Petőfi Népe, 1984. május (39. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-03 / 102. szám
1984. május 3. csütörtök • PETŐFI NÉPE • 5 SZEMELVÉNYEK, DOKUMENTUMOK, ÖSSZEGEZÉSEK A szakmunkások szervezkedtek először A B/1JM /MUNKkS/V1ÖZG/4LON\ FŐBB ESEMÉNYEI 1890-1950 „Ügy véljük, néhány éven belül sor kerül- ; hét a bajai munkásmozgalom átfogó, elemző 7 feldolgozására is, s az összegyűjtött dokumentumok pedig egy majdani munkásmozgalom-történeti emlékszoba anyagát alkothatják”, írta A bajai munkásmozgalom főbb eseményei 1890—>1950 című kiadvány előszavában a szerkesztő. Valóban, sok értékes adalékot, következtetést tartalmaz az MSZMP (volt) városi-járási bizottsága és a Pollack Mihály Műszáki Főiskola Vízgazdálkodási Intézete kiadásában megjelent, ízléses kivitelű kötet. Ardánházi Tiborné és ár. Faludi Gábor .tanulmányából tudható: „a szakmunkások .körében, az 1890-es évek elején kezdődött a szervezkedés. 1895-ben már a büntetést vál- ' lalva ünnepelték május elsejét. 1898-ban ala- ,'kult még az Általános Ipari Munkások Önképzőköre, a szociáldemokrata pártszervezet .1901-ben. Szólnak az 1906-ban vásárolt Munkásotthonról. Hivatkoznak a két világháború közötti sztrájkokról, az 1922-ben elkobzott Munkásotthon visszaszerzéséért vívott küzdelemről. Forradalmi hangulatú kulturális műsorok, szemináriumok szervezése miatt 1932. február 18-án a hatóságok bezáratták az időközben a munkások tulajdonába került otthont. A legbuzgóbb vezetőket fogházbüntetéssel sújtották, az irányító Sohlesinger Jenő 7 hónap börtönt kapott. A kiadvány ismerteti a bajai kommunista sejtek működését, fővárosi és bécsi kapcsolataikat, a pártkiadványok terjesztését. Részletesen beszámolnak a bajai kommunisták 1933. májusi letartóztatásának körülményeiről. A háború alatti évek című szakaszban a baloldali erők tömörítésére, Marosán György közreműködésére vonatkozó közlések a legfigyelemreméltóbbak. Tartalmas A népi demokrácia kezdeti időszaka című fejezet. Itt található a legtöbb adat. Folyamatában ismertetik a helyi hatalmi szervezet kialakulását, az úgynevezett 11-es Bizottság és az 1945. január 27-én létrehozott Nemzeti Bizottság tevékenységét, az újjáépítést. Már — mint bizonyítja a munkásmozgalmi kiadvány — 1944. november 26-án megtartották „a bajai kommunista párt alakuló ülését”. Folcz Antal elnök és Peágits Mihály titkár 1945 hideg januárjában egy fegyveres kísérővel lovas kocsin indult Kiskunhalasra, Szegedre tájékozódásra, mivel eddig teljesen magukra voltak utalva. 1945 májusában kezdték meg az alapszervezetek kiépítését. Tárgyilagos. képet kapunk a koalíciós idők politikai harcairól, a két munkáspárt egyesüléséről, a bizalmatlanság eluralkodásának, s a Jugoszlávia elleni intézkedések következményeiről. A Papp György által lektorált kiadványt szemelvénygyűjtemény- és dokumentum-válogatás egészíti ki. „A munka magától értetődően nem lezárt” írta bevezetőjében a városi pártbizottság első titkára. Ezért is szóvá kell tennünk a munka fogyatékosságait. A hitelesség, a további kutatás egyaránt megköveteli az első évtizedek alaposabb dokumentálását. A Népszava régi évfolyamaiban, a helyi sajtóban sok fontos, jellemző adalék található. A közigazgatási iratok között bizonyára föllellhetők a gyűlések engedélyezését kérelmező beadványok. A magyar munkásmozgalom BácS-Kiskun megyei történetéhez kiadott olvasókönyv is tartalmaz az ismertetett kiadványban nem említett bajai vonatkozású fontos közléseket. A magyar munkásmozgalom dokumentumai sorozat is több, a Sugovica-parti városhoz kapcsolódó iratot közöl. Domokos József Emlékezik egy kommunista védőügyvéd című kötetében idézte föl — a Besúgók című fejezetben —, hogy •Horonyi Antal miként buktatta le 1934 elején egy hasonló magatartású bajai borbély segítségével a kommunista eszmékkel rokon- szén vezők egy csoportját. Nyilván az adott terjedelem korlátozta a már összegyűjtött dokumentumok, visszaemlékezések bővebb közlését. Jól válogatott, tömör jegyzetek, könyvészeti utalások azonban mindenképpen hasznára váltak volna a nemcsak kezdeményező jellege miatt érdemes kiadványnak. Oktatási célokra ebben a formájában is alkalmas, bizonyítja: többet tudunk Baja legújabbkori történelméről. Hozzájárul kiváló emberek emlékének fenntartásához. A kötetet dr. Faludi Gábor szerkesztette. Heltai Nándor ÁLMOK - TOLÓKOCSIBAN „Célok nélkül nem lehet élni...” Egyetemi előkészítők Lengyelországban W Szántás lóval és tehénnel. (Tóth Sándor felvételei) . Parasztcsalád gyermeke a hajdúböszörményi Uzonyi Imre. . Tanyán nőtt fel. Olyan világban, ahol libát, disznót, tehenet legeltetett, gondozott, kukoricát kapált, szénát gyűjtött a gyermek, mihelyt egy kicsit felcseperedett. Olyan világban, ahol hosszú kilométerekéit kellett gyalogolni a tudásért; nyáron mezítláb, őszszel’ bocskort letépő sárban, télen hófúvásban, át a végtelennek tetsző pusztán, az iskola felé ... töftttft vCIggbättj' ahol a jóságok íjzaga a. mezei virágok,, a/széna vagy a* otroos aérnencében'sütött kenyér illata örökre beleivódott a gyermek testébe-lelkébe, miré felnőtt; az érzelmek és gondoláitok egyre vastagabb gyökerekkel. kötözték' e sajátos vidékhez, és paraszti életformához ... „Mióta beteg vagyok, egyre többet gondolok a gyermekkoromra, a régi tanyai életre, s a magam módján, a legrészletesebben szeretném bemutatni emlékeimet képeimmel” — vallja a 43 éves Uzonyi Imre, akinek festményeiből a napokban nyílt kiállítás Kecskeméten, a Magyar Naiv Művészek Múzeumában. A hajdúböszörményi paraszt- ember egy évtizeddel ezelőtt megrokkant; beteg s ágé tolókocsiba kényízeríteitte. Hogy mekkora tragédia ez egy olyaih ember számára, akinek a paraszti munka nem csupán a megélhetést, de a becsületet, a mindennapok értelmét jelentette, azt elképzelni 4s nehéz ... Azóta álmodik, emlékezik, s megpróbál mindent megfogalmazni, elmesélni az ecset segítségével. Valamennyi képének témája a természet, és a munka. A kiállításon évszakonként végigkövethetek a kétkezi paraszti munka folyajnatai; a téli disznóöléstől, favágástól, az pszi betakarításokig, a szántástól az aratásig. Nemcsak egy letűnőben lévő világ képi dokumentumaiként érdekesek Uzonyi Imr.e festményei; de esztétikai értékeik is érdemessé teszik vásznait a megőrzésre, gondozásra. „Részemről izgalmas időtöltés ez” — vallja a tolókocsiban élő naiv festő —, „kéllemesen tudom magamat vele elfoglalni, és kevesebbet gondolok a betegségemre. Betegen is széppé tudja tenni az ecset az ember életét. Célok nélkül nem lehet élni...” Uzonyi Imre kiállítása július 5- ig tekinthető meg, a Naiv Művészek Múzeumában. K. E. A lengyel felsőoktatási kormányzat most másodízben szervezi meg a szorgalmi időszakban az egyetemi felvételre előkészítő tanfolyamokat a paraszt- és munkáscsaládok gyermekei, a hátrányos helyzetű fiatalok és az állami gondozottak részére. Hasonló próbálkozás már tavaly is történt, s akkor a felvételi .vizsgákat megelőző hetekben majd 10 ezer diák vett részt a kísérleti jellegű felkészítésben. A szélesebb értelmű- egyetemi előkészítés nem szorítkozik a téli szünidőre. Az érettségi vizsgák idejéig kísérik figyelemmel a tanfolyamok részvevőinek munkáját. Az egyetemek a hétvégeken konzultációt tartanak számukra, s középiskolai tanárok is kiemelten foglalkoznak a jelöltekkel. Egyes főiskolák saját kezdeményezésekkel is jelentkeznek. A lublini Maria Curie-Sklodowska Tudomány- egyetem például a helyi lapokban mintafeladatokat tesz közzé — ezeken a felkészülök lemérhetik tudásukat. A munkás- és parasztfiatalok továbbtanulásának ügyét a LEMP fórumai is állandóan napirenden tartják. Lengyelországban ma úgy vélekednek, hogy nem adminisztratív intézkedésekkel, hanem a hátrányos helyzetűek gondos felkészítésével kell segítséget nyújtani. Az ország anyagi helyzete most még sok szükséges intézkedés megvalósítását nem teszi lehetővé. Nincs például pénz az úgynevezett „0 évfolyamok” létrehozására. Anyagi akadályai vannak annak is, hogy diákotthonokat létesítsenek középiskolásoknak, s jelentősen növeljék az ösztöndíjak összegét. Nem követel azonban közvetlen beruházást, hogy jobban törődjenek a fiatalokkal, s az sem, hogy a tanárok meggyőzzék a tehetséges fiatalokat arról: érdemes továbbtanulniuk. A Kovácsék tanyája Kovács Ferenc tanyája a köves úttól vagy ötszáz méterre volt a dűlőút mellett. Szép kis házból állt, istállóval, ólakkal, meg egy ferdére csapott tetejű fészerrel. Nagy udvar is tartozott hozzá, de Kovács Ferenc nem ültetett bele fákat, mert a tanyától a köves útig sűrű akácerdő húzódott. — Minek ide fa, van ott elég — mondogatta, ha erről kérdeztek. A kis erdő valóban úgy hozzátartozott Kovács Ferenc tanyájához, mintha az övé lett volna. Oda kötötte a déli nap hevében a két tehenet, oda járt ki az aprójószág bogarászni, sőt az erdő felé nyíló kiskaput, amely két éve tönkrement, meg isem csinálta, mondván, hogy olyan sűrűn járnak rajta ki-be, legalább nem kell nyitogatni. Aztán tavaly ősszel bekövetkezett a baj. Már régóta rebesgették, hogy a köves út két oldalán nagy szőlőtelepítést akar a szövetkezet, s hogy minden útba eső fát kivágnak, de Kovács Ferenc csak legyintett. — Vétek ekkora erdőt kiirtani. Hanem amikor a hatalmas markológépek meg földgyaluk megjelentek, Kovács Ferenc is megértette, hogy vége az erdőnek. Mégis motorra ült, s bement az elnökhöz. — Ott vannak a gépek az erdőnél. — Ott. — Ki akarják vágni a fákat. — Ki. — Azt nem lehet. — De lehet, összefüggő szőlőtáblát csinálunk ott. A közgyűlés döntött így. Te is hallottál róla. Az akácos útban van. Ki kell vágni. — És az én tanyám? — A te tanyádhoz senki sem nyúl hozzá. Az épen marad. Kovács Ferenc úgy ment haza, mintha temetésre menne. Mikor a kövesútról a dűlőre , fordult, még sírt is. Otthon beállt az erdő felé nyíló kiskapuba, és nézte az akácokat. Gyermekkora óta, mióta az eszét tudta, erdő volt itt. Emlékezetébe idézte az akácvirág illatát, a gerlék búgását, meg a téli szél sivítását, mikor a száraz galy- lyak közt végigsuhan. A fakitermelést a köves útnál kezdték meg. Nem látta, , mint halnak meg az akácok, de hallotta a gépek dübörgését, s néha eljutott a fülébe egy-egy elszakított gyökér fájdalmas pattanása is. Ügy érezte, a szívéből tépik ki a fákat. Egy hétig dolgoztak a gépek. Egy hétig Kovács Ferenc nem szólt egyetlen szót sem senkihez. Sem a munkahelyén, az állattenyésztésben, sem otthon. Ha kérdezték, sem válaszolt. A felesége azt hitte, megháborodott. Mikor az utolsó földgyalu is elment, olyan lett Kovács Ferenc tanyája előtt a föld egészen a köves útig, mint az asztal lapja. Se bokor, se fa, se egy domb, de még egy kupac se sehol: csak a ház meg az ólak árválkodtak pucéran, mezítelenül. Ekkor született meg a szólás. A szövetkezet központjában az emberek beszélgettek valamiről, s Fazekas Bálint, hogy szemléletesebbé tegye a szavait, ezt mondta: . „Olyan csupaszon állt 'az, mint a Kovács Feri tanyája”. Nem volt ebben a mondatban semmi rosszindulat vagy gúny, semmi erőltetettség; olyan természetesen szaladt ki Fazekas Bálint szájából, ahogy Gárdonyi novellájában Fodor András idézte Tóth Antal mondását az elfelejtett nagy „eff’-ről. De ha azóta valaki a tanyákon azt akarja megmagyarázni, milyen puszta, üres •valami, csak ezt mondja: olyan, akár a Kovácsék tanyája. Tóth Tibor ELISMERÉS» - TUDOMÁNYOS MUNKÁÉRT Dr. Lusztig Gábor Kórházi főorvos, egyetemi tanár, széles körben ismert közéleti férfiú. Tudományos kutató, rendszeresen publikál, s kiadványokat szerkeszt. A hagyományok feltétlen tisztelője, a szellémi törekvések eredményeinek rendszeres népszerűsítője. A tudományos élet szervezetté tételén fáradozik hosszú idők óta. Társadalmi megbízatásait aligha lehetne hirtelenjében felsorolni. Dr. Lusztig Gábor nemrégiben a megyei tanács elnökétől a Tudományos Munkáért kitüntetést vette át. Gyulán született 1925-ben. A helyi gimnáziumban érettségizett, majd szűcsinas lett. Ezután beiratkozott a kolozsvári egyetem jogi karára. De jött a háború, amely családjában meglehetősen sok keserűséget, fájdalmat okozott. A felszabadulás után orvostanhallgató Szegeden, majd friss diplomával ugyanott- a Kórbonctani Intézet úgynevezett demonstrátora, később tanársegéde lett. Megkapta a szakorvosi- ösztöndíjat a további szakmai tanulás érdekében. Miután 1954-ben megszerezte a kórbonctani és kórszövettani szakorvosi képesítést, adjunktus a szegedi kórházban. Közben 1953- ban megnősült, a felesége gyógyszerész szakember. 1956-ban lesz a Bács-Kiskun megyei Kórház bonctani főorvosa, s jelenleg is az. Egész fiatal kora óta aktívan részt vesz a kutatómunkában. Elsősorban az érelmeszesedés okait és megelőzési lehetőségeit vizsgálta. Kutatási területe a vérkeringési szervek megbetegedésével kapcsolatos. 1962 decemberében megvédte kandidátusi disszertációját, majd másfél évtizeddel később — a megyében először — a tudományok doktora az orvosok közül. Lelkes munkájára, sokoldalúságára és rendkívüli ambíciójára jellemző, hogy napi irányító, s meglehetősen sok társadalmi munkája mellett rendszeresen ír, publikál. Az évek során másfélszáz cikke, tanulmánya került nyilvánosság elé, miközben több száz tudományos előadást tartott kisebb-nagyobb közönség előtt. Osztályán évente mintegy ezer boncolás történik átlagosan, s ezzel összefüggésben —, ami a kutatási programot illeti —, egyetlen esztendő alatt tizenegyezer egyéb vizsgálatra kerül sor az ő szakmai irányításával. Az egyéb elfoglaltságairól nehéz llnne „leltárt” készíteni. Évkönyvet szerkeszt, titkára a Bács-Kiskun megyei Kórház Tudományos Bizottságának, tagja az Országos Orvos- tudományi Könyvtári Tanácsnak, részt vesz több országos szakmai bizottságban, és munkálkodik a Szegedi Akadémiai Bizottságban. 1973-tól kezdve mint egyetemi tanár is rangot szerzett magának szakmai körökben. Híve a rendszeres, tudatos és orvosilag nagyon megalapozott nevelési-utánpótlási törekvéseknek. Ha a fentiekhez hozzátesszük, hogy ismételten orvosi konferenciákat szervez Kecskeméten, az egészségügyben használt műszaki eszközök összehangolt felhasználását sürgeti, s azt, hogy az orvosi-kutatói munkáját nem választja el sohasem a napi társadalmi-gazdasági gondoktól és törekvésektől, akkor méltán mondhatjuk: megérdemelte a Tudományos Munkáért megyei kitüntetést. ■ Varga Mihály Gazdaság,'társadalom, értékrend A Magyar Tudományos Akadémia 1984. évi közgyűlésének programjáról tájékoztatták a sajtó képviselőit az MTA tudósklub- jában. Mint azt Pac’h Zsigmond Pál, az MTA alelnöke elmondotta: a Magyar Tudományos Akadémia május 10—11-én tartja 144. közgyűlését. A tudományos osztályoknak a közgyűléshez kapcsolódó programjai május 7-én kezdődnek és 9-én fejeződnek be. A nyelv- és irodalomtudományok osztályának (tudományos ülésén kulturális és történelmi hagyományaink kutatásáról ad számot Klaniczay Tibor akadémikus. A filozófiai és történe- nettudományok osztályának tudományos ülésén „Gazdaság, társadalom, értékrend” összefoglaló címmel egyebek közt a magyar gazdaságban tapasztalható magatartási normákról, a gazdasági- társadalmi változást gátló tényezőkről hangzanak el előadások. „Gazdasági reform és társadalmi szerkezet a nyolcvanas évtizedben” a témája a gazdaság és jogtudományok osztálya tudományos ülésének. A Magyár Tudományos Akadémia 144. közgyűlésének május 10-i kibővített zárt ülésén — Straub F. Brúnó akadémikus tart előadás „Biológia és társadalom címmel. A referátum azt vázolja fel, hogy a (társadalmi fejlődés miként hat a biológiai tudományok kibontakozására, illetve, a tudományág újabb ismeretei, hogyan befolyásolják a társadalmi' fejlődést. „A NEMZETI SZÍNHÁZ FELÉPÍTÉSÉÉRT” A BÁCS-KISKUN MEGYEI MOZIÜZEMI VÁLLALAT ^iímestúíat RENDEZ 1984. MÁJUS 12-ÉN /SZOMBATON/ 19 ÓRAI KEZDETTEL KECSKEMÉTEN, AZ ARANYHOMOK SZÁLLODA ÖSSZES TERMÉBEN. Műsor 21 ófálól: * .A KERINGÓIÖL A ROCK 'N' ROLL-igTÁNC SHOW SZONDA MÁRIA ÉS SZALAI ATTILA VEZETÉSÉVEL ZENE: AZ ÉTTEREMBEN A NAGYSIKERŰ APOSTOL együttes JÁTSZIK ÉNÉKEL: KIRÁLY ÉVA A CUKRÁSZDÁBAN A SZÁLLODA NÉPIZEtEKARA. A BÁRBAN A TRIÖ SZÓRAKOZTATJA A RÉSZTVEVŐKET. NOSZTALGIA- DISCO: KERESZTES TIBOR /CINTULA/ HÁZIGAZDA: BAY ÉVA ÉS KOVÁCS P. JÓZSEF TV-BEMONDÓK SZÍNES VIDEO PROGRAM TOMBOLA ÉRTÉKES NYEREMÉNYEKKEL TÁNC 04 ÓRÁIG Az APOSTOL együttes új hanglemezének dedikálása és sorsolása * A zártkörű rendezvényre asztalfoglalás: KECSKEMÉTEN, AZ OTTHON MOZI PÉNZTÁRÁBAN MINDEN NAP! Minden kedves vendégnek előre is kellemes szórakozást lóvén a RENDEZŐSÉG
