Petőfi Népe, 1984. június (39. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-23 / 146. szám
1984. június 23. • PETŐFI NÉPE • 3 Vöröskeresztes munka Kiskunhalason Megötszöröződött a filmvetítér sek száma — amellyel az egészségnevelési előadások mondandóját szándékoztak hangsúlyozni — az elmúlt esztendőben, a Magyar Vöröskereszt kiskunhalasi vezetősége által szervezett félezernyi rendezvényen. S anélkül, hogy a számok bűvöletébe esnénk: csecsemőápolási, elsősegélynyújtó 'tanfdlyamot is többet indítottak, mint 1982-ben. Lassan hagyománnyá érlelődik a bölcsődei, óvodai nyílt nap,' amikor a szülők betekintést nyerhetnek gyermekeik intézményes nevelésének mikéntjébe, s egyúttal segítséget kaphatnak az összehangolt pedagógiai tevékenységhez. Nyolc közép- és 24 általános iskolában a vöröskeresztes tevékenységet ifjúsági munkabizottság irányítja. A jól kiépített kapcsolat révén az ifjúság egészségnevelése is hatékonyabbá válhat: hiszen a káros szenvedélyek önpusztító hatására való figyelem- felhívással a jövő generációk érdekében is szükséges munkálkodni. Hasonlóképpen fontos feladata a vöröskereszt kiskunhalasi vá- rpsi vezetőségének az idősekkel való törődés. Az elmúlt esztendőben — karöltve a városi tanács egészségügyi osztályával — 160 aktivista felmérést készített a kiskunhalasi idős emberek életéről, igényeiről. Az adatokat számítógéppel dolgozzák fel, a vizsgálat eredményei azonban alapot jelenthetnek a velük való törődés jobb megszervezéséhez. A gondozási munka eddig sem volt idegen a vöröskereszt aktivistáitól. Háromszáznegyvenhét egyént, kétszáz családot gondoztak rendszeresen, a 74 alapszervezet közül 15 az öregek napközi otthonát patronálta. Segítséget nyújtanak a vöröskeresztes alap- szervezetek a klubmozgalom ki- szélesítéséhez is: a kismamák és az idősek klubjait támogatva. A sok tapintatot és nagy felkészültséget igénylő házi beteggondozásra tavaly 30 községi aktivistát képeztek ki, tanfolyam keretében. Tervezik, hogy kiskunhalasiaknak is megszervezik a kurzust, amelyhez a városi tanács segítségét is kérik. Hagyományos az általános iskolákban megszervezett elsősegélynyújtó tanfolyam, a megszerzett ismeretekről, vetélkedők keretében adnak számot a diákok. A felnőttek részére tavaly a megyében első ízben hirdették meg a versenyt. Egyéves előkészítő munka után is azonban csak hat üzem csapatai mérték össze tudásukat. Kiemelkedően szerepelt a versenyen a kőolaj- és Földgázbányászati Vállalat kiskunhalasi üzemének mindkét induló csapata. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium és a Magyar Vöröskereszt országos vezetősége közötti megállapodást követően a mezőgazdasági üzemekben is több — elsősorban az ott dolgozók érdekeit szolgáló tanfo- lyamot szerveztek. Első pillantásra is szoros összefüggés tapasztalható aközött, hogy a KFV elsősegélynyújtóinak fel- készültsége magas, valamint a véradómozgalomban az „olajos” község, Szánk még az országos átlagot is túlszárnyalva vesz részt. Ez is arra irányítja a figyelmet, hogy a munkahelyek vezetőinek nagyobb odaadással kell a szervezésben, és a többszörös véradók áldozatkész munkájának erkölcsi elismerésében is részt vállalni. A hatékonyabb munkát • segíti az is, hogy a pártszervezetek támogatják a vöröskeresztes szervezetek és az aktivisták emberbaráti kötelezettségéből végzett cselekedeteit. N. M. TEXTILMŰVÉSZETI BIENNÁLÉ Az idén június 29-én nyílik meg Szombathelyen a hagyományos, sorrendben immár 8. alkalommal megrendezendő fal- és tértextil, valamint az V. nemzetközi miniátűrtextil-biennálé. A Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége és a Savária Múzeum rendezvénye az idén minden eddiginél rangosabb lesz: a jelek szerint ugyanis most már nyilvánvaló, hogy az évek során egész Európa legnagyobb modern textil-seregszemléjévé fejlődött. A fal- és tértextil-biennáléra a zsűri 35 • magyar művész alkotásait fogadta el. A miniatűrtextil-bemutatóra. ípbb mint ötszáz pályázat érkezett, szinte a világ minden részéből. A válogatás után 28 ország 260 textilművészének 350 alkotását láthatja majd a közönség. A biennálé megnyitóján adják* majd át első ízben a Rózsa Anná- alapítvány díját. — A miniszteri beszámoló megemlítette, hogy az összes külkereskedelemmel foglalkozó cég több mint 80 százaléka termelő, felhasználó vállalat. Egészséges ez az arány? — Szerintem kedvező, más kérdés, hogy szükségképpen alakult íg!y, mert a bővülés elsősorban a termelő vállalatok bevonásával jelentkezett, s lényegesen kevesebb új külkereskedelmi szakvállalat jött létre. Az élénkülést jól jelzi, hogy 1960-ban mindössze 3—4, 1968-ban 50—fiO, ma pedig mintegy 160 önálló külkereskedelmi joggal rendelkező vállalatot tartunk számon. — Ugyancsak az expozéból idézem: a bizottsági vitában elhangzott, hogy ma már nem a piaci információk mennyisége, hanem a feldolgozása, hasznosítása a fő kérdés. — Hogy most elegendő «az információ, azt a kereskedelmi kamara képviselője mondta. A bizottság véleménye szerint a politikai közvélemény számára szélesíteni kell a külkereskedelmi információk körét, bővíteni a feltételekről, valamint a gazdasági kapcsolatokat befolyásoló politikai tényezőkről szóló anyagokat. A vállalatoknál valóban viszonylagos információbőség van, de még nem alakult ki az értékelés, továbbítás rendszere. S nem kielégítő a tájékoztatás akkor, amikor a cégek a szakkülkereskedelmi vállalaton keresztül kötnek üzletet. Ez esetben a szakmai információ bővítése a fontos. — A külkereskedelmi jogot megszerző vállalatok vajon eléggé felkészültek-e az értékesítésre, a helytállásra? —■ Vállalata válogatja. Van ahol jó a marketing, van ahol nem. De kívánatos, hogy fejlődjön. Például nem kielégítő a nyelvismeret. — Egy-egy vállalati központból mennyire látható be a világpiac, miként érzékelik onnan a változásokat? — A szak- és tudományos sajtó, a kutatóintézetek, a külkereskedelmi vállalatok ellátják ismeretanyaggal a termelőket, így elmondható, hogy például Kecskemétről ma már elvileg lehetséges jól látni a világpiacot. Akár kádakról, konzerv.ekről, akár mező_ gazdasági nyerstermékekről van szó. A gyakorlatban persze sok még a javítanivaló. — A külkereskedelmi tevékenység kiszélesítésétől a rendeletalkotók új piacok megszerzését várták. Mint a beszámolóban elhangzott, eddig jobbára a piacok újrafelosztása történt... — A piachódítás speciális termelés kérdése. A termelőnek rá kell jönnie, hogy csak új termék előállításával tudja a vevőt megnyerni. Az újdonságok lehetnek nagy formátumúak, mint például a Cavinton gyógyszer, amely a japán piacon aratott sikert, de lehet • kisebb is. — Érdekes, hogy a kecskeméti MEZŐGÉP az önállóság mellett megtartotta kapcsolatát korábbi külkereskedelmi partnervállalatá. val is. — Ez a kettősség szerintem he-, lyes. Nem szabad , ugyanis kiszo- rítót játszani, kooperációra van szükség. Mert egy szakvállalatnál szükségképpen mindig több információ lesz, mint a termelőnél. S ez a közös érdekeltség alapján hasznosítható legjobban. — Ha már az érdekeltségnél tartunk, sok vitát váltott ki a bedolgozók, beszállítók érdekeltsége, illetőleg annak hiánya a kivitelben. — Ez az érdekeltség, nevezetesen az, hogy a végtermék-exportálók például bérpreferenciát kapnak, bumeráng. De a megoldás szerintem nem a támogatás kiterjesztése, hanem a megszüntetése. A vállalatoknak legyen megfelelő a forintérdekeltsége, a különböző pántlikákat el kell hagyni. Dp a beszállító vállalatokkal nemcsak a külön érdekeltség hiánya miatt van baj. Egyszerűen alacsony a kooperációs készség — határidőben, minőségben, választékban egyaránt. Pedig sokszor néhány kisebb alkatrész vagy részegység nem megfelelő minősége .okozza, hogy nem olyan piacképes a végtermék, mint amilyen lehetne. Váczi Tamás A CSECSEMŐÁPOLÁSTÓL AZ IDŐS EMBEREK GONDOZÁSÁIG KRIMI JEGYZETEK I. Évfordulók a félszigeten Bács-Kiskunt'immár hagyományos és kölcsönösen gyümölcsöző kapcsolatok fűzik szovjetunióbeli testvérmegyéjéhez, a krími területhez. A Fekete-terjger-parti tájakon két fontos évforduló követte egymást két hónap leforgása alatt. Májusban emlékeztünk rá, hogy negyven esztendeje szabadult fel á félsziget teljes egészében, illetve júniusban érkezett el a területi székhely, Szimfe- ropol alapításának 200. jubileuma. Ez alkalomból sorozatban villantunk fel életképeket a krími testvérmegye- egykori és mai életéből. • Riportban számolunk be a nyizsnyegorszki járás Krupszkaja kolhozáról is. Pillanatkép a gépműhelyből. © Krím a gyógyüdülők és pihenés jelképe. A Pa- rusz szanatórium éghajlatára jellemző, hogy ebben a tengerparti parkban sohasem volt fagy. • Mai látogatók Jaltában, a livádiai palotánál, ahol háromhatalmi konferencia rendezte a második világháborút követő európai helyzetet. ■. te. © Felszabadító harcosok vonulnak be 1944 áprilisában Szimferopolba. HÉTFŐN KEZDŐDIK A veszprémi tévétalálkozó Tizennegyedik alkalommal rendezi meg a televízió a veszprémi tévétalálkozót június 25. és 30. között. Az eseményen az elmúlt évben bemutatott huszonkét mű versenyez — 11 drámai és 11 a zenés műfajok kategóriájában. Mindkét kategóriában egy-egy fődíjat és több különdíjat adnak ki. Veszprém város díját élő magyar drámaíró televíziós játéka kapta. S az idén először a Budapesti Tavaszi Fesztivál is alapított díjat, zenés műfajban. Tíz helyen működő társadalmi zsűri dönt a két közönségdíj odaítéléséről. A találkozó zsűrije kilenctagú, elnöke Berend T. Iván akadémikus, Kossuth-díjas, tanszékvezető egyetemi tanár. Az ünnepélyes megnyitót 25-én, hétfőn délután a veszprémi Dimitrov Művelődési Központban tartják. S ezt követően megkezdődik a versenyprogram vetítése, amelyet . az .ország tévénézői is figyelemmel kísérhetnek. A nyitás napján rendkívüli adásnapon közvetíti a tévé első csatornáján a Béke szigete, a Pardon, hogy bocsánat, a Kegyenc, a Stop! A Psota és A sárkány menyegzője című alkotásokat. A továbbiakba^ a 2. Drog- ramban láthatják a nézők országszerte a versenyző filmeket. A díjkiosztó ijnnepséget, amely június 30-án, este 9-kor kezdődik — újból az 1. programon közvetítik. Különböző helyszíneken hét ősbemutatót tartanak Radvá- nyi Ervin, Szobotka Tibor, Galgóczi Erzsébet, Asperján György, Békés Pál, Mezei András és Örkény István műveiből készült tévéjátékokból. A pécsi és a szegedi körzeti stúdiók programjából is láthatnak ízelítőt a találkozó vendégei. A találkozóra ötven külföldi vendéget — televíziós szakembert, kritikust hívtak meg. Az ő számukra délelőttönként kereskedelmi vetítést tartanak, amelyen 17 filmet ajánlanak külföldi tévétársaságoknak megvételre. K. M. RÁDIÓJEGYZET H rn.a a férj ráébred, hogy I rendre megcsalja a fe- 1 lesége, s kitör a családi perpatvar, akkor sem az életben, sem a regényekben, filmeken vagy a színpadon nem azt kiáltja mérhetetlen dühében, elkeseredésében hitvesének a férj, hogy te illatos kéjhölgy! Hanem ennek egy közismertebb változatát, ami ugyancsak bárom szóból áll, s rendre te büdös az első kettő, míg a harmadik k-val kezdődik ... — Igaz, hogy ez az utóbbi változat durvább, trágárabb, mégis a szituációhoz illőbb, stílusosabb, nyomatékosabb és valóság- hűbtoen jelzi a megcsalt férfi lelkiállapotát. A fenti példa — ha nem is szó szerint —: A riyelvi durvaságokról című műsorban hangzott el szerdán este a Kossuth-adón. — Sem szentés'kedni, sem tfá- gárkodni nem áll szándékunkban: műsorunkban a nyelvi durvaságok okaira, megjelenési formáira és következményeire szeretnénk rávilágítani — szögezte le még a negyvenperces adás legelején a riporter, Fehérvári Győző. S igyekezett tartani is magát ígéretéhez; nem kevésbé' beszélgetőpartnere, a neves, nyelvész: Lőrincze Lajos. Több oldalról megvizsgálták, boncolgatták a trágárság mibenlétét, megállapítva, bogy a magyar köznyelv és az irodalmi nyelv igen közel került napjainkban ’'egymáshoz, ami egyébként nem baj, hiszen így a .természetesebb, egyszerűbb, demokratikusabb. Alapvető kérdés azonban az egymás iránti tisztelet. Mert igaz ugyan, hogy asz egyéni szabadság szép példája, bogy olyan szavakkal fejezhetjük ki magunkat, amilyennel akarjuk, de ez a szabadság csak addig terjedhet, amíg a másik ember érdekeit, ízlését nem sérti. Azután megPIÍ3SÍÍfe*S rn rr // 1 f 1 ~ Tűnődések a trágárságról állapították, hogy egyre több irodalmunkban, színházainkban, kabaréinkban a malackodás, és még meglepőbb, hogy milyen sokakban keltenek derültséget ezek az obszcén szavak, kifejezésék, de azért nem kell megijedni, vannak országok, ahol még vasko- sabbakat káromkodnak mostanában, és így tovább ..." Lőrin- cze tanár úr még azt is megvilágította a rádióhallgatók előtt, hogy más, ha egy szűkebb baráti társaságban és ‘más, ha égy zsúfolt villamoson mesélünk trágár -vicceket. De lehetőleg sehol, a legszűkebb családi körben se nevezzünk nevén bizonyos dolgokat, elég, ha homályosan utalunk rá, úgy is megérti mindenki, példa nagyon sok van erre is az irodalomba!)... Közben azon kezdtem tűnődni, melyik az a könyv, ámelyik- bert a legtöbb trágárságot olvastam. S hirtelen eszembe ötlött Norman Malier Meztelenek és holtak című regénye, a dzsungel- háború iszonyatai, az embertelen klíma az embertelen korban, a mocskos szájú amerikai katonák, akik hihetetlenül sokat szenvedtek, centiméternyire — legtöbbjük pedig szívközeiben — a haláltól. Ocsmányul beszéltek, hiszen az emberi ürüléket nem bélsárnak; hanem rövidebb nevén nevezték (különben is hogy hangzana: le vagy bélsárva?!), s a szexre nem kerestek olyan bonyolult szinonimát, mint a lelki szerelem testi beteljesülése. De gondoljunk, csak bele, hogy , ha abban az embertelen szörnyűségben, raccsolva, úrhatnám affekSSQÄSl tálással. bájoigó gesztikulációk- kal, gondosan kerülne minden csúnya szót, úgy beszélgetett volna a káplár a közlegénnyel, mint mondjuk a két mihaszna gróf a Mágnás Miskában, szóval ebben az esetben egy gügye, humori- zálgaló, hiteltelen, langyos valamivé lett volna századunk egyik legnagyszerűbb regénye... Igen, véleményem szerint a durva, pontosabban: a durvának tartott szavainknak is funkcióik vannak nyelvünkben, létünkben., Bizonyos helyen,- bizonyos szituációkban súlyuk van, kellenek. De nem útón-útfélen hangoztatva, kötőszó helyett használva. mert ez esetben tényleg trágárrá, sértővé vádnak. Végül is a trágár szavak terjedése, használata ellen semmiféle megoldást nem tudott java,- , solni ez a szerdai műsor. Csak azt ismételgette, hogy minduntalan fel kell hívni a csúnyán beszélők figyelmét: ejnye-bejnye, nem szabad! Koloh Elek • Épületek, építmények bontását vállalja Népfront Mgtsz ÉPBONTÉRT Szakcsoportja Lajosmizse, Dózsa Gy. u. 47. 1038 PARLAMENTI BESZÉLGETÉS V állalati önállóság a külkereskedelemben Az országgyűlés nyári ülésszakán a képviselők az elmúlt esztendő gazdálkodását, majd a külkereskedelmi törvény végrehajtásának tapasztalatait vitatták meg. A tanácskozás szünetében Nyers Rezső, Bács-Kiskun megyei képviselővel, a parlament kereskedelmi bizottságának elnökével beszélgettünk az utóbbi téma kapcsán egy napjainkban igen érdekes területről, az önálló külkereskedelmi jogról. # Útközben a tengerpart és a félsziget központja, Szimferopol között. (Halász Ferenc felvételei)