Petőfi Népe, 1984. június (39. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-07 / 132. szám

1984. Jűnítu 1. © PETŐFI NEPE 9 S Szakszervezeti tisztségviselők a munkahelyi művelődésről — A szakszervezeti politikai mozgalom kezdettől fontosnak tekin­tette az oktatást, a tanulást és a tanítást. Bárhol jött létre vagy szer­veződött szakszervezet; első dolga volt, hogy könyvtárat alapított, azu­tán kórust szervezett, színjátszó csoportot, majd saját sportklubot mű­ködtetett — így köszöntötte Hegedűs István, a Szakszervezetek Bács- Kiskun megyei Tanácsának titkára a munkahelyi művelődésről köz­reműködésünkkel rendezett ankét résztvevőit. A jövő még céltudatosabb folytatást követel. Jut-e elegendő idő a tanulásra, a jóízű, személyiség-gyarapító szó­rakozásra? Erről cseréltek véleményt először a megjelentek. Hegedűs István: — A munka­idő rövidítése nemcsak azért volt harci feladat, hogy könnyebb le­gyen a szervezett munkás élete, megóvja egészségét, de azért is, hogy szalbad időt biztosítson a művelődés és a kultúra értékei­nek elsajátításéihoz. Napjainkban a munkaidő jóval rövidebb, mint néhány esztendeje, de az ötnapos munkahét ellenére általában ke­vés idő jut a kultúrálódásra. ön­kéntes jellegűek a különféle mel­lékállások, vállalati gazdasági munkaközösségek, de hiba volna elhallgatni, hogy sok család csak ilyen jövedelemkiegészítéssel tud­ja életszínvonalát megtartani. Lunger Pál, a kiskunhalasi Dél- B ács-Kiskun megyei Vízmű Vál­lalat közművelődési előadója: — Valóban így van. Vállalatunknál csak a dolgozók 3 százaléka gmk- tag. Arányuknál azonlban jóval nagyobb mértékben ibefolyásol- ják a munkahelyi közvéleményt. Mind kevesebbet számít — főként a fiatalok körében —i hogy ki mit tud, segíti-e a közösséget, miként dolgozik. Ha továbbterjed ez a gondolkodásmód, akkor megkérdőjelezhető az egész köz- művelődési tevékenység. Szabó Tibor, a DUTÉP szak- szervezeti bizottságának titkára: — Nálunk egy KlSZ-tisztségvise- lő kimondta, hogy KTSZ-megbí- zatásnaik tekinthető a vállalati gmk-tagság. Hova jutunk? Kovács Imréné, a Számítástech­nikai és Ügyvitelszervező Válla­lat kecskeméti számítóközpont­jának közművelődési előadója: — Más társulások is működnek a gazdasági munkaközösségek mel­lett. Fölösleges hátrányaik eltúl- zása. Sportrendezvényeinken pél­dául sokan részt vesznek. A mun­kahelyi közművelődésre keveseb­ben szakítábák időt, mert'á Ren­dezők általában passzív közre« é működésükre számítanak. Ugyan­azokat az arcokat látni városszer­te a kiállításokon, az előadáso­kon. Rajnai Miklós, a Kőolaj és Föld­gázbányászati Vállalat kiskun­sági üzemének közművelődési előadója: — A gazdasági munka- közösségek szerintem nagymér­tékben megváltoztatták az em­berek közötti viszonyt, megvál­toznak a közművelődési lehetősé­gek. Tudomásul kell venni, hogy a szakmai hozzáértés nem elég vonzó perspektíva munkahelyein­ken. Szabó Tibor: — Nálunk a szo­cialista brigádtagok egyötöde, sajnos, a nyolc általános befeje­zése előtt abbahagyta a tanulást. Alig akadt jelentkező az általunk szervezett esti tagozatra, évente legfeljebb húszán pótolják dolgo­zóink közül a korábban elmarad- takat. Tisztelettel kérdem: a mun­kahelyek feladata a nyolc álta­lános elvégeztetése? A nyelvok­tatás jobban megy. Vállalati elő­írás szabja meg, hogy kinek kell legalább középfokon valamilyen idegen nyelvet megtanulnia. Kor­szerű laboratórium segíti az ok­tatást. Hegedűs István: — Kétségtelen, hogy növekedtek a köztehervise­lés költségéi. A kulturális jellegű szolgáltatások árai is emelked­nek. Mindenki előbb a markát tartja. A megváltozott körülmé­nyek fölerősítették a negatív tü­neteket. A kulturális feladatokat leszűkítik a közművelődési intéz­ményekben dolgozók, a" munka­helyi művelődési előadók, a vál­lalati művelődési bizottságok fel­adataira, noha társadalmi ügy. Meggyőződésem azonban, hogy a szocialista patriotizmus nagyobb energiákat szabadít fel, mint a puszta anyagi érdekeltség. Szól­hatnánk arról, hogy miként ál­lunk a művelődés egyik legfon­tosabb eszközével, az olvasással. Szarka Mihályné, a kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat köz- művelődési előadója: — Könyv­tárunk sajnos, elég kicsi, csak mintegy 2500 kötet fér el a pol­cokon. Pedig az igény nagy. He­tente kétszer kölcsönözhetnek dolgozóink, s egy-egy alkalom­mal átlagosan 25—30 könyvet visznek haza. Keresik könyvbizo- mányosuniknál a népszerű kiad­ványokat. Tavaly -60 ezer forint értékű politikai irodalmat vásá­roltak. Hajdú Béláné, a kiskunhalasi szakmaközi művelődési intézmé­nyek igazgatója: — A Kossuth nagyobb példányszámban is meg­jelentethetné keresett kiadvá­nyait. Különösen a népszerű tör­ténelmi -könyvek és életrajzok tűnnek ei néhány nap alatt a boltokból, , a bizományosoktól. Túrái Gábor, a DUTÉP közpon­ti munkásszállásának könyvtáro­sa: — Kitűnő körülmények' kö­zött dolgozhatunk. A fontosabb új könyyekről ajánló jegyzéket sokszorosítunk és ezeket eljuttat­juk a 'lakószobákba. Ha lehetsé­ges, beszélgetünk az olvasókkal, mert sok függ attól, hogy bíz­nak-e ajánlásainkban. Ennek is köszönhető, hogy’ ötvenen-hatva- nan is összegyűlnek irodalmi est­jeinkre. Véleményem szerint a könyvkiadás előnyben részesíti a könnyed, olvasmányos kiadvá­nyokat az alapműveltséghez tar­tozó könyvek rovására. Tímár Mária, az Alföldi Cipő­gyár Kiskunsági Gyárának ok­tatási felelőse: — Az összetartó közösségek kialakítását is segít­heti a munkahelyi művelődés. Mi kedvező helyzetben vagyunk, mert a legjobb szakmunkástanu­lók harmadévesként már szak­munkásbérért dolgozhatnak. Be­kerülhetnek szocialista brigádok­ba, sőt tisztségeket is vállalhat­nak. Hajdú Béláné: — Művészeti csoportjaink, szakköreink után­pótlásának biztosítása érdekében szoros együttműködést alakítot­tunk ki a szakmunkásképző is­kolákkal. Különösen az egész­ségügyi szakiskola diákjai tehet­ségesek. A szakmaközi bizottság­gal közösen fenntartott bábcso­port és énekkar minősített mű­vészeti csoport. Szűcs Kálmánné az SZMT Mű­velődési Központ igazgatója: — Mi is a legnagyobb elismeréssel szólhatunk az itteni egészség- ügyi szakiskolával együtt fenn­tartott 'kórusról, irodalmi szín­padról. Szarka Mihályné: — Gondolunk a legkisebbekre is. Rendszeresen ■vetítünk mesef űrnek et, Hegyi i-Füstös“ xásáló “ éJőádáásÖfózafát is kedvelik. Kovács Imréné: — Mi is vár­juk időnként a széchenyivárosi gyerekeket, dolgozóink aprósá­gait. Rendezvényeink bevételé­ből nyári táborokat is szervezünk a gyerekeknek. Valkai Gábor, a Szerszámgép- ipari Művek kecskeméti gyárá­nak közművelődési előadója: — A munkakultúra a munkahelyi művelődés fontos része. Mintha erről időnként megfeledkezné­nek. A gyárban kell felkészíteni az embereket az adott speciális munkafolyamatok ismeretére. Magyarországon korábban, csak a Csepel Művekben köszörültek menetet. Büszkék vagyunk arra, hogy nálunk 3 méteres orsót kö­szörülnek 10 mikron pontosság­gal. Ez egyedülálló az országban. Nem hiszem, hogy a mi felada­tunk lenne különféle szórakozá­si lehetőségek megteremtése. Ki­sebb vállalatoknak, erre nincs pénzük, nincs hozzá gyakorlatuk. Hívják meg a 'haknicsoportokat, a híres művészeket a művelődé­si intézmények, mi a közönség- szervezésben segítünk. Arról nem is beszélve, hogy ,a két vagy há­rom műszakban dolgozó üzemben alig találni mindenki számára alkalmas időpontot. A TIT-elő- adásokat némi megalkuvással a déli műszakváltáskor tartjuk. Ezen részt vehetnek azok az iro­dai, műszaki dolgozók is, akik­nek nem járt még le a munka­ideje, de szabaddá tudják tenni magukat. Ballabás Béla, az SZMT köz­ponti könyvtárának igazgatója: — Tapasztalataim szerint sokan helytelenül szétválasztják a szel- lerrii és az anyagi kultúrát, lebe­csülik az utóbbit. Ilyen szemlélet beszűkítheti a munkahelyi mű­velődést. Valaki panaszkodott egy értekezleten, hogy a paradicsom- termesztésről meghirdetett elő­adásra többen voltak kíváncsiak, mint egy művészeti tárgyúra. Miért baj ez? Miért nem szer­veznek üzemenként versenyt a legjobb esztergályos, a legjobb műszaki rajzoló és hasonló cí­mekért. Biztosan sokan pályáz­nának, ha arra kellene válaszol­ni, hogy „miért szeretem a muji-. kámat?”. Kovács Imréné: — Mi rendez­tünk szakmai vetélkedőket. Szarka Mihályné: — Nálunk igen aktív a fiatal műszakiak klubja. Márki Gyuláné, az Izsáki Álla­mi Gazdaság közművelődési elő­adója: — Szeretnék csatlakozni Valkai Gábor véleményéhez. Fö­lösleges versengeni a művelődé­si intézményekkel. • Izsákon von­zó programot állít össze a mű­KONCERTEK, DIÁKCENTRUM, KÉZMÜVESTÁBOR... Kalocsai nyár ’84 ■ Hárman az ankét résztvevői közfii: Valkai Gábor, Kovács Imréné, Szűcs Kálmánné. velődési ház, arra biztatjuk mun­kavállalóinkat, hogy azokat a rendezvényeket nézzék meg. Rendszeresen ellátogatunk a kecskeméti színházba. Nagy Edit, a Kecskeméti Zo­mánc- és Kádgyár közművelődé­si felelőse: — Van egy öreg autó­buszunk, havonta—kéthavonta megkapjuk pesti színházlátoga­tásra. Kezdetben alig tudtunk összeiverbuválni 'húsz jelentkezőt, ma az a gond, hogy kit hagyjunk itthon. Szarka Mihályné: — A mi dol­gozóink is eljuthatnak ily módon a fővárosi előadásokra. Nagy Edit: — Természetesen nem .hanyagoljuk el a helyi tár­sulatot sem. Elég élénk érdeklő­dés mutatkozott ebben az évad­ban. Ha már nálam a szó, sze- retném fölhívni a figyelmet ar­ra, hogy milyen fontos a veze­tők példa'adása a munkahelyi művelődésiben. Gyárunkban ál­talában részt vesznek a kulturá­lis megmozdulásokon. Valkai Gábor: — Mi sem pa­naszkodhatunk. Noha csekély a közművelődési keret, elboldogu­lunk, mert különféle kiadásokat — nyomtatási költségeket, szál­lítási díjakat — átvállal az üzem. Lunger Pál: — A legutóbbi kommunista szombat bevételét klubunk bővítésére fordíthatjuk. Azt azonban nagyon sajnáljuk, hogy főhatóságunk megtiltotta vállalati járművek országijáró kirándulások céljaira való fel- használását. Helytelen1 döntésnek tartom, mert-az egymástól távo­li munkahelyeken dolgozók ná­lunk többnyire csak ilyenkor ta­lálkoztak. A haza megismerésé­vel jobban értik céljainkat, fej­lődésünket. Ügy érzem, ebben az esetben a gazdaságossági számí­tásokból kifelejtették a termelő embert. Hajdú Béláné: — Nem szabad, hogy a szűkösen értelmezett gaz­dasági szemlélet hassa át a mun­kahelyi művelődést. Szerintem a kultúra is alapja llehet gazdasá­gi továbbfejlődésünknek. A szak- szervezeteknek meg kell talái- niok az új formáikat és a meg­felelő embereket. Szerveztünk kislakásépítési kiállításokat, di­vatbemutatókat, szabás-varrás tanfolyamokat, kiskert-akciókat. Kovács Imréné: — Meghatározó az aktivista személyisége. Szabó Tibor: — Üzemünkben Túrái Nándor például két ember helyett is dolgozik. Könyvtáro­sunk összegyűjti a véleményeket és a közösséget érdeklő kérdé­sekről rendez beszélgetést, tájé­koztatót. Szűcs Kálmánné: — Kevés szó esett arról, hogy ne rendezvé­nyekben, programokban gondol­kozzunk. A műveltségi szint, az üzem jellege szerint kell a mun­kahelyeken megtervezni a műve­lődési folyamatokat. Hegedűs István: — A felszóla­lásokból is nyilvánvaló, hogy moz­galmunk munkaihelycentrikus- sága egységet alkot azzal a tö­rekvéssel, amelyben a munkahe­lyek nemcsak a termelés, a gaz­dálkodás, hanem a munka, a mű­velődés közösségi színtereivé vál­nak. Aligha kell bizonyítani eb­ben a körben, hogy a dolgozók gondolkodásában, magatartásá­ban, a munkahelyi közéletben, közérzetünkben bőven megtérül­nek a szellemi beruházások. Eb­ben a tudatban kívánok minden­kinek további jó munkát. Heltai Nándor Idén is gaz­dag program­ajánlattal lep­ték meg a vá­ros és a kör­nyék lakóit a kalocsai köz­művelődési in­tézmények. Az elmúlt évek rendezvényei­vel sikerült éloszlatni azt a tévhitet, hogy nyáridőiben be kell zárni a művelődési intézmények kapuit. Persze, nem a szokvá­nyos helyszí­nekre invitál­nak a plaká­tok, hanem a szabadtéri színpadra, ud­varokra, terek­re. Június 9-én délelőtt a Zrí­nyi-lakótele­pen jelentke­zik a közkedvelt Vigadó, a Hely­őrségi Művelődési Ház szervezé­sében. A játékos, táncos foglal­kozások mól lett lehet csokrot kötni vadvirágból, kunyhót ké­szíteni zöld ágakból. Ezen a na­pon az esti órákban lép színpad­ra a Kalocsai Népi Együttes a Dunáról fúj a szél című minősítő műsorával. Ismét hangversenyt ad a Benká Dixieland Band jú­nius 12-én. A művelődési köz­pont hangulatos udvarán a nép­szerű Kalocsai Helyőrségi Zene­kar koncertezik június 18-án. A szakmai körökben nagy .vi­tát kavart Ludas Matyit — a Magyar Színkör előadásában — június 21-én láthatja a felnőtt kö­zönség. Visszatérő vendége lesz a Zenélő Udvar rendezvénysoro­zatnak Pitti Katalin és Leblanc Győző, akik „Áldozat vagy tig­risasszony?” című műsorukban a világhírű Maria Callas életét elevenítik meg, június 27-én. A következő hónap elején kez­dődik a VIII. Duna menti folklór­fesztivál. E rangos nemzetközi seregszemle egyik központja ez alkalommal is 'Kalocsa lesz. Zenés kabaré szórakoztatja a •közönséget július 16-án. A Halló, itt ßalaton! című műsorban köz­kedvelt énekeseké, humoristáké lesz a szabadtéri színpad, augusz­tus 3-án. Alig egy héttel később az egyik legnépszerűbb hazai • Pingáló gyerekek a nyári kézművestáborban. (Rá- di György felvétele) együttes, a Dolly Roll szórakoz­tatja a rock and rcfll kedvelőit. Augusztus 13-án Szegedi Molnár Géza operaparódiái ígérnek kel­lemes perceket, míg 21-én ifj. Oláh Kálmárt népi zenekara, il­letve Solti Károly, Bangó Margit, Urbán Katalin és Bojtor Imre nótaónekesek lépne': közönség elé. A szabadtéri rendezvényso­rozat szeptember 7-én, a V’Moto- Rock együttes hangversenyével zárul. A gyermekek sem fognak unat­kozni a vakáció ideje alatt. Kéz­műves-szabadidős tábor (agya­gozás, játékkészítés, szövés-fonás stb.) várja őket minden délelőtt a művelődési központban. Köny- nyűzenei előadássorozat, udvari filmvetítés, számítógépes játék­terem, és még. sok más érdekes­ség szerepel a Diákcentrum prog­ramjában. A kalocsai nyári programok mellett ne feledkezzünk meg a város műemlékeiről, múzeumai­ról sem: a nemrégiben restaurált főszékesegyházról, a világhírű ér­seki könyvtárról, a Viski Károly Múzeum néprajzi kiáMifásáról, egyedülálló ásványkollekciójáról és éremgyűjtemenyérdl. A Pap­rika Múzeum és a Schöffer-ház néhány év óta a város legláto­gatottabb gyűjteményéi közé tar­tozik. Tamás László TÁRSASÚTON A BALKÁNON 3. Rodostó Négy nap elteltével, a Balkán- tounst autóbuszával indul cso­portunk a ISI apaspairírói Isztam­bulba — némi kerülővel Tefcir- dag, azaz Rodostó felé. — Ha­marosan hatalmas sziklák kö­zött, meredek hegyoldalakon ka­nyarog az út. A Sztr^ndzsa- hegyseg nem szűkölködik látni­valókban, miközben kopasz (barna—vörös—sárga színű) és erdősapkás csúcsokon, napfényes völgyeken, apró hegyi falvakon át haladunk. A Márvány-tenger Rodostó közelében tűnik fel először. A napraforgó-, cseresznye- és bor­termeléséről, élénk kereskedel­méről híres. kikötőváros első te­lepesei a trákok voltaik (időszá­mításunk előtt a IV. században), majd dórok, frígek, perzsák, macedónok uralták, mígnem a Római Birodalom provinciája lett. A népvándorlás idején hu­nok, avarok, arabok, sőt magyar törzsek ás döngették falait. A török hadak 1357-ben hódították meg Rodostót, amely 1927 óta viseli a Tekirdag nevet, mint az ország egyik tartományának székhelye. Minden bizonnyal kevés olyan magyar turista van, aki ha tö­rök földre lép, nem látogat el ebbe az 50 ezer lelket számláló tengerparti városba, a magyar utcába, II. Rákóczi Ferenc em­lékházába. ' 'A szabadságharc bukása után III. Ahmed szultán Törökország­ba hívta a fejedelmet, biztos menedékét, anyagi támogatást kínálva a kurucok vezérének. Rodostóban, közvetlenül a Már­vány-tenger partján, egy egész utcát vásárolt a szultán a ma« gyár bujdosóknak, akik 1720- ban telepeditek le itt, Rákóczit követve. Közcittük volt Zrínyi Ilona, Thököly Imre, Bercsényi Miklós gróf, (a múzeum előteré­ben a fejedelem arcképe mellett láthatók nagyméretű portréik, amelyeket Mányoki Ádám fes­tett), i közöttük volt Rákóczi hűséges toliforgatója, Mikes Ke­lemen, akinek levelei ne’mcsak a magyar irodalmat gazdagítják, de hiteles dokumentumai is an­nak a másfél évtizednek, amit II. Rákóczi Ferenc török földön; Rodostóban töltött — haláláig. Eredeti formájában csak az ebédlőház maradt meg Rákóczi rezidenciájából. A leromlott, dí­szeitől megfosztott épületet a magyar állam 1931-ben restau- ráltaitta, s azóta múzeumként működik. A Magyar Országos Műemléki Felügyelőség _ kezde­ményezésére, két esztendővel ez­előtt az eredeti állapotnak meg­felelően rekonstruálták az ebéd­lőtermet, aimely díszes berende­zési tárgyaival, furcsa hangula­tot idéző színeivel, valóban megkapó látvány. Jellegzetes görög stílusban (az alsó szánt kőből, az emelet desz­kából) épült ez a samokház, ten­gerre néző ablakokkal. Valami megmagyarázhatatlan szpmorúság keríti hatalmába a látogatót már közvetlenül a be­járatnál, ahol a fejedelem bronz mellszobra látható, ahol piros- fehér-zöld színű zászló és a szabadságharc lobogója „tapé­tázza”. a falat, s ahol temér­dek, nemzetiszínű szalaggal dí­szes koszorú, virágcsokor borít be mindent. De valami furcsa szomorúság árad itt lényegében mindenből; a falakból, a korabe­li bútorokból, szőnyegekből, fest­ményekből, dísztárgyakból, köny­vekből. dokumentumokból... A hazám jut eszembe, s mi taga­dás, az ingem mögött makacsul bizseregni kezd valami... Ez lenne a honvágy? Nem tudom, de kezdem érteni e falakból ára­dó szomorúság okát... — Bi­zonyára hasonlóan éreznek úti- társaim is, mert csöndesen, meg- hatódottan járják körül a ter­mőket, sokáig álldogálva a fest­mények, a fejedelem mellszobra és — saját kezűleg faragott — karosszéke előtt. Látnivaló szép számmal akad még e tengerparti városban, Rá­kóczi emlékházán kívül is. Ilyen többek között az Eski, az Orta, vagy a Rüstern Pasa-dzsámi (kétségtelen; ez utóbbi a város legszebb: dzsámija). Rodostó Ré­gészeti és Néprajzi Múzeuma a trák korig visszamenőleg Őriz érdekes és értékes leieteket. A tengerpart menti parkban található Atatürk emlékműve, míg a kormányzósági hivatal mellett Atatürk márványszobra. — Hasonlóval már a török ha­tárnál találkoztunk, és szinte minden településen találkozha­tunk. Ki volt ő, akinek ekkora dics­fény övezávma a nevét? — Mus­tafa Kemal, katonatisztből lett politikus,. a török köztársaság megteremtője Számtalan tör­vény fűződik a nevéhez, a nők egyenjogúsága érdekében tett erőfeszítésektől a szultáni ura­lom megszüntetéséig. A nemzet- gyűlés 1923-ban kiáltotta ki a köztársaságot (száműzve VI. Meh- medet és a kalifátust), amely­nek első elnöke Mustafa Kémiai lett. Tíz évvel később, az Ata- türk, a törökök atyja előnevet kapta, amit rajta kívül soha sen­ki nem viselhet az országban. Rodostó nemcsak látnivalók­ban gazdag; környékén jócskán találhatók strandolásra, üdülő­re alkalmas helyek is. Ilyen pél­dául Kumbag vagy Barbaros. (Következik: Arany mázsa­számra.) Koloh Elek mmm 9 A Rákóczi-emlékmúzeum kívülről. Megtérülnek a szellemi beruházások

Next

/
Thumbnails
Contents