Petőfi Népe, 1984. július (39. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-26 / 174. szám

EZ MÄR TÖRTÉNELEM Kecskemét, 1944 nyarán — töredék — Kecskemét lakosságát 1944 nyaráh már hosszú idő óta az a reménység töltötte el, hogy mielőbb megszabadul a hábo­rú rémétől. A Grassy-Grasch József — a városban és az országban egyaránt hírhedt — altábornagy parancsnoksága alatt verbuvált és á szovjet fronton bevetett 13. könnyű- hadosztály emberanyagának nagy részét kecskemétiek és környékbeliek tették ki. Gras­sy beismerése szerint a had­osztály nyolcezer katonájából 1942 vége felé 2500 halott, be­teg és sebesült volt. Ezért sok kecskeméti családhoz érke­zett! a hír, hogy az apa, a fiú, a testvér, vagy a férj hősi ha­lált halt. Az események azon­ban a későbbiekben is úgy alakultak, hogy a kecskemé­tieknek nagy árat kellett fi­zetniük, hogy végképp meg­szabaduljanak ,a fasizmus gyilkos rendszérétől és utó­védként thég mindig pusztító hordáitól. A város 'lakosságának ide­geit a háború évek óta szen­vedett borzalmain túl nagyon megviselte, hogy a szovjet csapatok gyors előnyomulása következtében a Tiszántúlról és az ország déli részéből észa­ki és nyugati irányba egyaránt pánikszerű menekülési hul­lám vonult át Kecskeméten. Már szeptember elején pom­pás lovak vontatta díszes hin­tákon menekültek a békési és a csongrádi földesurak. Éjsza­kára a Beretvás szállóba tér­tek, ahol hajnalig tartó pezs- gős. tivornyákon szövögették az illúziót: nemsokára vissza­jönnek! De nemcsak az urak, hanem a megtévesztettek vagy a fegyverrel otthonukból el- kényszerített egyszerű embe­rek tízezrei is áthömpölyög­tek a városon, szomorú sor­sukkal példázva a lehangoló reménytelenséget. A kispénzű menekültek szálláshoz nem juthattak. A nehéz helyzet lé­lektelen vámszedői a honta­lanoktól hatalmad összegeket zsarolták ki lakásért, fuva­rért vagy élelemért. „A Dunántúlon — emléke­zik Joós Ferenc — zsúfolt vá­rosokban, községekben, az ut­cákon, sátrakban helyezik,, el a menekülteket. Az prsjzáf|\^ta- kon nyugatra vagy északra tartó csoportokat egyre gyak­rabban állítják félre a vissza­vonuló német és magyar ka­tonai gépkocsik.” A város törvényhatósági bi­zottsága a város felszabadulá­sának első fordulóján ezeket rögzítette j egyzőköny vbe: „Történelmünk 'legszomorúbb őszére emlékezünk ... Éreztük és tudtuk, hogy Németország órái megszámoltattak... A Beretvás előtt megálltak az úri fogatok, teli távoli országok rangos szállóinak vignettáival. Riadtan bámultak a piacról hazatérő asszonyok... Az ágyú­szó erősbödött, menekülték áradata rohant át a Duna— Tisza közén, a propaganda pe­dig rendületlenül hirdette a fegyverek eljövetelét.” S miközben a helyzet így alakult, mit tettek-mondtak a város urai ? Horváth Ödön fő­ispán a Kecskeméti Közlöny­ben így nyilatkozott: „Az or­szág előtt -ma egyetlen lehető­ség van. Határainak megvédé­se. Minden magyar egyetlen kötelessége pedig, hogy a szent magyar határokért folyó rop­pant erőfeszítést körömsza­kadtáig való munkával a ma­ga helyén alátámassza. Vég­képpen elmúlt már az ideje a mindenért való értelmetlen panaszkodásnak, a nehézségek és kényelmetlenségek hány- torgatásának.” A hivatalosak szofisztikája nem jelentett mást, mint hogy a város lakossága zokszó nél­kül vállalja a meglévő és még rá váró nehézségeket. Ha tényleges intézkedéseikben a lakosság minimális érde­keinek szolgálatát kutatjuk, ilyennel nem találkozunk. A Jurcsek-féle beszolgáltatás kí­méletlen végrehajtásán túl annyit még megtettek, hogy az iskolák évnyitását október 1-re halasztották. Volt még egy igen „jelentős” , polgár- mesteri rendelkezés: a keres­kedelemben és magánkézben 'lévő sima és tüskés dróthu- zálok beszolgáltatásáról, ame­lyeket még akkpr is át kell adni, ha azt „beépítették ke­rítés vagy más célra”. Felté­telezhető, hogy a város urai szöges dróttal akarták útját állni a szovjet sereg ember- és hadianyagban nagy fölénnyel megindult, és mindennap nagy hadi sikereket elérő tá­madásának? Az idézett nyi­latkozat és az említett intéz­kedés is aközben történt, amikor repülőgépek ezrei szántották az eget, amikor már minden józanul gondol­kodó magyar ember számára nyilvánvaló volt a háború ki­De Horthy színpadának el­vakult' helyi szereplői tóvá/bb mpndták a megtanult szöve­gé, bízva a göbbelsi propa­ganda csodafegyverében, ame­lyet az akkori híresztelések sze­rint éppen Kecskeméten fog­nak bevetni. Ez a rémhír nem kis mértékben járult hozzá — a fegyveres erőszakon kívül — ahhoz, hogy a menekülés va­lóságos járvány lett a város­ban. W. D. # Jövő nyárra lesz kész az új főtér legújabb lakóháza. FEKETE SAROK Lclkiismerct-vizsgálatot tartok: a «ágamnak szögezett kér- dés így hangzik^; már az is baj, ha építenek? —' Bajnak éppen nem baj -» válaszolom Lóverseny utcai sorstársaimmal —, hogy végre megduplázzák a tízemeletes hátakhoz vezető járdák szélességét? az így kialakított kb. másfél méter még talán keskeny is. — Baj talán, hogy sivó homokkal^ töltik fel az épületek közötti senkiföldjét? — Nem, rázzuk a fejünket ott kint (néha úgy érezzük: a világ végén) ez nem baj; A baj csak az, hogy a házakat már több mint kát éve lak* ják, és ma semmivel sem időszerűbb e munkák elvégzése, mint 1981. decemberében vagy 1982, nyarán lett volna. Csak­hogy — gondoljuk konyhaközgazd^szként, az árarányokat bolti tapasztalataink alapján sejtve — akkor ugyanaz a műn- , ka jóval .kevesebbe került volna. Ami magyarán szólva any-, nyit is jelent: olcsóbban, tehát hatékonyabban dolgozik, aki ma teszi á dolgát, mint az, aki két év , múlva. Így aztán már nem is örülünk olyan nagyon,a Járdának egy­részt társadalmi munkában nem készülne — nem készülhet- , ne* — hetekig hónapokig mint ig>. Masres/t ha valaki tény­leg fel akarná tölteni a lapályt, • s célja nem kifejezetten az /autós lakók bosszantása volna, akkor nyilván nem homokot hordatna kocsiszámra ide, vagy ba mégis, akkor úthengert!» a terepre Irányítana. Az '-öröip,#;/--járdU' einií,..