Petőfi Népe, 1984. augusztus (39. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-17 / 193. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1984. augusztus 17. ü SZEPTEMBER ELEJÉN Pajzs—84 hadgyakorlat A Csehszlovák Szocialista Köz­társaság területén szeptember ele­jén a Varsói Szerződés tagálla­mai egyesített fegyveres erőinek kijelölt csapatai Pajzs—84 elne­vezéssel gyakorlatot hajtanak végre. A közös hadgyakorlatot a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság nemzetvédelmi minisztere vezeti. A gyakorlat célja a szövetsé­ges hadseregek törzseinek és csa­patainak együttműködésével kap­csolatos feladatok gyakorlása kö­zös harctevékenységek során. A gyakorlaton részt vevő csa­patok létszáma mintegy 60 ezer fő. Amerikai—kínai párbeszéd Pekingben megkezdte tárgyalá­sait John Lehman amerikai ha­ditengerészeti miniszter, aki szer­dán érkezett tíznapos látogatás­ra a kínai fővárosba. Az Űj Kína hírügynökség jelentése szerint a kínai honvédelmi miniszter, Csang Aj-ping meghívásának tesz eleget. x A tárgyalások pontos témakö­réről sem kínai, sem amerikai részről nem adtak ki tájékozta­tást. Az Egyesült Államok pekin­gi nagykövetségének közleménye szerint „a látogatás a kölcsönös érdeklődésre számot tartó katonai problémákról folyó amerikai—kí­nai párbeszéd kereteibe illeszke­dik”. Az AFP francia hírszolgálati iroda szerint John Lehman való­színűleg a két ország haditenge­részeti együttműködését vitatja meg vendéglátóival. események sorokban ÜJ-DELHI ___________________ ^ .Legalább kilencven halálos ál­dozata van_ egy középVfridiav vo- nat^zerencsétlenségriek.1 \A- * vöiidft' kisiklatt) és négy szerelvénye be­zuhant egy megáradt' csatornába. Az áldozatok többsége beleful­ladt a vízbe._________________ B UENOS AIRES______________ A fegyverkezési verseny befe­jezését, az erőforrások fejlesztési célokra történő átcsoportosítását és új világgazdasági rend megte­remtését követeli az á nyilatko­zat, amelyet a szerdán befejező­dött ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezési Szervezetének latin, amerikai konferenciáján tettek közzé. A Buenos Airesben tartott háromnapos tanácskozáson a ré­gió 33 országának mezőgazdasági. . minisztere vett részt, a FAO 18. regionális értekezletének nyilat­kozata bírálja a fejlett tőkés or­szágok gazdaságpolitikáját, és sürgeti őket, hogy vessenek vé­get a kereskedelmi protekcioniz­mus gyakorlatának.____________ W ASHINGTON_______________ S átorvárost emeltek szerdán délután Washingtonban a Fehér Ház előtt. A Lafayette téren tün­tetők csoportja azért vert sátra­kat. hogy felhívja a figyelmet a megoldatlan lakásproblémákra, • arra, hogy az Egyesült Államok­ban sokan hajléktalanok. Hason­ló megmozdulásra már korábban is volit példa. A sátrak várhatóan egy hónapon át néznek szembe a Fehér Házzal — de lakatlanul. PEKING _____________________ I ndia és Kína Pekingben keres­kedelmi megállapodást írt alá a két ország közötti áruforgalom jelentős fejlesztéséről és a leg­nagyobb kedvezmény elvének egymással szembeni alkalmazásá­ról — jelentette az Új Kína hír-, ügynökség. India elsősorban azt reméli, hogy Kína várhatóan je­lentősen növeli a jó minőségű indiai vasérc behozatalát. Októ­berben indiai bányászati és fém­ipari küldöttség utazik Kínába, hogy erről tárgyaljon. India éven­te akár 5 millió tonna vasércet is tudna szállítani Kínának, de a mostani tárgyalásokon egyelőre 2 millió tonnás mennyiség került szóba,________________________ BRASILIA ___________________ ö tnapos hivatalos brazíliai lá­togatásának végén Vu Hszüe- csien kínai külügyminiszter és vendéglátója. Ramiro Sáráivá Gierreiro külügyminiszter szer­dán aláírta azt a két megállapo­dást, amely egyfelől a nukleáris energia technológiai cseréjét és békés célú felhasználását, másfe­lől új konzulátusok megnyitását irányozza elő. Az okmányok alá­írására g kínai—brazil diplomá-i ciai kapcsolatok létrejöttének 10. évfordulóján került sor. Peter Boenisch nyugatnémet kormányszóvivő szerint Ronald Reagan elnök „tréfája” egyálta­lán nem mulatságos, nem olyan, amin nevetni lehetne. A szóvivő szerdal sajtóértekezletén az ame­rikai elnök „elszólásáról” is nyi­latkozott. Az elnök miikrofonpróba gya­nánt elhangzott kijelentése — hogy „törvényen kívül helyezték Oroszországot”, és „öt percen be­lül megkezdődik a bombázás” — olyan „tréfa”, amely Boenisch sze­rint jó volna, ha nem ismétlőd­ne meg. Az amerikai külügyminiszté­rium szerdán első ízben kom­mentálta az elnök kijelentését, helyesebben nem is magáról az „elszólásról” nyilatkozott, hanem annak kapcsán azzal vádolta a Szovjetuniót, hogy eltúlozza, sa­ját propaganda céljaira használ­ja az ügyet. Az elnöki „tréfa” azonban nem­csak Moszkvában, hanem érthe­tően az egész világon visszhangot váltott ki. „Vannak dolgok, amelyekkel nem szabad viccelődni” — hangsúlyozta a Frankfurter Rund­schau. A Stuttgarter Zeitung ar­ra hívta fel a figyelmet, hogy „nemcsak a Kremlben húzzák meg a vészharangot, ha egy olyan ember, mint Ronald Reagan, a mikrofonpróbát a lehető legízet­lenebb tréfára használja fel”. A Le Matin című francia lap szerint az eset megerősítette, hogy az elnök háborúpárti politikus. Bizonyságot kaptak mindazok, akik helytelenítik a jelenlegi kor­mányzat külpolitikáját — írta a Le Matin. A londoni The Times az elnöki viccelődés veszélyessé­gére hívta fel a figyelmet. Most törhetik a fejüket azok a fehér házi szakemberek, akiknek fel­adata, hogy a közvéleményben kedvező képet alakítsanak ki az elnökről — állapította meg a brit lap. A Neues Deutschland szerint nem véletlen kisiklás volt a ki­jelentés. Az NDK lapja azt írta: nem hagyható figyelmen kívül, hogy az „elszólás” egybecseng a Pentagonnak a „korlátozott, meg­vívható és megnyerhető” atom­háborúra vonatkozó elképzelései­vel. A Szovjetszkaja Rasszija című szovjet lap azt a következtetést vonta le, hogy az elnök valami humorosat lát a nukleáris hábo­rú megindításának lehetőségében. Az emberek azonban túl drágán fizettek a békéért, hogy ezzel tréfálkozzanak — szögezte le az, újság. A szovjet embereket nem ijesz­ti meg az ilyen katona-politikai fecsegés — mutatott rá a Krasz- naja Zvezda, a szovjet hadsereg lapja a kijelentés kapcsán. — Az egész világ számára ismert, mi­lyen szégyenletesen végezték azok, akik már megpróbálták „törvényen kívül helyezni” a Szovjetuniót és a fegyverek ere­jével akarták megvalósítani cél­jaikat. A hivatalos kormányzati sze­mélyek csak nemhivatalosan jár­hatnak el, amikor megpróbálják megnyugtatni az Egyesült Álla­mok közvéleményét Reagan elnök múlt szombati „tréfájával” kap­csolatban, az ügyet azonban ko­rántsem sikerült elsimítaniok. A Szovjetunió bombázásáról szóló „tréfa” következményei ugyanis a hivatalos erőfeszítések ellenére jelentősek. Tegnap két nagy amerikai lap is elemezte az elnök „elszólásá­NAPI KOMMENTÁR Ulsteri patthelyzet Az évszámok változnak, a hí­rek tartalma azonban sajnos nem: augusztus közepén évről évre a tüntetések, tiltakozó megmozdu­lások soráról érkeznek jelentések Észak-lrországból. Immár 15 éve ugyanis, hogy augusztus idusán a .brit, had^exeg egységeit . a hat grófságból áll, Nggi^Britanniához tartozó' í'arlbniáii'yb’án bevetették. A brit katonák először London- derryben, majd Belfast nyugati negyedeiben jelentek meg. Most, másfél évtizeddel ké­sőbb, a jelek szerint a helyzet szinte változatlan. Az elmúlt na­pokban például az váltotta ki a legutóbbi összecsapásokat, hogy a rendőrség kioltotta egy katolikus fiatalember életét, amikor gumi­lövedékekkel sortüzet adott le az Ír Köztársasági Hadsereg ' (IRA) politikai szárnyának tartott sinn fein párt belfasti főhadiszállása előtt összegyültekre. Két nap múlva a város egyik sportstadi­onjánál tört ki tömegverekedés, a rendfenntartó erők és katolikus fiatalok között. A helyi megfigyelők tehát való­színűleg nem csupán pesszimiz­musuk miatt beszélnek patthely­zetről. Hiszen a brit fegyveresek továbbra is Ulsterben állomásoz­nak, rendszeresek a terrorcselek­mények, a megtorló akciók, ame­lyeket a másik felekezet titkos szervezetei általában azonnal ha­sonló kegyetlenséggel igyekeznek megtorolni. Sőt, az erőszakhullám az idők során átterjedt Angliára is. Emlékezhetünk a botnbame- rényletek sorozatára, amelyek közt jó néhány (mint például a londoni Harrods nagyáruháznál történt múlt karácsonyi robban­tás) ártatlan polgári áldozatok tu­catjait követelte. „Reménytelen, keserű, végeérhetetlen konflik­tus” — jellemezte a helyzetet To­ny Benn, a munkáspárt egyik ve-, zéralakja, arra célozva, hogy a Thatcher-kormány próbálkozásai j az eltelt években nem vezettek semmilyen áttöréshez a vallási színezetet öltött, ám valójában mélyen gyökerező társadalmi-po­litikai válság megoldásában. A közvetlen londoni kormány­zás bevezetése, a brit katonák fel­lépése annak idején valóban nem hozott eredményt, de nem ért el sokkal többet a Stormont, a 78 ta­gú észak-ír gyűlés újbóli létreho­zása sem, mivel a katolikus pár­tok kezdettől fogva bojkottálták munkáját. Számukra ugyanis bármilyen kibontakozásnak, po­litikai rendezésnek össze kell , kapcsolódnia az átfogóbb problé­mával, vagyis Ulster és Írország egyesítésével. A protestánsok vi­szont erről hallani sem akarnak. Londonban pedig egyelőre keve­sen látják be, hogy az észak-ír válság valóban nem oldható meg csupán a tartomány keretei kö­zött, s valamiképp — legalábbis elvileg hosszú távon — összefo­nódik az ír egység kérdésével. Igaz, a közvéleménykutatások eredménye fokozódó kiábrándult­ságot tükröznek, azt, hogy a brit lakosság egyre nagyobb hányada tekinti kilátástalannak az észak­ír patthelyzetet. Sz. G. nak” nemzetközi kihatásait. A The New York Times vezető munkatársa, Hedriok Smith úgy vélekedett, hogy a „tréfa” követ­kezménye : komolyan veszélybe kerültek azok a próbálkozások, amelyek a választások küszöbén otthon és külföldön egyaránt meg­próbálták kedvezőbb és békésebb színben feltüntetni Reagan kül­politikáját. A megjegyzés kelle­metlen közérzetet váltott ki Nyu- gat-Európában és politikai kárt okozott az elnöknejt otthon is. Reagan az utóbbi időben azzal próbálkozott, hogy mérsékeltnek mutassa magát a nemzetközi po­litikában — ez az erőfeszítés most. jelentős mértékben károsodott. Egyúttal a „tréfa” megnehezített minden tárgyalást a Szovjetunió­val is — állapítja meg a New York Times. Az ismert amerikai publicista, Joseph Kraft azt írja, hogy az elnöki elszólás „sókba kerül” a Reagan-kormányzatnak. „Azt mutatta, hogy a nukleáris fegy­vereket illetően épp úgy, mint sok más területen, Reagan meg­gondolatlan elnök. Nagy kérdés, hogy az ország nem akar-e in­kább megfontolt elnököt.” Kraft megállapítja: Nyugat- Európában azok, akik Reagant mindig is lövésre állandóan kész cowboynak tartották, most iga­zolva látják félelmeiket. A Szov­jetunióval való viszony amúgy is rossz, de Reagan megjegyzése most tovább rontotta azt, s fő­ként lerombolta azt az elnök ál­tal kialakítani szánt képet, hogy ő „a béke embere”. „Az Egyesült Államok nyilvános diplomáciája nagyon sokba kerülő veszteséget szenvedett” — hangoztatja cik­kében Joseph Kraft. OKTATÁS, AMNESZTIA Ülésezik . a lengyel kormány Varsóban a lengyel kormány Társadalmi-Politikai Bizottsága Rakowski miniszterelnök-helyet­tes vezetésével az oktatás, az is­kolaépítés, valamint az amnesztia ügyével foglalkozott szerdai ülé­sén. Egyebek között megállapítpt- *.tá!k;. ’Hóéy 9SPísk'ólá- és ,óvodaépí­tési terveket csak 87 százalékban teljesítették, — aminek elsősor­ban a kevés kivitelező, az anyag­hiány, és a szállítási nehézségek a fő okai. Szó volt arról is, hogy a szeptember elsején kezdődő tanévben az állami iskolákban 8 millió diák tanul majd, őket fél­millió pedagógus oktatja. Több tanintézetben kevés lesz a tanár és nem mindenütt vannak meg­felelő képzettségű pedagógusok. A kormánybizottság értékelte a felsőoktatási intézmények helyze­tét a * * * rektorválasztások után és megállapította, hogy a 89 egyetem és főiskola közül csak egyben nem volt még választás. A mi­nisztérium a megválasztott rek­torok közül négynek a személyét kifogásolta, közülük három he­lyett már újat választottak. A bizottság ülésén sző volt ar­ról, hogy néhány felsőoktatási in­tézményben, főleg egyetemeken, ellenzéki eszméket terjesztenek a fiatalok között egyes oktatók. A kormánybizottság végül ér­tékelte az amnesztia végrehajtá­sát és megállapította, hogy a tár­sadalom a közkegyelmet úgy fo­gadta, mint a politikai stabilizá­ció újabb bizonyítékát. Tovább bővült a Szovjetunió külkereskedelmi kapcsolata Az év első felében 1983. azonos időszakához képest 7,1 százalék­kal nőtt a Szovjetunió külkeres­kedelmi forgalma, s elérte a 69,1 milliárd rubelt. Ebből az export értéke 35,9 milliárd, az importé pedig 33,2 milliárd rubel volt. A Szovjetunió jelenleg a világ 144 országával tart fenn külke­reskedelmi kapcsolatokat. Keres­kedelmi forgalmának 58,9 száza­léka szocialista, 28,9 százaléka a fejlett tőkés, 12,2 Százaléka pe­dig a fejlődő országokra jut. A legjelentősebb külkereskedel­mi partnerek a KGST tagorszá­gai. A' velük folytatott árucsere­forgalom értéke 1984. első fél­évében 11,9 százalékkal volt na­gyobb, mint. a múlt év azonos időszakában) .Magyarország je­lenleg az NDK, Cséhszlovákia, Bulgáriai Lengyelország és Kuba után a hatodik helyet foglalja el 4308,1 millió rubeles összértékkel a' KGST kereskedelmi partnerek sorában. A nem KGST-tag szo­cialista országok közül a Szovjet­unió a legnagyobb kereskedelmi forgalmat, 2655 millió rubel össz­értékben Jugoszláviával folytatta. Tovább növekedett, s 394 millió rubeles értéket ért el a Kínai Népköztársasággal fenntartott kereskedelem. ' Mint az Ekonomicseszkaja Ga- zeta című gazdasági lap elemzé­se megállapítja, a Szovjetunió változatlanul bonyolult feltételek mellett kereskedik a fejlett tőkés országokkal. Változatlanul érez­teti hatását a nyugati országok gazdaságának bizonytalan kon­junkturális helyzete. A tőkés or­szágok, s közülük is elsősorban az Egyesült Államok reakciós körei továbbra is politikai céloknak igyekeznek alárendelni a gazda­sági kapcsolatokat. Mindennek ellenére a Szovjetuniónak ezzel az államcsoporttal folytatott ke­reskedelme az idei első félévben mérsékelten, csupán 2,3 százalék­kal nőtt. A Szovjetunió legnagyobb tő­kés kereskedelmi partnere válto­zatlanul az NSZK, 3829 millió ru­beles félévi forgalommal. Ez 13,9 százalékkal több, mint 1983. első félévében volt. A második helyen Finnország, a harmadikon pedig Olaszország áll, amellyel a for­galom a múlt év első félévéhez képest 2,5 százalékkal, 2182 mil­lió rubelre csökkent. A Szovjetunió és a fejlett tő­kés országok kereskedelmi..'kap­csolatainak . további alakulása nagymértékben attól függ, mi­lyen mértékű politikai realizmust tanúsítanak ezek az országok, . késznek mutatkoznak-e az egyen­lő jogokon alapuló, megkülönböz­tetéstől mentes gazdasági kap­csolatok fenntartására — írja az Ekonomicseszkaja Gazeta. Ennek a készségnek ma még meglehető­sen kevés jele van, s ezek az ál­lamok továbbra is gátolják a gaz­dasági kapcsolatok fejlődését a szocialista országokkal. Ennek egyik legutóbbi jele volt, hogy az Egyesült Államok nyomására to- váhb szigorították a bizonyos ter­mékek szocialista országokba irá­nyuló exportját megtiltó COCOM- listát y- állapítja meg a gazdasá­gi lap. Gajdócsi István kitüntetése Az Elnöki Tanács dr. Gajdócsi Istvánnak, a Bács-Kiskun megyei Tanács elnökének, kiemelkedő tanácsi vezetői munkássága elismeré­seként, 60. születésnapja alkalmából a Szocialista Magyarországért Érdemrendet adományozta. A kitüntetést csütörtökön a Parlamentben Sarlós István, a Minisz­tertanács elnökhelyettese adta át. A kitüntetés átadásánál jelen volt Romány Pál, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának első titkára. Elismerések népfront-munkáért A Hazafias Népfront Bács-Kis­kun megyei Bizottságának kecs­keméti székházában tegnap meg­emlékezést tartottak alkotmá­nyunk ünnepe alkalmából. Iván Istvánná, a népfront megyei bi­zottságának alélnöke beszédében felvázolta azt az utat, amely a szo­cialista alaptörvény megalkotásá­ig vezetett. Ezt követően dr. Do­bos László, megyei népfronteilnök nyújtotta át az elismerést jelző ok­leveleket a mozgalmi és a társa­dalmi munkában élenjáró szemé­lyeknek. A Hazhfias Népfront Országos Titkánsága Népfront Munkáért kitüntető jelvényt adományozott dr. Bognár Lajosnénak, a nép­front megyei titkárhelyettesének, Herpai Lászlónak, fülöpházi nép­frontelnöknek, Faragó Edénének, a kecskeméti hunyadivárosi nép­frontbizottság elnökének, dr. Kiss Molnár Józsefnek, a fajszi nép- frontbizöttság elnökének, Sásdi Gyúlánénak, a csengődi népfront- bizottság titkárának és Flaisz Fe­rencnek, a keceli népfrontbizott­ság titkárának. Kiváló társadalmi munkás ki­tüntető jelvénnyel a megyei el­nökség 15 aktivistát jutalmazott. A 40 órás munkahét bevezetésének tapasztalatai A Minisztertanács múlt év vér gi határozata lehetővé tette, hogy 1984. január 1-től kiszélesedjék azoknak az ipari és építőipari népgazdasági ágakhoz tartozó vál­lalatoknak, szövetkezeteknek kö­re, amelyek hetj 40 órás munka­rendben dolgoznak. Korábban csak a két, vagy több műszak­ban, Illetve a folyamatos munka­rendben dolgozóknak lehetett az általános 42 órás munkaidőnél rö- videbb, de legalább 40 órás a munkahetük. A rövidebb munka­hétre való áttérésre ez év elejé­től az egyműszakos munkahe­lyeken is megvan a lehetőség, azzal a feltétellel, hogy a válla­latok az emiatt kieső munkaidőt és termelést saját erejükből pó­tolják. Az államigazgatási szer­veknél pedig március 5-től egy­ségesen bevezették a 40 órás munkahetet. A Minisztertanács tegnapi ülésén áttekintette a 40 órás munkahétre való áttérés ta­paszain tait. A rövidebb munkahét kiter­jesztésének lehetősége csaknem 900 ipari'és építőipari vállalat­nál,'’illetve szövetkezetnél foglal- koztatött-'mintegy' 1 rriilíió 400 ezer, dolgózót érint, s az első félév végéig 90 százalékuknál csökkentették a munkaidőt. A legtöbb helyen, az érintett válla­latoknak és szövetkezeteknek csaknem a felénél már az év el­ső hónapjában bevezették a 40 órás munkahetet. Valamennyi vállalat belső erő­forrásaiból, tartalékaiból pótolta az áttérés miatti kieséseket, na­gyobbrészt a veszteségidők csök­kentésével, a munka szervezett­ségének javításával, illetve a munka intenzitásának fokozásá­val, s csak kisebb részben tech­nikai, technológiai fejlesztések­kel. A belső tartalékok mozgósí­tásával a rövidebb munkaidő miatt nem csökkent az érintett vállalatok és szövetkezetek jöve­delme, nem romlott pénzügyi helyzetük. A szocialista iparban például az első félévben 4 száza­lékkal volt magasabb a termelés, mint az előző év hasonló idősza­kában, s ezzel nemcsak a rövi­debb munkahét miatti kiesése­ket, hanem a létszám csökkené­sét is ellensúlyozni tudták. A ki­vitelező építőipar teljesítményét vizsgálva is arra a következte­tésre jutottak a szakemberek, hogy a termelés — egyébként is tervezett — csökkenésében nem játszott szerepet a 40 órás mun­kahétre való áttérés. A vállalatok és a szövetkezetek a heti munkaidőt általában a munkanap korábbi befejezésével csökkentették. Az építőiparban — az ágazat sajátosságaira való te­kintettel —■ általában idénymun­karendet alakítottak ki, úgy, hogy a főidényben most is annyit dol­goznak naponta, mint korábban, a téli hónapokban viszont az ed­diginél kevesebbet. A vállalatok jele.ntős része ar­ra törekedett, hogy a heti mun­kaidő csökkentésével a pénteki nap legyen rövidebb. A felügye­leti szervek azonban ehhez csak igen indokolt esetben járultak hozzá. A 40 órás munkahétre való át­térés előkészítésébe a vállalatok­nál a dolgozók széles rétegeit is bevonták. Különféle demokrati­kus fórumokon tárgyalták meg a felkészülési programokat. Több helyütt a dolgozók javaslatot ' is tettek a kieső munkaidőalap pót­lására, elsősorban a veszte­ségidők csökkentésére. Volt, ahol maguk a- dolgozók javasolták, hogy a munkaidő kezdetének ne az számítson, amikor blokkolnak, harnem amikor a műhelybe ér­keznék, Al munkások és az alka'l- mazóttak skitvte