Petőfi Népe, 1984. június (39. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-21 / 144. szám

1984. június 21. • PETŐFI NÉPE • 3 Tóth István felszólalása A külkereskedelemről szóló 1074. évi III. törvény az elmúlt tíz év alatt a gyakorlatban fel­adatának megfelelt, a külkeres­kedelem irányítását és szerveze­tének fejlesztését jól szolgálta. Az a véleményem, hogy a tör­vény a külkereskedelem jövő­beni irányítására^ szabályozására alkalmas, ezért módosítása nem szükséges. B ács-Kis kun termelői is sok szállal kötődnek a külkereskede­lemhez. A megye gazdaságában a mezőgazdaság és élelmiszeripar a meghatározó — csaknem 60 szá­zalékos részarányú. A megye ex­portjából az ágazait részesedése még ennél is nagyobb — meg­haladja a 70 százalékot. A me­zőgazdaság és élelmiszeripar nem rubelelszámolású teljesíté­se külön említést érdemel, hiszen eléri az összes export 55 százalé­kát. Az elmúlt tíz év alatt Bács- Kiskun ipara is dinamikusan nö­vekedett, és olyan jelentős ex­portőrök nőttek fel, mint a kecs­keméti MEZŐGÉP Vállalat és a kiskunfélegyházi Április 4. Gép­ipari Művek. A kis 'volumenű exporttételek is számottevő ösz- szeget tesznek ki. Az ipari szö­vetkezetek 565 millió forint ér­tékű exportterméket állítanak elő, melyet nagyobbrészt tőkés országokba szállítanak. A külkereskedelem szervezeti változásai a megyében is érez­hetők. önálló külkereskedelmi joggal rendelkezik a kecskemé­ti MEZŐGÉP, a baljai Finomposz­tó Vállalat gyártmányaik értéke­sítésére, a kecskeméti Baromfi­feldolgozó Vállalat tall-export- ra. A MEZŐGÉP a saját jogú ex­port mellett fenntartja hagyomá­nyos kapcsolatát a Komplex Külkereskedelmi Vállalattal — amit bővített a termelésben, a nyereségben és az exportban ki­alakított közös érdekeltséggel. A bor értékesítésére, valamint a fűszerpaprika termelésére és -ex­portra ’.közös érdekeltségű társa­ságok jöttek létre. 1984-től a me­gyében van vegyes vállalat is. 27 megyei gazdálkodó szervezet tagja a Dél-alföldi Árucserefor­galmi Társaságnak. A Komsumex Külkereskedelmi Vállalaton keresztül á jugoszláv, román ha­tármenti és egyéb országokkal való árucserék, árúházi cserék lebonyolításával jelentősen bőví­tik a megyei árualapot, színesí­tik a választékot. Az elért eredményeink mel­lett szólni kívánok a gondokról is, amelyek az export további nö­vekedését nehezítik, ■ sőt egyes esetekben akadályozzák. Bács-Kiskun az ország legna­gyobb bortermelő területe, az összes árubor előállításából 45 százalékkal, az összes exportból több mint 50 százalékkal része­sül! Az exportban a külkereske­delmi vállalatok érdekeltsége — mint az írásos beszámolóbál is kitűnik — jelentősen megnőtt. A Bor Külkereskedelmi Társaság a korábbi helyzethez képest ugyan szorosabb érdekeltségi viszonyt hozott létre a termelő és a kül­kereskedelmi vállalat között, de a magunk részéről egy olyan, a bortermelés és -forgalmazás tel­jes vertikumát átfogó közös érde­keltségű és kockázatvállaló szer­vezet létrehozását támogatnánk, amelyben a külkereskedelmi vál­lalat is nagyobb részt vállalna. A borexport minőségi problé­máinak megoldásához — bele­értve a tárolás, palackozás, igé­nyes csomagolás gondjait is — a termelők önmagukban nem elég erősek. Ez a probléma nemcsak a bornál merül fel, hanem szá­mos, más terméket gyártó cég­nél is. Ismerve a költségvetés szűkös lehetőségeit, nem juttatásra gon­dolunk, hanem arra, hogy a pénz­ügyi szabályozás eszközeivel a vállalati jövedelemszabályozás módosítása segíthetné elő a kül­kereskedelmi vállalatoknál a ke­reskedelmi tőke megteremtését, s a külkereskedelmi vállalatok közös kockázatvállalási készsé­gének erősítését. A megyei csoportgyűlésünkön is felvetődött, hogy a hazai be­szállító vállalatok szerződéstelje­sítése hogyan befolyásolja az export-szállításokat, lehetővé te­szi-e a folyamatos teljesítést, csökkenthető-e az év végi hatjrá? Ezen a területen is számos prob­léma van. A különböző, az ex­porthoz szükséges anyagok, fél­késztermékek gyártásával fog­lalkozó vállalatok exportérde­keltsége nem egyértelmű. Számos esetben az exportáló vállalat még teljes jogú félnek sem te­kinti a beszállítót. De ide tarto­zik a háttéripar problémája is. A piacra jutás, az adott piacon maradás feltétele a megfelelő színvonalú üveg, címke és doboz is, vagyis nagyon lényeges, hogy milyen a csomagolás. A beszállí­tó vállalatok úgynevezett közve­tett exportérdekeltségét a szabá­lyozórendszer keretében határo­zottabb és egyértelműbb módon szükséges rendezni, hogy az egész gazdaság a közös céloknak megfelelően funkcionáljon. Természetesen vannak olyan gondok is, amelyek csupán a szabályozók módosításával nem oldhatók meg. Minél előbb fon­tos lenne növelni a hűtőházi ka­pacitást új hűtőházak építésével. Az egyetlen bajai hűtőház mellé tőkés valutáért bérelünk hűtőte­ret jugoszláv és osztrák szomszé­dainknál. Ez semmiképp nem 'tartható hosszú távon, és főleg nem tekinthető végleges megol­dásnak. A meglevő gondok és problé­mák ellenére úgy érzem, megál­lapítható, hogy a- külkereskede­lem egésze, a külkereskedelmi vállalatok között kialakuló ver­seny következtében az elmúlt egy-két évben sokat változott, lényegesen javult. A külkereske­delemben dolgozók munkája ak­kor lesz még eredményesebb, ha ez a verseny magasabb export­árakat eredményez, a népgazda­ság és a termelő érdekei is egy­aránt érvényesülnek. A termelői érdekeltséget külön is szeretném kiemelni és fontosságának meg­felelően hangsúlyozni, mert nem­egyszer adódik zöldség- vagy gyü­mölcsexport esetében, hogy min­denki nyer az üzleten, a terme­lőnek pedig a költségei sem té­rülnek meg, emellett a kockáza­tot is ő vállalja. Tudom, jiogy a jelenlegi hely­zetben az importszabályozás eny­hítése nem könnyű dolog, s ez szorosan összefügg az export nö­velésével. Mégis e helyről arra kérem az illetékes kormányzati szerveket, hogy azokban az ese­tekben, amikor a mással nem he­lyettesíthető, tőkés import — gép, gépalkatrész és alapanyag — hiánya veszélyezteti a folyama­tos exporttermelést, a behozata­li korlátozás alóli mentesség le­hetőségét vizsgálják meg. Egyes különösen hatásos gyógyszer- alapanyagok vonatkozásában fon­tosnak tartom a korlátozás alóli mentességet, mivel azok hiánya a kórházak intenzív osztályain lelassította a gyógyítást, és csök­kentette annak hatékonyságát. A beszámolóhoz több hozzászóló nem jelentkezett, a vitát Veress Péter foglalta össze. Bevezetőjében rámutatott, hogy a hozzászólások a külkereskede­lem valamennyi érdemi kérdését érintették. Egy sor gyakorlati javaslattal, észrevétellel, kriti­kával külön is foglalkoznak majd az illetékesek. A hozzászólásokban többen be­széltek az export-ösztönzésről. Erről a miniszter elmondta, hogy már az idei szabályozásban is törekedtek rá, de a jövő éviben mindenképpen szeretnék élérni, hogy mind a konvertibilis, mind a rubelelszámolású export ösz­tönzése egyszerűbb, világosabb, áttekinthetőbb legyen. Ami pedig a beszállítók devizaérdekeltségét, exportra termelő ösztönző ttségét illeti, keresik a lehető legjobb megoldást, amelyet egy jól mű­ködő árrendszer és egy hasonlóan jól működő adóvisszatérítés je­lenthet. A kettő együtt a kivitel jelentős részét kifizetődőivé te­heti. A külkereskedelmi minisz­ter aláhúzta, hogy az exportsza­bályozással kapcsolatban elhang­zott megjegyzéseiket, ■ bírálato­kat, javaslatokat figyelembe ve­szik a szabályozórendszer to­vábbfejlesztésénél. Veress Péter kitért a határ­menti árucserékre is, amelyekről a hozzászólásokban sok szó esett, ugyanúgy, mint a null-szaldós megoldásokról. Mindkét forma egyre több áru kiviteliét, több importot tesz lehetővé, és erő­síti a magyar, illetve a külföldi vállalatok együttműködését. Ugyanakkor mindkét külkereske­delmi formának árfelhajtó hatá­sa is van. Ez azonban minden olyan ügyletnél tapasztalható, ahol szoros árukapcsolás van az export, illetve a behozott termék között. Sajnos, időnként még sok a .bürokratikus elem a határ­menti árucserében, előfordul olyan eset is, hogy a kivitt ma­gyar áru ellentétje nem érkezik be. Ez veszteség a vállalatnak és a népgazdaságnak egyaránt. A külkereskedelmi igazgatás ezért biztonságos megoldásokra tö­rekszik, s olykor ezért tűnik úgy, hogy túlszabályozottak ezek az eljárások. Az összefoglalóban Veress Pé­ter beszámolt arról, hogy a be­hozatali szabályozás ügye is na­pirenden van. A kialakításakor fel kívánják használni azokat a kedvező tapasztalatokat, amelye­ket a referencia-szabályozás során szereztek. Határozathozatal következett. Az országgyűlés a külkereske­delmi miniszter beszámolóját a külkereskedelemről szóló 1974. évi III. törvény végrehajtásáról, valamint a felszólalásokra adott válaszát i jóváhagyólag tudomá­sul vette. 'Ezzel az országgyűlés nyári ülésszaka — amelyen Apró Antal, Péter János és Cserveréka Ferenc- né felváltva elnökölt — befejez­te munkáját. (MTI) STOCKHOLMI KONFERENCIA A szavak és a tettek összhangjára van szükség A szovjet nagykövet felszólalása A stockholmi európai bizalom- és biztonságerősítő valamint le­szerelési konferencia szerdai ülé­sén felszólalt Oleg Grinyevszkij szovjet nagykövet. A szovjet diplomata megálla­pította: az Egyesült Államok és ÍNATO-partnerei ki akarnak tér­ni az olyan intézkedések megvi­tatása elől, amelyek hozzájárul­nak a katonai szembenállás tény­leges csökkentéséhez, elősegíte­nék az európai és a világhelyzet kedvező irányú alakulását Grinyevszkij rámutatott: Az 'Egyesült Államok szavakban ugyan készségét nyilvánítja az erőszakról való lemondásról foly­tatandó tárgyalásokra, gyakorlat­ban azonban olyan technikai kér­dések felé igyekszik terelni a konferencia munkáját, .amelyek a Szovjetunió és a Varsói Szerző­dés szervezete más tagállamai mindennapos katonai tevékeny­ségének felfedésére irányulnak, s aminek — magától értetődően — semmi köze a bizalom és a biz­tonság erősítéséhez. Az általuk javasolt intézkedé­sek szerint az európai államok­nak tájékoztatást kellene adniok fegyveres erőik szerkezetéről, el­helyezkedéséről, sőt helyőrségen kívüli tevékenységéről, valamint a mozgósítási intézkedésekről is. Az Egyesült Államok ugyanak­kor saját, óceánon túl állomáso­zó főerőivel 'kapcsolatban nem szándékozik hasonló intézkedése­ket tenni, így Washington egyol­dalú katonai előnyökre töreked­ve akadályozza a stockholmi ér­tekezlet hatékony tevékenységét — mondotta végül a szovjet de­legátus. * A Béke-világtanács küldöttsé­ge — amely a brit, a kanadai, a lengyel, a magyar és a svéd bé- kemozgalom egy-egy képviselőjé­ből állt — június 19—20-án Ro­mes Csandra, a BVT elnöke ve­zetésével látogatást tett a stock­holmi konferencián. Megbeszélést folytatott több ország küldöttsé­gével. Tájékoztatást adott a bé­kemozgalom helyzetéről, hangoz­tatva, hogy a világ közvélemé­nyében fokozódik az aggodalom a kialakult feszültség miatt. Ki­fejezte reményét, hogy a stock­holmi konferencia sikeres mun­kája jótékonyan fog hatni a nem­zetközi helyzetre és enyhíti a fe­szültséget. Tanácskozásairól a de­legáció sajtókonferencián számolt ibe. Mozgalom az űrfegyverek ellen WASHINGTON Több mint negyven neves ame­rikai politikus — köztük Jimmy Carter volt elnök, Cyrus Vance, Dean Rusk és Edmund Muskie egykori külügyminiszter — olyan társadalmi szervezetet hozott lét­re, amely ellenzi fegyverek te­lepítését a világűrbe. A politiku­sok érve az, hogy a műholdrom- bo’ló fegyverek telepítése meg­sértené a SALT—I szerződésnek a rakétaelhárító rakétarendsze­rek korlátozása vonatkozó ren­delkezéseit. A csoport „A rakétaelhárító rakétarendszerek korlátozásáról szóló szerződés megmentésére alakult mozgalomnak” v nevezi magát. A kezdeményezés támo­gatói között van Robert McNa­mara volt hadügyminiszter és a fegyverzetkorlátpzási tárgyalá­sokon részt vett amerikai kül­döttségek négy vezetője is. A mozgalom az Egyesült Álla­mokban széles körben akarja is­mertetni azokat a veszélyeket, amelyeket a .kormányzat katonai fejlesztési tervei jelentenek, Öböl menti fejlemények RÍJAD, MANAMA Űjabb iráni önkéntesek indul­tak szerdán az Öböl menti háború déli frontjára — közölte az ÍRNA iráni hírügynökség. A több mint négyezer önkéntest az ország el­nöke, Ali Hamenei búcsúztatta. Teheránban tartózkodó nyugati diplomaták szerint jelenleg az iraki—iráni fronton mintegy fél­millió iráni áll fegyverben. Az ankarai kormány szerdán visszavonta azt a korábbi rendel­kezését, amely szerint török ha­jóknak nem szabad befutniuk az Arab (Perzsa)-öböl háborús öve­zetébe. A török külügyminiszté­rium szóvivője közölte, hogy-te­kintettel az Iránnal fennálló ke­reskedelmi • kapcsolatok és a fo­lyamatos kőolajellátás fontosságá­ra a török tartályhajók — a nagy­fokú kockázat ellenére i— ismét kikötnek az iráni Harg-szigetolaj- kikötőjében. A kuvaiti kormány szerdán saj­nálkozását fejezte ki amiatt, hogy az Egyesült Államok elutasította a Stinger típusú légvédelmi raké­ták vásárlására vonatkozó kuvaiti kérést. Abdel-Aziz Húszain ál­lamminiszter reményét fejezte ki, hogy az Egyesült Államok végül mégiscsak leszállítja a rakétákat Kuvaitnak. A miniszter ugyanak­kor nem zárta ki, hogy országa máshonnan szerzi be a védelmé­hez szükséges eszközöket. A Szocialista Internacionálé tanácskozása Az angliai Sheffieldben szer­dán megkezdődött a Szocialista Internacionálé kétnapos konfe­renciája. A .tanácskozás napirendjén a következő témák szerepelnek: a nyugat-európai országok gazda­sági nehézségei; az európai par­lamenti választások; a közel- keleti és a közép-amerikai hely­zet. A gazdasági-társadalmi gondok közül a munkanélküliséget emel­ték ki a szerdai hozzászólók. A jelenlevők egyetértettek abban, hogy a probléma megoldásához elkerülhetetlenül szükséges a munkaidő csökkentése. „A szo­ciális biztonságuktól megfosztott munkanélküliek nem szalbad emberek” — állapította meg Willy Brandt, a: nyugatnémet SPD elnöke. Brandt hangsúlyoz­ta, hogy jórészt a mértéktelen fegyverkezés számlájára írhatók a világgazdaság bajai. A brit munkáspárt vezetője, Neil Kin» nock bírálta a közelmúltban Lon­donban lezajlott nyugati csúcsta­lálkozó résztvevőit, meirt. kitér­tek a munkanélküliség prolémá- ja elől. Herculesek Tajvannak Az amerikai hadügyminiszté­rium értesítette a kongresszust, hogy C—130 Hercules típusú ka­tonai szállitórepülőgépeket kíván eladni Tajvannak. A Pentagon terve mindössze egy héttel azután került nyilvánosságra, hogy elvi megállapodás született amerikai fegyverek Kína által történő meg­vásárlásáról. A hadügyminisztérium összesen tizenkét óriásgépet akar Tajvan­nak szállítani, összesen 325 millió dollár értékben. A UPI szerint amerikai oktatók fogják kiképez­ni a tajvani személyzetet a gépek kezelésére. A Tajvannak és Kínának szin­te egyidejűleg történő fegyverel­adásra vonatkozó tervek — álla­pítja meg a TASZSZ szovjet hír­ügynökség — arról tanúskodnak, hogy az amerikai kormányzat folytatja „két Kína” politikáját. Dr. Helmut Kohl életrajza Dr. Helmut Kohl, a Német Szövetségi Köztársaság |hatodik kancellárja, 1930. április 3-án született Ludwigshaferiben. Ifjú kora áta részt vett a keresztény­demokrata mozgalomban. /Egyik alapító tagja volt a Keresztény­demokrata Unió '(CDU) 1947-ben létrehozott ifjúsági szervezetének, a Junge Union-nak. \1954-ben az ifjúsági szervezet elnökhelyette­se, két évvel később (pedig Raj- na-Pfalz tartománybari a keresz­ténydemokraták (Vezetőségének tagja lett. 1959-ben Maiidban be­választották a tartományi gyűlés­be (Landtag), amelynek akkor ö volt a legfiatalabb tagja. Kohl ia theidelbergi és a frank­furti egyetemeken <tanult, dokto­ri disszertációját ;1958-ban írta meg Nyugat-Németország politi­kai pártjairól. Az országos \politikában 1964 óta szerepel, ekkor választották be a CDU országos vezetőségébe. 1966-ban átvette (Rajna-Pfalz tar­tomány (CDU-szervezetének ve­zetését. Három, évvel később, 1969-ben (tartományi 'miniszter- elnökké választották. 1969 és 73 között a 'CDU or­szágos elnökhelyetteseként, majd 1973-tól elnökeként tevékenyke­dett. 1976 óta tagja a )'szövetségi parlamentnek, 1982-ig a CDU/ CSU parlamenti (frakciójának el­nöke volt. 19 $2 óta szövetségi kancellár. Szóboravató ünnepség Kecskeméten (Folytatás az 1. oldalról) mondotta, hogy ebben a pozitív és negatív formákból épülő, két kü­lönböző léptékű, de a látvány­ban hasonlónak tűnő formarend összekapcsolódásában saját éle­tét és művészetének esszenciá­ját fogalmazta meg. Idézzük ide vallomását: „Az élet törvénye, hogy |a pálya kezdődik és zárul, s úgy érzem, alkotói utam (Utolsó nagyléptékű emlékműve ez a szobor. Az a kis fórma (én va­gyok — jegy <darab a világ egé­széből, egy ember, lakinék 1a inagy egészre iis (emlékeztető, de azt befolyásoló 'személyisége van. Körülölel a világ, de elsősorban a hazám, amely útraindított, és amely p föl-földobott \kö gon­dolata szerint vargabetűs sors- járásom közben mindig (befoga­dott. Ott a Kodály-iskola köze­lében legyen memerttó ez a plasztika, hirdesse io magyar mű­vészet hovatartozását és egyete­mességét, a világba szóródott ma­gyar művészek .hazához való kö­tődését, amely mindig ietikai tar­tást adott; és a visszatalálás, a megtérés emberi melegségét. Szóljon {Bartókról, fa bartóki ze­néről és szóljon rólam, js akkor Magyarországról <is szól. Az ' ott levőknek a világhoz való kapcso­lódást, az arra járóknak a föld termékenységét (jelképezheti (ágy, ahogy /azt egy szobrász megélte és művészete eszközeivel elmon­dani .képes." — Amerigo Tot vallomásának hitelét életműve adja — muta­tott rá avatóbeszédében a mi­niszterhelyettes. — Életének ese­ményeit az 1969-es hazai nagy ki­állítását követő élemző, méltató tanulmányokból ismerhetjük. A tanulás vágya vitte a harmincas években külföldre, hogy aztán Európa történelme ott is tartsa. Bőven volt megpróbáltatásokban része, emberként és művészként is meg kellett harcolnia a fent- maradásáért. Pályájának kibon­takozása, művésszé válása — te­hát mindaz, ami az azonos dol­gok átélése alapján sorstársunk­ká és kartársunkká tenné — nem itthon történt, de maga és mű­vészete mégsem idegen számunk­ra. Figuratív és nonfiguratív szobrainak egymást váltó rend­jében a magyar kulturális ha­gyomány és az európai szobrászat legprogresszívebb törekvései ko- ivácsolódnak egységbe. Mélysége­sen humanista, a művészet tár­sadalmi küldetését valló, a világ dolgaira érzékenyen reagáló szob­rász Amerigo Tot, aki közéleti emberként is törvénynek tartja a világnézeti' és etikai következe­tességet; azt, hogy az igazság ol­dalán a helye. S ez nemcsak nyi­latkozatokból tudható: cselekvő részese volt minden olyan folya­matnak, amely az értelmes em­beri élet érdekében akár életét kockáztató helytállást kívánt. — Ö maga 1965-iben így vall ars poeticájáról: „ ... Bennem ál­landóan él a (tapasztalás ‘és a kí­sérletezés igénye, de a természet­nek, emberi természetemnek megfelelően ... Él (kell gyötör­nünk azokat u formákat, amelye­ket az ember elvisel, (hogy (beve­zethessük azok (közé, (amelyeken uralkodik ... Éppen ebben látom művészetem humanisztikus gyö­kerét, akár ifiguratív, akár abszt­rakt.” — E program magyaráz­za, miért érezzük torokszorítóan hitelesnek, megrázónak és felka- varónak a most felállított szob­rot. És avatóünnepségünk ebben a mozzanatában válik megren- dítővé is: a kiszámíthatatlan sors által különös életpályára kény­szerült alkotó „végső igazságot” mondó, szoborba álmodott vallo­mása eszünkbe juttatja az 1082-es tv-riport zárógondolatát: „Vala­hogy az volt (az érzésem, hogy sok év után a föl-földobott kő valahol imégiscsak lleesik ... Ott akarok leesni.” Mi bízunk és kí­vánjuk, hogy mindez a műnek szól, amely most hazatalált. És reméljük, hogy a sors még sok 'időt ad nekünk a személyes ta­lálkozás örömteli és mindig ta­nulságos eszmecseréihez. Sőt: mi még műveket is várunk! — Mostani szoboravató ünnep­ségünket saját ügyünknek, vagy ha- úgy tetszik, egy szűkebb kö­zösség kulturális eseményének tekintjük. De talán több is lehet annál: Legyen ez az ember és a világ, a művészet és a társada­lom kapcsolatáról szóló szobor egyben az értéket védő, a békét akaró emberi magatartás nagyon is időszerű rpementója. Kecs­kemét új szobra — Amerigo Tot életművének egyik remekműve — az ország, Európa és a világ békeakaratának emlékműve is. Egyéni sors, egy nép történélme, s bízzunk abban, hogy az embe­riség jövője ragyog fel a plaszti­kai formák esztétikai törvény sze­rint szervezett rendjébe. Fejez­zük ki megbecsülésünket Ame­rigo Tótnak — Tóth Imrének — azért, hogy a „Mikrokozmosz” ide kerülhetett; és illesse köszö­net mindazokat, akik a mű fel­állításé érdekében fáradhatatla­nok voltak. Rátkai Ferenc művelődési mi­niszterhelyettes avatóbeszéde után a Kodály Zoltán Ének-Ze­nei Általános Iskola énekkará­nak műsorával zárult a tegnapi ünnepség. K. E. Űjabb kísérletek a gázkitörés elfojtására A Kőolaj- és Földgázbányásza­ti Vállalat szakemberei és a ki­törésvédelmi csoport munkatár­sai tegnap újabb kísérletet tettek a zalai gázkitörés elfojtására. A meghibásodott kitörésgátló be­rendezést azonban a hatalmas erővel feltörő gáz miatt egyelő­re nem tudták másikkal pótolni. Beemelés közben ugyanis elsza­kadtak az úgynevezett behúzó drótkötelek. Barabás László, a vállalat műszaki vezérigazgató­helyettese, a művelet irányítója elmondta: a felkészültség mellett nagy türelemre van szükség áh­hoz, hogy az elemi erővel feltörő gázt megfékezzék. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • Harcok Nicaraguában A nicaraguai fegyveres erők és a népi milícia alakulatai az utób­bi néhány napon az ország több körzetében is visszaverték az ellen­ség támadásait, s 400 ellenforradalmárt tettek harcképtelenné _ je­l entette a nicaraguai hírügynökség a managuai honvédelmi minisz­térium közleményét ismertetve. A közlemény szerint Hondurasból különösen nagy ellenforradalmi banda tört be San Jósé de Bocay (Jinotega északi tartomány) térsé­gében: a kormányerők— harcképtelenné téve hetven martalőcot _ v isszavonulásra kényszerítették az ellenséget.

Next

/
Thumbnails
Contents