Petőfi Népe, 1984. május (39. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-11 / 109. szám
T ín f ci Várható falójáról ma estig: folyta - IH 1.1 AKAo tódtk a borult, bűvös faló, országszerte várható eső, zápor, (óként délkeleten zivatar. Sokfelé élénk. Időmként erős tan az északkeleti szél. - A legmagasabb mappán hőmérséklet általában 9, M tok között, délkeleten kevéssel is (ok felett. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! iTTi ílUMÉ , los jgffy |g y / ) JL Mm0Mgh JHH AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIX. évi, 109. szám Ára: 1,40 Ft 1984. május U. péntek Németh Károly fogadta Sztanko Todorovot Németh Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára tegnap a KB székházában fogadta Sztanko Todorovot, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagját, a Bolgár Nemzetgyűlés elnökét, aki parlamenti küldöttség élén hivatalos, baráti látogatáson tartózkodik hazánkban. A szívélyes, elvtársi légkörű eszmecserén tájékoztatták egy. mást a két párt tevékenységének soron levő feladatairól, áttekintették a magyar—'bolgár kapcsolatok alakulását, véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom néhány időszerű kérdéséről. A találkozón részt vett Apró Antal, az országgyűlés elnöke és Boncso Mitev, a Bolgár Népköz- társaság budapesti nagykövete. ÜLÉST TARTOTT A MINISZTERTANÁCS A gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésének munkaprogramja A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács, alapul véve a Magyar Szocialista Munkáspárt 1984. április 17-i állásfoglalását, csütörtöki ülésén jóváhagyta a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésének állami feladatait és munkaprogramot fogadott el a végrehajtás előkészítésére. A munkálatok irányításával és ösz- szehangolásával az Állami Terv- bizottság elnökét bízta meg, egyben kötelezte, hogy az 1985-ben bevezetésre kerülő intézkedéseket olyan időpontban terjessze a Minisztertanács elé, hogy azok a harmadik negyedév végéig köz. zétehetők legyenek. A kormány felkérte a társadalmi és az érdekképviseleti szerveket, hogy közreműködésükkel segítsék elő az állami feladatok eredményes végrehajtását. A Minisztertanács értékelte a számítástechnikai központi fejlesztési program végrehajtásának tapasztalatait. Az elmúlt időszakban jelentős eredmények születtek a számítástechnika alkalmazásában és elterjesztése feltételeinek megteremtésében. A Minisztertanács olyan intézkedések kidolgozását tartja szükségesnek, amelyek a szellemi és anyagi erőforrások jobb összpontosításával lehetővé teszik a program ki- szélesítését és végrehajtásának meggyorsítását. A kormány, figyelembe véve az országgyűlésen elhangzott észrevételeket és javaslatokat, véglegesítette a közoktatás és a felső- oktatás fejlesztési programját, valamint a végrehajtás feladatait tartalmazó intézkedési tervet. Felkérte a társadalmi és az érdekképviseleti szerveket, valamint a tudományos intézményeket, hogy vállaljanak részt a program megvalósításában. A kormány áttekintette az országgyűlés tavaszi ülésszakán elhangzott képviselői javaslatokat. Kötelezte a minisztériumok és országos hatáskörű szervek vezetőit, hoigy vizsgálják meg az indítványok megvalósításának lehetőségeit, s az eredményről tájékoztassák az országgyűlés elnökét, valamint a javaslatot tevő képviselőket. (MTI) (Háttéranyagunk a 2. oldalon.) A BIOLÓGIA ÉS A TÁRSADALOM KAPCSOLATA Megkezdődött az Akadémia 144. közgyűlése Tegnap az MTA vári kongresszusi termében megkezdődött a hazai tudományos élet idei egyik legjelentősebb eseménye: a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlése. Az évente ismétlődő közgyűlések sorában ez a 144., a tanácskozás kétnapos programjának központi témája: a biológia és a társadalom kapcsolata. A közgyűlés tegnapi, kibővített zárt. ülésének elnökségében helyet foglalt: Aczél György, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Marjai József miniszterelnök-helyettes, Szentágothai János, az MTA elnöke, Pál Lénárd, az Akadémia főtitkára, Pach Zsigmond Pál, Polinszky Károly és Somos András, az MTA alelnökei. Az Akadémia 144. közgyűlését Szentágothai János nyitotta meg. Bevezetőben hangsúlyozta: az idei munkaközgyűlésen a biológia, az a tudomány kerül napirendre, amelyet még tíz évvel ezelőtt is a jövő század tudományának tekintett a világ. A fejlődés azonban annyira felgyorsult, hogy a biológiai tudományokat oly módon lehet már alkalmazni az élet különféle területein, ahogy korábban szinte elképzelhetetlen volt. A biológia kérdései már az emberiség létfontosságú kérdéséivé váltak. E feladatok megoldásában hazánk jelentősen érdekelt, mint olyan, jelentős mezőgazdasági és élelmi- szeripari lehetőségekkel rendelkező ország, ahol a környezetet a mezőgazdasági termelés és az ipar fejlesztése olykor veszélyezteti. Szentágothai János megnyitója után átadták az akadémiai aranyérmet és az akadémiai díjakat a tudományos életben kiemelkedő teljesítményt nyújtó kutatóknak. A Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége a legmagasabb tudományos elismerést jelentő akadémiai aranyérmet 1984-ben Szabó Zoltán akadémikusnak, az ELTE szervetlen és analitikai kémiai tanszéke nyugalmazott tanszékvezető egyetemi tanárának ítélte oda, a .fizikai kémiában végzett kutatómunkája nemzetközileg elismert eredményeiért, tudományos iskolateremtő munkájáért, szakmai, közéleti és több mint négy évtizedes kiemelkedő oktatói tevékenységéért. Az összesen 12 akadémiai díjat — egyénileg,, illetve megosztva — ítélték oda. Erősítettük országunk tekintélyét Maijai József beszéde A kitüntetések átadása után Marjai József, az MSZMP Központi Bizottsága és a kormány nevében köszöntötte az MTA közgyűlését, annak résztvevőit. A közgyűlés — mondta — nemcsak a magyar tudományos életnek, hanem egész társadalmi életünknek és gazdaságunknak is rangos eseménye. — Akadémiánk idei közgyűlését olyan feltételek között tartja, amikor belpolitikai helyzetünk változatlanul szilárd, viszonyaink nyugodtak és kiegyensúlyozottak, nemzeti egységünk pártunk következetes politikájának eredményeként erősödik. Pártunk és kormányunk fő feladatának a magyar nép békés alkotó munkájához szükséges feltételek biztosítását, népünk számára a külvilággal való kapcsolatokban is a viszonyok és körülmények javítását tekinti. Elsősorban ezért ör. (Folytatás a 2. oldalon.) Tegnap Kecskeméten kibővített ülést tartott a Hazafias Népfront megyei bizottsága. A tanácskozáson — amelyen átadták az elmúlt évi település- fejlesztési verseny győztesének járó serleget — részt vettek a városok, a nemzeti zászlóval kitüntetett települések képviselői is. Dr. Dobos László megyei népfrontelnök köszöntötte a jelenlevőket, köztük Ribánszki Róbertét, a ,HNF Országos Tanácsának titkárát, Terbe Dezsőt, a megyei pártbizottság titkárát, majd dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke számolt be a Bács- Kiskunban •1983-ban végzett településfejlesztési munka eredményeiről. Ennek során hangsúlyozta, hogy a társadalmi munkának már több mint kát évtizedes hagyományai vannak a Duna—Tisza közén. Az összefogást, a közös cselekvés jó érzése mellett, megkövetelte a települések korábbi, öröklött elmaradottsága, a feladatokhoz képest mindig szűkös pénzügyi források bővítésének szándéka. Az előző ötéves tervben hárommilliárd forint volt a társadalmi munka értéke a megyében, most 1981. és 1983. között 3,2 milliárd. Az esztendők során változtak a munka formái. — ez egyúttal1 a megújulás bizonyítéka és záloga is. A kétkezi tevékenység mellett egyre gyakoribb a pénzbeni hozzájárulás, megnőtt az igényes szellemi és fizikai szakmunka jelentősége, erősödött a társulások szerepe. Jól példázzák mindezt az út- és járdaépítések, a víz- és csatornahálózat kialakítása, a földgáz-bekötések növekvő száma. A megye tavaly 1,3 milliárd forint értékű társadalmi munkát teljesített, mély egy lakosra számítva 2282 forint. Ezt követően felszólalásában Ribánszki Róbert hangsúlyozta, hogy az országban 10,6 milliárd forintot tett ki a lakosság önkéntes társadalmi munkájának értéke az elmúlt esztendőben, s ennek tükrében még jelentősebb Bács-Kiskun teljesítménye. Nagyon is megalapozott tehát, hogy a 22 nemzeti zászlóból négyet Bács-Kiskun megyei település kapott, a sorrendben harmadik értékeléskor (egy első és egy második helyezés után) most ismét Bács- Kiskun nyerte el a győztes megyének járó serleget, amelyet a. Hazafias Népfront Országos Tanácsa ítélt oda. É szavak kíséretében adta át az oklevelet és a szépmívű serleget dr. Gajdócsi Istvánnak, és Farkas Józsefnek, a népfront megyei titkárának. Majd Kiváló társadalmi munkáért plakettet vehettek át a kiemelkedő teljesítményt nyújtó kollektívák és aktivisták. Az ülésen a Békéért emlékplakettel tüntették ki a kiskőrösi Kossuth Szakszövetkezetét, míg ketten a Békéért jelvényt kapták. Ezután Terbe Dezső, a megyei párbdzottság titkára fejezte ki elismerését a pártbizottság nevében mindazoknak, akik kitüntetést kaptak, vagy munkájukkal részesei voltak a szép sikernek, s ily módon is országos rangot szereztek maguknak, a településüknek és a megyéitek. Majd felhívta a figyelmet, hogy az összefogásra, az együttmunkál- kodásra feladataink megoldása érdekében a továbbiakban is szükség van. Következő napirendi pontként a nemzetközi helyzetről', a .békemozgalom időszerű kérdéseiről tartott alapos tájékoztatót Ribánszki Róbert, időben és térben is részleteire bontva az eseményeket, megvilágítva a történések közötti összefüggéseket. Az előadást követően kérdésekre válaszolt, majd Farkas József megyei népfronttitkár tájékoztatta a bizottságot a két ülés közötti tevékenységről, ezután négy új tagot kooptáltak a bizottság, közülük kettőt pedig az elnökség sorába. V. T. Személyszállítás ’84 Csütörtökön délelőtt folytatódott a Személyszállítás ’84 országos tanácskozás Kecskeméten, a Tudomány és Technika Házában. Dr. Bajusz Rezső, a Magyar Államvasutak vezérigazgatója a MÁV személyszállítási tevékenységéről és üzletpolitikájáról tartott igen érdekes előadást. Szőlősi Attila, a Volán Vállalatok Központja vezérigazgató-helyettesének referátuma kapcsolódott az előbbi témához, ugyanis a Volán személyszállítási helyzetéről. A Fővárosi Tanács Közlekedési Főigazgatóságának főigazgató-helyettese, dr. Rakovszki János Budapest közlekedési fejlesztésének lehetőségeiről adott tájékoztatót. A szakemberek nagy érdeklődéssel hallgatták meg Hegyi Kálmán, a KM Közúti Közlekedési Főosztálya vezetőjének előadását a közúti forgalomirányítás és szabályozás időszerű feladatairól. A Személyszállítás ’84 országos tanácskozás küföldi vendége Norbert Lumpért, a Bilexa-cég ausztriai képviseletének igazgatója a korszerű jegykiadási és adatrögzítő rendszerről adott tájékoztatást. Jahoda Lajos, a Magyar Légd Közlekedési Vállalat vezér- igazgatója a MALÉV, Csákvári István, a MAHART Kereskedelmi 'Főosztályának vezetője pedig a Magyar Hajózási Részvénytársaság személyszállítási tevékenységéről és üzletpolitikájáról tartott előadást. Végezetül Berecz Tibor, a BKV szaktanácsadója a Budapesti Közlekedési Vállalat szolgáltatásainak fejlesztéséről tájékoztatta a tanácskozás résztvevőit. Délután szekcióülésekkel folytatódott az országos értekezlet. Wittrédi József vezetésével A minőségi fényezők kialakítása a közlekedésben témában folyt vita. Dr. Berényi János vezette A munkamegosztás befolyásolása című tanácskozást, míg dr. Petőfi László elnökletével A tarifa és érdekeltségi rendszert vitatták meg a résztvevők. G. G. KÖZGYŰLÉS KISKUNHALASON Nyolcadszor kiváló a Vörös Szikra Tsz Aligha gondolhatták volna tavaly a nyár végén a kiskun- halasi Vörös Szikra Termelő- szövetkezet tagjai: az évet olyan sikerrel zárják, hogy nyolcadszor is elnyerik a kiváló szövetkezet kitüntetést. Tegnap délután a központjukban ünnepelni gyűltek össze. Szeitz Ádám, aki 25 éve a szövetkezet elnöke, röviden beszámolt a küzdelmes 1983-as esztendő eredményeiről. Figyelemreméltó a .26 millió forintos nyereségük, hiszen a kertészeti ágazat igencsak megsínylette a szárazságot. Az így elmaradt termés értéke nyolcmillió forint volt. Hozzászólásában dr. Kovács Imre, az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztályának helyettes vezetője méltatta azokat az erőfeszítéseket, amelyeket tavaly a szövetkezeti parasztság tett a mostoha időjárás okozta károk mérséklésére. A jövőről szólva hivatkozott azokra a példamutató irányítási módszerekre, amelyekkel a mezőgazdasági üzemek egy részében — így a Vörös Október Tsz-ben — szervezik a münkát. — Jó a szövetkezeti forma, él a vállalkozó kedv, gyorsan igazodnak a piaci követelmé- •nyekfiez. Ez lehet a modell — így fogalmazott a legutóbbi központi bizottsági állásfoglalás is — az iparban, az építőiparban és más ágazatokban — mondotta az osztályvezetőhelyettes. Szakolczai Pál, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának titkára a megyei vezetés köszönetét tolmácsolva a kollektívának elmondta, hogy az ilyen értékelő konferenciák ösztönzően hatnak a további munkára. ' Ezt követően dr. Kovács Imre a tsz elnökének átadta az elismerő oklevelet, majd kimagasló munkájáért Varjas Sándornak, Nagypál Imrének, | Opoczki Lajosnak, Sipos Ist- vánnénak és Rostás Imrének a Mezőgazdaság kiváló dolgozója miniszteri kitüntetést. Nagy Istvánná főkönyvelő a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa kitüntetését kapta. Rajtuk kívül tavalyi munkájukért elismerésként még negyvennégyen vehettek át különböző szövetkezeti jutalmakat és okleveleket. Szőlőtelepítés — szakcsoportokban KÖVETENDŐ A KECELI PÉLDA A megyei főkertész, Pfenning Gyula Kecelen tegnap délelőtt egy országos tanácskozáson elhangzottakra hivatkozott megnyitójában. „Más vidékekre jellemző, hogy túl sok szőlőt termelnek. Nálunk Bács-Kiskunban viszont keveset.” Mondhatta ezt azért is — a kéceli Szőlőfürt Szakszövetkezetben, a megye szőlős gazdaságai szakmai irányítóinak —■, mert valóban keresettek az üde, illatos alföldi borok. A tanácskozás témája a szakcsoportos szőlőtelepítés helyzetének áttekintése volt, az előadó pedig dr. Zilai János, a Kertészeti Egyetem Szőlészeti és Borászati Intézet igazgatója. A megjelentek megtudhatták, hogy a kutatók véleménye szerint háromféle szőlőültetvény létezik: kevésbé korszerű, jó üzemi és új, a közgazdasági viszonyokat tükröző. Az utóbbi termése elérheti hektáronként a 20 tonnát is. A továbbiakban az igazgató csak erről a típusról beszélt. Az elmúlt három esztendőben Bács-Kiskun megyében telepített szőlő 60—70 százalékát — azaz háromezer hektárnyit — szakcsoporti formában művelik. Vagyis a nagyüzemi gépesítés-technológia összekapcsolódhat az egyéni érdekkel és gondossággal. Ha mindez párosul a kiváló minőséggel — vagyis a jó fajtákkal, a megfelelő termőhellyel, az optimálisan kiválasztott szüreti időponttal, a szervezett szállítással, a feldolgozó, erjesztő háttérrel, akkor nem lesz baj az alföldi borvidék eredményével. Ezt követően részletesen áttekintette a telepítési és a művelési módok technológiai elemeit. A legfontosabb: a jó fajta és a fajta sormegválasztása. Az utóbbi néhány évben a kutatók megfelelő kínálattal „siettek” a termesztők segítségére. Ezen a termőtájon megfelelő mustfokú fürtöket érlel a Zalagyöngye, a Bianca, a Kunleány, a Jubileum 75, a Karát, a Zengő, a Magyar frankos, a Rubintos stb. Végezetül dr. Zilai János pontosított egy fogalmat: a kistermelés szó a szőlő- termesztésnél a köztudatban nem tökéletesen fedi a valóságot. Ez a módszer ugyanis napjainkban a legkorszerűbb, az egyéni gondosság azonban aligha érvényesülhet a megfelelő nagyüzemi borgazdasági háttér nélkül. Mindez párhuzamba állítható az utóbbi évtizedben „jól működő” háztáji sertéstartással.. A tanácskozáson a termesztők kérdéseikre választ is kaphattak, majd a zuhogó eső ellenére megtekintették a szakszövetkezet újonnan telepített és már termő- korban levő ültetvényeit. Cl P, ELSŐ HELYEN AZ ORSZÁGOS RANGSORBAN Települesfeilesztesert series Bács-Kiskiin megyének
