Petőfi Népe, 1984. július (39. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-11 / 161. szám
1984. Július 11. • PETŐFI NÉPE • S EGY ÉLET ÁLLOMÁSAI ri növényeket termeszt, de jelentős a szarvasmarha- és a sertéstenyésztés, valamint a melléküzemági tevékenység. Nemcsak erre vagyunk büszkék, 'hanem arra is, hogy jelentősen fejlődött a közös gazdaságban a szociális ellátottság. A községfejlesztésben is jelentős eredmények születtek, főleg Bököd és Borsód egyesítése után. Utaik, járdák épültek, jelenleg a tanácsházát bontják a községbeliek társadalmi munkáiban, hogy helyén felépüljön az új.1 A művelődési házat is felújítottuk, de fontos az is, hogy évente 10—n új ház épül* a községben ... Csóka Sándor sorolta tovább a község, az itt lévő gazdasági egységek eredményeit, de szót ejtett a gondokról, a nehézségekről is. Hatvanévesen 'is olyan lelkesen ecsetelte a községre, a pártbi-/ zottságna váró feladatokat, mintha csak most kezdené a munkát. A nyugdíj, a jól megérdemelt pihenés pedig már kopogtat az ajtón. — Tudatosan készülök a nyugdíjas évekre. Az elvtársak elégedettek a munkámmal, s jóváhagyták, hogy a pártértekezletig én vigyem az ügyeket. Utána? Dolgozom a kertben, a háztájiban, virágmagot termesztek, sertéseket nevelek. Két gyermekem és két unokám van, rájuk is több idő jut majd a nyugdíjba vonulás után. S mégis, úgy vélem, mindez nem köti le az energiámat. A közéleti tevékenységet párttagként tovább folytatom, mert ezt nem -lehet abbahagyni! Gémes Gábor Az üdültetés kérdőjelei A NAPKÖZIS PROGRAM LEGYEN RUGALMAS, ÉRDEKES Egész napos nevelés az iskolában A kedvezményes üdültetéssel kapcsolatos összes állami kiadás ma több mint négymii- liárd forint, s ennek mindössze 22—23 százalékát térítik meg a beutaltak. De Hőik? Igaz-e, hogy a kedvezményes üdültetés egyfajta anyagi támogatás mindazoknak, akik a családi és az anyagi helyzetük miatt másként nem üdülhetnek? Reprezentatív vizsgálatok bizonyítják, hogy az olyan családok háromnegyed része, ahol a havi egy főre jutó jövedelem 1500 forintnál alacsonyabb, még soha nem jutott el ilyen üdülőbe; ahol pedig az egy főre jutó jövedelem 3000 és 4500 forint között mozog, ott a családok 41—43 százaléka kapott legalább egyszer beutalójegyet az elmúlt öt évben. Visszájára fordult volna a szociálpolitikai jószándék? Ez sem ilyen egyértelmű. Az üdülési szokásokat és lehetőségeket nemcsak a mindenkori jövedelmi viszonyok motiválják. Az életformának eleve meghatározó szerepe van: például, hogy aktív dolgozókról vagy nyugdíjasokról, gyermekes családokról vagy gyermektelenekről van-e szó? Az sem mellékes, hogy kinek mennyi az évi szabadsága, hogy milyenek a lakáskörülményei; kinek milyen az egészségi állapota, van-e nyaralója, telke, hétvégi háza, s mi.több: évi szabadságát valóban pihenéssel óhajtja-e eltölteni, vagy a második gazdaság fogalomkörébe sorolható pénzkeresettel, jövedelem-kiegészítéssel. Mindezek végiggondolása után is félő, hogy az üdültetési gyakorlat lényegében szembe került a szociálpolitika Másfél száz kombájn vevőre vár N emrégiben töltötte be 60. életévét Csóka Sándor, a bácsbokodi pártbizottság titkára. Szerény, csendes ember, akinek mindennapjait két dolog tölti ki: a pártmunka és a család. Messziről indult, mint általában az ő korosztálya. A bi- hartordai cipész fia ugyan milyen szakmát választhatott volna? Cipész lett ő is. A pártnak 1945; ben lett tagja, s 1949-ig ült a bankli mellett, talpalta, sarkalta a cipőket Budapesten, . Kisszálláson. Az 1950-es év fordulópontot jelentett életében: közigazgatási Iskolába küldték, s ennek elvégzése után Bácsbokodon a tanácsi, majd két évig a pártapparátusban dolgozott, azután ismét a közigazgatáshoz került. Az élet nem mindig volt kegyes hozzá, mert a hatvanas évek elején egy nézeteltérés miatt állás nélkül maradt. Akaratereje, párthoz való hűsége nem tört meg, sőt... Portásként, rendészetvezetőként, iparitanuló-f etetésként,, távol a család jótól - elvégezte a Politikai Főiskolát. — Nehéz volt egyedül — emlékezett vissza —, nagyon vágyódtam a ..családom után. Az elvtársak 1968-ban - visszahívtak Bajára, a pártapparátusba dolgozni. Később Hercegszántón tevékenykedtem, 1970-től pedig Bácsbokodon töltöm be jelenlegi, választott funkciómat. A több mint másfél évtized ilyen beosztásokban nem kevés, s a Bácsbokodon töltött idő rajta, de a községen sém múlt el ' nyomtalanul. Amikor a faluba került, mindössze négy alapszerAz általános iskolákban az elmúlt tanévben hasznosították az ötnapos munkarendre való áttérés és a kialakult gyakorlat esetenként negatív — tapasztalatait, és szinte mindenütt felülvizsgálták az iskolai életrendet — tájékoztattak a Művelődési Minisztériumban. Pozitív folyamat, hogy. kialakulóban vannak a tanulók egész napos foglalkoztatásának korszerű szervezeti és tartalmi keretei: ma már minden második általános iskolai tanuló részt vesz az egész napos foglalkoztatás valamely szervezett formájában. Az illetékesek azt remélik, hogy ezek tartalmukban egyre inkább megfelelnek majd a nevelő iskola iránt megnyilvánuló társadalmi igényeknek. Sajnos a napközi otthonok anyagi, tárgyi feltételei az elmúlt tanévben romlottak, noha a tanácsoknál éppen e költségvetési rovaton évről évre tetemes pénzmaradványok képződnek. Ugyancsak rosszabbak lettek a napközi otthonok személyi feltételei: a napközis nevelők 11,3 százaléka képesítés nélküli. Megállapították: a feltételek gyengülése miatt mind jobban szétforgácsoA bácsbokodi párttitkár vezet volt, most nyolc alapszervezetben 270 párttag tevékeny* kedík. Évente 13—15 új tagot vesznek fel, de a pártbizottság irányításával dolgozik, kiválóan, két alapszervezetben a 170 KISZ- tag is. A fiatalok a múlt évben nyerték el a KISZ KB Vörös Zászlaját. Nagyon aktívak a munkában, a közéletben, a közművelődésben. — A gazdasági fejlődés nagy léptekkel haladt előre, ami természetesen nem az én érdemem. Három Új üzem létesüli: a sütő, a költségvetési és a DÉMÁSZ- télephely. A vajüzemet 140 milliós költséggel modernizálták, a termelőszövetkezetben megvalósult a szakosodás. A 4300 hektáros gazdaság takarmány- és ipalódik a napközis tanulók szabad ideje, s ez nagymértékben rontja a napközi otthonok nevelő munkájának színvonalát. A tanulók fáradtsága is oka annak, hogy a szorgalmi idő gyakran elhúzódik, ám a - házi feladatok elvégzése mégis elmarad. Több iskolában gond,.hogy a napközis munkarendet nem sikerült megfelelően ösz- szeegyeztetni a szakkörök, klubok tevékenységével, s így a napközisek egy része nem vehet részt abban. A gondok mellett pozitív változtatásokat is tapasztaltak a minisztérium szakemberei: például az iskolák egyre jobban alkalmazkodnak a szülők munkaidejéhez, bár gyakori a konfliktusforrás: egy-egy napközis nevelő olykor mereven ragaszkodik ahhoz, hogy a tanuló a napközi nyitásától zárásáig ott-tartózkodjék akkor is, ha a szülő szívesen vinné haza korábban. A szabadidő-tevékenységek szervezésében egyre több iskolában élnek a korszerűbb, formákkal is, így például a csoportközi foglalkozásokkal, klubok szervezésével, a közművelődési intézmények által felkínált programokkal. A Művelődési Minisztérium illetékesei szerint az 1985/86-os tanévben a tanulók egész napos foglalkoztatását úgy kell megszervezni, hogy emelkedjék a napközik nevelő munkájának színvonala. Az iskolák nagyobb szerepet vállalnak tánuloik , . szabadidős programjának megszervezésében, a kötelező, az alternatív és a szabad foglalkozásokat egységes tevékenységi rendszerbe szervezik. Bátrabban kell beépíteni az iskolai egész napos nevelésbe az intézményén kívüli — közművelődési, sport — „szolgáltatásokat” is. A tanulók szabadidős programjainak szervezésekor figyelembe veszik a Hazafias Népfrontbizottságok, a KISZ-szervezet, az úttörőcsapat kezdeményezéseit, valamint az üzemek, a szövetkezetek, az intézmények támogatását. A szakértők javaslata: az egész napos foglalkoztatás tartalmi, szervezeti korszerűsítésében az intézmények bátrabban 1 éljenek az új — jogszabály által is biztosított — lehetőségekkel: az iskolaotthoni és a klubnapközis formákkal. Az aratáshoz gépből, alkatrészből az elmúlt éveknél kedvezőbb az ellátás. A legnagyobb forgalmazó, az AGROTEK a tavalyihoz képest mintegy 10—12 százalékkal növelte készleteit, hogy műszaki eredetű hiányok ne akadályozzák a munkákat. Ez évre összesen 1052 kombájnt szerzett be a vállalat, döntő többségükben a szocialista országokból. Ebből 10O—150 még a raktárakban vár eladásra. Äz elmúlt napokban megélénkültek a rendelések, a jó terméskilátások nyomán az üzemek egy része most határozta el új kombájn beszerzését. Alkatrész-utánpótlásról mintegy kétmilliárd forint értékben gondoskodott az AGROTEK, de jelentős tételeket szereznek be más kereskedelmi vállalatok is. Jelenleg az AGROTEK-nél hozzávetőlegesen százezerféle alalapvető céljával. Ezért is fogalmazódnak meg különböző javaslatok, amelyek szerint a jelenleginél jóval differenciáltabb és a családi jövedelem nagyságához igazodó térítési díjrendszert kellene bevezetni>' A jövedelmi wiszönyok, a család anyagi helyzete és élet- körülményei szerinti differenciálást csak a közvetlen munkahelyeken végezhetik el —, ha lenne erre mód és lehetőség. De nincs. A térítési díjrendszer a jövedelmektől független: ugyanannyit fizet a betanított munkás, mint a nála jóval többet kereső kvalifikált szerszámkészítő, aki ráadásul esetleg még „géem- kázik” is ... Elvileg. A gyakorlatban mégsem kell feltétlenül ugyanannyit fizetnie. A SZOT-ban ugyanis azt ajánlották, hogy a fixtérítésű beutalójegy mellé — a szociális helyzettől függően — további kedvezményekre jogosító ingyenes utalványokat mellékelhet a helyi szakszervezet. Tavaly 20 ezer ilyen utalványt bocsátottak ki, illetve osztottak szét, s az egyes ágazati szakszervezetek is éltek e lehetőséggel. Ez kedvező fejlemény! A kedvezményes üdültetés másik nagy kérdése: miközben az üdülők évről évre főbb vendéget fogadhatnak és évről évre többen jutnak el az üdülőkbe, vajon miért csökken az üdülők kihasználtsága? A vállalati, a szövetkezeti és az intézményi üdülők kihasználása alig éri el a 60 százalékot. A SZOT-üdülők fele egész évben nyitva tart, s még az időszakos üdülők is 9—10 csoportban fogadhatják 130— 140 napon át a vendégeket. A katrész áll raktárban. Egy részük — 5—6 ezer-féle — hazai termék. Ugyanis azokra az alkatrészekre, amelyeknek szállítása az elmúlt évek tapasztalata szerint bizonytalan volt, illetve gyakran akadozott, a vállalat gyártót keresett. így a korábban hiánycikklistán szereplő csapágyak, tengelyök, kuplungok, szerkezeti és motorikus részek túlnyomó többsége kapható a MEZŐGÉP Tröszt vállalatai, a különféle szövetkezetek, gmk-k, magángyártók jóvoltából. Előfordul azonban, hogy néhány itthon gyártott árucikk is késik. Az E—516 kombájn magfelhordó láncának előállítására vállalkozó kéziszerszámgyár például még az elmúlt évi lemaradását sem pótolta, s az idei rendelésnek is csupán. 50 százalékát igazolta vissza. Ezen túlmenően az idén is előfordulhat hiány 2—300 alkatrészből, vállalati időszakos üdülőik — < úgymond az igényekhez iga- I Zk/dva — mindössze 80—90 ■ napig tartanak nyitva, vagyis hat turnust fogadhatnak csak. i Ha nem így lenne, ha a SZOT-üdülők nyitvatartási ! rendjéhez igazodnának, akkor I minden beruházás nélkül 150— 200 ezer emberrel több juthatna a kedvezményes üdüléshez. De nem juthat, mert az egyik helyen — különböző megfon- B tolásokból — nem akarják, a másik helyen meg — megfelelő létesítmények híján — B nem tudják széthúzni az üdülési szezont. Az egyik helyen esetleg a főszezonban is vannak üres szobák, a másik helyen elő- és utóidényben is mennének az emberek, ha lenne hova. De nincs, mert az egyik vállalat nem segít a másikon. Miért is segítene, ha egyszer azt sem tudja, hogy kin segíthetne, miért szervez- B né az efféle „vállalatközi” üdültetést? De miért nem szervezi más? Miért ne szervezhetnék például a SZOT-nál, ahol a legnagyobb gyakorlattal és tapasztalattal — s a jelek szerint nem rosszul — intézik a kedvezményes üdültetést? Ehhez persze az egész üdültetési ■rendszer gyökeres szervezeti ■reformjára lenne szükség, ami — az első pillantásra úgy tűnik — hátrányosan érintené az üdülőket fenntartó vállalatokat. De csak úgy tűnik ... Mert e vállalatok mindig is panaszkodtak amiatt, hogy egyre több szociális terhet kell vállalniuk, s napjainkban egyre többen szabadulnának —, ha tehetnék — a legkülönbözőbb szociális intézményektől és tennivalóktól. V. Cs. így többi között kevés a raktáron egyes kombájnokhoz a levegőszűrő-betét, s a traktorke; rekekhez a gumiköpeny. Az AGROTEK a gyors alkatrész- utánpótlás biztosítására budapesti raktárában telefonügyeletet tart az aratás alatt, és számítógépes nyilvántartás alapján néhány percen belül „lehívja” a kért alkatrészt. A forgalmi adatok szerint az elmúlt egykét évben csökkent' a hívások száma, ami jelzi: az üzemek igyekeznek tákarékosabban gazdálkodni, s egyre gyakoribb, hogy új alkatrészek vásárlása Helyett a meglévők javítását vállalják. Az AGROTEK alkatrészraktárának ügyeleti száma 630-066. Naponta reggel 7-től este 7 óráig, szombaton reggel 7 órától délután 5-ig, vasárnap pedig reggel (téli 1 óráig hívható. A TÁRGYALÓTEREMBŐL: Rúgások digócipőben Mikor és miért indult el a lejtőn Csortos József, huszonkét éves fiatalember, kiskunmaj- sai lakos, akinek ideiglenes lakása Kiskunfélegyházán, a Horváth Zoltán utca 28. szám alatt volt, s akit a napokban életfogytiglani fegyházra ítélt a megyei bíróság? Az okokat mindenképpen a nevelés hiányosságaiban, a személyiség fejlődési zavarainak, rendellenességeinek a szükségesnél jóval később történt felismerésében kell - keresnünk. Csortos szülei akkor váltak el, amikor a fiú1 mindössze hétéves volt. Az anya egymagára maradt gyerekeivel, akik iskolába jártak. Józseffel már kezdetben bajok voltak: csavargóit, kisebb bűn- cselekményeket követett el, s emiatt ötödikes korában állami gondozásba helyezték. Itt, a szigorúhb és rendszeres * követelmények, a zárt közösség, a/ fegyelem megmutatta hatását, s Csortos József elvégezte a nyolc általánost, utána szakmunkásképzőbe került: húsipari tanuló lett. A kiskunfélegyházi iskolában azonban kiderült róla, hogy nehezen nevelhető, érzékeny, társaival, tanáraival szembén agresszív egyéniség. Intőket, rovókat kapott. Ezek hatottak, mert a második évet kiegyensúlyozottan kezdte, sőt, osztályfőnöki dicséretre is érdemesnek /tartotta tanára. Nem sokkal ezután azonban minden a visszájára fordult: csavargásai miatt fegyelmlleg kizárták az iskolából, s a Tolna megyei hasonló intézetbe került, ahol 1980. június 29-én közepes eredménnyel szakmunkásvizsgát tett'. Két nap múlva — július. 1-én — már a Bács-Kiskun megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalatnál szakmunkásként dolgozott. A rábízott feladatokat rendesen elvégezte, munkatársaival, vezetőivel szemben kifogástalan magatartást tanúsított. De szabad idejében éppen ennek az ellenkezőjét „gyakorolta”. Bizonyára meglepődtek a vállalatnál, amikor kiderült, hogy Csortos Józsefet a bíróság 1980. október 16-án jogerősen három hónapi szabadságvesztésre ítélte — kétévi próbaidőre felfüggesztvé annak végrehajtását — és 1500 forint pénzbüntetéssel sújtotta, társtettesként elkövetett garázdaság miatt. Azután két hónap múlva újabb büntetés. Súlyos testi sértésért egy évi javító-nevelő munka 20 százalékos bér- csöklkentéssel, Ekkor sem állt meg Csortos, és .1981 szeptemberében két rendbeli súlyos , 'testi sértés miatt került a vádlottak padjára, egy év és másfél hónap börtönt ' kapott. Mindezek ellenére a munkahelye csak 198B. november 29-vel adta ki a munkakönyvét. Az utolsó negyedévben havi átlagkeresete 5249 forint volt... Ebből a büntetéséből 1983. január 14-én szabadult feltételesen, s visszament dolgozni korábbi munkahelyére, a húsipari vállalathoz. De sokat hiányzott, s távollétét nem tudta S igazolni, ezért 1983. november 29-én kiadták a munkakönyvét. Albérletét megtartotta, noha.azt egyre nehezebben tudta fizetni, továbbra is Kiskunfélegyházán élt, csa- vargott, ivott, s karácsonyra hazament Szánkra az édesanyjához, de onnan már december 26-án újra Félegyházára utazott. Albér-1 leti szobájában fél óra alatt egy fél liter kevertet ivott meg, majd a Kedves eszpresszóba ment, ahol tíz óráig három üveg sört és fél deci pálinkát fogyasztott. Nem csoda tehát, hogy súlyos fokú ittas állapotba került. A presszóból távozva, egy darabig az utcán ténfergett, majd tizenegy óra körül találkozott á szolgálatból hazafelé induló Fekete István pincérrel, akit látásból ismert és tudta a keresztnevét. A közeledő, férfit megszólította, majd amikor az a közelébe ért, váratlanul gyomorszájon vágta. Fekete összegörnyedt, s azt mondta Csortosnak, nem gondolta, hogy ilyen ember. A pincér ekkor újabb ökölütést kapott a gyomrára, ismét összegörnyedt, s amikor (kissé magához .tért, él akart szaladni, de CsoHos a ruhájánál fogva visszarántotta, s nagyerejű ökölcsapásokat mért az arcába. Ezektől Fekete elesett, szemüvege a földre zuhant, nem látott. Csortos segített neki felállni, de megláitta a sértett karján a kvarcórát, és azt követelte tőle. Fekete nem volt hajlandó odaadni, Csortos azonban erőszakkal elvette az órát, és zsebre vágta a dulakodás közben kiesett elektromos gázöngyújtót is. Csortos csak akkor engedte el Feketét, amikor az megígérte, hogy nem fogja feljelenteni... Éjfél előtt fél órával Csortos József megjelent a Kiskunság étteremben, bort és cigarettát vásárolt. A bort állva fogyasztotta el, s mert éjfélkor záróra ■ volt, elhagyta az éttermet. Valamivel hamarabb' indult haza a Kiskunságból Varga Sándor 54 éves kiskunfélegyházi lakos — közepesen részeg állapotban.'Csortos, miután elhagyta az éttermeit, gondolta, sétál egyet, kiszellőzteti a fejét. Nehéz anyagi helyzetén gondolkodott: négyszáz forint volt a zsebében, de két navi lakbérrel (ezer forinttal) tartozott, s. további ötszáz forint kölcsön visz- szafizetése vált esedékessé. Egy- szercsak meglátta maga előtt Varga Sándort, aki hazafelé 'botorkált. Elhatározta, megszerzi az illető pénzét, akár erőszakkal is. Mindez a Vörös Hadsereg utcán történt, a városi bíróság épülete előtti parknál, a trafik közelében. Itt érte utol Csortos Vargát. Csortos azonnal a tárgyra tért, és felszólította Varga Sándort, hogy adja át a pénzét. Természetesen ezt megtagadta. Ebben a pillanatban Csortos nagy erővel meglökte Vargát, és egyet még penderített is rajta. Az ittas férfi arccal nekiesett a park kőszegélyének. Támadója felemelte, leültette a peremre, átfogta a vállát. Erre azért volt szüksége, mert járókelők jöttek a 'helyszín felé. Valóban el is haladt előttük három férfi, akik azt gondolták, Varga elesett, a másik pedig segít neki. Miután ismét kettesben maradtak, Csortos újra követelte a pénzt. Varga 'kifordította a zsebeit, mutatva, hogy nincs pénze. Mérgében a támadó ököllel támadt • áldozatára, aki menekülni próbált, de elesett, Csortos rugdosta, ahol érte. Egyre erősehb rúgásokat mért a szerencsétlen ember arcára, mellkasára, de egy rúgást elvétett, s a lendülettől Csortos hanyatt vágódott, fejét a járdába ütötte, s egy pillanatra elvesztette az eszméletét. Varga Sándor ekkor már a park füvén feküdt vérző arccal, s próbált föltápászkodni, de Csortos ekkorra magához tért, fölugrott, áldozatához ment, s egy iszonyatos erejű rúgást mért a sértett arcába, amitől az elvesztette az eszméletét. A támadó azonban nem tágított: tovább rugdosta a már eszméletlen ember fejét, oldalát, többször rá- taposott a fejére, arcára, ráugrott-a mellkasára, taposta a nyakát. Ez a drasztikus „művelet” körülbelül öt percig tartott, s az lett a következménye, hogy Varga Sándor a helyszínen meghalj;. A rúgásoknak különös jelleget adott, hogy a támadó úgynevezett digócipőben volt, amelynek orra és sarka rézlemezzel volt burkolva, díszítve.. ■ Csortos, mint említettük, nagyon részeg volt. De nem annyira, hogy észre ne vegye: a halott ember zsebéből kilátszott a pénztárca. Ezt mohón, magához vette, kinyitotta, és negyven forintot talált benne. A pénztárcát és a sértett személyi igazolványát eltette, és hazament az albérleti szobájába. A halottat hajnalban találták meg. Csortos Józsefet másnap délelőtt a rendőrség őrizetbe vette. A megyei bíróság Csortos Józsefet halmazaiti büntetésként életfogytig tartó fegyházra ítélte, és tíz évre eltiltotta a közügyéktől. A büntetés kiszabásánál súlyosbító körülményként vette figyelembe a büntstőtanács a kettőnél több balmazatot, az ittas állapotban történt elkövetést, 1 azt is, hogy feltételes sza- badonbocsátás hatálya alatt állt, továbbá hogy a megye területén elszaporodtak az élet elleni bűncselekmények, s az egyéb erőszakos jellegű deliktumok. Enyhítő tényező volt viszont a beismerő vallomás, a megbánást tanúsító magatartás és az, hogy a bű^kxelékmény elkövetésekor a fiatalkor határát csupán három és fél évvel haladta túl. Az ítélet még nem jogerős. G. S.
