Petőfi Népe, 1984. június (39. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-16 / 140. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NYILATKOZAT AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXlX. évf. 140. szám Ára: 1,40 Ft 1984. Június 16. szombat Érik a cseresznye és a meggy A múlt heti meleg idő és az esők nyomán a tavaszi növények valamit pótoltak a hűvös hóna­pok miatti késésből, egyszerre nagyobb mennyiségű termény érett be a földeken, gyümölcsö­sökben. Mindez elsősorban az újburgonya-, a cseresznye- és az eperkínálatban érződik: e cik­kekből az elmúlt hetinél lényege­sen többet vásárolt fel a nagy­kereskedelem, s a fogyasztói árak is lejjebb mentek. Szabolcs-Szatmár. Pest, Csong- rád és Somogy megyében nagy mennyiségben szedik ki a földből az újburgonyát. A munkával si­etnek a termelők, mivel sokan a föld kétszeres hasznosítását ter­vezik; a burgonya után felszaba­duló földbe káposzta kerül. A nagy újburgonya-kínálat- ered­ményeként a hét elejei 25—30 fo­rintos kilónkénti ár péntekre 16 forint körülire mérséklődött. Csökkent a zöldpaprika ára is. Egyfes megyékben, ahol nagyobb arányban termesztik, már nem­csak darabonként, hanem kilóra is árulják; így például Fejér, Csongrád és Bács-Kiskun megye piacain 70—80 forint körül mé­rik. Van elegendő kelkáposzta, sárgarépa és gyökérzöldség. Ke­vés viszont most a zöldborsó. En­nek az az oka, hogy a korai cu­korborsó már lefutott, a velőborsó pedig csak a jövő hétre érik be, ekkor indul meg a nagyobb fel­hozatal Nógrád és Csongrád me­gyéből. ‘ A gyümölcsök közül leginkább az eper ára csökkent. Átlagban 10 forinttal olcsóbb most kilója, mint a hét elején volt; a nagyobb szemű epret 40—50 forintért, az apróbbat 30 forint körüli áron kínálják. A legkorábban érő cse­resznye után Szolnok, iBács-Kis- kun és Csongrád megyében be­Blí ítSv. * BEFEJEZŐDÖTT AZ ORSZÁGOS ÚTÜGYI SZAKSZEMINÁRIUM Olcsón és jól Baján rendezte meg a Közle­kedéstudományi Egyesület me­gyei szervezete június 14—15-én Minőség az útépítésben és -fenn­tartásban címmel az országos út­ügyi szakszemináriumot. E ta­nácskozásnak — amelyen részt vettek a kutatóintézetek, terve­ző) beruházó és kivitelező vál­lalatok vezető szakemberei — az volt a célja, hogy elemezzék a kutatásban, tervezésben, építés­ben a minőségjavítás feltétel- rendszerét. A tanácskozás rend­szerezte a minőségrontó ténye­zők megszüntetésére, illetve csök­kentésére tett javaslatokat, A mostani népgazdasági hely­zetben, amikor beruházásra ke­vesebb pénz áll rendelkezésre — I növekvő építőanyagárak miatt is — kevesebb utat tudnak épí­teni. A szeminárium résztvevői azt vizsgálták: hol, miként tud­ják javítani, fejleszteni az úthá­lózatot. A körülmények arra ösz­tönzik a. kutatókat, a ^tervezőket, a kivitelezőket, hogy javítsák az útépítés minőségét, s fokozottab­ban használják fel a helyi anya­gokat az építésben, a fenntartás­ban. A jó minőség biztosításának feltételei megteremtődtek,' mi­után az országos minőségfel­ügyeleti hálózat alkalmassá vált a technológia előkészítésének, az | útépítésnek és -fenntartásnak az ellenőrzésére, értékelésére. A szakszeminárium résztve­vői megismerkedtek az 51-es út a KGST-tagországok közötti gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés továbbfejlesztésének és elmélyítésének fő irányairól 9 A tavaszi fagyok miatt 50 szá­zalékkal kevesebb, de kiváló mi­nőségű meggyet várnak a Hosz- szúhegyi Mezőgazdasági Kombi­nátban. Csütörtökön kezdték meg a szedését és a várható tizenhét vagonnyit mind exportálják a HUNGAROFRUCT-on keresztül. érett a zsobolai cseresznye; ki­lónkénti ára 26 forint. A jövő héttől meggyből is emelkedik a felhozatal. Az országok kommunista és munkáspártjainak a KGST-tagor­szágok felső szintű gazdasági ér­tekezletén részt vett vezetői és kormányfői egyhangúlag arra a megegyezésre jutottak, hogy a testvéri országok gazdasági együttműködése méreteinek to­vábbi bővítése és hatékonyságá­nak növelése szükséges és idő­szerű. Az értekezlet résztvevői meg­állapították, hogy a KGST-tagor­szágok megnövekedett gazdasági ereje a békéért, a nemzetközi fe­szültség enyhítéséért, a többi ál­lammal történő kölcsönösen elő­nyös együttműködésért folytatott politikájuk anyagi alapjává vált. Az értekezlet résztvevői kiemel­ték az együttműködés további elmélyítését és tökéletesítését, va­lamint a szocialista gazdasági in­tegráció fejlesztését célzó Komp­lex Program, a hosszú itávú sok- és kétoldalú együttműködési prog­ramok időszerűségét, amelyek rendelkezései valóra válnak a gyakorlatban. A KGST-tagországok népgaz­daságának és kölcsönös együtt­működésének tervszerű fejlesz­tése lehetővé tette, hogy számos területen lényegesen mérsékeljék a tőkés világban kitört gazdasági válság gazdaságukra gyakorolt hatását, szembeszálljanak az im­perialista körök agresszív irány­vonalával, az USA és néhány szö­vetségese azon kísérleteivel, hogy á gazdasági nyomás és a diszkri­mináció politikáját folytassák. Az értekezlet résztvevői ezzel együtt megállapították, hogy még jelentős tartalékok állnak rendel­kezésre a kölcsönös együttműkö­dés bővítéséhez. Abban állapodtak meg, hogy megbízzák országaik tervező és gazdálkodó szerveit, hogy a folyó ötéves tervidőszak hátralévő évei­re szóló népgazdasági terveik ki­dolgozása és az éves árucsere­forgalmi jegyzőkönyvek egyezte­tése során tárják fel a KGST- tagországokkal folytatott keres­kedelem kölcsönösen előnyös bő­vítésének lehetőségeit az érvényes hosszú lejáratú megállapodások­ban szereplő mennyiségeken felül is. •Egyöntetű véleményük, hogy a. jelenlegi szakaszban a KGST-tag- országok legfontosabb feladatai a gazdaság és a kölcsönös együtt­működés területén az alábbiak: A gazdaság intenzív fejlődési pályára történő gyorsított átállí­tása: a társadalmi termelés to­vábbi növelése; a termékek mű­szaki színvonalának, megbízható­ságának, élettartamának és minő­ségének javítása; az export-po­tenciál fejlesztése; a termelőerők ésszerűbb elhelyezése; valamint a KGST-tagországok gazdasági fej­lettségi színvonalai és elsősorban Vietnam, Kuba és Mongólia gaz­dasági fejlettségi színvonalának az európai KGST-tagországok színvonalával való fokozatos ki­egyenlítődési folyamatának meg­gyorsítása. Az értekezlet úgy határozott, új lépést kell tenni a gazdaságpoli­tika KGST-tagországok közötti egyeztetésének elmélyítésére a ■kölcsönös együttműködéssel ösz- szafüggő területeken, az érdekelt országoknak pedig a társadalmi­gazdasági fejlődés más területein is, abban a mértékben, amilyen mértékben azt az országok szük­ségesnek tartják. Az ilyen egyez­tetésen a KGST-tagországok azt értik, hogy kollektív alapon mun­kálják ki az olyan nagy hordere­jű gazdasági problémák megoldá­sához vezető utakat, amelyek köl­csönös érdekűek, és nagy jelen­tőséggel bírnak a hosszú távú gaz­dasági fejlődés és együttműködés fő irányainak minden egyes ba­ráti ország által történő megha­tározása szempontjából. Célszerűnek tartották, hogy a párt- és állami vezetés felső szint­jén rendszeres találkozókat tart­sanak a KGST-tagországok hosz- szú távú gazdaságfejlesztési stra­tégiája, a nemzetközi szocialista munkamegosztás elmélyítése elvi irányainak egyeztetése céljából. Az értekezlet résztvevői abból indulnak ki, hogy a népgazdasági tervkoordináció a gazdaságpoliti­ka egyeztetésének, a KGST-tag­országok közötti tartós gazdasági és tudományos-műszaki kapcso­latok kialakításának fő eszköze lesz: alapul fog szolgálni az or­szágok nemzeti tervei kölcsönös együttműködés érintette részeinek kidolgozásához. Az értekezlet résztvevői az együttműködés gazdasági mecha­nizmusának tökéletesítése, ha­tékonyságának fokozása szem­pontjából fontos iránynak tekin­tik a- termelési kooperáció széles körű fejlesztését és közvetlen kap­csolatok létesítését az egyesülések, a vállalatok és szervezetek kö­zött. Intézkedéseket tesznek, hogy megadják a szervezeteknek a szükséges felhatalmazást és meg­felelő együttműködési feltétele­ket teremtsenek. Kedvező felté­teleket fognak teremteni továb­bá közös cégek, vállalatok és egyéb nemzetközi gazdálkodó szervezetek önálló gazdasági el­számolás alapján történő létesí­téséhez is. Az értekezlet résztvevői külö­nösen időszerűnek tekintik a tu­dományos-műszaki haladás min­denoldalú gyorsítását, ezért meg­állapodtak, hogy a nemzeti prog­ramok alapján közösen 15—20 évre szóló komplex tudományos­műszaki haladási programot dol­goznak ki. Egyeztették, hogy a gépiparban az együttműködés komplex jelle­gű lesz, és főleg a termelés kulcs­ágazatainak kiváló minőségű és műszakilag világszínvonalú gé­pekkel és berendezésekkel való ellátására fog irányulni. Különös figyelmet fognak fordítani az elektronika, a mikroprocesszoros és a robottechnika fejlesztésére.- Az értekezlet résztvevői úgy vélik, saját erőforrásaik mozgó­sításával és a kölcsönös együtt­működés erősítésével biztosítható valamennyi KGST-tagország ál­tal a nyersanyag-, fűtőanyag- és energiaprobléma megoldása. En­nek érdekében a KGST-tagorszá­gok komplex intézkedéseket tesz­nek, amelyek elsősorban az ener­giahordozók és a nyersanyagok takarékos és ésszerű felhasználá­sára, a termelés energia- és anyagigényességének csökkenté­sére irányulnak. Ugyanakkor megfelelő intézkedéseket hoz­nak a fűtőanyag-, energia- és nyersanyagtermelés és a kölcsönös szállítások terén való együttmű­ködés fejlesztésére. Azoknak a gazdasági feltéte­leknek a megteremtése érdeké­ben, amelyek biztosítják több nyersanyagfajta és energiahordo­zó Szovjetunióból történő szállí­tásának megvalósítását és folyta­tását az importszükségletek olyan mértékig való kielégítése céljából, amilyenben a tervkoordináció és a hosszú lejáratú egyezmények alapján megállapodnak, az érde­kelt KGST-tagországok az egyez­tetett gazdaságpolitika keretében fokozatosan és következetesen fejleszteni fogják termelési és exportszerkezetüket, és megteszik az ehhez szükséges intézkedése­ket a beruházások, iparuk re­konstrukciója és ésszerűsítése te­rén, a Szovjetunió számára szük­séges termékek, többek között élelmiszerek, ipari közfogyasztási cikkek, bizonyos szerkezeti anya­gok, kiváló minőségű, illetőleg Irán is elfogadta Cuellar javaslatát Irán csütörtökön elfogadta Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkárnak azt a javaslatát, hogy vessék el­lenőrzés alá az irak—iráni háború vonatkozásában nemrég elfogadott részleges tűzszüneti megállapo­dás végrehajtását. Irak már korábban elfogadta a megállapodás el­lenőrzésére előirányzott intézkedéseket. Az intézkedések értelmében egy ENSZ szakértői csoport a helyszínen ellenőrizné a főtitkár kezde­Kicsöngettek — szünidőre ményezésére létrejött részleges tűzszünetet. A meg­állapodásban a két fél kötelezte magát, hogy ezen­túl nem intéz támadásokat egymás polgári célpont­jai ellen. A KUN A hírügynökség beszámolója szerint csü­törtökön és pénteken a két ország határvidékén helyi csatározások voltak, de polgári célpontok el­len egyik hadviselő fél sem kezdett támadást. különböző szakaszaival, amely­nek 40 százalékán alkalmazták a korszerű emulziós állagmeg­óvást. Solt—Dunapataj—Kalocsa, illetve Sükösd—'Baja között ez a technológia már nem megfelelő, hiszen ezeken a szakaszokon nem lehet halogatni a burkolat meg­erősítését. Külön vizsgálták a ku­tatók, a tervezők, a kivitelezők, beruházók, üzemeltetők felada­tait, együttműködésük lehetősé­geit. Élénk vita alakult ki az egy­séges úthálózati szemlélet kiala­kításáról, az átvehető technoló­giák alkalmazásáról, a helyi anya­gok elterjesztéséről. A kétnapos tanácskozás mun­káját Nemesdy Ervin tanszékve­zető egyetemi tanár értékelte, öszegezte azokat az ajánlásokat, .amelyeket az útépítés és -fenn­tartás dolgozóinak a minőség ja­vítása, a korszerű, energiataka­rékos technológiák elterjesztése érdekében tenniük kell. A szak- szeminárium elérte célját, s le­hetőséget teremtett arra is, hogy a résztvevőkkel megismertette Baja és vonzáskörzete közúthá­lózatát és fejlesztésének lehető­ségeit. A szakszeminárium ideje alatt 22 közúti igazgatóság, tervező, kutató és beruházó vállalat mu­tatta be tablókon a minőség ja­vítása érdekében tett erőfeszíté­séit. G. G. Tegnap véget ért az általános iskolákban a tanév. Idén több mint 135 ezer nyolcadik osztá­lyos tanuló fejezte be eredménye­sen tanulmányait. A vakációzó gyermekek sza­badidős foglalkoztatására or­szágszerte felkészültek a napkö­zis táborok. A nyári pihenést a művelődési otthonok játékos ren­dezvényekkel, bábelőadásokkal, különféle sportfoglalkozásokkal, például tenisz- és úszásoktatás­sal, valamint nyelvtanfolyamok­kal segítik. Sok-sok gyermeknek nyújtanak majd élményt az út­törőtáborok is. Június 17—23. kö­zött a balatoni úttörővárosban ke­rül sor a XX. Nyári Üttörő Olimpia országos döntőjére. Az atlétikai, a torna-, a kézilabda-, a kosárlabda-, a labdarúgó-, a . tollaslabda-, a tájékozódási futó­versenyek az úttörőváros sport­létesítményeiben, a röplabda­mérkőzések Veszprémben, az úszóversenyek Balatonfűzfön, a kajak—kenu-versenyek pe­dig Agárdon lesznek. A verse­nyek mellett kulturális és sza­badidős programok gazdagítják a mintegy 2500 diák Balaton-par ti sporttalálkozóját. A következő tanév az általános iskolákban és a középfokú okta­tási intézmények nappali tago­zatán szeptember elsején, a tan­évnyitó ünnepéllyel kezdődik. Az első tanítási nap szeptember 3-a, az első félév 1985. január 27-ig tart, az utolsó tanítási nap ja­nuár 25-e. .Az iskolák 1985. feb­ruár elsején adják ki a félévi munka minősítését, az értesítőt. A téli szünet első napja decem­ber 22., utolsó napja 1935. január 2. « Az utolsó tanítási nap. A megyében hetvenezer általános iskolás fejezte be a tanévet. (Méhesi Éva felvétele) világszínvonalú gépek és beren­dezések rendelkezésre bocsátása céljából. Az e kérdésekkel kapcsolatos kölcsönösen elfogadható megol­dásokat a Szovjetunió és a többi KGST-tagország objektív gazda­sági adottságainak, valamint ezen országok termelési és kölcsönös árucsere-forgalmi szerkezetének figyelembevételével fogják ki­dolgozni. Ez biztosítja az eszkö­zölt ráfordítások kölcsönösen elő­nyös kompenzálását és teszi le­hetővé a szocialista közösség ke­retében a tartós, hosszú távú gyár-, tásszakosítás további elmélyítését. Célszerűnek tartják az energia- termelés szerkezetének módosí­tását, közösen ki fogják dolgozni az atomerőművek és az atomfű- tőművek 2000-ig szóló építési programját. A KGST-tagországok erőfeszí­téseiket és a kölcsönös együtt­működést a kohászati termelés szerkezetének tökéletesítésére fordítják. Megállapodás született arról, hogy az egymás • közötti együttműködés, a szakosítás és a kooperáció alapján már az elkö­vetkező években jelentősen nö­velik a vegyipari termékek kibo­csátását. Az értekezlet résztvevői elsőd­leges feladatnak tekintik az ag­ráripari komplexum ágazatai és az <$ területen folyó együttműkö­dés sokirányú fejlesztését. A KGST-tagországok — korszerű technológiák bevezetése, a me­zőgazdaság és az élelmiszeripar anyagi-műszaki bázisának fej­lesztése és tökéletesítése alapján — erőfeszítéseket tesznek az élel­miszer-termelés, valamint az élelmiszerek és a kölcsönös élel­miszer-szállítások növelésére a célból, hogy javítsák a lakosság ellátását és a fogyasztás szerke­zetét. Megfelelő intézkedéseket fog­nak tenni, beleértve az érdekelt országok részvételét a beruházá­sokban és abban, hogy az érde­kelt országok két- és sokoldalú alapon biztosítsák az exportőr országok számára az ösztönzés egyéb gazdasági feltételeit. A KGST-tagországok szüksé­gesnek tartják, hogy hathatósab- bá tegyék a mai '^körülmények között a KGST keretében folyó együttműködés mechanizmusát, hogy az eleget tegyen azoknak a feladatoknak, amelyeket a szocia­lista nemzetközi munkamegosz­tás tökéletesítése és hatékonysá­(Folytatás a 2. oldalon.) Közeleg az aratás A Kiskunságban tavaly | [ ilyenkor már vagy tíz napja J i arattak. Szerencsére az idén — 1 i egyelőre úgy tűnik — a meg- J j szokott időben kezdhetik a ha- I I tárban a munkát. A Kiskunsági TESZÖV tér- j i melésszervezési, anyag- és j í áruforgalmi bizottsága teg- I > nap délelőtt ülést tartott. Ele- j | mezték a közeli hetek teendőit. | A beszámolóból kitűnt, hogy i I a tavaszi csapadék hatására a j j nyári aratású kalászosok rész- j I ben behozták az őszi és a téli f mostoha időjárás okozta fej- j I lődésbeli elmaradásukat. A térségben 3662 hektár J j őszi gabona olyannyira meg- I i sínylette a kedvezőtlen, hó- j j mentes hideg napokat, hogy j ! helyü'kre tavasszal újból kel- I lett vetni. Ahogy a szakembe- J I rek elmondták, a táblák még j most sem mutatnak egységes i | képet, hiszen jó néhány olyan j j hely van, ahol foltokban „ki- { I kopott” a csíra a fagy hatá- I sára. Ettől függetlenül mintegy J | kéthetesre tervezik a legna- I j gyobb nyári munkát. Tehát a j rendelkezésre álló 396 kom- j I bájnnak lesz dolga a földeken. I A gabonaipar is felkészült. J ! Igyekeznek majd ütemesen át- I venni a magtárakhoz érkező j szemet. Nagy szükség lesz az alkat- i I részekre is — ékszíjakból és I | hidraulika-tömlőkből jelenleg { hiány van —, ezért sokat te- | | hetnek majd a jól szervezett | I ügyeletek. Ha az ősi megfigye- J i léseknek hihetünk, az esős I Medárd után csapadékos ara- i j tásra — ezért szárításra is' — I | számítanunk kell. Tehát az aratás megkezdő- J I séig előttünk álló néhány hét- J I re még bőven van tennivaló, j i A termelők, a felvásárlók, az I ! alkatrészgyártók és a kereske- ] J dők összefogásával megköny- nyíthető a határban dolgozók | nehéz munkája. .. Cz. P. J

Next

/
Thumbnails
Contents