Petőfi Népe, 1984. július (39. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-24 / 172. szám

r VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜL JETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIX. évf. 172. szám Ára: 1,40 Ft 1984. július 24. kedd Faluvégi Lajos tárgyalásai Szingapúrban A Szingapúrban tartózkodó Faluvégi Lajos miniszterelnök- helyettes, az Országos Tervhiva­tal elnöke, tegnap találkozott a szingapúri miniszterelnök-helyet­tessel, külügyminiszterrel,^ ke- reskedeámi és iparügyi minisz­terrel, továbbá a szingapúri Ke­reskedelemfejlesztési Tanács el­nökével. A megbeszéléseken át­tekintették a két ország kapcso­latainak jelenlegi helyzetét, fej­lesztésük lehetőségeit, különös tekintettel a gazdasági együtt­működés kilátásaira. A lehetőségek feltárásában, az üzleti kapcsolatok megteremtésé­ben nagy szerepet játszhat a szep­temberben újra megnyíló ma­gyar kereskedelmi kirendeltség Szingapúrban. Faluvégi Lajos tájékoztatást adott a magyar gaz­daság helyzetéről, fejlesztési ter­veiről, és ismertette azokat a te­rületeket, ahol a kereskedelmi, ipari és pénzügyi kapcsolatok fejlesztésére lehetőség van. Felszabadulásunk évfordulójára I r IZTC^ Sajtókörút, honvédelmi KeSZUl u IVJlÖZj verseny, pályázatok­Találkozó a harcok és az újjáépítés résztvevőivel A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség megkezdte az előkészületeket hazánk felszabadulása 40. évfordulójának méltó megünneplésére. Az ifjúsági szövetség intéző bizott­sága úgy foglalt állást: a • megemlékezés a történelmi ese­ményekről jó lehetőséget teremt arra, hogy az ifjúság min­den rétegében fokozódjék a politikai aktivitás. A KISZ- esek elsősorban a második világháború előzményeinek, ha­zánk felszabadulásának, s az elmúlt négy évtized történelmi eseményeinek hiteles bemutatásával segítik mai helyzetünk jobb megértését, azt, hogy a fiatalok cselekvőén álljanak ki a párt politikája mellett, s tevékenyen vállaljanak részt a társadalmi feladatok végrehajtásában. •• Ünnepségek Lengyelországban Lódzba látogatott a magyar küldöttség Lódzba, Lengyelország máso­dik legnépesebb településére lá­togatott hétfőn a magyar párt- és kormányküldöttség, amely Sarlós Istvánnak, az MSZMP Po­litikai Bizottsága tagjának, a_Mi- ndsztertanács elnökhelyettesének vezetésével a Lengyelország új­jászületésének 40. évfordulója^ al­kalmából rendezett ünnepsége­ken vesz részt. A magyar vendé7 gek tájékozódtak a vajdaság és székvárosa, a nagymúltú _ ipari központ életéről, «majd a Vera Bútorszövetgyárba látogattak. A magyar delegáció munkás- gyűlésen találkozott a gyár kol- lekitivájával. Tadeusz Czechowicz, a LEMP KB Politikai Bizottságá­nak tagja a vendégeket köszöntő beszédében a két ország közötti gazdasági együttműködés fontos­ságáról szólt, utalva arra, hogy a textiliparban is hasznos koope­ráció alakult ki a magyar és len­gyel vállalatok között. Lengyel- ország érdeke, fejlődésének je­lenleg egyik legfontosabb felté­tele, hogy e kölcsönösen előnyös kapcsolatokat még tovább bővít­sék a gazdaságban, a . tudomány­ban és az élet más területein ip Magyarországgal és a többi szo­cialista országgal — hangoztatta. (Folytatás a 2. oldalon.) HÉTVÉGE SPORTMÉRLEGE Az évforduló tiszteletére az if­júsági szövetség számos jelentős akciót kezdeményez, s a progra­mok kialakításakor alkalmazko­dik az egyes ifjúsági rétegek sa­játos érdeklődéséhez, tapasztala­taihoz," ismereteihez. Április 4-én a jövő évi Forradalmi Ifjúsági Napok kiemelkedő rendezvénye- ' ként —• ifjúsági tömegdemonstrá­ció lesz Budapesten. A Bács-Kiskun megyei KISZ- bizottság közreműködésével 1984. október 12. és 1985. április 4. kö­zött a KISZ városi és városi jogú nagyközségi bizottságai lakóhe­lyük felszabadulása tiszteletére városi, nagyközségi megemléke­zéseket szerveznek. A helyi ün­nepségekre meghívják azokat, akik az adott területen fegyver­rel a kézben harcoltak, részt vet­tek az ellenállási mozgalomban, az államigazgatás megindításában. Ott lesznek a szovjet katonai ala­kulatok képviselői, a szocialista testvérmegyek, testvérvárosok küldöttei. Április 4-én, Kecske­méten a FIN megyei zárórendez­vényeként egész napos ifjúsági tömegrendezvényre is sor kerül. Ugyanakkor a „Film és Ifjúság”- akció keretében a megyei Mozi­üzemi Vállalattal együttműködve magyar és szovjet alkotásokból összeállított filmhetet is rendez­nek „Negyven év filmen” címmel. Megyei KISZ-szervezeteink vár­hatóan csatlakoznak majd a kecs­keméti Konzum Kereskedelmi Vállalat KISZ-alapszervezetének felhívásához, s védnökséget vál­lalnak a városuk, községük terü­letén eltemetett szovjet hősök, a kommunista párt, a társadalmi szervek alapítói, vezetői sírjának rendbetételére. Az évforduló alkalmából az út­törőavatás, az új KISZ-tagok fel­vétele is ünnepélyesebb formá­ban, újszerűén történik majd. A KISZ megyei bizottsága a megyei tanáccsal, az Erdei Ferenc Művelődési Központtal, a Katona József Megyei Könyvtárral közö­sen pályázatot hirdet ez alkalom­ból felszabadulási emlékműsorok megírására, illetve bemutatására az amatőr művészeti együttesek részére. A legjobb munkák, mű­sorok forgatókönyvei — a helyi rendezvények segítése érdekében — módszertani kiadványokban je­lennek meg. A Kórusok Országos Tanácsának megyei szervezetével közösen rendezett „Forradalmi dalos találkozó” is lesz. szintén a KISZ megyei bizottsága közre­működésével. Jövő áprilisban a KISZ hazánk­ban sajtókörutat szervez, amelyre a szocialista és nyugat-európai testvérszervezetek ifjúsági lapjai­nak munkatársait hívják meg. A nagyszabású programból a sport sem hiányzik: a középiskolások és a szakmunkástanulók 1985 ta­vaszán országos honvédelmi öttu­sa-csapatversenyeken vehetnek •részt; áprilisban pedig felszaba­dulási kerékpártúrát ’ rendeznek Battonya és Nemesmedves között. Az évforduló tiszteletére a KISZ KB több pályázatot is kiír, így például az egyetemi, főiskolai tudományos diákkörök az elmúlt 40 év történelmi eseményeinek feldolgozásával nevezhetnek. A plakátpályázat első díjas alkotá- ' sát 1985-ben a Forradalmi Ifjúsá­gi Napok hivatalos plakátjaként adják majd ki. BUGACON, AUGUSZTUSBAN Különösen a nemzetközi po­rondokon volt élénk a sport­élet a hétvégén. A szocialis­ta országokban .egymás uitán rendeznek rangos, nyílt A-ka- tegóriás vensenyéket. A ma­gyarok a Potsdamban lebo­nyolított atlétikai viadalon nagyszerűen szerepeltek. Mar- . kő és Bakos révén két arany­érmet nyeritek sportolóink. A birkózók nagyszabású szabad­fogású versenyén Bállá szere­pelt a legjobban: tizenöt hó­napos kihagyás után nyert bronzérmet súlycsoportjában. - A férfi kézilabdázók ismét ha­dilábon álltak a szerencsével. A hosszabbításban szenvedtek vereséget Lengyelországtól, s ezzel leszorultak a dobogóról. Kőbán Rita ezüstje után csak bronzérmeket szereztek és né- . hány negyedik helyet értek el a kajak-kenuzók Grünauban, az utolsó versenynapon. Almásfüzitőn rendezték meg a Hiungalu Kupa nemzetközi motorcsónak-viadalt. A bajai Vólentér a 350 köbcentiméte­res géposztályban futamgyő­zelmet aratott. (Képünkön verseny közben.) N Nagyszerűen szerepeltek a Kecskeméti SC fiatal atlétái korosztályuk országos bajnok­ságain. Az ifjúságiak kettő, a serdülők három aranyérmet nyertek a négy nap allatt. A jó szereplés után hatvan pont­tal gyarapodott az egyesület ez évi olimpiai pontgyűjtemé­nye. Lapunk hetedik oldalán be­számolunk a vitanlázórepülők nemzeti, bajnokságáról, a ma­gyar labdarúgó-válogatott ed­zőmérkőzéseiről, s a sportvi­lág egyéb eredményeiről iS. Erdészműzeum nyílik jó Ez a felvétel még a park rendbehozása előtt készült a felavatásra vá­ró múzeumról. KÁRTÉRÍTÉS AUTÓÉRT, ÁLLATÉRT, LAKÁSÉRT A lakosság háromnegyedének van biztosítása A lakosság az év első felében a tervezettnél több, összesen 144 170 biztosítást kötött. A ká­rokra a vártnál magasabb ösz- szeget fizettek ki — ez derül ki az Állami Biztosító jelentéséből. Lakásbiztositási szerződést 45 ezren kötöttek, így ma már több mint hárommillió biztosított ott­hon van az országban. A GASCO- biztosítások száma az első félév­ben megkötött 38 ezer szerződés­sel együtt már több mint 720 ezer; a magán személyautó-tulaj­donosok csaknem 60 százaléka rendelkezik CASCO-val. Szá­mottevően. gyarapodtak a magán­vállalkozók vagyonbiztosítási szerződései, jelenleg csaknem 45 ezer kisiparosnak és kiskereske­dőnek van már ilyen biztosítá­sa. Az idén április 1-től bevezetett — a korábbiaknál több szolgál­tatást nyújtó — havi 150 forintos díjú CSÉJB-biztosításra 15 700-an tartottak eddig > igényt, velük együtt ma már több mint 3,6 millióan rendelkeznek CSÉB-bei. Életbiztosítása több mint 450 ezer embernek van, közülük 150 ezren az év első halt hónapjában kötötték meg a szerződést. Az or­szág lakosságának jelenleg mint­egy 75 százaléka rendelkezik va­lamilyen önkéntes, határozatlan időre szóló biztosítási szerződés­sel. A lakosság biztosításaira az első félévben csaknem kétmil­liárd forint kártérítést fizetett a biztosító, 22 százalékkal többet, (Folytatás a 2. oldalon.) Az Országos Erdészeti Egyesü­let Kecskeméten tartja évi köz­gyűlését a jövő' hónap elején. Legutóbb ötven évvel ezelőtt rendezték a hírős városban az összejövetelt. A kecskeméti vá­rosháza dísztermében 1934 júliu­sában 114-en vettek részt az ak­kori közgyűlésen. Másnap a Bu­gac környéki erdősítéseket, te­kintették meg a résztvevők. Az idén augusztus 3-án és 4-én jó­val gazdagabb program várja az erdészeti szakembereket, és az első napon az Erdei