Petőfi Népe, 1984. július (39. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-04 / 155. szám
_ se — r _ r Várható időjárás m* estig: gyakorta ■ 1 ifi T AD A6 erősen megnövesszük a felhőzet, zápofa iok, zivatarok várhatók. Az északi szél mindenütt megerősödik, egyes zivatarok kömyezetéh«i átmenetiig viharos lesz. A legmagasabb nappali hőmérséklet 80 fok körül alakul. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ffJjfír ■ 11 / r / Ár Jftk AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxxix. évf. 155. szám Ára: 1,40 Ft 1984. július 4. szerda Csernyenko fogadta a brit külügyminisztert Kansztantyin Csernyenko, az S2KP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke kedden Moszkvában fogadta Geoffrey Howet, Nagy-Britannia ktílügy- és nemzetközösségi miniszterét, aki vasárnap érkezett a szovjet fővárosba. A Szovjetunió nem engedi meg a világban kialakult katonai-iia- dászati egyensúly megbontás át. Az Egyesült Államok és NATO- szövetségesei ugyanis erre törekszenek. A Szovjetunió a Varsói Szerződésben tömörült szövetségeseivel együtt kénytelen védelmi jellegű válaszintézkedéseket foganatosítani. Ezeket be is jelentette. A válaszintézkedések szükségessége megszűnne, ha az Egyesült Államok és a mögötte felsorakozó NATO-országok meg(Folytatás a 2, oldalon.) EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓK KITÜNTETÉSE Semmelweis-emlékünnepség Az újkori orvostudomány nagy egyéniségére, az anyák megmentőjére, Semmelweis Ignácra megyei ünnepség keretében emlékeztek tegnap délelőtt Kecskeméten, az SZMT székházában. Dr. Gubacsi László megyei főorvos köszöntötte a résztvevőket, a megyei pártbizottság, a megyei tanács, az SZMT képviselőit, az egészségügyi intézmények vezető beosztású dolgozóit, s azokat, akik kiemelkedően jó munkát végeztek az utóbbi időben ezen a területen. Dr. Kövecs Gyula kiváló orvos, a Kiskunhalasi Semmelweis Kórház osztályvezető főorvosa mondott ünnepi beszédet. Ismertette a Budán 166 évvel ezelőtt született orvostudós munkásságát, mely a bécsi szülészeti klinikán kezdődött, és fejeződött be. A bécsi szülőházat, mondotta .többek között, a nyomor látta el páciensekkel. A városban 1842-ben 17 ezer élveszülött közül 8 ezer 665, 1847-ben pedig 19 ezer élveszülött közül 9 ezer 730 született házasságon kívül. Semmelweis erkölcsi nagyságát bizonyítja, hogy nem fogadta el a kortárs szülészek ítéletét, akik ezeket a szerencsétlen nőket csak bő utánpótlásai oktatási anyagnak tekintették, s a szülőintézetek lázban fetrengőit emberszámba sem vették. Emlékét őrizze mindazoknak a kegyelete, akik ma bátran lépnek a szülőszobákba, ahol többé nem fenyeget a gyermekágyi láz réme. Az ünnepi beszéd után köszöntötte a résztvevőket — a megye vezető szerveinek nevében — dr. Geri István, a Bács-Kiskun megyei Tanács elnök- helyettese is. Méltatta az egészségügyi dolgozók munkájának eredményeit, jelentőségét. Felhívta a figyelmet arra, hogy a nehéz gazdasági helyzet ellenére is állandóan bővül országszerte — így Bács- Kiskunban is — az egészségügyi intézményhálózat. Külön üdvözölte az egészségügy kiemelkedő munkát végző dolgozóit, sok sikert, jó egészséget kívánt további tevékenységükhöz. Az ünnepség további részében dr. Gubacsi László kitüntetéseket adott át. (Folytatás a 3. oldalon) KONGRESSZUSI ÉS FELSZABADULÁSI VERSENY Brigádvállalások a fajszi Kék Duna Termelőszövetkezetben (Straszer András (elvétele) Napok óta gondolkodnak, fontolgatják lehetőségeiket a fajszí Kék Duna Tsz szocialista brigádjai. A huszonegy kollektíva a szövetkezet tagságának nagyobb részét tömöríti. Elsősorban az o érdemük, hogy a fajszi tsz az országos gazdálkodási versenyben eddig tíz alkalommal nyerte el a kiváló szövetkezet címet, valamint megkapta a Minisztertanács vörös vándorzászlaját. í Ezek a szocialista munkaszervezetek most is élen akarnak járni, és versenyfelajánlásaikkal csatlakoztak a kongresszusi és fel- szabadulási munfcaversenyhez.. Tegnap, a kora esti órákban a brigádvezetők, az élenjáró dolgozók értekezletet tartottak a szövetkezet központjában, ahol Szabadi Jenő, a gépüzem csoportvezetője, a Bánki Danát szocialista brigád vezetője ismertette felajánlásaikat. : — Mi, a fajszi Kék Duna Tsz szocialista brigádjainak tagjai elhatároztuk, hogy az MSZMP Xilll. kongresszusa tiszteletére, valamint hazánk felszabadulása 40. évfordulójának méltó megünneplésére erőnk és tudásunk legjavával hozzájárulunk az 1984. és 1985. évi népgazdasági terv célkitűzéseiből termelőszövetkezetünkre háruló feladatok teljesítéséhez. Saját munkaterületünkön, mindent megteszünk az üzemi tartalékok feltárásáért, a minőség javításáért, az anyag- és energiatakarékosságért, az exportért, a munkaidő jobb kihasználásáért — mondotta, majd felsorakoztatta a kollektívák vállalásait, amelyben egyebek között szerepelt, hogy fűszerpaprikából 14, kukoricából 10 tonnánál többet termelnek hektáronként. Az öntözési lehetőség kihasználásáért 800 hektárra növelik a kettős(Folytatás a 2. oldalon.) Szélvihar és jégverés a Bácskában Hétfőn délután 4 és 5 óra köpött nagy széllel, kevés esővel érkező, dió nagyságú jég pusztított a Bácskában. A Bácskai és Duna melléki Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének munkatársa előzetes tájékoztatást adott a kárt szenvedett vidékről. Eszerint Sükösd és Érsekcsanád majdnem egész területe károsodott, de érintett volt Csávoly, Rém, Borota és Jánoshalma környéke is. Az itt termő növények közül a dinnyét mintegy-85 százalékban verte el a jég, a búza, és a kukorica több mint 50 százaléka ment tönkre. A háztájik fűszer- és zöldpaprikája, paradicsoma és drognövényei szintén nagymértékben pusztultak el. Sükösd és Érsekcsanád körzetében. Itt az épületekben is több milliós kár mutatkozik. A megyei tanács szakemberei szerint a körzet több községében szintén megsínylették, főleg a kapások a jégverést. Az ültetvényekben legjobban az érésben lévő meggyet pusztította a jég. A búzát szerencsére nem tarolta le mindenütt, inkább csak a kalászok törtek meg kissé, köszönhető ez a gabona igen jó szálszilárdságának. Az Állami Biztosító illetékese elmondta, hogy felkészültek a károk rendezésére, szakembereik már végzik a felméréseket. Elgondolkodtató, hogy ha a tervezett időben megvalósul a Duna—Tisza közi jégesőelhárító állomás, mekkora pusztítástól menthették volna meg a Bácskában és a Duna mentén gazdálkodó nagy üzemeket, kistermelőket, s természetesen a térség lakóit. Az érdekelt gazdaságok és a területi szövetség már sok, sok esztendővel ezelőtt kezdeményezték, szorgalmazták a jeges öslhári tó szól-" gálát felállítását, közös erőből történő beruházással. A jogszabályi és pénzügyi huzavona miatt azonban csak napjainkban épül Dusnokon és másutt a szükséges berendezés, a kijelölt helyeken. G. E. A szövetkezeti export bővítéséért Növelni kell a termelők érdekeltségét Az Országos Szövetkezeti Tanács ez év elején megvitatta a szövetkezetek exportban betöltött szerepét, ajánlotta, hogy ezt a témát a megyei koordinációs bizottságok is — amelyek az áfészek, a mezőgazdasági és ipari szövetkezetek képviselőiből állnak — tárgyalják meg. Ennek alapján hívták Össze tegnap a Kiskunsági TESZÖV székházába a megyei koordinációs bizottságot. A három szövetkezeti ágazat exportjáról Erdélyi Ignác, a MÉSZÖV elnöke —| aki egyúttal a koordinációs bizottság soros elnöke is — tartott szóbeli ismertetőt. Hangoztatta, hogy devizát hoznak azok a szövetkezeti termékek, amelyeket a nagy szériában gyártó ipar — érthetően — nem tud előállítani. Ezgk — a természetes munkamegosztás alapján — - exportképes, a magyar kézi kultúrát is devizává változtatható forrást jelentenek a szövetkezetnek. Megemlíthetők itt a külkereskedelmi rangú apró cikkek is, amelyek teljes egészében szövetkezeti forrásokból származnak. Tetemes hányaduk alig tartalmaz importot, számos olyan termék van, amelyet a szövetkezeti szektor kevés eszközzel állít elő a külpiacra. A kis- és középszériában gyártott termékek igen fontosak, hiszen a mostanában gyorsan változó piachoz rugalmasan kell alkalmazkodni és jez az idomulás a kisüzemekben jobban megoldható mint a nagyokban. A becslések szerint a mezőgazdasági szövetkezetek adják az élelmiszergazdasági export mint-; egy felét, az ipari szövetkezetek termékeik egyhatod részét értékesítik a külpiacon, az áfészek a friss zöldség- és gyümölcsféleségekből, a baromfitenyésztésből származó ipari termékekből, a nyúlból, a mézből, vagyis az úgynevezett vegyescikkekből szállítanak jelentős mennyiséget külföldre. Az előadó a továbbiakban megállapította: mindhárom ágazatban előfordult, hogy minőségi kifogások hangzottak el, a szállítási késedelmek miatt elmarasztaltak bennünket. A technológiai fegyelem megsértéséből, az emberi hanyagságból, a kötelező ellenőrzés elmaradásából bekövetkezett hiányosságok gondosabb és körültekintőbb munkával elkerülhetők. A jelenlegi feszült piaci helyzetben a vevők sokkal érzékenyebben reagálnak a hibákra. A me(Folytatás a 2, oldalon.) RÉGI ÉPÜLETBEN ÚJ GÉPEK Gazdát cserélt a bácsalmási fonoda A Pamutfonóipari Vállalat egy bayreuthi cégtől fonodái 'berendezéseket vásárolt, amelyeket két budapesti és három vidéki gyárában állít munkába. Ehhez meg- vásárolta a Bajai Emomposztó- gyár bácsalmási fonodáját is. A jó minőségű fonalat előállító gépeket folyamatosan szállítják az ■NSZK-ból. Üzembe helyezésükkel a PFV termelése összesen évi 1600 tonnával nő. Ebből ezer tonnát vásárol vissza a gépeket eladó partner, a többit itthon használják fel, csökkentve az eddigi, nyugati országokból származó importot. Az egyenletes szálvastagságú, sodratú és szakítóerejű fonalból a kötszövőipar a korábbinál esztétikusabb, jobb minőségű kelmét állíthat elő. A nagy teljesítményű, korszerű gépek automata fonalszedője lehetővé teszi, hogy e gyűrűs fonógépek kiszolgálása a mostaninál kevesebb munkással is .termelékenyebbé váljék. A kézi munka részarányának csökkenése mellett javulnak a munkakörülmények is, mert a gépek elhelyezésével párhuzamosan légkondicionáló berendezéseket is felszerelnek a régi fonodákban. A bácsalmási gyáregységben a jelenleg ott dolgozó több mint száz gyapjúipari szakembert folyamatosan képezik át a pamutfonodai műveletekre, és a magasabb színvonalú technológiára. Az új gépek üzembe állításával párhuzamosan azok elődeit felújítják. „A szocialista művészetpolitikában a népművészet él, sőt valósággal a reneszánszát éli. Ennek egyik szép megnyilvánulása a Duna menti folklór fesztivál, amelynek nemzetközi jellege egy nagyobb mértékű összefogás szükségességét hirdeti” — méltatta 1969 augusztusában Molnár János miniszterhelyettes a kezdeményezés jelentőségét, utalt továbbfejlesztésének lehetőségeire és kívánalmaira. Száznál jóval több külföldi együttes lépett föl azóta a kalocsai szabadtéri színpadon. Ezer és ezer táncos, énekes népművész őrzi szép emlékként a Pireneusoktól a Kaukázusig, a Rajnától a Donig a hazánkban töltött szép napok emlékét. Számtalan tudományos tanácskozáson hivatkoztak a hagyományőrző népművészek nagy magyarországi találkozójának tanulságaira, szakmai tapasztalataira. Immár nyolcadszor vonták föl a fesztivál színhelyein a részt vevő országok lobogóit, így is hirdetve a népek .kultúrateremtő erejét. Bő másfél évtized alatt a Duna völgyi országokra, távolabbi tájakra kisugárzó eseménnyé vált a Bács-Kiskun megyei — 1978 óta Tolna megyével közösen szervezett — rendezvény. Tudnak Kalocsáról, Bajáról az ausztriai Perneggben, a ju-^ goszláviai Bogojevóban, Szófiában, az olaszországi Vigno- lában, és hasszan-hosszan sorolhatnám a helységneveket. Tartalommal, emberi kapcsolatok emlékeivel töltődnek meg az olyan szavak, kifejezések, fogalmak, mint Dwna- pataj, Sugovica, magyaros vendégszeretet, nyugodt épi- •tőmunka Magyarországon, páva-körök, népek barátsága. A fák évgyűrűihez hasonlóan újabb és újabb mozzanatokkal, színekkel gazdagodott a népi kultúra nagy szemléje az első, 1968-as találkozó óta. Bővült a tudományos tanácskozások köre, mind több helyre látogattak el a hazánkba érkező külföldi csoportok és a legjobb hagyományőrző magyar együttesek. Újabban a folklór fesztiválhoz kapcsolódó pályázatokkal is serkentik a népi önismeretet erősítő nagy találkozó iránt az érdeklődést a szervezők. Nyilvánvalóvá vált, hogy nemcsak az idősebbek illetékesek Kalocsára, Bajára, hanem a jövőt hordozó fiatalok is. Itt, a legméltóbb környezetben mutathatják be, mennyire értik, érzik a népművészet századokon át csiszolódott, kialakult lelkületét, formavilágát, lényegét. Itt örvendeztethetik a közönséget, a szakmabelieket a gyönyörű dalokat, régi táncokat, szokásokat még a családi körben eltanuló népművészek. A múlt és jövő kézfogásának a fóruma is tehát a Duna menti folklór fesztivál. Ezért készültek különleges buzgalommal sok országot megjárt külföldi és hazai együttesek az idei, ma kezdődő találkozóra. Ezért hivatkoznak rádió- és tévéműsorokban, újságcikkekben a magyarországi, a kalocsai, bajai meghívásra. A népek közötti megértést szolgálta mindig is a Duna menti folklór fesztivál; mindig is a békét, az együttműködést hirdette és példázta. Mindig arra utalt, hogy az élet nagy kérdéseiről — a szerelemről, a születésről, a halálról, a munkáról — nagyon hasonlóan hangzanak az orosz, a bolgár, a magyar, a török, a német, a szerb népdalok. Bizonyára ezt tanúsítja most is a népművészetek talán legfontosabb közép-európai szemléje, az immár hagyományos magyarországi találkozó. Ez a mostani is minden bizonnyal tovább erősíti a baráti népek, a kétkezi dolgozók, a közreműködő szereplők, tudósok barátságát és együttműködését. Kívánjuk, hogy hasznosan töltsék el idejüket a paraszténekkarok, a tánccsoportok, a kiállító népművészek: a Vili. Duna menti folklór fesztivál résztvevői, szervezői, nézői.
