Petőfi Népe, 1984. június (39. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-07 / 132. szám

1984. Jűnítu 1. © PETŐFI NEPE 9 S

Szakszervezeti tisztségviselők a munkahelyi művelődésről

— A szakszervezeti politikai mozgalom kezdettől fontosnak tekintette az oktatást, a tanulást és a tanítást. Bárhol jött létre vagy szerveződött szakszervezet; első dolga volt, hogy könyvtárat alapított, azután kórust szervezett, színjátszó csoportot, majd saját sportklubot működtetett — így köszöntötte Hegedűs István, a Szakszervezetek Bács- Kiskun megyei Tanácsának titkára a munkahelyi művelődésről közreműködésünkkel rendezett ankét résztvevőit.

A jövő még céltudatosabb folytatást követel.

Jut-e elegendő idő a tanulásra, a jóízű, személyiség-gyarapító szórakozásra? Erről cseréltek véleményt először a megjelentek.

Hegedűs István: — A munkaidő rövidítése nemcsak azért volt harci feladat, hogy könnyebb legyen a szervezett munkás élete, megóvja egészségét, de azért is, hogy szalbad időt biztosítson a művelődés és a kultúra értékeinek elsajátításéihoz. Napjainkban a munkaidő jóval rövidebb, mint néhány esztendeje, de az ötnapos munkahét ellenére általában kevés idő jut a kultúrálódásra. önkéntes jellegűek a különféle mellékállások, vállalati gazdasági munkaközösségek, de hiba volna elhallgatni, hogy sok család csak ilyen jövedelemkiegészítéssel tudja életszínvonalát megtartani.

Lunger Pál, a kiskunhalasi Dél- B ács-Kiskun megyei Vízmű Vállalat közművelődési előadója: — Valóban így van. Vállalatunknál csak a dolgozók 3 százaléka gmk- tag. Arányuknál azonlban jóval nagyobb mértékben ibefolyásol- ják a munkahelyi közvéleményt. Mind kevesebbet számít — főként a fiatalok körében —i hogy ki mit tud, segíti-e a közösséget, miként dolgozik. Ha továbbterjed ez a gondolkodásmód, akkor megkérdőjelezhető az egész köz- művelődési tevékenység.

Szabó Tibor, a DUTÉP szak- szervezeti bizottságának titkára: — Nálunk egy KlSZ-tisztségvise- lő kimondta, hogy KTSZ-megbí- zatásnaik tekinthető a vállalati gmk-tagság. Hova jutunk?

Kovács Imréné, a Számítástechnikai és Ügyvitelszervező Vállalat kecskeméti számítóközpontjának közművelődési előadója: — Más társulások is működnek a gazdasági munkaközösségek mellett. Fölösleges hátrányaik eltúl- zása. Sportrendezvényeinken például sokan részt vesznek. A munkahelyi közművelődésre kevesebben szakítábák időt, mert'á Rendezők általában passzív közre« é működésükre számítanak. Ugyanazokat az arcokat látni városszerte a kiállításokon, az előadásokon.

Rajnai Miklós, a Kőolaj és Földgázbányászati Vállalat kiskunsági üzemének közművelődési előadója: — A gazdasági munka- közösségek szerintem nagymértékben megváltoztatták az emberek közötti viszonyt, megváltoznak a közművelődési lehetőségek. Tudomásul kell venni, hogy a szakmai hozzáértés nem elég vonzó perspektíva munkahelyeinken.

Szabó Tibor: — Nálunk a szocialista brigádtagok egyötöde, sajnos, a nyolc általános befejezése előtt abbahagyta a tanulást. Alig akadt jelentkező az általunk szervezett esti tagozatra, évente legfeljebb húszán pótolják dolgozóink közül a korábban elmarad- takat. Tisztelettel kérdem: a munkahelyek feladata a nyolc általános elvégeztetése? A nyelvoktatás jobban megy. Vállalati előírás szabja meg, hogy kinek kell legalább középfokon valamilyen idegen nyelvet megtanulnia. Korszerű laboratórium segíti az oktatást.

Hegedűs István: — Kétségtelen, hogy növekedtek a közteherviselés költségéi. A kulturális jellegű szolgáltatások árai is emelkednek. Mindenki előbb a markát tartja. A megváltozott körülmények fölerősítették a negatív tüneteket. A kulturális feladatokat leszűkítik a közművelődési intézményekben dolgozók, a" munkahelyi művelődési előadók, a vállalati művelődési bizottságok feladataira, noha társadalmi ügy. Meggyőződésem azonban, hogy a szocialista patriotizmus nagyobb energiákat szabadít fel, mint a puszta anyagi érdekeltség. Szólhatnánk arról, hogy miként állunk a művelődés egyik legfontosabb eszközével, az olvasással.

Szarka Mihályné, a kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat köz- művelődési előadója: — Könyvtárunk sajnos, elég kicsi, csak mintegy 2500 kötet fér el a polcokon. Pedig az igény nagy. Hetente kétszer kölcsönözhetnek dolgozóink, s egy-egy alkalommal átlagosan 25—30 könyvet visznek haza. Keresik könyvbizo- mányosuniknál a népszerű kiadványokat. Tavaly -60 ezer forint értékű politikai irodalmat vásároltak.

Hajdú Béláné, a kiskunhalasi szakmaközi művelődési intézmények igazgatója: — A Kossuth nagyobb példányszámban is megjelentethetné keresett kiadványait. Különösen a népszerű történelmi -könyvek és életrajzok tűnnek ei néhány nap alatt a

boltokból, , a bizományosoktól.

Túrái Gábor, a DUTÉP központi munkásszállásának könyvtárosa: — Kitűnő körülmények' között dolgozhatunk. A fontosabb új könyyekről ajánló jegyzéket sokszorosítunk és ezeket eljuttatjuk a 'lakószobákba. Ha lehetséges, beszélgetünk az olvasókkal, mert sok függ attól, hogy bíznak-e ajánlásainkban. Ennek is köszönhető, hogy’ ötvenen-hatva- nan is összegyűlnek irodalmi estjeinkre. Véleményem szerint a könyvkiadás előnyben részesíti a könnyed, olvasmányos kiadványokat az alapműveltséghez tartozó könyvek rovására.

Tímár Mária, az Alföldi Cipőgyár Kiskunsági Gyárának oktatási felelőse: — Az összetartó közösségek kialakítását is segítheti a munkahelyi művelődés. Mi kedvező helyzetben vagyunk, mert a legjobb szakmunkástanulók harmadévesként már szakmunkásbérért dolgozhatnak. Bekerülhetnek szocialista brigádokba, sőt tisztségeket is vállalhatnak.

Hajdú Béláné: — Művészeti csoportjaink, szakköreink utánpótlásának biztosítása érdekében szoros együttműködést alakítottunk ki a szakmunkásképző iskolákkal. Különösen az egészségügyi szakiskola diákjai tehetségesek. A szakmaközi bizottsággal közösen fenntartott bábcsoport és énekkar minősített művészeti csoport.

Szűcs Kálmánné az SZMT Művelődési Központ igazgatója: — Mi is a legnagyobb elismeréssel szólhatunk az itteni egészség- ügyi szakiskolával együtt fenntartott 'kórusról, irodalmi színpadról.

Szarka Mihályné: — Gondolunk a legkisebbekre is. Rendszeresen ■vetítünk mesef űrnek et, Hegyi i-Füstös“ xásáló “ éJőádáásÖfózafát is kedvelik.

Kovács Imréné: — Mi is várjuk időnként a széchenyivárosi gyerekeket, dolgozóink apróságait. Rendezvényeink bevételéből nyári táborokat is szervezünk a gyerekeknek.

Valkai Gábor, a Szerszámgép- ipari Művek kecskeméti gyárának közművelődési előadója: —

A munkakultúra a munkahelyi művelődés fontos része. Mintha erről időnként megfeledkeznének. A gyárban kell felkészíteni az embereket az adott speciális munkafolyamatok ismeretére. Magyarországon korábban, csak a Csepel Művekben köszörültek menetet. Büszkék vagyunk arra, hogy nálunk 3 méteres orsót köszörülnek 10 mikron pontossággal. Ez egyedülálló az országban. Nem hiszem, hogy a mi feladatunk lenne különféle szórakozási lehetőségek megteremtése. Kisebb vállalatoknak, erre nincs pénzük, nincs hozzá gyakorlatuk. Hívják meg a 'haknicsoportokat, a híres művészeket a művelődési intézmények, mi a közönség- szervezésben segítünk. Arról nem is beszélve, hogy ,a két vagy három műszakban dolgozó üzemben alig találni mindenki számára alkalmas időpontot. A TIT-elő- adásokat némi megalkuvással a déli műszakváltáskor tartjuk. Ezen részt vehetnek azok az irodai, műszaki dolgozók is, akiknek nem járt még le a munkaideje, de szabaddá tudják tenni magukat.

Ballabás Béla, az SZMT központi könyvtárának igazgatója: — Tapasztalataim szerint sokan helytelenül szétválasztják a szel- lerrii és az anyagi kultúrát, lebecsülik az utóbbit. Ilyen szemlélet beszűkítheti a munkahelyi művelődést. Valaki panaszkodott egy értekezleten, hogy a paradicsom- termesztésről meghirdetett előadásra többen voltak kíváncsiak, mint egy művészeti tárgyúra. Miért baj ez? Miért nem szerveznek üzemenként versenyt a legjobb esztergályos, a legjobb műszaki rajzoló és hasonló címekért. Biztosan sokan pályáznának, ha arra kellene válaszolni, hogy „miért szeretem a muji-. kámat?”.

Kovács Imréné: — Mi rendeztünk szakmai vetélkedőket.

Szarka Mihályné: — Nálunk igen aktív a fiatal műszakiak klubja.

Márki Gyuláné, az Izsáki Állami Gazdaság közművelődési előadója: — Szeretnék csatlakozni Valkai Gábor véleményéhez. Fölösleges versengeni a művelődési intézményekkel. • Izsákon vonzó programot állít össze a műKONCERTEK, DIÁKCENTRUM, KÉZMÜVESTÁBOR...

Kalocsai nyár ’84

■ Hárman az ankét résztvevői közfii: Valkai Gábor, Kovács Imréné, Szűcs Kálmánné.

velődési ház, arra biztatjuk munkavállalóinkat, hogy azokat a rendezvényeket nézzék meg. Rendszeresen ellátogatunk a kecskeméti színházba.

Nagy Edit, a Kecskeméti Zománc- és Kádgyár közművelődési felelőse: — Van egy öreg autóbuszunk, havonta—kéthavonta

megkapjuk pesti színházlátogatásra. Kezdetben alig tudtunk összeiverbuválni 'húsz jelentkezőt, ma az a gond, hogy kit hagyjunk itthon.

Szarka Mihályné: — A mi dolgozóink is eljuthatnak ily módon a fővárosi előadásokra.

Nagy Edit: — Természetesen nem .hanyagoljuk el a helyi társulatot sem. Elég élénk érdeklődés mutatkozott ebben az évadban. Ha már nálam a szó, sze- retném fölhívni a figyelmet arra, hogy milyen fontos a vezetők példa'adása a munkahelyi művelődésiben. Gyárunkban általában részt vesznek a kulturális megmozdulásokon.

Valkai Gábor: — Mi sem panaszkodhatunk. Noha csekély a közművelődési keret, elboldogulunk, mert különféle kiadásokat — nyomtatási költségeket, szállítási díjakat — átvállal az üzem.

Lunger Pál: — A legutóbbi kommunista szombat bevételét klubunk bővítésére fordíthatjuk. Azt azonban nagyon sajnáljuk, hogy főhatóságunk megtiltotta vállalati járművek országijáró kirándulások céljaira való fel- használását. Helytelen1 döntésnek tartom, mert-az egymástól távoli munkahelyeken dolgozók nálunk többnyire csak ilyenkor találkoztak. A haza megismerésével jobban értik céljainkat, fejlődésünket. Ügy érzem, ebben az

esetben a gazdaságossági számításokból kifelejtették a termelő embert.

Hajdú Béláné: — Nem szabad, hogy a szűkösen értelmezett gazdasági szemlélet hassa át a munkahelyi művelődést. Szerintem a kultúra is alapja llehet gazdasági továbbfejlődésünknek. A szak- szervezeteknek meg kell talái- niok az új formáikat és a megfelelő embereket. Szerveztünk kislakásépítési kiállításokat, divatbemutatókat, szabás-varrás tanfolyamokat, kiskert-akciókat.

Kovács Imréné: — Meghatározó az aktivista személyisége.

Szabó Tibor: — Üzemünkben Túrái Nándor például két ember helyett is dolgozik. Könyvtárosunk összegyűjti a véleményeket és a közösséget érdeklő kérdésekről rendez beszélgetést, tájékoztatót.

Szűcs Kálmánné: — Kevés szó esett arról, hogy ne rendezvényekben, programokban gondolkozzunk. A műveltségi szint, az üzem jellege szerint kell a munkahelyeken megtervezni a művelődési folyamatokat.

Hegedűs István: — A felszólalásokból is nyilvánvaló, hogy mozgalmunk munkaihelycentrikus- sága egységet alkot azzal a törekvéssel, amelyben a munkahelyek nemcsak a termelés, a gazdálkodás, hanem a munka, a művelődés közösségi színtereivé válnak. Aligha kell bizonyítani ebben a körben, hogy a dolgozók gondolkodásában, magatartásában, a munkahelyi közéletben, közérzetünkben bőven megtérülnek a szellemi beruházások. Ebben a tudatban kívánok mindenkinek további jó munkát.

Heltai Nándor

Idén is gazdag programajánlattal lepték meg a város és a környék lakóit a kalocsai közművelődési intézmények. Az elmúlt évek rendezvényeivel sikerült éloszlatni azt a tévhitet, hogy nyáridőiben be kell zárni a művelődési intézmények kapuit. Persze, nem a szokványos helyszínekre invitálnak a plakátok, hanem a szabadtéri színpadra, udvarokra, terekre.

Június 9-én délelőtt a Zrínyi-lakótelepen jelentkezik a közkedvelt Vigadó, a Helyőrségi Művelődési Ház szervezésében. A játékos, táncos foglalkozások mól lett lehet csokrot kötni vadvirágból, kunyhót készíteni zöld ágakból. Ezen a napon az esti órákban lép színpadra a Kalocsai Népi Együttes a Dunáról fúj a szél című minősítő műsorával. Ismét hangversenyt ad a Benká Dixieland Band június 12-én. A művelődési központ hangulatos udvarán a népszerű Kalocsai Helyőrségi Zenekar koncertezik június 18-án.

A szakmai körökben nagy .vitát kavart Ludas Matyit — a Magyar Színkör előadásában — június 21-én láthatja a felnőtt közönség. Visszatérő vendége lesz a Zenélő Udvar rendezvénysorozatnak Pitti Katalin és Leblanc Győző, akik „Áldozat vagy tigrisasszony?” című műsorukban a világhírű Maria Callas életét elevenítik meg, június 27-én.

A következő hónap elején kezdődik a VIII. Duna menti folklórfesztivál. E rangos nemzetközi seregszemle egyik központja ez alkalommal is 'Kalocsa lesz.

Zenés kabaré szórakoztatja a •közönséget július 16-án. A Halló, itt ßalaton! című műsorban közkedvelt énekeseké, humoristáké lesz a szabadtéri színpad, augusztus 3-án. Alig egy héttel később az egyik legnépszerűbb hazai

• Pingáló gyerekek a nyári kézművestáborban. (Rá- di György felvétele)

együttes, a Dolly Roll szórakoztatja a rock and rcfll kedvelőit. Augusztus 13-án Szegedi Molnár Géza operaparódiái ígérnek kellemes perceket, míg 21-én ifj. Oláh Kálmárt népi zenekara, illetve Solti Károly, Bangó Margit, Urbán Katalin és Bojtor Imre nótaónekesek lépne': közönség elé. A szabadtéri rendezvénysorozat szeptember 7-én, a V’Moto- Rock együttes hangversenyével zárul.

A gyermekek sem fognak unatkozni a vakáció ideje alatt. Kézműves-szabadidős tábor (agyagozás, játékkészítés, szövés-fonás stb.) várja őket minden délelőtt a művelődési központban. Köny- nyűzenei előadássorozat, udvari filmvetítés, számítógépes játékterem, és még. sok más érdekesség szerepel a Diákcentrum programjában.

A kalocsai nyári programok mellett ne feledkezzünk meg a város műemlékeiről, múzeumairól sem: a nemrégiben restaurált főszékesegyházról, a világhírű érseki könyvtárról, a Viski Károly Múzeum néprajzi kiáMifásáról, egyedülálló ásványkollekciójáról és éremgyűjtemenyérdl. A Paprika Múzeum és a Schöffer-ház néhány év óta a város leglátogatottabb gyűjteményéi közé tartozik.

Tamás László

TÁRSASÚTON A BALKÁNON 3.

Rodostó

Négy nap elteltével, a Balkán- tounst autóbuszával indul csoportunk a ISI apaspairírói Isztambulba — némi kerülővel Tefcir- dag, azaz Rodostó felé. — Hamarosan hatalmas sziklák között, meredek hegyoldalakon kanyarog az út. A Sztr^ndzsa- hegyseg nem szűkölködik látnivalókban, miközben kopasz

(barna—vörös—sárga színű) és erdősapkás csúcsokon, napfényes völgyeken, apró hegyi falvakon

át haladunk.

A Márvány-tenger Rodostó

közelében tűnik fel először. A napraforgó-, cseresznye- és bortermeléséről, élénk kereskedelméről híres. kikötőváros első telepesei a trákok voltaik (időszámításunk előtt a IV. században), majd dórok, frígek, perzsák,

macedónok uralták, mígnem a Római Birodalom provinciája lett. A népvándorlás idején hunok, avarok, arabok, sőt magyar törzsek ás döngették falait. A török hadak 1357-ben hódították meg Rodostót, amely 1927 óta viseli a Tekirdag nevet, mint az ország egyik tartományának székhelye.

Minden bizonnyal kevés olyan magyar turista van, aki ha török földre lép, nem látogat el ebbe az 50 ezer lelket számláló tengerparti városba, a magyar utcába, II. Rákóczi Ferenc emlékházába. '

'A szabadságharc bukása után III. Ahmed szultán Törökországba hívta a fejedelmet, biztos menedékét, anyagi támogatást kínálva a kurucok vezérének. Rodostóban, közvetlenül a Márvány-tenger partján, egy egész utcát vásárolt a szultán a ma« gyár bujdosóknak, akik 1720- ban telepeditek le itt, Rákóczit követve. Közcittük volt Zrínyi Ilona, Thököly Imre, Bercsényi Miklós gróf, (a múzeum előterében a fejedelem arcképe mellett láthatók nagyméretű portréik, amelyeket Mányoki Ádám festett), i közöttük volt Rákóczi hűséges toliforgatója, Mikes Kelemen, akinek levelei ne’mcsak a

magyar irodalmat gazdagítják, de hiteles dokumentumai is annak a másfél évtizednek, amit II. Rákóczi Ferenc török földön; Rodostóban töltött — haláláig.

Eredeti formájában csak az ebédlőház maradt meg Rákóczi rezidenciájából. A leromlott, díszeitől megfosztott épületet a magyar állam 1931-ben restau- ráltaitta, s azóta múzeumként működik. A Magyar Országos Műemléki Felügyelőség _ kezdeményezésére, két esztendővel ezelőtt az eredeti állapotnak megfelelően rekonstruálták az ebédlőtermet, aimely díszes berendezési tárgyaival, furcsa hangulatot idéző színeivel, valóban megkapó látvány.

Jellegzetes görög stílusban (az alsó szánt kőből, az emelet deszkából) épült ez a samokház, tengerre néző ablakokkal.

Valami megmagyarázhatatlan szpmorúság keríti hatalmába a látogatót már közvetlenül a bejáratnál, ahol a fejedelem bronz mellszobra látható, ahol piros- fehér-zöld színű zászló és a szabadságharc lobogója „tapétázza”. a falat, s ahol temérdek, nemzetiszínű szalaggal díszes koszorú, virágcsokor borít be mindent. De valami furcsa szomorúság árad itt lényegében mindenből; a falakból, a korabeli bútorokból, szőnyegekből, festményekből, dísztárgyakból, könyvekből. dokumentumokból... A hazám jut eszembe, s mi tagadás, az ingem mögött makacsul bizseregni kezd valami... Ez lenne a honvágy? Nem tudom, de kezdem érteni e falakból áradó szomorúság okát... — Bizonyára hasonlóan éreznek úti- társaim is, mert csöndesen, meg- hatódottan járják körül a termőket, sokáig álldogálva a festmények, a fejedelem mellszobra és — saját kezűleg faragott — karosszéke előtt.

Látnivaló szép számmal akad még e tengerparti városban, Rákóczi emlékházán kívül is. Ilyen többek között az Eski, az Orta, vagy a Rüstern Pasa-dzsámi (kétségtelen; ez utóbbi a város legszebb: dzsámija). Rodostó Régészeti és Néprajzi Múzeuma a trák korig visszamenőleg Őriz érdekes és értékes leieteket.

A tengerpart menti parkban található Atatürk emlékműve, míg a kormányzósági hivatal mellett Atatürk márványszobra. — Hasonlóval már a török határnál találkoztunk, és szinte minden településen találkozhatunk.

Ki volt ő, akinek ekkora dicsfény övezávma a nevét? — Mustafa Kemal, katonatisztből lett politikus,. a török köztársaság megteremtője Számtalan törvény fűződik a nevéhez, a nők egyenjogúsága érdekében tett erőfeszítésektől a szultáni uralom megszüntetéséig. A nemzet- gyűlés 1923-ban kiáltotta ki a köztársaságot (száműzve VI. Meh- medet és a kalifátust), amelynek első elnöke Mustafa Kémiai lett. Tíz évvel később, az Ata- türk, a törökök atyja előnevet kapta, amit rajta kívül soha senki nem viselhet az országban.

Rodostó nemcsak látnivalókban gazdag; környékén jócskán találhatók strandolásra, üdülőre alkalmas helyek is. Ilyen például Kumbag vagy Barbaros.

(Következik: Arany mázsaszámra.) Koloh Elek

mmm

9 A Rákóczi-emlékmúzeum kívülről.

Megtérülnek a szellemi beruházások