Petőfi Népe, 1984. május (39. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-18 / 115. szám

1984. május 18. ■ PETŐFI NEPE • S Deportálások Magyarországról „Az európai zsidók kétharmad részét irtották ki, több mint hat­millió zsidót gyilkoltak meg, ma­guknak a gyilkosoknak az adatai szerint. Akárcsak a sorozatgyár­tást valamely tömegcikket gyár­tó iparágban, úgy szervezték meg a gyilkolást, Auschwitz, Dachaiu, Treblinka, Buchenwald, Maut­hausen, Majdanek és Oranien­burg gázkamráiban és kremató­riumaiban”. A háborús főbűnö­sök nürnbergi perében a brit fő­ügyész szavai — ha ebben az eset­ben egyáltalán helytálló ez a ki­fejezés — plasztikus tömörséggel jellemezték a' borzalmat. Az or­szághatárokat összemosó össz­európai számadat már tartalmaz­ta a megdöbbentő hazai adato­kat: az úgynevezett országgyaira- pitással 800 ezerre gyarapodott magyarországi zsidóság többsé­ge is áldozatul esett a holokauszt- nak. Nem a megsemmisítő táborok­ba irányuló . deportálásokkal kezdődött a tragédia. A Trianont és a forradalmakat egyaránt a zsidók (és persze a munkásosz­tály, a munkásmozgalom) nyaká­ba varró „keresztény nemzeti gon­dolat” antiszemitizmusa ott munkált már az ellenforradalmi rendszer születésénél is. Az 1867- tel kezdődő dualista korszak li­beralizmusát jobbról opponáló konzervativizmus már a 20-as évék elején a hazai zsidóság jogainak addig szokatlan törvényhozási csorbításáig jutott. Az .új közép­rétegek lehetőségeinek javításá­ra, a békeszerződés következmé­nyéképpen hatalmasra duzzadt dzsentri katonatiszti-közhivatalno­ki gárda gazdasági-hatalmi pozí­cióinak megteremtésére a nem­zetgyűlés elfogadta az úgyneve­zett numerus clausus törvényt, amely a zsidó értelmiség gyara­podásának útjába „törvényes kor­látokat” állított, behatárolva egyetemi felvételének lehetősé­gét. Az előző század emancipációs törekvéseire, az eötvösi reform- gondolatokra adott „alkotmányos” antiszemita válasz tovább erősí­tette a Magyarországon mindig is létező kontraszelekciót, és az értelmiségi hivatások szakszerű­sége ellenében az úri társadalom­vezetés hagyományait mélyítet­te. A polgári jogegyenlőség-elvé­nek további, most már gyökere­sebb feladása akkor folytatódott, amikor Magyarország erősebben kötődött a fasiszta Németország életteréhez. Összhangban a há­borús győri fegyverkezési prog­rammal, 1938-ban a képviselőház elfogadta az úgynevezett első zsi­dótörvényt, amely a zsidó vallá- sú magyar állampolgároknak a szabad értelmiségi pályákon ma­radását kamarai tagsághoz kö­tötte, és általában a zsidó értel­miség számarányát 20 százalék­ban kívánta maximálni. A má­sodik zsidótörvény — ezt mind­járt a következő éviben a Teleki­kormány terjesztette elő — már nemcsak a zsidó vallásűak, ha­nem a zsidó származásúak diszk­riminációját is jelentette. Vagy­is a korábbinál jóval szélesebb, most már faji, s nem vallási alap­ra helyezte az igazolhatatlan jog­fosztást. Az értelmiségi pályákon további radikális /számarány­csökkentést határozott el, a köz­tisztviselői pályát teljesen elzár­ta a zsidók elől, akiknek politi­kai jogait is korlátozta. A tör­vény következtében egyébként mintegy 60 ezer ember veszítette el a kenyerét. Az úgynevezett harmadik zsidótörvény (Hal­ben) ismét továbbment egy lé­péssel: „fajvédelmi” alapon meg­tiltotta a zsidók és nem zsidóik házasságát. A német befolyás a háború alatt — Magyarország háborús elkötelezettségének mértékében — tovább növekedett, töhbek kö­zött, és leginkább a zsidóság száz­ezreit létükben veszélyeztetve. Az úgynevezett honvédelmi mun­kaszolgálat embertelenségei, a visszacsatolt területeken állam- polgárságukat igazolni nem tudók minden további nélküli depor­tálása, a szélsőjobboldali hecc­kampány, és az. attrocitások, a „zsidókérdés radikálisabb meg­oldását” sürgető sorozatos német jegyzékek már 1942-től közelinek láttatták a tömegirtás rémét. A Kállay-kormány és Horthy — külpolitikai megfontolásból — a sárga csillag megalázó bélyegé­NEGYVEN ESZTENDEJE 4 t9‘ 14 15 nek viselését, a zsidóság teljes eltávolítását a közéletből és a de­portálást követelő német fellé­péseket egyelőre még elhárítot­ták. Az ország német megszállása után aztán megtört a magyar hi­vatalos körök „ellenállása”. A németek irányította magyar ál­lami szervek legfőbb igazgatási feladatuknak a zsidórend eletek futószalagon gyártását, a zsidóül­dözést, vagyis a német kívánsá­gok teljes kielégítését tekintették. A propaganda- és a lumpen-indu­lat is elszabadult. A Magyaror­szágra érkezett Eichmann-kom- rnandó, amely Balky Lászlót és Endre László belügyi államtit­károk és a csendőrség túlbuzgó segítségével megkezdte a vidéki zsidóság gettókba és gyűjtőtábo­rokba hurcolását. Május 15-től pedig — a csendőrség kifejezett brutalitásával, embertelen kö­rülmények között — megindult a deportálás. Naponta több mint <10 ezer embert küldtek az ausch­witzi haláltáborba, június elejéig mintegy 300 ezer áldozatot. A deportálások célja persze nem maradhatott titokban. Az attrocitások mellett és ellenében a segítés, a menlevéladás, a búj­tatás is megsokszorozódott. Bel­ső és külső erők, szervezetek és személyiségek, köztük uralkodók, vatikáni körök és angolszász ve­zetők tiltakozása megrettentet­te a rendszer átmentésére spe­kuláló Horthyt és környezetét. A kormányzó június végén — a csendőrség hatalmának túlságos megnövekedésétől és a háború utáni esetleges felelősségrevo- nástól tartva — leállította a to­vábbi deportálásokat. Ezzel azon­ban csupán a budapesti zsidók haláltáborba hurcolását sikerült megakadályozni. (Az ő kálváriá­jukra majd a nyilaspuccs és Bu­dapest ostroma idejár került sor, s veszteségeik 'álig‘métádnak el vidéki . sorstársaikétól. A gettó pokla és a keretlegények féktelen garázdálkodása ekkor már a men­levéllel rendelkezőket sem kímél­te.) Július elején maga Eichmann jelentette a magyar hatóságokkal közös akciójának végeredmé­nyét. Csaknem 440 ezer embert hajtott táborokba az elvakult fa­siszta barbarizmus, s az elhurcol­tak háromnegyede, a gázkamrák­ban lelte halálát. Emlékezni és emlékeztetni a 40 év előtti ret­tenetre létérdekünk. Korunk nép­irtásai: My Lai, Szabra és Szatila, a vörös khmer áldozátai erre fi­gyelmeztetnek. D. M. Újdonságokkal készülnek a BNV-re A dunavecsei Fémipari Válla­latnál lázasan készülnek a május 23-án nyíló Budapesti Nemzet­közi Vásárra. Nem ez lesz pedig az első alkalom, amikor termé­keikkel szerepelhetnek e rangos bemutatón. A mostani vásáron lesz azonban a premierje a nyu­gatnémet DESMA-cégtől vásárolt licenc alapján készített szerszám­gépcsaládnak. A technológiai szempontból világszínvonalat je­lentő, anyag- és energiatakarékos, automata vezérlésű keretes- és szalagfűrészgépek, a fúrók siker­re számíthatnak a hazai és a külföldi piacokon. A tervek sze­rint még ez évben 50—50 darabot tudnak gyártani belőlük — egy­előre a valutával fizető partne­reiknek —, <1985-től pedig évi két- háromszázra emelkedhet ez a szám. Így a hazai üzletekben is rövidesen megvásárolhatók lesz­nek termékeik. 9 Az SZFD—250 szalagfűrész gép a fémipari vállalat műhelyében. Á PÁRTÉLET ÜJ SZÁMÁBÓL Gazdaság és pártmunka Egész előrehaladásunk egyik kulcskérdése az ösztönzés és a differenciálás hatékonyab­bá tétele, vagyis a teljesít­ményelv következetesebb ér­vényesítése. Ezért is tarthat nagy érdeklődésre számot az a kerekasztal-beszélgetés, ame­lyet a Pártélet szerkesztősége rendezett, s tanulságait most a májusi számban adja közre. A résztvevők egyebek között megállapították, hogy a telje­sítmények elmaradnak a ter­melőerők fejlettségi szintjé­ből adódó lehetőségektől. Pe­dig gazdasági helyzetünkön nem tudunk javítani, ha nem valósul meg a teljesítmény­re való erőteljesebb orientált­ság. Jelenleg a teljesítmények növelésének legnagyobb tar­taléka a vállalati vezetők ön­állóságának a fokozása, ezen belül .viszont egyik, további lé­nyeges feltétel a gyáregységiek és az .üzemek önállóságának növelése. Az ezt követő, és az egyik legnehezebben meg­oldható feladat a művezetők felelősségének és érdekelt­ségének a megteremtése. Mind­ezzel együtt a hatásosabb ösz­tönzés szervezeti feltételeit is meg kell teremteni. A kerekasztal-beszélgetés résztvevői — vállalatvezetők, vállalati, gyári pártbizottsá­gok titkárai — egyetértettek abban, hogy figyelmet érde­mel az a gyakorlat, ahol a ke­reset tekintetében viszony­lag elmaradt, ugyanakkor a termelésben meghatározó sze­repet játszó csoportok bérét az átlagosnál nagyobb mérték­ben növelik. Élénk vita bon­takozott viszont ki akörül, hogy ki lehetne-e szélesíteni azoknak a vállalatoknak a kö­rét, amelyek a kísérleti bér- gazdálkodási módszert alkal­mazzák. A kísérleti bérgaz­dálkodási formákat általá­ban pozitiven ítélték meg. Gon­dot jelent ugyanakkor, hogy a jelenleg érvényben lévő bé­rezési rendszer nehezen ért­hető formái között az átlag- dolgozó jóformán nem ismeri ki magát. Ezért is szorgalmaz­zák több helyen a teljesítmé­nyek egyszerűbb megítélé­sét, hiszen csak a közérthető ösztönzési módszer képes kel­lő hatással lenni, a dolgozókra. A rendkívül tanulságos ke- rekasztal-beszélgetés alapve­tő észrevétele az volt, hogy a meglévő hiányosságok elle­nére is a jelenlégi feltételek sokkal nagyobb lehetőséget biztosítanak az ösztönzésre, mint amennyire élnek velük. □ □ □ E témakörhöz bizonyos mér­tékig kapcsolódik a Pártélet májusi számában a nagyvál­lalat és kisvállalat szerepét fejtegető vitaírás (Szentgyör- gyi Zsuzsa), valamint a párt- szervezeteknek a gazdaságban folytatott politikai munkájá­ról szóló jegyzet (Erdélyi Sán­dor). Mindezek a gazdasági cikkek mintegy illusztrálnak egy-egy részletet a gazdaság- irányítási rendszer tovább­fejlesztésének feladatairól szó­ló MSZMP KB -állásfoglalás­ból, amelyet közöl a folyóirat, Havasi Ferencnek, a Közpon­ti Bizottság április 17-i ülé­sén elmondott előadói beszé­dével együtt. □ □ □ A Szemle rovatban a fiatal párttagokról olvashatunk (Ne­mes' Péter), a pártszervezetek életéből rovat ezúttal négy cikkben is foglalkozik a nyug­díjas párttagokkal, s általá­nosítható jelenségek, megálla­pítások szerepelnek a Szol­nok megye közéleti kérdéseit bemutató három írásban, ame­lyekhez a pártpolitikai mun­ka néhány Győr-Sopron me­gyei tapasztalata társul. Ol­vasórovat, két megemlékezés (Nógrádi Sándorról és Ajtai Miklósról), valamint cikk­szemle egészíti ki a Pártélet legújabb számát. (KS) KÉSZENLÉTBEN A HÉT VÉGÉN ORVOSOK KECSKEMÉT: Az ügyelet ideje hétfőtől péntekig este 18 órától reggel 8 óráig tart^Szom- baton, vasárnap és ün­nepnapokon reggel 8 órától fo­lyamatosan a következő hétköz­nap reggel 8 óráig. Az ügyelet helye felnőttek ré­szére: Kecskemét, Nyíri u. 38. (Űj megyei kórház.) T.: 20-488. Központi tömb, diagnosztika. Gyermekek részére: Kecskemét, Izsáki u. 5. (C-pavilon, földszinti ambulancia.) T.: 22-822. Városföld, Hetényegyháza, Bal- lószög, Helvécia, Nyárlőrinc, Ja- ikabszállás gyermek- és felnőtt­betegeit a munkaszüneti napokon a kecskeméti kórház említett két épületében látják el. Ügyeletet tart: dr. Cserényi É, — dr. Molnár I. — dr. Szász K. — dr. Ntódi A. — dr. Forgács G. — dr. Kovács L. — dr. Száméi É. — dr. Kulcsár E. Tiszaalpár: dr. Pulius T. (Tisza- alpár, Imre tér 18. T.: 14), La- josmizse, Ladánybene: dr. Zsigó L. (Lajosmizse, Ifjúság u. 19—21. T.: 24), Lászlófalva, Nyárlőrinc: dr. Kunsági A. (Nyárlőrinc, Dó­zsa Gy. u. 7. T.: 20), Lakitelek: dr. Gesztéi J. (Lakitelek, Alkot­mány u. 3. T.: 50), Tiszakécske: dr. Matkovics I. (Tiszakécske, Központi rendelő, Béke u. 132. T.:-. 61), Kerekegyháza, Kunbaracs, Fülöpháza: dr. Mánya I. (Kerek­egyháza, Lenin tér 14. T.: 134), Szabadszállás, Fülöpszállás, Solt- szentimre: dr. Pataky J. (Sza­badszállás, Dózsa tér. 2. T.: 16), Orgovány: dr. Csarnay jJ. (I-Iaj- ma u. 14. T.: 20), Kunszentmik­lós, Kunpeszér, Tass: dr. Bodon- helyi S. (Kunszentmiklós, Kossuth u. 4. T.: 61), Izsák: dr. Balázs T.'(Izsák, Kossuth tér 6. T.: 23). KISKUNFÉLEGYHÁZA: a köz­ponti ügyelet szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. Helye: Kiskunfélegyháza, Kilián Gy. u. 7. T.: 547. Ellátják a kis­kunfélegyházi, gátéri, kunszállási, pálmonostori, petőfiszállási, bu­gaci betegeket. Ugyeletet tart: dr. Borbély I. — dr. Értékes Tt A gyermekorvosi ügyelet rend­je hétvégeken: szombaton és vasárnap 7—19 óráig. Helye és telefohja azonos a központi ügye­lettel. KISKUNHALASON a Semmel­weis Kórház központi ambulan­ciáján tartanak ügyeletet. T.: 11-244, 265-ös mellék, itt látják el a balotaszállási, kisszállási, harkakötönyi, zsanai, kunfehértói, pirtói betegeket. Ügyeletet tart: dr. Bus I. — dr. Tettey .K. Kiskunmajsa, Csólyospálos, Kömpöc, Szánk, Jászszentlászló: dr. Mihályfi Gy. (Kiskunmajsa, Tanácsköztársaság u. 85. T.: 25), Jánoshalma, Kéleshalom, Boro-, ta, Rém, Mélykút: dr. Mittinszky M. (Jánoshalma, Rákóczi u. 7. T.: 88), Tompa, Kelebia: dr. Csá­szár J. (Kelebia, Bajcsy-Zsilinsz- ky u. 27. T.: 47). KALOCSÁN a rendelőintézet­ben tartanak ügyeletet: Kossuth ' u. 34—36. Itt látják el Bátya, Szakmár, Öregcsertő-Csorna, Gé- derlak, Ordas és Kalocsa betegeit. Az, ügyelet ideje szombaton reg­gel 7-től hétfő reggel 7 óráig tart. T.: 10, 122, 134. Éjszakai ügyelet: 213-as mellék. URH-szoba: 21-9- es rpellfk. Ügyel: dr. Nagy A. — dr. Balaton J. — dr. Kovács J. — dr. Bagi E. •Fájsz, Dusnok: dr. Juhász D. ('Fájsz, Szent István u. 30. T.: 19), Hajós: dr. Papp I. (Hajós, Kos­suth u. 1. T.: 10), S<Ut, Űjsolt, Du- -naegyháza: dr. Benedek G. (Solt, Vécsey tér 1. T.: 167), Dunapataj, Harta: dr. Kovács I. (Harta, Dó­zsa Gy. u. 51. T.: 34), Apostag, DunavecSe, Szalkszentmárton: dr. Klajkó K. (Dunavecse, Lenin u. 4. T.: 31). KISKÖRÖSÖN a Kossuth utcai rendelőben látják el a betegeket. (T.: 12 vagy 105.) Fogászati ügye­let a város és a környék lakói részére minden szombaton 8—12 óráig. Szakorvosi rendelőintézet, Kiskőrös, Petőfi tér 12. Akasztó, Csengőd: dr. Palágyi J. (Akasztó, Vörös hadsereg u. 1. T.: 16), Soltvadkert, Bócsa, Táz- lár: dr. Judák J. (Soltvadkert, Tanács u. 11. T.: 21), Páhi, Tabdi, Kaskantyú: dr. Rezner K. (Páhi, Kossuth u. 6. T.: 11). BAJÁN a hétvégi ügyeletet a kórház baleseti sebészeti pavi­lonjában tartják. T.: 12-149 és 12-422. Itt látják el a bajai, bács- barsódi, bácsszentgyörgyi, bátmo- nostori, csátaljai, csávolyi, dávo- di, érsekcsanádi, felsőszentiváni, garai, hercegszántói, nagybaracs­kai, nemesnádudvari, sükösdi, szeremlei és vaskúti betegeket. Ügyeletet tart: dr. Gergely L. — dr. Szabó I. — dr. Takács I. —_ dr. Ungor I. — dr. Győri S. — dr. Ábrahám I. — dr. Vass K. — dr. Greguss Zs. A BÁCSALMÁSI rendelőinté­zetben a bácsalmási, bácsszőlősl, tataházi, mátételki, kunbajai, csi- kériai, madaras! lakosokat látják el. Ügyel: §§ Bántay L. — dr. Szilák L. GYÓGYSZERTÁRAK Ä Pénteken zárórától 'O hétfő reggelig a követ- kező gyógyszertárak tar- tanaik ügyeletét. Kecskemét, Szabad­ság tér 1/a; Baja, Tóth Kálmán tér 2.; Bácsalmás, Hősök tere 4.; Izsák, Dózsa György u. 7.; Já­noshalmái, Béke u. 1/a.; Kalocsa, Széchenyi-lakótelep; Kiskőrös, Kossuth u. 5.; Kiskunfélegyháza, Mártonfi u. 4.; Kiskunmajsa, Hő­sök tere 3.; Kunszentmiklós, Kál­vin tér 7.; Soltvadkert, Ifjúság u. 2.; Tiszakécske, Béke u. 130.; Solt, Béke tér 6.; Kiskunhalas, Kossuth u. 15—19. ÁLLATORVOSOK Az ügyelet szombat reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. BAJAI ÁLLAT­EGÉSZSÉGÜGYI KE­RÜLET: Baja, Bátmonostor, Sze­relnie: dr. Steiner R, (Baja, No­vember 7. tér 6.), Nemesnádud­var, Sükösd-, Érsekcsanád: dr. Maruzsa V. (Sükösd, Dózsa Gy. út 149. T.: 34), Bácsszentgyörgy, Ga- ra, Vaskút: dr. Taskovics L. (Vas­kút, Bajai út 1/a. T.: 12-851), Fe>- sőszentiván, Csávoly, Bácsbokod, Bácsborsód: dr. Lipokatich S. (Csávoly, Arany J. u. 37. T.: 29), Madaras, Katymár; dr. Varga M. (Madaras, Hunyadi u. 1/a. T.: 2), Hercegszántó, . Dávod, Csátalja, Nagybaracska: dr. Tüske F. (Nagybaracska, Szabadság tér 10). KALOCSAI ÁLLATEGÉSZ­SÉGÜGYI KERÜLET: Kalocsa, Bátya, Foktő: dr. Dobos E. (Kalo­csa, Magyar u. 3. T.: 800), Tass, Szalkszentmárton: dr. Tiringer A. (Szalkszentmárton, Rákóczi u.) Dunavecse, Apostag: ifj. dr. Szüts M. (Dunavecse, Vörös Hadsereg u. 8/a.), Solt, Dunaegyháza, Űj­solt, Bösztör: dr. Varjú S. (Solt, Kossuth u. 86. T.: 52), Harta, Du- natetétlen, Állampuszta: dr. Csi­ba E. (Harta, Gallé T. u. 64.), Du­napataj, Ordas, Géderlak, Úszód, Dunaszentbenedek: ár Südi I. (Úszód, Mátyás kir. u:10. T.: 3), Szakmár, öregcsertő, Homok­mégy: dr. Farkas» A. (Homok­mégy, Dózsa Gy. u. 14. T.: 8), Mis­ke, Drágszél, Hajós, Császártöl­tés: dr. Koch J. (Hajós, Temető u. 2. T.: 11), Fájsz, Dusnok, Bá- tya-BAFAMI: dr. Bajusz I. (Dus­nok, Vörös Hadsereg u. 23). KECSKEMÉTI ÁLLATEGÉSZ­SÉGÜGYI KERÜLET: Kecske­mét, Hetényegyháza: dr. Juharos I. (Kecskemét, Petur bán u. 2. T.: 20-454), Kecskemét, Ballószög, Helvécia, Városföld: dr. Bocskov J. (Kecskemét, Halasi út 34. T.: 22-333), Jakabszállás, Orgovány: dr. Zakupszky J. (Jakabszállás, Petőfi u. 26.), Lászlófalva, Nyár­lőrinc: dr. Dani S. (Nyárlőrinc, Sugár u. 16. T.: 21), Lajosmizse: dr. Adonyi L. (Lajosmizsé, Baj- csy-Zs. u. 52. T.: 117), Tiszakécs­ke: dr. Jenei J. (Tiszakécske, Ke- rekdamb 99.), Kerekegyháza, Kunbaracs, Ladánybene: dr. Sza­káll Sz. (Kerekegyháza, Engels u. 54. T.: 171). KISKŐRÖSI ÁLLATEGÉSZ­SÉGÜGYI KERÜLET: Kiskőrös: dr. Ispánovity J. (Kiskőrös, Baj- csy-Zs. u. 84.), Ágasegyháza, Fü­löpháza, Izsák: dr. Jávor P. (Izsák, Bocsányi u. 4.), Kunszent­miklós, Kunpeszér, Kunadacs: dr. Fodor L. (Kunadacs, Felsőadacs 10.), Szabadszállás, Fülöpszállás: dr. Schlei der J. (Fülöpszállás, Kossuth u. 12.), Soltvadkert, Bó­csa, Tázlár: dr. Pais K. (Bócsa, Tanács'u. 3. T.: 11), Akasztó, CSengőd, Tabdi, Páhi, Soltszent- imre, Kaskan tyú: dr. Farkas F. (Akasztó, Fő u. 72. T.: 9), Kecel, Imrehegy: dr. Sőreghy A. (Kecel, Vasút u. 59/3). KISKUNFÉLEGYHÁZI ÁL­LATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskunfélegyháza: ifj. dr. Hor­váth T. (Kiskunfélegyháza, Már­tírok u. 4. T.: 787), Gátér, Pál- monostora, Petőfiszállás: dr. Gyöngyösi P. (Petőfiszállás, Kos­suth u. 54. T.: 7), Tiszaalpár, La­kitelek: dr. Berényi F. (Tiszaal­pár, Alkotmány u. 7.), Kiskun- máj sa, Kömpöc: dr. Hegedűs Tü. (Kiskunmajsa, Tanácsköztársaság u. 130. T.: 118), Csólyospálos: dr. Szüts M. (Csólyospálos, Széchenyi u. 2. T.: 3), Jászszentlászló, Szánk: dr. Borotai Gy. (Jászszentlászló, Radnóti u. 3. T.: Móricgát 6), Bu­gac, Kunszállás: dr. Szabó G. (Bu­gac, Felsőmonostor 577. T.: 10). KISKUNHALASI ÁLLAT­EGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kis­kunhalas: dr. Gasztonyi Gy. (Kis­kunhalas, Pataki u. 4. T.: 11-221), Zsana, Harkakötöny, Pirtó, Balo- taszállás, Kunfehértó: dr. Aladics S. (Kiskunhalas, Ibolya u. 11.), Jánoshalma: dr.’Csépányi N. (Já­noshalma, Rákóczi u. 10. T.: 223), Borota, Rém: dr. Joó L. (Rém, Petőfi u. 23.), Mélykút, Kisszál­lás: dr. Kővári G. (Kisszállás, Marx u. 5. T.: 11), Tompa, Kele­bia: dr. Patocskai G. (Kelebia, Adv E. u. 21. T.: 17), Bácsalmás’ Csikéria, Bácsszőlős, Kunbaja: dr. Győrffy L. (Bácsalmás, Marx u. T.: 143), Tataháza, Bácsalmás, Mátételke: dr. Harmat S. (Tata­háza, Kossuth u. 39. T.: 10). BÁCSALMÁST ALLATKÖR- HÁZ: dr. Veréb J. ».Bácsalmás, Marx u. 36. T.: 106).

Next

/
Thumbnails
Contents