Petőfi Népe, 1984. július (39. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-17 / 166. szám

1984. július 11. • PETŐFI líEPE • S

ZÁRT ÉS TÁRT AJTÓK — KONCERT AZ UDVARON ? — FÜRGE UJJAK A KÖNYVTÁRBÓL

Művelődni? Ilyenkor, nyáron?!

Nekem sincs jobb dolgom? Ebben a rettenetes ^ forróságban bátorkodom váratlanul betoppanni Félegyházán, a múzeumba. M aj sán a művelődési házba, Soltvadkerten a könyvtárba. Tázláron a moziba, és Kiskőrösön a tájházba. Arra vagyok kíváncsi, van->e élet ezek* ben a közművelődési intézményekben. Mit kínálnak annak a helybe- linek —■ és országjáró turistának — akiknek netán ideje akad Önmaga építésére. S egyáltalán: nyáron vajon a kultúrára szomjaznák-e az emberek?

Sajnos, az idén még nem volt időm strandra járni, de az előző évek tapasztalatai alapján tudom, hogy a 35 fokos napsütésben a medence mellé nem Freud-kötettel hevernek le a pihenni vágyók, hanem vidámabb, szórakoztatóbb olvasmányokat választanak, s hoz- zá keresztrejtvényt — „desszertnek**. Könyvtárba inkább a szomor- kásabb idő beálltával jutnak el az olvasók. Moziban a kommersz á menő. (Hamarosan itt lesz a King-Kong Kecskeméten/) Ki az, aki múzeumba megy ilyenkor? Esetleg a kirándulók, de ők is jobbára csak — hűvösölni.

SZÉPEN MAGYARUL —

_ SZÉPEN EMBERÜL

Az egyik

■ leggyakoribb szóalko- ,tási mód mind régebbi, mind

mai nyelvünkben a szóképzés. Mindenki előtt világos, hogy ekkor a szó jelentése módosul, megváltozik, az eredeti szoáaj egy másikkal cserélődik.

A kicsinyítő képzőkről tudjuk, hogy csak névszóhoz járulnak. így például a keresztnevekből (Ferenc) .becenevek (Feri) válnak. Köznevek is kaphatnak kicsinyítő képzőt, .Csakhogy ebben az esetben nem ibecézésről van szó, hanem a jelentés módosulásáról: könyv — könyvecske (kis könyv), szoba — szobócs- ka (kis szoba). Persze ez nem általános szabály, hiszen például a cukorka sokkal nagyobb * szemű, mint a cukor. Az otthonka egy ruhadarab jelölője, és nem a mennyiségé. Lekicsinylést, lenézést, gúnyt * is jelenthet egy- egy kdcsinyítőképzős változat: emberke (jelentéktelen ember), diákocska (kezdő diák). Ha melléknevet látunk el kicsinyítő képzővel, akkor a mérték változik meg, az amit a szó eredetileg kifejez): aprócska (igen apró), nagyobbacska (elég nagy), de a jelentés is módosulhat: szegényke (sajnálatra méltó).

Napjainkban igen gyakorivá vált az i — kicsinyítő képző használata. Különösen a gyermek- nyelvben (husi = hús), és az iskolai nyelvben (töni = történelem, koli = kollégium). A mindennapi életben is sokszor élünk

Ropi és pattinka

Ki takarítana?

Szóval, nem nagy reménnyel indultam körjáratomra, nem vártam világmegváltó nyilatkozatokat. Elsőként Kiskunfélegyházán a Kiskurí Múzeum igazgatóját . leptem meg kérdésemmel: milyen látnivalók várják a múzeumbarátokat? Fazekas István válasza:

—Az állandó kiállításokat nézhetik meg a vendégek, a magyar büntetőjog emlékeit, a Petőfi Kiskunsága című néprajzi gyűjteményt és Holló László festményeit. Időszaki tárlatunkon Veres Mihály szegedi festőművész mutatkozik be augusztus 20-ig. S talán véglegesen megszépül a jövő hónapra a szélmalom is, amit három éves felújítás után ismét megtekinthetnék az errejárók.

— Lehet-e érezni a vendégek számán, hogy itt a nyár?

— De még mennyire! Nem jönnek az iskolások, a kiránduló diákok. A turisták is kevesebben vannak, mint tavaly. A nyári hónapokban a háromezret sem éri el a vendégek száma. Azért né higgye, hogy a múzeumban nincs tennivaló. A nyilvántartás aktái, a rendezgetés, a raktármunka vár ránk, s eleget kell tennünk a gyűjtési-kutatási kötelezettségünknek is.

— A múzeum csodálatos udvarán elgondolkodtam, hogy esténként kamarakoncertet lehetne ott tartani. Erre nincs mód?

— Igen, eszünkbe jutott ez az ötlet. Csak épp a múzeumnak ilyesmire nincs pénze. Nekünk elsősorban a saját anyagaink népszerűsítését kell felvállalni. Ha ezen túl jutfmia) erő közművelődési programokat szervezni, az nagyon jó lenne. De ahhoz, hogy itt komolyzenei hangversenyek legyenek, sok egyébnek is szinkronban kellene állnia. A koncert lebonyolítása nem kis dolog. Ki tenné rendbe a terepet, amikor csak egy takarítónőnk van. S ha netán sikerülne zenei programot szervezni, vajon lenne-e közönség, jönnének-e az érdeklődők?

Lúdas Matyi Majsán

Kiskummajsán, a művelődési otthon homlokzatán óriási plakát, rajta fedetlen keblű hölgyek, már tudom is: a Lúdas Matyi -című diszkó-musicalt játszották a pesti művészek. Gel- lérjy László ötödik esztendeje állítja össze a „menüt” a májsaiáknak. A fiatal igazgatót először „elszáiholtatom”. Járt náluk június 28-án a Markos—Nádas humoristapáros, nyolcvan forint volt a belépő. A Prognózis zenekar július 2-án lépett fel, a fiatalok egy ötvenesért láthatták kedvenceiket. A Lúdas Maityira száz forintért léphették át a küszöböt a pikáns jelenetekre áhí- tozók. -Kovács Kati, Zorán és az Üniversál július 17-én lép dobogóra (25 ezerért) — — a nézők pedig hatvan forintért ülhetnek a székekbe. Július 30-án A HU-, TÉP a magánerős lakásépítők szolgálatában címmel rendeznek kiállítást a házban. Lesz még hat KISZ-esküvő és névadó, vi- deodiszkó, alkalmanként harmincasért.

— Az Állami Ifjúsági Bizottság pályázatán nyertünk húszezer forintot — folytatja a számadást Gellérfy László. A balatonakali, a királyréti, a sikondai. a kun- fehértói úttörőtáborok lakóinak szerveztünk kulturális programokat ebből a pénzből.

— Az idősebbek számára nincs szórakozási lehetőség?

— Évente egyszer magyamótá- estre csalogatjuk őket. Tudom, hogy ez’ nem sok, de a dolgos emberek nemigen járnak ilyenkor szórakozni. Tervezünk orgonahangversenyt a templomban, ahol fellép majd Kovács Endre és Simándi József.

Falun is hódít a videodiszkó

A művelődés háza Tázláron bizony igen-igen rongyos állapotban van. A látvány vigasztalanságát csak az enyhíti, hogy az udvar hátsó végében modernebb részt toldanak a sokat megért épülethez s a tornacsarnokhoz. Zárt ajtókat találtam a homlokzati oldalon. Erről a moziba lehetne bejutni. Előadásokat vasárnap este fél hatkor és nyolckor tartanak. A júliusi filmek: Rita asszony menyasszony (szovjet), Excalibur I—II. (ír), Esküvő (amerikai) Hosszú vágta ■(magyar—amerikai) és Klute (amerikai). Az ablakban olvasom még: videodiszkó minden pénteken, szombaton (a vasárnap áthúzva) a bisztróban húsz órától, Szilágyi István műsorvezetésével. Ennyit tudtam meg Tázláron és a nyitvatartási. Hétfőn, kedden szünet, a többi napokon hellyel-közzel látogatható a művelődési ház. A könyvtárban szerdán, csütörtökön,

pénteken és vasárnap válogathat, aki akar. Még valami a község nyárt kulturális ajánlatából: a Pesti Műsor különszáma is közli, hogy Pólyák Ferenc fafaragó kiállítását nyitják meg augusztusban. Bízom benne, hogy akkor sokan megfordulnak majd a hosszú, sárga épület termében,

Mikszáth, Jókai, Szilvási

Soltvadkert, kedd. A művelődési ház négy órakor^ nyit, A moziban este: Forró vérű kísértet. A könyvesbolt tankönyvat- vétel miatt zárva. (Megjegyzem: a kirakatban a legfrissebb lemezek, könyvek sorakoznak!) A könyvtáros, Frei Judit nem tud mást mondani, amikor belépek az üres helyiségbe, csak ennyit:

— Gyér nyarunk van. Ilyenkor a szőlőben szorgoskodnak_a vadkertiek. Esetleg gyerekek, nyugdíjasok térnek be olvasnivalóért. Viszik Mikszáthot, Jókait, Szilvásig az útikönyveket, a kötésről szóló kiadványokat, esetleg a szakirodalmat. A krimi, a szerelmesregény is kelendő. A 32 ezer kötetből ezek a „fogyaszthatók” nyáridőben.

— Ma hányán fordultak itt 'meg?

— Pontosan nem tudnám megmondani.

— Olyan sokan?

_ Nem, nem, Nyoleam-tízen

j

ártak nálunk. Ez bizony elenyésző az ötszáz könyvtári taghoz képest.

Nézzük meg. mit kölcsönöztek ottjártamkor. Egy bócsai háziasz- szany elvitte a Szépasszonyok egy gazdag házban című kínai olvasmányt. A 17 esztendős diáklány a Kurázsi mamát, a Puszták népét lapozza azóta. Kötés-horgolás öt kötetben. Jugoszlávia, Czakó Gábor, s regények — erre tartott igényt egy soltvadkerti anyuka és lánya. A legtöbben a piaci napokon böngésznek a polcokon, kedden és pénteken.

Május:

10 400 belépőjegy

Nyolc éve tart nyitva a szlovák Tájház Kiskőrösön, mégpedig délelőttönként 9—12 óráig, délután pedig 1—4-ig. Réti József né gondnok udvarit seper, takarít, gyomlál, s felügyel a néprajzi értékekre. Negyed tizenegy, még nem volt kíváncsiskodó előttem azon a napon. Pedig gyakran már kapunyitáskor idegen ^ szavaktól hangos az udvar: főképp németek, szlovákok, „jugók” és arabok a látogatók.

Ketten „őrzik” Petőfi szülőházát. Farkas Rétemé a kapuban fogad:

— Ma még nemigen fordultak meg az irodalmi emlékhelyen. A hét .vége viszont forgalmasabb. Legutóbb i is, B kérőkpáictúrázó fiatalok, nemetek .és- rtoxasiák írták be nevüket a vendégkönyvbe. Sokan később is visszatérnek. A minap egy fiatalember büszkélkedett azzal, hogy Kiskőrösön, volt katona, s most a családjának mutatta meg Petőfi szülőházát.

Leltározunk: májusban 10 400 belépőjegy talált gazdára, a június valamivel kevesebb érdeklődőt hozott. Júliusban, augusztusban ismét fellendül a forgalom, a Szegedi Szabadtéri Játékokra utazók állnak meg rövid időre a város főterén, hogy Petőfire figyeljenek. Aztán ősszel ismét elcsendesül a ház környéke.

A múzeumokat tehát levélhullás idején ismét kevesebben keresnék fel? A többi közművelődési intézményben pedig akkor pezsdül az élet. Olyankor viszont sokan jogosan várják el, hogy színvonalas programokkal hívják őket. S ha ez így lesz, le- vehetik majd a NYÁRI SZÜNET táblát... Borzák Tibor

ha sorúéképpen képzett szavakká 1: cuki = cukrászda, cigi = oil íaretta.

