Petőfi Népe, 1984. május (39. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-22 / 118. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIX. évi. 118. szám Ára: 1,40 Ft 1984. május ZZ. kedd Genscher Moszkvában ) MOSZKVA- Hétfőn kezdte meg tárgyalása­it Moszkvában Hans-Dietrich Genscher, a Német Szövetségi Köztársaság alkancellárja, kül­ügyminiszter, alki vasárnap érke­zett a szovjet fővárosiba a Szov­jetunió kormányának meghívá­sára. i Mostani látogatása idején a nyugatnémet külügyminiszter­nek az idén már harmadszor van alkalma időszerű nemzetközi kér­désekről és a kétoldalú kapcsola­tokról tárgyalásokat folytatni szovjet kollégájával, Andrej Gro- milkóval.' A stockholmi konferen­cia januári megnyitóján-, vala­mint ez év februárjában Moszk­vában — amikor Genscher Kohl kancellár társaságában Jurij Andropov Temetésén vett részt — találkozott egymással a két or­szág diplomáciájának a vezetője. i A Szovjetunió álláspontja sze­riint. a második világháború után kialakult politikai realitások, a moszkvai szerződésiben, valamint a Helsinki Záróokmányban rög­zített elvek alapján kell alakíta­ni a két ország kapcsolatait. Gen­scher látogatását megelőzően egy ezzel ellentétes -irányzatra, az NSZK-toan új jáéledő -revansizmus veszélyére hívta fel a figyelmet a szovjet sajtó. A TASZSZ hír­ügynökség kommentárja hangsú­lyozta: az európai határok meg­változtatását szorgalmazó felhí­vások nem segítik elő a két or­szág -kapcsolatainak javítását. ( Az NSZK évek óta a Szovjet­unió legnagyobb tőkés gazdasági partnere. I Andrej Gromikp és Hans-Diet­rich Genscher Moszkvában hétfőn Imegkezidett és ma folytatódó tár­gyalásainak első napján a nem­zetközi, s ezen belül az európai helyzetnek szentelte a legfőbb fi­gyelmet. I AmdiTej Gomiko felhívta tár­gyalópartnere figyelmét Konsz- tantyin Csennyenko közelmúlt­ban tett nyilatkozatára, említést •tett országának és más szocialis­ta országoknak több olyan konk­rét kezdeményezéséről is, ame­lyek célja a nukleáris háború ve­szélyének kiküszöbölése, a nem­zetközi feszültség enyhítése, s a bizalom erősítése az államközi kapcsolatokban. Befejeződött az országos ifjúgárda-szemle Vasárnap délelőtt értékeléssel és eredményhirdetéssel fejeződött be a IV. országos ifj-úgárda renid- őrszakalegiységi találkozó és ver­seny háromnapos eseménysoroza­ta Kecskeméten. A záróünnepség .helyszínén, a rendező szerv,, a KISZ Bács-Kiskun megyei Bi­zottsága nevében Gráner Gyula első titkár összegezte a sereg­szemle tapasztalatait. Megállapí­totta, hogy a nyolc fős csapatok magas szinten teljesítették a szá­mukra előírt feladatokat. Az éves szakképzés utolsó országos állo­másán bebizonyították, hogy az 1982-es átfogó központi oktatási tematika -megvalósítása jó úton halad. A verseny győztese ismét So­mogy megye lett, Győr-Sopron és Bács-Kiskun -megye csapatai előtt. A somogyiak ezért két évig őriz­hetik az Ifjúgárda Országos Pa­rancsnokságának a vándorserle­gét, amely aiz első helyezettnek jár. A kecskeméti seregszemlével egyidőban zajlott le Szolnokon áz országos ifjú-gárda -m-unkásőr sza-kalegységi találkozó és ver­seny. Megyénkbeliek ott nagyobb sikerrel jártak: a kiskunfélegy­házi csapat második helyezést ért el. —a —a 9 A megnyitó ünnepség résztvevői. ÁTADTÁK A DIJAKAT Holnap nyílik a BNV Az idei tavaszi Budapesti Nem­zetközi Vásáron a vállalatok alig állítanak ki olyan terméket, amely nem viseli magán a megújulás je­gyeit. Jelentős számú gazdálko­dóegység vállalkozott arra, hogy fejlesztéseinek eredményeit ez