Petőfi Népe, 1984. május (39. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-24 / 120. szám

1984. május 24. • PETŐ NEPE * 3 MÁJUS 10-TŐL JOBB IVÓVÍZ Eredmények és gondok Dunapatajon ŰTTŐRŐNYÁR ’84 Gazdag program atáborozóknak VENDÉGÜNK VOLT William Brownlie Young Megszűnt az elvándorlás Du na­pa tájról. Schramm Gábor tanács­elnök szívesen beszél erről a for­dulatról, 'hiszen ez egyúttal azt Is jelzi: a négyezer-háromszáz fős népesség lakóhelyi életkörülmé­nyein sikerült javítani. Az egy­kor sáros községben a múlt élv­tized közepétől tíz kilométer út­ra terítettek kohósalakot - és a forgalmasabb szakaszokra bitu­men záróréteget. Az úthálózat korszerűsítését az idén a Vályi Péter utcában folytatják, á ha a lakosság is úgy akarja, önerős útépítő társulatot szerveznék a még földes utcák burkolására1 —■ a résztvevők pénzbeni támogat tásával. Százötven házból, s 572 szelidi üdülőből autókkal viszik el a hulladékot. A szervezett sze­métszállítás előnyéit a lakosság javára és a környezet védelmé­ben azonban jobban hasznosíthat­nák, ha gyűjtőedények vásárlá­sával Dunapatajnak mind az 1800 lakóépületét bekapcsolnák ebbe a kommunális ellátásba. Erre vi­szont a tanácsnak egyelőre nincs pénze. Az útépítés és a szervezett sze­métszállítás eddigi eredményeiből • Udvarban a víz. (Méhest Éva felvétele) Megkezdődött a szezon a ha­lászati gazdaságokban. Az iva­déktelepítés adja most a leg­nagyobb munkát; a tárolókból a termelőtavakba szállítják át a 20—30 dekagrammos pontyot, busát, hogy ősszel egy kilogramm körüli súlyban halászhassák majd le a piacra szánt halat. A már „betelepített” tavakban a napi feladatok közé tartozik a takar­mányozás. Mivel jelenleg a ta­vak bővelkednek a természetes fehérjetartalmú táplálékban, májusban csupán kiegészítést kapnak a halak, általában gabo­nával dúsítják az „étrendet”. A halászat a kifizetődő ága­zatok közé tartozik. A jövedel­mezőséget új módszerek alkal­mazásával technológiai fejlesz­tésekkel biztosítják. Erre az idén is számtalan példa van. A hal­gazdaságok összesen mintegy ezer hektárnyi új tó létesítésénél Mintegy félmillió köbméter víz hiányzik, érthető hát a vészjel­zés: ezen a tavaszon — a többi sziikes tavunkhoz hasonlóan — Kunfehértó is kritikus helyzetben van. Szerencse a bajban: a Kis­kunhalasi Állami Gazdaság bor­kősav üzeméből percenként 1400 —1600 liter kondenzvíz (hűtővíz) csorog át, ami egy esetleges újaibb csapadékszegény évben is meg kell, hogy óvja a medret a kiszá­radástól. A cél azonban nem lehet más, mint a teljes feltöltés és a meg-- bízható utánpótlás. Éppen ezért — a községi tanács megrendelé­sére — már készül Szegeden a tó rekonstrukciós terve. (Remél­jük, pénzt is sikerül majd sze­rezni a megvalósításhoz.) Az üdülőfaluban az üzletek — a Halászcsárda néven ismert Tó­vendéglő kivételével — május 15-én nyitottak. A halasi áfész az idén végre kiküld egy mozgó­boltot, így, különösen a hétvé­geken, várható az élelmiszerellá­tás javulása. A községben (az látjuk, hogy Dunapatajon sem olyan egyszeVű — ahogy monda­ni szokták — egyről a kettőre lépni. Türelmes és kitartó mun­ka, nem egyszer közös anyagi ál­dozatvállalás ennek a feltétele. Minden év hoz valami újat a község lakóinak életébe. Az idén például, az üdülési szezon előtt, az üzemek és az intézmények ut­cai nagytakarítást végeztek. ösz- szegyűjtötték és elvitték a szeme­tet a lerakóhelyre. Eredményként értékelik a helybeliek, hogy már több mint száz épületben van központi fűtés. Amiatt viszont ok­kal elégedetlenek, hogy jobb mi­nőségű kazánszenet Dunapatajon nem kapnak. Brikett sincs ele­gendő. S ha mégis hozzá- akar­nak jutni az általuk keresett tü­zelő- vagy építőanyaghoz, el­memnek Soltra, vagy komppal át­kelve a Dunán, Paksra. Egysze­rűbben, könnyebben nem vásá­rolhatnának ők is? De igen, ha vasútjuk nagyobb teherbírású lenne, s nem a legkisebb vago­nokban kUldenének számukra a feladóállomások a TÜZÉP-árut. Szükség lenne tehát arra, hogy a mostani körülmények közt a ter­melők és a kereskedelmi vállala­tok — például a vízi út adta- le­hetőségeket kihasználva — bőví­tenék szállításaikat. A szolgáltatások egyben-más- ban fejletlenek, míg jó néhány szakmában kieUégítőék. Az egyet­len férfifodrász kevés a falu­ban. Van másik jelentkező, de annak még nem találtak üzlet- helyiséget. Női fodrász, műsze­rész, zöldséges, butikos, kőműves, üveges, víz- és központifűtés-sze­relő dolgozik Dunapatajon. A RUVESZ ruhatisztító és ágynemű- kölcsönzői részleget telepített a községbe. Javult a helybeli áru­szállítás. Heten gépjárművel, hár­man pedig lófogattal fuvaroznak. Figyelmet érdemel, hogy a ta­nács szervezésében — amely vál­lalta a tervezést és a kivitelezést —, s a lakosok pénzbeni hozzá­járulásával jórészt megoldották a vezetékes vízellátást. A VI. ötéves tervben három kilométer­rel bővítették a vízvezeték-háló­zatot. Jobb minőségű és tisztább is az ivóvíz május 10-e óta, an­nak köszönhetően, hogy a kalo­csai kistérségi vízműből ide hoz­tak és üzembe helyeztek két vas- talanító tartályt. K—I az eddig szokásosnál mélyebb medret alakítottak ki. A hagyo­mányos egy méter vízmélység he­lyett 150—160 centiméter ma­gasságban töltötték fel a tavakat, a többi között Dinnyésben, to­vábbá a Szegedi Állami Gazda­ság és a rákóczifalvi termelő- szövetkezet tavaiban. Ezzel egy­ségnyi területen több hal tartá­sára, nevelésére nyílt lehetőség. A hortobágyi és a bikali gaz­daságban a takarmányozást ész- szerűsítik. Laboratóriumot léte­sítettek, ahol a tavakból vett víz­mintákat vizsgálják. Az össze­tételből dekagrammnyi pontos­sággal kiszámíthatják, mennyi takarmányra van szüksége a ha­laknak az egyenletes fejlődés­hez. Az adatok birtokában ada­golják a gabonát, illetve a fe­hérjét, s elkerülhető a pazarlás. A halfogyasztás fokozására Gyomén, Bikaion, a Balatoni ABC-vel szemben) ezentúl presz- szót is találnak a helybeliek, il­letve az átutazóik. Tavaly nagyon visszaesett a forgalom, következésképp most újjászervezik a fizetövendég-szol- gálatot. A bejelentetlen magán­panziók — mert ilyen is akad szép számmal — tulajdonosai szigorúbb ellenőrzésekre számít­hatnak. Sokkal több törődést, anyagi támogatást érdemelne a kemping, akár a DUTIB részé­ről is. Annál inkább, mivel az épülő vizes blokk mellé feltétlen szükség volna egy szolgáltató kö­zös helyiségre, a tanácsnak vi­szont elfogyott a pénze... Kunfehértó vezetői is aggódva figyelik: az idén elültetett 450 kisfából vajon hány éri meg ép­ségben a jövő nyarat. Miközben szorgalmazzák a lakossági par­kosítást, erdei tornapálya kiala­kításán törik a fejüket. Helyét a két osztás között jelölték ki. A fürdőhelyen rendszeres a szemét- szállítás, sőt most már hét hul­Haimiarosan véget ér a taraév, s a nyári vakációban idén is sok tízezer gyerek pihenhet úttörőtáborokban az ország legszebb tájain. * Az úttörőszövetség ebben az évben 36 vándortáíbori útvo­nalat szervezett, s e rendkívül népszerű programokon június 22. és augusztus 20. között mintegy 27 ezer gyerek vehet részt. Újdonság a felső-tiszai vízi váradortábor, s a gyerekek­kel a Matyóföld nevezetessé­geit megismertető gyalogostá­bor. Az ország 13 pontján több mint 8 ezer gyerek vehet részt idén a romantikus élményeket adó központi sátortáborok programjában. Először fogad­ja az .úttörőket a szegedi vízi­telepi bázis és a budapesti Kolozsvári úti sátortábor. Szegeden június közepén rendezik meg az őrsvezetők ladéktároló konténer iß szolgálja a köztisztaságot. Bár ennek érde­kében a legtöbbet itt is és ezután XVI. országos találkozóját, Fo- nyódiligeten ugyancsak június­ban a természetjáró úttörők adnak randevút egymásnak, Csillebércein pedig június 24 —28-ig kerül sor a Tudomá­nyos-Technikai Üttörőszemle vetélkedőinek országos döntő­jére. Szerte az országban számos szaktábor is várja az azonos érdeklődésű gyerekeket: Gö­döllőn az úttörő-mezőgazdá­szok, Debrecenben a népzené­vel, Sopronban pedig a mú­zeumokkal és a műemlékvé­delemmel foglalkozó úttörők találkoznak. Csillebércen az idén először rendeznek önálló tábort a kisdobosoknak, a Zánkai Űttörővárosban pedig — egyebek között — a képző­művészet, a népművészet, va­lamint a környezetvédelem iránt fogékony pajtások tölt­hetnek el emlékezetes napokat, heteket. kezdtem el foglalkozni, és feltár­ni a kövek által kínált lehetősé­geket. A mozaiknak jelentős ha­gyománya él. Ezzel a szép és sú­lyos örökséggel együtt kellett megismernem a köveket, és azok törvényei szexiint kialakítani a megjelenítés anyagszerű formáit. Márványképeim nem kőbe öltöz­tetett festmények, 'hanem kifeje­zetten az anyag lehetőségeivel élő és korlátáival számoló, mással létre nem hozható művek.” A kemény, látszólag rideg anyag lehetővé teszi az absztrakt idomokkal .történő képi építke­zést. (Jel 1., Jel II.) éppen úgy, mint az irodalmi és tárgyi uta­lásokkal történő játékot (Madár, Űrhajósok). Szigorúan geometri­kus kompozíciói sem hideglelősen ridegek, felületein folyamatosan gyönyörködtet a leheletfinom márványerezet finom villódzása. Képein szerepet kap a népművé­szet motívurrwilága is. A tiszta szerkezetű virágot — mely egy­ben, geometriai alakzat is — éles fekete kontúrral zárja. E kontúr köszön vissza Kuporgó című ké­pén melyen — a Madár s Űrhajó című monumentális tablóihoz ha­sonlóan bemutatja, hogyan lehet­séges a színek és fonnák kont­rasztjával különleges hatásokat elérni. Az erősen stilizált, függő­legesen nyújtott fonnák sajátos karaktert kapnak az anyag fény­visszaverő tulaj donsági folytán, önálló jelentéstartalmat is képe­sek hordozni az anyag természe­ténél fogva mozgalmas felületek. A márvány nemcsak látvány­ként, hanem kézzel fogható tárgy­ként is főszerepet kap a kiállítá­son. Gyönyörű asztalaiként a ne­mes anyag használati tárgy for­májában is tovább élhet Középü­letekbe készített számos faliképé közül néhány jelentősebbnek a reprodukcióját is láthatjuk: emlé­kezetes A kiskakas gyémánt fél­krajcárja é a Firenzei ékítmé­nyek, mely utóbbinak egyes rész­letei különálló kép formájában is megjelennek. Balázs József Róbert egész ki­állításának ars poeticája: „a kő súlyos, hideg, kemény természe­tes, nemes és időtlen anyag: ezekhez méltó gondolatokat ér­demes csak reája bízni ...” Károlyi Júlia is a nyaralók és strandolók te­hetik. — kutasi — A napokban tartották Kecs­keméten a gyógyszerészek és ál­latorvosok első országos talál­kozóját. A tapasztalatcserére külfödi szakembereket is meg­hívtak. Részt vett a tanácsko­záson dr. William Brownlte Young állatorvos, az Amerikai Egyesült Államokból, a . Sehe, ring Corporation nevű cég kuta­tási osztályának vezetője. — Az Önök cége, amely gyógy­szerek gyártásával foglalkozik, értesüléseim szerint az Ameri­kai Egyesült Államokon kívül behálózza egész Nyugat-Európát? — Valóban, elég ha annyit mondok, hogy évi forgalmunk kétbillió-hatszázmillió dollár. Gyógyszereket, antibiotikumokat, vegyszereket gyártunk. Hozzá-, fogtunk az ígéretes Interferom kísérleti gyártásához is, részt vállaltunk a rákkutatásban. Fo­lyamatos kísérleteket végzünk az állatgyógyászatban az eddigi­nél jobb hatású gyógyszerek ké­szítésére. — Előadásában is egy új ké­szítményt, a Finadynet ismer­tetett, amellyel egyelőre csak a lovakat gyógyítanak, de más ál­latfajoknál is szeretnék alkal­mazni. — Ez egy olyan gyulladásgátló szer, amelynek alkalmazása a zsigeri colica gyógykezelésénél jár sikerrel. Nagy előnye, hogy nem steroid hatású, ami azt je­lenti, hogy nem gyengíti a szer­vezet ellenállóképességét más betegségekkel szemben, örülök, hogy Magyarországon is siker­rel alkalmazzák, mint azt dr. Springer József állatorvos kollé­gám előadásában bizonygatta. Hatásosabb mint, az eddig ismert hasonló gyógyszerek. Kísérle­tezünk vele a sertések gyógyítá­sánál is. — Mi a véleménye a gyógy­szerészek és az állatorvosok együttműködéséről? — Lehet tanulni a magyarok­tól. Nemcsak ez az első orszá­TIZENNYOLC ÖRA. A terem­ben alig néhányan üldögélnek. A legtöbb szék még üres. Akik itt vannak, törzstagoknak számíta­nak. özvegy Lestár Mihálynét úgy fogadják, mintha hazajönne. „Mama”, „Teri néni”, szólongait- ják az ismerősei, akár egy család­ban, s rögtön akad valaki, aki mellé letelepedhet, és akivel szót válthat. — Mióta a férjem halála után magamra maradtam, nehezen te­lik az idő otthon — fordul beszél­getőpartneréhez, egy másik, egye­dülálló nőhöz. — Itt azért mégis jobb — félé­it a szomszédja. — Találkozha­tunk ismerősökkel. — Meghallgatjuk egymást: ki­vel, mi történt a héten? Zene szól. Nézzük, hogyan táncolnak mások. Annyi itt a sok, szép fia­talt Öröm nézni őket. Mi más kell az ilyen, magamfajta 67 éves nyugdíj ás asszonynak? A megyei művelődési központ vasárnap esti Te meg Én Társ­kereső Klubja nem család, csak családias. Jogot, pontosabban klubtagságot kapott itt a belépés­re a Bethlen kőrútról jött Lestár néni épp úgy, mint a nála jóval fiatalabb Taska Lászlóné asszisz­tens, és ötven társa, akik együtt- létre, közösségre vágynak. TASKÁNÉ a megyei tanács és kórház rendélőintézetében dol­gozik. Tizennégy éves fia és 18 esztendős lánya már nem kíván különösebb gondoskodást. A lá­nyával lakik, másodmagával, a Széchenyivárosban. Miért jár ide tél óta minden vasárnap? Mert jelenleg a lakóhelyén még nincs társasági kapcsolata. Itt viszont, vasárnapról vasárnapra Hostye Jenőné betanított asztalossal jó­kat beszélget. Tetszett nékik leg­utóbb Holl Zsuzsa színésznő elő­adóestje; azelőtt meg dr. Sár­kány Imre főorvos tanácsait hall­gatták érdeklődéssel az ésszerű táplálkozásról. A klubban min­dig történik valami. VÁLTOZATOSAN, kinek-ki- nek az érdeklődése szerint igye­keznek szervezni a Te meg Én programját, amelyből természete­sen a kirándulás meg a közös va­csora sem hiányozhat. Ezért Papp Istvánná, a klub vezetője és he­lyettese, Bartus Sándor fárado­zik á legtöbbet. A változó kor változó emberi szükséglete? Törődés másokkal? Életutak egyengetése társasági (ismerkedési) lehetőséggel? Vagy gos tapasztalatcsere volt hasz­nos, hanem a szakmai előadá­sok is rendkívül érdekesek vol­tak. Áttekintést kaptam jómagam is arról, hogy milyen fejlett az egészségügyi szolgálat szerve­zete és felépítése Magyarorszá­gon. Véleményem szerint a ta­lálkozó azt is bizonyította, hogy jók az emberi kapcsolatok, a szakmai együttműködés, amely gyakran áthidalja a kisebb-na- gyobb .gondokat. — Milyen egyéb tapasztala­tokat szerzett első magyarorszá­gi útján? — Nagyon tetszik Budapest, Kecskemét, kedvesek az embe­rek. Remélem, hogy üzleti kap­csolatainkat sikerül bővíteni. Magyarországnak jelenleg is szállítunk számos fontos gyógy­szert, svájci leányvállalatunk közvetítésével. Tudom, hogy itt is fejlett a medicinagyártás, de tovább lehetne bővíteni a kört. A mi cégünk évről évre újabb és újabb, az eddiginél hatásosabb gyógyszereket gyárt. Bízom ab­ban, hogy az üzleti kapcsolatok további formáinak kialakításá­val lehetőség nyílik a forgalom bővítésére. K. S. egyszerűen csak a magányérzet oldása a közművelődés intézmé­nyében? Keresem az ide illő in­dítékokat, de teljesen pontos meghatározást nehéz .találni. Mindenesetre „csak”-kal elintéz­ni a magány oldását és a társa­ságra vágyó ember hova- és ki­hez tartozási igényét, nem lenne szerencsés dolog. A Te meg Én az ide járó emberek életében fel­frissülést, jó hangulatot hoz a fá­rasztó hétköznapok után. Nagy János 49 éves. Betanított asztalos a DUTÉP-nél. Nős, fia és két menyecske lánya már önálló életet él. Ö hat éve van egyedül. — Miért jár a klubba? — Nem szeretek kocsmázni. Nekem ez a hely nagyon megfe­lelő. Tiszta, kulturált környezet­ben töltöm el a vasárnap esté­met. És isménk edhetem ... Marozsi László ugyancsak be­tanított munkás. Méntelekre va­ló, de egyébként Lajosmizsén dol­gozik. — Hogyan került a klubba? — A 'barátommal jöttem el egyszer. Ö nem jött többé... én viszont maradtam. Jó itt lenni. Megiszom egy kólát, vagy egy üveg sört. Közben beszélgetünk, ismerkedünk. — Tudja, miért csodálkozom nagyon? — kérdi ezután Marozsi László. — 'Azért, hogy ez a klub mintha titokban működne. Ügy mennek el az emberek évek óta a művelődési központ előtt, hogy nem is tudnak létezéséről. Sehol egy tábla, egy felirat, hogy mi itt vagyunk. HÜSZ ÓRA. Népes társaság várja a teremben, hogy megkez­dődjék a várva várt közös prog­ram. Kovács István energetikus, a társaság .motorja” maga köré hív mindenkit. Vicceiket, humo­ros történeteket mesélnek egy­másnak, sorban. Kire-kire több­ször is sor kerül. Közben jókat ka­cagnak. Akinek nem jut az eszé­be semmi, zálogot ad. S megy a szó könbe-könbe, oldottan, fe- szélytelenül, mint egy családi asz­talnál. TERVEZGETIK, hová menje­nek el együtt. Mit csináljanak házon kívül? Közös vacsora? Vá­rosnéző séta? Egyik sem rossz — de a 'legtöbben már a tatai—győ­ri—pannonhalmi kirándulásra gondolnak. „De jó lesz kicsit ki­mozdulni itthonról!” Így telnek a hétvégék, a va­sárnapok a Te meg Én klubban. Kohl Antal Több pontyot, busát kínálnak a halgazdaságok ÜDÜLŐHELYEK A SZEZON KEZDETÉN (I.) Kunfehértó • A Tóvendéglő és pavilonja később nyit, remélhetőleg mindenki megelégedésére. TÁRLATNAPLÓ Márványmozaikok Aki meghívón vagy újsághír­ben olvasott Balázs József Róbert festőművész kamarakiállításáról, bizonyára egy kissé elcsodálkozik az anyag láttán. A festészet leg­progresszívebb kísérletein edző­dött látogató sem tagadhatja meg­lepetését, amikor a falakon, fest­mények helyett kőképek fogad­ják. Az Erdei Ferenc Művelődési Közppmt földszinti termében meg­rendezett kamaratárlat meghatá­rozó anyaga a márvány. Balázs József Róbert 1930-ban született. A -Képzőművészeti Fő­iskolán szerzett diplomát. A kép­zőművészet több műfajában te­vékenykedett: foglalkozott festé­szettel, rajzzal,, grafikával, réz­karccal és linóleummetszettel. Érdeklődése az utóbbi két évti­zedben az építészet társművésze­te, a fali díszítőművészet felé for­dult. Balázs József Róbert saját gon­dolatai pontosan kifejezik művé­szete e periódusának jellemzőit. „Az áltálába, egy festő''által ki­fejlesztett kő-intarzia mozaik a festészetből született önálló, füg­getlen műfaj. Márványmozaik ké­pekkel a 60-as évek derekán Halgazdaságban összésen évi kilencezer tonna kapacitású fel­dolgozó üzemek épültek, ame­lyek az idén is egész sor újdon­sággal jelentkeztek. A többi kö­zött a halburgert, olajos hadat, halvagdaltat, frikadellát stb. ké­szítenek, s ezekkel együtt már több mint negyvenféle halhús­élelmiszer színesíti a választékot. Csakhogy a vásárlók többségü­ket egyelőre még kevéssé isme­rik, a kereskedelem sem rendel eleget, s emiatt a feldolgozóvo­nalak nincsenek kihasználva. Ugyancsak nagyobb arányban lehetne forgalmazni az olcsó hú­sok kategóriájába tartozó busát, amúrt, amelynek kilója 30 fo­rintba kerül, de jelenleg még kevés helyen árulják e növény­evő halakat. Ezért a termelőüze­mek közül többen is maguk ve­szik kézbe az értékesítést. TÖLTSÖN VELÜNK EGY ESTÉT! A Te meg Én Klubban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents