Petőfi Népe, 1984. július (39. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-18 / 167. szám
IDŐJÁRÁS Várható tdfijárái az ország területén ma estig; kevesebb helyen lesz esS. Az eleinte gyakran élénk, a Dunántúlon Időnként erős északnyugati szél tovább mérséklődik. Legmagasabb nappali bőmérséklet 19 és m fok között alakul. 75. SZÜLETÉSNAPJÁN Kitüntették Andrej Gromikót VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIX. évf. 167. szám Ára: 1,40 Ft 1984. Július 18. szerda Lénia-renddel tüntették ki Andrej Gromikót, az SZKP KB PB tagját, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettesét, külügyminisztert. A legmagasabb szovjet kitüntetést Andrej Gromikö a pártnak és a szovjet ágamnak tett szolgálataiért, hetvenötödik születésnapja alkalmából kapta. — Az Elnöki Tanács Andrej Gromikónak, az SíZKP KB Politikai Bizottsága tagjának, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnöke első helyettesének, a Szovjetunió külügyminiszterének a magyar és a szovjet nép testvéri barátságának elmélyítése, a béke és a szocializmus ügyének előmozdítása terén szerzett kimagasló érdemeiért, 75. születésnapja alkalmából a Magyar Népköztársaság Rubinokkal Ékesített Zászlórenldje kitüntetést adományozta. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára táviratban köszöntötte ez alkalomból Andrej Gromikót. FELSZABADULÁSI ÉS KONGRESSZUSI VERSENY Halasi fémmunkások felajánlásai Költségcsökkentés, magasabb termelékenység • Az acélszerkezet-gyártó műhely dolgozói feladataikat termelékenységnöveléssel, a gépek jobb kihasználásával teljesítik. A Fémmunkás Vállalat kiskun- halasi gyára könnyűszerkezetes FILLOD épületeket, egyedi acél- szerkezeteket, a lakásprogram megvalósításához tömegcikkeket, valamint a felújításnál nélkülözhetetlen keretes csőállványokat állít elő. A kollektíva a felszabadulásunk 40. évfordulója és a XIII. pártkongresszus tiszteletére kezdeményezett versenyben a VI. ötéves terv sikeres befejezése érdekében olyan felajánlásokat tett a napokban megtartott munkásgyűlésen, amelyekkel a termelés hatékonyságát javíthatja. Nagy súlyt helyeznek arra, hogy gyártmányaikkal egyaránt elégedettek legyenek a kül- és a belföldi megrendelők. A Szovjetunióba tíz csarnokot szállítanak ebben az évben, s vállalták a halasi gyár dolgozói, hogy december 15-ig az utolsót is útnak indítják, természetesen jó minőségben elkészítve. A fővárosi lakásépítési tervek megvalósítását azzal segítik, hogy az ahhoz készített szerelvényeket, az egész évi mennyiséget már október elsejéig rendelkezésre bocsátják. Amennyiben ezen felül is kérnének a házgyári építkezéshez szükséged cikkekből, a többlet- igényt december 10-ig kielégítik. Fontos vállalás az is, hogy a más vállalatok exportjához szükséges termékeket kifogástalan minőségben, határidőre szállítják. A ráfordítások csökkentése fontos feladat a halasi Fémmunkás-üzemben ás. Ezért a kollektíva felajánlotta, hogy az energiatakarékossági terv megvalósításán felül még két százalékkal mérsékli a felhasználást. A munkaidőt jobban kihasználják az eddiginél. A munkásgyűlésen arról is döntöttek, hogy a hatér konyság növelésével, mint- fő céllal összhangban szigorúbb elszámoltatást vezetnek be. A minőségellenőrzés dolgozói fokozott gondosságra tettek vállalást. Marton Imre, az acélszerkezeti műhely művezetője arról beszélt felszólalásában, hogy a közös célok érdekében javítják az együttműködést a velük kapcsolatban álló üzemrészekkel. Termelési feladataikat a gépi kapacitás jobb kihasználásával oldják meg. A November 7. aranykoszorús szocialista brigád a ráfordításokat hívebben tükröző elszámolásra törekszik, s kommunista műszakokban bősegít a termelőm,unkába is. A Május 1. kollektíva az _ exportvagonokat szombaton és vasárnap is berakja. A Delta brigád képviselő, je jó minőségű és folyamatos karbantartásra tett ígéretet, társai nevében is. A. T. S. täiiät urÄseresznyeje !§g&|pgÉS8ii „Ezt nézze meg, a kertünk, ben termett... !” Idős asz- szony ikínálta cseresznyéjét a piacon. Ropogós, nagyszemü. „Látni, hogy háztáji!” — mondtam. Kedvesen felvilágosít, nem háztáji, mert ők nem téesztagok. „Tanár a férjem, nyugdíjban vagyunk mindketten, s behordom a piacra, ami terem a kertben!” Tűnődve ropogtattam a cseresznyét hazafelé menet és azon gondolkodtam, hány ilyen kiskertben \termelnek ma hazánkban gyümölcsöt, zöldséget és más konyhakerti ve- teményt? A’felmérések szerint a kistermeléssel foglalkozó családokhoz az Ország lakosságának 42 százaléka tartozik, a társadalom csaknem valamennyi osztályából és rétegéből. Azt a gyűjtőfogalmat használjuk megjelölésükre: „háztáji és kisegítő gazdaságok”. A városi ember könnyen azt hiheti — s őzt is hiszi >—, hogy ezek a termelők zömében földművesek. iPedig hát a mezőgazdasági főfoglalkozásúak aránya itt mindössze 15,3 százalék, a többi munkás, alkalmazott, nyugdíjas, vagy egyéb nem mezőgazdasági főfoglalkozású. Tanár, vasutas, iparos (az ipari munkások aránya 21 százalék, tehát több, mint a földműveseké). Csak a szabad idő hasznos eltöltéséről van szó? A tanár úr cseresznyéje bizonyítja, hogy nem, hiszen a piacra is jut bőven a megtermelt gyümölcsből, zöldségből, tojásból, baromfiból, sertésből, vágó- nyúlból. A mezőgazdasági össztermelésnek több mint 34 százalékát adják a kistermelők, bruttói termelésük elérte a 80 milliárd forintot. Arra kell törekedni, hogy ezt a termelést tovább fokozhassuk. E téren Ikedvezőek az eredmények, egyre tszorosabbá válik a kistermelők kötődése a nagyüzemekhez és az áfé- szekhez. Ez nem vonatkozik azonban a hobbikertesekre, s a nyugdíjasok nagy részére. Az ő termelésük irányítása és támogatása külön feladat. Többségüknél a szakértelem hiánya is gondot jelent. Az ipari munkás, a nyugdíjba vonult vasut as, tanár vagy más városi értelmiségi nem örökölt szüleitől hasznos ker- tészkedési tapasztalatokat. Nem ismeri a [metszés, a szemzés vagy a növényápolás fortélyait, nincs tisztában a termelés alapvető fogalmaival sem. Kitől, hogyan tanulja meg ezeket? Ma már nincs olyan ága a termelésnek, amelyet ne segítene közérthetően • megírt szakkönyv, amelynek az is feladata napjainkban, hogy például a gyümölcstermelést és zöldségtermelést yjz új nemzedék számára vonzóvá tegye. A jó könyv tehát munkaeszköz, mert egyre fontosabb lesz a szaktudás, és mert a hozzáértés a jövedelemben is lemérhető. Így válik a hobbikért tulajdonosa árutermelővé. De ehhez a szaktudáson, a termelési kedven kívül szerszám, kisgép, majd a termelés fokozására műtrágya, a védekezésre növényvédő szer is kell. Tehát sok olyan cikk, amiből egyelőre gyakori a hiány. A kertbarátkörökben tevékenykedő kistermelők szakmai fórumokon, kertbarátösszejöveteleken kapnak szakmai tájékoztatást és más segítséget ahhoz, hogy korszerűbb termelést folytassanak, de egyelőre még nincs kellőképpen megoldva a kiskertek termésének begyűjtése. Ez évek óta gond és visszahúzó erő a termelésben. A felvásárlás jobb megszervezése növelhetné a termelési kedvet, bövithetné a választékot, javíthatná az ellátást. De arra is ügyelni kellene, hogy az így piacra kerülő áru ne legyen, háromszor drágább, mint amennyit a termelő kap érte. A közelmúltban keltett feltűnést egy rádióriport, amely arról szólt, hogy a Í2 forintért felvásárolt cseresznyét és epret 40—50 forintért árusították. Drágán közvetít a kereskedelem. Arra Jtellene törekedni, hogy a megnehezült körülmények között olcsóbb áron kerüljön piacra és a dolgozók asztalára a vasutas paprikája, a nyugdíjas munkás hagymája, krumplija, a tanár úr cseresznyéje. I. S. HÁROMTAGÚ SZEMÉLYZETTEL FEDÉLZETÉN Űjabb űrhajó indult a Szaljut—7-ré • A Szojuz T—18 űrhajó személyzete: Vlagyimir Dzsanibekov, Szvetlána Szavickaja és Igor Volk. MOSZKVA Űjabb űrhajó indult a Szaljut —7 űrállomásra kedden, moszkvai idő szerint 21.41 órakor. A bajko- nuri űrrepülőtérről három űrhajóssal a fedélzetén útnak indították a Szojuz—T—12 űrhajót. Az űrhajó parancsnoka Vlagyimir Dzsanibekov, a fedélzeti mérnök Szvetlána Szavickaja, s a kutatómérnök Igor Volk. Az űrállomás legénysége. Leo- n'yid Kizim. Vlagyimir Szolovjov és Oleg Atykov már várja a „vendégeket” : ők február- 8. óta az űrállomáson tartózkodnak, s azóta csupán április 3—11. között jártak náluk kollégáik, a szovjet—indiai közös űrrepülés résztvevői. Jurij Nalisev, Gennagyij Sztrekalov és Rakes Sarma. A Föld körül keringő űrállomás jelenleg — miután vasárnap leválasztották a Progressz—22 automatikus teherűrhajót — két egységből áll: a Slzaljut—7 állomásból és a Szojuz—T—11 űrhajóból. A Progressz—22 május 30-án érkezett az űrállomásra, s üzemanyag-, valamint élelmiszerutánpótlást vitt, továbbá a nép- gazdasági szempontból rendkívül fontos kutaitási program további végrehajtásához szükséges eszközöket és berendezéseket. Az automatikus teherűrhajó hajtóműveinek segítségével többször hajtottak végre pályamódosítást, s kirakodását az űrhajósok ezúttal fokozatosan, a kutatási program végrehajtásával párhuzamosan végezték el. A Szaljut—7—Szojuz—T—11 komplexummal várhatóan ma kancsolódik össze a Szojuz—T—12 űrhajó. * A kedden este felbocsátott űrhajó parancsnoka, Vlagyimir Dzsanibekov 1942-ben szüleitett a taskenti területen levő Iszkan- dar városában. 1965-ben végezte el a repülőtiszti iskolát, 1 majd hosszabb ideig oktató volt a légierőknél. 1970-ben 'került be az űrhajósok egységébe. Vlagyimir Dzsanibekov most negyedszer jár la világűrben: először 1978 januárjában a Szojuz —27 parancsnokaként látogatott a Szaljut—6 űrállomásra, ahol társai már hosszabb ideje dolgoztak. Másodszor 1981 márciusában ugyancsak mint parancsnok Gurragcsaa mongol űrhajóssal, s még egy szovjet kollégával a Szojuz—39 fedélzetén érkezett néhány napra a Szaljut—6-ra. Végül 1982 tavaszán ismét csak parancsnoki minőségben Jean- Loup Chrétien francia űrhajóst „kalauzolta” a Szojuz T—6-on immár a Szaljut—7 űrállomásra. Vlagyimir Dzsanibekov részt vett — Magyari 'Béla mellett — a szovjet—magyar űrrepülés előkészítésében is. Szvetlána Szavickaja — egyébként Valervtyvna Tyereskova után a világ második űrhajósnője. Ezúttal másodszor jár a világűrben, s ezt rajta kívül más nő nem mondhatja el magáról. A Szojuz T—7 űrhajón 1992 augusztusában érkezett a Szaljut—7 űrállomásra. Többszörös mürepüíö világbajnok, 18 különböző világcsúcsot állított fel. Igor Volk, a Szojuz T—12 kutatómérnöke 47 esztendős, s tmost először jár a világűrben. Mielőtt az űrhajós egységhez került, berepülőpilóta volt. s SILÓ, TRÁGYA, TÜZELŐ... Hasznosítják a mellékterméket Változatlan lendülettel folyik megyeszerte a búza- betakarítása. A szem mellett más értéket is termett a föld: a szalmát. A korszerű arató-cséplő gépek nyomában a bálázók járnak: gombolyítják vagy téglia alakúra préselik, kötözik a levágott gabonaszárat A szalma „sokoldalú”. Ezért kár lenne veszni hagyni. Az egész esztendő folyamán az állattartó telepeken almozásra használják. Emellett a legértékesebb ág?a_ szalmából ammóniás feltárás után kiváló silóadalék is készíthető. Áz elmúlt években erre a célra gépet is forgalomba hoztak, de magas ára miatt egyetlen üzem sem vásárolt a megyében. A régi eljárás sokkal olcsóbb, ezért ezt szívesebben alkalmazzák. Az árpaszalmát fóliával’ borítják, s ez alá ammóniagázt engednek. Az erjedés hatására a szívós, cellulózt tartalmazó sejtfalak megpuhulnak, így ez kiváló kérődző-takarmány- nyá alakul. A szalma szervesanyag-tartal- ma jól hasznosult trágyáiként is. A nagyüzemekben képződött melléktermék egy része a háztáji állattartó telepekre, ólakba kerül. A tégla alakú bálák mellett, az utóbbi időben egyre terjed a „mini körbálát” készítő gépek száma 'is. Ezeket a szalmatömböket ugyanis könnyebb mozgatni. Néhány, Duna melléki üzemből a Dunaújvárosi Papírgyárba is szállítanak szalmát, ahol nyomdaipari termékek alapanyagául szolgál. A hartai Erdei Ferenc Termelőszövetkezetben másként is hasznosítják. A hidegebb napokon ezzel fűtik a baromi i telepek óljait. A megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályán kapott információból megtudtuk, hogy felhívták a gazdaságok figyelmét: megfelelő tárolással, lehetőleg házon belül, igyekezzenek hasznosítani minél többet ebből az értékes melléktermékből. Cz. P. • A kazalrakás a gépek korában is tudomány. BURGONYATERMESZTÉSI TANÁCSKOZÁS Desiré kontra 24 fajta A burgonyatermesztés helyze- tét, gazdaságosságát és fejlesztési lehetőségeit elemző országos tanácskozást tartottak tegnap Dunaújvárosban. Mint elmondták, a hazai nagyüzemi és háztáji gazdaságok jelenleg ötvenkétezer hektáron termelnék burgonyát, s a több mint egy évtizede alkalmazott intenzív termesztési módszerek eredményeként,;— a tavalyi aszályos esztendőt kivéve — minden évben sikerült itthon megtermelnünk az ország ellátásához szükséges mennyiséget. A további fejlesztés érdekében azonban a minőség javítására, a hozamok növelésére, valamint nagyobb fajtaválaszték kialakítására és a burgonya gondosabb tárolására, kezelésére lenne szükség. E cél eléréséhez megfelelő mennyiségben, választékban és minőségben tudnak importált vetőgumót biztosítani. A gazdaságok azonban a piaci keresletre hivatkozva szinte kizárólag a rózsaszín héjú, fehér húsú fajtákat termesztik. Az ország, burgonya- vetésterületének 80 százalékát egyetlen fajta, a különben igen kiváló termőképességgel és agrotechnikai tulajdonságokkal rendelkező Desiré foglalja el. Ugyanakkor, mint a .tanácskozáshoz kapcsolódó bemutatón meggyőződhettek róla a szakemberek, jelenleg 24 jó minőségű külföldi burgonyafajtából választhatnak, s a fajtaállomány egy-két éven belül három jónak ígérkező — jelenleg még fajtajelöltként vizsgázó — keszthelyi nemesítésű burgonyával gazdagodik. Az idén már kipróbálnak egy bőhozamú, betegségeknek ellenálló és haiai termesztési viszonyaink között is jónak ígérkező lengyel fajtát, az ősszel pedig az NDK-ból is behoznak úgynevezett lisztes fajtájú burgonya-vetőgumót. A tanácskozás vitájában felszólaló szakemberek felhívták a figyelmet arra, hogy a nagyüzemi gazdaságokban magas a burgonyatermesztés önköltsége, s ezt csak korszerű termesztési technológia alkalmazásával és magasabb hozamok elérésével lehetne mérsékelni. Ezzel kapcsolatban elmondták, hogy. a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem kutatói’ olyan termesztési technológiát dolgoztak ki, amely olcsóbb és eredményesebb a jelenleg alkalmazottnál. Rámutattak a tanácskozáson, hogy a minőség javítása érdekében általánossá kellene tenni a fertőzési lehetőségek lényeges csökkentésére vezető vetőgumó-csávázást, s szükség lenne úgynevezett zárt burgonyatermesztési körzetek kialakítására.
