Petőfi Népe, 1984. augusztus (39. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-08 / 185. szám

IDŐJÁRÁS Várható Időjárás ma estis: Válto­zóan, időnként erOsen felhOs lesz az ég. Továbbra Is számítani kell ls- métlödó záporra, zivatarra. A változó Irányú szél legföljebb ziva­tarban élénkül, vagy erOsOdlk meg. Fülledt, meleg marad az idő. A hőmérséklet napközben 23. 38 fokig emelkedik. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA yyyiv- évi. 185. szám Ára: 1,40 Ft 1984. augusztus 8. szerda fiSíw Béketüntetés Comisóban A Szicíliában lévő NATO-tá- maszpontnál, Comisóban tegnap az olasz békeerők megkezdték a hónap közepéig tartó tüntetésso­rozatukat. Az amerikai robotrepülőgépek elhelyezésére épített támaszpont főbejáratát tegnap reggel ejbari- kád ózták. Mint a tiltakozó fiata­lok szóvivője közölte, így akarják gátolni a rakétaszállitó járművek mozgását. A békdb izottságok koordiná­ciós szerve, amely ezekben a na­pokban nemzetközi tanácskozást rendez a Földközi-tenger térsé­gének biztonságáról, felszólította a sziget lakosságát, hogy semmi­ben ne működjön együtt az ame­rikaiakkal. A comisói rakétatámaszpont kö­zelében lévő' három táborban töibb száz fiatal tartózkodik je­lenleg, akik tiltakozási program­jukat most már Szicília szaporodó katonai létesítményei — lőterek, repülőterek, radarállomások —■ el­len is szervezik. Ez a szándékuk találkozik az érintett területek lakóinak ellenállásával. KÜLKERESKEDELEM, NEMZETI JÖVEDELEM, FOGLALKOZTATOTTSÁG A népgazdaság három éve A Statisztikai Kiadó Vállalat, „Főbb népgazdasági folyamatok” cimmel átfogó elemzést tett köz­zé arról, hogyan alakúit a terme­lés és a felhasználás, a beruhá­zás, az export és az import, a népgazdasági és a vállalati jö­vedelem, a foglalkoztatottság, a bérek, a keresetek, a vásárlóerő és a lakosság fogyasztása a VI. ötéves tervidőszak első három évében. Az elemzés megállapítja, hogy a gazdasági fejlődés főbb tenden­ciái megfelelnek a XII. pártkong­resszus' által jóváhagyott irány­zatoknak: javult az ország kül­gazdasági egyensúlya, és nem csökkent a lakosság életszínvo­nala. A külgazdasági stabilizáció csak a belső felhasználás korlá­tozásával volt elérhető, ezért volt szükség az import csökkentésére és az export növelésére. A nem­zetközi fizetési mérleg javítása érdekében 1980 óta 11 százalék­kal csökkentették a beruházások mennyiségét, a színvonal jelen­leg az 1976. évivel azonos. 1982- ben — tíz év óta először — 6,8 miilliárd, 1983-ban 17,6 milliárd forint kiviteli többlet keletkezett. 1983-ban a nemzeti jövedelem a tervezettnek megfelelően ala­kult. Döntő többségét — mint­egy kétharmadát — továbbra is az ipar és a mezőgazdaság ter­melte, bár ez utóbbi értéke — a kedvezőtlen időjárás miatt — ta­valy a korábbi évekkel ellentét­ben, kissé csökkent. Az állami ipar termelése kismértékben nö­vekedett, a szövetkezeti iparé azonban a kereslet lanyhulása, anyagellátási gondok és létszám- problémák miatt 5,2 százalékkal visszaesett. A kisvállalkozások, a vállalati és magán munkaközösségek, az (Folytatás a 2. oldalon.) JAVÍTANI KELL A KÖRÜLMÉNYEKET Árufogadás, raktározás a TÜZÉP-telepeken A lakásépítők ellátása — a kí­nálat mellett — nem kis mértékben azon is múlik: milyenek az áru­érkezés, -tárolás és értékesítés feltételei a tüzelő- és építőanyag- kereskedelemben? Óvják-e meg­felelően a közvagyont? Az Alföldi TÜZÉP Vállalat hu­szonkilenc telepe közül 15 saját rakodóhelyén (iparvágányán) fo­gadja a szállítmányokat, míg ti­zennégy a vasútállomásokról fu­varoztatja el az áruit Békésben, Csongrádiján és Bács-Kiskuniban. Az árufogadás megyénkben any- nyival kedvezőbb, hogy itt ed­dig hét telepet kapcsoltak be a vasúti iparvágány-kiszolgálásba. A telepeken rakodásra 56 gépet használnak. Mivel az építő- és a tüzelőanyagok kocsira rakását so­kan kérik, ennek a kereskedelmi szolgáltatásnak a bővítésére éven­te 2—3 targoncát és rakodógépet vásárolnak — közölte Szabadszál­lási Ferenc, az Alföldi TÜZÉP szervezési főosztályának vezetője. Az a pénz, amit a vállalat fej­lesztésre fordíthat, kevés. A 25— 26 millió forint csak arra elég, hogy az értékesítőhelyeken to­vább ne romoljon a raktározás. Jelenleg a cement kétharmadát a szabadban, fólia alatt tárolják. Egyelőre az a legfőbb cél, hogy — a szabadtéri raktározást meg­szüntetve — mind több ajtó és ablak fedett helyre kerüljön. A rakodóterületek betonozása pár száz millió forintot emésztene föl A vállalatnak erre a célra sincs elegendő pénze. A keceli kivéte­lével, a telepeken járhatók az utak; javult a közlekedés. (Folytatás a 2. oldalon.) O A megyében hét TÜZÉP-telepre vasúti kocsikban szállítják az építőanyagot és gépesítették a rakodást. Nyolcezer kertitraktor A kiskerttulajdonosok örömé­re nemrég újabb univerzális, benzinmotoros talajművelő kis­gép jelent meg a szaküzletekben. A Csepel Művek Kerékpár és Konfekcióipari Gépgyára, a cse­peli Duna Tsz és a ROTOR Gaz­dasági Társulás közös terméke P—125-ös motorral működik, s akár százhat centiméter széles talajművelésre is képes. Az új kertitraktorból már három és félezret értékesítettek, az év vé­géig pedig nyolcezer , darabot gyártanak. ISKOLAKÖPENYEK SZEPTEMBERRE A tervezettnél több termék a Habselyem Kötöttárugyárból Kubalek Ferencné, a kecske­méti gyár igazgatója a követke­zőket mondta: — Jól sikerült az első félévünk. Dolgozóink dicséretére legyein mondva, szánté minden tekintet­ben túlteljesítésről beszélhetünk. Angliába például a tervezett 103 ezer női köntös és pizsama he­lyett 135 ezret szállítottunk. Az összes tőkés exportunkat 18 ezer­rel túlteljesítve, kereken 200 ezer terméket gyártunk. Régi megren­delőink mellett egy szaúdi cég is jelentkezett, köntöst és más ter­méket is rendelt. — Terveink teljesítését jól se­gíti a gondosan szervezett mun­kaverseny, tizenkilenc szocialista brigádunk 220 tagjának lelkiis­meretes munkája, Fontos az is- kolaköpeny-toészítés, szeptember 1-őg 180 ezret szállítunk a boltok­ba, az év végéig pedig még több mint 20 ezret A kiskunfélegyházi gyár igaz­gatója, Farkas Jenőné ugyancsak sikeres első félévről adott tájé­koztatót. — Termelési tervünket 101,5 százalékra teljesítettük. Jól dol­goztak a szocialista brigádjaink. Dolgozóinkkal megbeszéltük a feladatokat, és az eddig két mű­szakban termelők vállalták a há­rom műszakos munkát. Külön el­ismerést érdemel az a húsz mű­szaki és • adminisztratív munka­kört ellátó dolgozónk, akik vál­lalták, hogy a szabadságolások idején varrógép mellé ülnek. O. L. Számítógép-programozás, együttműködéssel nálási programot táplál az OBC—64-es számítógépbe. A Bácskai Mezőgazdasági Szö­vetkezetek bácsalmási szakszol­gálati laboratóriuma a számítógé­pek programozásával segíti a me­zőgazdasági nagyüzemeket az Orion Rádió és Villamossági Vál­lalattal kötött együttműködési szerződés alapján. A vállalattól kapott OBC—64 jelzésű számító­gépen szolgáltatásokat végez. Az együttműködési szerződés­ben leszögezték: a cél a kisszá- mítógépes rendszer kidolgozása, alkalmazási lehetőségeinek kuta­tása a mezőgazdasági és más üze­mekben. Mintegy 60—70 partner veszi igénybe szolgáltatásukat. A tapasztalatik azt bizonyítják, hogy a programok kidolgozásá­val eddig is sikerült előkészíteni a partnerüzemek gazdaságosabb tevékenységét és máris jelentős megtakarításokat eredményezett a számítógépek alkalmazása. AZ OBC—64-es komputer a ta­karmányvizsgálati eredmények alapján segít — a 'különböző bel- tartalmi paraméterek ismereté­ben — olyan receptúrák készíté­sében, amelyek az adott viszo­nyok között a legolcsóbbak. Ki­számítja az állatok takarmány- szükségletét. Meghatározza a ta­lajvizsgálati eredményekre ala­pozva a takarmánynövények leg­gazdaságosabb tápanyag-után­pótlását. Több rétegben vizsgál­ják a talajt. Már az ősszel mun­kához láttak a számítógép adatai alapján az érintett üzemekben, és sikerült megvalósítani a sokkal ésszerűbb és olcsóhb tápanyag­felhasználást, amely kihat a gaz­dálkodás termelési költségeinek alakulására is. Legutóbb a rémi Dózsa és nagybaracskai Haladás Termelőszövetkezet rendelt a szakszolgálati laboratóriumtól programokat. A gép több variá­cióban dolgozza ki a lehetősége­ket, és a legkedvezőbbet választ­hatja ki a közös gazdaság. ' K. S'. . ^ : ■ v iHi i1 öt éve az MSZMP gazda­ságpolitikai bizottsága hatá­rozta el a közúthálózat hosz- szú távú fejlesztési keretter­vének kidolgozását. E döntés magyarázata kézenfekvő: a a társadalmi-gazdasági \ fej­lődés egyik előfeltétele a meg­felelő közúthálózat. A mai helyzetet, az úthálózat jelen­legi szerkezetét történelmi örökségként tartjuk számon. Jellemző a sugaras szerkezet, azaz az egyszámjegyű főutak — egy kivétellel — a főváros­ból indulnak ki, s ugyancsak sugaras szerkezetet alkot­nak a megyeszékhelyeket az úthálózatba kivétel nélkül be­kapcsoló kétszámjegyű fő­utak. Az újabbkori beruházások is mindenekelőtt ebben az irányban fejlesztették a ha­zai úthálózatot. Elvégre az autópályák — az Ml-es, | az M3-as, az M7-es, és a most épülő M5-ÖS igazodnak a ko­rábbi közlekedési : irányok­hoz, s tulajdonképpen kapa­citásbővítő létesítmények. Ha­sonló célt szolgált az prog­ram is, amelynek keretében teherbíróbbá tették, és kiszé­lesítették a legfontosabb köz­utakat. A kapacitás bővítését természetesen indokolta a motorizáció ugrásszerű fej­I lődése. S ha ennek növekedi­, «* rábbi esztendőkben százezer fölötti számban értékesített a Merkur személygépkocsit, ám újabban ez a szám jóval kisebb, még a jelen gazdasági körülmények közt sem szabad megfeledkezni a fejlesztések­ről. A . motorizáció alapja az út. A pálya, amely lassíthatja, vagy éppenséggel — például az autópályákat figyelembe véve — gyorsíthatja a \ for­galmat. Aruk tonnáinak száz­millióit fuvarozzák teher­kocsik, kamionok, speciális járművek az utakon, a sze­mélyforgalom többségét is motorkerékpárok, autóbu­szok, személygépkocsik bo­nyolítják le. Az illetékeseknek több mint harmincezer kilo­méteres országos .úthálózat­ról kell gondoskodniuk, és egyre sürgetőbb igény a kor­szerűsítés, új utak, hidak épí­tése. Illik arról szólni, hogy szá­mos okos gyakorlatnak már eddig is tanúi lehettünk. Így például annak, hogy rendre épültek és épülnek a város­kerülő utak Veszprémben, Székesfehérvárott, Nyíregy­házán, Egerben, Szentendrén, Pécsett, Szegeden, Kecske­méten, Tatabányán, Békés- ostobán. Ezek az utak teher- mehtesítik a belvárosokat ' a tranzitforgalomtól, és nem lebecsülendő környezetvédel­mi és a közlekedésbiztonság javítását szolgáló hatásuk sem. E beruházások minde­nütt részét képezték egy szé­lesebb körű rekonstrukció­nak; amelyek nyomán új vá­rosközpontok születtek, a korábbinál magasabb • fokú infrastruktúrával. ■Magyarán az élet minősége javult azo­kon a településeken, ahol kor­szerűsítették az országos fő­utak városi átkelő szakaszát. A fejlesztések ellenére va­lamiben mindmáig nem tör­tént előrelépés. Hazánk gaz­dasági fejlettsége és szerke­zete egyre jobban igényli a sugaras szerkezetű közúthá­lózat helyett a sugaras-gyűrűs szerkezetet. Ehhez azonban nemcsak új utakra, hanem új hidakra is szükség van. Bár­mily hihetetlen, hazánkban a lfelszabadulás után nem épült előd nélküli új műtárgy a fo­lyók felett. Hazánk távlati közútháló­zat-fejlesztési tervét tavaly kezdték el kialakítani az UVATERV-nél, méghozzá há­rom változatban. A prognó­zisok szerint az ezredforduló­ra minden ötödik lakosra jut majd egy személygépkocsi, ám az úthálózat tervezőinek, épí­tőinek arra is fel kell készül­niük, hogy a következő év­század folyamán elérjük, hogy ezer lakosra 300 személygép­kocsi jut. Ez a mainál lénye­gesen "nagyobb forgalmat te- - remt majd. F. Gy. kunfélegyházi Habse- ly em jiotöHaiugyar» valamint a hozzájuk öregbítik a magyar tex­tőkés, mint a szociális^ ta országokban, s a na* zai megrendelők igé­nyeit is elismerésre méltó módon elégítik ki* A napokban a két gyárban arról érdek­lődtünk, milyen ered­ményeket érték el az év első felében, és mi­megoiaanioK eooen az ■ A kecskeméti gyár szabászatán.

Next

/
Thumbnails
Contents