Petőfi Népe, 1984. július (39. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-08 / 159. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! msL Díjkiosztás és díszbemutató a folklórfesztiválon • Népi iparművészeti aján­déktárgyak a* NDK-bői. AZ MSZMP BACS-KISKüN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIX. évf. 159. szám Ára: 1,40 Ft 1984. július 8. vasárnap Mintha megkétszereződött vol­na Kalocsa lakossága, olyan so­kan sétáltak, nézgelődtek szomba­ton délelőtt a városközpontban. A legtöbb érdeklődőt természete­sen a nemzetközi népművészeti vásár vonzotta. Az I. István úti általános iskola udvarában hazai és külföldi népművészek árulták portékájukat. Szép választékot kí­náltak a Háziipari és Népművé­szeti Szövetkezetek. Kiállított a budapesti bolgár, csehszlovák, lengyel és NDK kulturális köz­pont is. Fejlődésüket, céljaikat dr. Nagy László, a Népi Iparművé­szeti Tanács elnöke ismertette megnyitójában. Szólt a hagyomá­nyos tárgyalkotó népművészet közművelődési, ízlésformáló sze­repéről is. A bíráló bizottság alapos ta­nácskozáson elemezte a folklór­fesztivál Bács-Kiskun megyei ren­dezvényeinek utolsó napján a lá­tottakat, hallottakat. Itt döntöt­tek arról, hogy mely együttesek kapnak Népek Barátsága díjat. Nem volt könnyű a választás, mi­vel több együttes mutatta be hi­telesen, színvonalasan tájegysége népi hagyományait, bizonyította a folklór továbbélését. Délután három órakor ismét fölvonultak a Duna menti folklór­fesztiválra meghívott együttesek Kalocsa főutcáján. Több ezer né­zőn kívül a szakmai zsűri is fi­gyelte a menetet. A 300 fős Kalocsa környéki együttes haladt a menettánc élén s ettől kezdve szinte megszakítás nélkül tapsoltak a járdákon és ablakokban zsúfolódó nézők. A TÖBB GAZDASÁG LEARATTA AZ ŐSZI ÁRPÁT Lassú a kalászosok érése A július másodika és hetedike közötti napokban sem volt igazán kedvező időjárás az aratásra. Az ilyenkor szokásosnál jóval ala­csonyabb a hőmérséklet, s kevés a napsütés. A termény lassabban érett, ráadásul a hét elején be­köszöntött zivatar, jégverés, és az azóta naponta ismétlődő csapa­dék megyeszerte hátráltatta a gabona betakarítását. Számos nagyüzem azonban — a Bácskát végigpusztító elemi csapás ismétlődésétől félve — a hét közepétől gyorsabb ütemben aratta a kombájnérett, bár a magtározásra alkalmasnál ma­gasabb nedvességtartalmú őszi­árpáját, repcéjét. Helyenként a hideg- és a forrólevegős szárítást is igénybe vették a termény ke­zelésére. Péntekre a Kunbaja— Bácsszőlősi Állami Gazdaság őszi- árpaföldjén elfogyott az aratniva- ló, a nagyüzem kombájnosai biz­tonságba helyezték a takarmány- termést. Véget ért ezen a héten az őszi­árpa kombájnolása a kecskeméti Törekvés, Magyar—Szovjet Ba­rátság Tsz, a városföldi Dózsa és a pálmonostorai Keleti Fény Ter­melőszövetkezetben is. Valameny- nyi gazdaság a kalászosok letaka- rítása után megtisztítja a tarlót, összegyűjti és bálázza az alom­nak, a papíripari nyersanyagnak szükséges, s alkalmas szalmát. Ne vesszen kárba az értékes mel­léktermék, amelynek a tarlón va­ló felégetése egyébként is tilos. Bács-Kiskun húsmarhatartó nagyüzemei és a tehéntartók a gabonaszalmát igen megbecsülik. Az egész éven át legelőn nevelt ' szarvasmarha takarmányát egé­szítik