Ferenc Mű­velődési Központba összehívott szakmai tanácskozáson 600 sze­mély részvételére számítanak. Másnap megtekintik a nyárjasi, a kerekegyházi, a bugaci és a kiskunhalasi erdészet területén harminc év alatti végzett nagy­arányú erdősítés eredményeit. Más eseménye is lesz a két­napos rendezvénynek. A közgyű­lés előtt Muray Róbert grafikus- művész kiállítását nyitják meg, akinek a természet szépségeit áb­rázoló alkotásai közül sokat is­mer már a nagyközönség. A szak­mai összejövetel után dr. Babos Imrének — az elmúlt három év­tized legkiemelkedőbb erdészé­nek — emléktábláját avatják fel. A tudós sokat fáradozott az Er­dészeti Tudományos Intézet Du­na—Tisza közi Állomásának lét­rehozásán, amelynek nyugdíjba vonulásáig szakmai irányítója volt. A második napon délután nyit­ják meg a Bugaci Alföldfásítási Múzeumot. Ez a létesítmény az' összefogás jó példája, a MÉM Erdészeti és Faipari Hivatala hathatós segítségének, a Kiskun­sági Erdő- és Fafeldolgozó Gaz­daság gyors kivitelezésének, a Kecskeméti Erdőfelügyelőség szervezésének együttes t redmé- nye, hogy egy év alatt elkészült a múzeum. Termeiben az alföldi erdő élővilága, történelmi doku­mentumok, művészi alkotások kapnak {helyet. K. S|. REMÉNYSÉG - BÉKE Lutheránus világgyűlés kezdődött ■ A Budapest Sportcsarnokban megtartott istentisztelettel^ va­sárnap 'délelőtt megkezdődött a Lutheránus Világszövetség VII. nagygyűlése. Az úrvacsoraosz­tásnál egybekötött istentiszte­leten több mint tízezren vettek részt. Ott voltak a világ mintegy száz 'országából érkezett hivata-, 1-os vendégek, egyházi személyi­ségek, a magyarországi egyhá­zak és felekezetek 'kép-viselői, va- . lamint: -hívők -ezrei. A három nyelven — aflgo-lul, németül és .magyarul zajló szertartáson Káldy Zoltán, a ma­gyarországi Evangélikus Egy­ház püspökelnöke prédikált; a li­turgikus szolgálatban számos ha­zai :és külföldi lelkész működött közre. A szocialista országban első alkalommal s-orra kerülő, kéthe-: tes nagygyűlés — a világszövet­ség legmagasabb fóruma — délután plenáris üléssel folyta­tódott. A tanácskozáson megje­lent Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnö­ke. A résztvevők meghallgatták Josiah Kibira tanzániai püspök­nek, a Lutheránus Világszövetség soros ' elnökének beszámolóját -az 55 millió evangélikust összefogó, 97 tagegyházat képviselő-szerve­zet utóbbi hét esztendőben vég­zett tevékenységéről. Hangsú­lyozta: a világgyűlés fő témája: „Krisztusban — -reménységgel a világért’’, napjainkban még mélyebb jelentőségű, mint ko­rábban. A megoldatlan gondok között említette a faji megkülön­böztetés problémáját: az emberi jogok eltip-rása tovább folytató­dott Dél-Afriká'ban a legutóbbi ’(Folytatás a 2. oldalon.) Drága öreg barátom,! Csak­hogy az életben egyszer még találkozhattam veled! Emlék­szel arra a majd húsz évre, amit egymás mellett dolgoz­tunk le!?... A vasútállomá­son ölelt magához egy idős férfi egy másik koros bácsit ezekkel a szavakkal, s még a könnye is kicsordult. Emberi dolog... A nyugdíjazása, majd. felesége halála után a Dunán­túlra költözött a lányához, aki oda ment férjhez. Sokszor emlegeti — csak maga magá­nak — egykori