Petőfi Népe, 1984. augusztus (39. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-17 / 193. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1984. augusztus 17. ü SZEPTEMBER ELEJÉN Pajzs—84 hadgyakorlat A Csehszlovák Szocialista Köztársaság területén szeptember elején a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek kijelölt csapatai Pajzs—84 elnevezéssel gyakorlatot hajtanak végre. A közös hadgyakorlatot a Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzetvédelmi minisztere vezeti. A gyakorlat célja a szövetséges hadseregek törzseinek és csapatainak együttműködésével kapcsolatos feladatok gyakorlása közös harctevékenységek során. A gyakorlaton részt vevő csapatok létszáma mintegy 60 ezer fő. Amerikai—kínai párbeszéd Pekingben megkezdte tárgyalásait John Lehman amerikai haditengerészeti miniszter, aki szerdán érkezett tíznapos látogatásra a kínai fővárosba. Az Űj Kína hírügynökség jelentése szerint a kínai honvédelmi miniszter, Csang Aj-ping meghívásának tesz eleget. x A tárgyalások pontos témaköréről sem kínai, sem amerikai részről nem adtak ki tájékoztatást. Az Egyesült Államok pekingi nagykövetségének közleménye szerint „a látogatás a kölcsönös érdeklődésre számot tartó katonai problémákról folyó amerikai—kínai párbeszéd kereteibe illeszkedik”. Az AFP francia hírszolgálati iroda szerint John Lehman valószínűleg a két ország haditengerészeti együttműködését vitatja meg vendéglátóival. események sorokban ÜJ-DELHI ___________________ ^ .Legalább kilencven halálos áldozata van_ egy középVfridiav vo- nat^zerencsétlenségriek.1 \A- * vöiidft' kisiklatt) és négy szerelvénye bezuhant egy megáradt' csatornába. Az áldozatok többsége belefulladt a vízbe._________________ B UENOS AIRES______________ A fegyverkezési verseny befejezését, az erőforrások fejlesztési célokra történő átcsoportosítását és új világgazdasági rend megteremtését követeli az á nyilatkozat, amelyet a szerdán befejeződött ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezési Szervezetének latin, amerikai konferenciáján tettek közzé. A Buenos Airesben tartott háromnapos tanácskozáson a régió 33 országának mezőgazdasági. . minisztere vett részt, a FAO 18. regionális értekezletének nyilatkozata bírálja a fejlett tőkés országok gazdaságpolitikáját, és sürgeti őket, hogy vessenek véget a kereskedelmi protekcionizmus gyakorlatának.____________ W ASHINGTON_______________ S átorvárost emeltek szerdán délután Washingtonban a Fehér Ház előtt. A Lafayette téren tüntetők csoportja azért vert sátrakat. hogy felhívja a figyelmet a megoldatlan lakásproblémákra, • arra, hogy az Egyesült Államokban sokan hajléktalanok. Hasonló megmozdulásra már korábban is volit példa. A sátrak várhatóan egy hónapon át néznek szembe a Fehér Házzal — de lakatlanul. PEKING _____________________ I ndia és Kína Pekingben kereskedelmi megállapodást írt alá a két ország közötti áruforgalom jelentős fejlesztéséről és a legnagyobb kedvezmény elvének egymással szembeni alkalmazásáról — jelentette az Új Kína hír-, ügynökség. India elsősorban azt reméli, hogy Kína várhatóan jelentősen növeli a jó minőségű indiai vasérc behozatalát. Októberben indiai bányászati és fémipari küldöttség utazik Kínába, hogy erről tárgyaljon. India évente akár 5 millió tonna vasércet is tudna szállítani Kínának, de a mostani tárgyalásokon egyelőre 2 millió tonnás mennyiség került szóba,________________________ BRASILIA ___________________ ö tnapos hivatalos brazíliai látogatásának végén Vu Hszüe- csien kínai külügyminiszter és vendéglátója. Ramiro Sáráivá Gierreiro külügyminiszter szerdán aláírta azt a két megállapodást, amely egyfelől a nukleáris energia technológiai cseréjét és békés célú felhasználását, másfelől új konzulátusok megnyitását irányozza elő. Az okmányok aláírására g kínai—brazil diplomá-i ciai kapcsolatok létrejöttének 10. évfordulóján került sor. Peter Boenisch nyugatnémet kormányszóvivő szerint Ronald Reagan elnök „tréfája” egyáltalán nem mulatságos, nem olyan, amin nevetni lehetne. A szóvivő szerdal sajtóértekezletén az amerikai elnök „elszólásáról” is nyilatkozott. Az elnök miikrofonpróba gyanánt elhangzott kijelentése — hogy „törvényen kívül helyezték Oroszországot”, és „öt percen belül megkezdődik a bombázás” — olyan „tréfa”, amely Boenisch szerint jó volna, ha nem ismétlődne meg. Az amerikai külügyminisztérium szerdán első ízben kommentálta az elnök kijelentését, helyesebben nem is magáról az „elszólásról” nyilatkozott, hanem annak kapcsán azzal vádolta a Szovjetuniót, hogy eltúlozza, saját propaganda céljaira használja az ügyet. Az elnöki „tréfa” azonban nemcsak Moszkvában, hanem érthetően az egész világon visszhangot váltott ki. „Vannak dolgok, amelyekkel nem szabad viccelődni” — hangsúlyozta a Frankfurter Rundschau. A Stuttgarter Zeitung arra hívta fel a figyelmet, hogy „nemcsak a Kremlben húzzák meg a vészharangot, ha egy olyan ember, mint Ronald Reagan, a mikrofonpróbát a lehető legízetlenebb tréfára használja fel”. A Le Matin című francia lap szerint az eset megerősítette, hogy az elnök háborúpárti politikus. Bizonyságot kaptak mindazok, akik helytelenítik a jelenlegi kormányzat külpolitikáját — írta a Le Matin. A londoni The Times az elnöki viccelődés veszélyességére hívta fel a figyelmet. Most törhetik a fejüket azok a fehér házi szakemberek, akiknek feladata, hogy a közvéleményben kedvező képet alakítsanak ki az elnökről — állapította meg a brit lap. A Neues Deutschland szerint nem véletlen kisiklás volt a kijelentés. Az NDK lapja azt írta: nem hagyható figyelmen kívül, hogy az „elszólás” egybecseng a Pentagonnak a „korlátozott, megvívható és megnyerhető” atomháborúra vonatkozó elképzeléseivel. A Szovjetszkaja Rasszija című szovjet lap azt a következtetést vonta le, hogy az elnök valami humorosat lát a nukleáris háború megindításának lehetőségében. Az emberek azonban túl drágán fizettek a békéért, hogy ezzel tréfálkozzanak — szögezte le az, újság. A szovjet embereket nem ijeszti meg az ilyen katona-politikai fecsegés — mutatott rá a Krasz- naja Zvezda, a szovjet hadsereg lapja a kijelentés kapcsán. — Az egész világ számára ismert, milyen szégyenletesen végezték azok, akik már megpróbálták „törvényen kívül helyezni” a Szovjetuniót és a fegyverek erejével akarták megvalósítani céljaikat. A hivatalos kormányzati személyek csak nemhivatalosan járhatnak el, amikor megpróbálják megnyugtatni az Egyesült Államok közvéleményét Reagan elnök múlt szombati „tréfájával” kapcsolatban, az ügyet azonban korántsem sikerült elsimítaniok. A Szovjetunió bombázásáról szóló „tréfa” következményei ugyanis a hivatalos erőfeszítések ellenére jelentősek. Tegnap két nagy amerikai lap is elemezte az elnök „elszólásáNAPI KOMMENTÁR Ulsteri patthelyzet Az évszámok változnak, a hírek tartalma azonban sajnos nem: augusztus közepén évről évre a tüntetések, tiltakozó megmozdulások soráról érkeznek jelentések Észak-lrországból. Immár 15 éve ugyanis, hogy augusztus idusán a .brit, had^exeg egységeit . a hat grófságból áll, Nggi^Britanniához tartozó' í'arlbniáii'yb’án bevetették. A brit katonák először London- derryben, majd Belfast nyugati negyedeiben jelentek meg. Most, másfél évtizeddel később, a jelek szerint a helyzet szinte változatlan. Az elmúlt napokban például az váltotta ki a legutóbbi összecsapásokat, hogy a rendőrség kioltotta egy katolikus fiatalember életét, amikor gumilövedékekkel sortüzet adott le az Ír Köztársasági Hadsereg ' (IRA) politikai szárnyának tartott sinn fein párt belfasti főhadiszállása előtt összegyültekre. Két nap múlva a város egyik sportstadionjánál tört ki tömegverekedés, a rendfenntartó erők és katolikus fiatalok között. A helyi megfigyelők tehát valószínűleg nem csupán pesszimizmusuk miatt beszélnek patthelyzetről. Hiszen a brit fegyveresek továbbra is Ulsterben állomásoznak, rendszeresek a terrorcselekmények, a megtorló akciók, amelyeket a másik felekezet titkos szervezetei általában azonnal hasonló kegyetlenséggel igyekeznek megtorolni. Sőt, az erőszakhullám az idők során átterjedt Angliára is. Emlékezhetünk a botnbame- rényletek sorozatára, amelyek közt jó néhány (mint például a londoni Harrods nagyáruháznál történt múlt karácsonyi robbantás) ártatlan polgári áldozatok tucatjait követelte. „Reménytelen, keserű, végeérhetetlen konfliktus” — jellemezte a helyzetet Tony Benn, a munkáspárt egyik ve-, zéralakja, arra célozva, hogy a Thatcher-kormány próbálkozásai j az eltelt években nem vezettek semmilyen áttöréshez a vallási színezetet öltött, ám valójában mélyen gyökerező társadalmi-politikai válság megoldásában. A közvetlen londoni kormányzás bevezetése, a brit katonák fellépése annak idején valóban nem hozott eredményt, de nem ért el sokkal többet a Stormont, a 78 tagú észak-ír gyűlés újbóli létrehozása sem, mivel a katolikus pártok kezdettől fogva bojkottálták munkáját. Számukra ugyanis bármilyen kibontakozásnak, politikai rendezésnek össze kell , kapcsolódnia az átfogóbb problémával, vagyis Ulster és Írország egyesítésével. A protestánsok viszont erről hallani sem akarnak. Londonban pedig egyelőre kevesen látják be, hogy az észak-ír válság valóban nem oldható meg csupán a tartomány keretei között, s valamiképp — legalábbis elvileg hosszú távon — összefonódik az ír egység kérdésével. Igaz, a közvéleménykutatások eredménye fokozódó kiábrándultságot tükröznek, azt, hogy a brit lakosság egyre nagyobb hányada tekinti kilátástalannak az északír patthelyzetet. Sz. G. nak” nemzetközi kihatásait. A The New York Times vezető munkatársa, Hedriok Smith úgy vélekedett, hogy a „tréfa” következménye : komolyan veszélybe kerültek azok a próbálkozások, amelyek a választások küszöbén otthon és külföldön egyaránt megpróbálták kedvezőbb és békésebb színben feltüntetni Reagan külpolitikáját. A megjegyzés kellemetlen közérzetet váltott ki Nyu- gat-Európában és politikai kárt okozott az elnöknejt otthon is. Reagan az utóbbi időben azzal próbálkozott, hogy mérsékeltnek mutassa magát a nemzetközi politikában — ez az erőfeszítés most. jelentős mértékben károsodott. Egyúttal a „tréfa” megnehezített minden tárgyalást a Szovjetunióval is — állapítja meg a New York Times. Az ismert amerikai publicista, Joseph Kraft azt írja, hogy az elnöki elszólás „sókba kerül” a Reagan-kormányzatnak. „Azt mutatta, hogy a nukleáris fegyvereket illetően épp úgy, mint sok más területen, Reagan meggondolatlan elnök. Nagy kérdés, hogy az ország nem akar-e inkább megfontolt elnököt.” Kraft megállapítja: Nyugat- Európában azok, akik Reagant mindig is lövésre állandóan kész cowboynak tartották, most igazolva látják félelmeiket. A Szovjetunióval való viszony amúgy is rossz, de Reagan megjegyzése most tovább rontotta azt, s főként lerombolta azt az elnök által kialakítani szánt képet, hogy ő „a béke embere”. „Az Egyesült Államok nyilvános diplomáciája nagyon sokba kerülő veszteséget szenvedett” — hangoztatja cikkében Joseph Kraft. OKTATÁS, AMNESZTIA Ülésezik . a lengyel kormány Varsóban a lengyel kormány Társadalmi-Politikai Bizottsága Rakowski miniszterelnök-helyettes vezetésével az oktatás, az iskolaépítés, valamint az amnesztia ügyével foglalkozott szerdai ülésén. Egyebek között megállapítpt- *.tá!k;. ’Hóéy 9SPísk'ólá- és ,óvodaépítési terveket csak 87 százalékban teljesítették, — aminek elsősorban a kevés kivitelező, az anyaghiány, és a szállítási nehézségek a fő okai. Szó volt arról is, hogy a szeptember elsején kezdődő tanévben az állami iskolákban 8 millió diák tanul majd, őket félmillió pedagógus oktatja. Több tanintézetben kevés lesz a tanár és nem mindenütt vannak megfelelő képzettségű pedagógusok. A kormánybizottság értékelte a felsőoktatási intézmények helyzetét a * * * rektorválasztások után és megállapította, hogy a 89 egyetem és főiskola közül csak egyben nem volt még választás. A minisztérium a megválasztott rektorok közül négynek a személyét kifogásolta, közülük három helyett már újat választottak. A bizottság ülésén sző volt arról, hogy néhány felsőoktatási intézményben, főleg egyetemeken, ellenzéki eszméket terjesztenek a fiatalok között egyes oktatók. A kormánybizottság végül értékelte az amnesztia végrehajtását és megállapította, hogy a társadalom a közkegyelmet úgy fogadta, mint a politikai stabilizáció újabb bizonyítékát. Tovább bővült a Szovjetunió külkereskedelmi kapcsolata Az év első felében 1983. azonos időszakához képest 7,1 százalékkal nőtt a Szovjetunió külkereskedelmi forgalma, s elérte a 69,1 milliárd rubelt. Ebből az export értéke 35,9 milliárd, az importé pedig 33,2 milliárd rubel volt. A Szovjetunió jelenleg a világ 144 országával tart fenn külkereskedelmi kapcsolatokat. Kereskedelmi forgalmának 58,9 százaléka szocialista, 28,9 százaléka a fejlett tőkés, 12,2 Százaléka pedig a fejlődő országokra jut. A legjelentősebb külkereskedelmi partnerek a KGST tagországai. A' velük folytatott árucsereforgalom értéke 1984. első félévében 11,9 százalékkal volt nagyobb, mint. a múlt év azonos időszakában) .Magyarország jelenleg az NDK, Cséhszlovákia, Bulgáriai Lengyelország és Kuba után a hatodik helyet foglalja el 4308,1 millió rubeles összértékkel a' KGST kereskedelmi partnerek sorában. A nem KGST-tag szocialista országok közül a Szovjetunió a legnagyobb kereskedelmi forgalmat, 2655 millió rubel összértékben Jugoszláviával folytatta. Tovább növekedett, s 394 millió rubeles értéket ért el a Kínai Népköztársasággal fenntartott kereskedelem. ' Mint az Ekonomicseszkaja Ga- zeta című gazdasági lap elemzése megállapítja, a Szovjetunió változatlanul bonyolult feltételek mellett kereskedik a fejlett tőkés országokkal. Változatlanul érezteti hatását a nyugati országok gazdaságának bizonytalan konjunkturális helyzete. A tőkés országok, s közülük is elsősorban az Egyesült Államok reakciós körei továbbra is politikai céloknak igyekeznek alárendelni a gazdasági kapcsolatokat. Mindennek ellenére a Szovjetuniónak ezzel az államcsoporttal folytatott kereskedelme az idei első félévben mérsékelten, csupán 2,3 százalékkal nőtt. A Szovjetunió legnagyobb tőkés kereskedelmi partnere változatlanul az NSZK, 3829 millió rubeles félévi forgalommal. Ez 13,9 százalékkal több, mint 1983. első félévében volt. A második helyen Finnország, a harmadikon pedig Olaszország áll, amellyel a forgalom a múlt év első félévéhez képest 2,5 százalékkal, 2182 millió rubelre csökkent. A Szovjetunió és a fejlett tőkés országok kereskedelmi..'kapcsolatainak . további alakulása nagymértékben attól függ, milyen mértékű politikai realizmust tanúsítanak ezek az országok, . késznek mutatkoznak-e az egyenlő jogokon alapuló, megkülönböztetéstől mentes gazdasági kapcsolatok fenntartására — írja az Ekonomicseszkaja Gazeta. Ennek a készségnek ma még meglehetősen kevés jele van, s ezek az államok továbbra is gátolják a gazdasági kapcsolatok fejlődését a szocialista országokkal. Ennek egyik legutóbbi jele volt, hogy az Egyesült Államok nyomására to- váhb szigorították a bizonyos termékek szocialista országokba irányuló exportját megtiltó COCOM- listát y- állapítja meg a gazdasági lap. Gajdócsi István kitüntetése Az Elnöki Tanács dr. Gajdócsi Istvánnak, a Bács-Kiskun megyei Tanács elnökének, kiemelkedő tanácsi vezetői munkássága elismeréseként, 60. születésnapja alkalmából a Szocialista Magyarországért Érdemrendet adományozta. A kitüntetést csütörtökön a Parlamentben Sarlós István, a Minisztertanács elnökhelyettese adta át. A kitüntetés átadásánál jelen volt Romány Pál, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának első titkára. Elismerések népfront-munkáért A Hazafias Népfront Bács-Kiskun megyei Bizottságának kecskeméti székházában tegnap megemlékezést tartottak alkotmányunk ünnepe alkalmából. Iván Istvánná, a népfront megyei bizottságának alélnöke beszédében felvázolta azt az utat, amely a szocialista alaptörvény megalkotásáig vezetett. Ezt követően dr. Dobos László, megyei népfronteilnök nyújtotta át az elismerést jelző okleveleket a mozgalmi és a társadalmi munkában élenjáró személyeknek. A Hazhfias Népfront Országos Titkánsága Népfront Munkáért kitüntető jelvényt adományozott dr. Bognár Lajosnénak, a népfront megyei titkárhelyettesének, Herpai Lászlónak, fülöpházi népfrontelnöknek, Faragó Edénének, a kecskeméti hunyadivárosi népfrontbizottság elnökének, dr. Kiss Molnár Józsefnek, a fajszi nép- frontbizöttság elnökének, Sásdi Gyúlánénak, a csengődi népfront- bizottság titkárának és Flaisz Ferencnek, a keceli népfrontbizottság titkárának. Kiváló társadalmi munkás kitüntető jelvénnyel a megyei elnökség 15 aktivistát jutalmazott. A 40 órás munkahét bevezetésének tapasztalatai A Minisztertanács múlt év vér gi határozata lehetővé tette, hogy 1984. január 1-től kiszélesedjék azoknak az ipari és építőipari népgazdasági ágakhoz tartozó vállalatoknak, szövetkezeteknek köre, amelyek hetj 40 órás munkarendben dolgoznak. Korábban csak a két, vagy több műszakban, Illetve a folyamatos munkarendben dolgozóknak lehetett az általános 42 órás munkaidőnél rö- videbb, de legalább 40 órás a munkahetük. A rövidebb munkahétre való áttérésre ez év elejétől az egyműszakos munkahelyeken is megvan a lehetőség, azzal a feltétellel, hogy a vállalatok az emiatt kieső munkaidőt és termelést saját erejükből pótolják. Az államigazgatási szerveknél pedig március 5-től egységesen bevezették a 40 órás munkahetet. A Minisztertanács tegnapi ülésén áttekintette a 40 órás munkahétre való áttérés tapaszain tait. A rövidebb munkahét kiterjesztésének lehetősége csaknem 900 ipari'és építőipari vállalatnál,'’illetve szövetkezetnél foglal- koztatött-'mintegy' 1 rriilíió 400 ezer, dolgózót érint, s az első félév végéig 90 százalékuknál csökkentették a munkaidőt. A legtöbb helyen, az érintett vállalatoknak és szövetkezeteknek csaknem a felénél már az év első hónapjában bevezették a 40 órás munkahetet. Valamennyi vállalat belső erőforrásaiból, tartalékaiból pótolta az áttérés miatti kieséseket, nagyobbrészt a veszteségidők csökkentésével, a munka szervezettségének javításával, illetve a munka intenzitásának fokozásával, s csak kisebb részben technikai, technológiai fejlesztésekkel. A belső tartalékok mozgósításával a rövidebb munkaidő miatt nem csökkent az érintett vállalatok és szövetkezetek jövedelme, nem romlott pénzügyi helyzetük. A szocialista iparban például az első félévben 4 százalékkal volt magasabb a termelés, mint az előző év hasonló időszakában, s ezzel nemcsak a rövidebb munkahét miatti kieséseket, hanem a létszám csökkenését is ellensúlyozni tudták. A kivitelező építőipar teljesítményét vizsgálva is arra a következtetésre jutottak a szakemberek, hogy a termelés — egyébként is tervezett — csökkenésében nem játszott szerepet a 40 órás munkahétre való áttérés. A vállalatok és a szövetkezetek a heti munkaidőt általában a munkanap korábbi befejezésével csökkentették. Az építőiparban — az ágazat sajátosságaira való tekintettel —■ általában idénymunkarendet alakítottak ki, úgy, hogy a főidényben most is annyit dolgoznak naponta, mint korábban, a téli hónapokban viszont az eddiginél kevesebbet. A vállalatok jele.ntős része arra törekedett, hogy a heti munkaidő csökkentésével a pénteki nap legyen rövidebb. A felügyeleti szervek azonban ehhez csak igen indokolt esetben járultak hozzá. A 40 órás munkahétre való áttérés előkészítésébe a vállalatoknál a dolgozók széles rétegeit is bevonták. Különféle demokratikus fórumokon tárgyalták meg a felkészülési programokat. Több helyütt a dolgozók javaslatot ' is tettek a kieső munkaidőalap pótlására, elsősorban a veszteségidők csökkentésére. Volt, ahol maguk a- dolgozók javasolták, hogy a munkaidő kezdetének ne az számítson, amikor blokkolnak, harnem amikor a műhelybe érkeznék, Al munkások és az alka'l- mazóttak skitvte mindenütt vállalták, hogy azt a két órát, amivel a munkahetük rövidebb lett, teljesítményük növelésével ellensúlyozzák, ugyanakkor széles körben sürgették a vezetés hiányosságaiból adódó szervezetlenség felszámolását , A tapasztalatok szerint a heti munkaidő megrövidítése a gazdálkodás belső tartalékainak feltárására és hasznosítására irányította a gazdálkodó szervek figyelmét, sok helyütt új üzem- és munkaszervezési módszereket dolgoztak ki, illetve vezettek be. Az is általános tapasztalat viszont, hogy a vállalatoknál csak olyan mértékig foglalkoztak a tartalékok feltárásával, amennyire az elegendőnek bizonyult a kieső munkaidő pótlására, holott ennél még mindig jóval nagyobb lehetőségek rejlenek belső erőforrásaikban. A napi munkaidő módosítását a gazdálkodó szervezetek egyeztették a közlekedési vállalatokkal, ahol általában a menetrendek kisebb mértékű változtatásával igazodtak a dolgozók igényeihez, s így az áttérés a tömegközlekedésben nem okozott nagyobb fennakadásokat. Ugyanakkor a különféle hivatalok és szolgáltató egységek nyitvatartási, illetve félfogadási ideje' — bár egyes helyeken változtattak a korábbin — még mindig nem igazodik kellőképpen a dolgozók általános munkaidő-beosztásához. R^jt Szilvásváradon A VII. fogathajtó-világbajnokság ma reggel a bemutatással kezdődik, a Bükk lábánál fekvő Szilvásváradon. Hogy hatalmas ■küzdelem lesz, arról már tegnap minden résztvevő ■— 12 ország 46 fogathajtója — meggyőződhetett a hivatalos miaratonpálya bemutatóján. A 23 650 méter hosszú pálya nagy részén ugyanis felfelé kell hajtani a fogatoknak. A világbajnoki cím védője, a holland Velstra izgatottan szemlélte a nehéz akadályokat, és Fü- löp herceg, a Nemzetközi Lovas Szövetség elnöke, aki a brit csapat tagja, gondterhelten ért a felújított lovasstadionba a pályabemutató végén. A külföldi szakemberek szerint Velstra legnagyobb ellenfele á világ legjobb hajtója, Bárdos György lehet, aki ugyan' az idén Windsorban kikapott a címvédőtől, és lóelhullás is akadályoztá felkészülését, de már oly sokszor bizonyította, hogy a legnehezebb helyzetből is kivágja magát,. Jó esélyt adnak a fiatal Juhász Lászlónak is, akinek bemutatkozása a nemzetközi porondon két évvel, ezelőtt kitűnően sikerült, hiszen újoncként bronzérmes lett a világbaj nokságon. Tegnap délután a szilvásvára- di SZOT-szállóban, ahol a versenyzők laknak, megtörtént a sorsolás. A magyar csapat nem panaszkodhat, a hetes számot húzta, ami azt jelenti, hogy a mezőny második felében indul. A szakvezetés kijelölte a kilenc válogatott közül a csapatversenyben szereplő három magyar hajtót. A várakozásnak megfelelően a csapattagok: Bárdos György, Juhász László és Fülöp Sándor. A világbajnokság műsora: 17- én (péntek) 8.30 óra: Bemutatás, lovasstadiön. 15.30: Ünnepélyes megnyitó. 18- án (szombat) 8.00: Díjhajtás, A csoport. 12.00: Lovasbemutatók. 13.00; Díjhajtás, B csoport. ■ 19- én (vasárnap) 8.00—19.00: Maratonihajtás, a rajt és a cél a lovasstadionban lesz. 20- án (hétfő) 9.00: Akadályhajtás, B csoport. 13.00: Akadályhajtás, A csoport. 15.00: Ünnepélyes záró gálaműsor, eredményhirdetés, majd a Magyar Állami Népi Együttes műsora. j i A REÁLISAN GONDOLKODÓ EMBERT NEM IJESZTI MEG A FECSEGÉS Reagan elnök kijelentésének visszhangja