Vannak, akik ezeket a szavakat jellegzetesen az ifjúságnak tu lajdonítják. Az igaz, az ő nyelv - ha sznáiatukra is jellemzők. Mindez rendben is volna — mondjuk —de az már túlzás, hogy igéket is ellátunk kicsinyítő képzővel. És rögtön itt a példa: ropi. A népszerű sós rudacskának ez a neve azonban nem közvetlenül a ró1, pog igéből származik, hanem ennek továbbképzett változata a ropogós, (ti. sós rudacska) melléi mév volt az elnevezés alapja. Bizony előfordul, hogy nemesi ik melléknévből, hanem melléi inévi igenévből is új szavakat hozunk létre: röfi (röfögő, azaz ser tés, ruginadrág (rugdalózó- narlíág a csecsemők számára), s hojgy a múlt idejű melléknévi ige:név se maradjon ki: fagyi (fagylalt). Mindössze egyetlen „becézett igét találtam, azt is máirkanévként: pattinka. Ez is sós rudacska, és elnevezése nyilván összefügg a pattog igével. Ez1; megcsonkították, és alighanem a Katinka hatására képzővel látták el.

iKli mondaná azt már manapság hog;y az élőké vagy az ülőke nem jó :szó? Amelyik nem megfelelő, az kérészéletű marad. Többségük szókincsünket bővítette, így a köznyelvijén is teljes polgárjogot nyert ^ M. L.

■ Kiss Attila: Balaton-part

MISKOLCZI MIKLÓS

Kettőt

(nem)

szeretni

I. Minden második válás?

Lehet-e egyszerre két (több) nővel házasságban élni? Nern. Ez ugyanis törvénybe ütköző,, büntetendő bigámia.

De lehet-e egyszerre két (több) nőt szeretni? Lehet-e két (több) nő között ingázni, az egyiket szeretni, de a másikkal' Családot képezni? Lehet-e egyszerre két (több) nőt nem vállalni, ám az egyikkel rendszeresen szeretkezni, a másikkal pedig gyerekeket nevelni? És két (több) férfival? Ez utóbbi kérdésekre vajon lehet-e a nyolcvanas években, kategorikus nemmel válaszolni? És miért nem ? Mivé lett a szerelem, és mivé a monogám házasság? Mivé is!

Egy rövid tanulmány előtt ta- lán túl sok a j kérdőjel, de hát

megoldást (kielégítő választ) nem is ígér a szerző. Csak vázlatos magyarázatokat (remélhetőleg), továbbgondolásra érdemes magyarázatokat, amelyek • feltehetően nem is érvényesek a magyar társadalom egészére, mert nyilvánvalóan osztály, réteg, iskolai végzettség, lakóhely — meghatározottak. . Következésképpen vizsgálataim, tapasztalataim, megállapításaim érvényét nem tudom kiterjeszteni az egész magyar társadalomra, így a munkásokra, a parasztságra, az egészen fiatal korosztályokra stb.

Meg kell maradnom saját rétegem (értelmiségi), saját korosztályom (30—40 év), saját lakóhelyem (városok, nagyváros) határain bedül. Ez azonban nem jelenti magának a jelenségnek az' elszigeteltségét. Azért sem, mert rétegem, korosztályom általános életmód-, mintaadó szerepe jól ismert és államilag is preferált. Ha csak a házassággal kapcsolatos szokásokra összpontosítok, akkor is kijelenthetem, hogy az értelmiség betölti mintaadó szerepét, hiszen annak idején a házasságbontás elsősorban értelmiségi megoldás -volt, ma már azonban nincs osztályhelyzetre utaló sajátosság.

' Máskülönben nem hiszem, hogy manapság számottevő eltérés volng a városi munkások és alkalmazottak. illetve az értelmiségi házasságetikai felfogásában és viselkedésében- Leszámítva í természetesen az értelmiségi létforma szélsőségeit. Ugyanezt , a leszámítolást persze el lehet végezni a munkásosztály alsó régióiban is, a már, vagy csaknem lumpen elemek között, minthogy a szuperértelmiségiek és a lum- penséghez közel állók nemi-erkölcsi szabadossága, szexuális szokásai (milyen érdekes és fi- ‘ gyelemre méltó , ítény!) sokszor közelítenék egymáshoz. A szélsőségekről azonban tudatosan nem írok, nehogy rámsüljön a dicstelen módszerek dicstelen terjesztőjét illető vád.

Két feltételezést azonban engedélyezek magamnak. Az egyik szerint: a megfigyelés alá vonít

informális csoport tagjainak házasságában biztosra vehető, hogy beniie előbb vagy utóbb megjelenik a külső kapcsolat. Akkor is, ha a partnerek eleinte ezt lehe.- tetlennek tartják, akkor is, ha egy ideig tiltakoznak ellene. Az általánosan eldöntendő kérdés tehát nem az, hogy monogám házasságban, vagy külső kapcsolatokkal terhelt házasságban éljenek-e. Ebből következik a második feltételezés, amely szerint eldönteni már azt kell.- hogy a külső kapcsolattal működjön-e (meddig és hogyan) a házasság, avagy inkább a válást kell választani.

Készséggel elismerem, hogy veszélyes feKétalezések. ezek, de nem alaptalanok. Másfelől pedig szükségesek ahhoz, hogy pontosítsák, hogy az olvasó tudja: kikről írok. Ahhoz már nem kell bátorság, hogy ma kijelentsem: sok és egyre több házasságban kell- (ene) integrálni a külső kapcsolatot. Más kérdés, hogy sikerül-e és hogyan.

De hál mennyi ez a sok, hogy milyen feltételezéseket indukál, és mihez képest sok?

A. C. Kinsey amerikai szociológust idézve, és a negyvenes évek végén kelt adata51 a nyolcvanas évek magyar viszonyaira kiterjesztve azt kell mondani, hogy a házasságban élő negyven éven aluli férfiak 50 százaléka, a nőknek pedig 26 százaléka tart vagy tartott fenn valaha is külső kapcsolatot. Abszolút számokkal kifejezve ez félmillió magyar férjet és háromszázezer magyar feleséget jelent. Persze a tudomány és a féltudomány, de az „ítélet” szempontjából is másként kezelendő egy alkalmi, véletlen, soha vissza nem köszönő „megingás”, és ismét másként az a külső kapcsolat, amely életformává terebélyesedik, állandóvá válik, akárha úgy is, hogy benne a 'partnerek időről időre változnak.

Ez utóbbiban a családi célok, értékek fokozatosan veszítenek erejükből, a külső kapcsolatokat folytató házastárs lassan ki- vülreked, kiszorul a családból és végképp individualizálódik. Ezzel szemben az alkalmi „megszé- dülésnek” ritkábban van jele, következménye a. családban. Tapasztalataim és feltételezéseim szerint mindkét táborban' létszámnövekedés észlelhető.

A tapasztalatok miatt legfeljebb szégyellheitem magam. De mivel indokolható a féltételezés? Könnyű és olcsó megoldás, volna azt mondani: Hölgyeim és uraim, nézzenek maguk köré, vegyék sorra ismerőseiket, barátaikat — mert ez még akkor sem bizonyíték, ha sokszor annak (elégségesnek) látszik. Valamivel meggyőzőbb a válási adatokra hivatkozni, bár ez sem egyértelmű. Néhányan elválnak anélkül,

hogy akár előbb, akár csak a romlás időszakában is megkóstolták volna a „tiltott gyümölcsöt”, és sokan, rengetegen vannak, akik rendszeres félrelépek, mégsem szaporítják a válások számát. Amely amúgy is magas ős növekszik.

Jelenleg már minden három házasságkötésre jut egy legitim, tehát biróilag kimondott válás. Nem árt azonban tudni, hogy évente 30—40 százalékkal több válókeresetet adnak be, mint ahány bontó ítélet születik, és minden két ligitim válásra jut egy illegitim különélés. A felbontott házasságok felénél harminc évnél fiatalabb „ügyfelekről” van szó, és a válások 35 százalékát már olyan házasságokban mondják ki, amelyekben az együtt eltöltött i$lő nem érte el az öt évet. A 39 éves férfiaknál is 33 százalékkal emelkedett a válások száma tíz év alatt, és ugyanebben a tíz évben (Í970— 1980 között) az ismételten elváltak száma is megkétszereződött.

Ha a mai válási gyakorlatunk tartásnak bizonyul, akkor minden második házasság válással fog végződni, mielőtt a házasfelek elérik a hatvanéves kort. A házasságbontást és a külső, kapcsolatokat azért merem összefüggésbe hozni, mert külföldi és hazai szakértők is megteszik ugyanezt.

(Folytatjuk.)