alkalommal- -bemutassa; a tavalyi 180 vállalat helyett az idén 215 lesz jelen a BNV-n. A kiállítási terület ugyanakkora, ám a meg­szokottnál nagyohb a fedett tér. Az újdonságok listáján az idén kevesebb lesz a nagygép, ám ez­zel párhuzamosan a háttéripari jellegű termékek száma emelke­dik. Az előzetes jelzésekből ki­tűnik, hogy a vállalatok töreked­nek a minél szélesebb termék­skála bemutatására, a régebbi termékeiket pedig - javított, kor­szerűsített formában kívánják ki­állítani. Több az olyan gép is, amelynek gyártásánál vagy a fel* használás során energia, illetve anyag takarítható meg. Csaknem 17 ezer négyzetméte­ren rendezik meg a járműipar ki­állítását. A Csepel Autógyár olyan műszaki mentőjárművel szere­pel, amely elsősorban katasztró­fahelyzetekben alkalmazható. Az Ikarus a már ismert termékei mel­lett egy új, alacsony padlószintű városi autóbuszt mutat be. A fémmegmunkáló gépek és beren­dezések kiállítási területének felét foglalják el a hazai termelők. Lát­hatunk majd ipari robotot, és fél­automata vagy pótlólag automa­tizált szerszámgépek kiszolgálá­sát megoldó célrobotpt. Több mint 5 ezer négyzetméteren állítanak ki a magyar elektronikai, hír­adástechnikai és műszeripar kép­viselői. Szerepel a kiállított tárgyak között — a komplett rendszerek mellett — jó néhány új alkatrész is. Az alumíniumipar kiállításán a teljes gyártmányskálában meg­találhatjuk a legújabb kutatásig fejlesztési munkák eredményeit is: az ID Romantik alumínium­radiátort és a háromrétegű haj­lékony, alumíniumfóliás csoma­golóanyagot. Minden ipari vásár, így az idei tavaszi BNV is egyben erőpróba, amely alkalmas arra, hogy a vál­lalatok felmérjék: gyártmányaik megállják-e helyüket a nemzet­közi piacokon, milyen irányban kell -tovább folytatni a kutatást, a fejlesztőmunkát, hogy minél jobb, exportképesebb terméket készíthessenek. F. E. I A KÖZÖNSÉG KITARTOTT A SZÍNHÁZ MELLETT Évadzáró társulati ülés Tegnap délelőtt tartották a kecskeméti Katona József Szín­házban az évadzáró társulati ülést. Elöljáróban Gy-urkó László, á színház új igazgatója értékelte az elmúlt évadot — elég szűksza­vúan, mivel erre „házon belül” korábban sort kerítettek —, majd dr. Geri István, a megyéi tanács elnökhelyettese és Gera Sándor, a megyei pártbizottság osztály- vezetője kért szót. Gyurkó László először is kö­szönetét mondott • a társulatnak azért, hogy ebben a rendkívül1 ne­héz évadban becsületesen helyt­állt, a színházi vezetés részéről pedig elnézést kért a feszített tempóért. A kitűzött célok közül a legfontosabb megvalósult: - a közönséget sikerült visszacsalo­gatni a nézőtérre. A társulatnak nincs oka szégyenkezni, 22 -bemu­tatójuk közül néhány — az igaz­gató szerint — bármely európai színpadon is megállná , a helyét. Mindez szép teljesítményként könyvelhető el. Végezetül előre­bocsátotta, hogy a színházzal kapcsolatos „harcok” nyilvánva­lóan jövőre is folytatódni fognak, csak sokkal konszolidáltabb kö­rülmények között, de ehhez már segítségükre lesznek az éimúlt évad tapasztalatai. Dr. Geri István, a megyei ta­nács nevében köszöntötte a szín­ház új igazgatóját és vezetését, sok Sikert kívánva további mun­kájukhoz. Ehhez a megye vezetői a jövőben is minden lehetséges támogatást megadnak. Az ered­mények mellett persze — bár ezt természetesnek tartja — voltak vitatható jelenségek is. Az elnök- helyettes külön hangsúlyozta, hogy meg kell teremteniük a me­gye más városaiban is az előadá­sok technikai feltételeit, mivel, annak ellenére, hogy a színház kecskeméti székhelyű, mégis az egész megyéé. Sok minden zavarta az idén a színház munkáját — állapította meg hozzászólásában Gera Sán­dor, de egyben reményét fejezte ki, hogy jövőre, hanem is nyu­godt, de legalább nyugod'talbb munkafeltételeket tudnak terem­teni. A sok kínlódást , keservet viszont ellensúlyozta a közönség­siker, s ez, úgy gondolja, erőt ad­hat a .következő évadhoz. A hagyományokhoz híven be­fejezésként titkos szavazással döntöttek arról, ki legyen az év legjobb színésze: a választás ez­úttal Csendes Lászlóra esett. H. K. E. Két rangos országos versenyen is szerepeltek versenyzőink az el­múlt hét végén. Az ökölvívók a bajnoki címért lépjek ringbe. Közü­lük Gönczi Róbert arany-, Farkas és Csató bronzéremmel tért haza Budapestről. A négyesfogathajtók MEDOSZ Kupa-versenyén, még ér­meket nem osztottak, hiszen amint már korábban mi is hírt adtunk róla, egyfordulós bajnokságot rendeznek. A közbeeső versenyek vi­szont a jó felkészülést, illeitve — a szövetségi kapitány számára — válogatási lehetőséget nyújtanak a nemzetközi erőpróbákra. Nos, az első próbán' megyénk versenyzői megtartották előkelő helyezéseiket az országos élvonalban. Csupán Muity Ferenc lovai nem voltak te­kintettel gazdájuk válogatott kerettagságára... Az NB Il-es labdarúgó csapatok közül ismét a BSK szerepelt eredményesebben, pontot szerzett Salgótarjánban. A KSC „gólpár­bajban” maradt alul Békéscsabán az NB I-be pályázá csabaiakkal szemben. A területi bajnokság megyei rangadóján a Honvéd Kun Béla SE játéka jelentette a „rangot” a KTE-vel szemben. Részletes sportbeszámolóinkat lapunk hetedik oldalán találhatják meg olvasóink. <6 „Győzelem!” Gönczi boldogan emeli magasba a bajnoki érmet és a díszes serleget. (Farkas Tibor felvétele.) FELKÉSZÜL A VENDÉGLÁTÓIPAR Étkezési lehetőségek a szünidőben Nemsokára véget ér a tanév, s nem kevés családnak okoz gon­dot, hol egyen gyermekük a va­káció idején. Budapesten csak­nem száz vendéglátóhelyen, vidé­ken, a megyeszékhelyeken és a nagyobb városokban, egy-egy ét­teremben- nyáron is lehetőség -nyí­lik az előfizetéses menü befize­tésére. Ez a szülők számára elő­nyös, hiszen a menü ára kedvez­ményes: az olcsóbbért 13,60, a drágábbért pedig 16,50 forintot kell fizetni. A megyénkben élő fiatalok és gyermekek étkeztetésében is vál­tozást jelent a szünidő. Az a negy­ven középiskolás, aki az idén nyáron az NDK-ban. építőtábo­rozik, ez idő alatt természetesen a munka-, illetve a szálláshelyén részesül ellátásban. Hasonlóan, a megyén kívül étkezik az az 1800 Bács-Kiskunbeli fiatal is, aki majd Mezőhegyesre, Nagykőrösre, Kabára, Hortra, Zalaegerszegre és Siófokra utazik nyári munkára. Az itthon — mármint a megyé­ben — maradt diákok ebédelteté­se azonban a családok és a ven­déglátóipar feladata. A megyei vendéglátó vállalat­nál járva megtudtuk, hogy annak a 2718 általános iskolásnak/ az egyharmada, kiket jelenleg elő­fizetőként ebédeltetnek, a nyári hónapokban továbbra is a válla­lat valamelyik üzletétől rendel ebédet. Egyébként Baján, Kiskun­halason, Kalocsán, Kiskunfélegy­házán és Kecskeméten, két válto­zatban árusítanak diákmenüt a kijelölt üzletekben, többnyire bisztrókban. Ezeket az olcsóbb ételeket természetesen csak a diákigazolvánnyal rendelkező ta­nulók kapják. A tanév végétől nem kis fel­adat hárul a Dunavidéki Vendég­látó Vállalatra sem. Vezetői az iskolakonyhák szakácsaival ezek­ben a napokban beszélik meg a nyári közétkeztetési teendőket. A vállalat, amely úttörőtáborok ré­szére is főz ebédet, gondolt) a ki­ránduló fiatalokra. Számukra kéthetes étrendet állított össze. Eszter néni 77 éves. Igevt- csak minden esztendőben meg­kínozza az influenza, elő-elő- jön a hátfájása. Alapjában vé­ve mégis elégedett az életével. Tíz gyermeke közül mindegyik él és dolgozik. Egészségesek. Szépen nőnek az unokák, sőt néhol már a dédunokák is. „Aranjyos pillangók!” — így becézgeti a legkisebbeket, és boldog, ha fiairól vagy lányai­ról másoktól valami jót hall Í a boltban, az utcán és a pia­con. Nem mondja, de minden­ki érzi Eszter néni szavaiból: neki, a leszármazottakkal együtt negyven, főre duzzadt nagy családja, az életműve. _ Az összetartozás {élményével lettem gazdagabb, amikor ve- I . lük megismerkedtem. Sokszor visszagondolok rájuk, különö­sen azóta, hogy az egyik nap megkeresett két, tanácsi bér­házban lakó asszony. Arra kértek, járjak közben az ér­dekükben: segítsek, hogy fl ta­nács ne náluk, az „ő” udva­rukban, utaljon ki >lakást egy hatgyermekes családnak, ha­nem valahol másutt, ha lehet, tőlük minél távolabb. Látat­lanul, éleve ellerúszenvvel vi­seltettek az ismeretlenekkel szemben, és azt feltételezték, hogy egy ekkora családban minden pénzt csakis italra köl­n tenek. A gyerekekre nem jut semennyi. Különben is — erősködtek — meg vannak arról győződve, hogy a szó­ban forgó család odaköltözé- sekor a szülőknek első dolguk lesz, hogy bemenjenek hozzá­juk, a régi lakókhoz, és sät, paprikát meg cukrot kérjenek tőlük kölcsön. „Ezek . majd használni fogják az egész ud­vart!” — próbáltak ádáz ria­dót fújni ellenük. Nyomasztóan hatott rám ez a kétszemélyes deputáció azok­kal szemben akik az átlagosnál többen élnek egy családban. Meglepődtem szokatlan kiro­hanásukon!. Mit gondolnak ezek a lakók? Elfelejtették ta-. Ián, hogy harmincegy néhány éve ugyanannak a társada­lomnak a jóvoltából jutottak olcsón fedél alá, amelynek most egy hatgyermekes család köszönheti lakásproblémájá­nak megoldását. Vagy nem ol­vasnak az újságban, nem hal­lanak a rádióból és a televíziói­ból arról, hogy az állam nem hátráltátja, ellenkezőleg, segí­ti a nagycsaládosokat? Való­színűleg tájékozatlanságból fa­kad az is, hogy nem tudják: mit jelent hat-nyolc-tiz gyer­mek szüleinek lenni? Meny­nyi lemondásba, mekkora áldozatvállalásba kerül, amíg a kicsinyek felcseperednek! Is­merek olyan édesanyát, aki este is, reggel is négyórás kü­lönmunkát (takarítást) végez rißpi elfoglaltsága mellett, csakhogy népes családját, egye­dül, el tudja tartani. Tiszte­let és megbecsülés az ilyen — családjukért a többlet­terheket is szívesen vállaló — embereknek, akik sokgyer­mekes szülőkként ennyire el­tökélten és elkötelezetten helytállnak! A közvélemény egy részé­nél valamiféle értéktorzulás, vagy téves szemlélet okozza, hogy a sokgyermekesekről megoszlanak a vélemények. Egyesek szerint ők csak a csa­ládi pótlékra „utaznak”. Má­sok úgy vélik, hogy inkább a feltűnési vágy sarkallja őket a népesebb családalapításban. Mivel nem annyira általános a jelenlétük a társadalomban, mint ahogy kívánatos volna, többek szemében egyszerűen csak kilógnak a sorból. Ebbeni van némi igazság, amennyi­ben népességünk gyarapításá­ban, nemzeti létünk erősíté­sében ók valamivel előbbre tartanak. Nem különcködés­ből. Nem feltűnési vágybóf. Az anyai hivatással kiteljesülő gyermekszeretetből. Ez az, amire a nagycsaládosok — mint Eszter níéni is tette — életművüket építik. Ezért jog­gal számítanak megbecsülésre mindenkitől, köztük lakótár- ' I saiktól is. Kohl Antal SHU A HÉTVÉGE SPORTMÉRLEGE

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents