Petőfi Népe, 1984. június (39. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-26 / 148. szám
1984. június 26. • PETŐFI NÉPE • 3 TÖBB EZER FIATAL TALÁLKOZÓJA Tőser dei pillanatképek □ □ □ Vincze Ilona és Orbán Iván — a 623-as szakmunkásképző tanulói — párban járják az erdőt: Magyar Ifjúságot, IM-et, Világ Ifjúságot árulnak. — Nem veszik a lapokat — panaszkodik a kislány —, de érthető is, hiszen hét-', illetve lassan hó vége van, s akik akarták, már rég megvették. Fülest, Ludas Magazint meg más rejtvényújságokat keresnek nálunk, főleg, mióta beborult, és egyre többen kényszerülnek ki a vízből. — Nyári munkaként vállaltátok az újságárulást? — Á, .nem, csak mára. Ifjúgárdisták vagyunk. Van, aki üdítőt árul, forgalmat terel, nekünk ez tetszett meg — zárja le Iván a társalgást, s indul az integető, leendő vevő felé. □ □ □ Fenyegetően sűrűsödnek a felhők. Az Atléta-trió műsorát még be engedi fejezni, de tovább nem kegyelmez a megeredő csendes eső. Pillanatok alatt dugig töltődik — az eleve telt „házzal” játszó — kamionmozi. A koncert megy. A közönség először halkan, majd egyre bátrabban énekel együtt Tolcsvayval. „A magyarok istenére esküszünk ...” Aztán taps. Még soha nem tapasztaltam ilyet moziban. □ □ □ Éjfél után eláll az eső,” a srácok kitódulnak a sátrakból, alkalmi menedékekből. (A vendég- fők — melyek este szeszes italként legfeljebb sört árultak — már rég bezártak.) „Mit lehet itt most csinálni?” Aki kérdezi, egy 19 év körüli fiú, Dávid Ferenc. Ceglédről jött biciklivel. Javaslatomat az alvásról meggyőzőnek ható érvekkel hárítja el. „Nem azért tekertem ide hatvan kilométert, hogy azt csináljam, amit otthon!” A hurkasütőnél találkozunk újra — éjjel fél egykor is sorba kell állni —, aztán látom, törökmézet vesz. Nem tudom, meddig lődöröghetett, míg rátalált az „igazira”, a kempingben sátruk előtt üldögélő, csöndesen éneklő, furulyázó, szájharmonikázó kis társaságra, de másnap mesélte, régen érezte ilyen, jól magát. Én is rég aludtam el furulyaszóra, sátorban. □ □ □ Vasárnap. Eső, eső, kis szünet, majd újra eső. A kis szünetben a két nap csúcsa: a Pingvin pantomim duó. Oszladozik a tömeg, hiába hívja a műsorvezető, Boros (Lajos színpadra a versenyek, vetélkedők nyerteseit, egy részüket már elűzte az őszt idéző zimankó. Postán kapják majd meg díjaikat, melyeket a Centrum Aruház, az Aranyhomok Szálloda, a BULI V, a KÖPI és a Kecskemét— Szikrai ÁG ajánlott fel. Megérkezik, majd rövid várakozás után visszafordul a 100 Folk Celsius. Feloldják a forgalomkorlátozást, hiszen most már legtöbben úgyis kifelé akarnak hajtani a hajdan beáramlást mérséklő kordonon. Befejezés nélkül ért véget az idei tőserdei ifjúsági találkozó. Szabó Klára Tőserdő, múlt szombat, kora délután. Bódító kánikula, az ifitalálkozó — minden szervezés nélkül — legnépszerűbb programja: egy-egy szárazföldön töltött óra után tíz perc a Holt-Tisza hűs vizében. (Olcsóbb és hatásosabb, mint a tízméterenkónt árult meleg sör.) Zajlanak a sportversenyek. Feltűnik egy lány, aki tetőtől talpig hófehérben riszálja magát már majd’ egy órája a tisztás szélén. Derekán ütemesen ring a hulahopp-karika. Én unom meg ... A szkanderpartiban bukkan fel újra a fehér ruhás, s arat elsöprő diadalt. Az most már csak természetes, hogy a súly- emel(get)ést is ő nyeri meg. — Elég sokáig kézilabdáztam, atlétizáltam, de most egyáltalán nem is készültem semmiféle ver- • sengésre — kezdi bemutatkozását Harangozó Ildikó, a tatabányai kereskedelmi ; szakmunkásképző. ; intézet jöyendő 'harmadikosa, rrrj 'Á' 'Kecskeméti' Baromfifeldolgozó Vállalatnál vagyunk építőtáborban, onnan hoztak ki bennünket ■ide. A ki néhány évvel ezelőtt **egy állami gazdaságba, «termelőszövetkezetbe látogatott, különösen esős időiben, számíthatott arra, hogy a központ, az egyes üzemegységek száraz lábbal nem érhetők el. A vendégma- rasztaló sár arra késztette a hivatalos kiküldetésbe járókat, természetesen a munkásokat, téesz- tagokat, -vezetőket is —, hogy gumicsizmát viseljenek, vagy vigyenek magukkal. A személy- és tehergépkocsik. nem egyszer megfének)étisk a latyakban, s traktorral kellett kiszabadítani őket .a nedves ragacs fogságából.. Akkoriban kezdték emlegetni az infrastruktúrát, de sokan nem is gondoltaik arra, -hogy az út, a könnyű megközelít-és, a gyorsaság mennyire ehhez a fogalom-. hoz tartozik. Tíz évvel ezelőtt kezdődött meg — bár korábban is volt rá Igény — az üzemi utak építése. Jó. néhány gazdasági egység vezetője felismerte enrfsk jelentőségét, s nem .sajnálta az utánajárást, megszerezte a MÉM hozzájárulását, bekötő-, illetve üzemi út létesítéséhez. Akadt olyan Üzemi utak eset — a lehetőségek függvényében —, hogy a belső utak építéséneik költségeit csupán 50 százalékban tudták központi keretből biztosítani, de sok közös gazdaság ezt . is igénybe vette, hozzátette a hiányzó részt, mert tudta: az áruszállítás, a belső közlekedés takarékosan csakis 'így oldható meg. Az utóbbi ■ tíz évben a megye állami gazdaságaiban, termelőszövetkezeteiben 128 helyen nem kevesebb mint 155 kilométer bekötő- és 28 kilométer belső úthálózat épült, kilométeremként átlagosan 1,3—3 millió forintos költséggel. Ez megkönnyítette a termelő egységek megközelítését, lehetővé tette a biztonságos, gyors termény,szállítás lebonyolítását, a gépek és berendezések állagának jobb megóvását.- Ma már a közös gazdaságok jórészt rendelkeznek bekötő- és belső utakkal, amelyeknek megóvása, javítása költséges ugyan, de megéri a befektetést. Az útépítés — a gazdasági ne- •, hézségek ellenére —, ha nem is a korábban1 megszokott ütemben, de folytatódik. Ma már pályázat útján lehet megkapni a költség 60—70 százalékát. Természetesen azok a mezőgazdasági nagyüzemnek élveznek elsőbbséget, amelyek saját erőforrásaikból előteremtik a tárnogatást kiegészítő 30—40 százalékot. Megéri? — kérdezheti valaki. A válasz nagyon egyértelmű: igen, hiszen az áruszállításhoz üzemanyag szükségles, s egy szilárd burkolatú, jó állapotban - lévő úton kevesebb benzint, gázolajat használnak a járművek, kevesebb alkatrész kopik, törik, s az áru is gyorsabban érkezik a kereskedelembe, a fogyasztóhoz. S, az sem elhanyagolható szempont, hogy ma már a termelőszövetkezetek gazdái, az állami gazdaságok dolgozói is jórészt személygépkocsival járnak munkahelyükre, I az sem: nem kell sárdagasztó gumicsizma az ott dolgozóknak és az odalátogatóknak. G. G. A Krupszkaja kolhoz virágai Välentyin Ivanovics Cserfász, a Krupszkaja kolhoz elnöke, aki nemrég tért haza tamulmányút- járól az Amerikai Egyesült Államokból, 1 mintegy mellékesen megjegyzi: nagyon sokféle nemzetiségű újságíró járt már nálunk, de magyar még nem. így hát nekem jut a .tisztség, hogy elsőnek megpróbáljam bemutatni a hatalmas, több falut átfogó szövetkezeti gazdaságot és az életviszonyokat. Bevallom, a terv túlteljesítését precízen jelző, nyomtatott kimutatásnál jobban érdekei az emberek sorsa, munkája. A település elrendezéséből azonnal látszik, a ’kereskedelmi, szolgáltató, művelődési és sportlétesítmények meggyőznek róla, hogy egyetértünk. A termékek, a gyarapodó mennyiségi és javuló minőségi mutatók azokért valók, akik létrehozták őket. Visszajött dolgozni A területi székhelytől északkeletre, a nyizsnyegorsiki járásban vagyunk. A falut, ahol a kolhoz központjának korszerű irodaépülete áll, Mihajlovkáhak hívják, 4800-an laknak itt. Mielőtt- ránk esteledne, határszemlét tartunk. Szépen művelt földek, öntözött gabona — ameddig a szem ellát. A termés gazdagnak ígérkezik, ami jórészt az észak-krími csatorna vizének köszönhető. És az emberek szorgalmának, akik évszázadokon át a füves sztyeppék reménytelen hozamaira voltak utalva. — Alig voltam tízéves, amikor a földmarkolók 25 méter széles medret vájtak, és .végigihul'láim- zott itt a Dnyeper folyó vize — emlékezik vissza az 1958-as szü- 1 letésű Vlagyimir Vlagyimiro- vics Poliscsuk. — Öntözzük a kukoricát, búzát, árpát, szóját. Szeretem a földet, az állatokat. Elvégeztem a mezőgazdasági technikumot és visszajöttem ide dolgozni. Nem hagytam abban a tanulást sem. Az agrárfőiskola 2. évfolyamát fejezem be levelező tagozaton az idén. A 26 éves fiatalember üzemvezető. Csaknem kétszázan tartoznak a keze „alá, Kétezer hek- , tár: '’szántóföldiért, .háromezer szarvasmarháért és 87 traktorért felel egyebek közt. — A munkaidő nyolc órától 18-ig tart, az ebédszünetet leszámítva — folytatja. — Bizony, nem sok marad pihenésre. A feleségem is elfoglalt: brigádvezető. Az egyik ötemeletes házban lakunk, másfél éves a kislányunk. Jó lenne többet játszani vele. A csatornában jócskán akad hal, és horgászni is szeretek. De ilyenkor, dologidőben egy nyári nap három télit etet — tartja a közmondás. És nincs vesztegetni való idő. A termelésen túl Az elnök odalép az UAZ terepjáróhoz és rádión üzen a másik kerületbe. A gyümölcsöst itt sem kímélte az április végi fagy. Füstöltek és öntöztek védekezésként. Az út mentén kardvirágok sorakoznak. — Bács-Kiskunban, Baja környékén láttam ilyen virágsávot. Nagyon megtetszett és elhatároztam, hogy. mi is megcsináljuk — magyarázza a látványt Valenfyin Ivanovics. Az almáskertben, ahol tavaly 23 tormás hektáronkénti termést takarítottak be például Golden- ből, Read Deliciosusból, hét brigád dolgozik. Az embereket nemcsak a termelés foglalkoztatja. A kisebb-nagyobb közösségek törekvései, gondjai is tennivalót adnak. Nyikolaj Naumo- vics Vukalenko például a járási tanács végrehajtó bizottságának, Kalcsenka Valentyina Varlamovna a községi tanácsnak. Jev. dokija Ivanovna Vuljakina Pedig a járási pártbizottságnak a tagja évek óta. Örkény Mibajlovkán Utunk következő állomása a sportstadion. Ez a létesítmény sem született volna meg a kolhoz támogatása nélkül. Remek terepet kapott az atlétika, labdarúgás, kosár- és röplabda. Edzést • V. V. Poliscsuk, a 26 éves üzemvezető. • valentyin ivanovics Cser. (ász elnök. tartanak a focisták, mások békésen kocognak, a legkisebbek közül néhányan kíváncsian figyelik a lelátóról, hogy mi történik a zöld gyepen és a korszerű futópályán. Pedig az igazi meglepetés még hátra van. S ez számomra nem is a község többszintes áruháza, ahol élelmiszerektől a bútorokig sok mindén kapható. Nem is any- nyina a hangszerekkel jól felszerelt zeneiskola, a szakköröket foglalkoztató művelődési központ, vagy az épülő szolgáltatóház. Hanem a könyvtár. S nem is any- nyira a 20 ezer kötet számadattá bűvöl el. Hanem egy kis sarok. Itt találhatók a külföldi, köztük a magyar szépirodalmi művek orosz fordításban. A kötésen és a lapokon látszik, hogy forgatják őket. Az egyik kiadványban Balázs József, Boldizsár Iván, Karinthy Ferenc, Ratfifai Sarolta, Ördögh Szilveszter, Örkény István elbeszélései sorakoznak a szerzők alfabetikus sorrendjében. Déry Tiborit a Felelet, Illyés Gyulát a Puszták népe, s az Ebéd a .kastélyban című kötet képviseli. Hidas Antal, Illés Endre művei szintén hozzáférhetők abban a faluban, amelyről azt sem tudtam eddig, hogy létezik. Vajon idehaza, Magyarországon mindenki ismeri ezeket a szerzőket és műveiket? Talán hasonló kérdések is foglalkoztathatták azokat a Bács- Kiskun megyebeli útitársaimat, akik megelőztek jottömiben. őszinte baráti jókívánságaikat jegyezték le a vaskúti Bácska, a szalkszentmártoni Petőfi Tsz tagjai, a B|cs-Kiskun megyei Tanács és egy sportdelegáció küldöttei 1977 és 1982 között. Nem véletlenül. Halász Ferenc 9 Három testületi tag a virágzó almáskertben. Több födémgerenda a sajátház-építőknek Ai Beton- és Vasbetonipari Művek gyárai az év első öt hónapjában a múlt.év azonos időszakához viszonyítva 1,5 százalékkal növelték termelésüket. Ezen belül a magánlakás-építkezésekhez szükséges termékek gyártása több mint húsz százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Egyebek között 714 ezer méterrel több feszített vasbeton födémgerendát készítettek, s lágyvasas födémgerendából megkétszerezték a termelést. Ezenkívül az ablak- és ajtónyílások fölött áthidaló gerendából 66 ezer méterrel készítettek többet az egy évvel ezelőttinél, feszített födémpallóból és panelből pedig 43 százalékkal bővítették a termelést. A kínálat növelését segítette, hogy a szentendrei gyárban francia licenc alapján új fajta födém- szerkezet gyártását kezdték meg, ebből az idén 600 ezer, a jövő évben pedig már egymillió métert vásárolhatnak a sajátház-építők. Nemcsak új beruházásokkal, hanem a meglevő berendezések korszerűsítésével is növelték a termelést. Különösen jelentős az a szabadalom, amely lehetővé tette, hogy a panelgyártáshoz használt acélformákban, úgynevezett sablonokban némi átalakítással — különböző betétek -elhelyezésével — H-jelű födémgerendákat készítsenek. A födémgerendák iránti kereslet ugyanis jóval meghaladja a panelekét, ezért már több gyárban áttértek a paneleket felváltó födémgerendák gyártására. Így ebből a termékből 50—60 ezer méterrel bővítették a terijielést. A sajátház-építők jobb anyageHátá^ sának feltételeit javították az anyagi érdekeltség növelésével is. A vállalat az idén tért át ugyanis a kísérleti jövedelemszabályozásra, amellyel a kötelezően előírtnál nagyobb teljesítmények elérésére ösztönöznek. A sajátház-építők jobb kiszolgálása érdekében a vállalat most azt tervezi, hogy felülvizsgálja 14 telephelyét, s ahol a körülmények lehetővé teszik, berendezkednek termékeik közvetlen lakossági értékesítésére is. „1,,2 vagy x ? Nehéz ez a sporttotó!” • Böngészde a Sajtóudvarban.