mindenütt vál­lalták, hogy azt a két órát, ami­vel a munkahetük rövidebb lett, teljesítményük növelésével ellen­súlyozzák, ugyanakkor széles kör­ben sürgették a vezetés hiányos­ságaiból adódó szervezetlenség felszámolását , A tapasztalatok szerint a heti munkaidő megrö­vidítése a gazdálkodás belső tar­talékainak feltárására és haszno­sítására irányította a gazdálko­dó szervek figyelmét, sok helyütt új üzem- és munkaszervezési módszereket dolgoztak ki, illetve vezettek be. Az is általános ta­pasztalat viszont, hogy a vállala­toknál csak olyan mértékig fog­lalkoztak a tartalékok feltárásá­val, amennyire az elegendőnek bizonyult a kieső munkaidő pót­lására, holott ennél még mindig jóval nagyobb lehetőségek rejle­nek belső erőforrásaikban. A napi munkaidő módosítását a gazdálkodó szervezetek egyez­tették a közlekedési vállalatok­kal, ahol általában a menetren­dek kisebb mértékű változtatá­sával igazodtak a dolgozók igé­nyeihez, s így az áttérés a tö­megközlekedésben nem okozott nagyobb fennakadásokat. Ugyan­akkor a különféle hivatalok és szolgáltató egységek nyitvatartá­si, illetve félfogadási ideje' — bár egyes helyeken változtattak a korábbin — még mindig nem igazodik kellőképpen a dolgozók általános munkaidő-beosztásához. R^jt Szilvásváradon A VII. fogathajtó-világbajnok­ság ma reggel a bemutatással kezdődik, a Bükk lábánál fekvő Szilvásváradon. Hogy hatalmas ■küzdelem lesz, arról már tegnap minden résztvevő ■— 12 ország 46 fogathajtója — meggyőződhetett a hivatalos miaratonpálya bemutató­ján. A 23 650 méter hosszú pálya nagy részén ugyanis felfelé kell hajtani a fogatoknak. A világbajnoki cím védője, a holland Velstra izgatottan szem­lélte a nehéz akadályokat, és Fü- löp herceg, a Nemzetközi Lovas Szövetség elnöke, aki a brit csa­pat tagja, gondterhelten ért a fel­újított lovasstadionba a pályabe­mutató végén. A külföldi szakemberek szerint Velstra legnagyobb ellenfele á világ legjobb hajtója, Bárdos György lehet, aki ugyan' az idén Windsorban kikapott a címvédő­től, és lóelhullás is akadályoztá felkészülését, de már oly sokszor bizonyította, hogy a legnehezebb helyzetből is kivágja magát,. Jó esélyt adnak a fiatal Juhász Lász­lónak is, akinek bemutatkozása a nemzetközi porondon két évvel, ezelőtt kitűnően sikerült, hiszen újoncként bronzérmes lett a vi­lágbaj nokságon. Tegnap délután a szilvásvára- di SZOT-szállóban, ahol a ver­senyzők laknak, megtörtént a sorsolás. A magyar csapat nem panaszkodhat, a hetes számot húzta, ami azt jelenti, hogy a me­zőny második felében indul. A szakvezetés kijelölte a kilenc vá­logatott közül a csapatverseny­ben szereplő három magyar haj­tót. A várakozásnak megfelelően a csapattagok: Bárdos György, Juhász László és Fülöp Sándor. A világbajnokság műsora: 17- én (péntek) 8.30 óra: Bemu­tatás, lovasstadiön. 15.30: Ünnepé­lyes megnyitó. 18- án (szombat) 8.00: Díjhaj­tás, A csoport. 12.00: Lovasbe­mutatók. 13.00; Díjhajtás, B cso­port. ■ 19- én (vasárnap) 8.00—19.00: Maratonihajtás, a rajt és a cél a lovasstadionban lesz. 20- án (hétfő) 9.00: Akadályhaj­tás, B csoport. 13.00: Akadályhaj­tás, A csoport. 15.00: Ünnepélyes záró gálaműsor, eredményhirde­tés, majd a Magyar Állami Népi Együttes műsora. j i A REÁLISAN GONDOLKODÓ EMBERT NEM IJESZTI MEG A FECSEGÉS Reagan elnök kijelentésének visszhangja

Next

/
Thumbnails
Contents