Petőfi Népe, 1984. május (39. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-18 / 115. szám
IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: Általában kevés felhő, napos, száraz idő lesz. A legmagasabb nappali hőmérséklet 20 és 23 fok között alakul,a késő esti hőmérséklet 18. Keddig túlnyomóan derült idő várható, időnként megnövekvő felhőzettel, zivatarok kialakulása valószínű. A legmagasabb nappali hőmérséklet 23 fok körül lesz. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! TELJES NÉZÉTÁZONOSSÁ(I BAttitTT LÉGKÖft Befejeződtek a magyar—bolgár AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIX. évi. 115. szám Ára: 1,40 Ft mi. május 18. péntek Bolgár komszomolküldöttség látogatása HANOI A kambodzsai népi fegyveres erők a szövetséges vietnami önkéntesekkel együttműködve többnapos harcok révén elfoglalták és felszámolták a polpotista fegyveresek 164. zászlóaljának egyik előretolt bázisát Koh Kong tartományban. Az érintett területeken is sikerült megszüntetni a népirtó rezsim fegyveres maradványainak provokációit, annak ellenére, hogy a thaiföldi tüzérség jelentős erőkkel támogatta az ellenforradalmárokat, amelyek egyébként legkevesebb kétszáz katonát vesztettek és teljesen kiszorultak Kambodzsának erről a területéről. A mostani népi akció sikere — párosulva az Ampil-tó környékén és a Battambang tartományban elért győzelmekkel — végképp megakadályozta, hogy a kambodzsai reakciósok összefüggő zónát vessenek uralmuk alá és Kambodzsába telepítsék úgynevezett koalíciós kormányukat. Az SPK kambodzsai hírügynökség beszámolt arról is, hogy az év első négy hónapjában 58 volt fegyveres ellenforradalmár szakított polpotékkal és élt a népi rendszer amnesztiájával. A kambodzsai sajtó élesen elítélte Thaiföld beavatkozását Kambodzsa belügyeibe. tárgyalások Lázár György és Todor Zsivkov találkozója Lázár György, a Mi niisztertanács elnöke csütörtök délelőtt a szófiai Szerszámgépipari Gyárban tett látogatást, amelyre elkísérte Grisa Filipov bolgár miniszterelnök is. A vendégeket Milan Sztankov, a Szerszámipari Kombinát vezérigazgatója kalauzolta végig a japán, brit és .bolgár számjegyvezérlésű gépekkel felszerelt gyár üzemcsarnokain. Tájékoztatójában elmondta, hogy a bolgár vállalat 1983-ban szerződést kötött a Magyar Szerszámgépipari Művekkel arról, hogy fémmegmunkáló gépek gyártásához szükséges berendezéseket szállít Magyarországra. Ebben az évben megállapodást írt alá a Csepel Művekkel az alkatrészek szállításának növeléséről. A gyárlátogatás végén a magyar miniszterelnök köszönetét mondott azért, hogy bepillantást nyert a gyár életébe, amély jól példázza a bolgár gazdaság ipari és műszaki fejlődését. Kiemelte a magyar és a bolgár szerszámgépipari vállalatok közötti együttműködés szorosabbá tételének, a feladatok megosztásának jelentőségét. Todor Zsivkov, a BKP KB főtitkára, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsának elnöke tegnap (Folytatás a 2. oldalon.) • Lázár Györgyöt, a Minisztertanács elnökét (balra) fogadta Todor Zsivkov (jobbra), a Bolgár Kommunista Párt KB főtitkára, államelnök. Mellette Grisa Filipov, bolgár miniszterelnök. A Sztanka Sopova első titkár vezetésével hazánkban tartózkodó bolgár komszomol- •küldöttség tegnap Kecskemétre látogatott. A delegációt elkísérte Fejti György, az MSZMP KB tagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára. A vendége* két fogadta a •megyeszékhelyen Terbe Dezső, a Bács- Kiskun megyei pártbi- .zottság titkára és Gráner Gyula, a KISZ megyei bizottságának első titkára. A küldöttség ezután a Magyar— Szovjet Barátság Termelő- szövetkezetbe látogatott. Itt dr. Kása Antal elnök ismertette a több mint 6700 hektáron gazdálkodó mezőgazdasági szövetkezet eredményeit. Ezt követően Kovács Sándor, a téeaz KISZ-titkára tartott tájékoztatót az ifjúsági szervezet életéről. Hangsúlyozta: egyik fő feladatuk a nyári építőtábor szervezése, amely Georgi Dimitrov nevét viseli, s amelynek a munkájában évek óta bolgár fiatalok is részt vesznek. A bolgár vendégek ezt követően háztáji gazdaságokat néztek meg, s megtekintették Gerő-ma- jorban a termelőszövetkezet KISZ- lakótelepét is. S A vendégek az MSZBT Tsz-ben. Jobbra középen: Sztanka Sopova, a bolgár komszomol első titkára. (Tóth Sándor felvétele) Délután Kecskemét nevezetességeivel ismerkedett a küldöttség. Tájékoztatót hallgattak meg a városközpont építészeti arculatáról, majd a Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézetet és a Nemzetközi Kerámia Stúdiót keresték fel. Programjuk a Szalvay Mihály Úttörő- és Ifjúsági Házban fejeződött be. Megtekintették az úttörőházi foglalkozásokat, majd kötetlen baráti beszélgetést folytattak az iparban dolgozó KISZ- vezetőkkel, aktivistákkal. R. M. Jobb gyógyszerellátás — gazdaságosabb állattartás Tanácskozás a szakemberek együttműködéséről Első ízben került sor hazánkban gyógyszerészek és állatorvosok szakmai találkozójára. Az eseményre, amelyet tegnap Kecskeméten a Tudomány és Technika Házának kongresszusi termében rendeztek, nemcsak hazai szakemberek jöttek el a két szak- ■ ágazatból, hanem több külföldi: szlovák, NDK-beli, amerikai is. Dr. Nagymarosi Károly, a megyei gyógyszertári központ igazgatója köszöntötte a résztvevőket, s rámutatott: a korszerű állat- gyógyászat a közegészségügyi jelentősége mellett népgazdaságunk eredményeit is számottevően befolyásolja. Gál Gyula, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője előadása bevezetőjében hangsúlyozta, hogy. nem véletlenül vállalkozott a met gye elsőként ilyen találkozó megrendezésére. Ismeretes ugyanis, hogy az ország állatállományának 12—13 százaléka Bács-Kiskunban van, és ez a vidék meghatározó az állatitermék-exportbán is. A korszerű .nagyüzemi állattartás nemcsak a gondozásban,, hanem higiéniai vonatkozásban, továbbá a gyógyszeres terápia alkalmazásában is folyamatos szemléletváltozást követel. Nagy jelentősége van a megelőzésnek. Ezért bővül az állattartásban felhasznált oltóanyagok, gyógyszerek, fertőtlenítő szerek, premixek köre és mennyisége. A megyei gyógyszerforgalom utolsó öt évének adatait figyelembe véve megállapítható, hogy 26—28 százalék az állatgyógyászati készítmények aránya, amelyek értéke tavaly mintegy 48 millió forint volt. Az összejövetel egyik fő célja, hogy a gyógyszer- kutatás és -gyártás jelenlegi helyzetének elemzése mellett az ellátás gondjaival is behatóbban foglalkozzanak. A mezőgazdasági nagyüzemekben jelentkező speciális gyógyszerigények kielégítésére mindenképpen helyben célszerű megoldást keresni, s ennek alapvető f eltétele az állatorvosok és gyógyszerészek hatékony, szakmai együttműködése, egymás munkájának ' kölcsönös segítése. Ugyanez vonatkozik a kisgazdaságok állatállományának ellátására is. A Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium részéről dr. Szabó Iván osztályvezető ismer(Folytatás a 2. oldalon.) A KORSZERŰ TALAJERŐPÓTLÁS ÉRDEKÉBEN Gazdasági társaság alakult Több mezőgazdasági üzemben alkalmazzák már az országban a talajerő-gazdálkodásban a folyékony műtrágyázást. Hasznos ez az eljárás, mert vele a tápanyag egyenletesen kijuttatható. A szükséges mennyiséget szinte dekagrammra be lehet állítani, s az érdekelt nagyüzemek különösebb beruházás nélkül, az eddig ismert egyik-másik növényvédő géptípus átalakításával teremtették meg a munkafolyamat gépesítésének a feltételét. Más a helyzet a folyékony műtrágyázást kiszolgáló agrokémiai telep létesítésével. Ez utóbbi elég költséges, bár bőven megtérülő befektetés. A társulás a legcélravezetőbb. Néhány éve a Kalocsa- környéki Agráripari Egyesülés építtetett ilyen telepet, ahol megvan a feltétel a folyékonyműtrá- gya-üzem létesítésére. A mélykúti Lenin Tsz egy lépéssel már előbb van, hiszen agrokémiai telepét berendezte, és a Bácsalmási Állami Gazdasággal összefogva használja ki a korszerűbb technológia előnyeit. Legújabban Bács-Kiskun északi felében is kibontakoztak a folyé- konyműtrágya-keverő létesítésének az előkészületei. Az eddiginél jóval szélesebb körű összefogás van kialakulóban. Ennek előzménye a Bábolnai 1KR igazgató- tanácsának ez év februári állás- foglalása. Az Iparszerű Kukoricatermelő Közös Vállalat a Bábolnán 1980 óta működő műtrágyaüzemének kedvező tapasztalatait gyümöl- csöztetve, tervezi, hogy valameny- nyi termelésszervezési körzetében felállít folyékonyműtrágya- keverő telepet, az ilyen tekintetben még ellátatlan 400 ezer hektáros mezőgazdasági terület ki-' szolgálására. Az összes érdekeltségi területe 548 ezer hektár. A Duna—Tisza közi körzetnek a kiszolgálására létesül Városföldön, az iparvágány szomszédságában és az országos főútvonalhoz sem messze, az újá5b folyé- konyműtrágya-keverő telep. Az Iparszerű Kukoricatermelő Közös Vállalat a saját fejlesztési alapja mellett, az érdekelt szövetkezetek, állami gazdaságok vagyoni hozzájárulásával, továbbá energiaracionalizálási * hitellel, s közvetlen költségvetési támogatással képes a létesítményt „tető alá hozni”. Ezen kívül ugyanis még hat termelésszervezési egységnek hiányzik a folyékonyműtrá- gya-keverője a közös vállalat keretében. És azok a gazdaságok Is várják a műszaki szolgáltatást. A gazdasági társaság tegnap a Városföldi Állami Gazdaságban tartotta alakuló közgyűlését, amelyen a közös vállalat és a 38 nagyüzem képviselői vettek teszt. A létrehozott gazdasági társaság bonyolítja majd le a beruházást, s a műtrágyakeverő-telep működtetéséről is gondoskodik. K. A. Többen lesznek-e ma a múzeumokban, mint más hétköznapokon? Talán, talán. (Kevesen tudják, hogy a Múzeumok Nemzetközi Napján díjtalanul megtekinthetők a köz- gyűjtemények.) Távlatosabb célú a figyelemfelkeltés. Azt jelzi: gyorsabban, biztosabban haladhatunk — ahogyan mondani szokás — a történelem országútién, ha ismerjük elődeink üzenetét, hajdani életét, többet tudunk az emberről. A leginkább a jövőt sürgető •évtizedekben és korokban tettek legtöbbet a múlt tervszerű feltárásáért, a jellemző emlékek fölkutatásáért és megőrzéséért. Büszkék lehetünk arra, hogy az 1802-ben alapított Magyar Nemzeti Múzeum volt a világon az első nemzeti múzeum. A műtárgygyűjtés a levert szabadságharc után lendült föl: az eszmélő polgárság így fejezte ki hűségét népéhez. A nagy építkezésekkel egyidőben kezdte meg működését az Iparművészeti, a Mezőgazdasági, a Néprajzi, a Természettudományi és jó néhány megyeszékhelyi, városi múzeum. A Hor- thy-korszakban a befelé forduló . közgyűjtemények alig vállaltak részt a nemzeti tudatformálásból. 1949-től törvény szabályozza a több tudományszakban csaknem egyedüli műhelyként tevékenykedő közgyűjtemények fenntartását, fejlesztését, védelmét. A magyar múzeumok szervezetének új rendjét, a tanácsi hálózat működtetését az 1963-as törvény rögzíti. A múzeumok tehát egy nemzet történelmének a letéteményesei, a hazaszeretet tápláló forrásai. Mit tudnának a városi gyerekek lakóhelyükről helyi gyűjtemények nélkül? Kép- és szobortárak nélkül szegényebbek lennénk! Benső parancsra segítik honfitársaink a tájházakat, falumúzeumokat, az irodalmi emlékhelyeket. Csaknem egy évszázados múltra tekinthet vissza a mai Bács-Kiskun területén is a múzeumi mozgalom. Olyan nagyszerű szervezők és tudósok dolgoztak e műhelyekben, mint dr. Szabó Kálmán, a néprajzkutató, Papp László, a kö- ' zépkori falukutatás egyik megalapozója, dr. Mezősi Károly irodalomtörténész, Nagy-Czi- rok László, a kiskunsági pásztorélet jótollú megörökítője, a bácskai Borsai Jenő, a Baján is munkálkodó dr. Zalotay Elemér régész. A megyei múzeumügy különösen az utóbbi egy-másfél évtizedben jutott előbbre. Csak féligazságot mondanék, ha csupán az új közgyűjteményekre hivatkoznék. Országosan is elismert látogatottságú a Naiv Múzeum, a Szórakaté- nusz játékgyűjtemény. Külföldiek is álmélkodva dicsérik a Kecskeméti Képtárat. Nagyszerű gondolatnak bizonyult a pásztormúzeum létesítése Bu- gacon. Felújított épületben, új, állandó kiállítással várja a látogatókat a pompás néprajzi és ásványtani gyűjteménynyel büszkélkedő kalocsai Vis- ki Károly Múzeum. A helyi tanács áldozatkészségének is köszönhető a Schöffer-gyűjte- mény. Mind több helyen alkalmazzák a. korszerű muzeológia külföldön már bevált formáit. Kiskunhalason hangosított diaprogramok ismertetik a halasi csipke történetét, Thorma János művészetét... Másutt vetítők, képmagnók segítségével „keltik életre” a kiállított tárgyak egy részét. Itt-ott alkalmat teremtenek arra, hogy a látogatók kedvet és tehetséget érző csoportja megtanulhasson ggy-egy technikai eljárást, maga is megpróbálkozzék műtárgyak készítésével. Mind sikeresebbek a gyermekfoglalkozások, a tanfolyamok. A múzeumbarát-körök közül főként a kiskunfélegyházi és a szalkszentmártani működik sokszínűén. 1 örvendetesen megszaporodtak az igényes múzeumi kiadványok, különösen Kecskeméten és Baján. A muzeológusok ma olyan tudományos jelentőségű vállalkozások motorjai, mint a keceli falumonográfia, a Baja környéki falvak középkori történetének a föltárása. Az elmúlt évtizedben sokat kapott a múzeumügy Bács- Kiskunban, de még mindig rosszabbul állunk jó néhány megyénél. Nincs lehetőség a régészeti és néprajzi emlékek rendszeres bemutatására, nincs hely a Kodály-emlékek kiállítására. Megfelelő raktárak, hiánya főként Kecskeméten és Kiskunhalason okoz gondot. Noha a múzeumok általában kezdeményezően keresik a kapcsolatot a közművelődési intézményekkel, mégis egy-egy . múzeumi rendezvénynek kisebb a visszhangja a kívánatosnál. A Múzeumok Nemzetközi Napján el kellene gondolkod- niok kulturális felelősöknek, üzemi közönségszervezőknek, újságíróknak, tanároknak: mit tehetnének még a közgyűjteményekben felhalmozott szellemi kincsek hasznosításáért. Heltai Nándor Exportminőség — beruházás Ülést tartott a megyei NEB Javult-e az exportra készüld termékek minősége és csomagolása? Mely tényezők akadályozzák az exportszerződésben rögzített feltételek teljesítését? Az eddigi intézkedések hogyan járultak hozzá a gátló tényezők felszámolásához? Milyen tervszerűséggel valósulnak meg a különféle munkahelyeken a beruházások a határidő, gazdaságosság és minőség szempontjából? Ezekre a kérdésekre keresték a választ tegnap Kecskeméten, a Bács-Kiskun megyei Népi Ellenőrzési Bizottság ülésén. Szvorény János, a megyei NEB elnöke nyitotta meg az ülést, majd első napirendi pontként Csongovai Tamás vizsgálatvezetö előterjesztése alapján megvitatták az „Egyes exporttermékek minőségét és csomagolását befolyásoló főbb tényezők vizsgálatának tapasztalatairól” szóló jelentést. Három nagyüzem — a Közép-Magyarországi Pincegazdaság, az Izsáki Állami Gazdaság és a Hűtőipari Vállalat Bajai Gyára — exporttevékenységét vizsgálták, a legutóbbi három esztendő munkája alapján. Megállapították, hogy az értékesítés arányához képest t termékek minősége ellen nem volt számottevő kifogás. Hozzájárult ehhez, hogy a minőségellenőrző feladatokat ellátó vállalati szervezetek létszáma és az ott dolgozók felkészültsége megfelel a követelményeknek. Ugyanakkor néhány jelenség akadályozó tényezőként szerepel. A piaci információk késve és leszűkülve jutnak el az üzemekbe. A csomagolóanyagok szállítása és szabványosítási üteme lassú. Szűkültek a bor értékesítési lehetőségei. A vitában egyebek rhellett szó esett a differenciált árak minőségjavító hatásáról, a csomagológépek használatának nehézségeiről, a gépalkatrészek utánpótlásának Akadályairól. Többen hangsúlyozták, hogy szorosabbá és sokoldalúbbá kell tenni a kapcsolatot a külföldi szakemberekkel. A második napirendi pont keretében a bizottság a beruházások helyzetéről szóló jelentést vitatta meg, Nyilas Gábor vizsgálatvezető előterjesztésében. Az anyag egy tíz munkahelyre kiterjedő vizsgálat nyomán készült, a megyei pártbizottság 1983. szeptember 21-i határozata alapján. Az volt a cél, hogy megállapítsák: milyen tervszerűséggel valósulnak meg a beruházások, különös tekintettel a határidőre, minőségre és gazdaságosságra. A vizsgálat kiterjedt tej-, palackozó és ablakgyártó üzem, tehenészeti telep, uszoda, víztorony és távfűtővezeték beruházására. Megállapították, hogy kedvező és kedvezőtlen jelenségek' egyaránt előfordulnak. Példaszerűnek minősíthetők a DUTÉP ablakgyártó üzemének és a Hosszúhegyi Mezőgazdasági Kombinát palackozó üzemének előkészületi munkálatai. Ám nem mondható ez el például a duna- szentbenedeki Új Hajnal Tsz tehenészeti telepéről és a Bács(Folytatás a 2. oldalon) A kambodzsai népi erők sikerei
