bort lehet előállítani, mint nálunk Tokaj vidékén. Később ezt az állítást többen cáfolták ugyan, de a magyar szőlőfajták importja tovább .tartott; olyannyira, hogy a Szovjetunióban megjelenő szakkönyvek nemegyszer külön fejezetet szentelnek a magyar szőlőkultúra egyes fajtáinak, melyek a Krímben meghonosodtak. Leg-pince ,Egy angál könyvben olvasható — mely a ma oly divatos legeket tartalmazza —, hogy hol látható a világ legnagyobb borpincéje. Dél-Afrikában, Fokváros közelében van a monstrum létesítmény, melynek az alapterülete tíz hektár, és a tárolási kapacitása száz- harrrtinernillió liter. A bika ártatlan Az új ital „varázsereje” Az történt a legenda szerint, hogy Dzsemsit perzsa király egyik kedveit háremb’ölgye, Guináre beleszeretett egy ifjú testőrkapitányba. Mivel nyilvánvaló volt, hogy boldogságát semmiképpen sem nyerheti el, halálra szánta el magát. Belopódzott a nevezetes ,méreg” rejtekhelyére, a sziküabarlamgiba, merített az italból és megitta. Hiába várt azonban-, a halál nem jött. Üj-ból -ivott a .mérges” léből, ismét hiába. Miután jócskán fogyasztott a borból, elfelejtette búját-bánatát, és vidáman a király elé táncolt, majd ittas őszinteségében elmondott neki mindent. Dzsemsit először megrendült és felbőszült, de később gondolkodóba esett; megejtette a szívét Guináre őszintesége, és képzeletét megragadta az új ital varázsereje, amely még a halálra- szántat is jókedvre derítette. Megkóstolta a bort, és bölcs, megbocsátó döntést hozott. Áldását adta Guináre új frigyére — és elrendelte, hogy birodalma egész területén ültessenek szőlőt, készítsenek 'bort. ' r’ r ji HAJÓSI PRÉSHÁZAK (Görbe Ferenc felvétele) Az első fecskék — ősszel Évek óta tapasztaljuk, hogy falun, városon egyaránt tért hódít a hagyományok ápolása, felelevenítése. Többek között a szüreti mulatságok megrendezése is bizonyítja ezt. Kece- len az idén az igazi nagy szüreti időszak kezdete előtt került sor a látványos eseményre. • Sikere volt a rendezvénysorozat keretében a szőlőkiállításnak is. Íme egy érdeklődő, a legkisebbek közül. (Tóth Sándor felvételei) • A keceli szüreti felvonulás — és az érdeklődő közönség. Levél az áldozattól Tisztelt Uraim! Álll-janaik meg egy percre a dőzsölésben, töröljék ' meg zsíros szájukat, tegyék már le a poharat, és -kérem, szenteljenek némi figyelmet posztumusz levelemnek. Önök most úgy vélik, áldoznak a bor istenének, Bacchusnak oltárára. U-raim, szívemet elönti a keserű- ' ség (és a piros paprika). Ha áldozatról1 beszélünk, akkor csak rólunk, juh-ok- ról, bárányokról — vagy ahogy Önök rosszindulatú leereszkedéssel neveznek bennünket — birkákról lehet szó. A szüret a juhtár - sadalom történetében felér egy végítélettel. Életük virágjában, erejük teljében lévő juhok ezrei adják át lelkűket az égi legelő szellemének, testüket pedig az Önök bográcsának. A tatárjárás, török- dúlás ehhez képest kedélyes piknik egy derűs vasárnap délután. Gondoltak már Önök erre? Nem, ó nem. Csak leszedik azt az átkozott szőlőt, aztán belénk mártják a kést, -miszlikbe aprítanak, megfőznek, és csámcsognak gyenge húsunkon. * Elnézést, hogy elkapott a paite- tifcus hevület, de ezt a faj- pusztítást kénytelen vagyok tárgyilagos, szenvtelen szavakkal ecsetelni. Népem pusztításának indoka »egyetlen megrázó mondatban foglalható össze: a zsíros falaira jobban csúszik a bor. Ezernyi szenvedés, halálisikoly, vértől iszamos legelő,, miért? Hogy jobban csúisz- szon a bor. Uraim, a lelkiismeretük- höz szólok, hátha fellobban Önökben az irgalom -lángja. Rendjén van ez így? Engedjék meg, hogy XIV. Benedek pápát idézzem. Akkor mondta e szavakat, midőn Mária Terézia néhány hordó "tokád i bort küldött neki ajándékba: „Áldott legyen a föld! mely téged teremtett. Áldott az asszony, aki téged/ küldött, és áldott vagyok én, a)kr iszlak”,; Nem ítél- * hetnek kedélynek, ha hoz- záteszemj/és áldott a juh, aki életét áldozza a szüret sikeréért. De nem szaporítom to- , vább a szót, mért kihűl a pörkölt. Azaz kihűlök. | Maradok tisztelettel: egy boldog jövő reményében, az ismeretlen mártír Egy régi ürmös receptje Évszázadok óta szokás Magyarországon, hogy étvágygerjesztés céljára a tokaji szamorodni és a vermut mellett az ürmöst használják. Egy XVIII. századi recept jól mutatja az összetétel változatosságát. A magyar ürmös borhoz az alábbi illatos füveket adagolták: fehérüröm, ezerjófű, narancshéj, citromhéj, kalmuzsgyökér, fahéj, szeg-, fűszeg, koriandermag, édes mustárliszt;, keserű mustárliszt, csillag- ánizs. ' • Művészi kivitelezésű faragott hordófenék, mely 1867-ben készült. • Emberfej alakú kocsmacégér, a szájában szőlőfürttel. Egyike a régi, szemléletes, reklámozó díszítéseknek. Minek nevezzelek? ,JNincs szerető, aki oly sokféle, s oly finom árnyalatokat kifejező jelzőkkel -illetné szerelmesét, mint a borkóstolás mestere a bort” — irta könyvében egy tudós szerző. Elmondta, hogy egy francia szak- könyvben „A borkóstoló szótára” fejezetben összesen -kétszázhu- szonlhét jelzővel illetik e nemes italt. Ilyenekkel mint kerek, rövid, testes, ámbrasfcínű, szerelmes, élénk síb. Íme néhány kőnkRÖVIDEN... A híres-hírhedt, rettegett feledelem, Attila túlságosan Is szerette a bort. A hűn mondák szerűit hatalma tetőpontján egy dáridó alkalmával ez okozta a halálát. * Egyiptomban. és Mezopotámiában már csaknem ötezer évvel ezelőtt Ismerték és gyakorolták a borkészítést. A középkorban az alkimisták hite szerint a magyar tokaji bor arany- szemcséket termelt a- varázserej ű földből. rét példa hazái terméseink jellemzésére. Badacsonyi rizling: tüzes, testes, szép színű, rezedára emlékeztető zamatú. Egri bikavér: gránit piros színű, telt ízű, bársonyos. Móri ezerjó: testes és tűi zes, kissé fanyar, édes, de azért kemény. Szekszárdi vörös: édeskés, nem túl fanyar, sima, fűszeres. Hazánk nagyjából összefüggő bortermelő területe mintegy kétszázezer hektár. Ugyanakkor a szétszórtan jelenlévő szőlőültetvények csaknem az egész országot behálózzák. A rómaiak Idején a császárok egyik fő szőlő tel építési terepe Badacsony környéke, volt. A legősibb és legjellegzetesebb badacsonyi szőlőfajta a kéknyelű, mely levélnyelének kékes színéről kapta a nevét. ~ összeállította: Varga Mihály
