Petőfi Népe, 1984. június (39. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-12 / 136. szám
JÁSZSZENTLÁSZLÓI PÉLDA Változatok a „nyitott ház’’’ témára Változnak az idők és nekünk is változni kell! Ez a kissé „ferdített” ősi szentencia a vezérelv ma a termelés és a mindennapi élet számtalan" területén. Minden bizonnyal ezt vallja Markolt Endre is, a jászszentlász- lói Arany János Művelődési Ház igazgatója, legalábbis erre következtethetünk munkássága alapján. Neve a falu határain túl is jól ismert. Igazi kísérletező egyéniség. Miért nem jönnek ? A jászszentlászlői művelődési ház részt vett a hetvenes évek egyik reménykeltő közművelődési vállalkozásában, az úgynevezett „nyitott ház” kísérletben. Ez azzal a céllal indult, hogy a művelődési házak alaptevékenységét modernizálják. A kísérlethez kapcsolódó intézmények zöme úgy próbálkozott, hogy az előcsarnokok, folyosók, szakköri szobák, klubhelyiségek többcélú hasznosításával megsokszorozták a művelődési ’ otthon hagyományos »' lehetőségeit és szolgáltatásait. A célbútorok segítségével igyekeztek megoldani a központi, illetve helyi oktató-ismertető anyagok, eszközök és szerszámok szabad használatát,/ a kötetlen, spontán művelődéshez teremtve alkalmat. Markolt Endre a tematikából csak azt használta fel, amit szerinte Jászszentlászlón érdemes, és ami kivitelezhető. Először arra lett figyelmes, hogy küldhet akár aranyozott betűkkel írt meghívókat is, egyes rétegek nem járnak a rendezvényekre. Elhatározta, hogy utánuk megy a hiányzóknak. Kikutatja, miért nem jönnek? Egyáltalán mivel töltik el a szabad idejüket? És ez a fáradhatatlan, kíváncsiskodó vizsgálódás eredményes volt. Kertészek és barkácsolók Megfigyelte például, hogy korábban az ismeretterjesztő rendezvényeken sosem tapasztaltak olyan aktivitást, mint programon kívül, kötetlen időtöltés közben a piacon, a presszóban, vagy a munkahelyen. Ezért hetente egyszer meghívtak az intézménybe három helyi mezőgazdasági szakembert, akik akárcsak a többi látogató, bekapcsolódtak a beszélgetésekbe. Az alkalmak rendszeressé váltak. A művelődési ház később könyveket, szakfolyóiratokat, filmeket szerzett be a háztáji gazdálkodás témaköréből, majd jelentkezett új szolgáltatással is: kisgépeket kölcsönzött csekély díjért. Az ifjúsági klub tagjai később azt is vállalták, hogy egy hold földet bérelnek a téesztől és azt megművelik közösen. Sajátos „háztáji mintagazdaságuk ” paprikatermelését azó• Markolt Endre, a kísérletező népművelő. Hagyományos közösségeik is vannak. Próbál az irodalmi színpad. ta az egész község érdeklődéssel figyeli. Ugyanígy otthont leltek az épületben a barkácsolók is. A közművelődési alap támogatásával a művelődési házhoz egy fém- és famegmunkáló műhelyt építettek, ahol szintén közösségek alakultak, amelyek közösségi célokért is dolgoznak. Elvégzik pél-' dául az intézmény karbantartását. .. Belépés nemcsak horgászoknak! Az igazgató — maga is szenvedélyes horgász — észrevette, hogy sporttársai milyen vágyakozva beszélnek egy nyugodt horgásztelepről, ahol családostól eltölthetnék a hétvégeket. Versenyeket szervezhetnének, és megvitathatnák, ki, milyen zsákmányt „akasztott”. Az igazgató nem volt rest, cselekedett. Ez alkalommal a MAHOSZ-tól és az ifjúsági alaptól igényeltek pénzt. Majd vásároltak egy tanyát; kimélyítették a környéken levő mocsaras, lápos területeket; csatornát építettek és vízműveket, hogy gazdálkodni tudjanak a csapadékkal. Tucatszám jelentkeztek a horgásztársak társadalmi munkára. Tavasztól nyár végéig egyfolytában nagy erőkkel dolgoztak; és egy olyan szabadidő-központtal lett gazdagabb Jászszentlászló, amit egy évtizeddel azelőtt elképzelni sem lehetett. Ma már ott tartják a szocialista brigádok csoportos rendezvényeit, az általános iskola csapatösszejöveteleit és a horgászegyesület versenyeit. Magától is megterem itt a program. Vasárnapról vasárnapra horgászok szállják meg a tanya környékét. A férfiak pecáznak, a család többi tagja főz-süt (minden felszerelés megvan), sportol, játszik. Délben együtt ebédelnek az ötletesen megépített fészer alatt. Az ember társas lény Nemcsak a barkácsolók, a kertészek, vagy 3 horgászok ügyeit intézik a művelődési ház dolgozói. A kísérletezés mellett a hagyományos igényeket is kielégítik. TIT-előadások, képzőművészeti, technikai kiállítások, író—olvasó találkozók, előadói estek színesítik a programot. Szakkörök (rádió-iránymérő és konstruktőr, modellező, honismereti, eszperantó) és műkedvelő csoportok (népdalkor, irodalmi színpad), valamint a klubok teremtenek alkalmat a szervezett időtöltéshez. Emellett kirándulásokat, bálákat, diszkót és klubdélutánokat szerveznek. — Ez nemcsak az én munkám, hanem a közösségeké — mondta az igazgató. — Én arra vagyok büszke, hogy az idősebbek és. a fiatalok egyaránt befogadtak. így nemcsak egyszerű szervezője, hanem részese, haszonélvezője is vagyok mindannak, amit itt elértünk az utóbbi tizenöt évben. Ma népművelő-körökben gyakran depresszió uralkodik: úgy látják a kollégák, hogy nem lehet eredményesen dolgozni, mert hiányosak a feltételek. Szerintem nem indokolt ez a kiábrándultság. Ha türelemmel, tisztelettel közeledünk az egyének és a kisebb-na- gyobb közösségek felé, számukra is fontosakká tesszük ajánlatainkat, meghallgatják és támogatják a népművelőt. Igaz, hogy rohanó világban élünk, de van egy örök igazság: az ember társas lény — és ez elég lehet az indulásnál. F. P. J. KÖNYVESPOLC Gyurkó László: Családi regény Minden családregény ürügynó!ta. A létezésről, az életről, a történelem mélyáramlatairól és felszíni csobogásáról, siaját magáról szeretné összegezni véleményét szerzője. Az első igazi. modem magyar regény, Fáy András Bélteky háza is fölfogható családregénynek.' A műveletlen, élet hajótöröttje Bélteky Mátyás és tanult, honszerető fia. Gyula története jó alkalpm a kor eszméinek mérlegelésére. Szó eáil$ az okszerű gazdálkodásról, az útépítésről, a házi iparról, lehetőség a kortárs típusok, jellemző sorsok bemutatására. A reformer író azt remélte, hogy olvasói — bocsánat az edkoptatott hasonlatért — könnyebben hajóznak az élet vizein, érdémesiebb célok felé kormányozzák járműT vüket, elkerülhetik a zátonyokat. Jöttek az. újabb célok, az újabb zátonyok, az újabb írók, újabb remények, újabb hitek, csaka- zértis heklkezdések, és voltak, és vannak és lesznek a családok. Gyurkó nagyon tudatosan ír, nem véletlen formálta így műve címét: Családi regény. Vagyis műve nem kizárólagosan egy család történetének hív megörökítése; más. Egy — általánosan jellemzőnek Is elfogadható — család mindennapjainak tükrözésében láthatjuk az idők változását. Egy nemzet, egy eszme igazi históriája az ilyen szorosiabb-lazább kisközösségekből bontható ki. Különösen a nagyon szellős Kö- zép-Európában. Annyit tapasztaltak, megéltek az ittlakók, mint régebben a naigy utazók. Ki sem kellett mozdulnunk; házunkhoz jött a történelem. Akad kontár- sunk, aki négy állam polgára is volt, bár mindhalálig szülővárosában pergette napjait. Fantasztikus hullámvasút röpített föl és le családokat, kuszálta össze a kialakult kapcsolatokait, értékrendeket. A városiasodás is tízezreket mozdított ki otthonukból. jól tette Gyurkó László, hogy elmesélte mindazt, ami rokonairól, emlékeiről gondolkodva eszébe ’ jutott. Harag és elfogultság nélkül, a tényszerű közléseket csak egy-egy általánosító megjegyzéssel dúsítva idézte fel rokonai életét. Közli — például —, hogy cselédlány nagyanyja Bécs- ből került Budapestre, nagyapját egy isten háta mögötti lengyel faluból sodorta a magyar fővárosba a jobb megélhetés vágya. Vitték is valamire: egyetlen közös fényképük tekintélyt parancsoló kalapban örökítette meg a háztartásbeli nagymamát, nyakken- dősen, mellényesen a mozdony- fűtő nagypapát, akik csak ötödik gyerekük megszületése után kötöttek házasságot. „A családi legendáriumban még utalás sincs (mind) erre: nagyszüleim előítélete nyom nélkül kirostálódott az emlékezetből.” Örülök az olyan könyvéknek, mint Major Máté: Egy gyerekkor és' egy kisváros emléke, Szabó Magda: Régimódi történet, ■ Lengyel Péter: Cseréptörés, Gyurkó: Családi regény. Másként-más- ként, de kitűnik ezekből, hogy miként működtek a családme- chanizmusok, miként reagáltak a „külvilág” változó széljárásaira, légnyomásingadozásaira. „A család valamiféle véd- és dacszövetség volt. érdekképviselet, menedék, oltalom, mintsem hierarchikus, nettén parancs uralmi közösségi forma” —, így Gyurkó. Olvasmányos könyv Gyürkéé. A sorsok mozaikjából kirajzolódik a középkorúak és idősebbek által megélt világ. Tizennégy évesen a fehérvári püspökség pincéjében számolgattam a perceket: meddig reng még a föld a becsapódó bombáiktól, miközben a tizennégy éves Gyurkó László hatvan kilométerrel távolabbról figyeli az égigérő lángokat. Fiataloknak nemcsak a megszerezhető ismeretekért ajánlom: megbízható tanú. Őszinte emlékező. Úgy látta a világot, ahogyan a legtöbben, egy-két apró részlettől eltekintve nem mai • Szemmel idézi föl a történteket. Dokumentum értékűek a családi történetek. Ebben a _ közegDen természetesnek hatnak a legvalószínűtlenebb fordulatok is. A könyvet a Magvető Kiadó jelentette meg. H. N. 1984. június 12. • PETŐFI NÉPE • I Kapuzárás előtt A jörő tanévről jelen Időben Az új tanítási év csak a diákok számára kezdődik szeptemberben, ennek előkészítése már a régi oktatási időszak 'befejezése előtt megkezdődik. Egyúttal ilyenkor teszik mérlegre a közoktatás megyei, városi irányítói, az iskolák tényleges gazdái az iskolarendszer egészének éves eredményeit és gondjait. Néhány eddig is jelenlévő nyugtalanító jelenség az idén is tovább élt, sőt helyenként fokozódott: nőtt a tanévvesztő bukások száma, különösen az általános iskola negyedik, illetve ötödik osztályában, kisebb mértékben az elsőben is! Ez utóbbi jelenség az óvoda nevelési és iskola-előkészítő munkájának hiányosságait jelzi. Az általános iskolák helyzete sem lett könnyebb, sőt: az előző tanévhez képest most két százalékkal több tanulóval kellett foglalkozni. Továbbra is jellemző volt a zsúfoltság, annak ellenére, hogy ebben az időszakban ezerháromszáz új tanterem készült el és számos szükségtanteremben is folyt oktatás. Tovább növekedett a szakképzetlen pedagógusok száma, s megjelentek az első képesítés nélküli nevelők a gimnáziumokban is. Ez olyan hír, amelynél érdemes egy kissé időznünk. Évtizedek óta tudjuk, hogy képesítés nélküli tanítók alkalmazására szükség kényszeríti az iskolák fenntartóit. Azt is tudjuk ma már, hogy ennek a tendenciának okai a közoktatási rendszeren kívül keresendők, ki tudjuk számítani a képesítés nélküliek jelenlegi létszámát, s azt is, hány lett évek múltán diplomás. A mai általános iskolai pedagógusoknak több mint hatvan százaléka már így került a pályára. Nem ellenük szólunk, ha azt mondjuk, hogy ez a tendencia nagyon sok pedagógiai probléma forrása; ők tudják a legjobban, mennyi fáradságukba kerül — úgy ahogy — felzárkózni, a diplomát megszerezni, és a többiekkel egyenértékűvé válni a tantestületben. Mindent tudunk tehát erről a jelenségről, megszületésének okát, „fejlődésének” trendvonalát, csak megszüntetésének módját nem tudjuk megtalálni. A diploma nélküli oktatók középiskolai megjelenését meg lehetett volna jósolni, amint azt is, hogy számuk a jövőben növekedni fog. Sokan' nem tartják tragikusnak * ezt a jelenséget, persze nem is az, de mint irányzat, megfigyelésre érdemes. Egy-egy tanév önmagában is értékelhető, mert önálló szakasz a közoktatás folyamatosságában, ugyanakkor csak az előzőek és az utána következők egységében elemezhető és tervezhető igazán. Az előttünk levő már belenyúlik a hetedik ötéves tervciklus kidolgozásának szakaszába.-Elkezdődik például az ötéves technikusképző iskola első tanéve. Eredménye majd a következő ötéves terviben lesz hasznosítható. Ősztől módosítják az iskolai rendtartást. Ami mindennél fontosabb: új oktatási törvényt készítenek elő. A legutóbbi átfogó ilyen szabályozó 1961-ben készült. A most készülőnek már a következő évezred iskoláit kell működtetnie. Az elkövetkező évek folyamatos feladata lesz a demográfiai hullám zökkenőmentes átvezetése a középiskolai szinteken. Ennek egyik, de legjelentősebb feltétele a középiskolai tanteremépítés. A program nagyjából ismert, azaz, tudjuk hány terem kellene, azt viszont még nem, hogy telik-e annyira, mint ahányra szükség lesz. Az bizonyos, hogy a dráguló építőipari, és építő- anyagárak mellett nehezebbé válik a legszükségesebb követelmények teljesítése is. Egyszerűbbnek látszik viszont az iskolai munka belső feltételeinek javítása. A minisztérium már megkapta annak a vizsgálatnak az eredményét, amely tartalmazza, föltárja az iskolai munka minden részletét. Meglepő dolgok kerültek felszínre a pedagógusok terhelésével kapcsolatban: kiderült, hogy terheik egy része csak közvetve kapcsolódik iskolai munkájukhoz, más részük ugyan kifejezetten iskolai, de a vizsgálat ezeknek jó részét is fölöslegesnek találta. Csak a megszokás rakja vállaikra az értelmetlen jelentések írásának terheit. Ezzel összefüggésben a pedagógusmunkát részletesen újra kell értékelni, mert nem elég általánosságban beszélni a túlterhelés csökkentéséről, a munka- és életkörülményék javításáról, könnyítéséről. Ez utóbbi nemcsak aktuális, sürgejően megoldásra váró feladat, hanem az oktatás továbbfejlesztésének alapvető feltétele is. S miként minden családi életet kezdő fiatalnak jogos a lakásigénye, úgy a pedagógusok letelepedése a nevelési feladatok ellátásának alapja. Lakásépítési kölcsönt kell nyújtani számukra, kedvező feltételekkel, mert hiszen a fizetés — még az őszre tervezett emeléssel együtt sem elég arra, hogy a napi megélhetések gondja mellett komolyabb összeget megtakaríthassanak belőle. És ahogy pedagógus nélkül nincs nevelés, lakás nélkül nincs nevelőmunka, mert ennek elemi feltétele a nevelő nyugodt életkörülménye. A pedagógus hivatása megköveteli, hogy teljes emberi és szakmai kvalitását tanítványainak szentelje. Generációk nőnek fel, tanévek követik egymást; közeledik a jelenleginek a vége, de szinte mindjárt itt az új. S. L. Abszolút tétlenségben? Demélem, a kedves olvasók nincsenek már ágyban? Mert fmi még ott vagyunk, holott egyketted kilenc az óra. Nekünk azonban \ez még kára hajnal, \mivel évi nagyszabadságunkat töltjük ráadásul (Boglárlelle ,egyik kies SZOT-üdülőjében. Ennélfogva számunkra duplán dukál e minőségi lazítás. Annál is inkább, ;■ mert megfogadtuk: (nyaralásunk \első napját abszolút tétlenségben töltjük. Az )abszolút semmittevés jegyében várom türelemmel, hogy a szemem majd magáitól kinyílik. Tudniillik ébren vagyok \már, de szemhéjam még lehúzott redőny. \Majd felpattan, ha akar, bolond leszek bajlódni a felnyitásával. IDe Imiért mocorog a feleségem? Csak viem akár I'pirkadatkor felkelni? Megfeledkezett volna elhatározásunkról, önkéntelenül megmoccanok én is. Mire ő: ‘— Alszol? ' — Igen. ■ ■ — Mert én (már két órája fent vagyok. Egy büdös légy az orromat 'szemelte (ki [Légikikötőnek: az istennek se ,hagy pékén. Ilyen hosszú, harmonikus házasélet után igazán {meglehetnél p. kedvemért annyit, hogy megfogod. Nesze neked abszolút Itétlenség! A fene abba a légybe! No ide semmi pánik. Ahol legnagyobb a veszély, ott fog borotvaélesen |az ember esze. Ezt a légyfogást \tudományos okadatolással fogom mellőzni. ;Milyen jó is, hogy korunk mind égetőbben tűzi napirendre ia |tudomány és a |gyakorlat összekapcsolását. Lám, a nagy horderejű tudomártyos felfedezések tőrzik Imost meg szűztisztának abszolút tétlenségünket is. Mintek itt legyet fogni, mikor úgyis ...De ne hágjunk ia fejlemények elébe. Mondom nejemnek: — Nézd, te tudod legjobban, hogy érted tűzbe mentem, lehoztam |neked la csillagokat, amikor arra támadt gusztusod. (De ,lásd be. Ma, amikor az ember a Holdat tapossa {(mellesleg megjegyezve: ha a közismert tempóban iparkodik az 'atomtöltetek felhalmozásával, könnyen elérheti, hogy földi \ ,viszonylatban mem lesz Imit taposni, is akkor csakugyan a iHoldra ,ftámaszkodhat”, ha ugyan lesz mivel), nos tehát fejlődésünk eme fokán méltatlan hozzám is Hlyen alacsonyrendű fizikai {munka, mint a légyfogás. — Hülyeségeket ibeszélsz ... Bárcsak csípne rajtad is akkorákat, mint... — Hf! — ördögöd Ivan; ibelém döfött. De most már jusztse! Majd fogom én minden fnunkakedv nélkül hajkurászni ezt la dögöt. Csak szúrkáljovl. Ügy teszek, mintha mem zavarna ... Egyébként is, tudományos meggyőződéssel állítom, nem sokáig Pírja már ez a sátánfajzat... Látod, \milyen szár- nyaszegetten cirkál (itt fölöttünk? Hamarosan alá- hanyatlik, majd megdöglik a piszok. Fogadjunk! > — Irigylem a bizonyosságodat. — Na hallod? Nekem ne volna meggyőződésem, aki annyit búvárkodom a tudományos> kutatások köldöknéző ágazatában? — Köldöknéző?! — Igen. Olyan felfedezéseik, döntések tartóznák ebbe a tudományos szférába, amelyekre így reagál minden jobb érzésű ember: „Hogy oda hne rohanjak!”... Példákat akarsz? Itt van a legújabbak egyike, az Academic Francm.se negyvenI „halhatatlanjának” (megfellebbezhetetlen állásfoglalása a Pra- quemonsieur nevű szendvics meghatározása ■ tárgyában, az értelmező szótár számára. Pontosabban: hogy a sonka, vagy a sajt kerül-e előbb a vajas kenyérre?1 A tudományos vitát követő döntés: kenyér, vaj, sonka, sajt. — Hogy ia jó falatokat emlegeted, még ádázabbul rohamoz ez az (undok légy. Miáta papolsz, negyedszer fúrt belém a pimasz. — Türelem, türelem!... Halljad a köldöknéző tudomány vigaszát. (Emlékszel árra a nyugatnémet tudósra, Erich Baemerre, aki ötven esztendeig figyelte a (tyúkok viselkedését, aztán ;könyvet írt róluk, hogy rendkívül okos, és roppant diplomatikus állatok. Harmincöt olyan mondat összeállítható a tyúkok ,(nyelvkincséböl", amely kifejezi legkülönbözőbb érzelmeiket... — De körfyörgöm, közben sírba döf köd ez a légy! Nyugi édesem!... Nos, az említett professzornak egy [honfitársa, bizonyos Winter pnost a tyúkoknál kisebb házi szárnyasok, történetesen éppen la legyek szokásainak vizsgálatára terjesztette ki kutatási területét. Igazi német alapossággal laát kísérletezte ki, vajon a legyek — vízszintes felületen milyen irányban szállnak le. Megrendítette a felfedezés: az iménti terepen száz eset (közül kilen/cvenben kelőt—nyugat, )vagy észak—dél irányban landolnak a legyek. További gyümölcsöző kísérletei {arra a fel-, ismerésre (vezettek, (hogy lonnan adódik a legyeknek ez iá pontos iránymeghatározó képessége — mert mindig a Föld mágneses tere /szerint (tájékozódnak. — .Fogd már még azt a bestiát! — Jó, jó... Ez a női |kisszerűség, földhözragadt- ság. Téged csak egyéni bajod izgat. Az persze hidegen hagy, hogy az emberfaj így lelkorcsosult. Nekünk iránytűre, a fák mohos oldalára vagy a Sarkcsillagra van szükségünk, ha hozzávetőlegesen tájékozódni tokárunk. (Egy közönséges légy mindezt előzetes fizikai, csillagászati, földrajzi > tanulmányok nélkül, csak (úgy kapásból .elvégzi... Téged pedig csak a privát sérelmeidből fakadd düh vezérel. Ké/ pes lennél kiirtani ilyen csodálatos képességű állatkát, amely pedig milyen jól jönne majd, amikor a kereskedelemben hiánycikk \lesz az iránytű ... Látod, ez fáj nekem! Feleségem már szipog. Tovább vigasztalom. — Örömhírt közlök, szintén a tudományos életből. Bebizonyosodott, hogy természeti tény: amiként az embervilágban a nők tovább élnek, mint a férfiak (így van ez apácák és szerzetesek .Viszonylatában is),' úgy a nőstény legyek is hosszabb ideig bírják az iramot, mint a hímek. No de! A tudósok kimutatták, hogy a születés percétől számított harmincadik napon fa .nőstény legyek 50 százaléka iis beadta a kulcsot. A \hímeknek 'pedig potom 5 százaléka élt csupán... Megnyugodtál már? Nincs miért izgulnod. Ez a lomhán szállongó szárnyas, ahogy így elnézem, nagyon — olyan harminc nap körüli légy. Nem sok van neki hátra, ha lány —, ha meg fiú, bármelyik pillanatban kilehelheti páráját ... Még két hetünk van a nyaralásból. Érdemes erőlködni 'légyfogással, megérné feláldozni abszolút tétlenségünket? — Híjnye, Iazt a megváltó! No, (megállj, te terrorista! Ugrok ki az ágyból. —, Hol vom1 egy nagy balta? Azzal irtom ki ezt a gálád férget... Biztosan vért fakasztott a szám széléből! — Nicsak, niesak .—, így elrugaszkodtál a realitástól? — kajánkodik nőm. — Majd éppen üdülőszobában rendszeresít neked a szakszervezet nagy baltát... — Keljünk csak fel, első dolgom lesz reklamálni a gondnoknál... De la vendégkönyvben is felhívom a SZOT figyelmét erre a hiányosságra. A beutalt dolgozó biztonsága smafu?! ... Most mon|dják meg: hát lehet abszolút tétlenségben élni? Tóth István S /
