Petőfi Népe, 1984. július (39. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-07 / 158. szám

1984. július 7. • PETŐFI NÉPE • 3 ÁLLJ! Hallotta már, mi új a KRESZ-ben? Ezt, a kérdést tettük (öl elsőként szerdán délelőtt a Kecskeméten közlekedő személy- és tehergépkocsivezetőknek, valamint motorkerék­párosoknak Horváth Imre szakaszvezető ellenőrző járőrrel. Arra vol­tunk kíváncsiak, hogy a július 1-től hatályos KRESZ új rendelkezéseit ismerik-e a járművezetők és mennyire tartják ezeket tiszteletben. Az ugyancsak vegyesre sikeredett tapasztalatokból nyújtunk át egy cso­korra valót. Gáz van! Már messziről meglátta a ren­dőrautót a sötétbarna 1500-as Lada vezetője. A rendőri jelzés­nek megfelelően szabályosan in­dexelt és komótosan megállt előt­tünk. A nyomában feltorlódott le- . vegőből máris érződött: nem ben­zin hajtja a motort. A kikászáló­dó fiatalember nyugodtnak lát­szott. — Elárulná, hogy miért elő­nyösebb a pb-gáz használata? ■ — Jóval'olcsóbb, mint a ben­zin, annak kib. 20 százaléka. — Az átalakítás költségei mennyire rúgtak a készülék árá­val és a szereléssel együtt? — Úgy tízezer forintra. A fiatalembert az 500 forintos helyszíni bírság mellett fel is je­lentik, s ennek alapján kocsiját soron kívül új műszaki vizsgára kell vinnie. Ott — természetesen — csak a gyári motorral szerepel­het sikerrel a jármű. A gázt egyébként nem azért nem engedélyezik, mert veszé­lyes: külföldön a legtöbb ben­zinkútnál már régóta lehet gázt is tankolni. A helyzet az, hogy a pb-gázpalack árát jelentős költ­ségvetési dotáció tudja a jelen­legi — alacsony — szinten «tar­tani. Aki tehát pb-gázzal mű­ködteti autóját, jogtalanul jut igen számottevő és neki nem já­ró állami támogatáshoz. A dolog másik része, .hogy az egész or­szágra kiterjedő gáztankolási le­hetőség kiépítése annyiba kerül­ne, amennyi pénz — a nápgazda- 'ság -ismert > helyzetében —’nem áll rendelkezésre. ' — Megértéi Most egy ötszáza­sa bánja. Gondolom, tudnánk se­gíteni abban is, Ihogy leszereljék a készüléket. — Jobban örülnék, ha megma­radhatna. — Ügy látom, inkább fizetné az ötszázasokat. — Ha háromnaponta büntetnek meg, nekem akkor is megéri, hi­szen annyit járok kocsival. Na­ponta 100—150 kilométert me­gyek. Könnyű kiszámítani, hogy így is én járok jobban. — Mióta jár a gázüzemű mo­torral? — Egy éve. Ez a második, bün­tetésem, így az „üzleten” egye­lőre nyertem. Az új KRESZ-ről egyébként a fiatalembernek mélyreható isme­retei vannak és a szabályok tisz­teletével. is minden rendben. Szőke legény kismotorral — Olyasmit hallottam, hogy a kismotorokon bukósisakot kell viselni lakott területen kívül — vagy valami ilyesmit. Meg azt hiszem, hogy a lámpának éjjel­nappal égni kell. Vagy nem? — Kié a motor? — A főnököm nagybátyjáé, csak most elküldték kávéért. A fiú előhúz a zsebéből egy két decis pálinkásüveget. Zava­rában nem találja a jármű ok­mányait, ami nem csoda, hiszen nincs is nála. Személyi igazolvá­nya és vezetői engedélye viszont rendben van, így egy rendőri fi­gyelmeztetéssel megúszta. Meg fognak állítani! Csillogó, frissen mosott Polski Fiat 125-ös. A szemüveges hölgy használja az irányjelzőt, pedig a kanyarodó főútvonalon halad(na) tovább. — Megpillantottam magukat, azért indexeltem, tudtam, hogy meg fognak valamiért állítani. — Hallott már a KRESZ módo­sításáról? — Arról igen, de hogy mit vál­toztattak rajta, még nem tudom. Láthatóan hálás a hölgy Hor­váth Imrének, aki türelmesen el­magyarázza, miért nem kell ilyen­kor jelezni. A hivatásos A helyszín ugyancsak az 5-ös főút, a Puskin utcai kanyarnál. A tehergépkocsi vezetőjének arca pirosra váltott, amikor megkér­deztük tőle, hogy miért indexelt, ha nem tért le az útról. _ 9 — A vállalatoknál általában tartottak előadásokat