munkatársait. S íme, egyikükkel, a városon átutaztában összehozta a sors, ha csak pár percre is. A másik, a régi szaktárs a várótermi pádon üldögélve ké­sőbb elmesélte, hogy tulajdon­képpen ők ketten annyira jó barátok sohasem voltak, mint amilyen forró az üdvözlés volt. Sőt, mitagadás, nemrit­kán össze-össze is csaptak, irigykedtek egymásra, ha a másik jobb munkát kapott. Persze, a találkozás azért neki is nagyon jólesett. Az a húsz esztendő csak húsz, erőben, egészségben együtt ledolgo­zott esztendő volt! Milyen os­tobák voltak, hogy akkor nem tudtak egyetértésben meglen­ni! Többre mentek volna mindketten, sőt talán a gyár is. Ahányan létezünk, annyi­félék vagyunk, s azt hiszem, azt senkinek sem kell bizony­gatni, hogy ebből a munkahe­lyeken sok-sok kisebb-na- gyobb nézeteltérés, összekoc­canás származik, öreg és fia­tal, szak- és segédmunkás, fi­zikai dolgozó és irodista, fő­nök és beosztott — mindezek a „párosítások” — s még szá­mos ilyen ellentétpár létezik — sokféle összeütközés eshe­tőségét hordozzák magukban. S e mögött az eltérő (?) egyé­ni érdekek állnak. Az érde­kek pedig hová vezetnek vég­ső soron? A pénzhez, ami — ha a „szétosztása” bántja az emberek igazságérzetét — kö­zéjük állhat jó barátoknak is. S azt hiszem, mostanában nem ritkulnak az anyagi ér­dekből fakadó összetűzések a munkahelyeken, hiszen — amenyire a bérkeretek enge­dik — az egyenlősdit elvetet­ték vagy elvetni készülnek. Azt pedig, hogy valaki kétszer akkora órab éremelést kap, mint az évek óta mellette dol­gozó társa, akivel eddig együtt haladtak, fillérre, .most meg kell indokolni, magyarázni. Ez pedig az egyének minősítésé­vel jár, s bizony, azt nehéz beismerni az embernek, hogy kevésbé jó munkaerő, mint a szomszédja. Különösen, ha ezt még soha senki nem mondta meg neki. Az üzemek egy részében — említhető példaként az ÉPFA Vállalat halasi és bajai gyára, vagy a Finomposztó Vállalat — kialakulóban vannak már a módszerek, amelyekkel csil­lapíthatok az indulatok, s ame­lyek révén az egyén tárgyila- gosabb önértékelésre 1 hajlít­ható. Ez pedig nem más, mint a nyílt közösségi bírálat. Fi­zetésemelésnél, kitüntetéskor szemtől szemben mindenkiről véleményt mondanak — s mindenki véleményt mond­hat — a szűkebb kollektíván belül. Ki mire érdemes? — erre keresik ilyenkor a vá­laszt. S a nyilvánosság és a rendszeresség révén, a kriti­kus szemlélethez szokva rit- ' kábban marad fullánk az em­berekben, mint korábban. Nehéz beletörődni abba, hogy más többet tud, s ezt több forinttal értékelik. Am ebbe nem is szabad belenyu­godnia senkinek, hiszen a differenciálás okozta hátrány nem örökre szól: igyekvéssel, önképzéssel, fegyelmezettség­gel megszüntethető. Milyen ostobák voltak, hogy nem tudtak egyetértésben meglenni, többre mentek vol­na mindketten, sőt a gyár is — azt hiszem, egyet kell ér­tenünk a bácsi szavaival. Azokban a szocialista brigá- doikban értelmezik igazán ' he­lyesen emberi dolgainkat. ame­lyekben a Szakképzetlenek és a kevésbé rátermettek ..fel­hozásával” igyekeznek megte­remteni, erősíteni a teljesebb egyetértés alapjait. A. T. S.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents