Petőfi Népe, 1984. június (39. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-05 / 130. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1984 június 5. LIBANON Általános sztrájk a „harag napján” események sorokban VARSÓ Wojciech Jaruzelski zárszavával vasárnap Lódzban befejezte két­napos kibővített ülését a LEMP Központi Bizottsága. A LEMP Központi Bizottságának első tit­kára a tanácskozás tanulságait összegezve kijelentette: a két na­pot az őszinte, nyílt, kritikus és konstruktív eszmecsere jellemez­te, A párt a jövőben is folytatni kívánja a konzultációt és véle­ménycserét a munkássággal a kölcsönös megértés és a bizalom erősítése érdekében. A vasárnapi ülésen a részvevők határozatot fo­gadtak el a munkásosztály vezető szerepének erősítéséről. BECS Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyéttese. Norbert Steger- nek, az Osztrák Köztársaság al- kancellárjának meghívására va­sárnap hivatalos látogatásra Ausztriába utazott. Marjai József látogatása során megbeszélést folytat vendéglátójával, az oszt­rák kormány tagjaival, az osztrák politikai és gazdasági élet vezetői­vel, a két ország széles körű kap­csolatainak erősítéséről, minde­nekelőtt a gazdasági, kereskedel­mi és pénzügyi együttműködés továbbfejlesztéséről. Az 1982-es izraeli invázió má­sodik évfordulója alkalmából hét­főn — a falangista ellenőrzés alatt álló körzetek kivételével — Libanon egész lakossága általá­nos sztrájkkal, felvonulásokkal, tömeggyülésekkel tiltakozott a dé­li országrész folytatódó megszál­lása ellen. jNyugat^Bejrúít és a Bekaa-völgy dolgozói szolidaritá­si megmozdulásokkal támogatták a dél-liibanoni fegyveres és pol­gári ellenállást. A. nyugat-bejrúti felvonuláson, a Nemzeti Felsza- badítási Front álarcot viselő har­cosai is részt vettek. Az országos tiltakozást, a „harag napját” Na- bih Berri, a dél-libanoni ügyek államminisztere, a síita Amal- mozgalom elnöke .kezdeményezte. Nyugat-Bej rútban minden hi­vatal, iskola és üzlet zárva ma­radt. A falangista uralom alatt álló Kelet-Bejrútiban azonban fi­gyelmen kívül hagyták a sztrájk­felhívást, sőt a nemzeti egység­kormány két jobboldali miniszte­re, Pierre Dzsemajel és Camille Samun ezt az alkalmat ragadta meg arra, hogy szembehelyezked­jék a Bejrút közelében működő izraeli összekötő iroda bezárásá­ról hozott miniszterelnöki dön­téssel. Mindketten elharmairko- dottnak minősítették Rasid Kara­mi kezdeményezését és annak a véleményüknek adtak hangot, hogy az megnehezíti az Izraellel folytatandó biztonsági tárgyalá­sokat. Izraeli .részről ismételten cáfolták, hogy felszólítást kaptak volna a képviselet bezárására. Kö­zölték továbbá, ahogy amerikai vagy ENSZ-közvetítéssel nem, csak közvetlenül hajlandók tár­gyalni a bejrúti kormánnyal. A Tisrin című damaszkuszi lap hétfőn erélyesen bírálta azokat a libanoni jobboldali vezetőket, akik a tavalyi izraeli—libanoni megállapodás érvénytelenítése el­lenére szembehelyezkednek az izraeli összekötő iroda bezárásá­val. A falangista vezetésű jobbolda­li milíciáik és a jobboldali pa­rancsnokság alatt álló libanoni hadsereg megakadályozta, hogy az előzetes terveknek megfelelően hétfő reggel két új átkelőhelyet nyissanak a 'bejrúti demarkációs vonalon, az egyiket a kikötőnél, a másikat a főváros damaszkuszi kijáratánál. Jobboldali provoká­ciók miatt .hétfőn délelőtt másfél órára a Nemzeti Múzeumnál levő egyenen átkelőhelyet is bezárták. Hétfőre virradóra heves tüzérsé­gi összecsapások zajlottak le a polgárháborús tűzszüneti vonal teljes hosszában. A 'harcok iki- újulása és a biztonsági intézke­dések elodázása veszélyezteti a kormányprogram parlamenti vitá­jának' keddre kitűzött megnyitá­sát. A libanoni nemzeti megbéké­lést fenyegető „ötödik hadoszlop” leleplezte önmagát azzal, hogy Fadi Frem, a jobboldali milíciák parancsnoka élvetette a kormány programnyilatkozatát, állást fog­lalt a hadsereg és az ország új­raegyesítése ellen — mutatott rá Nabih Berri, hozzáfűzve, hogy nyilvánvalóan izraeli sugallatról van szó. , Valid Dzsumblatt és Nabih Ber­ri ellenzéki miniszterek hétfőn Damaszkuszba utaztak. Hétfőtől ismét napi hat órás áramkorlátozást vezettek be Bej­rútba és környékén amiatt, hogy Izrael megakadályozza a dzsijei hőerőmű üzemanyag-ellátását. Az An-Nida című kommunista lap megcáfolta Jasszer A.rafat- nak, a PFSZ VB elnökének azt a propaganda célzatú állítását, hogy a palesztin harcosok részt vesznek a dél-libanoni ellenállási akciók 90 százalékában. Algéria ködvetít az Öböl-menti konfliktusban ? Algéria ismét közvetítő lépést tesz a Perzsa (Arab)- öböl térségében . kialakult helyzet rendezésére. Hétfőn Sadli Bendzsedid elnök uta­sítására két magas rangú algériai politikus keresi fel egyidejűleg Bagdadot, illet­ve Teheránt, hogy átadja a hadban álló feleknek az al­gériai államfő üzenetét — közölték vasárnap hivatalos algériai források. Az államfői üzenet tartal­mát nem ismertették. Algé­ria az .1980-ban megkezdő­dött iraki—iráni háború óta igyekszik közvetíteni a két, hadban álló ország között. Hétfő hajnalban még mindig lángokban állt az a török tartályhajó, amelyet vasárnap reggel az iráni Hárg-szigettől délre iraki rakétatámadás ért. Iráni je­lentés szerint a 153 ezer tonnás Buyuk Hun tartály­hajót Super Etendard fran­cia gyártmányú vadászgép­ről kilőtt Exocet-rakétával találták el. A UPI amerikai hírügy­nökség adatai szerint már­cius vége óta összesen hu­szonhét kereskedelmi hajót ért találat az öbölben. Kambodzsai küldöttség érkezett Budapestre Az Országgyűlés meghívására hétfőn hivatalos, baráti látogatás­ra Magyarországra érkezett a Kambodzsai Népköztársaság Nemzetgyűlésének küldöttsége. A delegációt Chea Sim, a nemzet- gyűlés elnöke vezeti. Az érkezésnél a vendégeket Cservenka Ferencné, az Ország- gyűlés alelnöke fogadta. BÉKÉBEN KÍVÁNUNK ÉLNI KÍNÁVAL A vietnami külügyminisztérium nyilatkozata Vietnam békét akar Kínával, de a jövőben is minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy megivé- delmezze függetlenségét és szocialista építőmunlká- ját — .hangsúlyozza a vietnami külügyminisztérium hétfői nyilatkozata. A dokumentum ismerteti az elmúlt két hónapbam a Vietnam hatánmenti tartományai elllen intézett kí­nai fegyveres akcióikat. Kiemeli, hogy a heteken át folytatott tüzérségi tűz, a kínai gyalogság ismét­lődő betörései következtében békés polgári Iákosok vesztették életüket, s jelentős gazdasági, károly ke­letkeztek. A nyilatkozat rámutat: a két ország határán vál­tozatlanul nagy a feszültség. Kínai részről hídfő­állásokat építenek, s tüzérségük naponta lövi a vietnami tartományokat. Kína azt állítja — folytatódik az okmány —, hogy nem óhajtja a konfliktus kiszélesedését és rendezni akarja viszonyát Vietnammal. De változatlanul visszautasítja tárgyalási javaslatainkat, szót sem hajlandó ejteni az általunk indítványozott meg nem támadási szerződésről, vagy a tűzszünetről. Peking továbbra is Vietnam .nemzetközi politikai és .gazdasági elszigetelésére törekszik, gátolni igyek­szik országunk békés szocialista építőmunkáját, megpróbál döntő katonai fölényre szert tenni In­dokínában. A mostani provokációkkal egyben báto­rítani akarja a törvényes kambodzsai kormány el­len harcoló fegyvereseket is. Fennáll az a veszély,' hogy Kína, az állítólagos vietnami fenyegetésre hivatkozva, újabb inváziót in­dít Vietnam ellen. Pedig Vietnam nem fenyegeti Kínát., Sok évtizedes barcpkLután most, az a ,Ieg- hőb.b vágya, hogy békében élhessen. A vietnami kormány és nép őszintén, aizt kívánja, hogy a két szomszéd nép hagyományos barátsága helyreálljon. Vietnam a jövőben is arra törekszik, hogy békés tárgyalások útján rendeződjön a két állam viszonya a függetlenség és szuverenitás elveinek kölcsönös tiszteletben tartása alapján. A jelenlegi .helyzetért, a fegyveres provokációkért és következményeikért a pekingi vezetést terhel min­den felelősség — húzza alá végül a vietnami nyi­latkozat. Tudósítás a hajnal országából Azon a héten, amelyet a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság­ban töltöttünk, mindvégig elkísért az az érzés, hogy itt most valami újat és nem mindennapit tapasz­talok. Már a Moszkva és Phenjan közötti repülőúton elkezdődött. Éjjel repültünk, de éjszakai sötét­ség lényegében mégsem volt: a Nap szemben velünk haladt az égen. A repülőtéren rendkívül szívé­lyes, meleg fogadtatásban része­sítettek bennünket kollégáink a Koreai Központi Távirati Hírügy­nökségitől, és ezt azután is min­denütt érezhettük, ahová csak el­vittek koreai barátaink. Például akkor, amikor felkerestük Man- geze városkát, vagy amikor meg­tekintettük a történelmi múzeu­mot, amelynek gazdag anyaga nemcsak a koreai nép sok évszá­zados történelmét mutatja be, hanem mindenekelőtt a szabad­ságért és függetlenségért vívott forradalmi harcát. Érezhettük ak­kor is, amikor a phenjanl metró­val. annak építési munkálataival és távlati fejlesztési lehetőségei­vel ismerkedtünk Li Dák Szu, a metró igazgatója révén; és akkor is, amikor felkerestük a phenjani úttörőpalotát, vagy amikor a Kin Gun Szánon, Korea egyik leg­szebb hegyvidékén, a kristálytisz­ta vízesések és a különös szépsé­gű tavak ’ mellett időztünk. Itt éreztem igazán, mennyire igaz, amikor Koreát a hajnal országa­ként emlegetik. A .mai Phenjaniban nincsenek régi épületek, hiszen az egész vá­ros újraépült. A háború éveiben az amerikai légierő barbár bom­bázásai a föld színével tették egyenlővé. De a város feltámadt hamvaiból és tovább növekszik, szépül. A Teani Nehézipari Gépgyár a KNDK egyik legnagyobb válla­lata. Mintegy 5 ezer embert fog­lalkoztat. Kim Ci Hak, á gyár főmérnöke, miközben végigkísért bennünket a műhelyeken, arróll beszélt, milyen rohamos fejlődé­sen mentek keresztül az elmúlt években.1 4P Mjohjanszan — országjáráson Ikarusszal / S Phenjan, Csilloma sugárút — Kapcsolataink a Szovjetunió­val nem korlátozódnak a transz­formátorok exportjára — mondja Kim Ci Hak. — Baráti' viszony alakult ki a moszkvai yiagyimir Iljics Gépgyárral, szíveden látjuk vendégül, szovjet barátainkat. Nagy hatást gyakorolt ránk a Koerai—Szovjet Barátság Mező- gazdasági Termelőszövetkezetben tett látogatásunk. A szövetkezet­be rizsföldek mellett vezetett az utunk. A rizs Korea alapvető me­zőgazdasági kultúrája. Korea ke­nyerének is nevezik és mint a kenyeret általában, nagy szere­tettel és gondoskodóssal termesz­tik. ' A Koreai—Szovjet Barátság Termelőszövetkezetet 1954-ben alapították, amikor a háború után megkezdődött a mezőgazda­ság kollektivizálása. Coi En Csőn elnök szerint a háború előtt ez volt az ország legszegényebb fal­va. A szövetkezetbe hatvan egyé­ni gazdálkodó lépett be. Ma ez az egyik legmodernebb gazdaság: 700 gazdálkodót egyesít, 825 hek­tár földet művel. Legfőbb termé­kük természetesen a rizs, a - rizs­földek teszik ki a szövetkezet földjeinek legnagyobb hányadát. A rizstermesztés nemcsak nagy szakértelmet, hanem sok munka­ráfordítást is igényel. Ma a tsz- tagok munkáját korszerű gépek könnyítik meg. Coi En Csőn el­mondta, hogy a- szövetkezetnek 71 traktora, 5 teherautója, 42 rizsvető gépe és sak más techni­kai felszerelése van. A Koreai—Szovjet Barátság Termelőszövetkezetben ma 130 mérnök és más szakember dolgo­zik. Sokan tanulnak főiskolák és más oktatási . intézmények, leve­lező tagozatán. A faluban két kö­zépiskola, kórház és rendelőinté­zet működik. Volt alkalmunk ■ ezekbe is ellátogatni, csakúgy, mint két tsz-t.ag vendégszerető otthonába. A kórház és a rende­lő felszereltsége, valamint a la­kások berendezése semmiben sem marai# el a városiakétól. Miután megtekintettük a gaz­daságot, elvittek bennünket a szö­vetkezet 90 hektáros kertjébe. Itt egy kis dombon, gyümölcsfák kö­zött folytattuk beszélgetésünket. A dombról jó kilátás nyílt a rizsföldekre, a füstölgő gyárké­ményekre, és Phenjan új lakó­telepeire. Mindez együtt szinte szimbóluma volt annak, hogyan él ma a dolgozó koreai 'nép, aki minden gondolatával a békés életre törekszik. Nyíkolaj Zabelkin, (az APN munkatársa) JÖVŐRE TESTVÉRMEGYEI NAPOK Eszmecsere Rács-Kiskun és a Krím kapcsolatáról Hazaérkezett az a megyei párt­munkás-küldöttség, amely május 30-a—június 3-a között tett láto­gatást az Ukrán Kommunista Párt Krím Területi Bizottságának meg­hívására Szimferopodiban. Gera Sándort, a megyei párt- bizottság propaganda és művelő­dési osztályának vezetőjét és dr. Kovács István munkatársat fo­gadta L. A. Pukasz, az UKP Köz­ponti Bizottsága külügyi osztályá­nak vezetője és V. Ny. Bagrov, a területi pártbizóttság ideológiai titkára. Az eszmecserén áttekin­tették Bács-Kiskun megye és a Krím terület csaknem negyed- százados testvénbaráti kapcsola­tait, eredményeit, s a további le­hetőségekről, tervekből is szót ej­tettek. ■ E. I. Maljenkóval, a területi 'pártbizottság,.külügyi osztályának vezetőjével a két megye politi­kai, társadalmi; állami szerveze­teinek, gazdaságainak kulturális és spof.tintézményeinek további kapcsolatáról, „együttműködéséről tárgyaltak. Így például 1985. áp­rilis 1—7. között rendezik meg a Krímben a Bács-Kiskun megyei napokat: fotó1 és termékkiállítás nyílik Szimferopolban1, amatőr művészeti együtteseket, propagan­distákat, MSZBT-s aktivistákat, testvérvállalati kollektívák kép­viselőit várják a Fekete-tengeri testvérmegyében. ENSZ-szakértők értekezlete a bűnmegelőzésről Budapesten tegnap megkezdő­dött a bűnmegelőzéssel foglalko­zó ENSZ-szaikértők nemzetközi tanácskozása. Az interregionális értekezleten — várhatóan több napos programmal — a világ min­den tájáról mintegy félszáz bűn­ügyi szakértő vesz részt, közöttük hazánk vezető jogászai, a bűnül­dözés, az igazságszolgáltatás, a büntetésvégrehajtás illetékes szakemberei. Az értekezleten mindenekelőtt azt elemzik, mi­lyen szerepe-van a változó világ­ban írja — és lehet a' jövőben — az igazságszolgáltatási büntető el­járás intézményének, s ez ho­gyan telheti eredményesebbé a bű­nözés elleni harcot. A Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsa nevében dr. Már­kája Imre igazságügyminiszter üd­vözölte az értekezlet résztvevőit a Hilton Szállóban tartott megnyi­tó ülésén. Beszédében a legsúlyo­sabb gondokat okozó, szervezett és szigorú intézkedéseket követe­lő negatív itársadalmi jelenségek közé sorolta a bűnözést, amellyel — mint mondta — Magyarorszá­gon is szembe kell nézni. — Az elmúlt négy évtizedben hazánkban sokat tettünk a bűnö­zés visszaszorítása, társadalmi gyökereinek 'kigyomlálása terén — mondotta. ErőieáSzítéseink ered- méhyeképp [ ’sikerült1 elkerül­nünk a bűnözésnek azt ia nagy­arányú növekedését, amely vi­lágszerte tapasztalható. Megelé­gedettségre azonban nekünk sincs okunk, a döntő fordulat még ná­lunk sem következett be a bűnö­zés elleni küzdelemben. Ezt bizo­nyítják, a statisztikai adatok is. Hazánkban a bűnözés mértéke az 1960-as évek derekától 1978-íg lényegesen nem változott, évente átlagosan 125—130 ezer közyádas bűncselekmény vált ismertté. Az utóbbi években azonban — saj­nálatos módon — számuk növek­vő. irányzatot mutat: 1983-ban mintegy 150 ezer bűneset jutott a hatóságok tudomására. A bűnözés elleni hatékonyabb fellépéshez az eddigieknél ala­posabban kell elemezni a bűnel­követést előidéző,. illetve kiváltó okokat. Ezek szerteágazóak: részben szubjektív eredetűek, részben a társadalmunkban meg­levő belső feszültségekre és el­lentmondásokra vezethetők vissza, s a bennünket körülvevő külső környezet káros erkölcsi hatásai­nak beszüremlésével is számol­nunk kell, ám nem szabad meg­állni az okok elemzésénél. A -leg­nagyobb probléma1 manapság ép­pen az, hogy sokszor az okok fel­tárásakor nem történnek átgon­dolt és határozott intézkedések ezek megszüntetéséért — mondot­ta a miniszter, majd , arról szólt, hogy foglalkoznak ,az állami és táráadiálimi szervéknék a bűrímeg- feflőzéás,el kapcsolatbis'féladáitaiyáj, ezzel is feltételeket teremtve á bűnmegelőző tevékenységeik szá­mára. • A környezet védelme társadalmi feladat (Folytatás az 1. oldalról) az Országos Közegészségügyi In­tézet Településegészségügyi Fő­osztálya 30 tagú kollektívájának, Radetzky Jenő nyugalmazott szé­kesfehérvári gimnáziumi tanár­nak, Szabó Imre barcsi tájvédel­mi körzetvezetőnek, Szebényi Im­rének, a Műszaki Egyetem taná­rának, valamint Takács István­nak, Kazincbarcika tanácselnö­kének, akik a környezet és ter­mészetvédelem érdekében vég­zett munkájuk során kiemelkedő eredményeket értek el. „Az em­beri környezetért” kitüntetést 30-an vették át. S. Hegedűs László, a HNF Országos Tanácsának tit­kára 25 személynek Széchenyi Istyán-plakettet adott át a kör­nyezetvédelem, környezetfej lesz- tés, valamint á környezetünk megóvása terén kifejtett eredmé­nyes társadalmi tevékenységükért. A MAGYAR NEMZETI BANK HIVATALOS DEVIZA- ÉS VALUTAÁRFOLYAMAI ÉRVÉNYBEN: 1984. JÚNIUS S-TÖL Devizanem Vételi Közép Eladási árfolyam íoo egységre, forintkan Angol font 6476.5,1 6432.99 6489,47 Ausztrál dollár, 4174.48 4478,861 4182.84 , Belga frank , 84.21 i 84,20 84,37 Dán korona . 48846 • 468.37 469.04 Finn márka 804Í2J). 805.01 805,82 Franbia frank 356.79 ­I 557.35 :'VV ’ 5^7,91 ; Hollandi fgriítt­1536,66 1528.19 ; : • 1529,72 Japán yen (looo) 139.95 200^15 ' 200,35 Kanadai dollár ' »334.33 25 5 7.Ül 3581,47 Kuvaiti dinár’ 1 l'338i.!t ­T5576.69 ' ‘ i'5‘592,27 . Noryég korona- -,j .ín . 599.88 600,48 NSZK. márka 4721.91 '1723.63 1723.35 Olasz líra (1000) 27.68 : ' 27*74 - 1 27.74 Osztrák Schilling f. 244,7« 244.99 1 : 243,23 Portugál escudo . .. 3344 J •68.17;:.' 53.20: * Spanyoi ípaáeta . \ 30.24 . 30.27 I ‘ 30,3Ó ■ 1 Syajdt; >fráfvk 2957,9» . .., 2039.96 ­2062.02 ' Svéd • korona : •\ 376.48 577.08 | 577.64 Tr,. eá'jttl.' rubel 2(500.00 2602.60 jissa rimát i«ví6S^09'.á ■, 4810,70 4613,31 VALUTA. (BANKJEGY- ÉS CSEKK-) ÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1984. JÚNIUS 5-TÖL- , Pénznem Vételi 1 Eladátl , árfolyam 180 egyséé**, | forintban Angol iont,# / , Ausztrál dollár ./ Belga Iran« Dán korona , Finn márk«/. . Francia frank G őr dg ' drachma «) ' Hollandi lorint • Japán yen (ÍOOO) ' . ./Jugoszláv dinár b) ■ Kanadai dohár Kuvaiti dinár Norvég.korona .• NSZK márka í Olasz lira (1000) . ' , Osztrák, schilling ; Portugál escudo, Spanyol peseta', .- Svájci frank Svéd korona ; USA dohár 6888,50. 4050.30 V 81.70 454,51 780.88 ’ 340.63 ■ 40T3'2; 1482,34 I 194.1*3 31.67 3431.17 40100.38 381.88 1671.92 , 26.8$ .237.64 32.17 '29.30 1898.16 p39íj3 4472.38 6677.48 4304.02 86.82 . 482,63 ■ 8294« 574.07 43.46 1374.04 1 206.13 33.63 3664,63 16043.98 617,88 1773.34 28,54 252,34 34.17 31.18 2121.78 ; 864.3) 4749.02 \ a) vásárolható’ legmagasabb bankjegy- címlet í'iOO-as b) vásárolható legmagasabb bankjegy- címlet : 500-as SS

Next

/
Thumbnails
Contents