Petőfi Népe, 1984. május (39. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-23 / 119. szám

1984. májas 23. • PETŐ NÉPE m 3 SEGÍT A SÜTŐIPAR Bajális — ahogy a résztvevők látták Kölcsönkenyér visszajár... Nem szokványos a Bács-Kiskun megyei fogyasztási szövetkezeteknél sem a sütőipari tevékenység. Hogy a soltvadkertiek mégis belevágtak tiz évvel ezelőtt. %zt elsősorban a tagság igényelte. JA, friss kenyeret akartak enni, s ettek is, hosszú éveken át, szinte mindig meleg vekniket rakhattak a szatyorba. Sőt, a nagyközségen átutazók is rájöttek, érdemes a min­taboltba betérni a mindennapiért, vagy a délután kisült vasajtésztákért... Dr. Juhász Imre, az áfész elnöke mondja: — Amikor a sütőüzemet létrehoztuk, egyezked­tek velünk: Soltvadkert, Bocsa és Tázlár kenyér— péksütemény ellátását teljes egészében át kell vál­lalnunk, mert a sütőipar innen „elmegy”. Nem volt könnyű nekünk, kereskedőknek egy kicsit péknek is lennünk, de beletanultunk. A munkaerő-gondok minket sem kerültek el, főként, hogy a szakmunkás- képzés sem egyszerű. Még ha akad is fiatal, alki erre a nehéz szakmára aid ja a fejét, három évre mehet Nagykőrösre kollégistának. Ráadásul ez a szakma is elnőiesedett, s hiába a viszonylagosan magas kereset! Nem,áhított vasárnap este, amikor Derrick felügyelő megjelent a képernyőn, műszakba indulni... Ennek ellenére azért kiváló gárdánk van, sőt most is tanul egy ösztöndíjasunk Nagy­kőrösön. — A sütőüzem több mint egy hónapja leállt. A boltban „idegen” címkéjű a kenyér... — A rekonstrukció elkerülhetetlenné vált. Éppen az előbb soroltam, miért: gépesíteni kell minden nehéz fizikai munkát, amit csak lehet. Arra szá­mítva, hogy az igények szerinti több kenyeret, pék­süteményt csökkenő létszámmal is el tudjuk ké­szíteni. — Kik vállalták a felújítást és mikorra lesznek készen? • — Az áfész építői, karbantartói — egyszóval házi­lagos munka. A nehezén már túl vagyunk, a szov­jet gyártmányú alagútkemence már bent van. Sze­retnénk lefaragni a határidőből ás, s legkésőbb Jú­lius 15-ig befejezni az átépítést. De nemcsak ezen kell törnünk a fejünket, hanem máson ás! Az újjá­épült üzem kapacitása meghaladja a jelenlegi igé­nyeket, s a mai fűtőolaj árak mellett nem enged­hetjük meg azt a luxust, hogy egy műszakra fűtsiik föl a kemencét. Kiegészítő tevékenységként a zsem­lemorzsa-gyártást is elkezdjük, egyebek között. • (Mezei János, a pékség helyettes vezetője a re­konstrukció alatt is megtalálja a munkát. (Pásztor Zoltán felvétele) — Hogyan oldják meg a kenyérellátást a kény­szerszünet alatt? — A Kiskunhalasi Sütőipari Vállalat jánoshalmi üzeme és a kecskemétiek vannak segítségünkre. A szállításról viszont nekünk kell gondoskodni. Azt hiszem, nem szükséges külön ecsetelni, hogy ez a 45 kilométeres távolság nemcsak költséges, de szerve­zési nehézségeket is magával hoz. Ez is hajt min­denkit, hogy minél előbb befejeződjék a rekonst­rukció. — Mit csinálnak a kenyérgyáriak az átadásig? — Néhányan az építkezésen, segítenek, mások pe­dig a vágóhídon dolgoznak. Még jól is jön ez a „ta­pasztalatcsere”, mert bizonyos rivalizálás mindig volt a két üzem dolgozói között. Szokás szerint úgy érzékelték, hogy a másik üzemben könnyebb a mun­ka, nagyobb a bér ... Most pedig az egyik péküze­mi mondta: Megérdemlik a fizetésüket a húsüze­miek! Mindenesetre eddig sikerült nagyobb zökkenők nélkül lebonyolítani a boltok ellátását, sőt, miután a sütőipar — bár túlórában dolgoznak ők is — ren­deléseinket maradéktalanul teljesíti, a péksütemé­nyek választéka még nőtt is. És az is természetes, ha a jövő évben a kiskunmajsai pékség leáll (ott is esedékes a rekonstrukció), mi visszaadjuk a szí­vességet. Hiszen: kölcsönkenyér visszajár ... Nagy Mária A PÁRTMUNKA GYAKORLATÁBÓL __________________________ K özségfejlesztés összefogással Páhi mindössze 1600 llélekszá- mií'"község,'.“aiijo^ á megélhetés égyeüén'forrása,á mezőgazdaság, szőkébb értelemben a Petőfi Ter­melőszövetkezet. Néhány évvel ezelőtt még két közös gazdaság próbált megélni a homokon, de nemcsak az erők, hanem az anya­gi erőforrások is elforgácsolód- tak. Jogos volt a kívánalom, egye­sítsék erejüket, s a két téesz 1977- ben „frigyre” lépett. Két hónap sem télt el, s a 'két pártalapszer- vezet is egyesült, de a követke­ző évben beleolvadt ébbe a köz­ségi alapszervezet is. A harminc­két kommunista egy alapszenve- zetben erőteljesebben, sikereseb­ben fejtheti ki tevékenységét, s a négy pártcsoport mindegyikében dolgozik egy-két vezetőségi tag. Mindezeket Markó Sándortól, a Petőfi Termelőszövetkezet sze­mélyzeti csoportvezetőjétől, a pártalapszervezet titkárától tud­tam meg, akit nemrégiben tün­tettek ki a Munka Érdemrend ezüst fokozatával. — Az alapszervezetben min­denkinek van pártmegbízatása, de ézt igyekszünk úgy megválaszta­ni, hogy lelkesedése, de szakér­telme is legyen hozzá. Az áfész ügyvezető a kereskedelmi ellátás felelőse, de patronálja az MHSZ- klubot, az iskolaigazgató .a köz- művelődésért felelős, de hozzá tartozik a TIT is. A wb-titkárunk nő, ő a nőfélelős és segíti a nő­bizottság munkáját. Sorolhatnám tovább a „testre szabott” felada- ■ híkafi'djp'lja égéjszen pontos áká- lenni,azt kell monctánÓjá: itt Páhin mindenki mindenért fe­lelősnek érzi magát, s a lehetősé­gek korlátáin belül teszünk azért, hogy ebben a kisközségben otthon érezzük magunkat. Igaz, ami igaz, az évi 220 ezer forintos községfejlesztési alapból sem sokra futja, s nagyon meg kell gondolni a községi vezetők­nek, mire költik ezt a pénzt. Min­denekelőtt tovább bővítették a víz-, a villanyhálózatot, évente javítják a tanyai utakat, sőt ta­valy — igaz, társadalmi munká­val — ennél nagyobb dolgokat is megvalósítottak. — Összefogás nélkül eddig sem ment, de ezután még inkább erre leszünk utalva — mondja a párt­titkár. — Az óvoda bővítéséhez a tanács, a vágóhíd építéséhez az áfész vette meg az anyagot. A tsz építőbrigádja, illetve a kőmű­ves kisiparosok ingyen elvégez­ték a munkát. Ebben az évben az ABC-áruház előtt parkírozót, a soltszentimrei útelágazáshoz autóbuszvárót építünk, s szeret­nénk kijavítani a község egyik hosszú utcájának ’ burkolatát... Ma már az emberek, ha nem fű­ződik hozzá valamilyen érdekük, nem szívesen vállalnak társadal­mi munkát. Ezért csak ahhoz ké­rünk segítséget, ami számukra is fontos, amihez értenek. S miután fontos községpolitikai munka a 'mozgósítás, a huszonhét választó­kerület ! tanács tagja 'íbellé 27 ^kommunista és a Hazafiás Nép­front 27 aktivistája csatlakozik. Ezen túl vezetői példamutatással is igyekszünk eredményt elérni. Jó volt hallani, hogy Páhin is törekednek arra; kevés beruhá­zással, új munkahelyeket létesít­senek, s ebben — ez természetes — a termelőszövetkezet jár élen. Az idén már dolgozik a Kiskun­majsai Cipész Ktsz felsőrészké­szítő üzeme, ahol negyven asszony és lány talált munkát, de szeret­nének újabb melléküzemágat is létrehozni. — A közös gazdaság két pro­filú. Szőlőtermesztéssel és állat- tenyésztéssel foglalkozik. A 250 hektárnyi szőlőből 110-et részes- művelésre adtunk ki, ez ami köti az embereket, meg a háztáji ál­lattartás. Évente a háztájiból 1200 sertést és szarvasmarhát értéke­sítünk, de jó jövedelmet nyújt a méhészeti és kisállattenyésztő szakcsoportunk tevékenysége is. Páhin megoldásra váró feladat még akad bőven. A művelődési ház, a támogatás ellenére sem képes fenntartani magát. A Kis- páhiban levő iskolát szállítási gondok miatt nem képesek kör- zetesíteni, kevés a községfejlesz­tési alap. Mégsem panaszkodnak. Ha kis lépésekkel is, szívósan ha­ladnak előre. Gémes Gábor Sietünk kijelenteni, hogy min­den elismerést megérdemelnek azok, akik vállalták a kockázatot, és megrendezték ezt a mintegy félszáz eseményt tartalmazó, s minden eddiginél színvonalasabb, háromnapos programot így di­cséret illeti a KISZ bajai bizott­ságát, és a bizottság elképzelé­seit aktívan támogató több száz ifjúkommunistát Mégis, talán nem árt meghallgatni néhány utó­lagos véleményt: mert lehet, hogy megszívlelvén néhány észrevételt — ez növeli majd a cselekvést vállaltak sikerélmé­nyét Legalábbis a következő Ba­jális idején... Molnár Piroska, gimnáziumi ta­nuló: — Nálunk a kollégiumban már mindenki nagyon, várta ezt a hétvégét: a legtöbben, haza sem utaztak. Én is emiatt jöttem előbb vissza, és örülök, hogy a szüleim elengedtek: a mi városunkban, Kalocsán még nem láttam ennyi embert együtt, mint amennyi itt forgolódott a főtéren a népművé­szeti termékeket árusító sátrak körül. Müller István, a Magyar Rádió pécsi stúdiójának szerkesztő-ri­portere: — Nagyon örülök, hogy ebben az évben is segítem taná­csaimmal a Bajális-rádió lelkes stábját, amely Márton Péter irá­nyításával egyre önállóbban látta el feladatát, és egyre jobb felté­telek között: az idén már korsze­rűen felszerelt stúdió, külön tele­fon és URH-lámc segítette a ri­porterek dolgait. A sikereken felbuzdulva elhatároztuk: jövőre egy riporterkocsit is kérünk, hogy helyszíni közvetítésekkel gazda­gíthassuk a műsort. Somosköviné Prikidánovics Má­ria, gyári munkás: — Mivel a ki­sebbik gyerekünk alig pár hóna­pos, mi csak járjuk az utcákat, Hőszigetelő alapvakolat A legutóbbi két fűtési idény­ben végzett szigorú próbák alapján a gyakorlatban is jól vizsgázott az Országos Érc- és Ásványbányák hőszigete­lő alapvakolata. Külföldi li- cenc alapján hazai perlitből készítik ezt a terméket, amelyből kísérletképpen négy centiméternyi vastag rétegben vakolták be egy családi ház falait. Amint a folyamatos mérések adataiból kitűnt: a perlitvakolat drágább ugyan a hagyományosnál, de a gazda­ságossági számítások szerint a hőszigetelésre fordított több­letkiadás a fűtőenergia csök­kenésének hasznából három— négy év alatt megtérül. Az új termék kedvező lehetőséget kínál a régi házak utólagos szigetelésére, amellyel teljesí­teni lehet a legújabb hővédel­mi szabványok előírásait, s ezért a nagyobb befektetés­hez kedvezményes OTP-köl- csönt kaphat az épület tulaj­donosa. Az idei tervek szerint a vállalat 15 ezer köbméter hőszigetelő alapvakolatot ké­szít, a tavalyi mennyiségnek több mint kétszeresét, amely mintegy 2500 családi ház fa­lainak vakolására elegendő. Egy közhasznú célvizsgálatról Két bejelentés nyomán népi el­lenőri célvizsgálatot tartottak a kecskeméti Elektromos Karban­tartó Vállalatnál. Egy megrende­lő szerint hűtőszekrénye javításá­nak költségét alaptalanul szám­lázott — 140 forintos — kiszállá­si és fuvardíjjal növelték a szol­gáltatók. Az ellenőrök vizsgálták a panaszt, s megállapították: a mellékdíjak felszámítása az el­végzett szolgáltatással arányos, tehát jogos volt. Egy másik lakos meg azért fordult a NEB-hez se­gítségért, mert a varrógépe cse­réjéhez a csereutalvány postázá­sával a budapesti GELKA amelyhez az Elektromos Karban­tartó Vállalat a hibás gépet ga­ranciális javításra továbbította — késlekedett. A közbenjárásnak volt eredménye. A bejelentő feíb- ! ruár 2-án megkapta a varrógép I ellenértékét, a 2000 forintot. Bár a két panaszt sikerült meg- I nyugtatóan rendezni, a népi el- I lenőröknek vizsgálat közben fel- I tűnt, hogy a kecskeméti — a GELKA-ból kiválva, önállóan működő — vállalatnál sqk a hiá­nyosan kitöltött munkaláp. Ezért célvizsgálattal értékelték 120 munkalapot, amelyeken a meg­rendelők nevét, lakcímét, a kért szolgáltatást, az elvégzett mun­ka és a felhasznált anyagok meg­jelölését, s a pótdíjakat ellenőriz­ték. A legelső észrevétel az volt, hogy a nyilvántartói, lapok egy­negyedét félreértelmezhetően. töl­tötték ki, s 24 alkalommal a meg­engedettnél magasabb anyagárat számoltak fel, anélkül, hogy erre a belső ellenőrzés egyszer is fel­figyelt volna! Három, 4, 5, 13, 26, 39, 57 forint és hasonló összegű, ' kisebb-na- gyoibb túlszámlázással tettek szert, az elszámolási ártáblázathoz ké­pest, 432 forint 80 fillér jogtalan bevételre. Nem célunk — és nincs is rá lehetőségünk —keresni an­nak az okát: miként történhetett, hogy a szóban forgó munkalapok kitöltői túlnyomórészt a meg­rendelők zsebére tévedtek, és csak egyetlen egyszer számoltak — 8 forinttal kevesebbet — a vállalat kárára? Tévedni ugyan emberi dolog, de az egyáltalán nem természetes, hogy a szúró­próbaszerűen vizsgált 120 munka­lapnak egynegyede jelzett felü­letességet, sőt árdrágítást? A miért?-re válaszért nem kell túl messzire menni. A lazaságok oka: a vállalati belső, ellenőrzés gyen­gesége. Erre mutat, hogy a népi ellenőrök az anyagár-drágítások­kal kapcsolatban más, a vállalat részéről történt vizsgálatról sem­milyen feljegyzést nem találtak. Vagy ha volt is ellenőrzés, az hatástalannak bizonyult. Mivel a tapasztalt hibákat köz­vetlenül munkaszervezési és el­lenőrzési mulasztások okozták, a kecskeméti NEB az Elektromos Karbantartó Vállalat vezetője és főkönyvelője ellen május 15-én szabálysértési eljárásra tett in­dítványt. Ezzel, ami az ügy hiva­talos (jogi) részét illeti, pontot tehetnénk a népi ellenőri célvizs­gálatról szóló cikkünk végére, ha a tanulságokat ezúttal mellőz­nénk. De nem mellőzhetjük, mert a fogyasztók és a vállalati gaz­dálkodás érdekében is fontos teendő — s nem csupán az elekt­romos karbantartóknál — a belső ellenőrzés hatékonyságának nö­velése. Ennék egyik legegyszerűbb módja, ha az arra hivatottak — vezető, főkönyvelők és könyvelők — résen vannak: idejében észre­veszik ' az „apróságoknak” tűnő visszásságokat, nem külső, hanem belső (vállalati) ellenőrzéssel! Végül, ideje lenne szakítani az­zal a hibás felfogással, amely az alkatrészeket — darab—darab — csupán mennyiségileg tartja szá­mon. Értékben, minőségben, s a más-más célú felhasználást te­kintve viszont nem differenciálja azokat. így aztán a darab—darab nagyvonalú elszámolás is magá­ban rejti a visszaélés lehetőségiét, s válhat már korántsem szabály­sértés-szintű, de a társadalmi tu­lajdonban jóval nagyobb kárt okozó bűncselekmények forrá­sává. Ezeket jobb megelőzni! K—I H 1 nézelődünk. Hosszabb ideig sehol sem maradhatunk. Egy bömbölő táskarádióból hallottuk a helyi adó műsorismertetését, s hogy itt, a Petőfi-szigeten íovasbemu- tató kezdődik 11 órakor. Egy órá­ja várunk, de még sehol semmi. Némelyek szerint ez a program elmarad, mások szerint lesz, csak késnek, mint az autós ügyességi versenynél. Az ilyesmire szerin­tem jobban kellene vigyázni. Velekeí József Lajos, pedagógus: — Színvonalban óriási előrelépést látok. Az viszont szerencsétlen dolog, hogy olyan országosan is­mert — és közkedvelt — művé­szek, mint például Sztevanovity Zorán — néhány tucatnyi ember előtt játszott, mert közben az autós ügyességi verseny vonzott magához minden érdeklődőt. Az ilyen párhuzamosságok kiküszö­bölése érdekében célszerű volna talán több napra elhúzni a ren­dezvényeket: az élményre éhes nézők érdeke is ezt diktálja, meg a ritkán emlegetett, de valójában nagyon is érvényesülő üzleti szempont is. Mellesleg, az idei Bajális egyik nagy hozadéka ép­pen ez. Bebizonyította, hogy le­het kérni akár 70 forintot is egy- egy koncertért. Ha jó, megfizetik! Czégényi István fogtechnikus: — Érzésem szerint az idei Bajális kicsit szervezetlenebb, mint ami­lyen a tavalyi volt, többet mar­koltak, s talán éppen ezéft több rendezvény csak félig sikerült. Volt viszont néhány — például a néptáncosok pénteki bemutatója, vagy a szombat esti beat-koncert — ami ragyogóan sikerült. Nem is értem, hogy miónt nem kapott az egész nagyobb propagandát. Garami Ferenc, nyomdász: — Sajnálom, hogy éppen beteg lett a csemeténk, mert az úttörőház ismét kitett magáért: látni kellett volna, hogy a játszóházi foglalko­zás résztvevői milyen örömmel húzták maguk után a frissei ösz- szeeszkábált sárkányokat. Azon viszont felháborodtam, ahogy a gá­laest rendezője szekírozta a fellé­pő gyerekeket. Maga a gála­est kétségtelenül csúcssiker volt. Meglepődtem például azon, hogy az István, a király című rock- opera dalai milyen jól érvénye­sültek a királydombi előadás dísz­letei nélkül is. Dr. Pazár László, jogtanácsos: — Mint néző is, mint fényképész is elégedett vagyak. Ami az utób­bit illeti: a szerencse is a kezem­re játszott. A P. Box műsora alatt elkezdett esni az eső, és a zené­szek félmeztelenre vetkőztek, bő­rükön fényes csíkokban folyt a víz — remekebb fényhatásokról álmodni sem tudtam volna. De igazán elégedettek az üzletembe­rek lehetnek. Megjegyeztem a gá­laesten elhangzott adatokat: a Bajális három napja alatt elfo­gyott harmincezer üveg sör, nyolc mázsa kolbász, hat mázsa sülthal, és másfél mázsányi nyalóka. Sze­rintem könnyítene a rendezőik anyagi gondjain, ha — például kötelező hely pénz formájában — nagyobb részt kémének az üzleti haszonból. Végül is a legtöbbet ők dolgoztak érte! Katanich Ferenc, a városi ta­nács közművelődési előadója: — Igaz, hogy csak nehezen jutottam be a gálaest színhelyére, de el vagyok ragadtatva attól, amit lá­tok: a bajai ifjúkommunisták népünnepélyt rendezitek! Remek ötlettel megtalálták a nekik való feladatot: a közművelődési teen­dőknek és a mozgalmi lelkesedés­nek olyan szeféncsés találkozása ez, amit a továbbiakban is tá­mogatni szeretnék. K. J. MÉRLEGEN A HALASI TEXCOOP A textilipari szakszervezet elnökségének ülése A Texcoop Kötőipari és Ke­reskedelmi Leányvállalat eddi­gi tevékenységét, terveit, és az ebből adódó szakszervezeti fel­adatokat tárgyalta keddi ülésén a Textilipari Dolgozók Szak- szervezetének Elnöksége. A Texcoop — a korábbi Hala­si Kötöttárugyár, amelyet a múlt év második felében vásárolt meg a Skála-Coop — az idei első ne­gyedévben — a múlt év azonos időszakának igen alacsony szint­jéhez képest — 13 százalékkal növelte termelési értékét, ezen belül 15 százalékkal konvertibi­lis exportját. A feladat a terme­lés további fokozása jobb mun­kaszervezéssel, s nem utolsósor­ban ösztönzőbb, differenciáltabb bérezéssel. Mindezek megva­lósításában a szakszervezetre is jelentős feladatok hárulnak. Az elnökség a szakszervezeti szer­vek feladatául határozta meg, hogy rendszeresen tűzzék napi­rendre a legfontosabb gazdálko­dási feladatokat, s az ehhez kap­csolódó időszerű szakszervezeti teendőket. Megállapították pél­dául, hogy a vállalat dolgozói­nak mindössze 20 százaléka dol­gozik szocialista brigádban, no­ha a brigádvállalások nagymér­tékben segíthetik a jobb eredmé­nyek elérését. Tavaly 22 brigád dolgozott a gyárban, közülük 12 aranykoszorús, nyolc ezüstkoszo­rús kitüntetést kapott, egy bri­gád bronz fokozatot ért el, egy brigád pedig kiérdemelte a kivá­ló munkabrigád címet. A szak- szervezeti szervek feladata, hogy segítsék a brigádmozgalom to­vábbfejlesztését, s egyben a vál­lalati kollektíva alkotókészsé­gének jobb kibontakoztatását, valamint az egyéni kezdeménye­zéseket. .Vannak tehát tartalékok a munkaversenyben, eredményre azonban csak akkor lehet szá­mítani — állapította meg az el­nökség — ha a vállalati felada­tokat lebontják, s a dolgozók szá­mára érthető és elérhető célokat jelölnek meg. Az újítómozgalom főként az anyagtakarékosságban hozott ed­dig is, s hozhat a jövőben is eredményeket. Tavaly 135 dolgo­zó 44 újítását vezették be, s ez­zel a gyár csaknem 1 millió fo­rintot takarított meg. A jobb eredmények érdekében az elnök­ség a szakszervezeti szervek fel­adatául tűzte ki, hogy hatéko­nyabban működjenek közre az újítási feladattervek kidolgo­zásában. CSAK BELFÖLDRE l#81 esli A Budapesti Vegyiművek egyik legna­gyobb mennyig ségben előállí- ; tett terméke • a szuperfoszfát ( műtrágya. : A csak belföldi ér­tékesítésre gyártott mű­trágyából az idén több mint lg,_ százötven- :1 ezer - - tonnát lg szállítanak a megrende­lőknek. / \. > DARAB; DARAB?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents