Petőfi Népe, 1984. április (39. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-14 / 88. szám

család • otthon • szabad idő Húsvéti üdvözlőkártya Hazánkban kétszer egy év­ben kará­csony és- hús­vét előtt készülnek otthon a listák 'arról: kinek kell ünnepi üdvözletét küldeni. Ilyenkor még a szociális otthonokba Is vastagabb táskával érkezik a postás, mert legalább kétszer egy évben az ott élők is eszé­be jutnak valakinek. Tévedés ne essék: nem a karácsonyi vagy húsvéti Igpküldözgetést ellen aka­rok szólni. Kialakult szo­kás’; szép lapot kapni mindig öröm. és elküldeni is az. de legalábbis lelki- ismeret-n.vugtató cseleke­det. És ez az, ami szót érde­mel ! Miért élnek úgy roko­nok. nemegyszer testvérek is, hogy esztendőszám nem jut eszükbe egymásra nyitni az ajtót, vagy ha távol élnek egymástól, leg­alább időről időre levelet váltva beszámolni egymás­nak, érdeklődni egymás felől?! Ismertem egy testvér­párt. nem mondhatni, hogy jó testvérek- voltak (egy férfi és egy nő), bár árta­ni nem ártottak egymás­nak. Ok amolyan „ünnepi testvérek” voltak, akik — egy városban lakva, leg­alább a jeles ünnepeken némi kis ajándékkal fel­keresték egymás családját. Az idő elfutott, a gyerekek kirepültek, a testvérpárból a férfi megözvegyült. És ettől kezdve valami meg­változott. Nővére elkezdte hívni őt egy-egy vasárnapi ebédre ne legyen egyedül. S ahogy múltak ’ az évek, az özvegyen, maradt báty már szinte mindennapos lett a nővérénél; sógorával tán még a testvérinél is jobb barátság alakult ki. Érzik. hogy összetartoz­nak. szükségük van egy­másra. Azt mondják, csak azo­kat az, éveket sajnálják, amikor az örökös elfoglalt­ság, állandó egyéb progra­mok mialtt nem jutott ide­jük egymásra. A rokoni, de még a test­véri kapcsolatokat sem le-' hét erőltetni; de a csalá­di összetartozás érzésére mégiscsak lehet nevelni a gyerekeket. Lehet és kell. még akkor is, ha az ered­mény nem látszik meg azonnal. Vannak gyerekek, testvérek, akik kamaszko­rukban még ja vizet is sajnálják a másiktól. Ké­sőbb pedig, amikor már a maguk lábán kezdenek áll­ni, a szülő meglepve hall­ja, hogy együtt programoz­nak, hogy a szülők nélkül is rendszeres a kapcsola­tuk egymással. Igaz, ők erre nevelték őket. amíg kicsik voltak, de éveken át úgy érezték, hogy si­kertelenül. hogy amit tesz­nek, az a nevelés csődje. Am valahol mégis visszafor­dult a dolog, éppen akkor, amikor már nem erőltették az összetartozás megnyil­vánulásait. Hiszen , ebben nőttek fel, ezt látták ma­suk előtt. És azt is lát­ták, hogy a szülők törőd­nek a saját testvéreik­kel. saját idős szüleikkel. Talán, ha egyszer sor kerül rá. ők is így lesz­nek ezzel. Nemcsak akkor, amikor jeles ünnep közeleg, ami­kor lapot szokás küldeni. S. M. Divat a csipke Vissza-vissza- tér nagyma­máink horgolt Csipkedivatja. A blúzt otthon is elkészíthet­jük, szabása T- vonalú. egy­szerű, és gyor­sán megvarr­ható. De ajánl­juk ezt a csip- kebetétes meg­oldást , olyan blúzra is. amelynek meg­untuk áz ere­deti kivágását Har magunk szabjuk, varr­juk, úgy a ki­vágást olyan mélyre vágjuk ki. hogy a kombiné és a vállpánt ne látszódjon k,i a csipkeminta alól: A kivágást keskenyen, apró öltésekkel beszegjük, majd gyöngyfonallal, kispálpákkal sűrűn körülhorgol- juk. A csillagsort erre a kispálcasorra dolgozzuk. Meghatározzuk a csillagok méretét. Papírból egy­forma köröket vágunk körzővel, ezeket rátűzzük a kispálcasorra. Így megállapíthatjuk, hogy a csilla­gokat miilyen nagyra horgoljuk. Ha a csillagsor el­készült és egyiket a másikhoz — továbbá a kiispál- casorra rádolgoztuk, egy láncszemsorral összeköt­jük azokat, erre kispálcasort horgolunk. Ezután láncszemívekkel dolgozunk a kívánt nyakkivágá­sig, úgy, hogy a láncszemek szemeit kétsoronként csökkentjük, így felveszi a csipkesor a test formáját. Egy kispálcasonral zárjuk a horgolást. Sz. M. Célbadobó játék A gyerekek kedvelik az ügyes­ségüket próbára tevő, szórakozta­tó, hasonló korú társaikkal ver­senyezve játszható játékokat. A veszélyesen hegyes végű, parafa- lapra hajítható nyilak vagy zö­rögve ledőlő bádogdoboz-gúla he­lyett egy veszélytelen és csendes célbadobó-játékokat ajánlunk el­készítésre. A textil anyagú cél­tábla mennyezetre vagy ajtónyi­tás elé akasztható. .Kör alakú nyí­lásaiba kell hajítani a szivacsda­rabkákkal töltött .textillabdákat Az egyes nyílásoknak (aszerint, hogy milyen nehéz beletalálni a labdával) eltérő pontértékük van. A céltábla (a) 150x150 centimé­teres ponyvából, nyugágyvászon­ból vagy vastag, kartonanyágból varrt lap. Hat darab, 27 centimé­ter széles és 166 centiméter hosz- szú. különböző színű textilcsík alkotja. (Kiszabáskor a csíkok szélességét egy-egy, hosszát 8—8 centiméterrel nagyobbra vágjuk, hogy összevarrva a 150x150 centi- méteres méret kiadódjon.) A cél­tábla felfüggesztéséhez, illetve merevítéséhez 2 darab 160 centi­méter hosszú és 3,5 centiméter át­mérőjű farudat vegyünk. A 20 centiméter átmérőjű kivágásokat 2 centiméter széles, színes ripsz, esetleg köpper szalaggal szegjük majd be. a hátoldal felől pedig színes szalagdarabokkal esetleg krepp-papírcsíkokkal takarjuk. A kb. 10 centiméter átmérőjű 'abdákat (c) különböző színű és íintájú karton, jersey vagy más, ékony textília maradékából ké­szítsük. A 30x30 centiméteres vá­gott Änyagdarabokra annyi szi­vacstörmeléket helyezzünk, hogy összekötözés után a labda jól tartsa alakját, bevonata feszes, töltőanyaga kellően rugalmas le­gyen. A szükséges anyagok, kellékek beszerzése után hozzáfoghatunk a varráshoz. A színes anyagcsíkok összeerősítésének sorrendjét kré­tával, számozva jelöljük meg a hátoldalukon. Rajzoljuk elő, és vágjuk ki a 20 centiméter átmé­rőjű nyílásokat. Széleiket a 2 cen­timéter széles szalaggal szegjük be. A dobott pontértékeket a kör alakú kivágások alatt számok jel­zik. A számjegyeket nem foszló anyagból (például filcből) vágjuk ki, és varrjuk a helyükre. A lyukak beszegése után varr­juk egymáshoz a 27 centiméter széles textilcsíkokat. Két oldalu­kon 1—1 centiméternyit számít­sunk a varrásra, az anyagszéleket cikcakk öltésekkel tisztázzuk el. A kész tábla alsó és felső szélét 8 centiméternyire hajtsuk vissza és gépeljük le. Varrjuk fel a kör alakú kivá­gásokat takaró szalagdarabokat (b) is. Egy-egy lyuk mögé n'"'lc darab 2,5 centiméter széles és kö­rülbelül 30 centiméter hosszú sza­lag kerüljön. A ledarabolt csíko­kat , két öltéssorral erősítjük a céltábla hátoldalára. A felső és alsó visszahajtott anyagszélbe fűzzük be a faruda- kat. A felső két végére kötözzünk erős zsineget (például ruhaszárí­tó kötelet), I függesszük fel a cél­táblát. S. B. TOJÁSÉTELEK RÁNTOTTÁ BURGONYÁVAL ÉS SAJTTAL Hozzávalók: 6 tojás, 4—6 db közepes burgonya, 5 dkg zsír, só, bors. pirospaprika, petrezselyem­zol d. A burgonyát meghámozzuk, és apró kockára vágjuk. A zsír felét eg.v alacsonyabb szélű lábosba tesszük, megolvasztjuk, maid hoz­záadjuk a burgonyát. Sózzuk, né­hányszor megkavarjuk, majd a lá­bost lefedjük. Ha szükségesnek látjujr. 1—2 evőkanál vizet önt­hetünk alá, majd puhára párol­juk. Közben beletesszük a hagy­mát is, és óvatosan megkeverjük, nehogy lesüljön. Mikor a burgo­nya megpuhult, a maradék zsírt is hozzáadjuk, és a felvert tojá­sokat ráöntjük. Amikor a tojás összeáll, gazdagon meghintjük re­szelt sajttal. Petrezselyemzölddel díszítjük, borssal, pirospapriká­val meghintjük, és tálaljuk. Gyor­san elkészíthető, főleg vacsora­ként ajánljuk. VELŐS RÁNTOTTA Hozzávalók: 40 dkg velő. 1 ki­sebb fej hagyma, 6—8 tojás, só, bors, babérlevél, citrom, 1 evő­kanálnyi zsír, petrezselyemzöld. A velőt megtisztítjuk a követ­kezőképpen : vizet forralunk, melybe 1—2 babérlevelet és egy kinyomott citromot tettünk. Ha felforrt, a tálba rakott velőre önt­jük. A velő hártyáit leszedjük, majd lecsurgatjuk róla a levet. Zsírban megfonnyasztjuk a fi­nomra vágott hagymát, rádobjuk a velőt, sózzuk, borsozzuk. Ha zsírjára sült.. ráöntjük a felvert tojásokat. Óvatosan keverjük meg, hogy a velő szét ne törjön. Mikor a tojás ízlés szerinti ke­ménységű, tálalhatjuk az ételt. TOJÄSOMLETT GOMBÁVAL Hozzávalók: 20 dkg gomba. 6 tojás, 1 dl tejföl, só, bors, babér­levél, citrom, 1 evőkanálnyi zsír, petrezselyem zöldje. A gombát megtisztítjuk, meg­mossuk, majd szeletekre vágjuk. A zsírt megolvasztjuk, beletesz- szük a gombát, sózzuk, borsozzuk. (ízlés szerint hagymát is . adha­tunk bele.) Mikor a gomöa leve elpárolódott, megszórjuk petre­zselyemzölddel, majd félretesszük. A tojásokat sóval és a tejföllel jól felverjük, majd egy serpenyő­ben forrósított zsírba öntjük. Gyorsan elkeverjük. Mikor a to­jás kezd összeállni, rászórjuk a pirított gombát. Az így kapott • le­pényt kés segítségével félbehajt­juk, majd finomra vágott petre­zselyemzölddel meghintjük. PIACI KÖRKÉP Árak Kecskeméten Dió 25—33 Savanyú (Ft kg) Savanyú káposzta 18—20 •káposzta 20—23 Mák 100—120 Burgonya 8—12 Mák 120—130 Szárazbab 45—30 Sárgarépa 15—20 Tej (liter) 8 Alma 6—18 Petrezselyem 112—25’ Tejföl (liter) 60 Körte 20—23 Vöröshagyma 16—1'8 Tojás (db) 1,80—2 Héjas dió 35—40 Kelkáposzta 20—25 Élő csirke (pár) 100—180 Zöldpaprika (db) 3—10 Új karaUábé (db] 1 10—112 Élő tyúk (pár) 130—300 Retek (csomó) 3—7 Paradicsom 280—320 Sóska (csomó) 3—3 Paprika (db) 2—10 Arak Élő csirke 30—52 Uborka 65—80 Kiskunfélegyházán Élő tyúk 42—43 Zöldbab 200 Élő pulyka 40—45 Zöldborsó 200 Burgonya 8—10 Élő kacsa 45—30 Hagyma (csomó) 3—6 Sárgarépa 16—1« Élő liba 45—48 Paraj 40—60 Petrezselyem 20—25 Tejföl (liter) 40—45 Sóska 40—60 Vöröshagyma 14—18 Túró 35—40 Alma 10—20 Fokhagyma 50—60 Sajt 90—100 Körte 14—20 Káposzta 13—20 Tojás (db) 1.50—1.80 A bók nem min­dennapi problémája szinte attól p pil­lanattól fogva nyugtalanít, hogy első ízben mentem láto­gatóba. Emlékszem, több mint egy óra hosszat bolyongtam • a piac széltében-hosszában, s törtem a fejem erősen, milyen virágot vegyek., Az egyik túl drága volt, a másik nem tet­szett, és így további , Azóta az ünnep mindig ko­moly töprengést jelent szá­momra: mit is ajándékozzak. Nemrég aztán egy ' újságban érdekes tanácsot olvastam. Na­gyon megörültem neki. A szerző, hogy úgy mondjam, egyszerűen zseniális ember! Azt mondja, hogy egy feleség számára nincs szebb ajándék a bóknál. „A szép szó a , nő számára a legértékesebb aján­déknál is sokkalta drágább." Megkezdtem a tanács átül­tetését a valóságba. —1 Kedvesem — mondom a feleségemnek —, ma valahogy olyan jó színben vagy. Kissé csodálkozva tekintett rám, majd a tükör elé állt és elmosolyodott. — Hogy neked milyen gyö­nyörű szemed van! Nem mondtam még? — ejtek el egy apró bókot a következő napok valamelyikén. Nagyon tetszettek neki a bókjaim. Észrevehetően jó hangulata lett tőlük. Úgyhogy mondhatom, igen1, hálás voltam a cikk szerzőjének, Örö­möt okozok a feleségemnek, s ráadásul a pénz is a zse­bemben marad. Hát nem jó? Sajnos, egy idő után azon kaptam magam, hogy ismétlé­sekbe bocsátkozom. Mondjuk, egyik héten kétszer dicsértem meg a frizuráját és háromszor azt a gyönyörű, kellemteljes járását, ám hamarosan be kel­lett szereznem egy erre ,,a cél­ra szolgáló noteszt. Mármint- hogy feljegyezhessem, mikor mit mondtam. ■ Az a helyzet, hogy nem is olyan egyszerű dolog megfe­lelő bókokat találni, pláne egy idő után. A bókokat idővel szinte fantasztikusakká kell fokozni, ám ugyanakkor meg kell maradni a hihetőség bi­zonyos határán belül. Például egy alkalommal mit eszel­tem ki: — Egyszerűen elképzelni sem -tudod, micsoda gyönyörű vagy ezen p mai szép napon. Ez a ruha, amit felvettél, még kedvesebbé, és aranyosabbá varázsol a szememben, olyan csodálatosan hangsúlyozza kecses arcvonásaidat, hogy be­csületszavamra mondom, ez az arc a legkiválóbb festők ecsetjére méltó. Az egész nagy házban nerrt tudnék még egy ilyet mutatni. Ragyogó eredménnyel járt. A feleségem egy teljes órán át nem mozdult el p tükör elől. Születésnapjára már egész bók-gyűjteményt mondtam el neki, s ezekkel a szavakkal fe­jeztem be: j — Meg vagyok győződve, hogy az egész kerületben nem lehet találni olyant, aki a nyomodba jöhetne szépség, okosság iés jóízlés dolgában. Az állQtükör előtt nézegette magát egész este. Egyébként is igen megkedvelte mostanában a nagytükröt. Se mozi, se színház, csak a tükör. Minden este. Március nyolcadika, ugye, különleges ünnep. Nők napja. Most aztán igazán ki kell ten­nem magamért, gondoltam, lyle! g Elmentem a könyvtárba és a világirodalom legszebb reme­keire támaszkodva gyűjtöttem vagy öt sűrűn teleírt lapra való bókokat. Sokat dolgoztam rajta, de úgy láttam, megéri. Odaálltam eléje és elmond­tam elejétől véf/ig á legemel- kedettebb bókokat, amiket ember valaha is kitalált. Kis mosoly jelent lmeg a szája szögletében, s ezt felelte: — Jól mondod. Szép vagyok és utolérhetetlen. Azonkívül megismételhetetlenül aranyos is, és a város asszonyai között a legeslegvonzóbb, a leggyö­nyörűbb. Ezért aztán az én kiváló adottságaim birtokában egyszerűen érthetetlen, hogy ilyen ... ilyen izére pazarlóm a drága időmet, mint te. Sok­kal jobbat érdemelek. Hall­gass ide... Szóval, elhagyott. Itt ülök a szobában és csak nézek ma­gam elé. Várom. Várok. Vára­kozom. Mi lett volna, tűnő­döm, ha még egy kicsit el is túloztam volna ezt a nagy bókolást. Jurij Propopenko Fordította: Konczek József HORGÁSZOKNAK Irány a tenger A tengerre utazó turisták, hor­gászok hátrányosabb helyzetben \ annak a helybelieknél, mert nem ismerik a veszélyes tengeri élőlényeket. Sokak tudatában a cápától való rettegés él. Persze mm ok nélkül. Jékely Endre A vizek óriásai című könyvében i g.yebek között ezt írja': „Az Ad- Tiai-tengerben fogott egyik cá­pából hárórh férfikabát, egy ny­lon esőkabát és egy autó rend­számtáblája került elő/’ Tévedés lenne azonban azt hin­ni, hogy valamennyi, cápafaj ern- btrevö. Az igazi „gyilkosok” a másfél és hat méter közötti hosz- szúságú ragadozók. De ezek okozzák a legkevesebb gondot az Adria partvidékén. Az Adrián mintegy 10 cápafajta él, ezek azonban, nem veszélyesek em­berre. Az igazi veszélyt az óceán- jarókat követő néhány fajta je­lenti, de ezek ritkáé kerülnek partközeibe. Antnál veszélyesebb néhány tengeri növény- és állat- iaj. amely szúrásával, ‘harapásá­val vagy érintésével mérgezést okoz. Ezeket a kellemetlensége­ket azonban megelőzhetjük. A tengeri növények közül egyes algafajták érintésére íel- hól^igzik a bőr, de rövid időn belül vissza is húzódik. A medúza a tenger vizében le­begő, harang vagy gomba alakú állat. A testéhez 10 centis mér­ges szálak tartoznak, amelyek érintésre néha hónapokig tartó hólyagosodást vagy bőrkeménye- dést okoznak. A tengeri rozsa (vlasulja) nö­vény alakú, sok karú, tetszetős élőlény, amely a tengerfenékhez tapadva él. Érintése szédülést, hányást, vagy mellizomgyulla­dást okozhat. A pókhal (pauk) és sárkány- hal a legmérgezőbb fajok közé tartozik. Mindkettő homokba rej­tőzve les áldozatára. A hátuszo­nyuk és a kopoltyú melletti uszo­nyuk szúrása egy napig is eltar­tó fejfájást, szédülést, lázat okoz­hat. A szúrós uszony letört ré­szét el kell távolítani. Enyhíti a fájdalmat, ha a sérült testrészt egy-kéí óráig meleg vízben áz­tatjuk, mert az közömbösíti a mérget. A nagy sziklahal (skarpina) a tengerfenéken él,'színével alkal­mazkodik á környezetéhez. Hát- és hasi úszója mérgező, szúrá­sát hasonlóképpen kell gyógyí­tani, mint a pókhalét. A tengeri róják közül egyes fajoknak a faroktövén van a' mérgező tüske, amelynek a szú­rása erős fájdalmat, hányingert, hasmenést okozhat. Az angolnák családjába tartó-' zó muréna és tengeri angolna (ugor) a víz alatti sziklahasa­dékokba, lyukakba rejtőzik, és harapóssal 'védekezik, ha megtá­madják. * Az égési sebeket először le kell törölni száraz törülközővel, és be kell kenni antihisztamin kenőccsel. (A gyógyszertárban beszerezhető.) Érdemes tabletták­ról is gondoskodni. (Dinidrol, Fenargol, Sandostan). A tengeri sün nem okoz mér­gezést, de szúrása rendkívül fáj­dalmas. Tüskéit azonnal el kell, távolítani. mert gennyesedést okoz. □ Cl □ Cikksorozatunk befejező része valószínűleg sokakat elrettent az adriai kirándulástól, a 1 horgá­szattól. Pedig nem ez volt a cé­lunk. Ellenkezőleg, hiszen a hor­gászat csodálatos az Adrián. A tenger azonban nem Vadkerti-tó. nem Kígyós-csatorna. Ezért kö­telező az óvatosság. Ismeretlen, kifogott halhoz ne nyúljunk sza­badkézzel, vízbe sem tanácsos gumicipő nélkül, menni. A ve­szélyt ne keressük, hanem ke­rüljük, legyünk körültekintőek, fogadjuk meg a helybeliek ta­nácsait, s akkor igazi szórako­zás. feledhetetlen nyári élmény lesz az adriai horgászat. B. I. (Vége.) NAPTÁR Április 14-től 16-ig igen jó, 17- től 22-ig gyenge fogást Ígér a horgásznaptár. Derkovits Gyula Kilencven éve, UM. április 13-án született Derkovits Gyula postumus Kossuth-dijas festő ,és grafikus, a két világháború közötti magyar festészet egyik legnagyobb alakja. Emlékére öt müvének címét he­lyeztük el rejtvényünkben. , VÍZSZINTES: 2. Az első festmény, a Budapesti Történeti Múzeum tu­lajdonában. 15. Lándzsás könnyű lo­vas. 16. Estémként kürtszó jelzi a lak­tanyákban. 7. Félnadrág. 18. Jókedvvel hangol. 20. Növi. . . (Újvidék,) 21’. ... sáli, egykori neves dalénskesnö, 23. Molnár Ferenc „Játék a kastély! bari” című színpadi művének fősze­replője. 25. Szép fekvésű. 27. A sze­szes ital tréfás neve. 2». Csapadék. 30. Megszólítás. 32. Trombita hang. 33. Abban az esetben. 31. Szándéká­ban áll. 36. Afrikai köztársaság. 3«. Kiejtett betű. 39. Pineeszag. névelő­vel. 40. Támcviigatom. 41. Karthágói királynő, kinek Aeneas v,olt a szerel­me (mitológia,) 43. Az igazság isten­asszonya a Gilgames époszban, 45. A második festmény 1924-ből valő. 48. Gyllok. 49. Fontos energiaihordozó. 51. Napszak. 52. Írógép típus. 94. A „Simon. Judit” költőjének névjele. 55. A háború és a halál istene a germán mitológiában. 57. A nyomás, fizikai mértékegysége. 58. Mutató névmás,. 59. Keleti feiedeimi ‘ cími. 61. Oszkár-dijas szörny. 62. A cerium vegyjele. 63. Nagy eső maradványa. 65. Táncos uzsonna. 67. Lengyel nagyváros. . 70, Csapszeg. 7:1. Csillagkép. 73. Csurgó, 75. Annak a bizottságnak a névjele. mely a Balaton ügyelt. intézi., 77. Ide­gen női iivéy. , 80. Japán zenétudós (Shohé. IBIK—1945.) 82. A harmadik festmény, 1932-ben festette és ■ Ma­gyar Nemzeti Galériában van. FÜGGŐLEGES: 1. A negyedik fest­mény, 1934-ben festette. 2. Orvosi használatból kiment növény-, teát is főztek belőle. 3. Tömegkommunikációs eszköz. 4. Cin. 5. Háziszárnyas, 6. Megtörtént dolog. 7. Egyszerűsített könyv elé sr 8. Szovjet vadászgép típus. 9. Kilociklus rövidítése (fordítva.) 10, Skandináv légitársaság. 11. Rizspálinka. 12. Nem mond igazat. 13. Juttat, táj­szóval. 14. Az ötödik: grafikai fő műve, fametszet-sorozat. 19. Folyó az NSZiK-ban, környéke iparvidék. 22. Jut. 24. Gyakran emelgeti a poharat. 26. Rezultáns. 28. Fedetlen istálló. *1. Tova. 35.............Robur” Verne Gyula regénye. 36. Eltérő fajtájú. 37. Kor-, jelző rövidítés. 39. Ha alma van előt­te: város. 40. Oldalirány. 42. Angol tévé- és ráfi i ősz érv ez e t névjele. 44. Gálád. 46. Már megette a kenyere lá­vát. 47. Virágos háztáji. 50. Osztály­zat. 53. Elavult bútordarab. 56. Ellen­ben. 57. Színültig. 58. Napnyugtakor kinyíló világ. 60. Hűléses megbetegedés. 62. ......... publico” (a nép 'előtt), la­t in mondás. 64. Község Nyíregyháza közelében.” 66. Lónóv. 68. Rovarto- Más. 69. Somlyó Zoltán verse. 72. Lab­darúgó -trófea. '74. Huszadrész! 76. Tornaszer. 78. Indiai légitársasáig. 79. Tunéziai gépkocsik jele. 81. Asszony­név képző. I Beküldendő az öt kép címe, E. B. Az április 7-én megjelent rejtvény helyes megfejtése: Harminckét évem elszelelt. s m.éfí havi kétszáz sose telt, az ám. Hazáim! Az elmúlt héten közölt keresztrejt­vény helyes megfejtői közül könyv- utalványt nyertek: Tumó Jenöné, Kis­kunhalas. Döme Ottóné, Báosbokod. Hajagos Agnes, Nyárlőrinc. Péter András, Baja.

Next

/
Thumbnails
Contents