Petőfi Népe, 1984. augusztus (39. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-05 / 183. szám

2 • PETŐFI NÉPE 1984. augusztus 5. HETI VILÁGHÍRADÓ AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA: HÉTFŐ: Űj szovjet javaslat a közel—keleti helyzet rendezésére. — Közleményt adtak ki a kambodzsai miniszterelnök' magyaror­szági látogatásáról. — Karami libanoni kormányfő eredményes­nek ítélte szaúd-arábiai megbeszéléseit. KEDD: Sir Geoffrey Howe brit külügyminiszter befejezte pekingi tárgyalásait. — A bonni parlament rendkívüli ülésén a kor­mány keresztül tudta vinni javaslatát egy erőmű megnyitására, — Jelentések újabb kínai támadásokról vietnami faluk ellen. SZERDA: Sajtókonferencián ismertették Moszkvában a szovjet ál­láspontot az űrfegyverkezés megtiltásáról. — Bécsben megnyílt az UNIDO konferenciája. — Török—iráni külügyminiszteri tár­gyalások Ankarában. — Megszűnt a forgalom korlátozása Bej- rút két része között. CSÜTÖRTÖK: Az olasz parlament bizalmat szavazott Craxi módo­sított kormányprogramjának.. — Izraeli támadások észak-liba­noni palesztin menekülttábor ellen. — Mexikói—kínai külügy­miniszteri tárgyalások Mexikóvárosban. PÉNTEK: Reagan elnök a Lengyelország elleni amerikai szankciók egy részét feloldotta. — Ortega nyilatkozata szerint Nicaragua hajlandó tovább tárgyalni az USA-val, de elutasítja a párbe­szédet az ellenforradalmi erőkkel. — Eden Pastora, a nicaraguai ellenzék egyik vezetője Lisszabonban tárgyalt és kért támoga- * tást. ■ ■ » SZOMBAT: A szovjet külügyminisztérium képviselője 'Bejrútban. — Az izraeli államfő Simon Pereszt szándékszik megbízni az új kormány megalakításával. — A 22 hete tartó bányászsztrájk folytatódik Nagy-Britanniában, mert az állami szénhivatal visszavonja korábbi javaslatait. A hét három kérdése: • A japán fővárosban nagyszabású demonstráció volt az atomfegy­verkezés ellen. A békeharcosok az ellen tiltakoztak, hogy nukleá­ris töltetű Tomahawk rakétákkal felszerelt amerikai hadihajók ér­keztek a japán kikötőkbe. Mi a lényege az űrfegyverkezéssel kapcsolatos szovjet—amerikai véleményeltérésnek ? Amióta Reagan elnök hatalom­ra került, mögötte mind befolyá- sosabbá vált az amerikai politi­ka alakításában a hadiipari „lobby”, azaz a fegyverkezésben érdekeltek nem is olyan szűk csoportja. Egymás után fogadtat­ták el az elnökkel új még. új fegyverek kikísérletezésére, gyár­tására és .szállítására vonatkozó terveiket. A legutplsó a sorban az űrbéli hadviseléshez szüksé­ges fegyverek, a sajtó által „mű- höMgyilkqsöknak” nevezett..fegy­verek kifejlesztésének a prog­ramja. A Szovjetunió jó ideje figyel­meztet már az új veszélyekre és fontos javaslatokat is tesz, mint tette június 29-én, amikor tárgya­lásokat ajánlott az űrfegyverke­zés megakadályozására. A szov­jet kezdeményezés egyik igen lé­nyeges eleme az volt, hogy a tár­gyalások tartamára függesszék fel az ilyen fegyverek kifejlesztésé­nek munkálatait és gyártását. Ez a moratórium logikus és hasz­nos lenne, hiszen nyomban csök­kentené a veszélyeket. Washington azzal válaszolt, hogy színleg elfogadta a tárgya­lások gondolatát, de azonnal hoz­záfűzte, hogy Bécsben — ahol szeptember 18-án kezdődhetné­nek meg ezek a tárgyalások — napirendre kellene tűzni a ha­dászati és az eurohadászati ra­kétákról Genfben megszakadt tár­gyalásokon szerepelt témákat. Magyarán: az USA vissza akar­ja csempészni azokat a kérdése­ket, amelyekről a rakétatelepítés megkezdése miatt vált lehetetlen­né mindennemű tárgyalás. Milyen fogadtatásban részesült a Közel-Kelettel kapcsolatos szovjet javaslat? A szovjet diplomácia ismét kezdeményezőleg lépett fel a Kö­zel-Keleten: valamennyi érdekelt fél részvételével rendezzenek nemzetközi konferenciát a közel­keleti béke érdekében. A „vala­mennyi érdekelt” megjelölés ter­mészetszerűleg Izraelre épp úgy vonatkozik, mint az arab szom­szédaira és a palesztinai felsza- badítási szervezetre, továbbá az USA-ra és a javaslattevő Szov­jetunióra. A gondolat nyilvánvalóan nem új, s volt is már olyan értekez­let, ahol a Szovjetunió és az USA társelnökségével a konfliktus több résztvevője próbált kiutat keresni a közel-keleti zsákutcá­ból. Sikertelennek azért bizonyult az a genfi konferencia, mert Iz­rael és a fő pártfogója, az Egyesült Államok nem volt hajlandó a tárgyalóasztal mellejt találkozni a palesztin nép képviselőivel. A szovjet javaslat megtételét az új közel-keleti adottságok tet­ték lehetővé és időszerűvé: az iz­raeli közvéleményben mutatkozó változásoktól az imperialisták li­banoni majdnem-kudarcáig ter­jednek . ezek. Természetesnek tű­nik, hogy Washington és Tel- Aviv megint nemet mond, ugyan­akkor figyelemre méltó, hogy a legtöbb arab fővárosban kedve­ző a javaslat fogadtatása, és pél­dául Szedli Klibi, az Arab Liga főtitkára is a szervezet támoga- tasáíór biztosítottá a szovjet kö- J ^‘íjcpjétí béketervet. Megfigyelhetők-e űj jelenségek Latin-Amerikában ? Nyilvánvalóan nem egyetlen hét eseményei szolgálhatnak hi­teles jelzésekkel, de az bizonyos, hogy igen sok — önmagában csak mozaikdarabkának tűnő — tör­ténés figyelmeztet arra: Latin- Amerikában felgyorsulnak a tár­sadalmi, politikai és gazdasági mozgások. Néhány diplomáciai hír is fi­gyelmet érdemel, mint például a nicaraguai külügyminiszter-he­lyettesnek, Huge/ Tinocónak és Harry Shlaudeman amerikai nagykövet, elnöki különmegbí- zottnak a tárgyalása egy mexikói üdülőhelyen. Igaz, csak találga­tások hangzanak el, semmi sem szivárgott ki arról, hogy mire ju­tott a két fél, de a kapcsolatte­remtés puszta ténye is érdekes. Salvadorban a hazafiak újabb si­kerei Napoleon Duarte elnököt engedményekre késztetik, még kérdéses, hogy ezt washingtoni jó­váhagyással, netán amerikai ösz­tönzésre teszi? Panamában "az amerikaiaknak távozniok kell egy kiképzőközpontból, ahol eddig a panamaiakkal közösen folytattak kiképzőtevékenységet, nyilván­való feladatokkal... Honduras apró jelekkel igyekszik Managua tudomására hozni, hogy a két ország közti ellenséges viszonyt nem akarja örökössé tenni. Dél-Amerikában a chilei és az uruguayi tüntetések érzékeltetni képések, hogy a diktatúrák elle­ni népi ellenállás növekszik. A latin-amerikai országok gazda­sági és pénzügyi gondjai is abba az irányba hatnak, hogy mind többen ismerik fel: a kontinens bajai az USA mohóságának is a következményei, s ha Washing­ton mégoly csekély mértékben csökkentené igényeit a latin­amerikai országokkal szemben, .akkor enyhülnének a szorongató gondok. Az Egyesült Államokkal megpróbálnak úgy tárgyalni ar­gentinok, brazilok, venezuelaiak és mexikóiak, hogy egységfrontba tömörülnek, az eladósodott és szinte fizetésképtelen latin-ame­rikaiak frontjába. A Fehér Ház lakójának, akár­ki legyen is az a következő négy évben, még többr gondja lesz La- | tin-Amerikával. Pálfy József • A nyugatnémet parlament végül is jóváhagyta az alsó-szászor- szági szénerőmű azonnali, szűrőberendezés nélküli üzembe helyezé­sét. A képen: Kohl kancellár a szabadságukról visszarendelt képvi­selőkkel a tanácskozáson. Hirosima, negyed kilenc Hirosima fölött 1945. augusz­tus hatodikán reggel, ponto­san nyolc óra tizenöt perckor . oldotta ki halálos terhét az Enola Gay nevű bombázó. A történelem első atomtámadá­sára Trurpan amerikai elnök adott ki parancsot, s a pilóta, Tibbets ezredes nem habozott végrehajtani azt. A halálos ál­dozatok száma ismeretlen, mivel a városban sok volt a még nyilvántartásba sem vett menekült. A becslések szerint 240 és 400 ezer, között volt az elpusztultak száma. Amikor azon a réggelen negyed ki­lenckor Hirosima egén ki­gyulladt a második Nap, új korszak kezdődött az egész emberiség számára. A Manhattan-tervben, részt vevő tudósok jó előre figyel­meztették a politikusokat: ne alkalmazzák idejekorán az atombombát ' a Japán elleni meglepetésszerű támadásra. Ha az Egyesült Államok első­ként zúdítja az emberiségre-a vak pusztításnak ezt az eszkö­zét, elveszti a világ közvéle­ményének támogatását, meg­gyorsítja a fegyverkezési haj­szát, és lehetetlenné teszi a fegyverek feletti ellenőrzés megteremtését szolgáló nem­zetközi egyezmény megköté­sére irányuló tárgyalásokat. A tudomány embereinek szava nem bizonyult elegendőnek, és sovány vigasz számunkra, hogy ma már tudjuk, igazuk volt. A történészek a maii napig iá vitatkoznak, vajon szüksé­ges volt-e a hirosimai ..urán,-, 'majd a nagaszaki plutónium- bomba bevetése, a katonai, vagy a politikai szempontok voltak-e az erősebbek a Fe­hér Ház indítékai közül. A ■ válasz valószínűleg is-is, hi-, szén Japán szárazföldi had­serege még csaknem érin­tetlen volt, a: szigetország le- rohanása, megszállása sok százezer katona életét követel­te volna mindkét oldalon. Másrészt az imperialista nagy­hatalmak vezetői már a há­ború utáni időkre gondoltak, s szövétségesüket, a Szovjet­uniót szerették volna megfé­lemlíteni, hogy a potsdami • tárgyalásokon rákényszerít- hessék akaratukat. Truman és Churchill elkép­zelései ; azonban nem váltak valóra. Egyrészt Japán nem kapitulált az atomtámadások hatására és csak , a Szovjet­unió hadbalépése döntötte el végleg a távol-keleti hadszín­téren is- a háború sorsát; másrészt a jócskán megerősö­dött szocialista ország nem engedett elveiből a diplomá­ciai csatározások során sem. Kurcsatov akadémikus | pedig már javában dolgozott azért, hogy megtörje az amerikaiak atommonopóliumát... Hirosima óta sok ezer atom- . bombát gyártottak a világon, amelyek fenyegető ereje még békeidőben is hatalmas. - Az emberiség — ha meg is tanul­ta, hogyan lehet — nem akar együttélni ezekkel a fegyve­rekkel, amelyek sokszorosan nagyobb hatásúak;. mint a hi­rosimai „ős”. A veszély ma nagyobb, mint évtizedek óta bármikor. De a béke erői , is jelentősebbek, mint valaha. A Szovjetunió, a szocialista or­szágok i leszerelési javaslatai jó alapot jelenthetnének a tárgyalások azonnali megkez- | désére. Sajnos^ Nyugaton ma­napság nem akarják fontolóra venni a Varsói Szerződés ajánlatait, a legutóbbi buda­pesti felhívást sem. Augusztus hatodikán, Hiro­sima napján azonban senki sem fordíthatja el a fejét, nem dughatja be a fülét: békede­monstrációk sora bizonyítja; a világ népei nem akarják, hogy valaha is, bármilyen kö­rülmények között is újra atom­felhő emelkedjen bármelyik város fölött. . Horváth Gábor Japán feloldotta Lengyelország elleni szankcióit TOKIO Japán feloldotta csaknem vala. mennyi Lengyelország ellen ho­zott szankcióját, amelyeket 1981-ben' más nyugati országok­kal együtt határozott el. A szankciók értelmében a tá­vol-keleti szigetország eddig el­utasította a lengyel adósságok át. ütemezésének megtárgyalását, nem nyújtott újabb hiteleket az európai szocialista országnak és korlátozta lengyel diplomaták be­utazását. Most e korlátozó intéz­kedéseket a hitelnyújtás kivételé­vel a japán kormány visszavonta. A hírt szombaton a japán külügy­minisztérium jelentette be. A tokiói intézkedés egy nappal követi az amerikai kormány ha­sonló lépését, amely a korlátozá­sok részleges feloldására vonat­kozott. Az Egyesült Államok kor­mányzata azonban a szankciók teljes megszüntetését feltételekhez kötötte. Ezek a washingtoni fel­tételek, mint a PAP hírügynök­ség kommentárja hangsúlyozta, beavatkozást jelentenek a lengyel állam szuverén döntéseibe. * VARSÓ Jerzy Urban, a lengyel kor­mány szóvivője közölte, hogy kormánya a megfelelő időben nyilvánosságra hozza az ameri­kai szankciók egy részének eny­hítésével, illetve feloldásával kapcsolatos válaszát. Urban utalt arra, hogy az ame­rikai kormány mostani döntésé­vel nem vonta vissza az' összes szankciót, másrészt nem mondott le a lengyel belügyekbe való be­avatkozásról. A szóvivő kifejtet­te: ha a Reagan-kormány ellenzi, hogy politikai okokból börtönöz- nek be valakit Lengyelországban, akkor nem kellene ösztökélnie azokat a cselekedeteket, amelyek miatt ilyen büntetés jár. Nyikolaj Talizin cikke a KGST-tanácskozásról A szocialista országok gazdasá­gi közössége számára a műszaki- tudományos vívmányok elsajátí­tásának felgyorsítása kulcskérdés a legfontosabb gazdasági felada­tok megoldásában. A KGST tag­országainak Moszkvában megtar­tott felső szintű gazdasági érte­kezletének *3 elentőségéről, s né­hány, a tagországok előtt álló fontos feladatról írt cikket az Iz­vesztyijában Nyikolaj Talizin szovjet miniszterelnök-helyettes, a Szovjetunió állandó KGST- képviselője. A tagországok vezetőinek moszkvai tanácskozása új szakaszt nyitott meg a testvéri pártok és államok egységének és összefor- rottságának további megszilárdí­tásában, a szocialista gazdasági integráció elmélyítésében és a szo­cializmusnak a nemzetközi élet­ben elfoglalt pozíciói megszilár­dításában — állapítja meg Tali­zin. Megteremtődtek az alapok ahhoz, hogy felgyorsuljon a nép­gazdaságoknak az * intenzív f ej- ; lesztési módszerekre való áttéré­se, a termelés műszaki bázisánák a tudományos-műszaki forrada­lom vívmányaira épülő gyökeres megújítása. A közös munkát a továbbiak­ban erősíteni kell, közös alapokon kell kidolgozni, a tagországok gaz­daságpolitikájának egyeztetése keretében, a fontos gazdasági kérdések megoldásának módoza­tait, fejleszteni kell a közvetlen kapcsolatokat a termelő üzemek, tudományos intézetek között. Az értekezlet célszerűnek mi­nősítette a tagországok gazdaság- politikájának egyeztetését a köl­csönös együttműködéssel össze­függő területeken — az ebben ér­dekelt országokkal pedig egyéb területeken is — rendszeresen, minden szinten. A testvéri országok ma képe­sek a legbonyolultabb tudomá­nyos-műszaki problémák megol­dására is, ami azért is rendkívül fontos, mivel az Egyesült Álla­mok és néhány NATO-ibeli szö­vetségese a nemzetközi műszaki- tudományos . együttműködést a politikai nyomás eszközévé igyek­szik változtatni. A moszkvai tanácskozáson ho­zott határozatok megvalósításá­ban különösen fontos szerep jut a gépipari együttműködés fej­lesztésének — mutat rá a továb­biakban Talizin. Bizonyítható, hogy a KGST-tagországökban meglevő műszaki és gyártó po­tenciál lehetővé teszi, hogy ezek az országok megszervezzék a szá­mukra nélkülözhetetlen gépek és berendezések minden fajtájának -gyártását, s világszínvonalú mi­nőségben lássák el belőlük a ter­melés kulcsfontosságú ágazatait. A feladat megvalósításában jelen­tős szerep juthatna egy, a gép­gyártás kérdéseivel foglalkozó miniszterelnök-helyettesi szintű KGST-bizottságnak; Talizin kitér az energiahordo­zók kérdésére, amelynek a moszk­vai tanácskozás ugyancsak nagy figyelmet szentelt. Továbbra is rendkívül nagy feladat hárul a Szovjetunióra: a tanácskozáson isimét megerősítést nyert, hogy a Szovjetunió továbbra is jelentős mértékben hozzájárul a közösség tagországai tüzelőanyag- és ener­giaproblémáinak megoldásához, folytatja a kőolaj és kőolajalapú termékek exportját a KGST^tag­országokba és növeli földgáz- és viHamosenergia-szállításait. Nagy, közös építkezési vállal­kozás lesz egy új, Nyugat-Szibé- riából a KGST-tagországcfcba ve­zető gázvezeték létrehozása. A legközelebbi időben sor kerül az építés feltételeinek egyeztetésé­re és a munka megkezdésére. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT * Ciprus tiltakozott az ENSZ-nél * A ciprusi kormány állandó ENSZ-képviselőjének közvetítésével tiltakozott á világszervezetnél amiatt, hogy a ciprusi török közös­ség vezetői újabb szeparatista intézkedéseket hoztak, azaz; új út­levelet adtak ki, amelyben az ott élő lakókat az Észak-ciprusi Tö­rök Köztársaság állampolgárainak tüntetik fel és Ankarában már kinyomtatták a szakadár állam új bankjegyeit. * Jugoszláv drágulás A jugoszláv kormány statisztikai hivatala szerint júliusban átla­gosan 5,4 százalékkal emelkedtek a kiskereskedelmi árak az or­szágban. Az elmúlt 12 hónap alatt az infláció 62 százalék volt. A drágulás mértéke ebben az évben a júliusival együtt '23 százalékos. Az infláció az árstop májusi részleges feloldása után gyorsult fel Jugoszláviában — állapítják meg a jelentések. Másfélmillió határidőre (Folytatás az 1. oldatról.) millió forint értékű termékkel elégítették ki a megrendelők igé­nyeit. — Nem beszéltünk még az ex­portról. — Megrendelésünk a múlt évi­nél több, összesen 14 millió" forint értékű. Ezért az összegért angol és NSZK cégeknek kifestőköny­tankönyv — veket készítünk, valamint oszt­rák és NSZK vevőknek söraláté­teket gyártunk. Ez a termék ná­lunk új, igazodtunk ezzel is a pia­ci igényekhez. Szeptember 3-ig kell teljesítenünk az első nagyobb megrendelést, s ekkorra 2,5 mil­lió söralátét kerül tőlünk külföld­re — mondta befejezésül Birkás Béla főmérnök. m. A

Next

/
Thumbnails
Contents