Petőfi Népe, 1984. augusztus (39. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-26 / 200. szám
PN MAGAZIN „Az állam tulajdona mindenekelőtt: a föld méhének kincsei, az állami földterület, a természeti erőforrások, a jelentős üzemek és bányák, a vasút, a közütak, a vízi- és légiutak, a bankok, a posta, a távíró, a távbeszélő, a rádió és televízió.” (A Magyar Népköztársaság Alkotmánya) Fúrás a tengerben fLp M í •. Tudja-e, hogy... .:. Földünknek a kora mintegy négy és fél milliárd év? ... 6370 kilométert kellene lefúrnunk ahhoz, hogy bolygónk középpontjáig bejussunk? ... a legmélyebb kőolajfúrások ma már elérik a nyolcezer métert? ... A Föld belseje vas-nikkel magból, az azt körülvevő szulfi- dos fémvegyületekből alkotott gömbhéjból, majd felfelé a bázi- sos és savanyú kőzetek burkából áll? ... az Alpok felgyűrődése — kialakulása — ötvenmillió esztendeig tartott? ... a világ legnagyobb kőolajmezői az iráni hegyláncok délnyugati peremén találhatóak? .... a geológusok közül minden második az olajkutatásban és -feldolgozásban tevékenykedik? ... a kőszenet az emberiség elsősorban három nagy területről kapja: Közép-Európából, az XJSA- ból és a Szovjetunióból? ... a földkerekség energiaszükségletének a felét a kőolaj és a földgáz fedezi? .. .hazánkban a legrégebben használt és legjobb minőségű kőszénfajta a pécsi liász feketeszén? Bács-Kiskun, azon belül a Kiskunság régebben elsősorban a mezőgazdaságáról volt ismert. A szőlészet-borászat, a gyümölcs- termelés éppenúgy növelte hírnevét, mint zöldségtermesztés, valamint jó néhány olyan kísérlet, melyek mindegyike a mező- gazdasági termelés eredményességét fokozta. Nos, az utóbbi időben alaposan megváltozott a kép szőkébb hazánkról. Ma már közhely, hogy mennyire iparosodó megye lettünk. Ám azt jóval kevesebben tudják, hogy számottevő bányászatunk is van. Méghozzá olyan jellegű és méretű, hogy joggal figyelnek fel rá az ország fejlődését szívükön viselő emberek. Húsz esztendővel ezelőtt kezdődött, amikor a szorgos kutatók ráleltek a szanki kőolaj- és földgázmezőkre. Azóta az ismétlődő és egyre tervszerűbb fúrások újabb és újabb eredménynyel jártak. Az energiaforrások tucatnyi település hatására kiterjednek. A Kőolaj- és Földgáz- bányászati Vállalat kiskunsági üzeme földgázból és kőolajból az országos termelés egyhatodát adja. Fontos ez, különösen, ha meggondoljuk, hogy a további kutatások még nagyobb eredményt hozhatnak. Az eddigi Soltvadkert—Majsa—Szánk— Kiskunhalas térségen túl Tompáig, Mélykútig, Jánoshalmáig, Bácsszentgyörgyig, más irányban pedig Kömpöcig és Tiszaalpárig terjedhet majd a lelőhelyek egybefüggő területe. • A kőolajért mindenre képes az emberi igyekezet. Például — mint képünkön is látható — a tengerekre is épít korszerű gépi berendezéseket, melyeken helikopterek le- és felszállhatnak. Érdekessége a „tengeri szörnynek”, hogy emberi akaratra tutajjá átalakulva gyorsan képes a helyét változtatni. Mesterséges földrengés • Szeizmikus munkacsoportot ábrázol a képünk, munka közben. Mongol szakemberek mesterséges földrengésekkel (robbantási hullámokkal) vizsgálják az altalaj szerkezetét. A kéregmozgás „gorombaságai” A földkéregben végbemenő mozgásokat, függetlenül attól, hogy torlódások vagy törések okozták-e, rezgések kísérik. Ezeket nevezik földrengéseknek. Gyakoriságuk azt bizonyítja, hogy a földkéreg még ma is állandó mozgásban van. Sőt az is valószínű, hogy a tektonikai mozgások ma is éppen olyan gyorsan mennek végbe, mint a földtörténet letűnt időiben. Szemünk előtt folynak le a hegységek gyűrődései, a tengeri transzgressziók, az árkok és harsztak keletkezése stb. Ismerünk olyan területeket (Szunda-szigetek), ahol a pleisztocén tengeri lerakódásai ma már néhány száz méter magasságban feküsznek a tenger színe felett. A földkéreg tehát még mindig követi a maga állandó ritmusát, emelkedéssel, hasadékképződéssel, vulkanizmussal, süllyedéssel és gyűrődéssel. 3 A Föld leggorombább természeti' garázdálkodása a rengés, állandó gondot és félelmet okoz az emberiségnek. Röviddel ezelőtt mutatták meg újra Agadir és Chile földrengései az ember tehetetlenségét az ilyen erőkkel szemben. Az emberi történelem legnagyobb és legkatasztrofálisabb földrengése az 1962. évi senhszi-i (Kína) volt, amelynek 830 000 emberélet esett áldozatául. Az 1737. évi ealouttai földrengésnek 300 000 halottja volt. 1908iban Szicíliában a messinai katasztrófa 83 000 ember halálát okozta, és legújabban az agadiri kereken 20 ezer ember életébe került. A geológia minden fáradozása, hogy a földrengéseket előre jelezhesse, sikertelen maradt, és alig kecsegtet jobb kilátással. A földrengések góca sok esetben olyan mélységekben fekszik, melyek az emberi méréstechnika számára nem hozzáférhetők. Statisztikai feldolgozással megszerkesztették a Föld rengéses zónáinak térképét. Ezeket az övezeteket a rengések száma és intenzitása szerint is tagolták. Ily módon szigorúan tudományos összefüggések derültek ki, amelyek a veszélyes területeket felismerhetővé teszik-. Ezek: 1. a gyűrthegységek (minél fiatalabb a gyűrődés, annál veszélyesebb a terület), 2. a Föld nagy töréses övei a nagy árkos törésekkel, vetődésekkel stb., 3. a vulkános területek. Az ilyen összefüggések ismeretében az ember, ha nincs is biztosítva a katasztrófákkal szemben, de védekezni tud ellene. Nagy jelentőségű az építés- technika a veszélyes területeken: acélvázas építkezés, könnyű falelemekkel, egyemeletes megoldásai így lesz a földrengés áldozata az agyagtéglából épült, merevítés nélküli épület. Ugyanakkor a favázas ház csupán közepes sérüléseket szenved. sál. Földrengések alkalmával ma is érvényes a régi szabály: ki a házakból, amilyen gyorsan csak lehet! Szabad ég alatt alig fenyegeti az embert veszély. Az ásványi nyersanyagokról A hírhedt Mont Pelé Víz alatti megfigyelőrobot ■ A japán közlekedésügyi minisztérium kikötőkkel foglalkozó műszaki kutatóintézete bejelentette, hogy egy olyan víz alatti vizsgálórobot kifejlesztését tervezik, mely alkalmas lesz a kikötői állapotok pontos felmérésére, víz alatti megfigyelő és ellenőrző szolgálat ellátására, és egyben segítséget nyújt az olyan műszaki 'beruházások kivitelezésénél, amelyek telepítése 20 méternél mélyebben folyik. A költségvetés 100 millió yent állapított meg a kutatómunka javára, amit az 1984-es pénzügyi évtől kezdődően négy éven át folyósít. . Rádiójelek a fúrólyukból Néhány évvel ezelőttig a kőolajbányászok csak közvetve szerezhettek tudomást arról, hogy mi van a fúrólyuk talpán. Arra, hogy éppen lazább vagy keményebb kőzetet fúrnak-e át, csupán abból következtethettek, hogy a fúrórudazat mennyire ereszkedett le, s mekkora erőre volt szükség a fúrófej forgatásához. Ezeken kívül a fúróiszap adta a legtöbb információt. Az Egyesült Államokban egy olyan eljárást dolgoztak ki, amellyel hosszúhullámok továbbítanak „üzeneteket” a fúrólyuk talpáról a felszínre. A különféle érzékelők méréseit továbbító adót kellően szigetelik, s a fúróruda- zatnak egy külön részébe úgy építik bele, hogy védve legyen az esetleges sérülésektől. A technika fejlődése a világtengerekre terelte a figyelmet. A véges szárazföldi ásványi nyersanyag-tartalékok mellett az óceánok is hatalmas készleteket rejtenek, köztük olyanokat, melyek napjainkban is keletkeznek. A kontinensek talapzatából (sei. fékén) már ma is kitermelnek kőolajat, földgázt, kőszenet és vasércet, ónt, aranyat, gyémántot, ként és bizonyos ritka földfémeket. A távoli jövőben jelentős lesz a mangángumók felszínre hozatala az óceánok nagyobb mélységeiből is. A bányászat tehát horizontálisan és vertikálisan is újabb szférákat hódít, bár ennek „ára van”, hiszen a nagyobb mélységek, a víz alóli bányászat, avagy a zord természeti körülmények nyilvánvalóan megdrágítják a termelést. Az Északi-tenger mélyéről, avagy Szibéria fagyos réj gióiból felszínre hozott kőolaj termelési költsége nagyobb, mint a közel-keleti mezők olajáé. A geológiai folyamatok térben és időben rendkívül változatosak. Ezért a legtermészetesebb dolog, hogy az ásványi nyersanyagok a Földön egyenlőtlenül oszlanak el. Megesik, hogy egy-egy fontos nyersanyag — a természeti folyamatok szeszélyes játéka következtében — többségben egy vagy két állam területén található. (Példaként említhető a wolfram vonatkozásában Kína, a króm esetében Dél-Afrika.) Az ásványi nyersanyagokban való gazdagság vagy szegénység problémája korunkban különösen kiéleződött. Korántsem jelenti azonban ez azt, hogy a fontos természeti erőforrásokban szegény országok általában is szegénységre lennének kárhoztatva.. Japán vagy az NSZK viszonylag szegény ásványi nyersanyagokban, mégis megerősödve került ki az energiaválság utáni nehéz esztendőkből. Hasonló a helyzet az USA esetében, bár az Egyesül Államok maga is számos ^értékes nyersanyaggal rendelkezik. Éppen fejlett ipara miatt azonban óriási behozatalra szorul. Példaként említjük, hogy mangán-, króm-, alumínium-, kobaltérc-, valamint azbesztszükségletének 75 százalékát külföldről hozza be. Importálja továbbá nikkel, cink, wolfram, és ércigényének 50—70 százalékát, kőolaj, antimon, bárium, vanádiumszükségletének 25—50 százalékát, a vasérc 21 és az ólomérc 18 százalékát. Az USA áltál importált ásványi nyersanyag értéke évente mintegy ■ 50 milliárd dollár. Természetesen a tételek közé nem lehet egyenlőségjelet tenni. Ma a világgazdaságban az energiahordozók sze. .repe a meghatározó. Az NSZK évről évre emelkedő, ma 60 milliárd márkára rúgó ásványi nyersanyag importjának mintegy 70 százaléka szénhidrogének be. hozatalára szolgál. A Közel-Kelet országai — amelyek területére a Föld ismert kőolajtartalé- kának mintegy 60 százaléka esik — éppen ennek köszönhetik világgazdasági helyzetüket. Tévedés lenne azonban azt hinni, hogy az ásványi nyersanyagok döntően a fejlődő országok területén találhatók. A nagy exportőrök között ott van a Szov. jetunió, bizonyos termékek viszonylatában az Egyesült Államok, valamint Kanada, Ausztrália és a Dél-Afrikai Köztársaság. A Kínai Népköztársaság .avagy Brazília szintén a jelentős exportőrök közé tartozik. Ugyanakkor a Föld száznál több — ásványi nyersanyagban szegény — országának kétharmada a fejlődő országok közé tartozik. Mintegy 50 azoknak az országoknak a száma, amelyek csak egyik vagy másik ásványi nyersanyagból birtokolnak említésre méltó mennyiséget. A középmezőnyben olyan országokat találunk, mint Peru, Chile, Bolívia, Indonézia, Fülöp- szigetek, Zambiai vagy Zaire. Végeredményben néhány, ásványi nyersanyagban gazdag ország mellett az ebben szegények, a „nincstelenek” vannak többségben. 9' A Kis-Antillák egyik szigetén 1902-ben következett be az emlékezetes katasztrófa. A Föld belsejének iszonyatos erői 1350 méter magasan a felszínre dobták a halált okozó forró gázfelhőket. A ma Is működő vulkán Saint Pierre város huszonhatezer lakójának az életét követelte percek glatt. (Az egyik korabeli híres fotós, A. Lacroix felvétele ma már szakmai különlegességnek számít.) Földgáz a gránitsziklában ? A svéd állami energiabizottság megbízásából óvatosan ugyan, de kutatják, hogy nincs-e földgáz az ottani gránitszjklákban. Magában a gránitban ugyan nem lelhetők fel azok az őslénymaradványok, amelyekből (eddigi ismereteink szerint) mindennemű kőolaj és földgáz képződött, mégis a Siljan-vidék gránitjában — vegyileg elemezve azt — földgáznak és földgázszármazékoknak a nyomait mutatták ki. Fölteszik, hogy ezek Földünk keletkezésekor a földkéreg mélyén megrekedt és azóta lassan a felszín felé szivárgó metánból erednek. Ha ez így lenne, Földünk földgáztartaléka jóval nagyobb volna, mint eddig gondolták, mert akkor földgázt nemcsak az üledékes medencékben — az egykori élőlények „temetőhelyén” — találhatnának, hanem minden olyan repedezett kőzetben is, amely eléggé pórusos ahhoz, hogy a gázt tárolja. . összeállította: Varga Mihály Kiskunsági erőforrások • Költözik a túróberendezés a Kiskunság, ban.
