Petőfi Népe, 1984. május (39. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-31 / 126. szám

\

4 • PETŐFI NÉPE © 1984. május 31.

A

z egyik megyei beruházási vállalat verseny- tárgyalást hirdet. Közzéteszi a létesítmény funkcióját (rendelőintézet), a kivitelezés módját (univáz-szerke- zet), a beruházási költségkeretet, a munka tervezett kezdését és befejezését, az ajánlat benyújtásának határidejét, és az ajánlatok felbontásának dátumát. A költségkeret: ezres pontosságú. A kezdés időpontja a versenytárgyalás kiírásától számított 1—2 hónap. A befejezés határideje: a kiírástól számítva bő egy év. A pályázat határideje: a kiírástól számítva alig több mint egy hónap.

Ilyen vállalati közlemények most már tucatszámra jelennek meg. Am, ha arra gondolunk, hogy egy 1982-es minisztertanácsi rendelkezés értelmében — 1983-tól ; kezdődően — minden 2 millió forintos kivitelezési érték feletti építkezésre ilyen rendszerben kell kivitelezőt találni, akkor bizony kevés.

Még nem az igazi

Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium illetékesei arról számolnak be, hogy egyre javúl a sikeresen meghirdetett, versenytárgyalások aránya, ez év elején már elérte a 70 százalékot is. Az 1983-as adatokat nézve, kiderül azonban, hogy az ÉVM- vállalatoknál 50 milliárd forint értékben létrejött új szerződésekből mindössze 4 milliárd forint értékű talált így gazdára. (Eközben a vállalatok felmentést kémek — és úgy látszik kapnak — a versenytárgyalás alól.)

Érdemes megvizsgálni, melyek az akadályozó tényezők

Versengő építők

és melyek jeleznek elmozdulást, kimozdulást az építőipari holtpontról. Vegyük sorra először az akadályozó tényezőket. Még mindig nincs kellő egyensúly a kereslet és kínálat között az építési piacon. A beruházások, az új építkezések mennyisége, értéke csökkent, ám a kivitelezői kapacitás is összezsugorodott. Ma sem ^tolonganak munkáért az építőipari vállalatok, szövetkezetek.

Akadályozó tényező az is, hogy a versenyzők a legfontosabb szempontokat, mint feltételt, kézihez kapják, vagyis amiben versenyezniük kellene, az adottnak vehető. Ilyenek: az építkezés költsége, határideje. Sőt, a tervezett létesítmény műszaki megoldása (esetünkben univáz) máris meghatározza a versenyzők körét. Ha már versenyről van szó, nem túl erőltetett a sportból vett hasonlat: atlétákat keresünk, akik pontosan 10,2 mp alatt futják le a száz métert, az egyes lépéseik hossza 2,5 méter, és a lábuk 100 centiméter hosszú legyen. De akkor miben versenyeznek ... ? Visszatérve a példánkra: hagyni kellene a kivitelezőket, ők mondhassák meg: hogyan, mennyi idő alatt, és mennyiért építik fel a kívánt épületet. (Sőt, a tervezőket is bevonva a versenybe: az adott területre — mondjuk egy 8 tantermes iskolát — ilyen_ vagy olyan szerkezetből kívánják megépíteni.)

Vagyis a megrendelő ? egyszerre, előre túl sok kártyát kijátszik, és aki betartja az előírásokat, az számíthat a megrendelésre, amely viszont

már sok szubjektív tényezőtől függően dől él. ((Mennyire megbízható a kivitelező, a ■megrendelővel milyen a személyes kapcsolat stb.). Nem állítjuk, hogy itt-ott nem alakult ki az árak, technológiák, határidők versenye, hiszen akad már olyan kiírás, amely kijelenti: „az árlejtésre a versenytárgyalás során lehetőséget biztosítunk”. Kérdésünk: miért a versenytárgyalás során? Miért nem a beküldött ajánlatban?

Erőpróbám késztet

Most pedig vegyük sorra a pozitívumokat. A legnagyobb erénye az új, noha másutt es máskor már jócskán kipróbált módszernek, rendszernek, hogy versengésre késztet. Ha arra gondolunk, hogy az elmúlt évtizedekben sok esetben kijelölték a kivitelezőt, hogy területileg meghatározták, hogy ki, hol építhet, és főképpen mit; hogy ehhez megadták a határidőt, meg az árat is, akkor mindenképpen üdvözölni kell az új rendszert. (Mert azért tartozunk annyival az igazságnak, hogy a megadott költségkeretek igencsak feszesek, nem olyan könnyen teljesíthetők. És ugyanez igaz a határidőkre is. Sporthasonlat: magasra rakják az ugrólécet, és várják, hányán ígérik annak átugrását, s ha legalább egy is akad, máris jó az eredmény. Vagyis a beruházó, a megrendelő a nyertes ...)

A következő .pozitívumnak tekinthető, hogy az így megszerzett megrendelés a szabadáras munkák körébe sorolódik. Erre sokan felszisszen- mek: lám, újból emelkedhetnek az építőipari árak. Véleményünk szerint, ahol valóságos a verseny, ott a piaoi ár — még ha az esetleg magasabb is a korábbi rögzített, maximált árnál — ösztönöz a jobb munkára, a költségtakarékosságra, a nagyobb munkafegyelemre, hiszen az ár a versenytársak között és nem az irányítószerv és a vállalat közötti alku alapján alakul ki. Ha csak azt sikerül elérni, hogy nem a megszokott mértékben emelkednek az árak, máris nyertünk az ügyön.

RÁNYJELZŐ

A KÉTÜTEMŰ MOTORRÓL

Legyen valódi

Amiben nem tudunk egyértelműen állást foglalni: sok vagy kevés jogszabály írja elő, miként is kell egy versenytárgyalást kiírni, lebonyolítani. A jogászok több, pontosabb, részletesebb jogszabályi útmutatót javasolnak a ma már itt-ott felbukkanó szabálytalanságok, törvénybe ütköző cselekedetek megfékezésére. (Külföldön vaskos könyvek tartalmazzák a közszáll'ítási- versenytárgyalási szabályzatokat.) Ugyanennek az éremnek a másik oldalát' a megrendelők, beruházók, kivitelezők képviselik: ne legyen több jogszabály, mert az megköti a kezüket, csak korlátokat állít; Lőhet így, lehet úgy, a lényeg: a versenytárgyalás legyen valódi. Késztessen, sót kényszerítsen tényleges versengésre, hogy a múlt relikviái közé kerüljön a kivitelezői érdektelenség, a hanyag munka, és a be nem tartott határidő.

B. M.

„BEOSZTÁSOMAT SZOLGÁLATNAK TEKINTEM..

Kitüntetett vállalat élén

Tanító szeretett volna lenni, de amikor édesapjával felkerekedtek, elmentek a bajai Tanítóképző Intézetbe, és ott közölték velük, mi minden kell e stúdium elvégzéséhez, szégyenkezve — mert sem ruhára, sem tandíjra: nem futotta átmentek a szomszédos kereskedelmi iskolába, így lett Horváth József, a Bácska Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója kereskedő.

— Nem bántam meg, hiszen a jó kereskedőnek, vezetőnek egyben jó pedagógusnak is kell lenni. Formálni lehet és kell a jó ízlést az öltözködésben, lakáskultúrában egyaránt. Miután dolgozóink 90 százaléka nő, 60 százaléka fiatal — közülük sokan töltenek be fontos beosztásokat , őket is erre és az igazi, az etikus kereskedői magatartásra neveljük.

A FOGYASZTÓK ÉRDFJjLE AZ ELSŐ

Hová tűnt a krumpli?

T

1

Tizennégy éve tölti be a jelenlegi beosztását Horváth József, de ezt megelőzően már 17 éves korától vezetői munkaikörökben tevékenykedett. A MADISZ titkáraiként kezdte 1945-ben, s két év múlva már párttagként a vasműszaki raktáráruház igazgatója. Politikus, demokratikus vezetőnek ismerik, tisztelik, aki' ihindig megadta beosztottainak a beleszólás, az ellenvélemények kifejtésének lehetőségét. Talán ennek is köszönhető, hogy a vállalat 1960-ban történt alapítása óta nyolcszor kapott kiváló oírnet — utoljára az idén — és öt alkalommal oklevelet. A folyamatos jó munkáról mondta az igazgató:

— Ügy érzem, sikerült megfelelően felkészíteni és mozgósítani dolgozóinkat a kereskedelempoli-1 tikai feladatok megoldására, a munkaverseny célkitűzéseinek elérésére. Ebben 71 brigádunk 588 dolgozója vett részt, s javítottuk, korszerűsítettük, egyszerűsítettük az értékelés rendszerét. A kecskeméti Szivárvány és a kalocsai Duna Áruház ,egy-egy kollektívája a Vállalat Kiváló Brigádja címet érdemeltél ki. Az eredmények, amelyeket a vállalat magáénak tudhat, a dolgozóink érdemei, őket illeti az elis. mérés.

A fő célkitűzések, amelyek tartósai) szerepelnek a vállalat üzletpolitikájában ; megőrizni a jó áruellátást, a kereslethez igazítani a kínálatot olyan módon, 'hogy a különböző korosztályú és jövedelmű rétegek Igényeit is kielégíthessék- Ugyanakkor minden lehetséges eszközzel védik a vásárlók érdekeit, ellenőrzik az áruk minőségét, a jogos reklamáció- 'kat gyorsan és udvariasan elintézik. A vevőkkel való jó kapcsolat érdekében nagy gondot fordítanak az udvarias, előzékeny kereskedői magatartásra. Ez azonban nem elegendő, áru is kell...

— Áruellátásunk az elmúlt esztendőben az átlagot meghaladó volt. Árbevételünk 7,4 százalékkal növekedett, s mintegy 1,3 mi'lliárdot forgalmaztunk, ami 87 millióval több volt az 1982. évinél. Ebhez új módszereket kellett kiala_ kítanunk. Szerződést kötöttünk a szállítóvállalatokkal, indokolt mértékben termeltettünk választékbővítés céljából olyan termékeket, amelyekből az ellátás nem volt kielégítő, jól éltünk az időszakos vásárok, kiárusítások lehetőségeivel, mértéktartó és megalapozott árpolitikát folytattunk. Bátran alkalmaztuk az új módszereket. Az elmúlt évben 16 nagykereskedelmi egységünkben vezettük be a jö- vedeleméfdekeltségi rendszert, amely jelentősen megnövelte. a gazdálkodás hatékonyságát, és a nyereséget. 'Az a tervünk, hogy ez évben az árbevételünk 70 százalékát már ilyen rendszerben dolgozd • üzletek adják.

Nagykereskedelmi 1 tevékenységüket 1982-iben bővítették, ami a határmenti árucserében jelentett kimagasló eredményeket. A Ruhaker Társaság tagvállalataival együttműködve 1983-ban Jugoszláviából és Ausztriából hoztak be mintegy 500 ezer dollár ér'_ tékű gyermekruházati cikkeit, kötöttárut, tréningruhát, női és férfi fehérneműt, szőnyeget, zoknit, harisnyát, harisnyanadrágot. Ez év első négy hónapjában a múlt év azonos időszakához viszonyítva 7,8 százalékkal növekedett az árbevételük.- Ez önmagában is mutált ja, hogy a BRK dolgozói nem ülnek a nehezen megszerzett dicsőség babérjain.

— A jövő tennivalói?

— Nehéz lesz ez az esztendő, de szükséges megőrizni az ellátás színvonalát, sőt, ahol lehet, még emelnünk is kell. Ehhez a korszerű üzemeltetési formák bátor alkalmazására, ésszerű, takarékos gazdálkodásra, a dolgozókról való széles körű gondoskodásra, az utánpótlás biztosítására van szükség. Az a célunk, hogy boltjainkba szívesen jöjjenek a vásárlók. Szolgálatnak tekintem be_ osztásomat, mert mi lehet egy kereskedő igazi célja? Jó minőségű, olcsó, nagy választékot jelentő árucikkek forgalomba hozása, amelyekkel a vásárló is elégedett...

Gémes Gábor

A magyarországi személygépkocsik egyharmadát kétütemű motor hajtja, s ez az arány a •következő években sem sokat változik majd. Ezenkívül közel egymillió motorkerékpár és segédmotor — ritka a kivétel! — ugyancsak kétütemű. Világszerte eléggé népes a kétütemű motorok üzemben tartását ellenzők tábora, e járművek zajosssága és fokozott levegőszennyezése miatt. Személygépkocsit már nem is . sokat gyártanak kétütemű motorral. A motor zajosabb üzemére vonatkozó észrevételek kétségtelenül jogosak, de a levegő- szennyezéssel kapcsolatosan csak annyiban, hogy csupán a rosszul beállított, kopott 'kétütemű motorok bocsátanak ki a szokásosnál károsabb hatású kipufogógázt, ám ez a négyütemű motorokra hasonlóképpen érvényes.

Ismeretes, . hogy a kétütemű személygépkocsik, motorkerékpárok, segédmotorok hajtóanyaga egyaránt benzin és olaj keveréke. Az cktánszámigény némileg speciális. Az ok: ezeknél a motoroknál az erőforrás kopogási hajlama más, mint a négyütemű motoroké, eltér a maximálistól. Ezért viszonylag kisebb terheléseknél a laikus autós panaszkodik: „Az én kocsim drága üzemű, hiszen még a szuperes keveréknél is »'becsörög«, noha alig nyomom a gázpedált!”

Kétségtelen, a Trabantok és a

Wartburgok aktánszámigénye viszonylag szűk üzemi tartományban elérheti a 100 egységnyit is. Ilyenkor — úgy tűnik — a motornak még az extra benzin sem jó. Ez viszont nem jelenti azt, hogy a gyári előíráson felüli oktánszámú üzemanyagot kell tankolni. A kocsi így is megfelelő teljesítményt nyújt, de fontos a jó vezetéstechnika. S mindenekelőtt a hajtóanyag—olaj arányának előírás szerinti, állandó betartása.

Talán kevesen tudják, hogy a kétütemű motoroknál a kenést végző olaj minősége fokozottan fontos. A kelleténél sűrűbb, vagy vékonyabb keverék az esetleges mechanikai meghibásodásokon túl a fogyasztásra is hat. Egyáltalán nem mindegy tehát, hogy milyen olajat keverünk a benzinhez. A keveréknek — az alapvető kenési feladatokon túl — biztosítania kell' a megfelelő gyújtógyertya-élettartamot, a tökéletes égést, az égéstérben a minimális lerakódást. A kétütemű motorok különleges olaja nálunk az Arol—2T. Nem ajánlatos helyette mást használni, s külföldre utazva is jobb magunkkal vinni a keveréshez szükséges mennyiséget. Speciális adalékanyagai ugyanis garantálják a faenzinaktánszám üzem közbeni állandóságát és akadályozzák a belső korróziót is.

A LÖKHÁRÍTÓK KETTŐS SZEREPE

A címen * kissé ,pontosítani kell: lu'umplL ._azaz burgonya van, csak drága. Kecskeméten például a hét végén a piacon a valamirevaló óburgonya kilója 20 forint volt. Az újkrumplié pedig ennek több mint a duplája. A megyeszékhely ZÖLDÉRT boltjaiban is lehet burgonyát kapni: a diónál alig nagyobb, tavaly termett gumó kilója 7 forint 40 fillér. Amikor választani készültem, melyikből vievek. az eladó bíztatott! ... __

__ Az újkrumpliból vigyen, otthon biztos megdicsérik. alig kell pucolni... ,

S

aját gondom Így végül megoldódott, a vasárnapi köret tehát újkrumpli lett. „hhnNem kell különösebb közgazdász flfika ahboz, hogy tudjuk: azért drága, mert kevés van rak- táron Hogy miért? Masir Józseftől, * megyei ZÖLDÉRT Vállalat Igazgatójától kértünk választ:

— Vállalatunk a kecskeméti forgalomból mintegy 50 százalékosan részesül. Az előző évekhez hasonlóan a megyei tanácstól tavaly is kaptunk tárolási megbízást. 1983-ban a nyitókészletünk 2066 tonna volt. Az idén 2502 tonna. Ez januárbai) elegendőnek tunt. az igazsághoz hozzátartozik, hogy a megyei termés kevés volt, ezért a Szentlorinci Állami Gazdaságtól 600 tonnát, a hajduszoboszlo1 Vörös Ldbogó Termelőszövetkezettől 400 ton- 'nát vásároltunk, ki is fizettük, és náluk taroltuk. Ezt — különböző okokra hivatkozva

_ a mai napig nem szállították le és nem is

f

ogják. Tehát ez az ezer fonna óburgonya hiányzik» Kecskemétről.

— Tavaly is sokat beszéltünk a többcsatornás értékesítésről. Ez a burgonya eseteben úgy tűnik, a termelőnek némileg kedvez, viszont a fogyasztókat egyértelműen sújtja.

__Sajnos, így van, mert a „csatornák”

m

űködését senki nem ellenőrzi. A forgalmazásban részt vevők egy része szerződést sem köt Mi is csak saccalni tudunk: Kecskeméten hány szerződéses — jövedelemérdekeltsé-.

gű vagy magánüzlet van ? Ezek mennyit

vásároltak, tároltak? — mind-mind talány. Az is elgondolkodtató, hogy egy vállalat a saját-kockázatára többet raktározzon,' mint amennyit el tud adni, vagy kevesebbet, es azt különösebb veszteség nélkül forgalmazza. Ilyenkor ezen már kár töprengeni. A hiány ellensúlyozására 400 tonna friss burgonya mennyiségével egyenértékű pelyhet^ vásároltunk. Ebből a sült burgonya kivételével mindenféle körítés elkészíthető. Idén tavasszal arra kell a fogyasztóknak felkészülni, hogy még néhány hétig a megszokottnál drágábban vásárolhatnak burgonyát — mondotta végezetül Masir József.

Ez lehet, hogy egy vállalat vezetőjét megnyugtatja, de a fogyasztókat aligha. Az érdekük védelmében sok , mindent lehetne a jövőben teftni. A tényékhez azonban hozzátartozik az is, hogy a többcsatornás forgalmazás résztvevőit valóban ellenőrizni es koordinálni kellene.

Nem lenne teljes a jelenlegi burgonyahely- zétről alkotott kép, ha az olvasó ést a fogyasztó nem. tudná, hogy a hiány a tavalyi aszály és a szántóföldi zöldsegtermesztes ráfizetéses volta miatt — országos.- Sőt, a vetőgumó osztályozását egy újabb méret- frakcióval kibővítették, ami a magasabb ar miatt a termelők számára kedvezőbb érte- kesítési irány, mint fogyasztási célra eladhi. Végezetül, az ügyeskedők, a zöldségpiac sz6- rencselovagjai ellen1 is bizonyára tenni lehetne valamit. A gyors intézkedés a fogyasztók r védelmét szolgálná!

Czauner Péter

A lökhárító kettős szerepe az autón kettős. Egyrészt kisebb ütközések esetén a karosszéria ér. tókesebb részeit hivatott megvédeni, másrészt a nagyvárosok egyre sűrűbb forgalmában mindennapi féladata a parkolóhelyi manőverezésikor a többi — természetesen befékezetlen és sebességbe nem tett — autó odéíbb tolása.

Amikor még a személyautók kivétel nélkül merev acélszerkezetű alvázkerettel rendelkeztek, akkor-$?

különösebb' fJröbiérnát: Ezt a szerepet egészen egyszerűen a két főtartó előre nyúló vége töltötte be. Bár már akkor is felmerült a rugalmas ütköző ötléte — rugókkal vagy teljesen gumiból készítve —, ezek az ötletek azonban nejm jutottak el a sorozat- gyártásig.

Az önhordó karosszériákon már a karosszérialemezekből sajtolt könnyű lökhárító vált általánossá, és a közben nagyfokú fejlettséget elért lemezalakitási technológiának köszönhetően gazdag formatervezési lehetőségeket kínált. Jelenleg a szoros értelemben vett ütköző eltűnik, és feladatát az ennék megfelelően kiképzett orr- és farrész veszi át.

Jelenleg a kocsi teljes szélességén végigfutó, fémből készült, folytonos lökhárító a legáltalánosabb. Ez gyakran két vagy több, a díszítéseknél illeszkedő darabból készül, az esetleges javítások leegyszerűsítése érdekében. Kedvező esetben az ütközők a kocsi sarkát is védik, sőt egészen a ke- rékdobok kivágásáig nyúihatnaik el. A védőhatás sokszor mégis elméleti jelentőségű marad, mivel az ütközők különböző típusokon nincsenek azonos magasságban. A szabványosítás sokat jelentené, de szinte megoldhatat_ lan, lévén < a lökhárító a ka-rosz- szér.ia formai kialakításának fon. tos tényezője, amelynek magassága összhangban kell álljon az egyéb méretekkel. Az áthidaló % megoldást a lökhárítóra szerelt fém, vagy kedvezőbb esetben gumi „babák” — azaz függőleges helyzetű ütközőelemefc — jelentik.

Mivel az ütköző pénzbe , kerül r — nem is kevés pénzíbe -*• és az ,i általa okozott nyom eltüntetése sem olcsó, több gyár gumicsíkot helyez a fémlemezprofilba, így téve ártalmatlanná az ütközéseket. Ám minden igényt kielégítő ütközőt már csak azért sem lehet gyártani, mert a védőfunkció hangsúlyozásával növekszik a lökhárító súlya is, ami pedig az autó gyorsaságára van kedvezőtlen hatással. Ezért nem egy gyár úgy segít e dolgon, hogy egy-egy típusának különböző variációit más-más lökhárítóval szereli fel.

A biztonsági autóval szemben támasztott követelmény, hogy a 8 km/óra sebességű ütközést maradandó alakváltozás nélkül elviselje. Mivel ezt nem is olyan könnyű megvalósítani, a kísérletezés egyszerre két irányban is foilyik: próbálkoznak a hagyományoshoz hasonló ütközők teleszkópos felfüggesztésével, és rugalmas műanyagok felhasználásával is. Egyes tervezők még továbbmentek, és a sebesség függvényében egyre jobban ^kinyúló automatikus ütközőkéit kísérleteztek ki, amelyek már nemcsak az egészen kis sebességű koccanások ellen hatásosak, haném nagyobb tempónál is csökkentik a sérülést a kocsi elején és hátuljáin.

A JÁRMŰVEK ÚTTARTÁSA

Különösen a régebbi típusú autóknál tapasztalhatjuk, hogy — ha váratlan veszély felbukkanásakor fékezni kell — a hátsó kerekeken viszonylag túl nagy fékerő lép fel: leblokkolnak, mielőtt az első kerekeken az erős fékhatás érvényesülne. A kocsi ilyenkor még száraz úton is köny- nyen irányát veszti. A korszerűbb autóknál a fékerőmegoszlás szempontjából különböző változatokkal találkozhatunk. Másmás nagyságú fékerő jut az első és a hátsó kerekekre, rendszerint nagyobb az elsőkre és kisebb a - hátsókra. Gyors fékezéskor többnyire az első kerekek fognak először, s így a kocsi a fékhatás megszüntetése után egyenesen farolás nélkül — folytathatja útját. Ma már nagyon sok korszerű autó hátsó kerekeinél találkozhatunk fékerőszabályozó (‘blokkolásgátló) berendezéssel is.

Ha orrnehéz autóval kanyarodunk,, az orrrészt sokkal erőteljesebben húzza kifelé a centrifugális erő, piint a könnyebb hát- ' só részt. Ennek következtében a kocsi egy kisebb ívű utat kényszerül követni, mint amit' tülaj- donképpen a pálya vonalvezetése megszabna. Az ilyen kocsit nevezzük alulkormányzottriak. Minél erőteljesebben érvényesül ez a jelenség, annál inkább kell a vezetőnek fordítania a kormányt, hogy a kanyarban biztosítsa az autó vonalvezetését.

A kanyarban haladó farnehéz , autózlak viszont a végét vonja nagyobb mértékben kifelé a centrifugális erő. Emiatt úgy tűnik, mintha a kocsi a normálisnál, vagyis a megszokottnál élesebben venné a kanyart. Az ilyen autókról azt mondjuk: tulkor- mányozottak.

A szél ereje számottevően nő a kocsi sebességével. Éppen ezért szélérzékenynek megismert kocsival (a mintaszerűen áramvonalas karosszéria és a centrális konmányozottságú autó sem kivétel ez alól) ilyen körülmények között mérsékelt sebességgel hajtsunk, külöiiösen a széltől védett részekből való ki- és belépéskor. Például erdők, dombok, falak, házsorok között vezető úton vagy hídon legyünk mindig készen arra, hogy a szél sokszor meglepetésszerűen támadó hatását kormányzással azonnal ellensúlyozzuk. Hasonló a helyzet akikor, ha nagy sebességgel' egy teherautót előzünk meg, és a két kocsi között keletkező szélerő valósággal a teherautó oldalfalara vagy mögé igyekezne szippantani az autónkat.

\