Petőfi Népe, 1984. augusztus (39. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-07 / 184. szám
1984. augusztus 1. • PETŐFI NÉPE • S • A tőserdei Holt-Tisza-parton. Újságok, könyvek — fürdőzőknek • Tiszakécskén, a fia tál (jk az R-Go- magazinra adnak ki tizenegy forintot. • A kerek- . dombi medence szélén olvasni is jó: a Sfcőke- lányok az IPM-et és a Nép- szabadságot böngészik. Hét közepe. A hőmérő higany- szála harminc fok fölött. Délelőtt érkeztünk a Tisza-parti fürdőhelyekre. Kíváncsiak voltunk arra, hogy milyen az üdülőkörzet újságokkal és könyvekkel való ellátása. Elsőként Tiszakécskén 'szereztünk tapasztalatokat. □ □ D A helyi Béke és Szabadság Mgtsz termálfürdőjének bejáratánál, közvetlenül a jegypénztár mellett az állványon és az asztalon sorakoznak a napilapok, a színes magazinok. Ezek közül válogathatnak- a strandolók. Becsületkassza áll a lapok között. Bár a jegyellenőr azért félszemmel arra is ügyel, hogy mindenki fizessen a sajtótermékekért. Mondja, nemigen fordul elő, hogy elmulasztják az emberek a forintok bedobását. A strand terüle-' tén van egy ajándékbódé is. Vezetője, Szirmák Sándorné panaszkodik: nem kap tiszakécskei képeslapot, pedig sok üdülő keresi nála. Egyszerűen nem tudnak üdvözletét küldeni a Tisza-partról, mert olyan felvétel nem létezik, amin a fürdő vagy a folyó lenne látható. Állítólag a postán sincs mindig a települést ábrázoló képes levelezőlapból. Július 1-től hírlappavilon is áll á strand közelében. Soós Pálné nyugdíjas kínálja az újságokat. A nagy melegben nem tudja eladni áruit, mert olyankor inkább a medencékben töltik az időt az emberek, bár a napilapokat hamar szétkapkodják. Fel is emelte a posta a példányok számát, de ez a többlet általában nem talál gazdára: a polcokon marad. Lottót is vehetnek a nyaralók, s néhány 'könyvecskét: krimit, kisregényt. A bűnügyi történetek kelnek el. a leggyorsabban. □ □ □ X*. Tiszakécske-Kerekdombon ' is hasonló a helyzet, bár ott láttunk színes üdvözlőlapot az ajándékos- nál. A kerekdombi strandon is a kaipuban lehet újsághoz jutni. Nagyobb a választék, mint Kécs- klén. Az elmúlt hónapban 23 ezer forint értékű sajtótermék kelt el itt. Hétvégén megjelennek a könyvkereskedők is, Kecskemétről hoznak friss kiadványokat. Olvasókkal is találkoztunk a medencék mellett. A Szőke család Bugyi községből érkezett pihenni Kerekdambra. Az anyuka regényt tart a kezében, a gimnazista lányok IPM-et, Népszabadságot olvasnak. □ □ □ Tőserdőn, a fürdő bejáratánál a lakiteleki Beke Judit kínálja az újságokat. Nyári munkát vállalt, ősztől nyolcadik osztályos lesz. Bőven jut ideje napozásra,', hiszen nincs nagy forgalma. Egy példa: a 48 forintos Fonográf-albumból kettőt kapott a helyi postától, de azóta is ott árválkodik az állványon mindkettő. A napilapokon kívül másra nemigen adnak pénzt az emberek. Nagy betűkkel kiírta: KÉPESLAP NINCS! 'Itt sincs. A Holb-Tisza ; partján nyüzsgőbb az élet. Talán azért is, mert ott sorakoznak a csárdák, a legkülönfélébb elárusító- pavilonok, közöttük egy újságosbódé is — nagyobb vásárlóközönséggel. □ □ □ Mit mondhatnánk el összegzésképp? Az üdülőhelyekre is eljutnak a friss újságok, napilapok. Csak épp nem mindenhol találnak \ olvasóikra. A népszerű kiadványokat órák alatt megveszik, az R-Go magazinból, az IPiM-ből már nincs is. Régebbi lappéldányokat nem lehet látni, mindig a legújabbak kerülnek a standra. Az üdvözlőlap sorsa megoldásra vár, s a könyvel'látá- son is lehetne mit javítani. Mindezzel talán nem kellene a jövő nyárig várni ... _ Borzák Tibor MIT KELL TUDNI? 1. A foglalkoztatási rehabilitációról A társadalombiztosítás irányítása 1984. július elsejétől — az Elnöki Tanács rendeletének értelmében — állami feladat. Egyidejűleg megkezdődött az egész társadalmunkat átfogó szociális intézmény- rendszer irányításának korszerűsítése. Az ügyvitel egyelőre lényegében nem változik. Mégis szükségesnek tartjuk a közvélemény tájékoztatását az ezzel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról, a biztosítottak jogainak érvényesítési lehetőségeiről. A következő hetekben megjelenő cikksorozatunk írására a Megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság vezető beosztású szakemberei vállalkoztak. Sorozatunkat a foglalkoztatási rehabilitációval kezdjük. Ha betegség, baleset vagy egyéb ok miatt csökken a dolgozó munkaképessége, illetve azt részben elveszíti, még mindig maradnak \ olyan képességei, melyekkel hasznosan tevékenykedhet, egészségének romlása nélkül. A dolgozók egészségének orvoslására, társadalmi és gazdasági helyzetük — lehető legteljesebb t— helyreállítására irányuló társadalmi törekvést rehabilitációnak nevezzük. A megváltozott munkaképességű dolgozó foglalkoztatása (foglalkozási rehabilitációja) — az orvosi rehabilitációt követően — az. őt alkalmazó munkáltató feladata. Ha a munkáltató a megváltozott munkaképességű dolgozót igazolható ok miatt foglalkoztatni nem tudja — illetve - arra nem köteles — a foglalkoztatást a tanácsi szervek segítik elő. Ha a dolgozó elfogadja a rehabilitációs intézkedést, meghatározott feltételek mellett jogosulttá válik kereset-, illetve jövedelemkiegészítésre. Ha sem a munkáltató, sem a tanácsi szerv nem tudja ezt megoldani, szociális ellátás címén átmeneti vagy rendszeres szociális járadékra lehet' jogosult. Átméneti járadék jár az alábbi feltételek együttes fennállása esetén annak, aki az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik, és nem jogosult rokkantsági nyugdíjra; az öregségi nyugdíjra jogosító nyugdíjkorhatárt öt éven | belül eléri; múnkaképesség-váítozásá- nak mértéke legalább 50 százalékos. ’ \ Az átmeneti járadék a munka- viszony (szövetkezeti tagsági viszonynál a közös munkában való részvételi kötelezettség) megszűnését követő naptól az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig folyósítható. Rendszeres szociális járadék jár annak a megváltozott munkaképességű, nem rehabilitálható — átmeneti járadékra nem jogosult — dolgozónak, aki a rokkantsági nyugdíjhoz az életkora szerint szükséges szolgálati idő felével rendelkezik, és munkaképesség-változásának mértéke eléri az 50 százalékot. A rendszeres szociális járadék havi összege 2020 forint. Megszűnik a rendszeres szociális járadékra jogosultság, ha a megváltozott munkaképességű dolgozó az egészségi állapotának megfelelő és számára felajánlott munkahelyet indokolatlanul nem fogadja el; a munkaképességváltozásának mértéke nem éri el az 50 százalékot; az ország területét állandó letelepedési szándékkal elhagyta, vagy a vonatkozó rendelkezések megszegésével tartózkodik külföldön. Az átmeneti, illetve a rendszeres szociális járadék megállapítását a munkáltató is kezdeményezheti a dolgozó nevében, az állandó lakóhelye szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatóságnál (kirendeltségnél). Az igény benyújtásához szükséges formanyomtatvány a társadalom- biztosítási szerveknél szerezhető be, Dr. Gergely Sándorné osztályvezető A hétköznapok demográfiáj a A Központi- Statisztikai Hivatal érdekes kiadványt jelentetett meg Magyarország népesedése, népmozgalma címmel. Az ország demográfiai helyzetét felvázoló kötet néhány érdekesebb adatát mutatjuk be ez alkalommal öregedési folyamat A felszabadulást követő csaknem négy évtized alatt módosult hazánk népességének ösz- szetétele, az ország demográfiai képe. Az ország lakóinak száma — a statisztikusok becslése szerint — 1945 elején 9 millió 82 ezer volt. vEz a szám 39 év alatt 1 millió 598 ezerrel (18 százalékkal) gyarapodott, így hazánk népessége jelenleg tízmillió-hat- száznyolcvanezer lakos. Az ország területe 93 038 négyzetkilométer; négyzetkilométerenként száztizenöten élnek, tizenhattal többen, mint 1949 elején. A lakosság csaknem egyötöde a fővárosban, Budapesten él; 37 százaléka a többi 108 városban, Alig 44 százaléka a községekben. A fokozódó városiasodás következményeként Budapest lakóinak száma 16 százalékkal, a többi városé együttesen 42 százalékkal több, mint 1960-ban volt, míg a községekben lakók száma az utóbbi 24 esztendőben 12 százalékkal fogyatkozott meg. A népesség kor szerinti összetételére a többi európai országhoz hasonlóan — a teljeskörűvé vált egészségügyi ellátás, valamint az egészségügyi viszonyok jelentős megjavulása következtében — az öregedési folyamat a jellemző. Ez év elején —, hogy csupán két érdekes és szemléltető adatpárt idézzünk a kiadványból — a férfilakosság 23 százaléka, a nőinek pedig 21 százaléka volt 14 éven aluli; a férfiak 15 százaléka, míg a nők 21 százaléka tartozott a 60 éven felüli korcsoportba. Nők és férfiak Idén január elsején a népességből 5 mililó 164 ezer volt a férfiak, és 5 millió 515 ezer a nők száma. A nőtöbblet 1980 óta évenként eggyel nőtt, s 1984 elején ezer férfira már 1068 nő jutott. A gyermek-, az ifjú- és a középkorúaknái jelenleg f/érfi- többlet van. Az idős-, és öregkorban pedig nőtöbblet dominál. A munkavállalási korban lévő férfiaknál (15—59 évesek) 3 millió 192 ezren, a nők (15—54 évesek) 2 millió 902 ezren vannak. Nagymértékben megnőtt a munkavállalási kofon (55, illetve 60 éven) felüli népesség száma és a népességen belüli aránya. Az 55 éven felüli nők száma hazánkban napjainkra 1 millió 483 ezerre, a 60 éven felüli férfiak száma pedig 778 ezerre emelkedett. Az elmúlt 35 évben a 15 éves és idősebb népesség családi állapot szerinti megoszlásában a legszembetűnőbb változás, hogy csökkent a nőtlenek, a hajadonok száma és aránya;' ugyanakkor emelkedett a házasoké, az özvegyeké és az elváltaké. Jelenleg a férfiak 23 százaléka nőtlen, a nők 14 százaléka hajadon, összesen 2 millió 700 ezer házaspár él az országban. Számottevő az özvegy férfiak és nők közötti különbség: az özvegy nők száma ötszöröse az özvegy férfiakénak. Napjainkban 150 ezer özvegy férfi és 753 ezer özvegy asszony él Magyarországon, továbbá 187 ezer elvált férfi és 289 ezer elvált nő (1949-ben számuk 30 ezer, illetve 57 ezer volt.) Az aktív keresők három és fél évtized alatt bekövetkezett 885 ezer fős növekedése teljes egészében a nép keresővé válásának következménye; 1949-ben 1 millió 300 ezer, 1983-ban már 2 millió 200 ezer volt az aktív kereső nők száma. Megváltozott ilyen szempontból a népgazdasági ági összetétel is: 1949-ben az ország aktív keresőinek 54 százaléka — 2 millió 200 'ezer személy — dolgozott a mezőgazdaságban: az azóta eltelt évek alatt a gépesítés eredményeképpen ez a szám a felére csökkent. Ugyanezen idő alatt az iparban dolgozók száma 1 millió 600 ezerről 2 millió 428 ezerre bővült. Iskolai végzettség A kulturális forradalom jelentős féjlődést hozott az iskolai végzettségben: fokozatosan csökkent az alacsonyabb végzettségűek aránya, és növekszik a kötelező végzettséget jelentő 8 általános iskolai osztályt, illetve a közép- és felsőbb fokú végzettek aránya. A jelenlegi 15 éves, illetve annál idősebb népességből a lakosság több mint' kétharmada megszerezte a kötelező iskolai végzettséget jelentő iskolai szintet. Nem árt emlékeztetni arra, hogy 1949-ben ez az arány mindössze a lakosság 21 százalékát tette ki. A 18 éves, s annál idősebb népességben a legalább középiskolai végzettséggel rendelkezők aránya mintegy 23 százalék, vagyis négyszerese az 1949 évinek. Rendkívül dinamikus fejlődést mutat a felsőfokú képzettség is; a 25 éves és idősebb felsőfokú iskolai végzettségűek aránya 1949-ben mindössze 2 százalék volt, míg napjainkban eléri a 7 százalékot. V. L. Nem nézték az órát... Az egyik búzatábla szélén akadtam össze Komáromi Istvánnal, a sodtvadkerti József Attila Termelőszövetkezet főagronómusá- val. < — Július 13-án kezdtük az aratást — mondta, — A két szakszövetkezet, s a termelőszövetkezet évek óta hagyományosan összefog. a' hét kombájnnal 14 nap alatt — amelyből egy teljes és öt félnapot eső miatt álltunk — 1170 hektáron takarítottuk be a kalászost. Nem számított, sem a szombat, sem a vasárnap, a ■komibájnosok, a szárítóban dolgozók nem nézték az órát. A 14—15 órás napi műszak ilyenkor nem ritka, sőt ez a természetes. Az aratás első szakaszában az eső nemcsak a munkát állította meg, nehezítette, de gondolkodásra, számolásra is késztette a közös gazdaság vezetőit. ■ — Kiszámítottuk, ha működtetjük a szárítót, akkor nem kockáztatjuk a nagyöhb termést, sőt a minőséget sem.* Az emberek a szárítóban tizenkétóráztak, de olykor előfordult, hogy húsz órán keresztül folyamatosan dolgozott a berendezés. A 30 .fokon felüli hőségtől nemcsak az ing izzadt át, tapadt bőrünkre, de a levegő is vibrált, magasra emelve a kombájnok verte port... Meleg, por, koncentrálás — ez az, ami kifárasztja a kombájnon ülő férfiakat. Az egyik NDK kombájn felénk közeledett. Vezetője, a 29 éves Frank Sándor a téesz mezőgazdasági gépszerelője, kommunista, aki igazán. példamutatóan dolgozik. A főagronómus intésére megállt, de nem állította le a masinát, csak kihajolt a fülkéiből. — öt éve komibájnozok, s ilyenkor reggel 6-tól este 9-ig hajtunk ... Mennyi a napi átlag? — kérdezte túlkiabálva a zajt. — s Én 12—43 hektárt vágok le, de ti óra alatt, mert a többi időt karbantartással, javítással töltjük. Fáradt vagyok én is, akárcsak társaim, de most nagyon fontos a gyorsaság, minél előbb magtárban szeretnénk látni a termést. Nekünk a munkaidőt a becsület diktálja, igaz, jól is keresünk. A júliusi bérünk, beleértve a műhelyben töltött időt, eléri a 12—13 ezer forintot... A közös gazdaság központjában ismerkedtem meg Viczián János növénytermesztési ágazat-’ vezetővel. Ö sem látszott túlságosan kipihentnek, ami nem is csoda, ugyanis reggel 6-tól este 9-ig dolgozik. — A búza minősége igen jó, 83—85 hektolitersúlyú. Ezért külön 50 ezer forint felárat kapott a termelőszövetkezet. Az idei aratás ugyancsak próbára tett bennünket. Később értek a kalászosok, gyorsabban kellett vágni, hogy a mennyiséget megőrizzük, s ezzel egyidőben már megkezdtük a talajmunkát is. A szárítással sikerült javítani a minőséget, akik ott dolgoztak, ugyancsak megérdemelték a fizetésüket, voltak, • akik egy nap alatt 900 forintot kerestek... Jó előre megbeszélték a gazdákkal, a gépszerelőkkel a kom- bájnolást, a szárítóban rájuk váró munkát, s akik vállalták, nem berzenkedtek, sőt, olykor még rá is húztak, ha a szállítás úgy kívánta. — Tudja — summázta Viczián János —, nem kellett agitálni senkit. A kenyérnebvaló betakarítása a parasztember számára mindennél előbbre való... Gémes Gábor ■ Frank Sándor: — Tizenhárom hektárt vágok le. V Viczián János: — Nem kellett agitálni az embereket. BALASSA SÁNDOR SZERZŐI ESTJE Az idei Kodály-szeminárium hangversenysorozatában — melynek oly sok szép estét köszönhetett a közönség — a szerző, a lelkes előadók, s a lelkes közönség találkozására került sor a múlt héten a Ko- dály-iskola dísztermében. Balassa Sándor, Erkel- és Kossuth-díjas művész volt az est szerzője. A program, melynek egyes darabjait személyesen vezette be, meglehetősen változatos volt. Elsőként Nyári éj (himnusz női karra) című háromszólamú kompozícióját hallhattuk, melynek külön érdekessége, hogy a szerző saját versére komponálta. Az utolsó pásztor előadásmódját illetően ís igen érdekes; szólócselióra írt mű, mely 1979-ben a Budapesten megrendezett Pablo Casáls-verseny kötelező előadási darabja volt. Gyermekkoromat az Alföldön töltöttem — mondta a mű előzményeiről Balassa. Olyan csodálatos természeti élményekre emlékezhettem vissza, melyeket szerettem volna megírni. A Dimenziók fuvolára és brácsára 1966-ban született. „Ahban az időben jutott el hozzánk a modernizmus, s ez nagyon sok érzelmet megmozgatott az emberben — jegyezte meg művének bemutatása előtt a szerző. — Olyasmit is ki akartunk fejez-- ni, ami új, csak mi akkor még nem tudtuk, hogy a régi zeneszerzők ezt elmondták már más nyelven. Persze azért voltak gyökeresen új dolgok is...” Ezek közé (a XX. sz. számára, „új” felfedezések közé tartozik a melodikus, független szólamok egyidejű megszólaltatása: a polifónia. A három tétel homo- fónia, s polifónia különleges ötvözete. A szerzővel való személyes találkozás, s az elhangzott zene élményét erősíti meg a szerző ars poeticája, amely közelebb visz Balassa életművén keresztül a modern zene törekvéseihez. „A mű a zeneszerző választása a hangok végtelen lehetőségei közül, s csak e választás kockázata vezethet a minőség felé... A huszadik századi muzsika hangszeres beállítottsága mellett bízni kell abban, hogy a zenében is feltámad az’ ének. Az én generációm ezen dolgozik”. Károlyi Júlia KÉCSKÉN, KEREKDOMBON, TŐSERDŐN
