Petőfi Népe, 1984. augusztus (39. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-29 / 202. szám

19§4. augusztus 29. • PETŐFI NÉPE • 5 NEM ÁTLAGOS KÖRÜLMÉNYEK Pedagógus — béremelés előtt Baján A pedagógusok szeptemberi -béremelésének híre legkevésbé magukat az érintetteket érte vá­ratlanul. Köpeczi Béla művelő­dési miniszter évek óta minden lehetséges alkalommal kifejtette ár. anyagi ösztönzés jelentőségét, sl azt- is értésre adta: a jelenle­gi sokféle pótlékot körülbelül 30 százalékos bértöbblet tudná he­lyettesíteni. A következő mon­data pedig így hangzott: az eme­lés természetesen a népgazdaság (leherbíróképességének > függvé­nye. Nos, mint az már köztudo­mású, átlagosan 10 százalékkal emelik j a pedagógusok bérét szeptember 1-i hatállyal. Milyen az intézkedés vissz­hangja? Hogyan döntenek a fi­zetésemelésről? Mi alapján dif­ferenciálnak? Vizsgálódásunk helyszíne a bajai^ Újvárosi Ne­velési Központ. A 8000 lakosú lakótelep szívében a város leg­nagyobb iskolája az 1100 fős in­tézmény. Alapokmányában meg­fogalmazott feladata a tantermi követelményeken túl, élni a ren­delkezésre álló — sok szempont­ból példa nélküli — közműve­lődési lehetőségekkel. Harminc­két szakkört működtetnek, hét­főnként az iskola a lakótelep mozija, s ' galériájukban olyan heves művészeket mutattak be a nagyközönségnek, mint Ud- vardi Erzsébet, Kiss István, Prokop Péter ' és Wei-ntrager Adolf. — Baján mindig központi kér­dés Volt a pedagógusok megbe­csülése — kezdte beszélgetésün­ket Lovrity Sándor, a nevelési központ igazgatója. — Ez pél­dául abban, is megnyilvánult, hogy igyekeztek lehetőségeik ha­táráig emelni a béreket. Kimu­tatható volt, hogy éves átlagban 2 millió a maradvány. — ebből 1 millió 200 ezret véglegesen alapbéresítettek. így a városban — és persze iskolánkban — ha nem is magas, de- az átlagoshál több a tanítók, tanárok fizetése. — De a mostani 10 százalék sem. jött rosszul... — Persze hogy nem! Annyit azonban meg kell mondanom, hogy kicsit az illúziót szítdtták fel a köztudatba bedobott — té­vében .is gyakran elhangzott — 20—30 százalékos emelési ter­vek. Szerencsésebb lett volna minden akalommal csak annyit’ mondanj: a megoldás az ország teherbíró képességétől függ. Ez a 10 . százalék egyébként • véle­ményem szerint követi - az ár­mozgásokat, s nem változtatja meg a pedagógusszakma — bé­rek szerinti — besorolását á tár­sadalmi hierarchiában. — A miniszteri utasítás sze­rint mindenkinek kötelező meg­kapni bizonyos fix összeget, míg egy kisebb hányadot differen­ciáltan ítélnek oda. Önök hogyan csinálják? — Azt hiszem, mi különleges helyzetben1 vagyunk: nemcsak az én véleményem szerint, hanem a kollégák megítélése szerint is szerencsére a végzett munka alapján szóródnak a bérek, s mindössze egy fizetést kell „fel­hozni”. A júniusi pedagógusna­pon mindenkit személyesen ér­tékeltünk, s a tanévi munka alapján 1500—3000 forintos ju­talomban részesítettünk. Ezért most — hangsúlyozom: itt, eb­ben az iskolában — én nem lá­tom értelmét a differenciálás­nak, 'különösképp, hogy nem el­sősorban azt kellene indokolni, hogy miért kap X 100 forintot, hanem hogy miért nem. kap, s ez nagy különbség. — Ezzel a kollégák is egyet­értenek? — Igen, az ő véleményük ha­sonló: 50 forintokért nem érde­mes szembeállítani embereket, nincs értelme megbontani a tan­testület egységét. — Milyenek lesznek a kezdő­fizetések? — A miniszteri utasítás sze­rint 3200 forint a főiskolát vég­zett tanár minimális kezdőfize­tése, s 1986. január elsejére el kell érnie a 3600-at. Nos, ná­lunk most ennyi. 3600 forint a kezdőbér, de osztályfőnöki pót­lékkal, s a valószínűsíthető túl­órákkal nyugodtan mondhatom, hogy 4000 alatt nem fog keres­ni senki. — Mondana egy-két bérpéldát? — Tavaly végzett kolléga: ' 4700 forintos besorolási, bér, ami­re még jönnek pótlékok. Egy harminc év körüli másik: 4950 forint. A derékhad — a negy­venesek — fizetése 6000 forint körüli. íme két nyugdíj előtt álló kolléga: 8000. 6300 — eme­lések után. — Hatvanegy pedagógus al­kotja a testületet: jó és ■ még jobb tanárok. A köztük most meglevő különbségek szeptem­ber 1-én nem változnak, de kezdődik a tanév ... < — ... amikor ki-ki bizonyít­hat. feljebb' sorolhat. November 7-én már értékeljük ezt jutal­mazással. a január elsejei köte­lező béremeléssel, s a rendkívüli feljebbsorolási lehetőséggel igyek­szünk érvényt szerezni annak, hogy mindenki a végzett mun­kája -szerint kapjon fizetést. Ballai József VIKÁR-SZOBROT AVATNAK... Gazdag őszi program Dunavecsén Hagyomány már Dunavecsén. hogy a közművelődési munkát összefogó, koordináló Petőfi Sán-, cíor Művelődési Ház évadkezdés táján szórólapokon és plakátokon nyilvánosságra hozza műsorter­vét. Nem ' napba, órára kidolgo­zott elképzelés ez,'inkább vázlat­féle arról, mi alapján szervezik a munkát.1 Kezdjük szemlénket a hagyo­mányos programokkal: Hofi Gé­za, Sass József. Kabos László, ka­baréműsorai, a „Nyílik a ró­zsa . 1.” versenysorozat gálamű­sora szereplőinek fellépése. Dar­vas Iván és Garas Dezső önálló estjei szerepelnek az ajánlatban. Szeptember végén újra megren­dezik a hagyományos Pétőfi-em- lékműsort. és a tervék szerint szintén ebben az időszakban avatják majd Eskulits Tamás fia- ital kecskeméti szobrászművész Vikár-portréját a művelődési ház parkjában. Most hirdették meg először — és ez lesz az évadkez­dő rendezvény Vecsén — a „Kri­tikusaink fóruma” című közön­ségtalálkozót. amikor is vendégül látják törzsvendégeiket egy dél­utáni uzsonnán. A baráti eszme­cserén örömmel fogadják a véle­ményeket a kulturális munka­tervről és az intézmény elmúlt öt évben ' végzett ? munkájáról. Az 'ötizág'oS Közművelődési Tanács­tól kapott csaknem félmilliós tá­mogatásból új,, szép épülettel bő­vült a három éve korszerűsített művelődési központ. Az „aján­déképület” átadását is az ősz fo­lyamán tervezik. A következők­ben a tágas „pótház” lesz az ott­hona a nívódíjas textilműhelynek (itt rendezik meg az alkotó kö­zösség első kiállítását is!) a gyer­mekklubnak, valamint a gyógy­pedagógiai iskolával és nevelő- otthonnal 'közösen szervezett iro­dalmi körnek is. Ugyanigy a BU- DAPRINT Pamutnyomóiparí Vál­lalat alakuló szakmunkástanuló, klubjának és irodalmi színpadá­nál is ebben az épületben lesz a találkozóhelye. Havonta váltják egymást a ki­állítások. Októberben a Duna menti Galéria (a dunavecsei al­kotótelep első évben született al­kotásainak bemutatója) nyitja a sort. Novemberben Hemző Ká­roly fotóit láthatják az érdeklő­dők. t A Duna-parti nagyközségben népszerűé^ (a politikai (rendezvé­nyek: a rendszeres ahkétok. viták látogatóinak aktivitása bizonyítja ezt leginkább. Folytatódik a si­keres „Első kézből”, valamint — a Petőfi Népe Közművelődési Tit­kárságával együtt szervezett — „Beszélgetések ...” című ankét- sorozat A beszélgetőtársak kö­zött lesz az ősz folyamán Falu- végi Lajos miniszterelnök-helyet­tes, és Berecz János, a Népszabad­ság főszerkesztője. Nem zá­rultak még az „Érdekes talál­kozások klubja”, a „História”, a „Híres Orvosok” és a „Vecseiek Pódiumai” cimű rendezvénysoro­zatok sem. Érdeklődésre tarthat számot, hogy ismét szerveznek akciós vá­sárokat, börzéket. árusítanak könyvet, folyamatosan üzemel a hirdetésfelvevő, a színházbusz- szervező szolgálat valamint az IBUSZ kalocsai irodájának duna­vecsei képviselete. könyvespolc :" ■ Orlai Petries Soma V Abban a lapban, amely nevé­vel is naponta idézi emlékét, minden nagyon fontos, ami Pe­tőfivel kapcsolatos. Keserű Ka­talin. Orlai Petries Somáról írt, gazdagon illusztrált kötete tehát megkülönböztetett figyelemre számíthat Bács-Kiskunban. Or­lai Petricset — akihez már 1839- ben verset írt Petőfi — az utó­kor Petőfi árnyaként őrizte meg: rokon, hű barát és arcképfestő, i akinek mezőberényi házából utol­só útjára indult 1849. július 18-án a világszabadság katonája. Ez a kapcsolat Petőfivel — méltatlanul — háttérbe szorítot­ta Orlai Petries Somát, a XIX. század magyar festészetének megújítóját, aki számos törté­nelmi témát először festett meg: pl. Zách Felicián, II. Lajos holt­testének megtalálása. Orlai Petricsről sok apróbb köz­lemény megjelent; összefoglaló monográfia, amely a teljességre tarthatott volna igényt, még nem. Maga az anyaggyűjtés sem lehe­tett könnyű, hiszen egyetlen ön­álló kiállításának, az 1852-ben Debrecenben rendezett tárlat 100. évfordulóján már csak töre­dékes anyag maradt az utókorra. Keserű Katalin nagy érdeme, hogy detektívek dicséretére váló nyomkövetői szorgalommal kide­rített jó néhány Orlai Petrics- művet — a többi között hajdani telefonkönyvek névjegyzéke alap- ján. . A művészettörténésznek — ír­ja a szerző — nehéz valamely stílushoz vagy akadémiai irány­hoz egyértelműen kapcsolnia Or­lai Petricset. Festészete mindent magában rejt, ami a XIX. század első felének osztrák—német mű­vészetét jellemzi. De ugyanakkor eredeti is! Párhűzamosan és gyakran él együtt művein a biedermeier és az akadémizmus, s. eképpen művészettörténetünk átmeneti korát jellemzi, amikor előbb kitűzetett egy cél — a ma­gyar festészet megteremtése —, megfogalmazódott egy eszme, s ahhoz válogatták az eszközöket, ám eredeti'stílusra, újításra még nem gondoltak. Orlai eredetisége — bizonyítja meggyőző erővel Keserű Katalin — felfogásában mutatkozik meg: minden képén ott a realizmus igénye, még tör­ténelmi képei is realista szemlé­letűek. . ’ / ■ • 7 A kötet külön értéke a 28 szí­nes kép, amelyek között nem egy felfedezésszámba megy. A Kass János által tervezett gyönyörű könyv bármely szépségversenyen is sikerrel indulhatna, a nyoma­tok tökéletessége • a Kossuth Nyomda munkáját dicséri. (Kép­zőművészeti Kiadó, 1984.) —i —f ÉRDEMES MEGNÉZNI • Asszonyok a vízparton (Hauer Lajos reprodukciói KST Szőnyi emlékkiállítás 0 Zsuzsa a falóval S zőnyi István . festőművész születésének kilencvenedik évfordulója alkalmából emlék­kiállítás "nyílt a Vigadó Galé­riában. Az érdeklődők a jelentős alkotások mellett a művész ke­vésbé, ismert műveit is láthat­ják, amelyeket eddig még nem mutattak be Magyarországon, mivel magángyűjtemények ké­pei. A tárlat anyagát főként a zebegényi Szőnyi Múzeum^ ké­peiből. valamint a festő lányá­nak, Szőnyi Idának gyűjtemé­nyéből válogatták össze. A harmincas években készült munkáit még a sötétebb, komo- rabb színárnyalatok jellemzik. Különös harmóniát alkotva ke­veredik a mély zöld. a_ sötétkék, a barna és a fekete szín. A Fa­lusi este, a Pihenő tehenek, a Tájkép tehenekkel című alkotá­sok bizonyítják, hogy a festő egyik kedvelt témája volt a fa­lu világának bemutatása. A Ka­páló asszonyok című képe az egyszerű parasztasszonyok nehéz életét tárja elénk. Izmos, erős karjaikkal keményen fogják a kapanyelet, míg a barázdák kö­zött fekszik egyikük kicsi gyer­meke. Figyelemre méltó a Fa­lusi asszonyok című münka is, amely bekötött fejű. gondterhelt, koros-kortalan arcokat ábrázol. A fejkendős nők sorsáról, életé­ről közöl hiteles információkat. Szőnyit a Duna-kanyar festő­iéként is emlegetik. Tájképein a megszelídült, immár pasztell színek uralkodnak többek között a Zebegényi utca. a Duna-ka­nyar. a Szürke a Duna, a Du­na-kanyar ősszel című remekek idézik ezt a korszakot. A Vigadóban bemutatott alko­tások közül az egyik legcsodá­latosabb a Kerti pad. A zöldellő liget mélyén vakítóan fehér pad ragyog, szinte sugárzik. Szintén a legjobb művek közül való az Esernyők című alkotás. Mintha ■ egy erkélyről felülről néznénk az esernyős járókelőket. A Szőnyi-emlékkiállitásról hiá­nyoznak a festő legismertebb, és művészetét legjobban reprezen­táló remekművek, mégis a ma­ga nemében páratlan élmény­ben részesülhetnek azok a láto­gatók, akik ezekben a napok­ban betérnek a galériába. Werner azonban nem értékelte Lewis hurno- * rát. A fekvő férfi alá nyúlt, és mint egy zsákot, rádob- ta a készségesen eléje görnyedő Gregory hátára. — Nyomás őrmester'... Be a házba! Amikor felértek a teraszra, a bejárati ajtó halk nyikorgással kinyílt, és az ajtóban feltűnt Franklin őrmester. • — Ez a férje? j — Kérdezzen könnyebbet — morogta Werner, és a villany- kapcsoló után tapogatózott. . — Van itt villany? — Kikapcsolták, uram — mo­rogta az őrmester, — Keressen valami gyertyát. Hol'az asszony? — A -másik .szobában ... — s ahogy-elcsendesedett, a szomszéd szobából behallatszott a hálóin- ges nő, hüppögő sírása. — Óvatosan, őrmester — emel­te fel az ujját Werner. — " Már csak napjai lehetnek hátra ... — Hova tegyem a fickót? — türelmetlenkedett Gregory, aki már hosszú másodpercek óta a küszöbön állt, nyakában az ájult baltás merénylővel. — Rakja egyelőre ide a föld­re... És szóljon Phillipsnek, hogy hozza be a gömböt... Fél percnyi csendes várákozás után feltűnt az ajtóban Philips őrmester, kezében a világító lé- zérgömbbel.' Letette a szoba kö­zepébe, I egyetlen mozdulatára nappali fény támadt a szobában. — Jó estét, uraim — mondta vidáman Lewis. — Hol a balta? — kérdezte komoran Werner. — A kertben, uram ... — Phillips ... Maga vigyázzon az ajtóra. Álljon a küszöbre, és lesse a kertet. Nehogy meglepje­nek bennünket... — Értettem, uram ... — mond­ta Phillips a földön fekvő férfire bámulva. — Ez a King Kong? — Mindjárt kiderül. Keresse meg a baltát... Valahol ott kell lennie a fák alatt... Phillips eltűnt a kórók között, Gregory pedig a hadnagyra né­zett, — Felébresszem, uram? — Persze.- Lewis, maga álljon készenlétben ... Franklin őrmes­ter ... fél szemmel figyelje a nőt. Oké? Gyerünk már azzal a ké­szülékkel! Gregory kihúzott egy kis lapos fémtárgyat a zsebéből, a padlón fekvő férfi arca fölé tartotta, majd megnyomott egy apró gom­bot. Valahonnan, a készülék bel­sejéből, zümmögő hang áradt szét a szobában, mire a férfi arca ide­gesen megrándult. Tétova moz­dulatot tett a kezével, aztán ki­nyitotta a Szemét. Zavaros tekin­tettel bámulta a körülötte állók cipőjét, s egyszerre csak rémület ömlött el az arcán. Óriási .erőfe­szítéssel a könyökére támaszko­dott, majd lassan felült a padlón. — Cat... Hol van Cat? — nyögte az' arcát tapogatva. — Fáj —' tette aztán hozzá csodálkozva. Gregory szó nélkül átpyalábol- ta és ráültette a sarokban levő heverőre. A férfi egyre inkább magához tért, szemeiből eltűnt a ködös kifejezés. —.Jobban van, Mister? — ha­jolt hozzá Werner. A férfi összerándult. — Maguk kicsodák? És hol van Cat? Werner fürkészve kutatta vé­gig, ki tudja hányadszor a vé­kony, veszélytelennek tűnő ala­kot. — A felesége a másik szobá­ban van — mondta kurtán. — Maga ... illetve maguk, hogy ke­rülnek ide? A férfi láthatóan megnyugo­dott, hogy nem .‘történt baja a feleségének. — Én itt lakom. Cattal együtt. Kicsodák maguk? — Rendőrség ... A férfi ijedten rezzent össze. — Mi az? Nem örül nekünk? — kérdezte gúnyosan a hadnagy. — Hát, nem is tudom... — mondta a másik, és megtapogat­ta fájós állát. — Tulajdonképpen örülnöm kéne, hogy csak maguk jöttek... Werner figyelmét nem kerülte el, hogy a baltás merénylő lát­hatóan megkönnyebbült a rend­őrség láttán. — Talán valaki j mást várt? Egyáltalán,, hogy hívják magát! — 'Paul Clayton... De biztos, hogy nem történt baja a felesé­gemnek? — Legyen nyugodt, Clayton. Arra feleljen inkább, hogy me­részelt engedély nélkül beköltöz­ni a Halott Városba? A férfi kiegyenesedett a sezlo- npn'-és nagyot nyögött. — Adna egy cigarettát? Gregory egy Marlborót dugott a szájába, majd méggyújtotta. Clayton mélyen leszívta a füstöt, aztán nagyot sóhajtott. — Hogyan merészeltem? Van az úgy néha, hogy az embernek nincs más választása. — Tudja, hogy ez börtönnel jár? Clayton gúnyosan elmosolyo­dott. — Miért pont ez ne járna bör­tönnel? Különben is mondtam, hogy nem volt más választá­som ... Werner megköszörülte a tor­kát. — Mr. Clayton ... Láthatnánk a papírjait? Clayton bólintott. —Hát persze. Nincs titkolni- valóm ... Elmondok én mindent, papírok nélkül is. — Az bizony1 jó lesz — bólin­tott atyai mosollyal Gregory. Clayton újra nagyot szívott a Mariborából. — Azt hiszem, csalódást kell okoznom az uraknak... Mint már mondottam, Paul Clayton vagyok. Ezenkívül ausztráliai ál­lampolgár. Ha ez egyáltalán je­lent valamit... — Hm — dörmintett egy na­gyot Franklin. — És, hogy megkíméljem ma­gukat egy csomó utánajárástól, elmondhatom, hogy három évet ültem odahaza. Ahogy kijöttem a sittről, ideutaztam Cattal... Cat egyik régi ismerőse hívott Long- daleba. Hogy talán itt, ahol a kutya sem ismer, jobban kapok állást... Egyelőre ef lett belőle. Werner óvatosan Franklinra pislantott. — Megtudhatnánk, Mr. Clay­ton, hogy. miért ítélték el Auszt­ráliában? Clayton bólintott. — Természetesen. Kábítószer miatt. — Kábítószer? — Igen. Valaki rászedett. De ezt most hiába magyaráznám ön­nek, ahogy a bíróságnak is hiá­ba magyaráztam. A bizonyítékok ellenem szóltak. És én mái nem is akarom magyarázgatni. Leül­tem a három évet és kész. És ha önt érdekli, levontam ‘ a kellő konzekvenciákat is. Már ami a barátaimat illeti. — Értem ||| bólintott Werner. — És a felesége? Clayton arca felderült, ip Óh, Cat... ö volt az egyet­len, aki kitartott mellettem. A testvéremet is beleértve. Sydney­ben ismertem meg, az egyetemen, összeházasodtunk, és végül itt kötöttünk ki, a Halott Városban. — Mi volt az ön foglalkozása, Mr. Clayton ..., azelőtt? — Mielőtt lecsuktak volna? Banktisztviselő.: Osztályvezető voltam egy bankban. Gondolhat-1 ja, hogy még portásnak sem vet­tek volna vissza. Sőt, ahogy az már szokás, feketelistára tettek az egész bankszakmában ... Hát, ezért kellett otthagynom Auszt­ráliát. — És most? — Most? Egészen ma estig azt hittem, hogy sikerül új életet kezdenem. Jelenleg gyakornok vagyok a longdalei bankban. Két hét múlva véglegesítettek vol­na ... — Volna? Claytop keserűen széttárta a karját. (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents