Petőfi Népe, 1984. május (39. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-04 / 103. szám
1984. május 4. • PETŐFI NÉPE • 5 son megbeszélt időpontban, szívesen várnak minden érdeklődőt! Képünk az egyik foglalkozáson készült. GYERMEKÉVEK Kisdobosokat is várnak! ‘Naponta csaknem száz úttörő keresi fel Kecskeméten a Szalvay Mihály Üttörő- és 'Ifjúsági Otthonban levő logiklubot. Az első teremben levő videojátékok azonnal felkeltik a gyerekek figyelmét; a másikban személyi számítógépes játék folyik. Mivel közülük sokan itt ismerkednek meg a számítógépekkel, pontosabban itt pillanthatnak he ennek a nagyszerű találmánynak a lehetőségeibe, többen vállalkoznak önálló programalkotásra is! A foglalkozásokat eddig KISZ- fiataloknak, úttörőknek tartották, most kisdobosokat is várnak, 8—10 éveseket! Menjetek minél többen, 'bővítsétek ismereteiteket, éljetek a lehetőséggel! A logiklubban, előzeteKépzőművészeti kisműhelyek Állandó születésnek, kulturális megújulásnak vagyunk szemtanúi. Új szerepvállalással alakult meg a Hatvani Galéria, a Gödöllői Galéria, a Pest megyei Nagy István Csoport. Más-más feladatot vállalnak a képzőművészeti élet fellendítésében, a művek realista megújulásában, a közönség szolgálatában, nevelésében. Mindez állandó folyamat. A példa terjed, új központok alakulnak, vidéki kisműhelyek szerte az országban. A Tolna megyei Kölesden húsz kiállítást szerveztek az elmúlt esztendőkben, 60 műgyűjtő-műbarát által támogatva. A művelődési ház 100 művet számláló képzőművészeti gyűjteménye Sohéner Mihály, Bencze László, Patay László, Hock Ferenc, Vecsési Sándor, Bazsonyi Arany, Ujváry Lajos és mások alkotásaiból alakult. Bonyhád és Nagydorog vizuális kultúrája is élénkült, Bonyhádon mutatkozott be a Breznay család, Nagy- dorogon állították ki Kurucz D. István Kiváló Művész alkotásait, Dunavecsén a Vikár Béla Művészeti Szabadegyetem rendezésében Gádor Emil képkiállítása nyílt meg. Mindszentre nemrég Fontos Sándor festményeit hívták vendégségbe, ezúttal Takács Zoltán alkotásait az ország tájairól. Ha az idei nyári programban tallózunk, örömmel fedezzük fel, hogy Pomázon megnyílik Dancsó Ilona kiállítása, Kapicz Margit festményei Szobon várják augusztusban közönségüket, s idén újra megrendezik a hagyományos nagymarosi tárlatot. Még akkor is, azután is, hogy megszűnt a nagy múltú nagymarosi művésztelep. A kultúra egyenletes országos elosztása fokozódik, s ami nem lebecsülendő, nem mérsékeltebb alkotásokkal, hanem - kifogástalan művekkel. Ennek jegyében rendezik meg Kiskunmajsán a nemzetiségi népművészeti kiállítást, továbbá Jancsek - Antal, Jancsek Adrienne, Domonkos Béla és Bánsági András tárlatát. Nemcsak a fővárosban, nemcsak a nagy megyeszékhelyeken, hanem a kisebb városokban, községekben is képzőművészetünk megbecsült és megbecsülendő új vidéki központjai alakulnak ki. Losonci Miklós KÉPERNYŐ A dolgozó nép okos gyülekezetében-GYERMEKÉLET Néhány kérdezőnek és Miklós Imre államtitkárnak köszönhetően tanulságosan izgalmassá sikeredett a Hatvanhat legutóbbi adása. Elgondolkoztató műsor volt az ilyenkor * elkerülhetetlen tiszteletkörök, együgyűségek ellenére. Viszonylag híven tükrözte a lakosság nézeteit, a hivatalos álláspontot, a közgondolkodás színvonalát. I Biztosra vehető: másként vé- lekédnek az egyház és az állam kapcsolatát érintő kérdésekről százezrek. Ügyesen érvelt néhány hivő és ateista, de leginkább az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke. Azt hiszem, hogy a legvallásosabbak is igazat adtak — például — a rendszeres miseközvetítést ellenző ok- V fejtésének. A közmegegyezést szolgálja, az e műsorral jótékonyan befo- ■ lyásolt közvéleménnyel szövetkezik az Unokáink sem fogják . látni. Űjra és újra mozgósít a nemtörődöm kivagyiság, a kényelmes hányavetiség, a pazarlás ellen. Visszaadja' a környeff.1S>k,iöügftj®Z#^ I megjijpfe^ggét már-már . elképzelhetetlennek érzők reményét. Felelősségük tudatára ébreszti az illetékeseket és bebizonyítja: országunkban mindenki illetékessé teheti magát. Minden ér- I ték a nemzeti vagyon része, engem is károsít minden fölöslegesen kivágott fa, minden elcsúfított utca, múltunk meg- szeplőzése. Időnként a televízió fórumát is fölhasználják gusztustalan merényletekre felelőtlen (cinikus) egyének. Legutóbb a jobb sorsra érdemes, többre hivatott Péntek esti randevú közben szorult ökölbe a kezem. E sorok írója, ha tehette hadakozott az álszenték ellen, az emberi megértést hirdette. 'Nemzeti tragédiáinkkal azonban ne viccelődjünk. Ha Nagy Bandó András nem fogta föl; Világos nem ka^ barétréfa, akkor ezt a szerkesztőnek kellett volna megértetni vele. Az ideológiai vitán is el- hangzatt: a fiataloknak szánt műsorok, sajtóorgánumok, mintha a szórakozást tekintenék az emberi lét értelmének. Ennek következtében egy tizedrendű pop-énekes nagyobb teret kapott némely kiadványokban, összeállításokban, mint történelmünk. A magyar Ifjúság a legutóbbi hónapokban kedvezően változott, a példa követésre vár. Az „ámbár”, „de”, „mégis”, stílustól annyira óvakodom, mint a lekváros JialtóL^ tehát nem valamil&Tejfegyenjfcly'f» libd- véért dicsérem a szegeäi^tudio- nak a Számítógépek forradalma című műsorában látott, hallott fiatalokat. Nyíltak, kedvesek, céltudatosak voltak. A Pavliko- vits Miklós szerkesztő-műsorvezető által készített dokumentumfilmet is megilleti az elismerés. Jóízű,. tartalmas, közérthető (!) tájékoztatást kaptunk a számítástechnikáról. Az Itt van május elseje! országos körműsor kevésbé tetszett, mint az április 4-i, noha mindenképpen látványosabb, há- lásabb műsortéma a nagy sereglés, a tavaszi Magyarország bemutatása. Nagyon szép, gondos riportokat láthattunk, hallhattunk Kazihbarcikáról, Nagykanizsáról, Békésből, Gyuláról és a fővárosból. Pompás operatőri . bravúrokat élvezhettünk. A dunántúli városban működő riporter-páros helyenként kimondottan szellemes volt. Király Zoltán rokonszenves nyugalma, közvetlensége nem lebecsülendő érték ebben a szakmában. Wiesinger István lenyűgöző műveltségét is volt alkalmunk méltatni. Mi hiányzott az élményhez? Az az ügybuzgalom, az a kockázatot vállaló valamit akarás, aminek a fel- szabadulás ünnepén hangosan tapsolhattunk. Túl sokat bízott a rutinra egyik-másik riporter, túl sok volt a hivataloskodás. A kisebb melléfogások, a folyamatosság zavarai hozzátartoznak a műsorhoz, mint fához az árnyék. Az azonban mégis csak érthetetlen, hogy miért beszédhibás emberrel mondatták el a régi május el^éjé(c,történetét, f(Mint a sérült c hanglemezen:)' (az ember már nem a melódiára, a mondandóra ügyel, szinte öntudatlanul azt várja, hogy mikor kattan újra a lemez, mikor pattogtatja ismét a szóvégi mássalhangzót az előadó.) Ráadásul, a főként fiatalabb riporterek körülményesen, hivatalosul beszélnek. Heltai Nándor RejtvényfejtŐknek 8 9 LEMEZ FIGYELŐ Kétségtelen, hogy az utóbbi idő egyik legnagyobb színházi sikere a fővárosban bemutatott Macskák című produkció. Jegyet még protekcióval sem tud szerezni az egyszerű színházbajáró, legfeljebb akkor jut élményekhez, ha valutában fizet. Mi az a megfizethetetlen, ami ennyire vonzó? „Csak” egy musical — aminek nincs története, legfeljebb annyi, hogy macskákat ismerhetünk meg, s jellemvonásaik az emberekre is érthetőek. A „macskajáték” most lemezen is megjelent, a bemutató után egy évvel. A világhírű költő, a Nobel-díjas Thomas Stearnp Eliot halála után 17 év telt el, míg az öreg Possum könyve ügyes macskákról című verseskötetére és Andrew Lloyd Webber zenéjére megszületett a Macskák. London és New York után hozzánk is eljutott a musical, a Really Useful Company Limited-del kötött megállapodásnak köszönhetően. A Madách Színháztól szokatlan volt a vállalkozás, hogy a prózai darabokra szerződött színészeivel eljátszatja a látványos produkciót, amiben meg sem szólalnak a művészek, csak énekelnek, s táncolnak. Népes szereplőgárda névsora olvasható a fekete lemezborítón, nem is lenne itt hely félsórolni őket. Igaz, sokan nem jutnak szólóhoz, duetthez, de a kórusban is fontos szerep jut nekik. (A baj csak az, hogy nem mindig érthető, mit énekelnek.) Pedig Romhányi József versfordításai igen ügyes rímekből, humoros sorokból állnak. Van néhány jól kiválasztott, szép hangú színész, például Almási Éva, Kishonti Ildikó és Hűvösvölgyi Ildikó, akiknek többször kellene énekes szerepekben lehetőséget adni. Mások is igyekeznek hangjukkal izgalmassá tenni figurájukat, de ez nem sikerül mindenkinek. Pedig a Macskák lényege az, ahogyan — s nem amiről — szól. Tizenhárom kompozíció került fel a lemezre, a két részes musical e néhány zenés részlete ad ízelítőt a macskabálra összegyűlt hősök életéből. A Harminca dal ütemes, ritmusos, rögtön az elején megismerkedhetünk néhány macskatípussal: a bölcselővel, az ábrándossal, a haladóval, a tagadóval. Paudits Béla és iKiss Mari énekel a Gimb-Gömb .macskában, a vén cselédről, a selymes cirmosról. A hosszabb zenei betét irigységet kelt bennem, hogy nem láthatom a táncosokat, a pontosan megtervé- zett koreográfiái:. (Ez az érzés többször előjöhet abban, aki a lemezt hallgatja.) Feszesebb, vissza-visz- szatérő taktusokból áll a Micsel Rumli makacs macska című szerzemény, Szerednyei Béla szólójával. Almási Éva már a Popfesztiválban is kiváló énekesnek bizonyult, ez a Macskákban is így van. Páka Évával és Bencze Ilonával Jtözösen adja elő a Grizabellát, azaz saját macskaéletét, a bűbáj cica sorsát, akire „ázott holdszem" figyel. (Ó, a roman- ' ' ' ■' : • ....M. . a I I CAT-* tika!) Almási viszi sikerre a B-oldalról — és a rádió kívánságműsorábpl — ismert Éjfél című melodikus számot. (Ugyancsak romantika: „A holdfény derűs emléket ébreszt.”) Ben Mickering és Mind- levery — szellemes beszélő nevek! —, Hűvösvölgyi Ildikó és Gyabronka József borzasztóan egyszerű ívű, s unalmassá váló dalban mutatja be önmagát, a „két kócos bohócot”. Mister Old Csendbelenn szerényebb cicát Paudits Béla és Páka Balázs hangja révén kedveljük meg. Póka mély baritonja ä iB- oldal legutolsó dalában, a Csendbelenn szólójában csodálni való. Ha a táncra serkentő Harminca bál után fordítunk a lemezen, a Színházi macska, a hajdani bálvány monológja következik — Haumann Péter tolmácsolásában. 'Pergő ütem jellemző az Elvisz Trénre, a gyorsvonat macskájáról szóló történetre, a részleteket felsorakoztató album legkellemesebb, legjobb dalára. Sam Mitsegélről, a rőt színű, tar, fondorlatos, lopakodó négylábúról, kifejező zenével Kishonti Ildikó és Bencze Ilona énekel, míg a nagy mágusról, a Mister Mefiszíulészról Balogh Ferenc. A lemez felvételeiben közreműködött a Magyar1 Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, a Stúdió 11, a Harmonia vokál, A zenei rendező Körmendi Vilmos volt. A most felsorolt muzsikusok játszottak a hajdani táncdalfesztiválokon, talán ezért emlékeztet a hangszerelés néha-néha az ezeken a seregszemléken elhangzó nótákra. Mert az biztos, hogy Webber akkor még nem járt Magyarországon. (Favorit, 19S4.) B. T. 10 u m........................—* Ezen a héten a kisdobosok számára közlünk rejtvényt. A gyufanégyzetből melyik két szál gyufát kell kiemelni, hogy a megmaradók két négyzetet alkossanak? Erre a kérdésre várjuk a választ május 14-ig, címünkre, (Petőfi Népe Szerkesztősége, Kecskemét, 6001 Pf. 76.) a szokott módon, levelezőlapon. A jó megfejtést beküldők között tíz darab könyvet sorsolunk ki. Az elmúlt héten három kérdésből készítettünk fejtörőt. 1. A II. világháború kezdésének időpontja (1939. szeptember 1.). 2. Hazánk németek általi megszállásának időpontja (1944. III. 19.). 3. Községed (városod) felszabadulásának dátuma. Az utóbbi természetesen minden beküldőnél más időpont volt. Sajnos, ezen a héten nem kellett sorsolni, mert a megadott határidőig összesen nyolcán küldték el — jó! — válaszaikat. A könyveket a következő gyerekeknek postáztuk: Szabó Ferenc, Rém; Bolyki Zoltán, Ágasegyháza; Papp Géza, Kecskemét; Tóth Judit, Budapestet) ; Kovács László, Nemesnádudvar; Kovács Piroska, Nemesnádudvar; Séra Julianna, Császártöltés; Égi Brigitta, Rém. (Kicsit szomorúan írtuk le, hogy; csak nyolcán küldtetek megfejtést. Ez a három kérdés ugyanis az április 4-i lapszámunkban közzétett felhíváshoz kapcsolódott. Azt viszont örömmel nyugtázzuk, hogy több csapattól, úttörő-tudósítótól1 kaptunk visszajelzést: Örülnek a lehetőségnek, a félszabadulás. negyvenedik évfordulója tiszteletére tartandó szellemi és ügyességi versenynek.) TUDÓSÍTÓINK JELENTIK A Rémről küldött levelet ketten írták alá: Bognár P,éter tudósító és Wimmer Éva rajtitkár. A bárom tavasz ünnepét — írják — nagyon emlékezetesen, riadólánccal indítottuk, és tábortűz mellett fejeztük be. Most lázasan készülünk a kulturális seregszemlére, gárdistáink versenyre. a többiek majálisra. Gondolunk a nyári táborozásra is; Sikondára látogatunk az idén. A tiszaalpáni Bartus Tímea középiskolásnak ás dicsőségére váló hosszú levelet küldött a községében lezajlott 1919-es és 1944-es eseményekről. írásának második részéből idézünk. ,il944. október 9-én Buligin parancsnoksága 1057. szovjet' ezred elérte községünket. Sígeorzán hadnagy lépett elsőként Alpár földjére. A sereget a német túlerő másnap visz- szavonulásra kényszeríti. Ekkor a 31. lövészhadtest kap parancsot a támadás felújítására, s nagy áldozatok ' árán október 23- án reggel 9 órakor felragyog a szabadság első napja.” Tímea nagyon sok adatot rögzítő beszámolóját azért jutalmazzuk könyvvel, mert olvasta április 4-i lapszámunkban az úttörőknek szóló felhívást, és mint- egy „előtanulmányként’! írta meg tudósítását. '■ Megjelent a HUH A kiskunhalasi Jurinovits Miklós úttörőház népszerű, gyerekek által írt és szerkesztett újság, a HUH májusi számát juttatták el hozzánk. Köszöntőjükkel ebben a hónapban az anyák napjára emlékeznek, Janikovszky Éva segítségével. Programajánlatuk igazán bőséges és jó, van benne lehetőség társasjátékokra, daltanulásra, rejtvényfejtők találkozójára, van túraajánlat, irodalmi rejtvényműsor, a kicsinyeknek például egész délutáni gyurmázás, illetve papírjáték-készítés. Jól sikerült riportjaikat, megemlékezésüket névadóikra, rejtvénysarkukat bizonyosan sokan szívesen olvassák. FUCSKÓ MIKLÓS: Szomorkodó „Egy kis leány gyöngyöt fűz Ég a szeme mint a tűz Ha az enyém úgy égne Száz forintot megérne." Egy kis csikó nyíhaház Zeng tőle a csigaház Ha a hangom úgy zengne Minden kislány szeretne. * (Ádándi gyermekjátékra) Egy kis béka berékedt Bánatosan brekegett Ha én is úgy brekegnék ^aj, de magamba lennék. Elutaznék más országba De a jegynek sok az ára Ha a kezem szárnnyá válna Ingyén mennék Afrikába. TAKÁCS IMRE: Torzsa Juli és Csont Ferkó Torzsa Juli nagyon szerette Csont Fér kőt. Csont Ferkó úgyazonmód nagyon 1 szerette Torzsa Julit. Néha meg is simogatták egymást, ha játszottak. Mind a ketten játékok voltak. Egymáshoz közel laktak a falu két szelídlelkű gazdájánál. Torzsa Juli Nagy Józsi bácsi Katica nevű kislányának a babája volt, Csont Ferkó pedig Kiss Benedek bácsi Gergő nevű kisfiának volt a legénykéje. Torzsa Juli, mikor elvágyott hazulról, annyit mondott csak: Megyek Ferkóékhoz. Csont Ferkó pedig, ha utána kiáltott Bözsi néni, Gergő édesanyja, így kiáltott vissza a kapuból: Megyek Júliákhoz. A világot ők magukhoz igazították így eképpen. Mivel szerették egymást. Érdemesek is voltak egymás szeretetére mind a ketten. Torzsa Juli persze torzsából volt, szépen felöltöztetve ugyan minden ünnepi alkalomra, Csont Ferkó pedig csontból volt, és maga csak réfestve önmagára, hogy legyen keze, lába. Elmondom néhány kalandjukat, mivel láttam őket. Én., sokszor láttam őket, amint Juli játéklibáit őrizte, Ferkó pedig játékménesét terelgette. Mindig a szabadban éltek, sokszor még esőben, hóban is kint, bár szerettek bent is melegedni télen a tűzhely alatt, a vaskályha mellett, vagy a kemence közelében a macska fészkén. ,■ Ha távoli játékfigurák jöttek a faluba, ők fogadták vendégül őket minden kövecsesi embernek a megbízásából, így ismerkedtek meg a Paprika Jancsival, a Bóbitával, aztán a külföldiek közül Hüvelyk Matyival, Babszem Jankóval, Pinokkióval és Mici Mackóval is. Möndhatnánk, hogy műveltek. voltak, iumértek sok országot. Az én' mesémnek akkor ‘ lesz vége, anjúkor elindulnak ők mind a ketten r, gnézni az óperénciás tengeri :et. Talán ha visszatérnek — ép testben ép lélekkel —. folytatom az új történeteket róluk, mert akkor megérdemlik. Ovszenllítoüa: Sclnvcci Macskák mJNAVECSÉN, KISKUNMAJSÁN IS