Petőfi Népe, 1984. augusztus (39. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-28 / 201. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIX. évf. 201. szám Ár*: 1,40 Ft 1981. augusztus 28. kedd Elutazott a krími pártdelegáció Az Ukrán Kommunista Párt Krím területi Bizottsága négy­tagú delegációja vasárnap a ko­ra reggeli órákban Kecskeméten a piacra látogatott. Később Né­meth Ferenc, a kecskeméti vá­rosi pártbizottság titkárának kí­séretében megtekinteltték a me­gyeszékhely legnagyobb negye­dét, a Széchenyivárost. és a strandot. Vendégeink elégedet­ten nyilatkoztak a .városfejlesz­tésről. A kora délelőtti órákban Kis­kunfélegyházán a városi pártbi­zottságon Sztanojev András, a városi pártbizottság első titká­ra fogadta a szovjet delegációt, s adott tájékoztatást a város ipa­ráról, mezőgazdaságáról, a tele­pülés fejlesztéséről. Az ezt köve­tő beszélgetésen jelen volt Or- mándi János,' a városi pártbi­zottság titkára, Laczkó Gyula, a Lenin Tsz elnöke és Bozó Lajos, a közös gazdaság pánttitkára. Délután a küldöttség Bugacra érkezett, ahol a pásztormúzeu­mot nézték meg, majd gyönyör­ködtek a szürke gulyában, a mé­nesben és a lovasbemutatóban-. A program közben csatlakozott a delegációhoz Romány Pál. a megyei pártbizottság első titká­ra, aki hétfőn a megyei párt- bizottság székiházában fogadta a szovjet pártküldöttséget. A záró ^megbeszélést követően, vendé­geink Budapestre utaztak, s a főváros nevezetességeivel ismer­kedtek. A Georgij 1 vanovics Kapsuk, az Ukrán Kommunista Párt Krím területi Bizottsága titká­rának vezetésével Bács-Kiskun megyében járt négytagú kül­döttség ma délelőtt visszauta­zott a Szovjetunióba. G. G. Akcióterv az iraki—iráni háború befejezésére Bagdadban vasárnap este be­fejezte munkáját az arab or­szágok miniszteri bizottsága. Szaúd-Arábiá, Jordánia, Kuvait, Marokkó. Tunézia, Észak-Jemen és Irak külügyininisztere. továb­bá Sedli Klibi, az Arab Liga főtitkára az iraki—iráni háború befejezését szorgalmazó akció­terv kidolgozásáról tárgyalt, és áttekintette a miniszteri bizott­ság eddig végzett munkáját. Sedli Klib'i a tanácskozás vé­geztével tartott sajtóértekezle­tén kijelentette: a bizottság a közeljövőben , mindenekelőtt azon fog munkálkodni, hogy az ENSZ-közgyűJés szeptemberben kezdődő ülésszakán határozatot fogadjanak el az 'öbölmenti há­ború befejezéséről. Közölte to­vábbá. hogy a bizottság meg­próbálja rávenni az Iránnal ro­konszenvező Szíriát és Líbiát, hogy változtassa meg Irak-elle- nes álláspontját. Szaddam Husszein iraki elnök vasárnap este Bagdadban fogad­ta a miniszteri bizottság tagjait. A bizottság az idén március­ban- jött létre, és azóta a hábo­rú tárgyalásos befejezésén mun­kálkodik. Álláspontja szerint Irak hajlandó elfogadni az ilyen rendezést, de Irán eddig eluta­sított minden közvetítői kísérletet. A HÉTVÉGE SPORTMÉRLEGE • A bajaiak kettős győzelme a Duna Kupában kellemes meg­lepetés. (Somos László felvétele.) A szombat esti magyar—mexikói válogatott labdarúgómér- kőzés után szinte felüdülést jelentett Nagysolymosi Sándor/ hra- vúros győzelme a varsói nemzetközi cselgáncsversenyen. A KSC válogatott versenyzője régi riválisát győzte le, s folytatta idei győzelemsorozatát. „Sojka” ugyanis ebben az évben még minden mérkőzését megnyerte. Nagyszerű hazai sikerekkel fejeződött be Kecskeméten az MHSZ országos sportlövő bajnoksága. A Kiskunsági -Erdész Lövész Klub képviselői hat aranyérmet nyertek. Bár kosárlab­dában még nem érmekért folyt a küzdelem, a bajai kosarasok máris értékes győzelmeket arattak. A Duna Kupa nemzetközi torná kettős mérkőzésén bizonyultak jobbnak csehszlovák el­lenfeleiknél. A megyét képviselő labdarúgócsapatok közül az NB II-toen a BSK megszerezte a két pontót. Ez a bravúr a területi csapatok közül csak a Lajosmizsének sikerült, még pedig idegemben. Kecskeméten a KTE 2—2-es, a KSC és a H. Kun Béla SE vi­szont gól nélküli, döntetlent ért el a bajnokság második fordu­lójában. Részletes beszámolóinkat lapunk hetedik oldalán találják meg olvasóink. Sí SZOMBATON, VASÁRNAP IS DOLGOZTAK A következő nagy munka: a napraforgó betakarítása Korom Mihály látogatása a megyében Korom Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára, a Politikai Bizottság «tagja a hét végét Bács-Kis- kunban töltötte, s megláto­gatott több települést, új lé­tesítményt. A vendéget Ro­márig Pál, a megyei pártbi­zottság első titkára fogadta. A találkozón részt vett dr. Gajdócsi István, a megyei -ta­nács elnöke. Kiskunfélegyházán — amely városnak & környékének Ko­rom Mihály országgyűlési képviselője — Sztanojev A,ndrás, a városi pártbizott­ság első titkára, dr. Dobos Ferenc, a városi tanács el­nöke mutatott be néhány új. épülő létesítményt. A Köz­ponti Bizottság titkára va­sárnap elutazott a megyéből. A legtöbb Bács-Kiskun megyei mezőgazdasági üzemben az el­múlt hét végén sem pihentek. A kalászosók után szinte mindenütt bántották a tarlót, s pótolták a tápanyagot. A lajosmizsei Béke Szakszövet­kezetben tíz munkagép dolgozott a határban. Ladánybenén a Rá­kóczi Szakszövetkezet dolgozói két nap alatt 40 hektárt szántot­tak fel, és 20 hektáron végeztek a szalma «betakarításával. Ebben a gazdaságban a háztáji földeken is szedték az átlagosnál idén két héttel később érő paradicso­mot, amelyet tegnap szállítottak a Kecskeméti Konzervgyárba. Az élelmiszerüzemben sem álltak a gépek. Csemegekukorica- és zöldségkonzervet, valamint be­főtteket készítettek. «A megyében 1040 hektárról ja­vában folyik a paradicsom beta­karítása. A most érő gyümölcs­ből, a szilvából is sok került az elmúlt napokban rekeszekbe, lá­dákba. Idén a vártnál kevesebb a termés, ezért a feldolgozóipar kevesebbet tud szállítani bel- és a külföldi piacokra. Az alma- és szőlőültetvények­ben már a közeli betakarításra készülődnek. Tárcsázták, simítóz- ták a fák, tőkék sorközét. A kukorica silózása is folya­matos. Területe évközben növe­kedett, hiszen a szárazság miatt négyezer hektár kukoricát kellett zöldtakarmánnyá átminősíteni. Néhány aszálysújtotta gazda­ságban, hogy minél kisebb le­gyen a veszteség, az egész nö­vényből szárítmányt, pelletet ké­szítenek. A városföldi Dózsa Ter­melőszövetkezetben például úgy szervezték a munkát, hogy a szá­rítóhoz való szállítással egyidő- ben folyamatosan silóznak is. Javában készülődnek már a napraforgó vágásához. A kom­bájnokra szerelik a megfelelő adaptereket. A megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályán megtudtuk, hogy az üzemek jól haladnak a vegysze­res termésérlelés munkáival is. Cz. P. A versenyképesség titka császártöltésen * Sokoldalúság, piacérzékenység # Gatter Gyula asztalos a ragasztó présgépre deszkalapokat erősít. (Méhesi Éva felvételei) Nem tálcán kínálják a jövedel­met 1984-ben sem a Császártöl­tési Vegyesipari Szövetkezetnek. Dolgozói odaadóan veszik ki ré­szüket az éves terv, a 21 millió forint árbevétel teljesítéséből. — Egyik reggel, szabad szom­baton, azt vettem észre, hogy a számlálószerelő-gép, amellyel hétközben az üzemiben dolgo­zom, ott áll a lakásajtóm előtt. A helyembe hozták. Üzenet nélkül is megértettem: sürgős a szerelés, a szövetkezet számít rám — ele­veníti föl közelmúltbeli élményét Berger Andrá&né. — Otthon is ezt csináljuk — vesz a kezébe egy kilométeróra­számlálót Rittgasser' Jánosné —, mivel kevesen vagyunk. Rittgassernénak júliusban 29 túlórája volt. 0, Walter József né, Bóna Andrásné és mások sem vonakodnak a többletfeladatok vállalásától. Több jut így a bo­rítékba a hónap végén, és a nye­reségosztásra is szívesebben gon­dolnak majd vissza. A „majd” egy kicsit odébb lesz. A számadás 1984. eredményéről még túl «korai lenne, noha már vannak biztató jelek. Egy ezek közül: a szövetkezeti idei, ötmil­lió-százezer forintra • tervezett nyereségéből négymilliót már tel­jesített. • Erdélyi Lajosné csoportvezető elektromos feszültségvizsgálatot végez egy orvosi vizsgálóeszkö­zön. — Ez még nem minden! Nyug­tával dicsérjük a napot! — Var­ga István, a szövetkezet* elnöke óv attól, hogy eddigi eredményük­ből túlzott következtetésre jus­sak. — A bérmunka, a szövetke­zetünknél jól bevált sokoldalú­ság kétségtelenül hasznos, de tudni kell azt is, hogy nemcsak máról holnapra kifizetődő válla­lásokból élünk. A községben nyolc dolgozónkkal építünk egy egészségházat. Ami erőnkből fut­ja, a helyi lakosság társadalmi munkájával, a Kossuth Tsz és a Hosszúhegyi Mezőgazdasági Kom­binát segítségével mindent meg­teszünk azért, hogy ezt a vállalá­sunkat is idejében teljesíthessük. Ez kötelességünk a településen lakókért. Az eredményesség mér­legében azonban — esetünkben — másfajta munkák jönnék szá­mításba. Milyenek? ’ Amelyeknél a befektetés hama­rább megtérül. Amelyeknél erő­sebb a piaci kényszer. Sürgős! Ebbe az egy szóba sűríthetjük azt a hajtóerőt, ami a vegyesipari szövetkezet termelésére — első­sorban bérmunkájára — hat. En­nek csupán az egyik jele, hogy Bergerné és a többiek nem ritkán otthon, szombatonként is dol­goznak. A munka fő színhelye azonban a műhely. Ott dől el: ké­szen lesz-e az idén 160 ezer — 1200-as Zsiguli személyautókba való — műszerfal az MMG Auto­matika Művek részére? E meg­rendelőjüknek évente összesen 600 ezer. alkatrészt szállítanak. 'Hibátlanul müködnek-e azok ai endoszkópok és projektorok, ame­lyeket — az orvosi műszergyár­tásban létrejött kooperáció alap­ján — egy Tolna megyei válla­latnak készítenek Erdélyi Lajos­né csoportvezető irányításával? A (Folytatás a 2. oldalon.) Régen a szőlősgazda ktballa­gott a tőkék közé, lecsípett né­hány szemet valamelyik fürtről, s ha a nyelvével szétoyomott bo­gyók levét már eléggé édesnek találta, akkor kiadta a jelszót: kezdődhet a szüret. Mint annyi más, megváltozott időközben ez is: a szakemberek műszerekkel a kezükben járják a táblákat, s módszeres mintavé­tel alapján döntik el, mikor ke­rül egyensúlyba a cukor—sav arány, mikor állhatnak munká­ba a szőlőszedők. Sajnos, néhol níég így is hiba csúszott a számításba. Igaz, ennek nem a refraktorméter és a többi műszer volt az oka, inkább a munkáskezek hiánya. Legalább­is erre hivatkozva igyekeztek mi­nél korábban leszüretelni né­mely gazdaságban, ami termé­szetesen nem tett jót a bor minő­ségének. E káros sietségnek vetett véget az a rendelet, amely kimondja, hogy ezentúl — a termelőkkel és a felvásárolókkal folytatott kon­zultációk után — a területileg il­letékes szakigazgatási szerv által kinevezett bizottság hivatott el­dönteni a szüret kezdésének dá­tumát, amit aztán közhírré keU tenni — mett a rendelet hatálya ez évtől a kistermelőkre is vo­natkozik. 'Ilyen és ehhez hasonló dolgok­ról esett szó tegnap azon az ér­tekezleten, amelyet a bajai Au­gusztus 20. Tsz klubhelyiségébe hívtak össze, a város és a kör­nyékbeli falvak illetékes szakem­bereinek részvételével. Papp Gé­za, a megyei tanács főkertésze egyebek mellett hangsúlyozta, hogy a rendelkezés nyomán már tavaly is jelentős mértékben ja­vult a borok minősége. K. J. Készlet­gazdálkodási konferencia ötnapos nemzetközi készletgaz­dálkodási konferencia kezdődött tegnap Budapesten, a Hilton Szállóban. A Nemzetközi Készle­tezési Tudományos Társaság és a Magyar Tudományos Akadémia közös szervezésében immár har­madik alkalommal gyűltek össze a világ különböző országaiból a tudósok, közgazdászok, hogy megvitassák a készletgazdálko­dás olyan aktuális problémáit, melyek a gazdasági életben és a vállalatok életében egyaránt meg­oldásra várnak. A tanácskozást Chikán Attila, a Nemzetközi Készletezési Tudo­mányos Társaság főtitkára nyi- - tóttá meg, majd a plenáris ülésen előadások hangzottak el a kész­letgazdálkodás problémáiról, megoldásuk lehetséges módjairól. A fejlett tőkés országok szak­emberei például arról számoltak be, hogy a készletek jelentős in­gadozása — amely ezekben az országokban tapasztalható* — nagy hatással van a gazdaság mű­ködésére, s hogy készletek jel­ző szerepe igen fontos a kereslet —kínálat viszonyában. A szocia­lista országokban általános gond — hangzott el a tanácskozáson —, hogy a készletek túl magasak, s ez növeli a költségeket. Sok­szor azonban a magas készletekre — különféle külső és belső okok miatt — továbbra is rákénjrsze- rülnek. • A tanácskozássorozaton — amelyen 25 ország 150 szakembere vesz részt — több mint hetven előadás hangzik el. Speciális szek. * cióülést is tartanak, amelynek résztvevői a fejlődő országok készlétezési problémáit elemzik. CÉL AZ EGYÉNI ADOTTSÁGOK FELDERÍTÉSE Szeptembertől fakultáció az általános iskolákban A megye mintegy százötven általános iskolája közül negyvenháromban szeptembertől bevezetik a fakultációt. Az érintettek a hetedik és nyolcadik osztályosak. A fakultáció arra hivatott, hogy elő­készítse a tanulók pályaválasztását, s így könnyeb­ben megtalálják azt ß szakmát, amelyhez a leg­több tehetségűik és kedvük van. Ezt a feladatát persze aligha töltheti be ott, ahol csak a háztar­tási ismeretek és a matematika közül választhat­nak. Milyen fakultatív órákat kínálnak az iskolák­ban? Érsiekcsanádon például komplex esztétika, Faj,szón honismeret, a kecskeméti- Mátyás király körúti« iskolában a munka világa, a halasi alsó- városi iskolában föld—víz—levegő, Kunfehértón anyanyelv, Jászszentlászlón tájékozódás az infor­mációk világában, Kaskan tyún társadalomkutatás, a bajai felsővárosi iskolában komplex művészet szerep el. egyebek között a listán. Van, ahol könyv­tárosi, csillagvizsgálói, közlekedési, egészségvédel­mi ''vagy dísznövénytermesztési ismeretekre tehet- ■ nek szert a tanulók. Sok helyen csak két, de van, ahol — így a ha­lasi alsóvárosi iskolában — hét fakultatív tantárgy közül választhatnak. Egyébként minden iskolának jogában áll a helyi lehetőségeknek és igényeknek megfelelően saját fakultációs tantervet készíteni. A fakultáció bevezetése nem éri váratlanul az iskolákat. Már az új tanterv koncepciójában benne foglaltatott az egyéni adottságpk felderítése és fej­lesztése, méghozzá ebben a formában. Egyelőre az igazgatók belátására bízzák, hogy az iskola vállal­ja-e vagy sem. A fakultatív órák célja, hogy egyszerre sokfajta képességet mozgassanak meg. Például a lakáskul­túrán — amelyet a bajai Központi Általános Is­kolában hirdetnék — a gyerekek érdeklődését fel­kelthetik az építészet, -a lakberendezés,, a külön­féle anyagok, á textil, a fa, az üveg, a kerámia iránt. Ha az iskolában bevezetik a fakultációt, minden hetedikesnek és nyolcadikosnak kötelező- választa­nia, osztályzatát viszont nem kapnak, a bizonyít­ványban a „részt vett” bejegyzés kerül. Ott, ahol nem élnek ezzel a lehetőséggel, a tantestület dönti el, hogy mely tárgyakra fordítják pluszként a fenn­maradt évi hatvannégy órát. Olyan tévhit is elter­jedt, hogy a fakultatív órákat más tantárgyak ro­vására vezetik be. Ez így nem igaz. Amikor az új óraterv 1977-ben megjelent, ebbe már beépült a fakultatív órák száma is. H. K. E.

Next

/
Thumbnails
Contents