Petőfi Népe, 1984. május (39. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-30 / 125. szám

n IDŐJÁRÁS Előrejelzés az ország területére ma estig: A többórás napsütés mellett gyakran lesz erősen felhős az ég, fő­ként délután Tárható többfelé zápor, zivatar. A nyugati, délnyuga- ■ ti szél gyakran megélénkül, egyes zivatarok környezetében átme­netileg viharos lesz. A legmagasabb nappali hőmérséklet 20 fok kö­rül várható. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIX. évf. 125. szám Ára: 1,40 Ft 1984. május 30. szerda A BNV-N LÁTTUK Növekvő szovjet export —korszerűbb termékek • A legújabb energiatakarékos fényforrások láthatók az EKA kiál­lításán, köztük az a típus is, amilyennel a nemrég Budapesten át­adott Skála-Metró Áruház világítását megoldották. Az Elektromos Készülékek és Anyagok Gyára a BNV-n fény­árban úszó kiállítással várja a lá­togatókat. Teljes gyártmány­kört képviselnek a látható belső­téri, ipari és közvilágítási fény­szórók. Az idén a szovjeit export bővülése lesz a legnagyobb mér­tékű — adott tájékoztatást a vál­lalat terveiről Nagy Ferenc ke­reskedelmi osztályvezető. A ta­valyinak dupláját szállítják a nagy partnernek, főleg belsőtéri lámpatestékre naígy az igény. A nyolcszázmillió forintos ter­vezett árbevételből csaknem fél- milllárd értékű áru kerül a hazai fogyasztókhoz. A vállalat kalo­csai gyárálban készülnek azok az ipari és belsőtéri fényszórók, amelyekből jelentős mennyisé­get szállítanak Nyugat-Német- országba, Észak-Afrikába és a Közéi-Keletre. A kiállítás a múlt év fejleszté­si munkáját is" ismerteti. A mű­A Magyar Agrártudományi Egyesület és a Nemzetközi Kerté­szettudományi Társaság jövőre hazánkban tartja a négyévenként sorra kerülő nemzetközi kajszi­termesztési szimpóziumot. Leg­utóbb Bukarestben döntöttek úgy a rendező szervek, hogy az 1985. július 15-én kezdődő és 21-ig tar­tó tudományos tanácskozás-soro­zatnak, szakmai bemutatónak, gyümölcs- és élelmiszeripari ki­állításnak a „csengő barackjáról” híres Kecskemét Sés a Duna—Ti­sza köze néhány települése legyen a színhelye. Az egykorú feljegyzések sze­rint az 1928—1934-es évek között Kecskeméten és környékén ter­mett a hazai kajszinak 84—88 százaléka. A külpiacon értékesí­tett sárgabaracknak. megközelítő­leg ugyanilyen arányát szintén a Kiskunságban szüretelték. Nap­jainkban Bács-Kiskun nyolc szö­vetkezete, állami gazdasága, me­zőgazdasági kombinátja termeszt 50—250 hektár közötti nagyságú üzemi ültetvényen kajszit, és sok ezer kisgazdaság kertjében dísz­ük a kedvelt csonthéjas gyümölcs fája. Mégis egyre kevesebb te­rem. Egyes években 29 ezer, más esz- . tendőkben pedig 79—80 ezer ton­na kajszit szüretelnek hazánk­ban. illyen hagy termésingadozást nehezen visel el az átlagos ter­mesztő gazdaság. Az európai har­madik helyről Magyarország az 1980—1983-a^ évekre jócskán visszaesett. A tudományos kuta7 tők azonban nem nyugodtak bele A KÉT ÁLLAMFŐ MEGBESZÉLÉSE Losonczi Pál Mongóliába érkezett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, az MSZMP Politikai Bi_ zottságának tagja tegnap dél­után hivatalos baráti látogatásra a Mongol Népiköztársaság fővá­rosába . érkezett, eleget téve a Jumdzságin Cedehbal-tól, a Nagy Népi Hurál Elnöksége elnökétől, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága főtitkárá­tól kapott meghívásnak. Az Elnö­ki Tanács elnökének kíséretében van Bajnok Zsolt államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, Nagy Gá­bor külügyminiszter-helyettes és Herkimer Ottó külkereskedelmi miniszterhelyettes. Tarába Já­nos, ülánbátoriN magyar nagykö­vet érkezés után csatlakozott a kísérethez. A mongol fővárosban államfőt megillető ünnepélyességgel kö­szöntötték Losonczi Pált, Jumd­zságin Cedenbal-lal az élen a mon­gol állaim- és pártvezetői. Ulán­bátor utcáin a dolgozók ezrei üdvözölték a magyar vendégeket. A tegnapi napon — program szerint — rövid, szűkkörű esz­mecserére került sor a két állam­fő között, este pedig Jumdzságin Cedenbal díszvacsorát adott Lo­sonczi Pál és kísérete tiszteletére. KONSZTANTYIN CSERNYENKO VÁLASZLEVELE PETRA KELLYNEK A biztonság feltétele a tömegpusztító fegyverek megsemmisítése MOSZKVA Annak érdekében, hogy egyetlenegy állam se aggódjék biztonsá­gáért, meg kell semmisíteni az összes tömegpusztító fegyvert az NSZK-ban, valamint Nyugaton és Keleten egyaránt. A Szovjetunió többször kinyilvánította, hogy kész erre, ha a többi állam is ezt' teszi — mutatott rá Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke abban a levélben, amelyben válaszolt Petra Kellynek. Az NSZK-beli zöldek képviselője azt kérdezte, hogy miként lehet kiküszöbölni az atom- vagy a vegyi fegyverek NSZK elleni alkal­mazásának a veszélyét, s milyen feltételeket kell teljesítenie ezért az NSZK-nak. Csernyenko hangsúlyozta: A Szovjetunió véleménye szerint lényegében egy feltételről van szó: a Német Szövetségi Köztársaság soha, semmilyen körülmények között nem lehet felvonulási területe a Szovjetunió és szocialista szövetségesei ellen, az említett vagy bármilyen más fegyverfajták alkalmazásával előkészített vagy megkezdett agressziónak. Ebben az esetben a Német Szövetségi Köztársaság teljes mértékben meg lehet •győződve arról, hogy semmi nem fenyegeti, s biztosítva lesz válasz­csapás ellen. Aki a szomszédos államok ellen irányuló, első csapás mérésére szolgáló fegyvert telepít országa területén, az eleve a megtorló válaszcsapás veszélyének teszi ki magát. Aki másokat vá­laszt célpontnak, maga is célponttá válik. Ezt világosan látnia kell. Csernyenko rámutatott: a Szovjetunióban osztoznak a nukleáris, a vegyi fegyverek és más fegyverfajták alkalmazásának lehetősége miatti aggodalmakban. Minden ok megvan az aggodalomra, mert az új nukleáris rakéták Nyugat-Európában történt telepítése után némelyek ugyanitt — mindenekelőtt az NSZK- ban — újabb vegyi fegyvereket, valamint netitronfegyvert kívánnak elhelyezni. Azok az államok, amelyek területén már megkezdődött a telepítés, vagy ahova a tömegpusztító fegyverek új fajtáit akarják telepíteni, óriási felelősséget viselnek saját népük, az európai béke és a nemzetközi biztonság iránt. A Szovjetunió hivatalosan és ünnepélyesen kinyilvánította, hogy (Folytatás a 2. oldalon.) Szocialista országok a számítás- technika alkalmazásáért Tegnap délelőtt kezdődött meg Kecskeméten a szocialista orszá­gok számítástechnikai kormány _ közi bizottsága keretéiben műkö­dő számítógépes műszaki terve­zési szekció nemzeti képviselői­nek értekezlete, amelynek az 1986—1990. évi középtávú együtt­működési terv fő irányainak ki­dolgozása a célja. A KGST euró­pai tagországainak küldöttségein kívül kubai szakemberek is ér­keztek a háromnapos rendez­vényre. A vendéglátó város nevében Fischer István, a kecskeméti vá­rosi tanács elnökhelyettese kö­szöntötte a nemzeti küldöttsége­get, majd dr. Filius István, a MTESZ megyei szervezetének el­nöke adott tájiékoztafót azokról a törekvésekről, melyekkel a me­gyében a számítástechnika alkal­mazásának komplex rendsze­rét szeretnék megvalósítani. A szakterület hazai koordiná­lását végző bizottság képviselője, ként Páris György minisztériu­mi főtanácsos, a magyar delegá­ció vezetője nyitotta meg a ta­nácskozást, amelynek elnökéül Vitálij Vasziljevics Bojkót, a szovjet országos műszaki fejlesz­tési bizottság elnökét választot­ták meg. A rendezvény első napján a nemzeti küldöttek országaik el­képzeléseit vázolták a számítás- technika területén, majd a mun­kát az együttműködés lehetősé­geinek felmérésével folytatják. JÚLIUS 4-ÉN NYITJÁK MEG A VIII. DUNA MENTI FOLKLÓRFESZTIVÁLT TÁNCBEMUTATÓK, KIÁLLÍTÁSOK, ZENEI MŰSOROK Betekintés tizennégy nép kultúrájába szaki szakemberek által kidolgo­zott 54 új termékből a BNV-n nyolc olyat mutatnak be, ame­lyék az energiatakarékosság je_ gyeiben születtek. Ezt a célt két úton közelítették meg: kis elekt­romos fogyasztású működtető­szerelvényeket alkalmaztak, il­letve a fénycső megszokott burá­ja helyett műanyagra gőzölt alu­mínium lemezekből készítettek fényerősítő tükörrendszert. Ez­zel a megoldással sikerült a ha­tásfokot 71 százalékra emelni. ' A budapesti gyárban készülő közvilágítási lámpáknál is tőre. kednek az energiatakarékos meg­oldásokra. Jobb fénytechnikai paramétereket értek el. azzal, hogy higanygőz helyett nát­riumlámpát alkalmaznak, amely­nek fényvisszaadálsa, teljesítmé­nye felényi energiával ugyanak­kora, mint a korábbam használté, ugyanakkor fénye kellemesebb. F. E. NEMZETKÖZI SZIMPÓZIUM 1985-BEN A „csengő barack” híre a világban az értékes, gyümölcs termesztésé- r nek csökkenésébe. Több olyan fajtát nemesítettek, melyek job­ban ellenállnak az időjárás válto­zásának, mindemellett piacképe­sebb termést adnak. A Gyümölcs­ös Disznó vény termesztési Fejlesz­tő Vállalat ceglédi állomásán és másutt előállított sárgabarackfaj­tákat Bács-Kiskun, valamint Pest megye több gazdaságában már üzemi ültetvényen is termesztik. Az 1985. évi kajszitermesztési tanácskozás magyarországi meg­rendezése a hazai szakemberek számára is jó alkalmat teremt a tudományos eredmények, tapasz­talatok kölcsönös cseréjére, a kaj­szitermesztés - felvirágoztatására. A VIII. hemzetközi szimpózium előkészítésére alakult bizottság a közreműködő intézmények, szer­vek képviselőinek részvételével kedden Kecskeméten megvitatta az előzetes programot. Pfenning Gyula, a megyei tanács, mező- gazdasági és élelmezésügyi osz­tályvezető-helyettese, valamint dr. Nyújtó Ferenc, a Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Fejlesz­tő Vállalat ceglédi kutatóállomá­sának igazgatója, a MAE-bizott- ság tagja tájékoztatta az érdekel­teket á szimpózium Bács-Kiskun és Pest megyei, valamint Balaton melléki és fővárosi rendezvényei­ről. Éhekre az öt földrész 17 or­szágának több száz tudományos kutatóját, kajszitermesztő, -fel­dolgozó, -forgalmazó szakemberét hívták meg Kecskemétre, az 1985. július 15-i megnyitója. K. A. De gyönyörű ez a sárközi nép­viselet, állapítják meg ki tudja hányadszor a Duna menti folk­lórfesztivál rendezvényeit ajánló sajtótájékoztató résztvevői a Ma­gyar Újságírók Országos Szövet­sége előadótermében. A török- országi vendégszereplésről nem­rég hazatért kalocsai táncegyüt­tes kiscsoportja — mint mindig — már megjelenésével tapsra ra­gadtatja a meghívottakat. Tamás Ildikó és Horváth Katalin, a két szólótáncos bárhol a világon el­ismerést keltene. Csupán a tegnap délelőtti ízelítőért érdemes lenne elmenni július 4-e és 8-a között Kalocsára Bajára vagy Szek­szárdira, Decsre, a VIII. Duna menti Folklórfesztivál fontosabb helyszíneire. A kínálat azonban természe­tesen összehasonlítatlanul gaz­dagabb, mint ez dr. Geri István­nak, a Bács-Kiskun megyei Ta­nács elnökhelyettesének rövid ismertetéséből tudható. Az emlí­tett települések és a két megye tanácsain kívül a Művelődési Mi­nisztérium, a Népi Iparművésze­ti Tanács és a Népművelési In­tézet rendezi más szervek, testü­letek, intézmények — egyebek kö­zött a Szövetkezeteik Országos Szövetsége, a Kórusok Országos Tanácsa — köremű'ködésével. Jú­lius 4-én este fél 7-kor valameny- nyi meghívott együttes menet­tánccal vonul a kalocsai I. István úton a szabadtéri színpadhoz. Ott lesz az Alsó-Ausztriai népvisele­ti és folklóregyüttes, a Lédeci szlovákiai magyar együttes, az airhangelszki folklórcsoport, a Krím megyei Timonya együttes, a Segmens ankarai klubszövet­ség együttes, összesen 23 nép­tánccsoport nevezését fogadta el a rendezőség. Jönnek táncosok Olaszországból, Romániából, Bulgáriából, Franciaországból. Bemutatják ősi hagyományaikat lengyel és jugoszláv fiatalok. Az NDK-ból és az NSZK-iból is vár­nak szereplőket., A magyar nép­művészetet hat csoport képviseli. A hazai népzenei együttesek és pávakörök műsorait egy svájci zenekar színesíti. Dr. Geri István tájékoztatója szerint július első szerdáján este 8 órakor az Élő népművészet cí­mű .műsorral kezdődik a nagy találkozó. A meghívott csopor­tok a következő napokban föllép­nek a Kiskőrösi Állami Gazda­ságban, Hajóson, a Szelidi-tónál is. Baja a népdalköröket fogad­ja. Csütörtökön és szombaton este a víziszínf»adon ad műsort több táncegyüttes. A sajtótájékoztatóra hivata­losaikat nagyon szép, pillanatok alatt készített, kalocsai virág- motívummal köszöntötte Varga Hajnalka. (Nemrégiben Göte­borgban csodálták meg pingáló- tudományát.) A kis ajándékok is bizonyítják a népek kultúrterem- tő erejét, folytonos megújulását. A fiatal tervező Vén Lajosnétol tanulta a virágfestés művésze­tét, ő az édesanyjától... Gsak tiszta forrásból meríthetnek a táncosok, az énekesek és az öt­napos találkozón kiállító tárgy- áíkotó népművészek. Befejezésként Istvávj József, a Tolna megyei Tanács elnökhe­3 Süfe. m V* if >&. m jfl­téli irt»' * A Decsi együttes egy korábbi fesztiválon. lyettese a szomszédos megyéibe kalauzolta képzeletben az újság_ írókat, és általuk is meghívta a Hiába mutatják ki évről év­re az úgynevezett munkanap­fényképezési vizsgálatok, hogy a vállalatokat, intézményeket, végső soron a népgazdaságot tetemes károk érik azon mun­kaidő-kiesések miatt, ame- - lyek a dolgozók hivatalos ügyeinek intézéséből adód­nak. A munkahelyi vezetők mégis elengedik beosztottai­kat, ha a tanácshoz, a köz­jegyzőhöz, vagy ia földhiva­talba szeretnének menni. A hivatkozási alap jól ismert: az ügyintézőknek is csak né­gyig vagy ötig tart a munka­idejük. Látva a helyzet tarthatat­lanságát, először ia tanácsok tettek lépéseket a munkaidőn túli ügyfélfogadásra. A hét meghatározott’napjain — ez a helyi szokásoktól, igényektől függően vidékenként eltérően megállapították — este 6-ig, fél hétig is nyitva tartották az ügyfélszolgálati irodát. Az ügyintézők azonban öt óra után már többnyire hiába vártak az ügyfelekre, ők to­vábbra is munkaidő alatt igyekezték letudni hivatalos dolgaikat. Tehették, (mert a munkahelyükről elengedték őket. S akadt még erre némi magyarázat is: a meghosszab­bított félfogadási időben a ta­nácsi ügyfélszolgálat nem tud érdemben intézkedni, legfel­jebb felvilágosításokat, tájé­koztatókat ad, összegyűjti a kérelmeket. Hiszen nem azok a tanácsi előadók ülnek ott az irodában, akik másnap majd hivatalosan döntenek, intézkednek az ügyekben. A következő lépés tehát az volt, hogy a meghosszabbított félfogadást az érdemi ügyin­tézőkre is kiterjesztették. S a tanácsokon kívül azokra a hi­vatalokra is, amelyek az ál­lampolgárok egyéb — öröklé­si, ingatlanátírási, illetékez- tetési stb. — ügyeit intézik. őszintén meg kell mondani, hogy az általánosan elrendelt meghosszabbított félfogadási időért az ügyintézők — fino­man fogalmazva — egyáltalán nem lelkesedtek. Sok gondot okozott ennek bevezetése a hi­vatalok vezetőinek, hiszen > 1984. március 5-től az állam- igazgatás és az igazságszolgál­tatás területén is áttértek a heti 40 órás munkahétre, s éppen ezzel együtt kellett megoldani a munkaidőn túli félfogadást. Ne felejtsük: nemcsak az ügyfelek, az ügy­intézők is emberek. Sőt, több­nyire nők, családos anyák, akiknek éppúgy megvannak a maguk gondjai. Nem titok, hogy a hivata­lok új munkarendjének be­vezetése több helyen éles vi­tákat váltott ki a hivatalok vezetése és a szakszervezetek között. Mindez persze a hi­vatalok belső ügye — mond­hatja most bárki. Valóban így van. De nem árt, ha min­denki tudatában van, hogy milyen nagy nehézségek, sú­lyos feszültségek árán tudja csak megoldani az igazgatási apparátus a meghosszabbított félfogadást. A jelenlegi helyzetet rövi­den úgy foglalhatjuk össze, hogy most már a munkaidőn túli ügyintézés valamennyi fontos feltétele —; a hivatalok részéről — megvan. A továb­biakban igy elsősorban a mun­kahelyi vezetőkön — no meg persze a munka szervezettsé­gén, a munkaidő kihasznált­ságán — múlik, hogy este hat óra után is rányítják-e az aj­tót a tanácsi előadóra, a föld- hivatali ügyintézőre. Aki — ha már úgyis ott kell lennie a hivatalban ezen a késői órán — biztosan inkább dolgozna, mint hogy a plafont nézze. Hiszen ő is szeretné kihasz­nálni a munkaidejét. D. A. népművészet kedvelőit a július 8-i decsi lakodalomba. H. N.

Next

/
Thumbnails
Contents