az új KRESZ-ről. Önöknél nem? — De tartattak előadást, és részt is vettem rajta. — ... és nem emlékszik, mit mondtak? — Hát nem tudnám megmon­dani. Hogy érti, mit kellett volna hallanom?! Annyira zavarba jött, hogy nem is tudta folytatni a mondandóját. Valószínű: elbliccelte az okta­tást ... Csaknem 20 éves vezeté­si gyakorlat áll mögötte. Aki mindent tud Dundi, pirospozsgás fiatalem­ber, értelemtől sugárzó tekintet­tel. Meg sem várta, hogy befejez­zem a kérdést (mit tud a hátsó függönyök, reluxák használatá­ról?) máris mondta a választ. — iNem a múltkori, hanem az előtte megjelent Autó-motorból olvastam a paragrafust! Ott rész­letesen kifejtették, hogy az állít­ható reluxa vízszintes állásban menet közben is használható. Azok a hófogó műanyagrácsok is, amelyeken át lehet látni. A füg­göny csak állóhelyzetben húzha­tó fel. Nem is kell1 kérdezősködnöm, mutatja a saját kocsiját. Nézzem meg, az ő reluxája megfelelő szög­ben áll. Csak viccelődik, amikor azt mondja nekünk: ha nem hi­szik, használjanak szögmérőt! Az ellenőrzések után az volt az érzésünk, hogy a közlekedők leg­nagyobb része hallott már a KRESZ módosításáról. Am ar­ról, hogy mi változott benne, igen sekélyesek az ismeretek. T. B. • Ez a motoros már az új szabály szerint közlekedik: nappal is bekap­csolja a tompított fényszórót. NÉHÁNY LÉNYEGES MÓDOSÍTÁS — Motoros járműre pótféklámpát szerelni nem szabad. A korábbiakat december 31-ig el kell távolítani. — A szélvédőn, illetve mögötte feliratot, ábrát, egyéb jel­zést elhelyezni tilos; kivéve a körzeti orvosok esetében fehér alapon vöröskeresztet ábrázoló jelzést. A személygépkocsi ablakain nem szabad olyan függönyt vagy fényvisszaverő réteget alkalmazni, amely akadályozza az át- és a kilátást. — A forgalomban résztvevő motorkerékpárt — tompított fényszóróval — nappal és jó látási viszonyok között is ki kell világítani. — Nem szabad a vasúti átjáróra ráhajtani, ha azon folyama­tosan áthaladni nem lehet. — Az irányváltoztatást — a művelet kellő időben megkezdett és annak befejezéséig folyamatosan adott — irány jelzéssel kell jelezni. Az útkereszteződésben kanyarodó főútvonalon való to­vábbhaladás esetében nem kell irány jelzést adni,, illetve ha mégis célszerűnek látszik, az megtévesztő nem lehet. A szövetkezők ünnepe Az Országos. Szövetkezeti Tanács elnöksége felhívta a . szövetkezeteket, valamint azok szövetségeit, hogy július első hetében esedékes tanácskozá­saikon. rendezvényeiken ha­gyományaiknak megfelelően emlékezzenek meg a 62. Nem­zetközi Szövetkezeti Napról. A magyar közös gazdaságok moz­galma kapcsolódik a Szövetke. I zetek Nemzetközi Szövetsége keretébe tömörült 67 ország több mint 360 millió tagjának ez évi közös megemlékezésé­hez. A mintegy 3 millió tagból álló mezőgazdasági, ipari, va­lamint fogyasztási szövetkeze­tek jelentősége az utóbbi esz- __ tendőben tovább növekedett. Í A kedvezőtlen gazdasági kö­rülmények közepette is helyt­álltak az életszínvonalunk megőrzéséért, előrehaladásunk feltételeinek megteremtéséért lg folyó — egész népünket egye­I sítő — munkában. Az ország nerhzeti jövedel­mének mintegy negyedrészét adják a szövetkezetek. A me­......... zőgazdasági termelésben való részesedésük meghaladja a 70 százalékot. A kiskereskedelmi forgalom csaknem 40 százalé­kát bonyolítják le. Az iparban betöltött részarányuk — mind a három ágazat tevékenységét figyelembe véve — megközelí­ti a 17 százalékot. A lakossági szolgáltatások mintegy felét a szövetkezetek nyújtják. Egyre jelentősebb a külkereskedel­met kedvezően befolyásoló ex­portnövelő, illetve importcsök­kentő tevékenységük. A me­gyében a szövetkezeteknek több mint 300 ezer tagja van, bruttó termelési értékük mint­egy 35 milliárd forint. Az áfé- szek a megye kereskedelmi és vendéglátóipari forgalmának 45 százalékát bonyolítják. A takarékszövetkezetek a megyei betétállomány 26 százalékát kezelik. 'A szövetkezetek az elmúlt évben megújították alapszabá­lyaikat. Tevékenységükben jobban érvényesül a demok­ratizmus, erősödnek a kölcsö­nös támogatást, az együttmű­ködést célzó törekvések, a ta­gok mind nagyobb mértékben járulnak hozzá saját anyagi eszközeikkel is a beruházások­hoz. , A szövetkezeti mozgalomnak további feladata, hogy tovább­fejlessze a rá jellemző, az adott viszonyokhoz rugalma­san alkalmazkodó képességét, vállalkozókészségét, az alapte­vékenység fejlesztésen kívül hasznosítsa a tagok szaktudá­sából, a szövetkezet területi adottságaikból kiaknázható egyéb lehetőségeket is. örven­detes, hogy egyre több szövet­kezetben alkalmazzák az ösz­tönző módszereket az anyági érdekeltség növelése érdeké­ben. A gazdasági tevékenység középpontjába a minőségi ter­melést kell helyezni. Mindezek érdekében az- Országos Szövet­kezeti Tanács elnökségének felhívása szerint gyorsabb mű­szaki haladásra, kevesebb anyag- és energiafelhasználás­ra, ésszerű munkaerő-gazdál­kodásra van szükség. K. S. KRÍMI VÉLEMÉNY: „iSok ötlettel gazdagodtunk” Aggódva kezdem a beszélgetést: vajon mi lesz, ha Paszicsnyik Szjatoszlov Dimitrijevics enged a közvetlen környezet csábításának, és — a bajai víziszínpadon pörgő- forgó táncosokat követve — maga is dalra fakad? Ha — elunva a prózát — egyszer csak finom te­nor dallamokkal folytatja a be­szélgetést? Hogyan jegyzem le —, s főleg: hogyan továbbítom majd az olvasóknak válaszait? Ám a harminc körüli fiatalem­ber —, aki a széles karimájú szal- ftiakálápjával,' lenvászonból ké­szült ingével és bugyogójával leg­inkább egy hortobágyi csikósra emlékeztet — nem állít ilyen ne­héz feladat elé: fegyelmezetten felel a kérdésekre. Ezek nyomán kiderül, hogy a Krím megyéből érkezett mintegy harminc tagú, Timonya nevű együttes tipikusan falusi közös­ség: egy évtizeddel ezelőtt ala­kult, s Ukrajna középső részének legősibb folklórját igyekszik fel­dolgozni, terjeszteni. Csodálkozva vonja föl szemöl­dökét, amikor az utánpótlás gond­jait szóbahozom: ők ilyent nem ismernek. A három falu földjén gazdálkodó kolhoz központi klub­jában több öntevékeny művészeti csoport működik, s csak a tánco­soké is több mint száz tagot szám­lád. Még jobban elámul, amikor az iránt érdeklődöm, hogy vajon nem sértődnek-e meg ilyenkor az otthon maradók? Válasza: náluk természetes, hogy az ilyen meg­tisztelő feladatokra a leginkább rátermetteket választják ki. Ami pedig őt illeti — folytatja —, először jár most Magyarorszá­gon: „Lenyűgözőnek találom azt, aminek ma este a részese lehetek. Az ehhez hasonló rendezvények ugyan nem hiányoznak nálunk sem, csak valahogy másképpen zajlanak le. Miért? Azért, mert bár vizünk nekünk is van, még" eddig nem szántuk rá magunkat arra, hogy víziszínpadot építsünk. Elég régen foglalkozunk pedig a gondolattal, hogy ki kellene moz­dulni végre a falak közüL” A találkozóval — ezen belül: a testvérmegyék együtteseinek csü­törtök esti műsorával — kapcso­latos tapasztalatokat kiegészíti Tatjana Mihajlovna Rüvkina, a Krím megyei kulturális ügyosz­tály igazgatója is, aki mindvégig élénk figyelemmel kísérte beszél­getésünket: „Valóban, sok jó öt­letet adott már eddig is nekünk ez a mostani seregszemle. Lenyű­göző például a bajai rendezők pon­tossága, és az a kedvesség, amivel minden résztvevőt fogadtak. Ap­róságnak tűnhet, pedig a leglé­nyegesebbet kell látnunk ebben: az itteni rendezőség így adta ta­núbizonyságát annak, hogy való­ban fontosnak tartja a népek ba­rátságát.” , ’ . „ — káposztás — RÁDIÓJEGYZET Reklamált reklámok V Madnyugati táj. Kát marco­na cowboy áll egymással szemben, szúrós tekintet­tel, kezük a pisztoly agya fölött, mereven. Azután csak egy villa­nás és ... És előkapják zsebken­dőjüket, beletüsszentensk egy nagyot, majd közük, hogy mi té­vénézők ugyanígy tegyünk, ha ránkjön a hapcizhatnék. Idétlen egy reklám! S nem tu­dom, mások hogy vannak vele, de nekem soha sincs időm cow­boy ^szerelésbe öltözni és perce­kig mereven szemezni- valaki­vel, amikör tüsszentenem kell. A fent említett csak -egy a sok idétlen, gügye tévéreklám. közül. S olykor a többi tömegkommu­nikációs eszköz is produkál ha­sonlókat. Csakhogy vigyázni kell, ha kritikát akarunk mondani egy-egy hirdetésről, reklámról. Hiszen a küldetésük az, hogy felhívják az emberek figyelmét valamire. Vagyis- ha nem szür­ke, sablonos, hanem humoros, ér­dekes, látványosan szép, avagy észbontóan idétlen, gügye egy reklájm, már teljesítette a külde­tését. Ezzel Kardos Ernő, a szolnoki Stúdió szerkesztő-riportere is tisztában van: legalábbis erre utal csütörtöki -műsora, amely a Petőfi-adón hangzott el, Rekla­mált reklámok címmel. Ugyanis —nagyon következetesen —nem esztétikai szempontból, hanem a hatásosság és a hitelesség olda­láról vette mikrofonvégre a ma­gyar reklámokat. Miért van az például, hogy széles körben reklámoznak egy árut, amit a boltokban nem le­het kapni? — A műsorból meg­tudtuk, hogy egyrészt azért, mert a reklám, a hirdetés megelőzi az adott termék gyártásának felifu­tását, vagyis még jóval nagyobb a kereslet, mint a kínálat, ami úgynevezett hiánypszichózist kelt a fogyasztókban. (Gondoljunk a Trapper farmerre, a Báriffy haj- szeszre, vagy a napjainkban agyonreklámozott hiánycikkre: az Otthon kávéra!) Persze az is -előr fordul, hogy a kereskedők tuda­tosan, előre megfontoltan kelte­nek hiányérzetet a -vásárlókban: a keresett áruval dugig van a ráktár, mégis várnak egy ideig, a kedélyeket borzolgatva, s ha már elég kócosnak ítélik, akkor rakják ki a pultra. Így egy-ket­tőre elkapkodják. — Valójában ez is egy fajtája a reklámnak, (ha nem is etikus!), hiszen a hiánycikk neve közszájon fo­rog ... Régi bölcselet: a jó bornak is kell a cégér, csakhogy a szőlős­gazda vagy a kocsmáros csinál­ja a hírverést? Azaz: a termelő vagy a -kereskedelem reklámoz­za az árut? — A kitűnően szer­kesztett csütörtöki műsorban megszólaló szakemberek egyike szerint közös stratégiára volna szükség, akkor a hatása és a hi­tele egyaránt jobb lenne rek­lámjainknak. A két marcona cowboy arra próbál nevelni (?) -a tévér-eklám- Dan, hogy zsebkend őb-e tüsszent­sünk. De hol lejhet kapni manap­ság papírzsebkendőt?... Koloh Elek „A MUNKAIDŐ NEGYEDÉBEN ÁLLNAK” KSH-felmérés a gépekről A Központi Statisztikai Hivatal most közzétett adatai szerint az utóbbi években az ország gépállománya átlagosan évi 6,8 százalékkal bővült, s értéke elérte az 520 milliárd forintot. A felmérés idején a géppark csaknem fele 7 évesnél idősebb volt, s mindössze 12,2 százaléka két éves, -illetve annál fiatalabb. Je­lenleg az iparban 88 milliárd forint értékű, időközben nullára leirt gép is működik, amelyek az állomány csaknem negyed ré­szét teszik ki. Sok még a tennivaló a gépek, berendezések jobb kihasználá­sában. Az ipar gépállományának kihasználtsága például az 1970-es évek közepétől folyamatosan romlott. A statisztika sze­rint jelenleg a munkaidő egynegyed részében különféle okok — többnyire anyag- és alkatrészhiány — miatt állnak a gépek. Mivel a berendezések átlagos életkora magasabb lett, gyakorib­bak a váratlan hibák miatti állásidők is, arányuk a veszteség­időből a hét évvel ezelőtti 10 százalékkal szemben 16 százalék. Erőteljesen emelkedett a rendeléshiány miatt kieső gépórák aránya is,'főként a gép- és vegyiparban.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents