Petőfi Népe, 1984. szeptember (39. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-20 / 221. szám

I 1984. szeptember 20. © Pfí A TURIZMUS ÉS A MŰVELŐDÉSI HÁZAK I. Vendégcsalogató a folklór ^Wkíwx: Sfe Némi túlzással mondhatni: úgy emlegetnek egy számot mostaná­ban a népművelők, mint holmi varázsigét. S ez a szám a 118-as. Egy rendeletét jelöl, amelyet tavaly adtak ki, s amely lehetővé teszi, hogy a művelődési intézmények alaptevékenységük mellett, mással is foglalkozhassanak. Vagyis a helyi igények, szükségletek és lehe­tőségek szerint mellékesen olyan szolgáltatásokat is vállalhatnak a népművelők, amelyek külön bevételeket eredményezhetnek a műve­lődési házaknak (és persze saját maguknak). Az alábbiakban a kí­nálkozó lehetőségek közül egyet vizsgálunk meg közelebbről: a turiz­must. Ki a nagyvárosokból! Évről évre egyre szembetűnőbb fejlődést mutat aiz idegenforga­lom Bács hK isku nban. Nemcsak városaink patinás épületei, gaz­dag múzeumai, képtárai, nem­csak a .kalocsai hímzések, vagy a halasi csipkék vendégcsalogav tők ma már: mind többen vágy­nak a játékos hangulatú, külön­leges programokat kínáló, kisebb települések nyugalma, az ősbo­rókás vagy a puszta csöndje után. A magyarázat egyszerű: a kül­földi vagy hazai nagyvárosok em­berének a falu, a tanyavilág az igazi újdonság. Nemrég hírt ad­tunk lapunkban Bács-Kiskun vendégváró tanyáiról, s arról, hogy a Pusztatourist általi bérelt tanyák forgalma alig egy év alatt megsokszorozódott. A falusi turizmus kapcsán mondta Kovács István, a megyei idegenforgalmi hivatal vezető­je: — Nem sok esetről' tudok, ahol a művelődési házak szorosabban együttműködnének a Puszta- touristtal. Igény pedig lenne rá, hiszen a nyugati vendégeknek folklór kell; magyar tánc, ma­gyar népzene ... Ebben minden bizonnyal1 közrejátszik az is, hogy a 118-as rendeletet meg­előzően n^m volt lehetőség arra, hogy üzletet kössünk. A műsoro­kat adó- népi együtteseknek kü­lönböző címen adott támogatá­sokkal próbáltuk honorálni fél­lépéseiket ... Mint az utazások szervezői Az utóbbi években több közsé­gi, nagyközségi művelődési ház foglalkozik turizmussal. Nem vendégek fogadásával, hanem a helyi lakosságot szolgálva; kül­földi körutak, üdülések szerve­zésében vállalva jelentős szere­pet. Mint falusi utazási irodák programokat kínálnak, s tájé­koztatják az utazni vágyókat az útlevél és a valuta beszerzésének módjáról, s az egyéb teendőkről. — Jó lenne, ha ezek a szolgál­tatások mennél szélesebb kör­ben elterjednének a megyében — vélekedett Kucsera József, az IBUSZ megyei kirendeltségé­nek vezetője. — Jó ötlet például az idegenforgalmi napok szerve­zése a helyi művelődési házak­ban, hogy ne kelljen a város'ok utazási irodáit felkeresniük azoknak, akik a külföldi Vagy belföldi utazási lehetőségek iránt érdeklődnek, hiszen időt és fá-. radságot takaríthatnak meg. — Melyek azok a települések a megyében, ahol nemcsak szerve­zői, vendégfogadói szerepük is van a művelődési házaknak? — Kiemelkedő jelentőségű fo­gadóbázisaink ma már Kecske­mét, Kalocsa és Baja mellett Bu­gac, Hajós, Solt, Lajosmizse és Érs^kcsanád. Ezekre a helyekre évről évre sok külföldi csopor­tot tudunk küldeni. Baján, és Ér- sekcsanádon a víz, a strandolási lehetőségek, Bugacon, Lajosmi- zsén és Solton a lovaspragramok, Hajóson és Kalocsán a folklór és a bor, ami leginkább vendégcsa­logató. Haszon? — És milyen anyagi előnyük van abból, hogy „besegítenek" önöknek? — Természetesen valamilyen formában igyekszünk honorál­ni a fellépő népi együttesek pro­dukcióit. Például külföldi utat, és szereplési lehetőséget teremt­ve számukra, ami, azt hiszem, nem csekélység ... Az idén a közeledő képzőmű­vészeti világhét központi témá­ja az iskola és a műalkotások kapcsolata lesz. A kérdés nagyon időszerű és szerencsére már a napi, gyakorlati életben tapasz­talhatók dicséretes példái. Egyre energiának a képzőművészetet és ^j Egf;ézobíS^Bt#éfí: több tanintézet használja nevelési fordít gondot nemcsak a tér, ha­nem az ember belső környezetkultúrájára. Számos gimnáziumot so­rolhatnánk fel, amely egyúttal szinte kis múzeum, illetve galéria is a szobrok, festmények, grafikák jóvoltából; ' ■ ' . ... ,, Lovasbemutató Bugacon. — Tehát vannak külföldiek, akik eleve azért utaznak orszá­gunkba, hogy lássanak egy buga­ci lovasprogramat, vagy egy ka­locsai folklórműsort? — Nem. Az említett — immár igen felkapott — településekre látogató csoportok többsége a Balaton környéki, vagy más üdü­lőhelyek turistáiból szervező­dik. Általában fakultatív prog­ramok ezek, amelyeket az IBUSZ az üdülővendégeknek kínál. Másik példaként említhetném a megyeszékhelyet, amely évente legalább három-négy nemzetkö­zi kongresszusnak, találkozónak ad otthont. Nos, az ezeken részt vevőknek szintén kínáljuk a fen­tebb említett programokat. És közel sem sikertelenül! — Visszatérve a falusi műve­lődési házak szerepére, érdekelt­ségére: Hajóson megvalósulás­ra vár egy új kezdeményezés... — Igen, tudunk róla, s messze­menőkig támogatjuk. Egyre fel- kapottabb ugyanis ez a vidék. Az idén már ötven külföldi csopor­tot vittünk a hajósi pincefaluba. A jövőben a helyi művelődési ház szeretné magára vállalni a szer­vezést. együttműködve a 'hajósi termelőszövetkezettel1 és a Hosz- szúhegyi Mezőgazdasági Kom­bináttal. Kétségtelen, hogy a he­lyi idegenforgalom kézbevételé­vel, sok munkát átvállalnának tőlünk, s még így is jól járnánk, hiszen az ide küldött csoportok után jutalékot fizetnének az IBUSZ-nak. Éppen ezért, a ven­dégfogadási feltételek minél jobb megteremtése érdekében, egymillió forint vissza nem térí­tendő támogatást adtunk... A hajósi művelődési ház a 1 Id­as rendelet érteimében, az ide­genforgalom fogadásának meg­szervezésére szerelne vállalkoz­ni a jövőben, ami nemcsak a te­lepülés népszerűsítését, a falusi turizmus fellendülését szolgál­ná ezen a vidéken, hanem a ház és népművelői anyagi helyzetét is jelentősen javíthatná a jövő­ben ... Koloh Elek (Folytatjuk.) Nemrégiben Pécelen, a Ráday Pál Gimnáziumban Cs. Kovács László szobrászművésznek az is­kola névadójáról készített mell­szobrát avatták föl, s bár csak egyetlen kis példa ez, mégis al­kalmat ad arra az ösztönzésre, hogy az iskolák névadójuk szob­rát nevelői célzattal készíttessék el. Ezúttal — mint bizonyára má­sutt is — nemcsak a környezetet emelte az udvaron elhelyezett bronzszobor, nemcsak II. Rákó­czi Ferenc egykori bizalmasának, az intézet .névadójának emlékét ápolja a méltó hazaszeretet je­gyében, hanem szoborba hívott ügyeletes .tanárként fegyelmet, magatartást alakít. A szobrászi üzenet és jel embemövelő ener­giával válik státussá. Ehhez az emelkedett állapothoz hozzájá­rult Cs. Kovács László, aki a magyar plasztika jelenének egyik erőssége, aki Kisfaludi Stróbl Zsigmond tanítványa volt a Kép­zőművészeti Főiskolán, tanul­mányúton járt a Szovjetunióban és az USA-ban. v A fiatalok véleménye — ahogy a műveit fogadták és befogadták FILM JEGYZET A Halálcsapda egyike a film­művészet érdekes és leg­kevésbé törvényes szülöt­teinek. Rendezője Sidney Lumet, aki e „törvénytelen”, s általában nem túl sokra tartott módszernek — a színházzal telített filmnek, vagy csak egyszerűen a filmes színháznak — az egyetlen klasz- szikusa. Az ő nevéhez fűződik az 1957-ben készült Tizenkét dühös ember, Artur Miller Pillantás a hídról-ja és Tenesse Williams Or­pheus alászáll-ja. Az Ira Levin színdarabja alapján írt történet, a Halálcsapda szuggesztív, hor­rorral és burleszkkel fűszerezett krimi, melyeknek együttese pon­tosan illeszkedik a melodráma műfajába. Főszereplője Sidney Bruhl. Az utolérhetetlenül sikeres Brodway- darabok írója legfrissebb buká­— különösen sokatmondó, sőt általánosítható tapasztalatokat nyújt. A legtöbbjükben tudato­sítja a névadó egykori .tetteit, amelyekből szintén épült a ha­za. Rákóczi kancellárja könyv­táralapító is volt, a tudományok sáfára, s mindez valamennyi pé- celi diákot olyan lelkesedéssel töltötte el, mely a példán okulva folytatást is vállalt a Ráday- életműből. Van, aki komor te­kintetű férfit lát benne, egy má­sik tanuló egyszerűen csak büsz­ke rá, hogy szobra van a péceli gimnáziuminak, s ez az intézmény rangját emeli. Sokan felismerték, szebb lett az iskola környezete, jóleső érzés naponta az udvarra lépni, hiszen a szobor, a művé­szet fogadja őket néma üdvözlet­tel. Egy kislány így lelkesedik: ,A szobor megváltoztatta az udvar képét”. Hozzátehetjük, hogy a tanulóifjúság tudatára, szemlé­letére is különböző mértékben és irányban, de feltétlenül hatott. Ahogy az egyik harmadikos meg­jegyezte: .^komolyabb lett az is­kola”. A szobrot úgy avatták fel, hogy mm egy-egy előadás elemezte II. Rá- j kóczi Ferenc korát, a kuruc sza- : badságharcot és Cs. Kovács Lász- ' ló szobrát, Ráday Pál életét. így valamit mindenkinek mond a i mű. Idézem az egyik tanulói vé- j ieményit: „Mindenkinek mást. ] Mást jelent az iskola tanári ka­rának, megint mást a tanulóknak és az. idegeneknek, akik talán. . csak a szobrot akar jak megnéz- . 1 ni, nem ismerve azt, akit ábrá- ] zol.” Lényeg, hogy mindenkinek . mond valamit a szobor formává csöndesült gazdag némasága. Igaz, megoszlanak a vélemények. Van, . aki szerint jó helyre került, a kert. gyújtópontjába, más úgy véleke- , dik, hogy a fák rejtik a bronz- _ portrét. Ám sokkal több ennél, í amit az egyik gondolkodó fiatal * hangoztat: „Nem elég az, hogy ünnepélyeken megkoszorúzzuk. Többre, mindig többre serkent a mű, Ráday Pál szoborban is > megfogalmazott lelkülete.” Ez az igazi értéke a szobor­állításoknak, szoboravatások­nak, természetesen nemcsak a példaként felhozott Pécelen, ha- j nem az egész országban. Külö- . nősen akkor, .ha általánossá vá- ‘ ük ez a példa, s egyre több mai ‘ szemléletű kép, szobor értelmezi * iskoláinkban a névadó alakját. / i Losonci' Miklós Halálcsapda sának éjszakáján hazatér gazdag és szívbeteg feleségéhez. Birtoká­ban van egy zseniális, színpadra írott krimi kézirata, melyet egye­temi kurzusának egyik hallgató­ja küldött el neki Halálcsapda cí­men. Feleségének elmondja ter­vét: meghívja majd magához a névtelen szerzőt, s végez vele, hogy saját nevén nyújthassa be a darabot. Minden a tervei szerint alakul, azonban a felesége tilta­kozása ellenére „megfojtott” fiú éjszaka „feltámad”, beront a vil­lába Az asszony —, aki segített férjének a kertben elhantolni — szívrohamot kap.. Most már nem titok, hogy Bruhl az álgyilkossággal gazdag feleségét akarta eltenni láb alól, mivel fiatal növendékéhez homo­szexuális kapcsolat fűzi. Együtt­működésük mégsem bizonyul tar­tósnak. A minden erkölcsi gát­lástól mentes fiú mielőbb szeret­né — a várható szóbeszédtől csak a darab népszerűsítését remélve — színre vinni művét, Sidney-vei ellentétben, aki szívesebben vár- i ná ki, míg a felesége körüli gya-; * nakvás elül. Látszólag mindenbe; beleegyezik, de elhatározza, hogy ' hamarosan megszabadul ifjú ba- * rátjától. Mire elkésel a „nagy ‘ mű”, a színen kétímulla marad ’ a kézirattal, mellyel hamarosan ’ — debütáló szerzőként — a szom- , szódban vendégeskedő, minden ’ lében kanál vénkisasszony árat t hangos sikert a Brodway-n. Ira Levin meglehetősen bizarr színdarabja (melyből a forgató-. könyv született), volt Amerika igen eredeti reagálása a Mester- detektív című angol filmre (Mi­chel Caine játssza mindkettő fő-, szerepét). A fiú szerepében' ját- ‘ szó Christopher Reeve —, akit az angol közönség Superman-ként, ismerhetett meg — egy olyan ge- ; neráció képviselője a filmben,1 mely ha kell, akár hullákon ke­resztülgázolva is, de a legrövi­debb idő alatt kiprovokálja sze-. rencséjét. A rendező e hullákkal már eredendően felszerelt világ-, ban stílusos és rutinos játékot választott — a halállal. Sidney _ Lumet a film belső szerkezetét’ úgy építi fel — erős fordulatok­ra építve, műfajilag, stilisztikai-’ lag kiszámíthatatlanul —, hogy az egyes jelenetek visszamenőleg _ határozzák meg egymást. r. K. j. : B8M21 A 1 — Kérem. Elsősorban “T is a technikai bázisuk. * Űrhajósok és balta. Űr­hajósok, akik terror alatt tartják a tanyásgazdákat, és birkahúsvámot szednek tőlük? Egyszerűen hihetetlennek tűnik. Azon kívül volt még valami. — Micsoda? — Az a bizonyos Kowalsky, akit olyan buzgón kerestek. Ide­gen világból érkezett látogatók, akik mindenkiben Kowalskyt látnak? Teljesen valószínűtlen­né tette a dolgot. — Hát, igaz. ami igaz — mo­rogta Peacock. — Valóban nem hangzik túl hihetőnek... — Ekkor még csak sötétben I tapogatóztam. Ha válaszolnom kellett volna, hogy mit gondo­lok az egészről, alighanem a maffiát sejtettem volna a dol­gok mögött. Persze minden alap nélkül. Csak hát a maffia a dzsolidzsóker... Ha valami megmagyarázhatatlan történik, mindig elő lehet rántani... Egészen addig élt bennem a maffia-gyanú, amíg el nem in­dultam a Halott Városba. S ott, a longdale-i mezőn minden ösz- szekeveredett bennem.. Amikor megláttam a furcsa fényeket, megütötték fülem a megmagya­rázhatatlan zajok, és meghall­gattam a legendát az éjszakán­ként induló szellemivonatról, ön­kéntelenül is összekapcsoltam a King-Kongokat az eltemetett metropolisszal és a Halott1 Vá­rossal. Tudat alatt megsejtettem, hogy valamennyien egyetlen ko­sárba tartoznak. — Valóban? — támadt fel az érdeklődés a rendőrfelügyelő­ben. — Pillanat. Aztán következett a Halott Város és a látogatás a mexikói párnál... Annak idején beszámoltam róla.. Peacock szótlanul bólintott. — Nos, Franklin őrmester és Lewis a tanúm, hogy nem volt valami* kellemes éjszaka. Him- bálódzó csillárok, recsegő par­ketta. magától kinyíló ajtók és a vér a falon ... •— Vér? — Igen, Azazhogy természe­tesen nem. És a. kénkőszag sem az ördög lehellete, hanem va­lami más... És a vér sem vér, hanem festék.. í Valami isme­retlen festék. Most már csak az volt a kérdés, hogy hogyan ke­rült Manuel és Juanita háza alá. — A fene egye meg — mo­rogta a polgármester, és reme­gő kézzel cigarettára gyújtott. — Folytassa Werner. — Ismét arra kellett gondol­nom, hogy Clayton,t is és a mexikóiakat is el akarja valaki űzni a Halott Városból... De miért? Az indítóok ismét csak hiányzott, hiszen kinek kellhetett az a két ház, amikor az egész város üres ... Csak nem zavarta valakinek a köreit? Kinek áll­hatott érdekében elűzni azt a két családot a Halott Városból? A válasz kézenfekvő volt: a King- Kongoknak. De miért? Aztán valami más is feltűnt a mexikóiaknál. Nevezetesen az, hogy Juanita őrült... Vagy job­ban mondva nem normális. És hogy a férje, vagyis a barátja, vagy nevezzük, ahogy alkarjuk, úgy szedte össze a longdale-i me­zőn ... Ezzel akkor még nem tudtam mit kezdeni; egyszerűen csak elraktároztam magamban... Ugyanis egy furcsa gondolat kezdett foglalkoztatni. Lehet, hogy nem is akarják elűzni Claytont és a mexikóia­kat? Lehet, hogy csak véletlen minden... Hogy csak az erők, amelyek a csillárt mozgatják, és kinyitják az ajtókat, nem is tudnak a Halott Város kései la­kóinak a létezéséről... Akkor viszont, hogy jönnek ide a King- Kongok? Igyekeztem rövid időre meg- • feledkezni róluk és a Halott Vá­rosra koncentráltam. Egyáltalán... hogyan halt ki a Halott Város? Ebben Lewis úr volt a segítségemre. Legna­gyobb megdöbbenésemre kide­rült. hogy a Halott Várossal kapcsolatos összes dokumentum megsemmisült. Látszólag nem követett el senki semmi sza­bálytalanságot. A hivatalos ügy­menetnek megfelelően az irato­kat kiselejtezték, majd a meg­határozott várakozási idő eltel­tével az égetőbe vitték... De hát kinek állhatott érdekében megakadályozni, hogy akárki is megtudja a Halott Város elnép­telenedésének az okát... És egyáltalán... Érdekében állt-e valakinek, nemcsak véletlenről van-e szó? És össze lehet-e hoz­ni a Halott Várost a King-Kon- gokkal? Megannyi kérdés, s a legszömyűbb az volt, hogy míg ezen töprengtem, attól retteg­tem, hogy a King-Kongok újra gyilkolni fognak... — Hát ezt meg' is kapta — mondta szemrehányóan a rend­őrfelügyelő. — Igen ... De, akárhogyan is vesszük, elkerülhetetlen volt... — Ezt majd a kerületi főnök­nek magyarázza! — Ha megengedik, folytat­nám. Nos, akkor támadt egy vé­gül is jónak bizonyult ötletem, Ánra gondoltam, hogy hátha ír­tak levelet a Halott Város la­kóinak. élmenekülésük után is... Valakik.' akik a levélírás pillanatában még nem tudták, hogy a címzettek már elhúzták a csíkot... Vagy, amíg a levél menlt, ők megszöktek a 'város­ból. Értik, mire gondolok? — Nagyjából. — Nos, valóban. Annak ide­jén három olyan levelet is ír­tak a Halott Városba, amelyen' nem volt feladó. S mivel lehe­tetlen, volt őket visszaküldeni, hiszen feladó híján nem volt hova, a Posta Archívumba ke­rültek ... Tehát nem a városi archívumba. Ez pedig annyit je­lentett. hogy később elkerülték a megsemmisítést... — Volt tehát három levelem, három címem, és három isme­retlen feladóm. Nézzük talán először a leveleket. i Az elsőt bizonyos Berta Lens írta égy Liza nevű nőszemély­nek, feltehetően a lányának. A levél lényegében nem más. mint Liza kénesének a visszautasítá­sa. Így is sok mindent elárul azonban. Elárulja, hogy Liza, valószínűleg férjével és cse­csemő gyermekével, el akart köl­tözni a Halott Városból, valami-' féle ördögök és kísértetek miatt." Berta-anya férje ugyanakkor el- _ lenezte, hogy a fiatalok hozzá-" juk költözzenek, mivel nem sze­rettet a gyereksírást'. Persze, azt hiszem, ez csak ürügy volt ar­ra. hogy visszautasíthassa a ké­retlen ajánlkozókat, s Berta" Lens kerekperec meg is 'írta. édes lányának, hogy menjenek ahova akarnak, hozzájuk ugyan ne. Hát... lényegében véve ez az első levél. • — Roppant érdekes — mond­ta enyhe gúnnyal a polgármes-_ tér. — Valóban az. Hiszen ez az első bizonyíték arra nézve, hpgy tíz—tizenöt évvel ezelőtt a Ha-" lőtt Városban rejtélyes dolgok történtek. Ördögök és kísértetek bukkantak fél. Valószínűleg már akkor is mozogtak a csillárok,* maguktól kinyíltak az ajtók, és vörös festék folyt a parketta* alól. Liza és családja nem bír-, ita tovább a rettegést, és ott­hagyva csapot-papot, el akart* tűnni a Halott Városból.' a ■ — És amint a jelek mutatják., el is tűnt — morogta Peacock. — Ügy van. Meg sem várták az anya, Berta Lens válaszát; felhúzták a nyúlcipőket.r és us- gyi! Ezzel ennek a történetnek, vége. És most következik a má­sodik levél. (Folytatjuk.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents