Petőfi Népe, 1984. június (39. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-29 / 151. szám
4 « PETŐFI NÉPE • 1984. június 29. HÁZUNK TÁJA KISTERMELŐKNEK AJÁNLJUK! A pritaminpaprika Az eredményes termesztés alapja a helyes fajta-, illetve területmegválasztás. Törekedni kell a nagyhozamú, jó minőséget adó fajták termesztésére, á legalább négyéves vetésforgó bétartására. A legjobb elővetemény az őszi búza, amely gyom- és gyomirtószer- mentes, jól elmunkálható területet hagy maga után. Mindenképpen kerülni kell azt, hogy paprikát paprika kövessen! FELADATOK ŐSSZEL Az őszi mélyszántás során nemcsak a tarlómaradványok, hanem a kijuttatott szerves és műtrágya aláforgatása is történjen meg. Legmegbízhatóbb a talajvizsgálatokon nyugvó tápanyag-utánpótlás. Ennek hiányában közepesen ellátott talajt feltételezve az alábbi — száz négyzetméterre számolt — trágyaadaggal érhető el magas hozam: 200—500 kilogramm istállótrágya, 1 kilogramm foszfor hatóanyag, 2 kilogramm kálium hatóanyag és 1,5 kilogramm nitrogén hatóanyag. A szükséges nitrogénmennyiségnek azonban őszszel csak a 25—30 százalékát adjuk ki. TAVASZI MUNKÁK A fő cél morzsalékos, gyorsan felmelegedő talaj biztosítása. A munkák során az ültetés tervezett időpontja előtti három héttel kell kijuttatni a talajlakó kártevők elpusztítását célzó fertőtlenítő szert, például Basudin 5 G-t, melyből 35 dekagramm szükséges száz négyzetméterre. A készítményt 10—15 centiméter mélyen a talajba kell dolgozni! Vegyszeres gyomirtásra felhasználható a Ri- deon 80 WP, 7—10 dekagramm száz négyzetméterre, vagy a Dev- rinol 50 WP, 2—4 dekagramm s?áz négyzetméterre, palántázás előtt egyenletesen kipermetezve. A nagyobb mennyiségek kötöt- tebb talaj esetén indokoltak. ÜLTETÉSKOR Csak egészséges, jól fejlett palántákat ültessünk el. A kiülte- téskori vízveszteség megakadályozása céljából a palántákat kezelhetjük Folicote 5 százalékos oldatával, ami Folicote és víz 1:19 arányú keveréke. A következő alkalommal folytatjuk a pritaminpaprika növény- és tápanyag-utánpótlásáról szóló tájékoztatónkat. Segítség fejogepkiválasztáshoz A BOSCOOP Agráripari Közös Vállalat is foglalkozik — a nagyüzemek műszaki kiszolgálása mellett — a kistermelést szolgáló fejőberendezések építésével, szerelésével, forgalmazásával és későbbi szervizellátásával. Szerelőik vállalkoznak az 1 és 3 fázisú villanymotoros fejőgépek gyártása mellett robbanómotoros (Asperra) vagy traktor-meghajtású fejőberendezések üzembe helyezésére. A fejővákuum biztosításához dán, szivattyút alkalmaznak, amelynek légszállító képessége a fordulatszám beállításával lehetővé teszi egyszerre két tehén •fejését is. A fejést közvetlenül a fejővákuum által működtetett „fejőkészülék” végzi. Típustól függően eltérő ezek munkaminősége. A megyében is jól ismert Elfa-Impulsa készülék a közepes tejtermelésű tehenek fejésére alkalmas. A nagyobb termelésű, intenzívebb tej- leadású egyedeknél célszerűbb a dán Cristensen vagy Strangkó fejőkészülékek alkalmazása. Hogy mely variációt célszerű egy-egy háztáji gazdaságban alkalmazni, megvásárolni és beépíttetni, erre a BOSCOOP szakemberei a helyszínen adnak felvilágosítást. Nyári tennivalók a gazdasági udvarban A kistermelőnek tavasztól őszig' több gondot kell fordítania a jószágok takarmányozására, a környezet tisztántartására, a higiéniai szabályok betartására, mint télen. Meleg van, a zöldtakarmány befülledhet, a lágy eleség meg romolhat, a felmelegedett vízből nem fogyaszt eleget az állat, elszaporodhatnak az embert, állatot zavaró, fertőzést előidézhető vérszívók, a kezeletlen trágya kellemetlen szagot áraszthat. Az ember jó közérzete és az állatok egészsége érdekében feltétlenül szükséges a többletmunka. Fordítsunk fokozott gondot az állatok friss vízzel való ellátására. Egész: évben fontos ez, meleg időben pedig különösképpen. Azok a jószágok, amelyek száraz darákat, tápokat fogyasztanak, ha nem jutnak folyamatosan vízhez, kevesebbet esznek, fejlődésükben visszamaradnak. A víz időleges hiánya következtében kevesebbet tojnak a tyúkok, a szoptató, tejelő ájlátok i— nyúl, sertés, tehén —, tejho- 'zama csökken. Ha az önitatóba tartályból folyik a víz, a tartály hűvös helyen álljon. Gondoljunk a hízósertésekre is: nagy melegben sokat szenvednek, étvágytalanokká válnak, ha nem jutnak testüket hűsítő nedves, nyirkos pihenőhelyhez. Meleg napokon kifutójukat locsoljuk meg naponta többször is. Jól tesszük, ha a galamboknak is lehetővé tesszük hetente egyszer, hogy fürödje- nek. A fürdővízbe öntött, előírás szerint adagolt Bentocid vagy Ditrifon a külső élősködőket elpusztítja. Régen a német gazdák úgy védekeztek a legyek ellen, hogy az istállók, ólak falait és mennyezetét timsós mésztejjel permetezték le. Egy .vödör mész- tejhez tíz dekagramm timsót adtak. E védekezés hatása azonban csak 6—8 hétig tart. Sökféle jószág fogyaszt ilyenkor kaszált zöldtakarmányt, vigyázzunk, hogy az vegyszértelen helyről származzon, idegen anyag — műanyag, spárga, üvegdarab — ne legyen benne. Ha több napra való kerül a portára, hűvös helyen álljon. A bemelegedett zöldtakarmány emésztőszervi megbetegedést okozhat. Sokan etetnek jószágaikkal moslékot, nedvesített darákat, s jól teszik. Arra azonban nyáridőben különösen ügyelni kell, hogy a frissen kevert takarmányt tiszta etetőbe, vályúba kerüljön, ne sava- nyodjon, romoljon meg. A konyhai ételmáradékok is feletethetők, de romlottan az állatnak sem valók. Még a tej sem adható savanyúan a jószágnak, csak ha megalvadt. Nyári melegben legyen gondunk arra, hogy a vásárolt tápok ne legyenek egy hónapnál régebben • A tisztán tartott állatok jobban érzik magukat. gyártottak, ugyanis ezek alkotórészei is könnyebben bomlásnak indulnak. Felhasználásig hűvös, szellős, lehetőleg sötét helyen tároljuk őket. Tartsunk rendet állataink körül! Az ilyenkor gyorsan szaporodó bolhát, tetűt, legyet, szúnyogot minden lehetséges módon irtsuk. A bolhák, tetvek, legyek riasztószere a Piretrin porozószer — tojófészekbe, az állatok szőrzetébe is szórható. A legyek ellen Neo-Mustox porból készíthető falra, ablak- párkányra kenhető pép, de csak olyan helyre tegyük, ahol ember, állat nem fér hozzá. Sajnos, állatok közé való, igazán jó légyirtó nem kapható, azért is látható oly sok helyen cukrozott, erjedő, rovarölő szerrel vegyített gyümölcspép-csalétek tányérokban, lábasokban az állatok köré, hozzáférhetetlenül elhelyezve. Könnyen szárad a fal, ilyenkor célszerű gyakrabban .meszelni, Hypós klórmeszes mésztejjel. Az ilyen keverékkel meszelt falon sem marad meg a légy, a szúnyog is irtózik tőle. A nyulakat veszélyeztető szúnyogok ellen hálóval lehet védekezni. Ilyenkor különösen nagy gondot kell fordítani ,a trágya kezelésére. Ne maradjon tartósan az állatok tartózkodási helyén, hordjuk gödörbe, takarjuk műanyag fóliával, deszkával, nagyra nőtt gyomnövényekkel, hogy a legyek ne telepedhessenek meg rajta, ne száradjon ki. Messze még az ősz, amikor a kertbe, háztáji földre ki lehet hordani. A trágyatér körül ne tűrjük meg a pocsolyát, mért bűzös, s tenyészőhelye a szúnyognak. A seprűt, lapátot, locsolótömlőt tavasztól őszig gyakrabban kell kézbevennünk, mint az év más szakában. Kevés híján 40 ezer sertést hizlalnak Kiskunmajsán és külterületén Kiskunmajsán emberemlékezet óta mindig több lábas- és aprójószágot tartottak a földművelők, mint amennyinek az eleségét a település kedvezőtlen tal-ajadott- ságai miatt helyben megtermelhették. Sokan eljártak más falvakba, városokba aratni, csépelni, kukoricát kapálni, és a terményjárandóságukat hazahozták. A tehetősebbek pedig másutt vásárolta Bíró Judit boltvezető-helyettes és Hornyák János termelőszövetkezet; gazda a háztáji hízótápot mérlegeli a Petőfi Tsz takarmányüzletében. ták meg a sertés-, szarvasmarha-, baromfitartáshoz szükséges takarmányt. Napjainkban is hasonló a helyzet, azzal a különbséggel, hogy most a helyi termelőszövetkezetek gondoskodnak a háztáji gazdaságoknak szükséges terményről, tápról, alomszalmáról, tömegtakarmányról. A Petőfi Tsz kezelésében öt takarmánybolt van. Ebből kettő Kiskunmajsán, egy Tájon, kettő Kígyóson a háztáji és kisgazdaságok kiszolgálására. A hatodikat a közeljövőben nyitják meg Kígyósnak a Csongrád megyéhez legközelebb fekvő részén, amint a raktárhelyiség elkészül. Valamennyi takarmányboltot a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalattal közösen látják el táppal, szemesterménnyel. Az idén a Petőfi Tsz öt takarmány bolt ja 92 ezer mázsa táp és szemestermény forgalmazására készült (fel. Kiskunmajsán és a helyi szövetkezetekhez tartozó külterületeken 1984-ben kevés híján 40 ezer sertést hizlalnak meg a nagyüzemek és a kisgazdaságok, túlnyomórészt közös érdekű - együttműködés ke-r rétében. A kiskunmajsai Petőfi Termelőszövetkezetben a zöldségtermesztést, pontosabban a fűszer- paprika és a dohány termelését táblásíthatatlan földeken háztáji műveléssel oldják meg. A kijelölt helyeken a szövetkezeti tag ott választhatja ki a neki tetsző területet, ahol éppen akarja. A földmunkákat és a vetést a gazdaság végzi, ezért a tag szűkített önköltséggel számított térítést fizet. A kézi kapálást és a szedést már egyénileg végzik. Az ilyen háztájit főleg a gazdaság műszaki szakemberei igénylik. A kukorica és a lábon álló 40 hektáros lucerna művelése szintén megoszlik a gazdaság és a háztájiban gazdálkodók között. Dohányt 15 hektáron termesztenek a Petőfi Tsz háztáji kertészei. A szabolcsi és hevesi fajták magját a dohányipartól kapják a terrpelők, ők nevelik a fólia alatt a palántát, majd a szedésre érett dohányleveleket zölden szállítják a dohánybeváltóba. A háztáji ágazat szakemberei valamennyi növény termesztésé* héz adnak szaktanácsot. Így többek közt Kiskunmaisa zöldségellátása is javul, hiszen a kiskertekben megtermelt zöldséget, gyümölcsöt a szövetkezet zöldségboltjába is elviszik. összeállította: Gál Eszter Gondolatok a takarékosságról Mostanában mintha kevesebbet beszélnénk a takarékosságról, s mert régi igazság, hogy arról beszélünk a legtöbbet, ami nincs, ez akár azt is jelenthetné, hogy időközben megtanultunk oko■ san gazdálkodni. Kis rosszmájúsággal arra ■ is gondolhatunk, hogy azért ■ mentek ki a divatból a sók kicsi sókra megy tartalmú 9 felhívások, mert jobb az embereket nem bosszantani. Végtére is, aki az ablakán kinézve azt látja, hogy néha 9 fényes nappal is égnek az ut- 9 cai lámpák, az aligha fog magába szállni az erőművek túlterhelésének panaszolásától. Egy biztos: ha gyérülnek is a felhívások, saját zsebükig re azért a legtöbben igyekez9 nek takarékoskodni. Ki-ki a maga módján. Az egyes ember úgy, hogy jobban meg- 9 nézi, mire adja ki a pénzét, a 9 vállalatok meg úgy, hogy lehetőleg nem foglalkoznak olyasmivel ami nem gazdaságos. Erről már beszélni sem kell. De miért is tennénk? Érthetően ^senki sem szeret azzal dicsekedni, hogy pénzig szűkében van. Olvasom a minap, hogy 9 egyik-másik buszjáraton az utazási költségek ' emelke- || dése óta erősen, megfogyat9 .koztak az utasok, s most azt tervezik, hogy megszüntet■ nek néhány kihasználatlan 9 szárnyvonalat. Azt sem hang9 . súlyozza túlságosan "a nyilatkozó, hogy ezeket a járatokat nem éri meg fenntartani. Ehe§8 lyett azt mondja, megpróbálják visszahódítani az elpártolt utazóközönséget, hétvégi telkes és más céljáratok létesítésévéi. A tapintatos újságolvasónak nem is illik ész- revennie, hogy itt anyagi prob- jgj lámákról van szó, hanem úgy kell tennie, mintha, elhinné, hogy a buszvállalat azért keres új utakat, mert hátha azért nem szállták fel eddig 5 az utasok, mert a busz nem oda ment, ahová ők igyekez! ■ tek. Fegyelmezett embernek kell lennie, akinek ettől egy arcizma sem rándul, de persze, aki megmosolyogja az érvelést, az sem feltétlenül veri gj nagydobra, hogy' fogytán a pénze. Főként akkor nem, ha saját hozzá nem értésének, rossz üzleti érzékének köszönheti; rossz kereskedőnek bizonyul, vagy könnyen becsapható vevőnek, aki sok pénzért bóvlit vesz. Valaha gyakran lehetett hallani az állítólag csalhatatlan receptet: az az olcsó, ami drága. Nem kell krajcároskod- ni, mondták, mert amiért túl keveset kérnek, az csak silány lehet. Egy kicsivel többért viszont az ember tartós, jó minőségű dolgokat vásárolhat. Mostanában már ezt is ritkábban hallani. Valószínű azért, mert ami drága az sem feltétlenül szolgál hosszú időn át, s könnyen kiderülhet róla, hogy nem a tartalom, hanem a divatos forma miatt került sokba. De az is megesik, hogy még ezt sem lehet a javára írni, s az ember kísértésbe esik, hogy ízekre szedje új Szerzeményét, mint a népszerű .kabarétréfa szerzője, aki elhatározta, mindenképpen a végére jár, .mi került új foteljén nyolcezerkétszáz forintba. Nem mintha nem tudná a választ. Ahol ezt gyártották, rossz a munkaszer-' vezés, növekszik az önköltség, s a legegyszerűbb megoldás az volt, hogy ezt beépítsék az árba. Nos, nagyon is érthető, hogy az ilyen üzletkötésekről kevés szó esik, hiszen sem a vevőnek, sem az eladónak nincs mire büszkének lennie. Csak az a bökkenő, hogy az értelmes takarékosság jó példáit is szemérmes csönd övezi. Nem „sikk” hangoztatni, hogy kevés pénzből is jól kijöttünk, a legtöbben inkább azzal kérkednek, mi mindenre telik nekik, még ha nem dúskálnak is a földi javakban. Nemrég szemtanúja voltam egy „leleplezésnek”; egy állítólag háromezer forintért vásárolt ruhakölteményről elárulta valaki az irigykedők- nek, hogy tulajdonosa maga varrta, s az anyagot az alkalmi áruházban vette, potom pénzért. Furcsa, de így történt: amíg társnői azt hitték a ruha gazdájáról, hogy módja van meggondolatlanul szórni a pénzt, határozottan nagyobb ,tiszteiét övezte, mint amikor kiderült, hogy csak ügyes volt. Meglehet, hogy ezért elterjedt a jelenség: az árról beszélni a valóságos érték helyett? Az ember végtére is' naponta olvashat új létesítmények- 9 ről, s a híradásokból megtudhatja, mekkora költséggel épültek, de arról viszonylag ritkán értesül, hogy a költség miért pont annyi, amennyi. Az viszont gyakori, hogy az ünnepélyes átadásokról szóló beszámolók hangja annál emelkedettebb, minél nagyobb 9 volt az építkezésre fordított összeg. A kis költséggel elért 1 eredményeknek, az okos pénzkímélő módszereknek sajnos nincs akkora reklámjuk. Néhány hónappal . ezelőtt alkalmam volt belenézni egy vállalati beszámolóba, amelyben igencsak tekintélyes nagyságú szám jelezte, menynyit fordított a cég szociális M célú kiadásokra. Ám megsúg- 9 ták, hogy a szám jóval kisebb lehetett volna, ha annak idején megpróbálják megspó- vnjlni a tervezési hibákat, amelyek alatt át kellett építeni az alig elkészült új vállalati ebédlőt. A malőr tehát sajátos metamorfózison esett át; a beszámoló készítésének idejére sikerré változott. Persze, megesett már ilyesmi egy-egy anyagtakarékossági tervvel is, amelyet azért sikerült látványosan túlteljesíteni,, mert a tervezettnél kevesebb volt a termelés. Egyszóval: nemcsak mások csaphatnak be bennünket, becsapjuk mi magunkat is éppen elégszer a kedvező látszatért, kerül, amibe kerül. Hogyan lehetne ezen a szemléleten változtatni? . Nehéz kérdés, amit sokan viccek gyártásával kerülnek meg. Például azt mondják: azzal kellene érvelni a jó ügy mellett, hogy a takhrékossági reklámokért is elég sokat kell fizetni, azzal is fel lehet vágni. Ismerve az emberi gondolkodás képletes útvesztőit, éppenséggel lehetséges, hogy a komolytalan érv eredménynyel járna. • —y—n NEMZETKÖZI PROGRAMCSERE Számítógépes feldolgozásra alkalmas rendszerek Négy évvel ezelőtt alakult hét állami gazdaság kezdeményezésére az AGSZIR- COOP egyszerű gazdasági társaság, melynek ügyintézője a Kecskemét—Szikrai Állami Gazdaság. Azóta már csaknem negyven partnerüzemmel kötött megállapodást az ország minden részéből a társaság, melynek célja kifejleszteni a számítógépes feldolgozásra alkalmas rendszereket és szorgalmazni széles körű elterjedésüket. Már az alakulást megelőzően lépéseket tettek a megyei állami gazdaságok a közös számítógépes rendszerfejlesztésekéit'’ Ezen az alapon — az 1976-ban kifejlesztett számítógépes anyaggazdálkodási” rendszer tapasztalataira épülve — indult meg a társaság munkája. Az első teendők közé tartozott, hogy 'kialakítsák a további elképzeléseket; Ebben az alapító gazdaságok és a társaság szakemberein kívül segítséget kaptak a debreceni és a Gödöllői Agrártudományi Egyetemtől, és felhasználták a hazai és a külföldi mezőgazda- sági üzemekben, összegyűjtött tapasztaltokat is. Ennek eredményeként' alakult ki I az AG- SZIR—COOP fejlesztési modellje. Jakab Sándor, az ügyintéző állami gazdaság szervezési igazgatóhelyettesé, aki a társaság munkáját irányítja, elmondja,, hogy azoknak azi üzemeknek, amelyeknek még nincs komputerük, a Számítástechnikai és Ügyvitelszervezési Vállalat megyei központja., a társasággal kötött megállapodás szerint, bérmunkában elvégzi a szükséges elemző munkát és az adatok összesítését. Az alapbizony- íatokát egy hónap múlva kapja vissza a megrendelő gazdaság. A gyors tájékozódáshoz, a naprakész elemzéshez azonban saját számítógépre van szükségük a gazdaságoknak. A társaság^ segít á gépek beszerzésében, programozásában, a szakemberek! képzésében. Ügy döntöttek, 'hogy a KGST-orszá- gok által gyártott nagy- és kis- számítógépeket szereznek be, kialakítják az SZM—4-es kom- puteirhálózatot., A megyében már van ilyen elektronikus géprendszer a Bajai és a Hosz- szúhegyi Kombinátban, a Kecs. ikemét-Szifcrai, a Bácsalmási Állami Gazdaságban, valamint az Észak-iBács megyei Vízmű Vállalatnál, ■. amely szintén ' tagja a társaságnak. — Az SZM—4-est hat KGST- ország együttműködésével gyártják, egyre nagyobb meny- nyiségben. Előnye, hogy bővíti hetp, teljesítőképessége növelhető. Ez annál is inkább fontos, mert a mezőgazdasági üzemekben alkalmazott ügyvitelgépesítési berendezésék már elavultak, az elektronikai ipar nem gyárt ilyeneket. A számítógépek ezek munkáját is elvégzik — tájékoztat az igazgatóhelyettes. Ápolják a nemzetközi kapcsolatokat. A társaság * szakemberei a közelmúltban Csehszlovákiába utaztak. Az ottani szakemberek a KGST Számítástechnikai Vegyes Bizottság közvetítésével több mint húsz rendszert ajánlottak fel. A magyar jszakemberek laziíj tanulmányozzák, hogy miként lehet ezeket alkalmazni a magyar mezőgazdasági üzemekben. Szó van némzetközi programcserékről is. Fontos feladata . az AGSZIR— COOP-nak, hogy segítse a szakember-utánpótlást, Nemrég kezdődött a megyei TIT bevonásával egy kiszámítógép-kezelő tatifolyarri. A saját számítógépek üzembe helyezésével az AGSZIR— COOP' termelési1 rendszer jellegű tevékenysége további új feladatokkal bővül. A partnerekkel rendszeres konzultációt folytatnak, tapasztalatcseréket rendeznek, kutatják a programok korszerűsítésének lehetőségeit, a gazdasági körülmények változásához igazodva. K. S. • A Kecskemét—Szikrai Állami Gazdaságnak is van már SZM— 4-es komputere.
