Petőfi Népe, 1984. június (39. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-08 / 133. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1984. június 8. HÁZUNK. TÁJA KISTERMELŐKNEK AJÁNLJUK! A paradicsom Az eredményes termesztés alapja a helyes fajtar, illetve területmegválasztás. Törekedni kell a nagyhozamú, jó minőséget adó fajták termesztésére, a legalább 4 éves vetésforgó betartására. Mindenképpen kerülni kell azt, hogy paprika, uborka, burgonya és önmaga után ne kerüljön a paradicsom. FELADATOK ŐSSZEL: az őszi mélyszántás során nemcsak a tarlómaradványok, hanem a kijuttatott szerves • és műtrágya aláfpr- gatása történjen meg. Legmegbízhatóbb a talajvizsgálatokon alapuló tápanyag-visszapótlás. Ennek hiányában közepesen ellátott talajt feltételezve az alábbi trágyaadaggal érhető el magas hozam: 300 kifogramm szerves trágya (100 négyzetméter), valamint 100 négyzetméterre számítva 1,0 kilogramm nitrogén, 1,3 kilogramm foszfor és 3,6 kilogramm kálium hatóanyag-mennyiségnek megfelelő műtrágya. A kijuttatott trágyákat mélyen be kell ásni a talajba. TAVASZI MUNKÁK. A terület előkészítésekor 100 négyzetméterre számítva a következő műtrágyaadagokat . adjuk: 1,5 kilogramm nitrogén, 0,5 kilogramm foszfor, és 0,6 kilogramm kálium hatóanyag. A tervezett ültetés előtt 3 héttel kell kijuttatni a talajlakó kártevők elpusztítását célzó talajfer- tőtlenítő szereket, például Basu- din 5 G-t,‘ melyből 36 dekagramm szükséges 100 négyzetméterre. A készítményt 10—15 centiméter mélyen a talajba kell dolgozni. Vegyszeres gyomirtásra felhasználható a Rideon 80 WP 7—10 dekagramm 10Ö négyzetméterre, vagy a Devrinol 50 WP 2—4 dekagramm 100 négyzetméter területre, a palántázás előtt egyenletesen kipermetezve. A magasabb adagok kötöttebb talajon alkalmazhatók. ÜLTETÉSKOR: csak egészséges, jól fejlett palántákat ültessünk el. A kiültetéskori vízveszteség megakadályozására a palántákat kezelhetjük f Folicote 5 százalékos oldatával (Folicote és víz 1:9 arányú keveréke).. EREDÉS UTÁN: a baktériumos és g >mbás betegségek elleni megelőző kezeléseket kell elkezdeni (Bordóipor 6 dekagramm 100 négyzetjnéterre, Bordóilé 1—2 százalékos oldata, vagy Rézoxiklo- rid 50 WP 2,5 dekagramm 100 négyzetméterre, 7—10 liter vízzel kijuttatva. A betakarítás megkezdéséig az időjárástól függően 4—6 alkalommal kezeljük a növényeket. A rovarkártevők közül a telelésből előjövő burgonyabogarak okozpak elsősorban nagy károkat. Megjelenésükkor Ditrifon 50 WP, Fiiból E, vagy Sevin 85 WP 0,2 százalékos adagjával, valamint Chinetrin 25 EC 0,05 százalékos dózisával védekezhetünk. A lombot károsító levéltetvek és takácsatkák ellen megjelenésük idején Pirimor 50 DP (0,05 százalék), vagy Bi 58 EC 0,1 százalékos (10 liter vízhez 10 milliliter szer) adagja alkalmazható. VIRÁGZÁS: 0,5 százalék Wu- xal plusz 0,5 százalék Volldünger (10 liter vízhez 50 milliliter és 50 gramm szer) keverékével lombtrágyázást végezzünk. KÖTŐDÉS UTÁN, bogyófejlődés kezdetén: amennyiben öntözni tudunk, az első fürtök megjelenésekor az öntözővízzel együtt juttassunk ki 0,5 kilogramm nitrogén műtrágyát 100 négyzetméterre. A tömeges kötődéskor és a bogyók erőteljes növekedésének idején a Wuxal és Volldünger lombtrágya keverékével ismételjük meg a kezelést. Ha szabadságra megyünk.-.. Mit tegyünk lakásunk díszeivel, szolbanövényeink- kel,- szabadságunk idején? Tíz napra, két hétre megoldja gondjainkat, ha a cserepeket nagyobb tálcára állítjuk, airra négy-öt centiméter vastagon finom kavicsot és alaposan meg- öntözöjtt tőzeget szórunk, s a tálcát a növényekkel együtt félárnyékba tesszük. Házilagos megoldás még, hogy a cserepek mellé teli tál vizet helyezünk, a tálból a cserépbe vastag fo- naldarahot vezetünk, amelyen keresztül az éltető víz eljuthat növényeinkhez. Aki anyagi áldozatra is kész, annak az Elektro ,Ipari Szolgáltató Szakcsoport öntike nevű szerkezetét ajánljuk. Ennek fő eleme a porózus cserép szívófej, amely a virág, vízszívásának megfelelően folyamatosan adagolja a vizet. Használat előtt a berendezés cseréprészét víz- tje kell áztatni, majd a virágföldbe nyomni. Ezután a műanyagtartály sapkáját Levesszük és feltöltjük vízzel- A csatlakozó műanyagcső végét a nehezékkel együtt a: víztároló edénybe süllyesztjük, majd a zárósapkával lezárjuk. Az öntike különféle tápoldat- , tál való öntözésre is alkalmas. Szaporítóanyag és zöldségféle Dunavecséről Tanácsok a gyümölcsszedéshez I'jyári gyümölcseink termését az elmúlt hetek hideghullámai alaposan gyé- rítették. Helyenként a megyében is a váirtnál jóva'l kevesebb cseresznyére, meggyre, kajszibarackra számíthatunk. Nagy jelentősége van- tehát, hogy a megmaradt gyümölcsöt gondosan, szakszerűen takarítsuk be. Arra kell törekednünk, hogy a beérő termés | maradéktalanul eljusson a fától a fogyasztóig^ és eközben a gyümölcs ne szenvedjen minőségi romlást. Amikor gyümölcsöt szüretelünk, egyaránt ügyelnünk kell a termés épségére, a fa sértetlenségére és nem utolsósorban a szedést végző emberek testi épségére. A gyümölcsöt egyenként válasszuk le a fáról, ügyelve arra, hogy a termőrészt ne szakítsuk le. Látni is rossz a gondatlanul szüretelt cseresznyefát, amely alatt a föld terítve van leszaggatott ágacskákkal, levéllel. Az ilyen fán a következő' évben jóval kevesebb termésre számíthatunk. Nagyon fontos, hogy a magas cseresznyefák nehezen elérhető részeiről is leszedjük a gyümölcsöt, mert a- fán maradó cseresznyékben fejlődnek ki azok a nyűvek, amelyek a következő esztendőben a „kukacosodást” okozzák; A kajszi- és őszibarackokat egyenként fogjuk körül ujjainkkal, enyhén csavarjuk meg és így válasszuk le a fáról. Óvatosan, a nyomódást elkerülve szedjük a nagyon érzékeny húsú szamócát, és a málnát, de a kevésbé érzékeny- ribiszkét, köszmétét és szedret is. Ahhoz, hogy a nagy fákról le tudjuk szedni a gyümölcsöt, segédeszközökre, erős létrára, kampóra van ^szükség. Ha a fa ágán állva szedjük a gyümölcsöt, akkor fölltét- - "lenül viseljünk gumitalpú cipót, ami nem csúszik és ,nam sérti fel az ágak kérgét. A gyümölcsszedés magas-fákról veszélyes munka, ezért óvatosan, körültekin- , tőén dolgozzunk! Minden gyümölcsöt megfelelő szedőedényben kell elhelyezni. A cseresznye, á m.gggy., a kajszi- és u nz ^zünn-nck számára a légmegfelelőbb az öt kiló befogadására ® A gondosan szedett vásárolja a fogyasztó. Ili gyümölcsöket szívesebben alkalmas, lapos rekesz, amelyben nem nyomódik, nem törődik a gyümölcs. A bogyósok számára műanyagból készült tálcáik, dobozok valók; ezekbe általában fél kiló gyümölcsöt lehet elhelyezni. Ha egy-egy edény megtelt, azonnal vigyük hűvös helyre. Kamrában, pincében egy-két napig még a legérzékenyebb gyümölcsöket is veszteség nélkül lehet tárolni. Minél érettebb a gyümölcs, annál jobban kifejlődnek benne az íz- és színanyagok. A túlérett gyümölcsnek viszont puha a húsa, a rajta megtelepedő peniész- gombák behatolnak a belsejébe és gyors romlást okoznak. Tehát a gyümölcsöt érett, de nem túlérett állapotban célszerű szüretelni. A nagyüzemek és a piacra termelő kertészek kénytelenek a gyümölcsöket még teljes érettségük előtt leszedni, mert különben nem tudnák a.zt piacra szállítani', Ez nem baj, hiszen egy részük a leszedés után is tovább érik és szinte azonos értékűvé válik az éretten szedettél. Ilyen a szamóca, a kajszibarack, az őszibarack, az alma és a körte. A cseresznye és a meggy, a szilva és a szőlő azonban nem útóérő. Ha ezeket féléretten szedjük, az ízük, édességük később sem fog javulni. Ezeket teljes érettségükben kell szüretelni. A házikertek nagy előnye, hogy itt minden gyümölcsöt optimális érettségi állapotban lehet betakarítani, hiszen a szedés és a fogyasztás között, csak rövid idő telik el. Azt szokták mondani, hogy nincs jobb a fáról szedett és közvetlenül elfogyasztott gyümölcsnél. De természetesen csak alapos, mosás után fogyasszuk! Igen eredményes a háztáji főágadat a dunavecsei Béke Tsz- ben. \ Százharminc—száznegyven család 7Ó—8Ö hektáron, termeszt burgonyát, céklát, sárgarépát, petrezselymet, cseresznyepaprikát főként magfogásra, melyet a közös gazdaság közvetítésével a Vetőmag Vállalat vesz át a szerződéses értékesítés keretében. A termelőszövetkezet . vállalja és végzi el a szükséges talajmunkát, tápanyag-visszapótlást, vetést, növényvédelmet. A többi munka a szövetkezeti gazdákra és családtagjaikra hárul.. Nemcsak vetőmagnak, hanem a tartósítóiparnak, s a zöldségfélét forgalmazó áfészeknek, valamint a ZÖLDÉRT-nek Ss adnak át árut a Béke Tsz háztáji termelői a szerződéses keretek között. Ennek mértékét a piaci viszonyok alakulása szabja meg, vagyis hogy miként értékesíthető gazdaságosabban, a kertészeti termék: friss zöldáruként vagy szaporítóanyagként. Érdekes A tyúktojás héja körülbelül 2 gramm meszel tartalmaz, a tyűk teljes vérének mésztartalma pedig kmulbelül 25 milligramm. A tojás héjához szükséges meszel a tyűk részben mindennapi táplálékából, részben saját szervezetének tartalékaiból meríti. Ha a táplálék nem elég mészgazdág, a csontozat! mésztartalmúnak fele is a tojás hejaba vándorolhat Egy tyuk everate átlagban 500 gramm me-szet termel tojáshéj formájában, s ez saját csontváza mésztartalmúnak, -mintegy í húszszorosa De nem egyedül a táplálék mésztartalmún múlik a tojáshéj erőssége. Vizsgalatokkal ■ kimutatták, hogv a szenmonoxidban gazdag ‘atmoszférában élő. tyűkok tojásának vastag a héja. Ez a .tapasztalat elvileg lehetőséget ad 8 toils -törékenységének esők- kerítésére. I összeállította: Gál Eszter KÖLCSÖNÖS KÖTELEZETTSÉGEK Nemcsak Bács-Kiskun megyében, az országban is egyedülálló az a vállalkozás, amelybe az Április 4, Gépipari Művek kezd. , A kiskunfélegyházi központ irányítása alatt hat önálló egységet szervez és indít új gazdálkodási utakra. Az anyavállalat leányainak kö- \ zös marad az „előneve”, az Ä4GM; az „utónév” pedig a tevékenységi kört jelöli. „Leánnyá” válik a vállalat Energetikai Gépgyára, ^Nagykanizsái Gépgyára, a Paksi Atomerőmű létesítmény Főmérnöksége, az örményesi Gépgyára, s két „újszülött”, a Tervező-Fejlesztő, valamint a Szervező Leányvállalat. Hogyan látja a ma még egyedi helyzetüket? — erről kérdeztük a vállalat vezérigazgatóját, Szabó Lajost. Egy anyának hat leánya — Mi lesz a neve ezek után az anyavállalatnak, vagyis a központnak? — A név természetesen nem változik, marad Április 4. Gépipari Műveik. Változik viszont a vállalat irányítási-szervezeti rendszere. Ügy alakult, hogy hamarabb született meg nálunk a szervezeti rendszer felépítése, mint annak jogszabálya. Hamarosan elkészül azonban egy. „testre szalbott” jogszabály: „va- gyonkezejő központ”-nak fogja nevezni az anyavállalatot, amely az állami tulajdonosi jogokat gyakorolja, ugyanakkor felelős az ágazati minisztérium felé a leány- vállalatok hosszútávú fejlődéséért, kezességet vállal értük, és a vezetők kinevezésében is dönt. — Eddig gyárak, gyáregységek voltak, méghozzá területileg eléggé elszórtan. Ez az új forma még lazábbá teszi <kapcsolatukat a központtal. — Az anyavállalati forma a bázisvállalati irányítási rendszer továbbfejlesztése. Az eddig is viszonylag önálló egységek most jogilag is azzá lesznek, működésükre az eddigieknél jobban hat majd a gazdasági környezet. Dönthetnek olyan kérdésekről — például az alapok felhasználásáról, a bérek alakításáról—, amelyek eddig központi hatáskörbe tartoztak. Ezek azonban nem Okozhatják a kapcsolatok lazábbá válását. — Leegyszerűsítve, ez azt jelenti, hogy megszűnik a „nagykalap”, és amit megtermelnek, abból maguk gazdálkodnak? — A leányvállalati érdekeltségi formában együttműködési szerződés rögzíti a kölcsönös kötelezettségeket, és ez az eddigiL eknél nagyobb „játékba” ad lehetőséget. A „leányok” az adó utáni nyereség 30 százalékát adják át az' anyavállalatnak a vagyonkezelésért, a kezességért, a szolgáltatásokért. A megmaradó, források felhasználása már saját döntésüktől függ. — Az anyavállalat kezeskedik azért, hogy az egységek jól gazdálkodnak. Hogyan, tudja ezt figyelemmel követni, vagy megakadályozni a bukást, ami a kockázatvállalásból adódhat? — Az alapítási határozat szerint a központ egyetértése .kell az olyan nagyvolumenű exportüzletek kötéséhez, amelyek többletbefektetéssel vagy nagy kockázattal járnak. Ugyanígy a hitelfelvételhez, a meglévő eszközök eladásához és" selejtezéséhez. Ezeken kívül az anyavállalat ellenőrzést is végez, a leányvállalat . pedig a legfontosabb tevékenységeiről rendszeres információt szolgáltat. — Azon kívül, hogy valameny- nyi leányvállalat nevében szerepel majd az Á4GM, lesz valami kapcsolatuk egymással is? — Ez neuralgikus pontja lehet a szervezetnek. Reméljük — és erre törekszünk —, hogy a leá-- nyok közötti koordináció kialakul. Mivel a szervezetek különféle tevékenységre jönnek létre, egymásnak nem jelentenek kon- kurrenoiát. Először azonban anya—leány között kell kiépítenünk a’ kapcsolódási pontokat, tehát megteremteni a decentrali®’ Év elejétől két új, NC vezérlésű esztergagép működik a kiskunfélegyházi gyárban. így három — a hagyományosnál kétszer nagyobb teljesítményre képes, jó minőségű munkát biztosító — korszerű esztergán dolgozhatnak a szakképzett munkások. (Opauszky László felvétele) zált formát, ezután kerülhet csak sor egy magasabb szinten centralizált tevékenységre. Mindenesetre a kisvállalatok vezetőitől javaslatokat kértünk az együttműködés területeire. Ilyen lehet majd véleményem szerint egy- egy nagyobb exportügylet együttes végrehajtása, a piacon való közös megjelenésük, a fejlesztési kérdések koordinációja, az importgazdálkodás stb. — Az önállóság egyben egyéni arculatót is jelent ezeknél az egységeknél, hiszen amint mondta, mindegyik mást csinál. Felkészültek erre a kollektívák? — Már korábban is számolnunk kellett azzal a tendenciával, hogy egyedi gépek helyett egy-, re inkább géprendszereket igényelnek a vevők. Megadják a paramétereket, és komplett egységet várnak — nemegyszer beüzemelve — a pénzükért. Tehát már nem elég csak azzal foglalkozni, amit mi gyártunk, hanem a rendszerhez másoktól is kell gépet vásárolni, azt beépíteni, épületet terveztetni, elkészíttetni, az infrastruktúrától gondoskodni. Hogy ez jól menjen, szemléletváltozást kell elérnünk a műszakiak körében. Egyre több komplex munkát végző csoportra van szükség, esetleg alvállalkozók bevonására is. A leányvállalatok vagy. törekednek arra, hogy vállalkozó'— kereskedő—koordináló tevékenységet végezzenek, vagy lemaradnak. A szándék mindenhol pozitív. Tudják, hogy termékeiknek van piaca, de hangoztatják a .kollektívák azt is, hogy a megélhetés nemcsak tőlük függ, hanem a leányvállalati vezetés színvonalától. — Az Á4GM termékeinek köre néhány év alatt jelentősen változott. Milyen az új termékszerkezet? — A kapacitásunk széles körben alkalmazható technológiákból áll össze. Folyamatosan leálltunk a fémszerkezetek, a hűtő- armatúrák készítéséről, nem igénylik tőlünk a korábban készített bányaipari berendezéseket sem. Részben új termékcsoportjaink — a kereslet alapján — a vegyipari és élelmiszeripari, az atomerőművi és energetikai berendezések körébe tartoznak. Ezenkívül a szervező és a tervező-fejlesztő leányvállalatok . is vállalnak a jövőben profiljukba vágó feladatokat. — önnek, mint vezérigazgatónak milyen változást jelent az új szervezeti forma? — A munkám nem lesz kevesebb és a felelősségem sem csökken, de bizonyára átalakul vezetői-irányítói tevékenységem. Talán hatékonyabb lehet az irányításra fordított energiám, hiszen a leányvállalatok vezetői és a részvételükkel működő igazgatósági tanács az eddigi problémák egy részét átveszi. Ez azt is jelenti: több idő jut arra, hogy az anyavállalatot egy magasabb fejlődési pályára vezethessük. S megmaradnak persze a napi problémák is, hiszen a kiskunfélegyházi termelési'* fejlesztési feladatok irányítása továbbra is az én dolgom — mondotta végezetül Szabó Lajos. , Fejszés Edit BERUHÁZÁS NÉLKÜL Több hús — gazdaságosabb tenyésztés Az állattenyésztésben ugyanúgy, mint a mezőgazdaság más ágazataiban bőven vannak még olyan tartalékok, melyek felszabadításával beruházás nélkül csökkenteni lehet a kiadásokat és javítani az eredményeket. Ez a célja azoknak a szerződéseknek is, amelyeket nemrég kötött a megye két termelőszövetkezeti területi szövetsége a Kecskeméti Állattenyésztő Vállalattal. Dr. Bulla Géza, a vállalat kecskeméti állomásának vezetője elmondja: — A megállapodás célja a mezőgazdasági szövetkezetek állattenyésztésének szaporodásbiológiai, tartási és takarmányozási színvonalának emelése, a szövetségek érdekképviseleti, illetve a vállalat szolgáltatási feladatainak összehangolása. Nálunk az állatfajok és fajták — vegyük például a szarvasmarhát és a sertést — genetikai értéke nem hasznosul a kívánalmaknak megfelelően. Gondolok itt a hús mi-, nőségére, ,a tejhozamra, a takarmányhasznosításra és így tovább. Ha százalékban akarom kifejezni, akkor körülbelül 65—70 százalékról beszélhetünk a teljesítő- képesség szempontjából! Ha például csak 10 százalékkal növeljük a született borjúk arányát, máris jelentősen változnak a gazdasági mutatók. Azokban-az országokban, ahol nagyobb gondót fordítanak a jobb teljesítőképességű fajták meghonosítására, a szaporodásbiológiai előírások betartására, már el ds érték azt az arányt, ami nálunk csak óhaj. Az állomásvezető' lapozgatni kezdi a megye elmúlt évi Statisztikai adatait , tartalmazó 7 könyvecskét. — Maradjunk az előbbi 10 százaléknál. Ha a termékenyítési eredményt ennyivel javítjuk, a mezőgazdasági szövetkezetekben évente 2650-el több borjú születne. A megye anyakoca-állomá- jfnyát figyelembe véve csak fél 1 százalékos javulás esetén — a felnevelési veszteséget is figyelembe véve —I sokezer mázsával több sertéshús jutna belföldre és exportra egyaránt. Az állomás I elegendő sertés-' apaállatot tart a nagy- és kisüzemek által keresett fajtákból. Ezeket a legjobb tulajdonságú egyedekből válogatták ősszé, tehát a gazdaságok a legkitűnőbb szaporítóanyagot kapják.- A szarvasmarha-állomány fajtaátalakító keresztezéseihez szintén a legkitűnőbb tulajdonságú apaállatoktól származó, mélyhűtött spermákat tudják beszerezni. -Az állomás inszeminátorai menetrendszerűen, meghatározott útvonalakon jlrják a megyét a nagy- és kisüzemek kérésének megfelelően. Az együttműködési szerződések szerint a szakemberek megvitatják egy-egy üzem gazdálkodását jelentősebben érintő állattenyésztési döntéseket, üzemi tapasztalatcseréket szerveznek, a tenyésztés színvonalának növeléséhez információkat szolgáltatnak. — Sajnos, a nagy- és kisüzemi tenyésztők közül néhányan még tnindig — talán kényelmességből vagy költségcsökkentési célból — nem államilag ellenőrzött, törzskönyvezett apaállathoz viszik a kocákat. Népnyelven szólva zug- kanókkal pároztatnak. Ez á fajta leromlásához vezet. Az állattenyésztési kutatók nagy szellemi befektetéssel fáradoznak azon, hogy a lehető legjobb .tulajdonságú fajták kerüljenek tenyésztésre, hiszen egyaránt ezt keresik a belföldi és a külföldi piacon. Ugyanakkor, miként említettem, ellenkező folyamait is jelentkezik. Remélem, hogy a készülő apaállat-gazdálkodási szabályozó rendét teremt e tekintetben is, és olyan érdekeltségi formákat határoz meg, amellyel a fajtaromlást megakadályozhatjuk — hangoztatja dr. Bulla Géza. Az állomás 86 állattenyésztési mezőgazdasági nagyüzemmel és számos kisgazdasággal tart kapcsolatot. JÓI képzett szakemberei ösz- szefogva a mezőgazdasági nagyüzemek hasonlóan felkészült állattartóival — sokat tudnak tenni az állattenyésztés színvonalának javításáért. K. 8.
