Petőfi Népe, 1984. május (39. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-05 / 104. szám
1984. május 5. a PETŐFI NÉPE • 3 A koraszülött-probléma Angel Ballabriga professzor a gyermekgyógyászat fő gondjáról A koraszülöttek kérdése az utóbbi időkben erőteljesebben foglalkoztatja a közvéleményt, s a közelmúlt ismeretes tatabányai tragikus esete még inkább e felé fordította a figyelmet. Ezért i!s tarthat számot szélesebb körű érdeklődésre a Magyar Gyermek- orvosok Társaságának nemrég lezajlott tudományos ülése, amelyen Angel Ballabriga barceló- mai professzor, az Európai Gyermekgyógyász Társaságok és Szövetségek Uniójának elnöke tájékoztatott a koraszülöttek fertőző betegségeivel kapcsolatos kutatásai ról. — Miért éppen a koraszülöttek fertőző betegségeiről számolt be? — Azért, mert ezt tartom napjaink egyik legtöbb gondot okozó gyermekgyógyászati kérdésének. Eredetileg általános gyermekorvosnak készültem, amikor azonban kineveztek az egyetem gyermekgyógyászati klinikájának vezetőjévé, az újszülöttek táplálkozásának a vizsgálatával jegyeztem el egy életre magamat. Minthogy a nem megfelelő táplálkozás szoros kapcsolatban van a fertőző betegségek kialakulásával, ezt megelőzendő sokat foglalkozom az újszülöttek, közöttük a koraszülöttek, helyes táplálkozási normáinak kimunkálásával. — Magyar kollégáival is együttműködik? — Örömmel mondhatom, hogy sok év óta igen gyümölcsöző az egy U t (.működés ünk. Kerpel- F ro- nius Ödön akadémikus volt az első budapesti gyermekgyógyász, aki látogatást tett barcelonai klinikámon, a'hol 150 ágyas intenzív osztályon kezeljük a koraszülötteket. De az európai és a többi földrész nemzetközi gyermekgyógyász-kongresszusain is sok magyar kollégával ismerkedtem össze. Hogy csak néhány ne- ■ vet említsek: Gegesi-Kiss, Mes- tyán és a szegedi Boda Domokos professzorokhoz, valamint Cserháti Endre orvostanárhoz, a Magyar Gyermekorvosak Társaságának főtitkárához nemcsak szakmai, hanem baráti szálak is fűznek. — Nemzetközi mércével mérve milyennek ítéli a magyar gyermekgyógyászat jelenlegi helyzetét? — Jól tudom, hogy Magyarország az újszülötti és a csecsemő- halandóságot illetően a sereghajtók közé számít Európában, mégis — s erről személyesen is alkalmam volt meggyőződni — nagy az előrébaladás. A terhes anyáik egészségét is meghatározó életszínvonal, a terhesgondozás, az' újszülöttek és a csecsemők korszerű orvosi ellátása igen nagy- jelentőségű Magyarországon. Jóllehet mindezzel bizonyos automatikus javulás is jár együtt, de a legtöbb európai országban sem tétlenkedtek. így a jelentős haladás ellenére sem könnyű előrelépni az európai ranglistán. Mindehhez azt is hozzáteszem, hogy az újszülötti és a csecsemőhalandóság további jarvítása az orvosi ellátás továbbfejlesztését követeli meg. Az új .technológia beszerzése és minden egyéb fejlesztés magától értetődően igen költséges dolog. Enélkül azonban nehézségbe ütközik a szülés utáni komplikációk kivédése és leküzdése. E téren az orvosok egy- magukban nem sokat tehetnek, szükségük van a társadalom fokozott segítségére is. — Mint utalt rá, a születéstől számított 48 óra alatt elveszített koraszülöttek 55,4 százaléka valamilyen fertőzésnek — jobbára tüdőgyulladásnak — esik áldozatul. Mi ennek az oka? — A magzat már a méhben, azaz a méhlepényen keresztül megfertőződhet bizonyos vírusokkal, állati egysejtűekkel és férgekkel, de a születés folyamata közben is „beszerezhet” kórokozó vírusokat, baktériumokat, vagy gombákat. Ebben közrejátszhat a terhesség vége felé folytatott nemi élet is. A barcelonai felmérések azt mutatták, hogy a lakosságnak annál a — rossz szociális környezetben élő — rétegénél, amely a terhesség harmadik harmadában sem hagy fel a rendszeres nemi élettel, gyakoribb a koraszülöttek elvesztése fertőző betegség miatt. — Melyek a leggyakoribb esetek? — A koraszülötti fertőződések túlnyomó többsége — szerencsére — vagy tünetek nélkül zajlik le, v.agy könnyen leküzdhető betegségek formájában jelentkezik. Előfordulnak azonban olyan esetek is, amikor minden orvosi igyekezet ellenére meghal a kis páciens. A koraszülöttek fertőző betegségeinek egy része ugyanis valósággal robbanásszerűen — szó szerint egyik pillanatról a másikra — alakul ki, s a gyermek már akkor áldozatul esik neki, amikor a laboratórlumá eredmények híján az orvos még nem is tudja, hogy milyen kórokozó keltette a bajt. Paradox jelenség, hogy a korszerű orvosi technika ugyan rengeteget javított a koraszülöttek életben maradási esélyein, ám éppen a különböző orvosi beavatkozásoknak (a vérátömlesztésnek, a köldök és a szív katéterezésének, a műtéteknek sth.) tulajdonítható, hogy a koraszülöttek súlyos, nemegyszer 'halállal végződő szepszise (■vérmérgezése) 2 százalékról 3,4 százalékra növekedett. Ballabriga professzor figyelmeztető adatai bizonyára a magyar gyakorló orvosok számára sem haszontalanok, akik fölkészültségükkel ezúttal ás megnyerték a világhírű szaktudós elismerését. Dr. Pécsi Tibor ÉLÉNKÜL A KÜLFÖLDI PIAC A kiskunsági erdőgazdaság életéből Á Kiskunsági Erdő- , és Fafeldolgozó Gazdaság téri lete 68 ezer hektár, amely a megyében Lajosmizsétől Csikér aig szétszórtan helyezkedik el. Nyolc erdészete, egy fafeldolgozó üzeme és egy műszaki erdészete van a gazdaságnak, amely az elmúlt esztendőben a bonyolult közgazdasági körülmények ellenére jó eredményeket ért el, a tervezettnél 16 millió forinttal volt több a nyeresége. BARÁNYI LÁSZLÓ IGAZGATÓ: —. Megkülönböztetett figyelmet fordítunk a dollárelszámolású exportra. Tavaly 26.5 millió forinttal több értékű fát szállítottunk ki, mint amennyit terveztünk. Az.első háromnegyedévben még kedvezőtlenül "alakult a fenyöpapírfa-piac, de az esztendő utolsó negyedében, a KON- SUMEX Külkereskedelmi Vállalat bekapcsolódásával Jugoszláviába kedvező feltételekkel ‘szállítottunk jelentősebb meny. nyiséget. Növeltük a rakodólap- exportot is. A piac élénkül, és bízunk abban, hogy idei terveinket is sikerül teljesíteni. Az erdőgazdaság fontos feladata a belső ellátás segítése. A lakásépítéshez szükséges fatermékek körét már tavaly bővítették, a tűzifaellátáshoz is számottevően hozzájárultak. A TÜZÉP. telepektől távol lakóknak .közvetlenül adnak jelenleg is nemcsak tűzifát, hanem feldolgozott árukat is: ipari fát, fűrészárut, szőlőkarót, fűrészhulladékot stb. — Az elmúlt évben megkezdett programokat az idén folytatjuk. Csökkentjük a tőkés importból származó gépek vásárlását. A szállítás megkönnyítésére darus szerelvényeket alkalmazunk. Az eddigi tapasztalatok alapján mondhatom, hogy a költségek mérséklődtek a nagy teljesítőképességű csehszlovák szerelvények használatával —, tájékoztat az igazgató. A távlati. fejlesztéshez tartozik a dieselesítési program, jelenleg a szolgáltató és a kisebb tehergépkocsik 30 százaléka már Diesel-üzemű. A technikai fejlesztéshez tartozik nemcsak a gépesítés, hanem az erdészeti karbantartó műhelyhálózat megteremtése is. Tavaly Kerekegyházán létesült új javítórészleg. Ba- lotaszálláson pedig rekonstrukciót fejeztek be, és elkészültek a kecskeméti műhely fejlesztési tervei is. A szociális intézkedésekre szánt összegeket növelték. Kovács Zsigmond, a szakszervezeti bizottság titkára arról tájékoztat, hogy tavaly megépült a második üzemorvosi rendelő, a munkakörülmények javítására, a technikai biztonságra, védőruhára és felszerelésekre, az üzemegészségügyi ellátásira a tervezettnél jóval többet költöttek. Az előirányzott 23 mil'íió helyett több mint 28 millió forintot. Az erdészet lakásgondjainak megoldását segítette, hogy három családi otthont komfortosítot- tak, és lakásépítési kölcsönt nyújtottak 11 személynek. A csökkent munkaképességű dolgozókkal a gazdaságban rehabilitációs bizottság foglalkozik. Nagy gondot fordítanak a munkavédelmi oktatásra, az elmúlt évben például1 több mint ezer személyt vizsgáztattak le. Az erdészetben az emberek egy része — négyszázan — ki van téve az időjárás viszontagságainak, veszélyes környezetben dolgozik. Csak akkor csökkenthetik a mostoha munkakörülmények között dolgozók számát, ha a fakitermelés gépesítettségi foka nagyobb mértékben emelkedik. — A vállalat vezetése mindent megtesz annak érdekében, hogy dolgozóink életkörülményeit tovább javítsa. Ehhez .tartozik munkaterületünkön a lakókocsik számának növelése, a védőfelszerelés, a korszerűbb fakitermelés — mondja végezetül a szakszervezeti bizottság titkára. K. S. «I Daruskocsival szállítják a fenyőrönköket a feldolgozóhelyre. Termésátlag és termőképesség Büszkék lehetünk a gabona- termés sikereire. Az elmúlt másfél évtizedben megkétszereződött a termés mennyisége, voltaképpen minden második évben termelési rékord született. 1960 és 1986 között, ötévente a hektáronkénti átlagtermés búzából 0,57—0,89 'tonnával, kukoricáiból 0,62— 0,94 tonnával emelkedett. Ilyen látványos fejlődésre alig van példa a világon. Büszkeségünk tehát jogos, am most a kérdés sokkal inkább az: termelhetünk-e több gabonát? A vetésterület számottevően nem bővíthető, hiszen jelenleg is a szántónak 62—63 százalékán hajtogatja a szél a kalászosok és a kukorica szárát. A nagyobb termést csak akikor hordhatjuk magtárba, ha a termésátlagok emelkednek. Űj fajták sokasága Azon sincs vita, hogy szükség lenne a mostaninál több gabonára. A .búza, a kukorica közvetlenül is eladható a világpiacon, de közvetve is az élelmiszer-gazdasági exportot gyarapítja. Ha állatok eszik a takarmányt, s a húst exportáljuk, még nagyobb bevétel is várható, mint a gabona közvetlen exportja révén. S erre a bevételre különösen most van nagy szükség, amikor a mezőgazdasági export javítja az ország külkereskedelmi aktívumát. Vajon növekedhetnek-e a termésátlagok? A tudományos megközelítés szerint feltétlenül. Jelenleg a búzafajták üzemi termőképessége 6—7 tonna hektáronként, a kukoricafajtáké megközelíti a 10 tonnát. Szakszerű kifejezéssel élve: a genetikai potenciál még tág teret enged a termésátlagok emelkedésének, hiszen búzából 4—5 tonnát, kukoricából 6—7 tonnát termelnek a gazdaságok hektáronként. Egy felmérés szerint az országban a genetikai potenciál kihasználása nem éri el a 60 százalékot. Ugyanakkor az is megállapítható, hogy a gabonafélék kedvezőbb területi elhelyezésével, korszerűbb agrotechnikáival, a technológiai fegyelem javításával növelhető lenne ez az arány. A kihasználatlanság tehát tény, a kimozdulás útja is ismert. A fenti megfogalmazás azonban túlságosan is általános ahhoz, hogy a részletekre, a valós okokra fény derüljön. Elnagyolva ugyanis könnyű mondani, .hogy javítani kell a technológiai fegyelmet, de ennek a' gyakorlatban naponta igényJendő feltételei .vannak. Csak néhány dolog a sok közül: nagy termőképességű vetőmag, jó növényvédőszer - és műtrágyaellátás, a szükségletnek megfelelő géppark, és még lehetne sorolni. Jogos panaszok Miként valósulnak meg e feltételek a gyakorlatban? A köztermesztésben lévő fajták, hibridek termőképessége az elmúlt esztendőkben mindig sokkal magasabb volt, mint amit országosan a meglévő termelési .technológia színvonala .mellett ki lehetett használni. Fejlődött a hazai növénynemesítés, s ezen kívül figyelemmel kísérték, átvették a világ ilegjobb növénynemesítő intézeteinek eredményeit. Csak az V. ötéves tervidőszakban 5 búzafajta, 57 kukoricahibrid 11- cenoét vásároltuk meg. A hazai .intézetekben az elmúlt három évben 10 búza, 7 árpa- fajta, 19 kukoricahibrid kapott állami minősítést. A gabonafélék termőképessége — genetikai potenciálja — tehát egyre növekedett, s ezt a termesztés más feltételei nem tudták követni. Évről évre visszatérő gondot jelenítenek a műtrágya- ellátás hiányosságai. A gazdaságok egy része nem akkor jut hozzá, amikor szeretné, és nem azt a műtrágyát kapja meg, amit éppen, kenes. Az is igaz persze, hogy a hiány nem akkora, mint amekkorának hallatszik. A kárvallottak hangja erősödik fel ilyenkor. Az idén is mindössze 30 ezer tonnával volt kevesebb műtrágya a kelleténél, s ez az összes felhasználásnak csak 5 százaléka. A .kereskedelem fogyatékosságai miatt azonban a valóságban .ennél jóval nagyobb volt a hiány. Egyes gazdaságok ugyanis saját szükségletüknél többet vásároltak, tároltak, máshova pedig a feltétlenül szükséges meny- nyiség sem jutott. A .növekvő termésátlagokhoz nem igazodott a géppark összetétele, műszaki színvonala sem. A növényvédelmi és műtrágyázási gépek kapacitása például összességében elegendő lenne, de az eszközök fele nem felel meg a követelményeknek, A betakarítás gépesítése százszázalékos a nagyüzemekben, de a kombájnoknak csak 19 százaléka az úgynevezett nagy áteresztőképességű. A magas termésátlagok pedig ezeket ■követelnék meg ahhoz, hogy a betakarítás veszteségei csökkenjenek. Az anyagi, műszaki ellátás hiányosságait a mezőgazda- sági nagyüzemek panaszolják. Annyiban feltétlenül igazuk van, hogy a sikeres, eredményes termelésnek meg kell teremteni a feltételeit. Lelkiismeretesen De ez a követelmény a gazdaságokra is vonatkozik. Mert az is igaz, ’hogy tág határok között szóródnak a termésátlagok, s nem mindenütt a föld gyengébb minősége az oka ennek. Előfordul, hogy a .technikai feltételek adottak egy gazdaságban, de a gépek és az emberek nem szolgálják ki a technológiát. A föld és a gabonafélék termőképességének kihasználása pedig feltételezi a technológiai fegyelem maradéktalan betartását. Képletesen szólva, a jó vetőgép mellé lelkiismeretes vető is kell. F. J. mm Jelentkezés garzonvásárlásra A tervek szerint még ebben az esztendőben beköltözhetnek a lakók a kecskeméti, széchenyivárosi 281 lakásos új garzonházba. A közelmúltban a városi tanács, a városi KISZ- bizottság és az OTP képviselői megállapodásban rögzítették a lakások elosztásának és az értékesítésnek a feltételeit. Az egy házfelügyelői lakást leszámítva a tanács 48 tulajdonost jelöl ki, a saját rendeletéi alapján. A takarékpénztárnak 47 lakás jutott, amelyeket a szabad értékesítés szabályai szerint ad el, míg 185 otthon tulajdonosaira a városi KISZ-bizottság tesz javaslatot. 9 A KISZ keretébe tartozó lakásokból százban — egy korábbi megegyezés eredményeként — nem készül el a szőnyegpadló, a pvc-burkolat, s nem lesz a falon tapéta sem. Ezeket a lakásokat az alacsonyabb jövedelmű fiataloknak szánják, akik a kulcsátadástól számított három hónapon belül vállalják a befejező munkálatokat, csökkentve ezzel a sajáterős befizetés ösz- szegét. A lakások megvásárlására jelentkezni május 15. és június 15. között lehet — elsődlegesen az OTP-nél, de a tanácsnál és a KlSZ-bizottsá- gon is. Mindhárom helyen valamennyi feltételről, tudnivalóról (kölcsönigénylés, előtörlesztés, szociálpolitikai támogatás, a második lépcsős lakás iránti igény) részletes tájékoztatást adnak. Ezt követően, legkésőbb július 31-ig végleges döntés születik, s erről értesítést kapnak a tulajdonosjelöltek. V. T. ÉRTÉKELÉS A FIN-RŐL Az ismeretszerzés és a vita fóruma Csaknem két évtizedes hagyomány folytatásaként rendezték meg idén tavasszal is a Forradalmi Ifjúsági Napokat. Az eseménysorozat tapasztalatairól a KISZ KB illetékesei elmondták: a színvonalasan előkészített programok — amelyeken a vártnál jóval több fiatal vett részt — jó hangulatban zajlottak le; a március 15-i, a március 21-d és az április 4-i központi ünnepségek mellett országszerte sokan vettek részt azokon a kisebb közösségek számára szervezett politikád és kulturális programokon, amelyeken gyakran újszerű formában emlékeztek meg tavaszi ünnepeinkről. A rendezvénysorozat jó fórumot teremtett a fiatalok éljénk közéleti, politikai tevékenységéhez. A különböző programokon sok ezren beszélgettek, vitatkoztak nemzetközi kérdésekről, hazai gazdaságpolitikai törekvéseinkről, s az ifjúság .társadalmi helyzetéről. A három tavaszi évforduló alkalmat teremtett arra is, hogy a fiatalok elmélyültebb ismereteket szerezzenek hazánk új- és legújahbkori történelméről. A FIN alatt több olyan fórumot is rendeztek, amelyeken az ifjúság helyzetéről, a KISZ munkájáról esett szó. Ezek legfontosabb tapasztalata: a fiatalok egyetértenék azzal, hogy a KISZ az eddiginél is következetesebben támogassa azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek a mainál több lehetőséget adnak a fiatalok aktív, Cselekvő részvételére a szocializmus építésében. Békeakciókban a fiatalok nagy aktivitással vettek részt. Kedvezmény fiataloknak Módosított hitelfeltételek A Belkereskedelmi Minisztérium az Országos Takarékpénztárral és a Magyar Nemzeti Bankkal egyetértésben rendszeresen felülvizsgálja az áruvásárlási hitellel beszerezhető cikkek körét, a hitelfeltételeket, s ja vásárlók igényeihez, az ipar, a kereskedelem és a hitelkeretek adta lehetőségekhez alkalmazkodva módosítja az árulistát, a kölcsön igénybevételének módját. Az idén április 24-ével kismértékben változtak az általános áruvásárlási hitelfeltételek, a fiatalok pedig több kedvezményt kapnak a részlet- vásárlásnál. Az általános áruvásárlási kölcsönakció keretében a feketefehér .televíziók vásárlásának feltételei változtak meg. Eddig 30 százalékos saját rész befizetése mellett 5000 forintosnál olcsóbb televízióknál 12, ennél drágábbaknál 18 hónapra adott kölcsönt az OTP. Az új rendelkezések szerint az előleg 40 százallék, s minden esetben 18 hónap lehet a hitel lejárati ideje. Rádiókészülékekkel' és fekete-fehér televíziókkal bővült azoknak a cikkeknek a listája, amelyeket kedvezményes hitelfeltételiekkel — a szokásosnál hosszabb törlesztési idővel — vásárolhatnak az ifjúsági takarék- betéttel rendelkezők, illetve a 35 éven aluli fiatal házasok. A kedvezményes áruvásárlási kölcsönt kiterjesztették a gyermeküket egygdül nevelő 35 éven aluli szülőkre is. A felvehető kölcsön összege számukra házasokhoz hasonlóan 10 000—30 000 forint, kamata évi 8 százalék, lejárati .ideje legfeljebb három év. A kölcsön igénybevételekor az áruvásárláshoz szintén nem kell előtörlesztést fizetniök. Az új rendelkezés szerint azok a fiatal házasok, vagy gyermeküket egyedül nevelő szülők, akik az első vásárláskor nem' vették igénybe a maximálisan 30 000 forintot, a kölcsön felső határáig újabb hitelt kérhetnek, ha a 30 000 forintból még legalább 2000 forint fennmaradt, illetve amennyiben még nem múltak el 35 évesek. Az ifjúsági takarékbetéttel rendelkezők újabb kedvezménye: a korábbi 40 000 forinttal szemben 50 000 forintig vehetnek fel áruvásárlási kölcsönt. ~r~.. i .. \mmm
