Petőfi Népe, 1984. augusztus (39. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-16 / 192. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AI MUMP BÁCS-KISKUN M MTU BÍZOTT* A« AM AK NAPILAPJA XXXIX. évi. 192. szám Ári: 1,40 Ft mi. augusztus 16. csütörtök |/ Alapanyagot várnak a gépek, jó ellátást a fogyasztók (3. oldal) A megye tartósítóipari üzemeiben — hűtőházban, konzervgyárban — a legnagyobb munka csak ezekben a napokban kezdődik. Késve értek a zöldségfélék, gyümölcsök és a csemegekukorica is, amit a Bajai Hfitőházban a múlt héten, a Kecskeméti Konzervgyárban (felvételünkön) hétfőn kezdtek feldolgozni. A kecskeméti gyárban négy mezőgazdasági üzem tegnaptól már naponta 250 tonna kukoricát szállít, .de az ösz- szes mennyiség várhatóan így is kevesebb lesz, mintegy 20 százalékkal a tervezettnél. Most fellendülőben van a kereslet, a kecskeméti és bajai feldolgozó a csemegének 90 százalékát exportálja. A Bajai Hűtőházban tapasztaltakról lapunk harmadik oldalán közlünk riportot. LENGYELORSZÁG Folytatódott a stabilizáció Kedden ülést tartott a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizottsága. A testület egyebek között megállapította, hogy az országban folytatódott a stabilizációs folyamat és egyúttal hangsúlyozta, hogy a parlament által elfogadott amnesztiatörvény egyetértésre talált a társadalomban. Az amnesztiát úgy fogadták, mint a párt és a néphatalom fontos lépését a nemzeti egyetértés megteremtésének útján. A közkegyelem egyidejűleg hozzájárul ahhoz, hogy az állampolgárok az eddiginél is jobban támogassák az ország belső rendjének erősítésére tett lépéseket és a társadalmi, illetve üzemi fegyelem és egyetértés növelését célzó erőfeszítéseket. A LEMP PB hangsúlyozta azt is, hogy a Központi Bizottság következő ülésének előkészítése alkalmával a pártszerveknek fontos feladata lesz, hogy a jövő terv üzemi konzultációja során folytassák a párbeszédet a dolgozókkal, a társadalommal, különös figyelemmel a munkások véleményére. Ezenkívül fölhívták a területi szervek figyelmét arra, hogy a helyi választási programok végrehajtásakor gyorsan és megfelelően reagáljanak a választási kampányban elhangzott javaslatokra. Szigorúbb a minősítés, gondosabb munka kell Tegnap Kecskeméten tanácskoztak a HUNGARO- FiRiUCT Vállalat Export Almatársaság taggazdaságainak szakemberei. A Békés, Csongrád, Pest, Nóg- rád és Bács-Kiskun megyei termelőszövetkezetek és áfészek képviselői beszámoltak az idei almater- melés helyzetéről. , Dr. Kalácska Sándor, a HUNGARQFIRUCT osztályvezetője elmondta, hogy a felmérések szerint a tavaszi fagyok és a nyári aszály, nem kevésbé a jégverés mennyiségi és minőségi gondokat okoz. A szovjet exportra szánt alma a legnagyobb mennyiséget teszi ki évek óta. A termelőgazdaságok kapacitásuknak és a gyümölcs érésének megfelelően kezdhetik a szállítást. A szovjet partner megszigorította a minőségi kívánalmakat. Az átveendő árut az országhatáron vizsgálják, ott is minősítik. Elsősorban a tárolhatóság szempontjait tartják szem előtt, de az alma nagyságát, sőt a válogatás, csomagolás milyenségét is szintén figyelik. Ezek szerint egy ládába csak azonos fajtájú és méretű almák csomagolhatók. Megszorítás az is, hogy az úgynevezett Szabolcs-lá- da ez év december 31-ig használható. Csak szabványos, nem sérült, tiszta ládákban lehet szállítani az árut, ha ezzel lesz esetleg gond, a partner nem veszi át. A minőségi követelmények ismerte• Hűtő- kamionnal szállítják a gyümölcsöt a ZÖLDÉRT kecskeméti tárházából. tésére a szovjet partner segítségével Nyíregyházán és Vaján rendeznek bemutatókat. A HUNGAROFRUCT némileg módosította az idén a téli alma felvásárlási árait. Ezzel is segíteni kívánják a lanyhuló termelési kedv fellendítését. A tanácskozáson szó esett arról is, hogy az első félévben a gyümölcsexport elmaradt a várakozástól. Ennek ellensúlyozására várják a termelőktől az őszibarackot, a szilvát, a körtét és a csemegeszőlőt. A kedvezőtlen időjárás miatt az idén még nem tudott a vállalat például dinnyét külföldre .szállítani. De jó piaca várható a paprikának, a paradicsompaprikának, a paradicsomnak és a vöröshagymának. A Bács-Kiskun megyei ZÖLDÉRT Vállalat szakembere, Gedai László áruforgalmi osztályvezető, hozzászólásában kifejtette, hogy a megye lakosságának ellátását elsőrendű feladatként kezelik, úgy almából, mint egyéb gyümölcs- és zöldségféléből. (Hogy milyen áron, arról nem volt szó.) Felhívták a termelők figyelmét, hogy fordítsanak az eddigieknél még nagyobb gondot a gyümölcsök szedésére, csomagolására, és vegyék figyelembe a szállítás szervezésének szempontjait a betakarításkor. G. E. KEVÉS A CSAPADÉK ÉS A NAPSÜTÉS Nagy változékonyság az időjárási adatokban Május végén, a leesett csapadék ismeretében, kissé fellélegeztek a Bács-Kiskun megyei mezőgazdászok is. Aztán jött a hűvös, az ötven éves átlagnak körülbelül megfelelő csapadékot hozó június és a rendkívül száraz, napsütésben szegény július. A múlt hónap rendkívüli változékonysága- erősen megviselte a növényzetet, a zöldségfélék nehezen tűrték a nagy hőmérséklet- ingadozásokat, , a nagyüzemi kukorica-, napraforgó- és cukorrépatáblák esőre szomjaztak. Augusztus első felében a meteorológiai megfigyelések adatai némiképp megközelítették a sokéves átlagot. Kivétel ez alól a csapadék volt. így az immár több éve tartó aszály — a néhol kellemetlenséget okozó — felhőszakadások vízmennyiségével sem enyhült. Az utóbbi három év sorozatos csapadékhiánya miatt a talaj nedvességtartalma 50 százalékkal csökkent. A Kecskeméti Agrometeorológiai Obszervatórium mérőtelepén például három .éve a talajvízszintet 150—170 centiméter között észlelték. Most mérni sem lehet. A Duna—Tisza közén még a mélyebb kutak közül is több kiszáradt. Az 1983—84-es gazdasági évben — ezt október elsejétől számítják — a leesett csapadék az obszervatórium mérései szerint 338 milliméter volt, süni 123 milliméterrel marad el az ötvenéves átlagtól. A megyében levő csapadékmegfigyelő állomások szakemberei kiszámították azt is, hogy 1981. január 1-től napjainkig például Tiszakécskén 459, Izsákon 453, Kalocsán 358 milliméterrel kevesebb eső hullott, mint a sokéves átlag három évre számított mennyisége. Tehát ezeken a helyeken ennyivel kevesebb vizet vehetett fel a talaj, és így a növényzet is. A múlt hónapban a levegő hőmérséklete sem érte el a megszokottat, így a növények fejlődése elmaradt. Mintegy két-három hetet késett a vetemények és a szántóföldi növények érésének, illetve növekedésének ideje. Érdekes azonban, hogy júliusban mérték 1901 óta a legmagasabb hőmérsékletet is, 35 Oelsius-fo- kot. A nagy ingadozást mutatja, hogy öt nappal előtte viszont a talaj mentén csupán 5,9 fokot mutattak a hőmérők. Ebben a hónapban ez a meteorológiai érték nagy változást nem mutat. A talaj hőmérséklete összefügg a levegőével, így ez szintén nem érte el a sokéves átlagot. A légnedvesség értékei júliusban kevesebbet mutattak, augusztus első 12 napjának adatai viszont meghaladják az átlagot. A növényeknek a leesett eső és a légnedvesség szinte az utolsó órában érkezett. Növénybiológiai szempontból a múlt hónap napsütéses órái is kevésnek bizonyultak. Ebben a hónapban valamivel kedvezőbb a helyzet, mivel az átlag 87 óra, az idén augusztusban viszont 102 órát sütött a nap. Július elején Bács-Kiskun megye bácskai részét érte nagy természeti csapás, augusztus elején pedig szinte az egész megyéből jelentettek kisebb mértékű jégverést. Az obszervatóriumban összeállított adatsorok azt mutatják, hogy időjárásunk 7—10 évenként változik. Most egy aszályos időszak közepén tartunk. A mező- gazdasági nagyüzemek az utóbbi évek legnagyobb vízmennyiségét vették igénybe öntözésre. A vízutánpótlásnak ezt az eszközét mindenképpen szükséges fejleszteni, hogy biztonságosabbá váljon a termelés a Duna—Tisza közén is. ÉRINTETT A KECSKEMÉTI ÉS A KISKŐRÖSI GYÁR IS Felszámolják az Irodagépipari és Finommechanikai Vállalatot Az ipari miniszter határozatot hozott az Irodagépipari és Finommechanikai Vállalat (IGV) felszámolására, mivel a vállalat gazdaságos működése nem biztosítható. Az IGV már hosszabb ideje veszteségesen dolgozik, a műszaki fejlesztésben elmaradt, a termelés gyakran akadozott, s a.vállalat jelentősen eladósodott. Mindebben közrejátszottak külső hatások is, sújtotta a vállalatot a világpiaci recesszió, továbbá nehezítették helyzetét a szabályozás szigorú feltételei. Az új követelményekhez a vállalat nem tudott alkalmazkodni, ehhez gyengének bizonyult szervezettsége és vezetése., A kedvezőtlen helyzeten az 1982-ben végrehajtott igazgató- váltás sem segitett, nem tudott javítani a termelés szervezettségén, nem tudta megteremteni a feltételeket a gyártmányszerkezet megújításához, a gazdálkodás javításához. Mivel törekvései nem jártak sikerrel, ez év első napjaiban szanálási eljárás indult, miniszteri biztost neveztek ki, és tárcaközi bizottságot is létrehoztak a helyzet rendezésére. A termelőmunka azonban a szanálási eljárás idején tovább romlott, sok dolgozó kilépett, az anyagellátási problémák súlyosbodtak. Az érintett kormányzati szervek egyetértettek abban, hogy a vállalat szervezetét mai formájában nem lehet fenntartani. Időközben a Telefongyár megvásárolta az IGV kiskőrösi finommechanikai gyárát, ahol elsősorban fénymásológépeket állítanak elő, az MMG Automatika Művek pedig a kecskeméti gyárat vette meg, ahol pénztárgépek készülnek. Ezzel a két gyár nem vált ugyan az IGV jogutódjává, de a Telefongyár vállalta a fénymásológépek, az MMG Automatika Művek pedig az elektronikus pénztárgépek további gyártását. Ezt követően a vállalat budapesti és vásárosnaroényi gyárának sorsáról kellett dönteni: ezeket a gyárakat gazdaságilag erős vállalatba olvasszák-e, vagy jogutódlás nélkül felszámolják és telepeit, felszereléseit így adják el a jelentkező vállalatoknak. Az elemzések alapján az illetékesek az utóbbi megoldást választották, s így a felszabadulás óta most fordult elő hazánkban első ízben, hogy jogutódlás nélkül felszámoltak egy jelentős vállalatot. A Medicor Művek bejelentette, hogy kész a budapesti és a vá- sárosnaményi gyárat megvásárolni és szeptember 15-ig nyilatkozik arról, hogy a két gyár gyártási profilját —^ írógépek, elektromechanikus pénztárgépek és lap- másológépek gyártását — át kí- .vánja-e venni. A felszámolás folyamata hivatalosan tegnap kezdődött el, és az év végéig tart. Az Ipari Minisztérium megnyugtatónak tartja, hogy a most felszámolás alatt álló vállalat valamennyi részlege olyan vállalathoz kerül, ahol hagyományai vannak a finommechanikai kultúrának. A korábbi években pontosan megszabták: az épülő lakótelepeken hány lakásra, vagy lakosra mennyi óvodára, bölcsődére, ABC-áruházra, gyógyszertárra, orvosi rendelőre, szolgáltatóházra van szükség. S építették mindezt' — többkevesebb késéssel a lakások átadása után — az úgynevezett célcsoportos beruházásokra szánt pénzből. Aztán -kiderült: nem vagyunk egyformák. Azaz: nem minden lakótelepen uniformizáltak az igények, még ha a lakások tökéletesen egy kaptafára készültek is. Az építésre fordítható összeg pedig mindinkább zsugorodott. Ezért ma már az létesül belőle, ami azon a helyen valóban a legszükségesebb. Hiszen egy régi városrész szomszédságában igazán kár ugyanannyi üzletet létrehozni, mint ott, ahol nincs meglevő hálózat, amelyet az új lakók is igénybe vehetnének. A szolgáltató hálózat kialakításáért, a lakónegyedek ellátásáért eddig is felelősséggel ' tartoztak a• városrészek gazdái, a tanácsok. Az új idők új követelményei azonban a felelősség rugalmasabb és árnyaltabb értelmezését teszik szükségessé. Ezt igényelte például a hazai szolgáltató hálózat szervezeti korszerűsítése is, amely — amint az ismert — több mint két éve kezdődött meg. A döntést az a felismerés motiválta, hogy a főképpen tartós fogyasztási cikkek javítására szakosodott országos hatáskörű szolgáltató vállalatok már nem tudtak rugalmasan alkalmazkodni a helyi, váltakozó igényekhez. Már azért sem, mert a túlzottan centralizált szervezet, a nagy adminisztráció ezt megakadályozta. Ezért került sor — központi intézkedéssel — arra, hogy korábbi formájában megszüntették az AFIT trösztöt, valamint a Gel- ka vállalatot, és a legtöbb szervizből önálló kisvállalat alakult szerte az országban, előbb a megyékben, majd tavaly a fővárosban is. Ezek felügyeletét pedig mindenütt a tanácsok, mégpedig a helyiek látják el. Így hát nemcsak a szervizeknek kellett és kell vizsgázniuk gyorsaságból, alkalmazkodóképességből, vevökapcso- latokból, fogyasztói érdekvédelemből, hanem a tanácsoknak is. A szolgáltató — ez régi igazság — akkor lesz igazán tisztességes, ha a saját bőrén tapasztalja, hogy másképp nem tud megélni, mert esetleg nem marad talpon a kialakuló versenyben. Addig is azonban, HSHBBBUBHflHHHMIHMMI amíg ennek feltételeit megteremtjük, a tanácsoknak kell az eddiginél nagyobb figyelmet fordítaniuk a fokozott ellenőrzésre, mert az ő feladatuk az árak ellenőrzése, s az érdek- védelem sok más módja. Ezt a munkát sok ezer társadalmi aktíva segíti az országban. És mivel a fogyasztói árak színvonalát a termelői ár alapvetően meghatározza, már ennek képzése során is érvényesülnie kell a tanácsi ellenőrzésnek, például a szabályok szigorú betartásában, és az indokolatlan áremelések megakadd lyozásá ban. Újdonság az is, hogy, akár a gazdaság más területein, a szolgáltatásokban is < megváltozott a közvetlen, irányító szerep. Az ellátás felelősségét korábban a tanács úgy érvényesítette, hogy ha egy utcában már dolgozott mondjuk egy órásmester, a második jelentkezőnek nem adta meg az iparjogosítványt. Ma már azonban a tanács illetékes osztálya köteles kiadni az engedélyt — természetesen akkor, ha nincs kizáró ok —, és a versenynek kell eldöntenie, hogy a kettő közül ki állja meg jobban a helyét. Amint az életből vett, felsorolt példák bizonyítják, a tanácsok feladatai a korábbi automatizmusok megszűntével valóban differenciáltabbakká váltak. Az eddigi közvetlen beavatkozás helyett többnyire közvetett módszerekkel kell orientálniok, a lakosság jobb ellátására ösztökélniök a szol-, gáltatókat. V. Zs. SS ■' 33 ' ? fjggEBSffiS r- '. ELMARAD AZ ALMADÖMPING
