Petőfi Népe, 1984. április (39. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-27 / 99. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 'ffCSKEVÄ AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIX. évi. 99. szám Ára: 1,40 Ft 1984. április' 28. szombat A Szocialista Munka Intézete ÁTADTÁK AZ SZMT MŰVÉSZETI DÍJAKAT Szakszervezeti kitüntetések május If alkalmából ^ | A Magyar Néphadsereg kecskeméti Repülőorvosi Vizsgáló és Kutató Intézete (ROVKI) az idén ismét elnyerte a „Szocialista Munka Intézete” kitüntető címet. A tegnapi ünnepségen dr. Lapos Mihály vezérőrnagy, a Magyar Néphadsereg hadtápfőnökének első helyettese beszédében utalt arra. hogy az intézet szocialista brigádjainak többletvállalásai hozzájárultak a magasabb szakmai színvonalú ■ munkavégzéshez. A ROVKI egyre növekvő feladatai között szerepelnek a hajózó állomány alkalmassági vizsgálatai, a jelöltek és növendékek kiválasztása, speciális szűrővizsgálatok elvégzése, valamint repülőorvosi tudományos tevékenység. 1983-ban a legnagyobb erőfeszítést a XVI. Interkozmosz Orvosbiológiai Konferencia megrendezése jelentette az intézetnek. Külön kiemelést érdemel az a felkészítő, ellenőrző orvosi munka, amelyet a tudományos kutató Spitzberga-expedíció tagjainak indulás előitti és érkezés utáni vizsgálatakor végeztek. Ugyancsak tegnap rendeztek ünnepséget a Magyar Néphadsereg 2. számú Katonai Kórházában Kecskeméten. Immár másodszor nyerték el a „Magyar Néphadsereg Egészségügyi Szolgálatának Élenjáró Intézete” címet, az 1983-ban végzett gyógyító és katonai munkával, valamint a szocialista versenymozgalomban elért eredményekkel. Az erről szóló oklevelet dr. Hideg János orvos ezredes, az MN Egészség- ügyi. Szolgálatának. főnöke nyújtotta át a kórház parancsnokának, dr. Medvecki Pál orvos ezredesnek. A kár bérről, akár jutalomról, akár kitüntetésről van szó, azt kelti elérnünk, hogy ennek mindenkor feltétele legyen a valóságos teljesítmény, a közösség érdekeinek szolgálata, mondta egyebek között ünnepi beszédében tegnap délelőtt Kecskeméten az SZMT-székház- ban Princz László, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának titkára a május 1-i kitüntetések átadásakor. A Pedagógus Énekkar (vezényelt Erdei Péter), a Kecskeméti Régi Zene Együttes, és Kálóczi Éva prózamondó közreműködésével szervezett színvonalas, az akalomhoz illő kulturális műsort és az említett köszöntőt követően őri Tibor ágasegyházi általános iskolái tanár, Karáth Imre, a megyei könyvtár gazdasági ügyintézője és Rebek József, az SZMT munkavédelmi felügyelője ,vette át a Szakszervezeti Munkáért kitüntetés arany fokozatát Borsodi Györgytől, az SZMT vezető titkárától. A Szakszervezeti Munkáért ezüst fokozatát nyolcán kapták, 66 dolgozó kiváló tömegszervezeti munkáját ókilevéllel ismerte el a Szakszervezetek Országos Tanácsa. Tömegsport szervezői munkásságukért két aktivistának adta át Borsodi György a Testnevelés és Sport plakettet. Több éves kimagasló propagandatevékenységéért a SZOT elnöksége kilenc szakszervezeti tisztségviselőnek adományozott emlékplakettet. A Pedagógus Szakszervezet központi vezetősége Bács-Kiskun mezőgazdasági üzemei az idei termelési feladataik végrehajtásán fáradoznak, mégis célszerű visszapillantaniuk az előző esztendei munkájuk tanulságaira. Ennek jegyében készítette el a Kiskunsági TESZÖV a téeszek, szakszövetkezetek összesített mérlegét, és vitatta meg a héten a szövetség elnöksége a nagyüzemek 1983. évi gazdálkodásának főbb tapasztalatait, 1984. évi feladatait. Tény, hogy a Kiskunság 73 mezőgazdasági szövetkezetének gazdálkodási eredménye, a termelésben, a terméktárolásban, értékesítésében, a váÜalatf"kapcsoIatok- ban szerzett tapasztalata nem általánosítható, de néhány jelenségre rámutat. Az évek óta tartó természeti csapássorozatot már többször megemlítették a különböző fórumokon. A szántóföldi, a kertészeti termelés pedig itt, a Duna —Tisza közi homokhátságon víz nélkül a vártnál jóval kevesebbet tud teljesíteni. Következménye volt 1983-ban, hogy* csupán a megvizsgált 29 szövetkezetben 300 millió forint lett az aszálykár. A költségek ezzel szemben 34 millióval voltak magasabbak, s ez már az 1984-es évet is terheli. A termelés, értékesítés összhangja sem volt példás. A szövetkezeteknek 1983. december három Bács-Kiskun megyei oktatásügyi dolgozót tüntetett ki a tavaly alapított Érdemes Munkáért plakettel. 31-én még 500 millió forintos követelésük volt. Ennyivel tartoztak nekik a felvásárolt terményért, termékért, vágóállatért, szőlőért, borért a különböző vállalatok. Ugyanakkor számos szövetkezet éppen emiatt pénzügyi gondokkal küzdött. Kedvező a szőlőágazat helyzete. A kiskunsági közös gazdaságok céltudatos munkával fejlesztették a termelési alapot. Szőlőültetvényeiknek csupán 15 százaléka idősebb 15 évesnél, 30 százaléka pedig azután fordul majd termőre. Tavaly a szőlő termésátlaga a Kiskunságban 7 tonna volt hektáronként, 1984-re már 7,5 tonnás átlagot irányoztak elő a közös gazdaságok. Felkarolták az energia-felhasználás ésszerűsítésének programját. Néhány éve az összes energiafelhasználásnak még csak 3 százaléka volt a földgáz, 1983-ban már 20 százaléka. Ennek ellenére a beruházások észrevehetően csökkentek. Nem marad következmény nélkül az, hogy a szövetkezetek traktorállományának 55 százaléka nullára leírt értékű, a betakarítógépeké valamivel kedvezőbb. A szállítási feladatokat ellátó tehergépkocsinak 20 százaléka vár kiselejtezésre. Pótlásuk nem könnyű, mert a Kiskunság néhány szövetkezetének A magyar szakszervezetek tevékenységében a régi hagyományoknak megfelelően mind nagyobb szerepet kap a tömegkulmár az amortizációból kellett törlesztenie a hitelét, és egyre több közös gazdaság éli fel így az esztúra ápolása, a dolgozó ember művészi ábrázolásának elősegítése. A Szakszervezetek Bács-Kiskun megyei Tanácsa — egyebek között — ennek a törekvésnek a szolgálatában alapította a Művészeti Díjakat. 1984-ben Ba- loghné Boros Ilona iparművésznek, Törőcsik Jolán interziamű- vésznek és Vincze Jánosnak, a Kecskeméti Fotóklub tagjának adta át a megyei bizottság vezető titkára a tekintélyes elismerést. A Szakszervezetek megyei Tanácsa, a KISZ megyebizottsága és a Petőfi Népe A munka szépsége című fotópályázatának eredményhirdetésére is ezen az ünnepségen került sor. A Tóth István Balázs Bélla- és SZOT- díjas fotóművész irányításával működő zsűri Vincze János alkotásait tartotta a legjobbnak. A két második díjat Kovács László és Kereskedő Sándomé, a három harmadik díjat pedig Romsics László, Görbe Ferenc és Koczka István kapta. H. N. közfejlesztési alapját. Ez csak részben az aszálykárok következménye. K. A. T. B. # Dr. Kovács Jenő orvos ezredes, a ROVKI parancsnoka (balról) átveszi a kitüntetést dr. Lapos Mihály vezérőrnagytól. 8 A kitüntetettek és az ünnepség résztvevői. (Lakos Kálmán felv.) JAVÍTANI KELL A TERMELÉS ÉS ÉRTÉKESÍTÉS ÖSSZHANGJÁT Gazdálkodási tapasztalatok a Kiskunságban W A szőlő- és a borágazat jó eredménye folytán kedvezően zárt a kiskőrösi Kossuth Szakszövetkezet. Képűnkön Molnár Judit és Lu- cza Józsefné az 1983-as termésű borral óránként 4 ezer palackot tölt meg. A SZŐLÉSZETI ÉS BORÁSZATI SZAKBIZOTTSÁG KÖZGYŰLÉSE A termékek minősége mindenekelőtt Az állami gazdaságok mellett a pincegazdaságok, a külkereskedelmi vállalatok, valamint egyre több mezőgazdasági szövetkezet is tagja a szőlészeti és borászati szakbizottságnak, amely tegnap Kiskunhalason, áz állami gazdaságban tartotta idei első közgyűlését. A dánszentmiklősi Micsurin Tsz volt a helyszíne a Pest és a Bács- Kiskun megyei képviselj csoport együttes ülésének, amelyen a gyümölcs- és zöldségtermesztés időszerű kérdéseit vitatták meg a résztvevők. Ezt megelőzően Főző József, a vendéglátó termelőszövetkezet elnöke kalauzolta a képviselőket a közös gazdaságban, s áttekintést adott az 5600 hektáron gazdálkodó szövetkezet tevékenységéről, amelynek legfontosabb része a megalakulás óta a gyümölcstermelés. 1350 hektáron telepítettek gyümölcsöst, a területet teljes egészében öntözik, s megvalósítottak egy olyan vertikumot, amely a faiskolától ia hű- tőházon át a feldolgozásig terjed. Ezt kibővítik egy tízezer tonna kapacitású mélyhűtő üzemmel — 15 taggazdaság összefogásával létesül, kivitelezője a DUTÉP —, amelyben jövő hónaptól már a próbaüzem kezdődik. A tanácskozáson S. Hegedűs László, a Pest megyei képviselő csoport vezetője köszöntötte a megjelenteket, köztük ' Krasznai Lajost, a Pest megyei pártbizottság első titkárát, és Terhe Dezsőt, a Bács-Kiskun megyei pártbizottság titkárát. Cservenka Ferencné, Pest ntegyei képviselő, az országgyűlés alelnöke, aki az ülést megelőzően Kádár Jánossal találkozott, átadta a résztvevőknek az MSZMP , KB első titkárának üdvözletét. A megbeszélésen először dr. Matos László, a Bács- Kiskun megyei, majd Csonka Tibor, a Pest megyei Tanács elnökhelyettese tartott tájékoztatóit a zöldség- és gyümölcstermesztés — e mindkét megyének igen fontos és helyenként hasonló gondokat felvető ágazat — helyzetéről. Bács-Kiskunról dr. Matos László elmondta, hogy a zöldség-, gyümölcstermesztés a mezőgazdaság művelt területének 2,5 százalékát teszi ki, a termelés volumene már 8,5 százalékkal. S ha vannak is gondok, az ágazat jelentősége nem csökken. Nem így, a művelt terület nagysága. Az okok között említette a munkaerőigényességet, a gépesítés szükségességét, a tárolótér hiányát, a fajtaválasztékot, a drága öntözést, a nem kellő piaci információkat. Szerencsére vannak jó példák, elsősorban a teljes vertikummal rendelkező gazdaságok. Az ő tapasztalataikra építve folytatni kell a fejlesztést. A zöldség termőterülete a nehézségek ellenére (csökkent a támogatás, emelkedett a költség) — növekedett. A nagyüzemek mellett igen fontos az integrált háztáji' is. A feldolgozásban még mindig sok tantalék van, miként a forgalmazásban is. Szükséges a kereskedelmi vállalatok integráló, termeltető tevékenységének javítása, le kell rövidíteni a termék útját. Az exportnál' — különösen a betakarítási csúcsidényben — problémát okoz a vasúti szállító- kocsik hiánya. Pest megye 12 százalékkal részesedik az ország zöldség-gyümölcs területéből, s igen jelentős a szerepe a főváros ellátásában — mondta Csonka Tibor. — W 600 hektár a gyümölcsös termőterülete. Ám míg a telepítést az elmúlt tervidőszakban túlteljesítették, most elmaradás tapasztalható. Mindezek figyelembe vételével mégis mintegy 40 százalékkal magasabb termést várnak. Növeli azonban a költségeket az SZTK- járulék és a hitelkamatok emelkedése. A zöldség termőterülete csökkent, most 7000 hektárt tesz ki. A helyzet jobbítása érdekéhen helyi intézkedéseket hoztak: szorgalmazzák az üzemi tárolók építését, támogatják a termelők kis- és nagykereskedelmi tevékenységéi, de az ágazat lényeges pozíciójának javításához központi intézkedések is szükségesek. A hozzászólók közül dr. Cselő- tei László (Pest megye emlékeztetett rá, hogy a kertészeti ágazat területegységenként nagy értéket képes előállítani. A telepítéseket a > termőhelyi optimumok figyelembe vételével kell folytatni, növelni szükséges az ösztönzést az élőmunka jobb kihasználására, és javítani a kisgépellátást. Harmath László (Szabolcs megye), akit a téma fontossága hozott el a megbeszélésre; elmondta: a nemzetközi piacon való versenyképesség érdekében fejleszteni kell. Ügy alakuljon a jövedelmezőség, hogy a gazdaság ezt a saját erejéből megtehesse. Dr. Molnár Frigyes (Bács^Kiis- " kun megye) szerint tisztázni kell, hogy mit tehetnek a gazdaságok saját erőből, és mihez szükséges kormányzati segítség. A vizsgálatra fel kell kérni az illetékeseket. Kovács Istvánná (Pest megye) a termelők és kereskedők közti kapcsolat javítását szorgalmazta — a témát felveti a parlament kereskedelmi bizottságában. Főző József tsz-elnök véleménye: jobb munkaszervezéssel, na(Folytatás a 2. oldalon.) A felvételi kérelmek elfogadásával, az immár negyvennyolctagú érdekvédelmi és koordináló feladatokat ellátó szakbizottság képviselőit Magyar Ferenc, a Kecskemét-Szikrai Állami Gaz- * daság igazgatója köszöntötte, majd Katona István, a bizottság elnöke, a Kiskunhalasi Állami Gazdaság igazgatója számolt be a múlt évi munkáról és vázolta az idei tennivalókat. Elmondta, hogy a szakbizottság érdekvédelmi és szervező munkájával segítette tagjait. A legújabb technológiai és technikai ismeretek elsajátítása érdekében a külföldi tanulmányutak mellett, több tudományos tanácskozás szervezésében vett részt, amelyeken a legkiválóbb hazai és nemzetközi hírű szakemberek tárták fel a tudomány eredményeit, s a gyakorlati alkalmazás lehetőségeit. Több borvfersenynek és bemutatónak voltak a kezdeményezői, s1 ezekkel is alkalmat adtak a hasznos eszmecserékre, s arra is, hogy nyomon kövessék, vajon a piaci kereslet szerint módosult-e a borválaszték és a minőség. Az i előrelépés az elmúlt esztendőben számottevő. A magyar borok közül egyre több felyeszi a versenyt a legkiválóbbpak ismert európai borokkal. Ezt áz esztendőt a minőségjavítás évének mondotta, ezért a korábbiaknál is fontosabb az ezzel kapcsolatos tennivalók teljesítése, a műszaki fejlesztés, a tárolótérbővítés, valamint a csomagolás javítása. Az említetteket is szolgálják az idei szakmai tanfolyamok, tanulmányutak, előadássorozatok, valamint olyan díjak alapítása, amelyek minden területen a minőség javítását, a reklamációmentes exportáru előállítását ösztönzik. ' A minőség állandó javításának szükségességét hangsúlyozta Nagy László, a MÉM főosztályvezetőhelyettese, hozzátéve, hogy a tavaly megjelent rendeletek, valamint a tárolóépitéshez nyújtott állami támogatások is ezt szorgalmazzák, illetve segítik. Ismertette az ellenőrzéssel kapcsolatos miniszteri rendelkezést, amelynek lényege, hogy a szőlő minőségétől a késztermék forgalmazásáig jelentősen megnőtt a vállalatok felelőssége, s mellesük az Országos Borminősítő ’ izet feladata is, amelynek háta körébe tartozik az exporttételek szállításának engedélyezése, vizsgálata minőségi szempontból, valamint a folyamatos ellenőrzés. A háttériparral kapcsolatos gondok enyhülnek azáltal, hogy a Közép-magyarországi Pince- gazdaság, a LIGNIMPEX és a portugál AMORIM cég közös vál(Folytatás a 2. oldalon.) Dán széntmiklóson együttes ülést tartott a Pest és a Bács-Kiskun megyei képviselőcsoport
