Petőfi Népe, 1984. augusztus (39. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-23 / 197. szám

4 PETŐFI NÉPE • 1984. augusztus 23. I TUDOMÁNY ■ TECHNIKA Fémből vagy betonból legyen a siló? A betakarított kenyérga­bona nagy részét korszerű sí. lók fogadják magúikba. Az ilyen tárolóval szemben álta­lában a következő követelmé­nyeket támasztjuk: szilárd­ság és merevség, korrózióálló­ság, légmentesség, korszerű építés és szerelhetőség, meg­felelő technológia, üzemelte­tési lehetőségek, és gazdasá­gosság. A siló szilárdsági szem­pontból akkor a legkorsze­rűbb, ha kizárólag annyi anya­got használnak fel megépíté­séhez, amennyit a terhelés és a tervezett élettartam indo­kol. A silóknál az átmérő és magasság aránya legalább 1:3, de a toronysilóknál akár 1:6— 1:7 is lehet. A siló anyaga fém vagy vasbeton szokott lenni. Az arányokból kitűnik, hogy toronysilót gazdaságo­san csupán vasbetonból lehet építeni. A fém természetesen élettartam szempontjából nem versenyezhet a vasbetonnal (annak ellenére, hogy a fém élettartama megfelelő felü­letvédelemmel lényegesen meghosszabbítható). Egyedülálló silótornyot nem készítenek vasbetonból. A fajlagos telepítési költségek az építési technológia jelleg­zetességei miatt ugyanis na­gyobbak, mint a fémsiló költ­ségei. A vasbeton siló építése bonyolultabb, és drága tech­nológiát igényel (alapozás, va­salás, zsaluzás, betonkészítés, stb.) A fémsiló szerelési tech­nológiája viszont egyszerű: a betonsilóénáil igénytelenebb alapra modulelemekből csa­varozással, daruzás nélkül megépíthető. A betonépít­mény létrehozása technológiai okokból nem gyorsítható. A fémsiló összeszerelése sokkal gyorsabb, s további gyorsítá­sának sincsenek technoló­giai akadályai. Figyelembe veendő szempont az is, hogy a betonsilónál bonyolultabb a tökéletes légzárást biztosí­tani. A fémsilóelemeknél a tö­mítés viszonylag egyszerűen oldható meg. A képünkön látható hat su­dár hófehér oszlop sok évtize­des használatra készült vas­beton toronysilók együttese. Pályaválasztás — boldogulás — boldogság Vidéki gimnázium. Jóhírű iskola, -egyébként minden te­kintetben átlagos. Épp ezért kínálkozott alkalmas kísér­leti terepnek pályaválasztá­si értékorientációs vizsgá­latok számára. A vizsgálatról részletes tanulmány készült. A megyei pályaválasztási ta­nácsadó intézet igazgatója, dr. Czinege Gábor így számol be róla: — A vizsgálat két, egymást követő évben folyt. Részint kérdőíveken, részint cso­portos és egyéni beszélgetése­ken igyekeztünk választ kapni,. s szükség szerint pszicholó­giai . .vizsgálatokat is .folytat­tunk. Nemcsak az érdekelt bennünket, hogy milyen pá­lyát választanak a fiatalok, és miért, hanem az is, mi­ként jutottak elhatározásra, mit várnak a választott pályá­tól, beleértve az anyagi boldo­guláson kívül a személyes bol­dogulásra törekvést is. — A kívülállót meglepheti, hogy egy intézmény ezt is vizs­gálja. — A 14—18 éves ifjúnak még nem lehetnek tapaszta­latai, viszont tisztábban él­nek bennük az eszmények. Ennek felderítése tehát igen fontos egy generáció megíté- Jése, és főképp segítése szem­pontjából. Mindenesetre na­gyon rokonszenves a kapott kép. Boldog családi életet kí­vánt magának, azaz a válasz­tott pályán ezt elérhetőnek tartotta a tanulóknak kereken 60 százaléka. A boldogság kö­vetkező . három legfontosabb fokozata volt: az érdekes mpn- ka, az elismerés és megbecsü­lés, valamint a felelősségtel­jes feladatok. Ezeket a tanu­lók 30 százaléka tartotta von­zónak. S az olyat, mint a jó munkakörülmények csupán 4 százalék, az anyagiakat csak másfél, a szórakozást pedig csupán fél százalék jelölte meg — talán mondhatjuk így: — életcéljának ... Hasonló következtetéseket vonhatunk le egy más módon megszerkesztett kérdőív ösz- szegzéséből is: a tanulók csak­nem fele a munkában talál­ható öröm miatt választotta szakmáját, további 30 százalé­kuk. a közösség szolgálatában, illetve a munkatársak pieg- becsülésében látta választá­sa értelmét. Fele ennyien se voltak, akik maradandó alkotások létre­hozására és nemzetközi elis­merésre törtek ( s noha még ez is irreális arány, a fiatalo­kat csak dicsérni lehet, hogy magasra teszik a mércét), A változatos élmények, a nagy Helsinki egyik fűtőerőművé- ben üzembe helyeztek egy 150 megawattos,, magyar gyárt­mányú, svájci licenc alapján készült turbinát, amely Finn­ország villamosenergia-ellátá- sát javítja. Ez már az ötödik, és egyben a legnagyobb telje­sítményű azoknak a turbinák­nak a sorában, amelyeket a Láng Gépgyár finn megrende­lésre készít. A most. szállított berendezés | jelenleg. Európa jövedelem, vagy a vezető be­osztás viszont csak elenyésző százalékukat vonzotta. Áltálában véve is az anya­giakkal, a szabad idővel, vágy a munkakörülményekkel kap­csolatos kívánságok erősen a háttérben maradnak a . pálya- választók korosztályaiban, és sokkal fontosabbnak érzik a hasznosságot, az alkotás, kezdeményezés lehetőségét, a felelősséget és a másokon va­ló segítést. Tehát olyan motí­vumokat részesítenek előny­ben, amelyek nemhogy ellen­tétesek társadalmunk alap-' vető értékrendjével, hanem kifejezetten kívánatosak és társadalmilag elfogadottak. — Megfelelnek-e a válasz­tott pályák a társadalom igé­nyeinek? Ennek ugyanis sors­döntő szerepe van abban, hogy teljesüljenek is a kívánságok. — A középiskolákban ma már többségben vannak a lá­nyok, itt is majd kétszer any- nyian voltak, mint a fiúk. Az összlétszám jó egyharmada te­hát pedagógus akart lenni. Mindenesetre a két év alatt, míg a vizsgálat folyt* — nyil­vánvalóan a jobb tájékoztatás miatt is — javult valamit a helyzet, nőtt például a mér­nöknek, mezőgazdásznak, köz­gazdásznak jelentkezők szá­ma. — Lehet-e tehát kellően be­folyásolni a fiatalok válasz­tását? — A „kellően” túl tág meg­határozás. De hadd mondom el, hogy míg az első évben a tanulók csaknem egyharma­da azt felelte, hogy nem ké-. szül leendő hivatására, a má­sodik évben már csak alig 6 százalékuk mondta ezt. És rendre a változások: előkészí­tőre járt 14, a következő év­ben 36 százalékuk: szakköny­veket olvasott 34, illetve 62 százalékuk; a rádió, tévé pá­lyaválasztási műsorait fi­gyelte 3, illetve 61 (!) százalék stb., stb. Tanulságos az is, hogy a gyerekek Szerint kik segítették őket a pályaválasz­tási felkészülésben: 32 szá­zalékuk említette a.szaktanárt az első évben, a másodikban már 62 százalékuk, az- osztály­. főnököt 6, illetve 41 százalék, a szülőket 31, illetve 53 száza­lék. Jellemző,, hogy testvértől, tokontól, ismerőstől J3 száza­lékuk tudott meg közelebbit a választott pályáról, míg a má­sodik évben már 58 százalék. De figyelmeztetés: még min­dig több mint 8 százalékuk úgy érzi, hogy a pályaválasz­tásban nem segíti senki/ M. L. legnagyobb, úgynevezett fű­tőmegcsapolással rendelkező ellennyomású gőzturbinája, amely nemcsak a villamos energia előállítását szolgál­ja, hanem — a felszabaduló gőz révén — 40—50 ezer lakás fűtésére is alkalmas.. A magyar turbinák jól be­váltak a finn'erőművekben, s a Láng Gépgyár további fmegrendelésekre számít. (MTI) A gyomirtó szerek hatása A Moszkvai Állami Egyetem Űrbiológiai ; Laboratóriumában kevéssé munkaigényes, \ olcsó és gyors módszert dolgoztak ki a gyomirtó szerek (herbicidek) maradványainak és mérgező bom­lástermékeinek kimutatására. A mérés alapjául az szolgál, hogy a legtöbb herbicid közvetlenül károsítja a fotoszintézist, és a ve­le kapcsolatos anyagcsere-fo­lyamatokat. A klorofillmolekulák rövid idővel az után,, hogy meg­világításuk megszűnik, fény­impulzust bocsátanak ki maguk­ból, s ezt érzékeny műszerekkel mérni lehet. A herbicidek és bomlástermékeik erősen csök­kentik a fényimpulzus erősségét. A módszer a herbicidek ' káros hatásának kimutatására szol­gál. Segítségével igen rövid idő alatt meghatározható, hogy va­lamely gyomirtó szerből' milyen töménységű oldatot kell felhasz­nálni a permetezéshez. Ez i már károsítja a fotoszintézist, de túl­méretezett adagokkal nem szeny- nyezi , fölöslegesen a környeze­tet. A kísérletek eredményei szerint a f enilhidrazin és a tiazin típusú növényvédő szerek gátolják leg­erősebben a fotoszintézist, j Már egészen híg oldatuk is felére csökkenti a megvilágítás [ utáni fényfelvillanások 1 erősségét. RÖVIDEN TV. BESZÉLŐ zsebszámológép. A Fran­ciaországban kifejlesztett új számoló­gép valamennyi műveletét tökéletes franciasággal kommentálja egy lágy női hang. A gép beépített hangszinteti­zátora közli az éppen végzett művele­teket, javításokat. vagy a memóriá­ban tárolt adatokat. Természetesen bemondja a végeredményt is. sőt szól. ha túl van terhelve, azaz ha nincs megelégedve kezelőjével. E ma­sinánál lelepleződnek a gyakorlati betáplálási hibák. Előnye továbbá, hogy segítségével a gyerekek köny- nyebben megismerkedhetnek a szám­jegyek világával, és nem utolsósor. • ban az. hogy a világtalanok is hasz­nálhatják. OSLÓ-LELET Szibériában. Észak- Szibériában, az Ingyigirka folyó part­ján egy őskori ló farka és lábai buk­kantak előv a földből. Az esetről ér. tesítették a Szovjetunió Tudományos Akadémiája kutatóit, s azok irányítá­sa mellett kiszabadították a ló egész testét az örök jégből. Radiokarbon módszerrel megállapítottak, hogy . a lelet mintegy 37 000 ’ éves. Az észak­szibériai ló 134—136 cm magas volt. Testét sötétbarna, mintegy fél méter hosszú szőr fedte, és fekete sörény, díszítette. Az állat hátán sötét sáv húzódott végig. Erős patáival ki tud­ta kaparni az éleimet a hó alól. A gyomortartalom vizsgálata alapján megállapították, milyen növények nőttek akkoriban Észak-Szibériában. A különböző múzeumok csontvázlele­teivel való összehasonlítás alapján kimutatták, hogy ilyen lovak akko­riban Eszak-Szibérián kívül Alasz- kábah is éltek. HÁMOZOTT BURGONYA. Svédor szágban olyan gyárilag hámozott bur­gonyát hoztak a piacra amely hat hétig friss marad, és nincs mellék­íze. A hámozott burgonyát egy újon­nan épült gyárbán készítik, amelynek évi kapacitása 10 000 tonna. A burgo­nyát először a gépek meghámozzák, majd kézi munkával eltávolítják a hibás részeket. A további munkafo­lyamat zárt: a hámozott burgonya négy vízfürdőn megy át — ezek kö­zül három forró — miközben sót és aszkorbinsavat adnak hozzá, majd ^zsugorfóliába csomagolják és lehűtik. A csomagolásba hegesztés, előtt nit­rogéngázt juttatnak amely késlelteti a- burgonya romlását, és biztosítja, hogy friss maradjon. • összeállította: Mester László Magyar turbina finn erőműben I MEGTANULTÁK AZ ALUMÍNIUMHEGESZTÉST A jánoshalmi Bácska Ipari Szövetkezet nyolcszáz dolgozójának ez évi feladata 200 millió forintos termelési terv teljesítése. Te­vékenységüket új áru készítésével és kölcsö­nösen előnyös együttműködéssel fejlesztik. A vasipari ágazat rövid ideje a Taurus­nak megkezdte 1500 darab koromszállító ‘ alumíniumtartály gyártását. együttműködés, eredményes munka a Jánoshalmi Bácska Ipari Szövetkezetben — A dolgo­zóknak elein­te szokatlan volt ez a mun­ka — emlék­szik Mrazek Tibor személy­zeti vezető —, de aztán belejöt­tek. Megtanulták az alumíimum- ihegesztést. A próba az első, 24 darabból álló szériával jól sike­rűit. A szövetkezetiek igazolva látták, hogy termékskálájuk bő­vítése két szempontból is hasz­nos. Egyrészt megéri számukra az egy konténerért járó 40 ezer forint bevétel, másrészt pedig munkájukkal hozzájárulnak a környezet védelméhez. Azelőtt a Taurus gyár zsákokban szállítot­ta a kormot a Szovjetunióból, és elkerülhetetlen volt a rakodás közbeni légszennyezés. Nemso­kára zárt tartályokban, szóródás nélkül érkezik a felhasználókhoz a gumivulkanizáláshoz szükséges nyersanyag. A vasipari üzem idei, 50 millió forintos tervének ' valóraváltása természetesen egyéb feladatok teljesítésén is múlik. Dolgoznak például a Ganz-MÁVAG és a Fémmunkás Vállalat kiskunha­lasi üzemének, s több más cég­gel együttműködve állítanak elő különböző termékeket. A buda­pesti MAGÉV-vel öntvénymun- ká/a szóló megállapodást kötöt­tek. Figyelemre méltó az NDK- beli Sohönbergi Traktorgyárral létrejött termelési kooperáció. Lehetővé teszi, hogy az NDK-ból küldött alapanyagból bérmunká­ban traktoralkatrészeket készít­senek a baráti szocialista ország gyárának. Ebből a termelési kap­csolatból a szövetkezetnek éven­te 7 millió forint a bevétele. A Bácska megalakulása óta legnagyobb beruházásának, a be­rendezésekkel együtt mintegy 15 millió forint értékű textilműhe­lyének az üzembe helyezésére ké­szül. Az épületet október 23-án, Jánoshalma {elszabadulásának 40. évfordulóján adják át. Mi késztette a szövetkezetét erre a sajáterős, költséges lépés- ré? Nem elhamarkodott elhatá­rozás eredménye a szemre is tetszetős, új textilüzem. Ampák a jó termelési kapcsolatnak kö­szönheti létét, amely a jánoshal­mi Bácska és egy nyugatnémet ruhaipari cég között szövődött öt esztendeje. Azóta, bérmunkában, évente 10 millió forint értékben készítenek divatos ruhákat a megrendelő által szállított anyag­ból. Az együttműködésben rejlő további lehetőségek — úgy lát­szik — „meghozták az étvágyat”,: a már szűk, régi varróműhely helyett időszerűvé vált egy na­gyobb üzem építése. A szövetke­zet á külföldi és a hazai koope­ráció nyújtotta lehetőségekkel mind jobban élni akar, hiszen tervezett első félévi nyereségter­vének teljesítését is jórészt en­nek köszönheti. A házai lakosság iparcikk- szükségletének kielégítéséhez is hozzájárulnak a Bácska dolgozói. A DÉLTEX-nek állandó szállítói. Jugoszláv és győri anyagból kun­bajai részlegük orkándzsekit gyárt. A bőrdíszműkészítők mun­káját 80-féle termék, köztük sok­fajta divattáska jó minőségéért dicsérik.' Nem véletlen, hogy a jánoshalmi és a szövetkezethez tartozó bajai díszművesék éven­ként 23 millió forint értékű hasz­nálati cikket termelnek, s hogy legújabb megrendelőjükként a Módi is belépett a kereskedelmi vásárlók közé. Az elektrotechnikai ágazat 1984-ben 3—4-millió forint bevé­telre tesz szert. A tiszakécskei RBMlX-üzemmek, bérmunkában, potenciométereket gyártanak. A szövetkezet építőiparosai is részt vállálnak az idei ! * feladatókból: Baján és Kecskeméten üzemi épületek karbantartását és tata­rozását végzik. A jánoshalmi fő­építés-vezetőség ebben az évben Kisszálláson terménytárolónak újított fel egy 1890-ből fennma­radt épületet, jelenleg pedig székhelyén OTP-s lakásokat épít. K—1 ■ 350 ezer ruhát és 300 ezer női blúzt varrtak eddig, a termelési együttműködés keretében, a nyugatnémet megrendelőnek. (Méhesi Éva felvételei) * VAN KIÚT A SZÖRÍTÓBÓL A veszteséges gazdálkodás okai Nemcsak a pénzügyi szakembe­rek elemzéseiben, hanem az or­szággyűlés nyári ülésszakán is a szokásosnál hangsúlyozottabb sze­repet kapott a veszteséges gazdál­kodás okainak boncolgatása. Mél­tán. Hiszen a külpiaci feltételek keményedésének és a szabályozó- , rendszer szigorításának együttes hatására a vállalatok gazdálkodá­sában tavaly a korábbiaknál is erőteljesebben mutatkoztak meg a színvonalbeli eltérések. Mint Hetényi István pénzügy- miniszter utalt rá: „fi tartósan az átlagot meghaladó jövedelmezősé­gű, vagy javuló eredményeket felmutató vállalatok, sokasága mellett már hosszabb ideje nem kevés gyenge teljesítményű vál­lalat is van”. A pénzügyminisz­ter ä jól dolgozók közül egyebek közt a Taurus Gumiipari Válla­latot, a Szigetvári Cipőgyárat, valamint az Alba' Regia Állami Építőipari Vállalatot emelte ki. A hosszabb ideje komoly gondok­kal küzdő gazdálkodók sorában az Irodagépipari és Finommecha­nikai Vállalatot — azóta felszá­molták — a Ganz-MÁVAG-ot,, valamint a Veszprém megyei Ál­lami Építőipari Vállalatot emlí­tetne. Többsége nagyvállalat Ami az általános képet illeti, tavaly több mint 60 ’ százalékkal növekedett a veszteségesen gäz- ' dálkodó szervezetek száma, a veszteség, összegének növekedése pedig még ezt is felülmúlja: a növekedés 173 százalékos. Az adatok reális értékelésénél azon­ban tudni kell azt is, hogy a vesz­teség zöme csupán két külkeres­kedelmi Vállalatnál jelenik meg,- * ugyanakkor megduplázódott az iparvállalatok hiánva is. összes­ségében —. ha bővült is,a hiány- nval gazdálkodók száma — a veszteség döntő többsége a ko­rábbi évekhez hasonlóan néhánv r> a gvvá Halainál -mutatható ki. Tizenegy vállalatnál 100 millió forintot meghaladó a veszteség összege, és náluk keletkezett a tavalyi hiány 83 "százaléka. | Kedvezőtlen jelenség, hogy" a veszteségesek között 18 olyan gazdálkodó akad. amely már a korábbi évet is hiánnyal zárta. Elgondolkoztató ugyanakkor, hogy a pénzügyi hiányos vállalatok ágazatok közötti megoszlása ará­nyosnak mondható. Például a kohászat és a nitrogénműtrágya­gyártás (mindkettő az úgyneve­zett válságágazatokba sorolható) is csak egy-két vállalattal képvi­selteti magát a gyengén gazdál­kodók között. Szervezési, vezetési gondok Az arányos megoszlás mellett bizonyos aránytalanságok is fel­fedezhetők. A veszteséges közös vállalatok nagy száma például egyebek közt azzal magyarázha­tó, hogy többségüket tavaly ala­pították, amikor valamirevaló be­vételük nem volt, a költségeket azonban viselniük kellett. A szabályozók és a külpiaci feltételek szigorodása kétségtele­nül hozzájárult a veszteségsum­mák duzzadásához. Ugyanakkor a szakértői elemzések leszögezik: pétidéül az Irodagépipari és Fi­nommechanikai Vállalatnál, a Kalapgyárban, a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyárban, a Budapesti Porcelángyárban, a Csepel Művek Jármű- és Konfek­ciógépgyárában, valamint több építőipari vállalatnál termelés- szervezési és vezetési -gondok, a piaci igényekhez nem igazodó termékszerkezet is okozója volt a veszteség keletkezésének. Má­sutt, például' a Kecskeméti Zo­mánc- és Kádgyárban, illetve a Magvar Gyapiúfonó- és Szövő­gyárban a termelőkapacitások kihasználatlansága vezetett hiány­hoz.1 A külkereskedelmi és, a kül­földi fővállalkozásban részt vevő néhánv építőipari -vállalat veSzte- ségszámláiát a kellő körültekin­tés és szakmai hozzáértés nélkül kötött szerződésekkel, illetve ki­vitelezésekkel indokolják. A veszteség általános okai kö­zött szerepel, hogy a pénzügyi hiánnyal gazdálkodó szervezetek nem tudtak úrrá lenni költség­gazdálkodási hiányosságaikon. A pénzügyi hiányok réndezésé- vel kapcsolatban ismét érdemes Hetényi . István expozéjára utal­ni: a nehéz helyzetbe került vál­lalatok közül- több, felismerve a helyzetet, saját erejéből tett lé­péseket a veszteség és alaphiány megelőzésére, illetve rendezésére. A Bajai Finomposztó. Vállalat például, hogy megelőzze fejlesz- tésialap-hiányát, egyik gyáregy­ségét értékesítette. Egy másik eset: az Aszfaltútépítő Vállalat, látva, hogy pénzügyi forrásai alatta maradnak a tervezettnek, miközben kötelezettségei nővér kedtek, mérsékelte illetve átüte­mezte fejlesztéseit. Saját erőből megoldani Mindez példa arra, hogy a vesz­teség megszüntetését, illetve meg­előzését saját erőből ;kell megol­dani. Mégpedig oly módon, hogy a hiányhoz vezető okok feltárá­sát. majd kiküszöbölésüket szor­galmazzák. A ) követendő példák sorába tartozik például néhány mező- gazdasági nagyüzem gyakorlata. A mezőgazdaságban 1983-ban az előző esztendőhöz képest ugyan­csak emelkedett a pénzügyi hiá­nyos szervezetek száma és a vesz­teség összege H A folyamat első­sorban a tavalyi rendkívül aszá­lyos időjárás következménye, hi­szen a pénzügyi hiány kétharma­da az aszály által leginkább- sújtott Bács-Kiskun, Békés, Gsongrád és Szolnok megyében keletkezett. A kárt I szenvedett 'üzemek, zöme erőfeszítéseket tett, a károk ellen- súlyozására, egyebek között ön­tözéssel, másodvetésekkel és az ipari1 tevékenység kibővítésé­vel M. P. É 9 Kovács Im­re egy korom­tartály töltő­kúpját hegeszt!. Bővülő

Next

/
Thumbnails
Contents