„feliöllik. a késés, a-rossz szervezés, az átgondolatlannak látszó módsze­rek miatt így válik ürömmé, tíz1 lenne a cél? > —if. , JSL SSKs Külterületi gondok A városközpont, a nagy lakótelepek élete a szemünk előtt zajlik, a problémák gyorsan kiderülnek, nyilvánosságot kap­nak. De — valljuk be — a város külterületeinek (Kisfái, Szarkás, Máriahegy, Üribegy stb.) gondjait jószerivel csak az ott élők ismerik. Tegyünk hát egy nagy körsétát és néz­zük meg, mivel foglalkoztak a külterületeken élő kecske­méti polgárok a tanácstagi beszámolókon! Ménteleken Kovács István, Al­mást Lajos, Kollár Tiborné és dr. Juharos Imre tanácstagok be­számolóján két kérdéssel foglal­koztak a megjelent polgárok. Ügy tűnik,; az urbanizáció ártalmai már ide is eljutottak: a külterü­leti lakott hely utcáin a szél fújja a szemetet ide-oda, s mindenna­pos látvány lett az eldobott mű­anyag flakon is. A tanácstagok a városi tanács vb műszaki osz­tályával úgy állapodtak meg, hogy közösen kijelölnek egy meg­felelő. szemétlerakó helyet. A másik nagy gond a telek- hiány. Sokan szívesen építkez­nének Ménteleken, de a beszá­moló időszakában már csak há­rom szabad telek volt. Az aggódó felszólalókat sikerült megnyug­tatni: már folyik a hivatalos el­járás, amelynek során Méntele­ken újabb (viszonylag olcsó) 60— 70 házhelyet alakítanak ki. Máriahegy lakóit más jellegű kérdések foglalkoztatják. Mint Dobos Menyhértné tanácstag be­számolóján többen is elmondták, terjeszkedik a Széchenyiváros, s a közel eső részek lakóit érthe­tően az érdekli, mikor sajátítják ki az ő házukat,, hiszen életüket gyökereiben fogja megváltoztat­ni a lakótelep fejlődése. Az új megjelenés^ azért előnyökkel jár — még az öslakók száméira is •— többen köszönték a Posta Táv­közlési Üzemének a közeiben lé­tesített nyilvános távbeszélő­állomásit: sokszor haszonnal ve­szik igénybe. Tjrihegyre még nem ért el a te­lefon, ezért is kérték Kishalmi Sándor tanácstag beszámolóján a környék lakói, hogy az iskola mellett létesítsenek nyilvános távbeszélő-állomást. A Távközlé­si Üzem megvizsgálta a kérést, s megállapította: a nyilvános ál­lomás a jelzett helyen 85 ezer fo­rintba kerüílne. Erre az idén már nem jut pénz. Jövőre viszont — ígérik — mindenképpen megold­ják a problémát. A környék má­sik gondja az áramszolgáltatás­sal függ össze: Főként szeles időben gyakori a kimaradás, s a DÉMÁSZ gyakran csak 2—3 nap múlva végzi el a javítást. A meg­hibásodásokat az okozza, hogy a fák koronája a vezetékek közé ér, régóta elmaradt a nyesés. Nos, a DÉMÁSZ a késedelmes javí­tást emberhiánnyal magyarázza — a fák nyesését viszont az ér­dekelt lakóiktól várja. Belsőballó.szögben Bérczy Gyu­la tanácstagi beszámolóján is fő téma volt a telefon bevezetése, sokat segítene az itt lakók gond­jainak enyhítésében. A Kiskőrösi út 4. és 5. kilométere között élők­nek még a vezetékes víz is prob­lémát jelent. Kérték, hogy köt­hessenek rá a nemrég, létesített hálózatra. Azóta már meg is egyeztek a kérdésben a tervosz­tállyal — víz előbb lesz, mint telefon. Kisfái lakóit elsősorban a ke­reskedelmi ellátás foglalkoztatja. Kérték, — és ezt Kovács István1 tanácstag is támogatta —, hogy a Szőlészeti és Borászati Kutató­intézet telepén létesítsenek bol­tot. A kereskedelmi szervek vizs­gálata alapján azonban önálló bolt létesítése nem lenne gazda­ságos, megszervezték viszont, hogy az UNIVER ÁFÉSZ új moz­góboltja rendszeresen „rendel­jen” itt. A meglévő ki9fái bolt­ban pedig — a tanácstagi beszá­molón elhangzottak alapján — vizsgálatot folytattak le, s a ta­pasztalt rendellenességek miatt szabálysértési eljárást indítottak. Követendő példáról is beszá­molhatunk Kisfáiból. Közös ösz- szefogással elhatározták, hogy bevezetik a gázt az iskolába. A tanács adta a csövet, a Gáz- és Olajszállító Vállalat vállalta a földmunkát, a DÉGÁZ dolgozói a csőfektetést, a néphadsereg ala­kulatai pedig a kézi földmunkát, így a kisfái gyermekek az idén télen már jobb körülmények kö­zött tanulhatnak. A Vacsihegy környékének la­kóit a külvilággal való jobb kap­csolat megteremtése foglalkoz­tatja: sürgetik a ceglédi út és az E 5-ös út tervezett összekötte­tésének megépítését, s már most javasolták, hogy a jövendő úton buszjáratot is létesítsenek. Sz. Z. RÉGI-ŰJ LÁTVÁNY Az evangélikus templom Három nagykőrösi kőműves alig másfél évi munkámul épí­tette fel Ybl Miklós tervei alap­ján az evangélikus templomot. A romantikus stílusú — a kölni St. Martin dómra hasonlító — épület 1863-tól azonban csak tizenegy esztendeig volt a város­kép dísze, mert a mai Nemzeti Bank emeletes tömbjével és egy földszintes üzletsorral „bezárták”. Kibontására ezekben a hóna­pokban mintegy 5 millió forintot fordítottak, ennek az összegnek a fele a környezet rendbehozá­sára kellett, 2,6 millióból pedig a templomot renoválták: a munká­latok költségeihez a megyei és a városi tanács, továbbá az Orszá­gos Műemléki Felügyelőség is hozzájárult. „Az ízléses, nemes arányú templom romantikus stílus- irányzatot képvisel -r- mutatta be nemrég az egyházi létesítményt Juhász István városi főmérnök —, amely a középkori, félköríves, román építészeti formaelemeket álmondja vissza.” Nos, ha van kedvük, és van idejük, tegyenek egy kiadós sétát az Arany János utcában, gyö­nyörködjenek a történelmi vá­rosmag e régi-új látványosságá­ban. Amit eltakartak az ükapák, azt feltárták az unokák. VÁLASZOK CIKKEINKRE Világ utcai tervek Az emlékezetes Akadémia körút—Világ utcai mentőbaleset óta két cikkben is sürgettük a kereszteződés biztonságának fokozását. Most olvasóink fényképes hozzászólását és az illetékes válaszát ismertet­jük. Irsa Ernő, a városi tanács cso­portvezető főmérnöke tudomá­sunkra hozta, hogy 1981 óta se­regnyi intézkedéssel próbálták javítani az Akadémia körút for­galombiztonságát. Építtettek busz­öblöt, elkészült a jelzőlámpa. — A Világ utcai kereszteződés­ben lévő kijelölt ( gyalogátkelő­helyet a Stádium utca irányába toljuk el 6—8 méterrel, s még az idén korszerűsítik a zebra meg­világítását is. (Az egész Akadé­mia körútra elkészült a jobb megvilágítást célzó terv, a kivite­lezés vagy még az idén, vagy jö­vő tavaszra elkészül). Irsa Ernő ezután beszámol ar­ról, hogy a városi tanács meg akarja szüntetni a Világ\utca át­menőforgalmát. (Tehát nem a behajtást tiltják meg!) „Erre — írja — rendelkezésünkbe áll a kiviteli terv, de pénzünk nincs, így — ideiglenesen — betonvi- rágvályúkkal zárjuk le az utcát”. A csoportvezető főmérnök hírt ad arról is, hogy az Akadé­mia körúton bevezetik a 40 kilo­méteres sebességkorlátozást. Méghozzá — élve a KRESZ-mó- dosítás nyújtotta lehetőséggel — 6—9, illetve 14—20 óráig (a rend­őrséggel természetesen egyez­tetve). Felülvizsgáltatják, és szükség szerint áthelyeztetik a kilátást gátló reklámtáblákat is. Vincze János (Akadémia krt. 29.) olvasónk levelében beszámol a mentőbalesetről, majd pedig egy azóta bekövetkezett újabb karambolról. „Mindkét eset — ír­ja — durva szabálysértés követ­kezménye volt, de, meg kell em­lítenem, hogy ugyanakkor egyix oldalról sincs szabad’ kilátás!” (Képei erről készültek.) Olva­sónk egyetért az általunk java­solt, I a tanács illetékesei által is helyesnek tartott megoldással, de hozzáfűzi: „nagyon jól esne, (ha a szabálytalankodókat sokkal szigorúbban büntetnék meg. Leg­utóbb 500 forint helyszíni bír­sággal megúszta a vétkes, ami szerintem elég kevés ahhoz, hogy okuljon az esetből.. m LAKÁSHÍREK Legközelebb — égy-két hónap múlva — a széche- nyivárosi Március 15. utcá­ban épülő 107-es jelű épület 90 lakásának tulajdonosát je­lölik ki a városi tanács ille­tékesei. 2, 2,5 illetve 1 szo­bás OTP-otthonokról van szó. A vacsiközi telep első osztása — nem kiá nehéz­ségek árán — a végéhez kö­zeledik, bár az első 90 lakás­ból még 35 gazdára vár. Az igényjogosultak közül sokan nem tudják kifizetni a fél­milliónál is több beugrót. MEGÚJUL A „KOSSUTH” PATKÁNYFELMÉRÉS Megkezdődött a város patkány­mentesítésének első fordulója. Az elkövetkező egy hónapban a Ter- ratechno és a Városgazdálkodási Vállalat szakemberei valamennyi kecskeméti üzemet, intézményt és lakóépületet felkeresnek, felmé­rik a mentesítendő területet és a fértőzöftságet. A felmérést- —1 a ..hatúlyoa egészségügyi üogszatiá- lyok értelmében — valamennyi szervezet és magánszemély köte­les tűrni. TŰZVÉDELMI KIKÉPZÉS Hatvanhét kecskeméti házfel­ügyelő tett tűzvédelmi alapvizsgát az IKTV által rendezett tanfo­lyam végén. A legjobb eredményt 200—1000 forintos jutalommal kü­lön is elismerték. Az IKTV tűz­védelmi bizottsága ősszel megyei vetélkedőt rendez, hat 3—3 fős csapat részvételével. Az utóbbi négy évben Bács-Kiskunban 11,5 millió forint értéket tett tönkre lakóháztűz., A DIC ÄRA A szünidőben tevékenykedik a Diák és Ifjúsági Centrum, azaz a DIC. Feladatköre szerteágazó: munkalehetőségekről ad tájékoz­tatást, propagál különféle műso­rokat, s persze szervez is progra­mokat. A városnak 120 ezer fo­rintjába kerül a DIC, ebből az összegből 60 ezer megtérül a be­lépődíjas rendezvényeken. Enyedi Sándor például alkalmanként 1200 forintért vállalja a lemezlovas szerepet, ha pedig videodiszkót tart, akkor 2000 forint a gázsija. A 11 diszkó egyébként még így is nyereséges, mert a 17 200 fo­rintos kiadást 32 ezer forintos — tervezett — bevétel ellensúlyozza. UTCAKERESZTELÖ A vacsihegyi részen alakult ki a Dráva és a Patak utca. Kada- falva a Lepke és a Tövis utcával bővült. A felsőszéktói családihá­zas területen Csipke utca lett a neve az eddig névtelen szakasz­nak a Kürt utca közelében. A Műkertváros a Gesztenyefa és a Szilfa utcákkal gazdagodott. Az elnevezésekről a tanács végrehaj­tó bizottsága döntött. KÖZTERÜLET-FELÜGYELET Szeptémber 1-én. Kecskeméten is megkezdi működését a közte­rület-felügyelet. A hivatásos őrök egyenruhában- teljesítenek szol­gálatot, fegyverük egy gázspray lesz. Feladataik közé tartozik a város tisztaságának megőrzése, a renitenskedő utcai ivók,- a park- rongálók, a közterületet engedély nélkül elfoglalók megfékezése. Munkájuk persze akkor lesz iga­zán hatékony, ha számíthatnak minden rendszerező kecskeméti segítségére. Szerkeszti: Ballai József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents