Petőfi Népe, 1984. június (39. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-29 / 151. szám
IDŐJÁRÁS Előrejelzés az ország területére ma estig: Nyugat, felől tartósan megnö—— —-------^7; vekszik a felhőzet, ismétlődő záporok, z ivatarok várhatók. A szél zivatarok ktoyezetéhen átmenet^g vl- harns lesz. illetve délután északnyugat felől a Dunántúlon tartósan megerősödik A legmagasabb nappali hőmérséklet az ^északnyugati or^ágrészben 20 fok, adélkeletl országrészben 25 fok körül várKádár János fogadta Jesus Montanét VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIX. évf. 151. szám Ára: 1,40 Ft 1984. június 29. péntek Elutazott a kubai pártküldöttség A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága meghívására június 24—28. között küldöttség élén látogatást tett hazánkban Jesus Montané, a Kubai Kommunista Párt KB Politikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság titkára. A vendéget fogadta Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. Megbeszélést folytatott akül. döttséggel Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, és Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára.’ A tárgyalások során kölcsönösen tájékoztatták egymást a két ország szocialista építőmunkájjámak eredményeiről és feladatairól, vélemény- cserét folytattak a nemzetközi helyzettől, továbbá a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalom néhány időszerű kérdésétől, és áttekintették az MSZMP és a Kubai Kommunista Párt kapcsolatainak fejlo• Kádár János fogadta Jesus Montanét, a Kubai P^t Politikai Bizottságának póttagját, a Központi Bizottság titkárát. (MXI — Soós Lajos felvétele — telefotó — KS) Magyar—jugoszláv kulturális együttműködés Csütörtökön Belgrádbam jegyzőkönyv aláíráséval beíejjező- dött a magyar—jugoszláv kulturális együttműködési vegyes bizottság ötödik ülésszaka. A jegyzőkönyvet Rátkai Ferenc művelődési miniszterhelyettes, a magyar tagozat elnöke, és VIo- diszlav Radakovics, Vajdaság Szocialista Autonom Tartomány végrehajtó tanácsának tagja, a tartományi oktatási-kulturális/ Bizottság elnöke, a jugoszláv tagozat elnöke írta alá. A vegyes bizottság ülésszakán áttekintették a két ország kor- trjányközi tudományos, oktaitasi tés kulturális munkatervének időarányos végrehajtását. Megállapodtak abban, hogy a következő ülésszakon, amelyet 1986 elején Budapesten tartanak, értékelni fogják a kormányközi munkaterv teljesítését és egyebek között megvizsgálják a magyarországi szerb, horvát és szlovén, illetve. a jugoszláviai magyar nemzetiség anyanyelvi oktatásának területén folytatott együttműködést. MEGYEI TŰZOLTÓVERSENY KISKUNFÉLEGYHÁZÁN Legfontosabb: a megelőzés A GYAKORLAT SZAKEMBEREINEK Agrártudományi kutatások Rács-Kiskunban Egyre nagyobb értékek halmozódnak fel a környezetünkben. Ez a mennyiségi és minőségi növekedés egyben fokozza annak veszélyét is, hogy ha tűz üt ki, igen nagy lehet a pusztítás. Ezért a károk megelőzéséért az eddigieknél is többet kell tenni — hangsúlyozta a megyei tűzolto- versenyt megnyitó beszédében Dr. Dobos Ferenc, a .kiskunfélegyházi tanács elnöke. Elsőként dr. Lengyel László alezredes, megyei tűzoltóparancsnok üdvözölte Baja, Kiskunhalas, Kiskunfélegyháza, Kalocsa es Kecskemét város csapatait, amelyek a helyi vetélkedők legjobb- jaii'ból kerültek ki. Annak bizonyítására, hogy a tűzoltók a kiképzési követelményeknek megfeleltek, és magas szintű gyakorlati tudással rendelkeznek, a versenyfeladatok végrehajtása szolgált: Igaz,“csak imitálták ’a pályán a tüzet, de a csapatoknak ugyanúgy kellett tenni, mintha valódi lett volna a veszély. A kismotorfecskendő-szerelés csak messziről tűnt egyszerűnek. Percenként 800 liter víz továbbításával egyszerre két tömlővéget kellett a száz méterre lévő tűz-’ fészekre irányítani. Ha sikerült a lángokat eloltani, vagyis a céltábla mögötti 10 literes vödröt egy kis lyukon át a nagynyomású vízzel megtölteni, máris föllendült az elmés szerkezet karja, s jelezte, ki az ügyesebb. A kecskemétiek első próbálkozását nem kísérte szerencse, mert az összecsiszolódott .tömlőcsatlakozások egyike a nagy nyomás és a csöppet sem szelíd motor miatt szétrázódott, így a csapat értékes .másodperceket veszített. A kiírás értelmében másodszor is kísérletet tehettek, ami már nagyszerűen sikerült. (Igazi tűznél- ez. természetesen lehetetlen.) A (négyszer 100 méteres váltó- futás egyik feladata valódi tűz oltása volt poroltó készülékkel. A fürdőkádnyi méretű .tepsibe töltött tűzveszélyes folyadékot néhány perccel korábban gyújtották meg, mielőtt a versenyző odaért. A kellően lángoló és füstölgő benzint az ügyesebbek néhány felJÉÉ f ——... 0 ' A kismotorfecskendő-szerelés rajtja. (Straszer András felvétele) .másodperc alatt úgyszólván elfújták. , ... . Ha lángokban all az epulet, nem könnyű feljutni az emeletekre, pedig az élet mentéséhez ez sokszor elengedhetetlen. Erre találták ki a horoglétrát, amely a maga 9 kilójával és a végén kinyúló kapaszkodó fogazatával nagyszerűen használható eszköznek látszik. Legdöntőbb a fizikai állóképesség fenntartása es a félelem leküzdése — mondta a második emeletről való leérkezése után Danajka János törzsőrmester, kiskunhalasi szerparanos- nok. Bármilyen versenyben fontos a pillanatnyi, szellemi—fizikai állapot. Erre egyik csapat» sem panaszkodhatott, hiszen, kitűnően helytálltak valamennyien. A gyakorlottság és a frisseség most a ■kecskemétieknek jelentette az első helyet, az alig lemaradó Kiskunfélegyháza és Kiskunhalas előtt. Az egyéni teljesítmények értékelésekor a bizottságok Jer- kovics Mihály bajai törzsőrmestert látták a legjobbnak^ aki mögött a kecskeméti Horváth Béla főtörzsőrmester és a szintén megyeszékhelyi Szalai József törzsőrmester végzett a második, illetve a harmadik helyen. T. B. Tegnap ülést tartott a Bács- Kiskun megyei Tudományos Koordinációs Szakbizottság Kecskeméten, a Zöldségtermesztési Kutató Intézet Fejlesztő Vállalat tanácstermében. A tanácskozásion a megyei kutatóintézetek szakemberei, vezetői vettek részt, eljött dr. Szőkefalvi-Nagy Béla, a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Bizottságának elnöke is. A megyei szakbizottság elnöke, dr. Balázs Sándor, az agrártudományi kutatások helyzetéről és lehetőségeiről tartott előadásában a négy — e körzetbe tartózó — kertészeti kutató és oktatóhely tevékenységéről szólt. A Kertészeti Egyetem Kertészeti Főiskolai Karán folyó tevékenység gondjai közt említette, hogy itt önálló kutatói és kutatási segéderői státusz nincs. Mégis jó eredményeket tudnak felmutatni. A gyakorlatot szervező szakemberekhez a feltárt új ismereteket egyre nagyobb mértékben juttatják el. A Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Fejlesztő Vállalat kecskeméti telepén a nyári gyümölcsök, elsősorban a csonthéjasok termesztési kérdéseinek vizsgálata folyik. A múlt évi átszervezésből adódó, növekvő költségek és a telep kedvezőtlen termőhelyi adottságai veszteségessé tették a korábban nyereséges telep gazdálkodását. Az üzemi gyümölcstermesztés jövedelmezőségének csökkenése miatt apadt az új kutatási eredmények iránti fogadókészség. Így a telep a kutatott témák számának csökkentésére kényszerül. A Kertészeti Egyetem Szőlészeti és Borászati Kutató Intézete feladatait három egységben, szőlészeti borászati és ökonómiai főosztályon látja el. Kiemelt jelentőségű a szőlő- és borágazat termesztési körzeteinek komplex vizsgálata. Nemesítési munkájuk eredményét 28 államilag minősített új fajta és klón fémjelzi. A szőlőtermelő ágazat fejlesztésére több megyére vonatkoztatva készítettek tanulmányokat. Ezek fő feladata a számítástechnikára és ökonómiai módszerekre alapozott üzemi tájékoztatási rendszer kidolgozása. Az intézetnek széles körű kapcsolatai vannak a szocialista országok kutatóival, valamint az NSZK-ban, Ausztriában, Olaszországban, Kanadában, Franciaországban, az USA-ban és Japánban dolgozókkal. Végül a Zöldségtermesztési Kutató Intézet Fejlesztő Vállalat munkájáról számolt be dr. Balázs Sándor. Ennek a zöldségtermesztés folyamatos korszerűsítésére hivatott intézménynek a kutaltói az elmúlt tíz évben 72 új fajtát vihettek állami minősítésre, és jelenleg is több mint 50 fajtajelöltjüket vizsgálják. Kapcsolatuk a nagyüzemi gyakorlattal sokrétű és szerteágazó. Emellett reszt vesznek a kiskertmozgalom szakmai irányításában és fejlesztésé" ben is. A Tudományos Koordinációs Szakbizottság tanácskozásán dr. Király Mihály ititkáir javaslatot tett egy tervezett tájékoztató kiadványról. Ezek után a resztvevők megvitatták a Magyar Tudományos Akadémia Öregedi Bizottságának és a Tudományos Koordinációs Szakbizottságnak az együttműködéséről szóló megállapodás-tervezetet. G. E. Többet exportálnak, | mint az elmúlt évben Termeltetés és felvásárlás az áfészeknél A MÉSZÖV elnöksége tegnapi ülésén az idei exportelötoányzatok időarányos teljesítését értékelte. Megállapította: tavaly 8, áfész készített exporttervet. Az elképzelések szennt ií'JO miUio formt értékű árut értékesítenek külföldön, s ennek nagyobb hmyadat nyu- gatra szállítják. Az elmúlt évhez képest csaknem 33 szazatokkal bővíteni szándékoznak az idén a kivitelt. AZ EMBERIBB ÜGYINTÉZÉSÉRT Társadalmi összefogással Számottevő növekedést jelent a kiskunfélegyházi Integrál Áfész libavágó üzemének belépése a termelésbe, amely 1984-ben több mint 40 millió forint értékű árut tervez nyugatra küldeni. Tovább emelte exportelőirányzatáit a (Folytatás a 2. oldalon.) Tegnap délután tartotta ülését Kecskeméten a tavaly októberben alakult területi rehabilitációs bizottság. Tagjai — köztük a megyei tanács, a Hazafias Népfront és az egészségügy képviselői — beszámoltak első félévi munkájukról, a megváltozott munkaképességű dolgozók megfelelő munkakörbe helyezéséért kifejtett tevékenységükről. Dr. Szikszai István, a területi bizottság titkára, bevezetőjében hangsúlyozta: a rehabilitáció komplex társadalmi feladat, megvalósítása széles körű összefogást igényel, s egyben örömmel számolt ‘be arról, hogy a korábbi hat városi után a közelmúltban Bácsalmáson, Kunszentmi'klóson, Kiskunmajsán, és Tiszakécs- kén is alakult helyi bizottság. Munkáltatói rehabilitációs bizottságokat átoknál az egységeknél szerveztek, ahol üzemorvos van. Gondként említette, hogy néhol a helyi szervezet és a vállalati felelősök kapcsolata (Folytatás a 2. oldalon.) á mikor már történelem Á1 lesz az a kor, amelyben x A ma élünk, valószínű, úgy határozzák meg a történészek, hogy a 70-es évek második fele volt az illúziók elvetésének, a SO-as évtized első fele pedig a dinamikus gazdasági növekedés előkészítéséinek időszaka. Vagyis a 70-es évek második felében ismertük fel igazából, hogy a tőkés világ- gazdasági válság a mi gazdaságunkra is hatással van, végtére Európa egyik legnyitottabb gazdasága vagyunk. Még akkor eldöntöttük válaszunkat az új kihívásra, s a 80-as évek első felében — a, nadrágszí- junkat kissé összébb húzva — kifizettük adósságaink nagyobbik felét, átlendültünk a holtponton, s ha dinamikus gazdasági növekedésre még nem is voltunk képesek, a szocialista országok | közösségére támaszkodva már előkészítettük, megalapoztuk azt. Ez a folyamat világosan nyomon követhető, és újabb kibontakozásáról tanúskodik az MSZMP Központi Bizottsága június 26-i üléséről megjelent közlemény. Más szavakkal, ha vannak is plusz és mínusz előjelek (plusz az iparnál, a lakosság pénzjövedelménél, mínuszt okozott a múlt évi aszály a nem rubelelszámolású külkereskedelemben), nagy meglepetések azért nincsenek. \Ma, amikor annyi kellemetlen fordulatot él át a világ nagyobbik, nem szocialista fele, nem lehet eléggé örülni az ilyen mondatoknak. Hiszen mindezt olyan körülmények között tudtuk elérni, amikor _ ez is benne van a_ közleményben — ... „a s cserearányok tovább romlottak”. E lképzelhető, hogy egyikmásik olvasónk1 már fásult, amikor a cserearányromlás fogalmával találkozik, de hát e sokat használt, mondhatnánk elkoptatoti kifejezés mögött rideg, vagy inkább drasztikus tények rejlenek. Egy neves történészünk hívta fel a figyelmet arra, hogy Magyarország már annyit vesztett ezen a cserearányromláson, mint amennyi anyagi értékünki elpusztult a második világháborúban. S hogy mennyit vesztett volna még, ha nincs KGST, vagyis nincs hol gazdaságosan értékesíteni évi 13 Bizalmunk fedezete ezernyi „autóbusz-termesünk nagyobbik felét — egyéb gépeinkről, gyógyszereinkről, textil- és ruházati cikkeinkről és élelmiszerexportunkról nem is beszélve — nos, mindezt, mint feltevést még nem mérte fel senki. Ez így ugyanis felmérhetetlen. Nem ok nélkül méltatja, emeli ki a legújabb pártdokumentumunk is a KGST-tagországok június közepén megtartott moszkvai tanácskozását, hiszen — egy hasonlattal élve — Magyarország számára olyan fontos a KGST, mint amenyire az ember számára nélkülözhetetlen az ivóvíz. A cserearányromlás számunkra sem végzet, fátum. S ha mégis tart egyelőre, ez azt igazolja, hogy nem vagyunk még elég mozgékonyak. S ha azt kezdjük el bogozgatni, miért nem, akkor eljutunk az ismert következtetésekhez, tényékhez: mert túLnehezek a termékeink, nem vagyunk elég termelékenyek, mert pazaroljuk a munkaerőt stb. S ha meg tovább megyünk a miértek vizsgálatában, kiderül, hogy a radikális változtatásra képes hatékony, jövedelmező gazdálkodásnak még számos fékje van nálunk, s csak e fékek kioldása gyorsíthatja fel a mozgást — vagyis eljutunk a gazdaságirányítási rendszerünk továbbfejlesztésének szükségességéhez. Megtörténhet, hogy a legutóbbi KB-ülésről kiadott közleményt olvasva többen ellentmondást vélnek felfedezni a sorok között, mondván: ha több mint 4 százalékkal nőtt az ipari termelés (jó néhány éve nem írhattunk le ilyesmit), ha a kivitel is jól halad, akkor miért került be a dokumentum szövegébe; „a beruházás, a lakosság jogyasz- tása legyen összhangban a gazdasági teljesítményekkel... A népgazdaság egyensúlyi helyzete megköveteli, hogy a lakosság és az állam bevételei a számítottnak megfelelően alakuljanak”. Hiszen — mondhatja az olvasó — ebben az is bentfoglaltatik, hogy az élet- színvonal észrevehető emelkedésére nem számíthatunk. Valóban nem — mert még nincs megalapozva. Miután törlesztjük az ezután esedékes külföldi adósságainkat (itt kezdődik a gazdasági egyensúly!), csak szerényebb kiadásokra futja. Van ugyan erőnk arra, hogy tovább építsük Paksot, a metrót, befejezzük az Operaház felújítását, tető alá kerüljön a 70—74 ezer lakás, sőt — amint pénzügyminiszterünk egyik nyilatkozatából kiderül — még arra is lehetőség nyílik, hogy egyes dolgozó rétegek, mindenekelőtt a pedagógusok fizetésemelését előkészítsük. Arra azonban már nincs erőnk, hogy az aktív keresők és nyugdíjasok milliói életszínvonalát emelhessük. Egyelőre csak az év első öt hónapjában nőtt 4' százalékkal az ipari termelés: az elmúlt esztendőkben alig emelkedett, s ennek megfelelően alakult nemzeti jövedelmünk évenkénti összege is. Tartósabb növekedésre, megalapozottabb dinamizmusra van szükség. Arra, hogy ne kelljen úgy számolgatnunk, mint ahogy _ az országgyűlés ipari bizottságának legutóbbi ülésén történt: igaz, hogy ennyivel nőtt az ipar termelése, de... Az idén 4 munkanappal kevesebbel kell beérnünk, mint 1983-ban, és a néggyel kevesebb mun- 'kanapból hármat a második félévben kell „lenyelnünk”. Vagyis: ha nem igyekszünk, nem 4 százalékos hanem jóval szerényebb ipari termelésnövekedésre számíthatunk. A tartósabb gazdasági növekedés, a megalapozott dinamizmus elérésének útját- mödját a párt kidolgozta. A célok, a tennivalók világosak. Ezért — immár az 1985. tavaszára összehívandó XIII. kongresszusra készülve — azzal a tudattal dolgozhatunk, hogy a mi pártunk helyzet- elemzéseit, országépítő programját az élet igazolta. Az élet a valóságfedezete. Ezért bízhattunk és bízhatunk ezután is benne. Magyar László dését. Jesus Montané találkozott Várkonyi Péter külügyminiszterrel, Berecz Jánossal, a Népszabadság főszerkesztőjével és Horn Gyulával, az MSZMP KB osztályvezetőjével. A küldöttség csütörtökön elutazott hazánkból. (MTI)