ki a gabona melléktermé­kével. A homokhátsági nagyüze­mek — közöttük a kiskőrösi, izsá- ki, Kiskunhalasi Állami Gazda­ság — az összegyűjtött szerves • Gyűjtik az értékes szalmát a kecskeméti határban. • Bács-Kiskun olaszországi test­vérmegyéjéből, Modenából a Vignolai Népi Tánccsoport tag­jait köszönthettük a fesztiválon. menetet a hosszúhetényi együttes lendületes, vidám felvonulása zárta. A menettáncot és az esti díszbemutatót megtekintették megyei, városi párt- és állami vezetők, valamint a rendező szer­vek képviselői. Lapzártakor, zsúfolt széksorok előtt kezdődött a bemutató, ame­lyen a Hosszúhetényi Népi Együt­tes, a lengyel Orawa, az NSZK Schlitz, az ankarai török együt­tes, a bogyiszlói Szövetkezeti Né­pi Együttes, az Arhangelszki Folklórcsoport és a cseh Postreko- vi együttes lépett fel. Farkas József, a Hazafias Nép­front megyei Bizottságának titká­ra adta ált a Népek Barátsága dí­jat dr. Gajdócsi Istvánnak, a Bács-Kiskun megyei Tanács el­nökének, dr. Nagy Lászlónak, a Népi Iparművészeti Tanács önö­kének és Kalocsa város Tanácsá­nak, valamint a csehszlovákiai Postrekovi Néprajzi Ének- és Néptáncegyüttesnek, a szovjet Arhangelszki Folltlórcsoportnak és a Hosszúhetényi Népi Együt­tesnek. A legjobb menettáncért kapott díjat: A Segmens Ankarai Klubszövetség, a Lédeci Folklór Együttes, a Boígyiszlói Szövetkeze­ti Népi Együttes és a Kalocsa környéki Népi Együttes. A díja­kat dr. Andrásfalvi Bertalan, a zsűri elnöke adta át. Baján délelőtt sok kisfiú, kis­lány elment az úttörőházban szer­vezett játékházba. A népzenei együttesek és a népdalkörök a gemenci erdőbe látogattak. Este Baján a szanyi, az osztrák, a bol­gár, a jugoszláv, az olasz együt­teseken kívül a Kalocsa és vidé­ke, valamint a bácskai együttes lépett pódiumra. (Képriportunk a 3. oldalon.) Űjabb munkafelajánlások • A pénteki munkás gyűlésen versenyvállalást tett dolgozók egy csoportja a hűtőipari válla­lat bajai gyárában. a megye üzemeiben «MW» €gi trágyát a homoktalajok táp­anyag-visszapótlására is felhasz­nálják. Bebizonyosodott, hogy a műtrágya akikor gazdagítja leg­kedvezőbben a termőföld táp­anyagkészletét, ha a szerves anyag is jelen van a talajban. Még a kötöttebb talajú szántók termőképessége is kedvezőbb, ha az ott termett szalmát valamilyen formában a szántóföldek vissza­kapják. Az aratási idény elején letakarított árpatarlóban a kellő előkészítés után elvetett másod­növény szépen díszük, különösen a mostani, csapadékos nyáron van a korábbinál kedvezőbb lehetőség a másodtermesztésre. A megyei tanács mezőgazdasági és élelme­zésügyi osztályának vizsgálatai szerint a Bácskát végigsöprő jég­eső több tízezer hektárt sújtott. A kár tekintélyes. A búza ezeken a területeken az idén újra már nem pótolható, de a takarmány­készletet másodnövényekkeljnég ki lehet egészíteni. A Vetőmag Vállalat Duna-Tisza közi köz­(Folytatás a 2. oldalon.) NYITÁS AUGUSZTUSBAN VAGY SZEPTEMBERBEN Fészek Áruház épül Kecskeméten Többen kérdezik mostanában a kecskeméti aluljáróhoz közeli építkezés láttán: „Mi készül itt?" Valamikor volt e helyen szén_ és fatelep, árusítottak meszet, ce­mentet és más építőanyagokat, s a telket használták csőraktárnak is. Az ütött-kopott TÜZÉP-ud- var a Rákócziváros 30. szám alatt azonban sosem volt kielégítő mér­tékben a lakók vásárlóhelye. Eső­ben vízzel telt gödröket kellett kerülgetniük. Okkal bosszan­kodtak a mostoha állapotok miatt. A „Mi készül-itt?” kérdésünk­re Búza Endre, az Alföldi TÜ- ZÉP Vállalat kereskedelmi igaz­gatóhelyettese ezt válaszolja: — Fészek Áruház, az építtetők jobb ellátásáért. Két raktárháza lesz 2600 • négyzetméter alapte­rületen. A kisebbikben a DUTÉP kínálja korszerű, hőszigetelt aj­tóit, ablakait és azokat a lakás- építési cikkeit, amelyeket a ve­vők már megismertek. A másik, nagyobbik raktárház — 2000 négyzetméteren és 1500 négyzet- méter külső térrel — részben a Fészek megnyitásával egyide­jűleg megszűnő Nagykőrösi ut­cai mintaboltunk választékát nyújtja, részben pedig tovább bővíti cikkeinek körét. — Hogyan? — Ügy, hogy az országból hét ■ a fedett raktárban már szerelők dolgoznak. Utolérí-e őket a DUTÉP a másik csar­nok építésével? ■ vagy nyolc termelő vállalat is üzletet nyit a Fészekben. Ezek között lesz a romhányi és a za­laegerszegi Építési és Kerámia- gyár, az Alföldi Porcelángyár, meg néhány olyan üzem, amely­nek termékei nálunk is kereset­tek. Nem titkolom, hogy ezeket a szállítókat egymással verse­nyeztetni akarjuk a lakosság jobb ellátásáért. Üj típusú központi- fűtéses kazánokat rendeltünk,, kétszázat, amelyek az ÉTI-nél ki­vitelben szebbek, s melyeket az országban elsőként itt lehet majd kapni. Az a szándékunk, hogy a Belkereskedelmi Minisztérium, a megyei és a kecskeméti Váro­si Tanács anyagi segítségével végzett felújítással a rákóczivá- rosi telep helyén olyam_ áruházat adjunk át, amely a vevőket meg­kíméli az üzletről üzletre való ' járástól' Lesz külön aprócikk­osztály a kosaras vásárlók ré­szére. Kéziszerszámokat és vil­lamosszerelési cikkeket is áru­sítunk. — Hol tart most a Fészek épí­tése, és mikorra várhatjuk a megnyitását? — A DUTÉP-raktár még elég kezdetleges állapotban van, de remélem, építésével felzárkóz­nak a mi nagyobb raktáráruhá­zunk mellé, amely már fedett, és a szakiparqsok a belső szerelést végzik benne. Azt tervezzük, hogy augusztus végén vagy szeptember elején a Fészek Áruház elké­szülve fogadja a vásárlókat. K—1 Egy afrikai kórházban dol­gozó magyar orvosokkal készült riportban olvastam, milyen körülményes az operációkhoz nélkülözhetetlen vért előte­remteniük: a hozzátartozókat „zsarolják meg” a gyógyítás fejében. Ráadásul, ha „csak” a feleség beteg — aki helyett könnyűszerrel lehet fiatalt’, egészségeset szerezni — a fér­jek egyáltalán nem adako­zónk ... Az efféle helyi szoká­sok a magyar orvosoknak min­den bizonnyal külön megter­helést jelentenek az egyébként sem könnyű munkavégzésben. Ok ugyanis természetesnek tartják, hogy idehaza a leg­ritkább vércsoportból is meg­kapják órákon belül az igé­nyelt vért. Természetesen ahhoz, hogy Magyarországon a térítésmen­tes véradás megszervezhető lehetett és fenn is tartható, kevés lett volna az egészség- ügyi dolgozók szándéka. Jóval több kell ehhez, sok százezer A hét második felében újabb vállalatok, szövet­kezetek csatlakoztak a hazánk felszabadulása negy­venedik évfordulójának és az MSZMP XIII. kong­resszusának a tiszteletére kezdeményezett munka- versenyhez. Baján, a Magyar Hűtőipari Vállalat gyárának pénteki munkásgyűlésén, úgy határozott az üzem egész közössége, hogy az energiagazdálkodás racio­nalizálásával, az új energiahordozóra történő, ko­rábbi áttéréssel, a tervezetthez viszonyítva megkö­zelítőleg másfél miüió forinttal csökkenti a fajlagos energiaköltséget. A 'belkereskedelmi áruellátás és a tőkés exportterv teljesítése érdekében, jobban ki­használják a csomagológépeket és 10 százalékkal növelik az úgynevezett kis-kiszerelésű áruk meny- nyiségét. Ezzel a munkafelajánlásukkal csaknem egymillió forinttal növelhetik a vállalati ered­ményt. A bajai gyárban tekintélyes mennyiségű olyan műszaki berendezést, építettek, szereltek be, ame­lyek a tőkés országokból származnak. Alkatrész­pótlásuk devizaigényes. Ezért a gyár dolgozói olyan ■munkát végeznek, és különböző intézkedéseket fo­ganatosítanak, hogy hazai gyártású szerkezettel, al­katrésszel pótolják a külföldit. Ebből egymillió fo­rintnak megfelelő devizát lehet megtakarítani. A fagy- és jégkár sújtotta a bajai ‘gyár termelési körzetét. Az üzem közössége a különféle nyersanya­gok egymást kiegyenlítő, helyettesítő beszerzésével mégis képesnek tartja magát az eredetileg tervezett készárumennyiség előállítására, erre vállalkozik munkafelajánlásában. Ismeretes, hogy a hűtőipari vállalat bajai gyára is tárol húsipari termékeket. Éppen ezért a húsipari export árbevételi tervének teljesítését a maga mód­ján előmozdítja. A hűtőházi tárolótérnek a lehető­(Folytatás a 2. oldalon.) mmmmm ját: a | Kecskemétre beutazó I véradóktól leveszik a vért, an- j nak néhány alkotórészét ki- j vonják, majd a „maradékot” | visszajuttatják a szervezetük- j be. Az egyszerű tűszúráshoz I képest a több óráig elhúzódó I beavatkozást is több százan I vállalták. Hogy miért teszik? Aligha a dicséretért. Bár szép számmal vannak olyan munkahelyek, amelyeknek a vezetősége meg­becsüli a véradókat. De a termelési tanácskozás végén, vagy a jeles napok háziün- népségéin átadott plakettek, oklevelek nem jelképezik a megmentett emberéleteket. S ha ehhez még hozzátesszük, hogy akadnak olyan üzemek, ahol legyintéssel „intézik el” a dolgozók helytállását... Pedig mindannyiuknak há­lás köszönet jár. Akkor is, ha egyszer, kétszer vagy akár öt- venszer nyújtották a tű alá karjukat. Mert nélkülük min­den szervezés hiábavaló erő­feszítés lenne. Részvételük a mozgalomban nem keveseb­bet jelent: neked, a beteg gyer­mekednek segítenek meggyó­gyulni! Nagy Mária ember részvétele a véradómoz­galomban. A napokban került a ke­zembe egy kimutatás a volt kiskunhalasi járás községei­nek véradási „tervteljesítésé­ről”. Csak az első pillantásra lepődtem meg azon, hogy Szánk, az „olajos” község to­ronymagasan előzi meg a kör­nyékbeli településeket. A számokban a magyarázat: ab­ban az üzemben, ahol az ál­landóan ólálkodó balesetve­szély mindenkit egyformán fenyeget; ahol az elsősegély- nyújtásban való jártasság a munkavégzéshez szükséges a szakmai ismeretekkel egyen­rangú kötelesség, ott az em­berek természetesnek tartják, hogy társaik gyógyításához a véradással is megteremtsék a feltételeket. Nem kevésbé áldozatkészek azok a donorok sem, akik Bács-Kiskun megyében siker­re vitték a különleges véradás­nak, a plazmaferezisnek a mód-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents