Petőfi Népe, 1984. május (39. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-09 / 107. szám

1984. május 9. • PETŐFI NÉPE • 3 NEGYVEN ÉVE ŰZTÉK KI A FASISZTÁKAT A KRÍMBŐL TANÁCSTAG ÉS KÉZILABDAEDZŐ Köszöntjük ünneplő testvérmegyénket 1944. május 9-én a Krím déli városában, Szeyasztopolban is elhallgattak a fegyverek, 3 nap múlva a szovjet hadsereg győ­zelmes csapásai eredményeként kiűzték a félsziget egész terüle­téről a fasiszta megszállókat. 980 nap és éjjel folyt az elke­seredett küzdelem a földön., a le­vegőben és a tengeren. A német hadvezetés kulcsfontosságúinak tartotta Krím elfoglalását, ezen keresztül akarta biztosítani Ku- bány gazdag termőföldjeinek, a Kaukázus ásványi kincseinek bir­tokbavételét és kiaknázását. 1941. június 22-e éjszakáján, amikor a fekete-tengeri flotta egyik légvédelmi ütege tüzet nyi­tott a bombákat szóró német re­pülőgépekre — megkezdődött a Nagy Honvédő Háború a napsü­tötte krími területen is. Már a háború első napjaiban az önként jelentkezők között Krím városaiból, falvalból több mint tízezer kommunista és húsz­ezer . komszomolista indült el a frontra. 1941 augusztusában a krími lakosokból felállították a mindvégig győzedelmesen har­coló 51. hadsereget, melyben kü­lönböző képzettségű és korosztá­lyú emberek tettek esküt a vö­rös zászló és a ha’za megvédésére. Megszervezték a kommunista párt „földalatti” szervezeteit, a partizánosztagokat, melyek a megszállás ideje alatt nappal és .éjjel szüntelenül tevékenykedtek, nem hagyva egy nyugodt órát sem a megszálló fasisztáknak, amit bizonyít az is, 'hogy több mint 53 ezer ellenséges katonát és tisztet semmisítettek meg. A több mint 30 hónap alatt a krími terültet lakóinak zöme, fér­fiak és nők, komszomolisták és partizánok folytattak életre-ha- lálra .menő küzdelmet a túlerő­ben levő megszállók kiűzéséért és megsemmisítéséért. Ebbe a felszabadító harcba kap- 1 cSóíőataK' bé 1943 októberében a 4. Ukrán front csapatai, melyek együttműködve az 51. krími had­sereggel, megkezdték e sokat szenvedett félsziget felszabadítá­sát'. 1944. április 11-én 22 órakor Moszkváiban 224 löveg. húsz össz­tüze adta tudtára a szovjet nép­nek és a világnak Keres hős vá­ros felszabadítását — 320 nap és éjjel folyt a harc a frontváros­ban, ahol 58-an kapták meg a legmágasabb kitüntetést, a „Szov­jetunió Hőse” címet. 1944. április 13-án szabadult fel testvérvárosunk, Szimferopol, a város főterén újra lobogtatta a tavaszi szél a véráztatta, de győ­zelmes vörös lobogót. 1941 november közepére a túl­erőben levő fasiszta csapatok már jelentős területet foglaltak el Krím-félszigetiből, körülzárva Szevasztopolt. Ennek ellenére Szevasztopol 250 napon át élt és harcolt, s az önzetlen hazaszere­tet, az emberi bátorság és helyt­állás nap mint nap .új hősöket szült, amire felfigyélt az egész világ. Ebben az öldöklő küzde­lemben több mint 127 ezer szov­jet katona, matróz és tiszt áldoz­ta életét a hős városért. A, fasiszta csapatok, elfoglalva Szevasztopolt, körkörösen erőd­rendszerré építették ki. A város 6400 házából mindössze hét ma­radt félig-meddig épségben; a támadások folyamán területének minden egyes négyzetméterére fél tonna robbanóanyag zúdult. 1944 tavaszán a szovjét hadse­reg két nap alatt szétverte a né­met hadsereg csoportosítását, mely elkeseredetten védte e kulcsfontosságú várost, és -május 9-én újra szabad volt a sokat szenvedett, de hősiesen helytálló Szevasztopol. A Krímért folyó harcokban a soknemzetiségű Szovjetunió ka­tonái, matrózai, tisztjei és tábor­nokai közül több mint 350-én kapták meg a Szovjetunió Hőse V A Juzsnoja mezőgazdasági kombinát konzervüzeme Szímíeropol- ban, a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat testvérüzemében. (Mé- hesi Éva felvétele) A Korabeli felvételek Krím és Ogyessza felszabadításáról. aranycsillagot. Ezeket az arany- csillagokat a hős nagyapák átad­ták fiaiknak, unokáiknak, akik féltve őrzik ma is a dicső hon­védő háború ereklyéit, példát mu­tatva az önzetlen hazaszeretet­nek, a helytállásnak, a termelés­ben való élenj órásnak, az állam- polgári kötelességek teljesítésé­nek és az öntudatos fegyelemnek. Testvérmegyénkbe, a Krímbe ellátogató magyarok megilletőd- ve ismerkednek a harci és forra­dalmi dicsőség számos emlékmű­vével, örökmécseseivel, a még élő hősökkel, a történelmű városok­kal és a Krím csodálatos termé­szeti világával. Minket, magyarokat szoros kap­csolat fűz Krímhez, 1020-ban ott fejezte be a Vörös Hadsereg — köztük számos magyar interna­cionalista — a fehérgárdisták és az intervenciósok szétzúzását. A Vörös Hadsereg Déli Forradalmi Haditanácsának Frunze oldalán tagja volt a magyar Kun Béla is, aki a Krím felszabadítása után a Krími Forradalmi Tanács elnöke lett. A Perekopot ostromló har­cosok között volt Zalka Máté, a magyar nép másik hőse, a híres Lukács tábornok. A második világháború idején a krímiek közül sokan részt vet­tek megyénk és városunk felsza­badító harcaiban, köztük a II. Ukrán Front 46. Hadserege 297. hadosztályának parancsnoka, Andrej Ignatyejevics Kovtun tá­bornok, aki Kecskemét díszpolgá­ra is. Hazánk felszabadításának 39. évfordulóján Kovtun divtára szimferopoli lakásán, jöttünk ösz- sze páran az akkori harcok részt­vevőivél, és újra átéltük a háború borzalmait, a félelmet, a bátor­ságot és a győzelmet egyaránt. Emlékeztünk azokra a baj társak­ra, akik életüket adták megyénk és városunk felszabadításáért és nem ünnepelhették velünk együtt a háború befejezését — a „győ­zelem napját”. Negyven év telt el, hogy Krím felszabadult, ez idő alatt a dolgos, fegyelmet, rendet és tisztaságot szerető lakossága kimagasló ered­ményeket ért el a tudomány, a kultúra, az ipar, a mezőgazdaság, az oktatás, az élet minden terü­letén. Bács-Kiskun mtegye és a Krím, Kecskemét és Szimferopol test­véri barátsága 1960-ban kezdő­dött. Az eltelt közel huszonnégy év» alatt a Bács-Kiskun megyeiek ezrei ismerkedtek meg a Krim­iéi sziget csodálatos tájaival, a szovjet emberek éleiével, s ugyanígy a krímiek ezrei érez­hették megyénk lakosságának vendégszeretetét. Megismerték egymás nemzeti hagyományait, kultúráját és művészetét. Ez alatt az idő alatt rendsze­ressé vált, és évről, évre növek­szik a megyéink és városaink közötti párt-, tanácsi kapcsolat, együttműködés, a kölcsönös tájé­koztatás. Sok ipari üzem,* mező- gazdasági szövetkezet, kulturális, oktatási intézmény, ifjúsági szer­vezet, baráti társaság tart mun­kakapcsolatot egymással. Mindkét oldalról nagy: jelentő­sége van annak, hogy az embe­rek ezreit fűzik egymáshoz a sze­mélyes, baráti kapcsolatok. A munkásküldöttségek látogatásaik során a helyszínen, a munka frontján adják át egymásnak ta­pasztalataikat, ismereteiket, együtt örülnek a sikereknek, eredményeknek, vagy segítenek egymásnak, ha gonddk adódnak. Kimeríthetetlen forrásra - talált a két testvérmegye és a két test­vérváros lakossága, melyet közös eszménk, az internacionalizmus táplál, s akik megismerik és me­rítenek ebből a forrásból — hir­detői, követői és megvalósítói lesznek közös nagy ügyünknek. Most, amikor Bács-Kiskun me­gye és Kecskemét is készül fel- szabadulása negyvenedik évfor­dulója méltó megünneplésére, há­latelt szívvel gondolunk azokra a szovjet hősökre, akik életüket adták megyénk, városunk felsza­badításáért. Gondolunk azokra, akik megérték a győzelem nap­ját, akiknek emberi és erkölcsi magatartásuk, tulajdonságuk .pél­damutató az utánuk jövő nemze­dékeknek is. Amikor köszöntjük 'Krím fel- szabadulásának 40. évfordulóját, emlékeink felidézésével gondo­lunk a történelmi felszabadító küldetésüket teljesítő szovjet emberekre, akik féltve őrzik a békét és ápolják testvéri kapcso­latainkat. Katona Gyula Szimferopol díszpolgára A nemesnádudvari gyógyszerész — Rokonaim nincsenek a fa­luban. Ormos László gyógyszerész szarvadból előbb arra következte­tek, hogy idegen itt, Nemesnád- udvaron. De a szó: idegen, nem illik rá valójában. 1974-től él családjával a településen, azóta vezeti a gyógyszertárat. Három-, százhúszezer forint értékű gyógy­szerkészlettel és alapos szgkmai ismeretével segíti az emberek gyógyítását. S nemcsak a hely­beliekét, másokét is. Dusnoki, sü- kösdi, hajósi és császártöltési kol­légáit távollétükbem, szabadságuk idején helyettesíti, és ellátja az érsekcsamádi körzeti orvost is ké­zi gyógyszertárba való szerekkel. A 37 éves gyógyszerésznek idős bácsik is átköszönnek a túloldal­ról. A napokban meg — ilyen az „idegen” helyzete falun — há­rom lakodalomba hívták meg. Ormos Lászlót a legtöbben a gyógyszertárból ismerik, de a ne­mesnádudvariak másról is tud­nak. Amellett, hogy az influen­zás napokban fáradhatatlanul dolgozott, s törődik a lakosok egészségügyi nevelésével, részt vesz a település közéletében. A bá­csik köszönése a túloldalról annak a — közmegbecsülésnek örvendő — tanácstagnak (is) szólt, aki nemcsak köhögéscsillapítót ad re­ceptre, hanem sok mindenben segíti önzetlenül Nemesnádudvar lakóit. Tavaly az 1. sz. körzetben Simon Gábor barátjával magaís építette a Kis-köz kétszáz mé­teres járdáját. Homokot hordott, betonozott, akár a többiek. — Csökönyösnek kell lenni! Nem hagyni nyugodni a dolgo­kat! — Ez a gyógyszerész egyé­ni használatú közéleti receptje. Ennek az eredmenye, hogy mint az 1976-tól megyei első osztályú községi női kézilabdacsapat ed­zője, a sportszerető emberek tá­mogatásával megvalósítja eddig merésznek tűnt álmát: augusz­tusra elkészül a leánycsapat bi­tumenes pályája. Tavaly melegítőket kaptak a sportolók. Az idén — a Kossuth Tsz, a Hosszúhegy! Mezőgazdasá­gi Kombinát, a hajósiak és a ba­jai BLÉVISZ szocialista brigád­jainak anyagi hozzájárulásával — új pályát. A továbbfejlődés­hez nem éppen kedvezőtlen fő­tételek! — Másfél évig tartott, míg a falu 1974 után befogadott —em­lékszik vissza a gyógyszerész. — Most már bíznak bennem. Szak­mai és társadalmi munkám megbecsüléseként is értékeltem, hogy mint a község patikavezető­jét és pártalapszervezetének tag­ját, 1983-ban szeminárium-veze­tőnek kértek fél a pártoktatás­ban. Ormos László szól is, cse­lekszik is, ha úgy látja, hogy az­zal másoknak használ, ezért bi­zonyára ezután is átköszönnek neki az utoa túloldaláról. K—1 A Pál utcai fiúk füvészkertje A „A Pál utcai fiúk”-ből jól ismert Füvészkert, — az Eötvös Lóránd Tudomány Egyetem Botanikus kertje — három éves rekonstrukció után ismét várja látogatóit. A növénykert három üvegházzal bővült, amelyekben orchideák, kaktuszok, broméliák és egyéb trópusi növé­nyek láthatók. Felsőfokú mezőgazdasági továbbképzés A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium kijelölt felsőfokú oktatási ihtézményeiben — agrártudományi, kertészeti és állatorvos­tudományi egyetemeken, valamint főiskoláikon — az 1984 őszi fél­évében szakmérnöki, szakállatorvosi, illetve szaküzemmérnöki to­vábbképzés kezdődik. A gödöllői Agrártudományi Egyetemen a me­zőgazdaságtudományi karon növényvédelmi, az egyetem mezőgazda- sági gépészmérnöki karán pedig energiagazdasági, gépjavító, gépesí­tési, gépkereskedelmi és kenéstechnológiai szakmérnököket képez­nek. A keszthelyi Agrártudományi Egyetemen vállalat-gazdasági, ser- .téstenyésztési, növényvédelmi és agrokémiai, illetve meliorációs ok­tatás kezdődig. A debrecieni Agrártudományi Egyetemen vállalatgaz­dasági, talajerőgazdálkodási, halászati, juh tenyésztési és takarmány­gazdálkodási témakörökben szerezhetnek újabb ismereteket a mér­nökök. A Kertészéti Egyetemen talajerőgazdálkodási, hűtőiparteeh- nollógiai, borászati és italtechnológiai, táj- és környezetvédelmi tago­zat indul. Az Állatorvostudományi Egyetemen szaporodásbiológiái szakállatorvosokat képeznek. Üzemmérnök-továbbképzés kezdődik nyolc felsőoktatási intézményben, egyebek között munka- és, üzem­szervező, baromfitenyésztő, zöldségtermelő és energiagazdálkodási témakörökben. A jelentkezéseket 1984. május 31-ig kell eljuttatni a felsőoktatási intézményekhez. Ősbemutató Jurisics várában Az idén ismét ősbemutatóval jelentkezik a kőszegi Várszínház — ezúttal Nemeskiirty, István: Hantjával ez takar című törté­nelmi játékát .mutatják be. Főhő­se Kiss János altábornagy, az 1944-es katonai ellenállási egyik szervezője és mártírja, a függet­lenség vértanúja, aki évekig Kő­szegen állomásozott. A színjáték életének sorsfordító eseményeit mutatja be. Kiss Jánost Osztér Sándor alakítja, a főbb szere­pekben Horváth Sándort, Krá- nitz Lajost, Deák Sándort láthat­ja a közönség. A premier július 19-én lesz a Jurisics-vár belső udvarán. A tervek szerint kilenc álkalomma'l mutatják be a drá­mát. Szot-üdülés külföldön Az idei külföldi üdültetés előkészítése a SZOT-ban már 1982. őszén megkezdődött. Ta­valy szeptemberben a belföldi beutalókkal egy időben mint­egy húszezer külföldre szólót is átvehettek a szakszerveze­tek. Ennek fele dunai hajó­üdülésre ad lehetőséget, a to­vábbi mintegy tízezer beutaló csereüdülésre szól, összesen tíz országba. A külföldi szakszervezeti üdültetést az utazási irodák által szervezett társasutazások-- nál lényegesen kedvezőbb rész­vételi díj jellemzi, a könnyítés mértéke a belföldi üdültetés­hez hasonló. A szolgáltatások színvonala a magasabb kate­góriájú hazai üdülésnek felel meg, sok érdekes programmal, lehetőleg a legkényelmesebb szállítással, figyelmes vendég­látással. Sajnos, a beutalók mennyisége az igényektől .messze elmarad, így ezt az üdülési lehetőséget sok alap­szervezetben egyáltalán nem ismerik. A fejlesztésnek nehe­zen leküzdhető akadályai van­nak (korlátozott befogadóké­pesség, szezonális akadályok a hajózásban, stabilizálódott ke­retek a szocialista partnerszer­vezetekkel, tőkés országbeli partnerek piaci nehézségei). Ausztria mintegy másfélezer turistát fogad Alsó-Ausztria különféle üdülőhelyein, vala­mint Karintiában. Bulgáriában 270 magyar szakszervezeti utas Várnát és Szófiát keresi fel. A csehszlovák üdülési lehetősé­geket szinte az egész év folya­mán élvezheti összesen mint­egy 2600 beutalt, Prága, Ma­rianske Lazne, Luhacovice, Tátrá-Lomnic és Jasna szak- szervezeti üdülőiben. A finn kapcsolat még szerény, két csoport utazik ki. Lengyelor­szágban mintegy ötszáz j utas üdül, télen Zakopáne. nyáron Krenica üdülőiben, a csopor­tok Krakkót is felkeresik né­hány napra. Az NDK-ba uta­zó 1200 beutalt úticélja a thü- ringiai Oberhof és Tabarz, va­lamint a Rügen-szigeti Binz, a Szász-Svájcban fekvő Hohn- stedn és a Berlin közelében lé­vő Buckow üdülőhely. A cso­portok egy része Berlinben is eltölt egy-két napot. A Romá­niába utazó 160 beutalt a Fe­kete-tenger partján Eforia Nord üdülőhelyen pihen, majd Bukaresttel ismerkedik. Mint­egy ezerhétszázan üdülnek a Szovjetunióban, elő- és utó­szezonban a nagyvárosok ne­vezetességeivel ismerkednek, a téli hónapokban az Elbrusz- hegység közelében, Itkol üdü­lőhelyen élvezhetik a téli sport örömeit, a nyári főszezonban pedig a Fekete-tenger partján Ogyessza, Szuhumi, Szocsi üdülőiben pihenhetnek. A ten­gerparti üdülőcsoportok is el­töltenek néhány napot Moszk­vában, Kijevben, vagy Lvov­ban. A hajóüdülés keretében négy és félezren a Pozsony— Bécs útvonalon utazhatnak, fő­leg elő- és utószezonban. Ezer- kilencszáz fő beutalt a Po­zsonyba szervezett utakon vesz részt, mintegy 3500 beutaló pedig a Duna Budapesttől Or- sováig terjedő szakaszára szól. Az utak időtartama a hajó­üdültetésnél egységesen 6 nap, a csereüdülés útvonalainál többnyire két hét, de vannak ennél rövidebb 7—12 napos utak, sőt távoli úticéloknál — kis mennyiségben — két hét­nél hosszabb utazások is. Tekintettel a külföldi beuta- lási lehetőségek fentiekben be­mutatott korlátozott mennyi­ségére, az ilyen utazásokon való részvételre az érvényben levő üdülési szabályzat értel­mében legfeljebb 3 évenként kerülhet sor. A beutaltak ki­választásánál éppen ezért még a belföldi üdüléseknél is foko­zottabb körültekintésre van szükség, a külföldi üdüléseken valóban csak a hosszabb időn keresztül kiemelkedő tevé­kenységet végzett szakszerve­zeti tagok részvétele kívánatos. 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents